IREGSZEMCSE ÉS KÖRNYÉKE SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKJÓLÉTI ELLÁTÁSI INTÉZMÉNY S Z A K M A I P R O G R A M J A 2015. Hatályos: 2015. október 13. Készítette: Fábián Cecília Anna Kelt: 2015. október 6. intézményvezető Jóváhagyta: Porga Ferenc Kelt: 2015. október 13. Társulási Tanács elnöke
Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK I.1. Az intézmény fenntartója I.2. Az intézmény megnevezése I.3. Az intézmény típusa I.4. Az intézmény működési területe I.5. Az intézmény székhelye I.6. Az intézmény telephelyei I.7. Az intézmény felügyeleti szerve I.8. Az intézmény szakmai felügyeleti szervei I.9. Az intézmény jogállása I.10. Az intézmény gazdálkodási formája I.11. Adószáma, számla vezetése, számla száma I.12. Az intézmény alaptevékenységei (szakfeladatai) I.13. Feladatkörök szakmai felelőseinek megjelölése II. III. A TÁRSULT TELEPÜLÉSEK BEMUTATÁSA II.1. Iregszemcse II.2. Újireg II.3. Nagyszokoly II.4. Magyarkeszi II.5. Felsőnyék A SZOLGÁLTATÁSOK CÉLJA, FELADATA, MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT PROGRAM BEMUTATÁSA, LÉTREJÖVŐ KAPACITÁSOK, A NYÚJTOTT SZOLGÁLTATÁSELEMEK BEMUTATÁSA, TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA. III.1. A szolgáltatások célja. III.2. A szolgáltatások feladata. III.3. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása. III.4. A létrejövő kapacitások. III.5. A nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek leírása. IV. A MÁS INTÉZMÉNYEKKEL TÖRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÓDJA. V. AZ ELLÁTANDÓ CÉLCSOPORT JELLEMZŐI. VI. A FELADATELLÁTÁS SZAKMAI TARTALMA, MÓDJA, A BIZTOSÍTOTT SZOLGÁLTATÁSOK FORMÁI, KÖRE, RENDSZERESSÉGE. VII. AZ ELLÁTÁS IGÉNYBEVÉTELÉNEK MÓDJA. VIII. A SZOLGÁLTATÁSRÓL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS HELYI MÓDJA. IX. AZ ELLÁTOTTAK ÉS A SZEMÉLYES GONDOSKODÁST VÉGZŐ SZEMÉLYEK JOGAINAK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK. X. Mellékletek: 1. Megállapodás tervezetek 2. Intézményi SZMSZ 3. Szórólap 2
I. ÁLTALÁNOS MŰKÖDÉSI FELTÉTELEK A DÁM Önkormányzati Társulás (Tamási Nyírfa sor 15.) célja, hogy a feladatok összehangolásával, illetve a közszolgáltatások mikro-térségi szervezésével, gazdaságosabban, hatékonyabban történjen a lakosság szociális-és gyermekjóléti ellátása. A szolgáltatást a fenntartó egyrészt ellátási kötelezettségből, másrészt a területükön élő lakosság alkotmányos jogainak érvényesítése érdekében nyújtja. A társulás településein élő személyek részére a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokat az Iregszemcse és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Ellátási Intézménye nyújtja. A társulás településein élő rászorult személyek részére a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokat az Iregszemcse és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Ellátási Intézménye nyújtja. Működtetésére vonatkozó Szakmai Programja az Alapító Okiratban foglalt jogszabályi előírásokon alapul. I.1. Az intézmény fenntartója: DÁM Önkormányzati Társulás. I.2. Az intézmény megnevezése: Iregszemcse és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Ellátási Intézmény. I.2.1. Az intézmény rövidített neve: Iregszemcse é Környéke Szociális Intézmény I.3. Az intézmény típusa: Szociális, egészségügyi és gyermekjóléti feladatokat ellátó, önkormányzati társulás keretében működő intézmény. I.4. Az intézmény működési területe: Házi segítségnyújtás: Iregszemcse, Magyarkeszi, Nagyszokoly, Felsőnyék, Újireg Étkeztetés : Iregszemcse, Magyarkeszi, Nagyszokoly, Felsőnyék, Újireg Idősek nappali ellátása: Iregszemcse, Magyarkeszi, Nagyszokoly, Felsőnyék, Újireg Családsegítés: Iregszemcse, Magyarkeszi, Nagyszokoly, Felsőnyék, Újireg Gyermekjóléti szolgáltatás: Iregszemcse, Magyarkeszi, Nagyszokoly, Felsőnyék, Újireg Fogorvosi alapellátás: Iregszemcse, Magyarkeszi, Nagyszokoly, Felsőnyék, Újireg Család és nővédelmi egészségügyi gondozás: Iregszemcse, Magyarkeszi, Nagyszokoly, Felsőnyék, Újireg I.5. Az intézmény székhelye: 7095 Iregszemcse, Rákóczi u. 1. hrsz.: 835 I.6. Az intézmény telephelye: Magyarkeszi Köztársaság u. 4-6. Idősek, fogyatékossággal élők szociális ellátása nappali intézményben, szociális étkeztetés. I.7. Az intézmény szolgáltatást nyújtó nyitva álló helyiségei: Újireg, Kossuth u. 38. Házi segítségnyújtás, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás. Nagyszokoly, Petőfi u. 276. hrsz.: 103. Házi segítségnyújtás, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás. Felsőnyék: Kossuth Lajos u. 51. hrsz.: 745. Házi segítségnyújtás, családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás. 3
