Az utóbbi évek szélsőségekre hajlamos időjárása következtében mind többször fordult elő, hogy a kijuttatott trágyamennyiség kisebb vagy nagyobb része nem hasznosult a növény számára. Nyári aszályban elsősorban az alacsony talajnedvesség a tápanyagfelvétel korlátja, özönvízszerű esőzések esetén pedig könnyen kimosódnak a tápelemek a talaj fölső, gyökerek által behálózott részéből. Tavaszi fagyok után a részben vagy teljesen termés nélküli fákon felborul a termőegyensúly, ami szintén táplálkozási zavarokhoz vezethet. Sajnos ezek az események egyre gyakrabban fordulnak elő, nagyobb kihívások elé állítva a gyümölcstermesztőket. Ilyen helyzetekben felborul az előre tervezett tápanyag-gazdálkodási stratégia, és az aktuális állapot alapján módosítanunk kell a trágyázás módján, időpontján. Erre kiválóan alkalmasak a különböző permettrágyák, amelyek gyorsan, a kijuttatás helyén aktiválódva azonnal hasznosulhatnak a növények számára. A biostimulátorokat azonban nem csak az időjárási anomáliák okozta tünetek kezelésére használhatjuk, meghatározott időpontokban és fejlődési szakaszokban kijuttatva javíthatják a növények teljesítőképességét is. A rendelkezésre álló lombtrágyák közt vannak, amelyek egy-egy tápelemet tartalmaznak nagyobb mennyiségben és segítik az arra épülő növekedési, fejlődési folyamatokat. Az almatermesztésben jól ismertek a gyümölcsök tárolhatóságát javító kalciumos kezelések, illetve a virágrügyek szerveződését segítő, bórtartalmú készítményekkel végzett permetezések. Némely termékek együtt tartalmazzák a különböző hatóanyagokat, azok általános erőnlétjavító képességükön keresztül növelhetik a termés méretét, előrehozhatják a gyümölcsök érését, vagy éppen javíthatják beltartalmukat. Kísérleteink során az előállítás módját, összetételét és hatásmechanizmusát tekintve egyedülálló készítmény, a Bistep hatékonyságát vizsgáltuk. 1. oldal (összes: 5)
Kísérleteinket a Bistep készítménnyel 2015-ben kezdtük a Debreceni Egyetem Pallagi Génbank és Gyakorlóhely kísérleti telepén sajmeggy alanyú, 1995-ben telepített, sudaras szórt állású koronájú, 6 3 méteres térállású, öntözött Újfehértói fürtös meggyfákon. Tavaly még csak egyszer, 10 nappal a szüretet megelőzően, kontrollfák meghagyása mellett hektáronként 3, illetve 5 literes adagban juttattuk ki a készítményt a megjelölt meggyfákra. A viszonylag késői kezelés ellenére látványos különbségeket tapasztaltunk a gyümölcsméret alakulásában. A kontrollfák, illetve a 3 literes kezelés között a gyümölcsök paraméterei gyakorlatilag még megegyeztek, az 5 literes dózis esetében viszont majd 1,5 milliméteres méretnövekedést tapasztaltunk. Az átlagos gyümölcstömeg ennek megfelelően az első két kezelésnél 5,2-5,3 gramm volt, a magasabb dózisnál pedig 5,8 gramm. A szüret után egy hónappal, augusztus elején elvégzett lombanalízis érdekes eredményekkel szolgált. A növekvő dózisok egyértelmű csökkenést eredményeztek a nitrogéntartalomban, ami az előrehaladottabb lombérettségi állapotnak tulajdonítható, illetve annak, hogy a nagyobb dózis vélhetőleg gyorsította a beérési és betárolási folyamatokat. A foszfor és a kálium esetében nem figyeltünk meg értékelhető változást, a kalcium-, illetve a magnéziumtartalom esetében viszont a magasabb Bistep-dózis jelentős (17-22%-os) növekedést eredményezett. Az idén már 3 alkalommal juttattuk ki a készítményt: teljes virágzásban, a virágzás után 3 héttel, illetve a szüret után 3 héttel. A kísérlet igen látványos hatásaként tapasztaltuk, hogy a kezelt fák gyümölcsei korábban színeződtek, így hamarabb is kezdhettük a kézi szedést. Az 5 literes adaggal permetezett fák gyümölcseit június 29-én szüreteltük, a 3 literes kezelésnél 3 nappal később, a kontrollfáknál pedig szintén további 3 nap eltérés volt a szedési időben. Ezt a június 29-én vett gyümölcsminták értékei is megerősítik: a nagyobb dózis alkalmazása esetén a gyümölcsök cukortartalma (Brix%) 13,7 százalék volt, míg a kontrollfáknál 13,1 százalék. A citromsavtartalom alakulásáról megállapítottuk, hogy a kezeletlen fák gyümölcsei nagyobb (12 g/l), míg a kezelt fáké alacsonyabb (10 g/l) savtartalmúak voltak. A Bistep készítmény tehát érésgyorsító, az érést homogenizáló hatású is, aminek különösen nagy jelentősége lehet, ha az ültetvényben rázógéppel történik a betakarítás. Ezen felül előny az is, hogy egységes, kiegyenlített minőségű gyümölcsöt 2. oldal (összes: 5)
