RENDEZVÉNYBIZTOSÍTÁS, AVAGY A 22-ES ÚJ CSAPDÁI

Átírás

1 BIZTONSÁGTECHNIKA LASZ GYÖRGY RENDEZVÉNYBIZTOSÍTÁS, AVAGY A 22-ES ÚJ CSAPDÁI A cikk a rendezvénybiztosítás néhány problematikáját a tiltakozási kultúra fejlıdésén át tekinti egy piacvezetı cég optikáján keresztül. A szerzı Ulrich Beck-et idézve úgy véli, hogy az anonim rizikóeloszlás struktúráinak változásai nyomán a modern rizikótársadalmakban a civil társadalom éltre hívja a blokád jelenségét, amelyben ugyan nem képes rá, mégis megkísérli a struktúrák kedvezıtlen alakulásának korrigálását, vagy legalábbis a problémák tiltakozásként szignalizált közvetítését a modern társadalmak szükségképpen átpolitizált struktúráiban mindenhatóvá és mindenütt jelenvalóvá váló politikai centrumokhoz. Úgy véli, hogy fontos bár a hatályos szabályozás rendelkezik errıl, hogy minden tömeges rendezvény szervezıje tartalmas felelısséggel bírjon a rendezvény minden körülményét, részletét érintıen. Látható, hogy a rendırség energiái is végesek, és számos olyan eset adódott a közelmúltban is, ahogy az egyébként értékesebb és nagyobb felhatalmazással bíró rendırök szerepeltetése helyett speciális magánbiztonsági szolgálatok igénybevétele indokolt. Kulcsszavak: rendezvénybiztosítás, In- Kal Security, képzési program, Durkheim, tiltakozási kultúra The study presents the point of view of the market leader on some issues of the program securing in relatedness to the culture of protest. Citing Ulrich Beck, the author argues that civil society has developed the phenomenon of blockade as a consequence of the changes in anonymous risk -share structures of modern risk societies. Furthermore, Durkheim s idea proves to be true again: major changes cause major discontent and society will have to pay high price for the unsolved social conflicts or other types of conflicts. The author considers it foremost important in liaison with the governing laws that the organizers of large scale gatherings should bear full responsibility concerning every aspect of the events. It is clear that the resources of police are at their end, and there were many incidents in the past which show that instead of the policewhich has special empowerment and is more valuable the use of specialized private safeguard companies is justified. Néhány hónappal ezelıtt vágtunk bele az In-Kal Security Kft. képzési, majd intézményi programjának akkreditációjába, s ekkor került a kezembe a Biztonsági ır képzési programunk jóváhagyásra váró Rendezvénybiztosító ıri feladatok programegysége nevet viselı munkaanyag, amelyben szakképzési szakértınk foglalja össze szigorúan a hatályos normák kí- 237

2 vánalmainak megfelelıen, hogy a 100 órás képzési idıtartam alatt feladatcsoportonként milyen követelményeknek kell megfelelniük a rendezvénybiztosítói babérokra pályázó szakembereinknek. Nézzük: biztosítja a megközelítési és távozási útvonalat; felügyel a parkolási rendre; ellenırzi a részvételi jogosultságot; megakadályozza a tiltott tárgyak bevitelét, a csomagok és a ruházat átvizsgálását; tájékoztatást ad a rendezvény szabályairól; irányítja a résztvevık mozgását; biztosítja a rendezvény szereplıinek védelmét; eltávolítja a rendezvényt akadályozó, zavaró személyeket; biztosítja a rendezvény helyszínének környezetét; veszély esetén közremőködik a kiürítésben. 1 A szabályozás világos, a logikai vonal következetes. A rendezvények, különösen a nagy kockázatot jelentı, esetenként magas rangú vezetıket, vagy sok embert vonzó rendezvények esetében azonban tanúi lehetünk annak, hogy a világ valamennyi állami és magánrendészeti szerve komoly kihívásokkal néz szembe, s ha utólag elemezzük az utóbbi évek ilyen konfliktusait, bizonyára valamely elıbb felsorolt kritériumot feláldozták a vandalizmus oltárán. Vagy ha mégsem, akkor a rendezvény szélsıséges csoportjainak, személyeinek szándéka sikerre vezetett, mert a rendezvény nyugalmát megzavarva részben vagy egészben célt ért szándékuk. Mi lehet a probléma? A rendezvények egyik jelentıs csoportjánál a konfliktusok alapja, a biztosítás oka a tiltakozás, az ellenvélemény különbözı energiájú közlése. Ulrich Beck (1993) úgy véli, hogy az anonim rizikóeloszlás struktúráinak változásai nyomán a modern rizikótársadalmakban a civil társadalom éltre hívja a blokád jelenségét, amelyben ugyan nem képes rá, mégis megkísérli a struktúrák kedvezıtlen alakulásának korrigálását, vagy legalábbis a problémák tiltakozásként szignalizált közvetítését a modern társadalmak szükségképpen átpolitizált struktúráiban mindenhatóvá és mindenütt jelenvalóvá váló politikai centrumokhoz. Az individuális életstratégia és a kollektív cselekvésként megjelenı tiltakozás 1 Kivonat az In-Kal Security 2000 Kft. Biztonsági ır képzési program Rendezvénybiztosító ıri feladatok programegysége dokumentumból 238