I.7. Az intézmény felügyeleti szerve, címe: DÁM Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa 7090 Tamási Nyírfa sor 15. I.7.1. Az intézmény fenntartója, címe: DÁM Önkormányzati Társulás 7090 Tamási Nyírfa sor 15. I.8. Az intézmény szakmai felügyeleti szervei: DÁM Önkormányzati Társulás, Társulási Tanácsa Tamási, Nyírfa sor 15; Tolna Megyei Kormányhivatal Gyámügyi és Igazságügyi Főosztály Szociális és Gyámügyi Osztály 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. I.9. Az intézmény gazdálkodási formája: Önállóan működő költségvetési szerv. Gazdasági feladatait a DÁM Gazdasági Ellátó Szervezet látja el. Az intézmény alapfeladatait meghaladó szolgáltatást nem végez, rendelkezik a Hungária Takaréknál vezetett pénzforgalmi számlával. Számlaszám: 71800219-11158602 I.11. Adószáma: 15419703-2-17 I.12. Az intézmény alaptevékenységei: Szám államháztartási szakfeladat kormányzati funkció Szám 862301 Fogorvosi alapellátás Fogorvosi alapellátás 072311 869041 Család-és nővédelmi Család és nővédelmi 074031 egészségügyi gondozás egészségügyi gondozás 881011 Idősek nappali ellátása Idősek, demens betegek 102030 nappali ellátása 889201 Gyermekjóléti szolgáltatás Gyermekjóléti 104042 szolgáltatások 88991 Szociális étkeztetés Szociális étkeztetés 107051 889922 Házi segítségnyújtás Házi segítségnyújtás 107052 88924 Családsegítés Családsegítés 107054 I.13. Feladatkörök felelőseinek megjelölése: Az intézményt az Iregszemcse és Környéke Szociális és Ellátó Intézmény Vezetője vezeti egyszemélyű felelősséggel, aki a munkáltatói jogkör gyakorlója is. A vezető gondozónő felelős a házi segítségnyújtásban dolgozók szakmai munkájáért. Az intézményvezető egyben a nappali ellátás, a családsegítő-és gyermekjóléti szolgálat vezetője is. 4
Iregszemcse: Lakosság száma: 2730.-fő. 0-18-éves: 547.-fő 18-59 éves: 1599.-fő 60 év feletti: 584.-fő II. A TÁRSULT TELEPÜLÉSEK BEMUTATÁSA Alapszolgáltatások, alapellátás: családsegítés, gyermekjóléti ellátás szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás A településen óvoda, egy általános iskola továbbá egy speciális általános iskola található. Két háziorvosi körzet működik. A község központjában, a Polgármesteri Hivatal közelében helyezkedik el a korszerű ellátási intézmény, amely könnyen megközelíthető, a 65. sz. főút mellett helyezkedik el, vasúttal nem megközelíthető. Az intézményben megtalálható a családsegítő szolgálat, az idősek nappali ellátását biztosító helyiségek, Iregszemcse központjában található a Bartók Béla Művelődési Ház, amely színvonalas programok szervezésével kultúrált szórakozási lehetőségeket biztosít a lakosok számára. A településen kevés a nagy létszámot foglalkoztató munkahely, ezért a lakosság nagy része a környező nagyobb településekre jár dolgozni. Az infrastruktúra folyamatosan fejlődik. Újireg: Lakosság száma: 308.-fő. 0-18-éves: 53.-fő 18-59 éves: 154.-fő 60 év feletti:101.-fő A lapszolgáltatások, alapellátás: családsegítés, gyermekjóléti ellátás szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, Újireg Tolna megye észak- nyugati részén, az Iregszemcsét Nagykónyival összekötő úton helyezkedik el. Nyugodt, csendes, átmenő forgalomtól mentes (ún. zsák-település), ugyanakkor a nagyobb településektől nem elszigetelt kis falu. 30 km-es körzetén belül helyezkedik el Siófok, Dombóvár, Tamási. 1990-től saját önkormányzattal rendelkezik. A családsegítő szolgálat, a település központi részén található közösségi házban kapott helyet. A településen dolgozó szociális szakemberek kultúrált körülmények között fogadhatják klienseiket, a szakmai munka végzéséhez rendelkezésre áll interjúszoba és a csoportos foglalkozások tartására alkalmas helyiség. Nagyszokoly: Lakosság száma: 937.-fő. 0-18-éves: 204.-fő 18-59 éves: 529.-fő 60 év feletti: 204.-fő Alapszolgáltatások, alapellátás: családsegítés, gyermekjóléti ellátás szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, A 65-ös útról, illetve a 65-öst a 64-essel összekötő útról egyaránt elérhetjük a Tamásitól északra fekvő települést. A kis falut 1720-ban a birtokos Eszterházy József engedélye alapján Igalból átköltöző reformátusok építették újjá. Sok éven át mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkoztak az itt élő emberek. Halmozottan hátrányos helyzetű település, alacsony az iskolázottság. Ma is találkozhatunk 5