szüretelhettünk a fákról. A gyümölcsméret 2016- ban is nőtt a kezelések hatására, habár ez az igen magas termésmennyiségek (40-44 kg/ fa) miatt kisebb mértékű volt. A kontrollfákon 23,3 milliméteres, a 3 literes adagnál 23,7, az 5 literes kezelésnél pedig 24 milliméteres gyümölcsöket kaptunk. Átlagos, 42 kilogrammot termő fákkal, illetve 555 darabos hektáronkénti tőszámmal számolva a kontrollfák esetében 23,3 tonnás hozamokat kaptunk. A kezelések hatására történő gyümölcstömeg- változást figyelembe véve a 3 literes dózis alkalmazása esetén 1,4 tonna, míg az 5 literes adag esetén 3 tonna hozamnövekedést értünk el hektáronként. Levélvizsgálatot 2016 augusztusában végeztünk az ültetvényben. Az előző évhez hasonlóan a nitrogéntartalom csökkenését tapasztaltuk, ami a betárolási folyamatok felgyorsulását jelentheti. A többi tápelemre nem mutatkozott számottevő kezeléshatás. Az eddigiek során tehát biztató eredményeket kaptunk a Bistep növénykondicionáló szer hatékonyságával kapcsolatban. Vizsgálatainkat más kultúrákra kiterjesztve folytatjuk, hogy még pontosabb képet kapjunk a készítmény felhasználásáról. Újgenerációs készítmény A Bistep komplex, új generációs növénykondicionáló nanokészítmény. Ökológiailag tiszta, természetes alapanyagból, korszerű mikrobiológiai és nanotechnológiák segítségével készül, egyedülálló tulajdonságokat kölcsönözve ezzel a terméknek. Egyaránt tartalmaz mikrohumátokat, fulvosavat, aminosavat, vitaminokat, természetes növekedésserkentő anyagokat, mikro- és makroelemeket, hasznos talaj-mikroflórát. A Bistepben lévő fő hatóanyagok, a mikrohumátok a természetes huminanyagok fizikai bontásával jönnek létre. A huminanyag természetes vegyületek igen bonyolult keveréke, a talaj alapvető alkotóeleme, ami a növényi, illetve állati maradványok bomlása során keletkezik. Jelentős a szerepe a talajszerkezet fölépítésében, a növények által könnyen fölvehető tápanyagok, mikroelemek fölhalmozódásában. Napjainkban a huminanyagokat egyre szélesebb körben használják a növénytermesztésben növekedésserkentőként, teljesítményfokozóként. 3. oldal (összes: 5)
Nanoanyagok Biostimulátornak olyan anyagokat, növényi kivonatokat vagy mikroorganizmusokat tekintünk, amelyek a növények hajtásrendszerére vagy gyökérzetére juttatva serkentik a növényi életfolyamatokat, javítják a tápanyagok fölvételét és hasznosulását, mérséklik a növényt érő környezeti stresszhatásokat, végeredményben pedig javítják a termés minőségét. Ezen készítményeket számos elnevezéssel illetik: roboráló, regeneráló, serkentő, teljesítményfokozó, növekedés- és termésszabályozó, kondicionáló, tűrő- és ellenállóképesség-növelő stb. Hazánkban már közel 200 ilyen készítményre adtak ki engedélyokiratot, már-már átláthatatlan a választék. Ezek az anyagok hatásmechanizmusukat, hatóanyagaikat tekintve is igen sokfélék. A Bistep úgynevezett nanokészítmény. A nanoanyagok fő jellemzője, hogy méreteik rendkívül kicsik, legalább az egyik kiterjedésük az 1-100 nanométer mérettartományba esik. Ilyen kis szemcseméretnél az anyagok új tulajdonságokkal rendelkeznek, amit számos új technológiához föl lehet használni. Alkalmazásuk már a mezőgazdaságban sem számít egyedinek, a növényvédő szerek közül például a jól ismert Karate Zeon is ilyen technológiával készül. Hatékonyságuknak köszönhetően a nanokészítmények szerepe a jövőben várhatóan tovább nő. Szerző: Dr. Csihon Ádám, dr. Gonda István 4. oldal (összes: 5)
Közzététel ideje: 2016. 12. 08., csütörtök, 18:50 A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2016/12/08/novenykondicionalogyakorlatban 5. oldal (összes: 5)