3 BIZTONSÁGTECHNIKA együttesen részesei a kollektív identitás kialakulási és átalakulási folyamatainak. A változó szociális miliıkbe belevetett egyének között a posztmodern kommunikációs és információs kapcsolatrendszerek révén hatékony, a lokális és a nemzeti rendszereken is túlmutató, regionális avagy globális hálózatok jönnek létre. A hálózatok talajává válhatnak a kommunikációból kinövı sokféle tevékenységnek, így a tiltakozásnak is, amely egyszerre lehet a kollektív érdekérvényesítés és az identitás kialakításának eszköze, médiuma. 2 Durkheim állítja: a jelentıs változások komoly sérelmekkel járnak, a nem rendezett konfliktusok diszfunkcionális zavarokat okoznak, aminek Európában, különösen a rendszerváltó országokban mint szakmabeliek nagyon is élmény közeli szemlélıi vagyunk. E nagy változások a bőnözés, a deviancia problematikája körül rajzolódnak meg, azonban gyakorta társadalmi sokként egyéb változókból is eredeztetik ıket. Nyilvánvaló, hogy a társadalmi közmegegyezést, köznyugalmat alakító polgári értékrend, erkölcs kialakulása több évtizedes, a gazdasági történésekkel szorosan összefüggı folyamat. 3 Tapasztaljuk, hogy a globalizációs, vagy épp környezetvédelmi, kisebbségi, netán migrációs konfliktusok minden korábbinál nagyobb indulatokat keltenek, amely mögé gyakran sorakoznak populizmusra hajazó, szélsıséges politikai csoportosulások. Ennek jogi kereteit, pontosabban a gyülekezési jog határait, korlátait a legfejlettebb és legöregebb demokráciák is még tanulják Szabó Máté írja egy korábbi publicisztikájában 4 ír arról, hogy a magyar (persze nem csak az) tiltakozási kultúra milyen komoly fejlıdésen, de mindenképpen változáson ment keresztül az utóbbi esztendıkben. Ez talán kevéssé ekkora mértékben, de igaz a gyülekezési joggal kapcsolatos szabályozásra és a igazán nagy mértékben a tömeges rendezvények biztosítására is. Mégis tapasztaljuk, hogy a jogi szabályozás területén bár a szabályok gyakorta világosak idınként még sincs felelıse a rendezvényeket követı balhéknak, nincs érdemi visszatartó ereje az e tárgyban született 2 Szabó Máté: Tiltakozási kultúra Magyarországon a rendszerváltozás után a sajtó tükrében ( ) 3 Jármy Tibor: Gondolatok a magán- és közrendészetrıl,a (városi) biztonság könnyő- és nehézlovasságáról, kézirat, Szabó Máté: Új problémák a köztéri gyülekezésekkel kapcsolatosan és civil párbeszéd az Európai Unióban, Rendészeti Szemle 239