írástudatlan emberrel. Mindezek ellenére élni akaró és a hátrányos helyzetéből előnyt kovácsolni kívánó település. Célja a fejlődés és a település felvirágoztatása. Nagyszokoly Iregszemcse szomszédságában található. A településen a családsegítő szolgáltatás mellett biztosított az étkeztetés és a házi segítségnyújtás a rászoruló lakosok számára. A lakossági problémák közül kiemelhetőek a munkanélküliségből fakadó megélhetéssel kapcsolatos gondok. Magyarkeszi: Lakosság száma: 1298.-fő. 0-18-éves: 298.-fő 18-59 éves: 733.-fő 60 év feletti: 267.-fő Alapszolgáltatások, alapellátás: családsegítés, gyermekjóléti ellátás szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, nappali ellátás Nagyszokollyal és Felsőnyékkel közvetlenül határos település. Magyarkeszi Tolna megye északi-nyugati részén, a Somogy-Tolnai dombság északi részén fekszik, Tamási várostól északra. A település profiljára a hagyományos mezőgazdasági tevékenység jellemző. Magyarkeszin óvoda és egy általános iskola található, a fiatalok középiskolai tanulmányaikat a környező nagyobb települések iskoláiban végzik. Az időskorúak megfelelő ellátásához az étkeztetésen és a házi segítségnyújtáson kívül nagymértékben hozzájárul a nappali ellátásukat biztosító szolgáltatás. Felsőnyék: Lakosság száma: 1135.-fő. 0-18-éves: 259.-fő 18-59 éves: 643.-fő 60 év feletti: 233.-fő A lapszolgáltatások, alapellátás: családsegítés, gyermekjóléti ellátás szociális étkeztetés, házi segítség nyújtás A település a Tolna Fejér Somogy hármas határ tolnai csücskében a Várhegy lábánál terül el. Felsőnyék a honfoglalás-kori Nyék törzs nevét hordozza. Felsőnyék sok-száz éves település. Mezőgazdasági jellegű település, ipara nincs. A településen egy a szakmai feladatok ellátására megfelelően kialakított épületben található a családsegítést biztosító helyiség. A településen az önkormányzat főzőkonyhát működtet, így biztosítják a napi egyszeri meleg ételt a településen élő rászorulók számára. III. A SZOLGÁLTATÁSOK CÉLJA, FELADATA, ALAPELVEI, A MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT PROGRAM KONKRÉT BEMUTATÁSA, LÉTREJÖVŐ KAPACITÁSOK, NYÚJTOTTSZOLGÁLTATÁS ELEMEK, TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA III.1. A szolgáltatások célja. Intézményünk a preventív és korrektív rendszerszemléletű szociális munka keretében komplex segítséget nyújt a szociális szolgáltatásokat igénybevevők önálló életvitelének és készségének megőrzéséhez, erősítéséhez, valamint ellátja a kliensek jogainak fokozott védelmét. 6
Feladatunk a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával a kliensek szegénysége és társadalmi kirekesztődése elleni küzdelem, valamint az egyének, családok, közösségek társadalmi helyzetének javítása. Alapelvünk az emberi méltóság tisztelete, az önkéntesség, a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés, az egyén szükségleteire szabott holisztikus szemléletű segítségnyújtás, valamint az egyént körülvevő természetes és mesterséges erőforrások közötti hatékony, egymást segítő, építő jellegű együttműködés. A rászoruló emberek számára szükségleteikhez igazodó segítségnyújtás, valós szükségleteken alapuló, célzott és differenciált ellátások biztosítása, a veszélyeztetett személyek, családok felkeresése, a kialakult helyzet feltérképezése, problémáik hatékony megoldása, a szakmai egységek munkájának összehangolása, koordinálása, a szolgáltatások minőségének, színvonalának és hatékonyságának folyamatos fejlesztése, szükségletorientált szociális védőháló kialakítása, az ellátások egymásra építése, az átjárhatóság biztosítása. Gyermekjóléti ellátás segítségnyújtás a kialakult veszélyeztetettség megszüntetésének, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének a megelőzéséhez. A gyermekjóléti szolgáltatásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség, megelőzéséhez. A gyermekjóléti ellátás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A családsegítő szolgálat nyújtott általános és speciális segítő szolgáltatás olyan személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával hozzájárul az egyének, családok, valamint a különböző közösségi csoportok jólétéhez és fejlődéséhez, továbbá szociális környezetükhöz való alkalmazkodáshoz, munkába álláshoz. Cél továbbá az ellátási körzetben élő, szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, valamint a krízishelyzetek megszüntetésének elősegítése. Az szociális étkeztetésben napi egyszeri meleg ételt biztosítása azon személyek számára, akik azt önmaguknak, illetve önmaguk és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem tudják biztosítani. Házi segítségnyújtás keretében gondoskodik az intézmény azokról a személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem, vagy csak részben képesek, és róluk nem gondoskodnak, azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek. A nappali ellátásban a szolgáltatást igénybe vevők életkörülményeinek javítása, szociális és mentális támogatás, a hiányzó család pótlása, a harmonikus életvitel kialakításában való segítségnyújtás, a hasznos és kellemes időtöltés biztosítása. Elsősorban a saját otthonukban élő embereknek biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. 7
III.2. A szolgáltatások feladata. Gyermekjóléti ellátásban a feladatellátást úgy kell szervezni, hogy az szükség esetén kiterjedjen a településen, település részen élő valamennyi gyermekre. A gyermekjóléti ellátást gondozással, ellátások közvetítésével (szolgáltatás) vagy szervező tevékenységgel (szervezés) kell biztosítani. A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében: A gyermeket, illetve szülőjét tájékoztatni kell mindazokról a jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelkedésének elősegítésével. A jogokról, támogatásokról és ellátásokról történő tájékoztatást úgy kell szervezni, hogy arról a gyermek - fejlettségétől függően - önállóan, törvényes képviselője nélkül is tudomást szerezhessen. A gyermekjóléti szolgálat a támogatásokhoz, ellátásokhoz való hozzájutás érdekében a) segítséget nyújt a gyermek vagy szülője (törvényes képviselője) kérelmének előterjesztéséhez, b) szükség esetén kezdeményezi a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, szolgáltatónál, c) a gyermeket, illetve a szülőt (törvényes képviselőt) felkészíti a támogatás célszerű felhasználására. Amennyiben a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés tanácsadást nem a gyermekjóléti szolgálat végzi, a szolgálat a gyermeket, illetve szülőjét (törvényes képviselőjét) a) felhívja a tanácsadás igénybevételének lehetőségére, b) tájékoztatja a tanácsadás céljáról és feltételeiről, c) segíti a tanácsadást nyújtó felkeresésében. Ha a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés tanácsadást nem a gyermekjóléti szolgálat végzi, a szolgálat tájékoztatja az örökbefogadó szülőt az örökbefogadás után követése körében igénybe vehető szolgáltatásról, és segíti az után követést végző szervezet felkeresését. A gyermekjóléti szolgálat a válsághelyzetben levő várandós anyát a) tájékoztatja az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról, b) segíti a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban, c) személyes segítő kapcsolat keretében közreműködik problémái rendezésében. A gyermekjóléti szolgálat a születendő gyermeke felnevelését nem vállaló várandós anyát tájékoztatja a )a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetőségéről, valamint joghatásairól, b a nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő és a titkos örökbefogadást előkészítő területi gyermekvédelmi szakszolgálatok tevékenységéről és elérhetőségéről, c) arról, hogy bármely gyámhivatal és területi gyermekvédelmi szakszolgálat részletes tájékoztatást ad az örökbefogadási eljárásról, és hogy bármely gyámhivatal illetékes a szülői nyilatkozat felvételére, ha a szülő az örökbefogadáshoz való hozzájárulását úgy adja meg, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri, d) arról, hogy az örökbefogadási eljárás lefolytatására melyik gyámhivatal illetékes, valamint e) a gyermeknek az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokba történő elhelyezésének lehetőségéről és annak jogi következményeiről. 8