4 rendırségi eredményeknek, még kevesebb presztízse a bírósági ítéleteknek. A társadalom értékítéletet és közösségei iránt támasztott megítélését ez nagymértékben rontja, s csökken a bizalomindexe, így közösségteremtı, megtartó ereje is minden hasonló rendezvénynek. Idıszak Megnevezés Öszszesen Bejelentések Megtiltott rendezvények Rendezvénybiztosítások Feloszlatott rendezvények Be nem jelentett rendezvények sz. táblázat Azt is tapasztaljuk, hogy a rendırség energiái is végesek, vagy épp mint a közelmúltbeli példa igazolja nem intézkednek akkor sem, amikor erre valós igény van. Látjuk, hogy a rendezık (gyakorta a futball klubok) nem áldoznak a biztonságra, sem a rendırség sem pedig magánbiztonsági cégek megbízásával. A normakörnyezet pedig nem segíti ennek kötelezıvé tételét, hiszen ez biztos garanciája, de legalábbis komoly korlátja lenne a huligánok klubbon belüli azonosítása, kizárása, a csapat anyagi és egyéb szankciókkal, végsı esetben kizárással sújtása bíztató eredménnyel kecsegtethet. A táblázat jól szemlélteti, (ráadásul az utóbbi 6 évet nem is tartalmazza a táblázat), hogy többszörösére nıtt a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények Magyarországon. Ez nem csak a normaalkotóktól, hanem a rendırségtıl és a rendezvényeket biztosító szolgálatoktól is megváltozott reakciót, létszámot, felkészültséget és nem utolsó sorban forrást követel.

5 BIZTONSÁGTECHNIKA Megnevezés Nem volt szervezı Párt* Szakszervezetek és más érdekképviseltek Civil szervezetek** Adathiány 28 11,9% 93 39,6% 35 14,9% 78 33,2% 1 0,4% 20 10,4% % 53 27,6% 41 21,4% 14 7,3% 35 11,6% 68 22,5% 43 14,3% % 20 6,6% 20 12,4% 21 13,1% 49 30,4% 70 43,5% 1 0,6% 17 8,6% 16 8,1% 71 36,1% 72 36,5% 21 10,7% 27 17,1% 22 13,9% 38 24,1% 68 43% 3 1,9% 36 21,8% 17 10,3% 52 31,5% 56 34% 4 2,4% Összesen % ,3% ,2% % 64 4,5% Összesen * A parlamenten kívüli és a parlamenti frakcióval nem rendelkezı pártokkal együtt. ** A parlamenten kívüli pártok nélkül. N = szervezeti részvétel 2. sz. táblázat Szervezeti részvétel a tiltakozásokban Magyarországon Fontos lehet bár a hatályos szabályozás rendelkezik errıl, hogy minden tömeges rendezvény szervezıje tartalmas felelısséggel bírjon a rendezvény minden körülményét, részletét érintıen. Látható, hogy a rendırség energiái is végesek, és számos olyan eset adódott a közelmúltban is, ahogy az egyébként értékesebb és nagyobb felhatalmazással bíró rendırök szerepeltetése helyett speciális magánbiztonsági szolgálatok igénybevétele indokolt. A jogi szabályozás neuralgikus pontja a bejelentések körül rajzolódik meg, mi tekinthetı spontánnak, s persze, hogy milyen idıszakban zajlanak az események. A szabályok pontos finomhangolása még hátravan, az azonban nyilvánvaló, hogy jelentıs társadalmi konszenzussal elfogadott, hosszútávon vállalható és követhetı szabályozás szükséges. Úgy vélem, hosszú idınek kell még eltelni ahhoz, hogy a politikai vitakultúra, a tiltakozási kultúra eljusson egy olyan szintre, amely nem jár 5 Szabó Máté: Tiltakozási kultúra Magyarországon a rendszerváltozás után a sajtó tükrében ( ) 241

6 más emberek érdekeinek jelentıs sérelmével. E folyamatot azonban a normaalkotásnak, a civil biztonsági szolgálatoknak és a rendırségnek segíteni kell, az elıbbinek leginkább világos és korszerő szabályok megteremtésével és összehangolásával. 242