A gyermekjóléti szolgálat és az illetékes védőnő haladéktalanul tájékoztatják egymást, ha a várandós anya válsághelyzetben van. A gyermekjóléti szolgálat segíti a gyermeket, illetve a családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója segítséget nyújt a családnak az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok megszüntetésében, illetve elősegíti a gyermek mielőbbi hazakerülését. A családgondozó együttműködik az átmeneti gondozást nyújtó szolgáltatóval. A gyermek számára olyan szabadidős programokat kell szervezni, amelyek a) a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák, illetve b) megszervezése a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna. A gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi, hogy a közoktatási intézmények, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális intézmények, valamint a civil szervezetek szervezzék meg a fenti célokat biztosító programokat. A gyermek részvételének elősegítése céljából a gyermekjóléti szolgálat nyilvántartást vezet a településen rendelkezésre álló, szabadidős programokat nyújtó szervezetekről, és felkéri őket, hogy nyújtsanak tájékoztatást programjaikról, amelyekről értesíti a gyermekeket, a szülőket (törvényes képviselőket), valamint az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöket. A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés során a gyermekjóléti szolgálat a) segítséget nyújt a gyermeknek, illetve a szülőnek ügyeik hatékony intézéséhez, b) tájékoztatja a gyermeket, illetve a szülőt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről, c) a gyámhivatal felkérésére a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve környezettanulmányt készít, d) a gyámhivatal felkérésére a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 47/A. (6) bekezdése alapján tájékoztatást nyújt az örökbefogadott gyermek fejlődéséről, körülményeiről és a családba való beilleszkedéséről. A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében A települési önkormányzat a településen élő gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését a gyermekjóléti szolgáltatás útján szervezi. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan észlelő- és jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének időben történő felismerését. Ennek keretében figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek a) életkörülményeit és szociális helyzetét, b) gyermekjóléti és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét, c) gyermekvédelmi vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét. A gyermekjóléti szolgálat a) kezdeményezi, szervezi és összehangolja a Gyvt. 17. -ában meghatározott, valamint más érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő- és jelzőrendszerben, 9
b) felhívja a Gyvt. 17. -ában meghatározott személyeket és szerveket (a továbbiakban: a jelzőrendszer tagjai) jelzési kötelezettségük írásban - krízishelyzet esetén utólagosan - történő teljesítésére, c) nyilvántartja, és a Gyvt.-ben és az Ar.-ban meghatározott módon felhasználja az általa kezelt adatokat. A gyermekjóléti szolgálat az észlelő- és jelzőrendszer részét képező, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó személyek és intézmények bármely gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzését fogadja, és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó intézkedést tesz a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, illetve a veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. A gyermekjóléti szolgálat az intézkedéséről tájékoztatja a jelzést tevőt. A gyermekjóléti szolgálat fogadja a panaszával hozzá forduló gyermeket, és segíti őt problémája megoldásában. A gyermekjóléti szolgálat gondoskodik a gyermek bántalmazásáról, elhanyagolásáról érkezett jelzést vagy kezdeményezést tevő intézmény, személy adatainak zártan történő kezeléséről. A gyermekjóléti szolgálat a jelzéssel érintett személy részére nem biztosít betekintést a zártan kezelendő adatokat tartalmazó irat azon részébe, amelyből következtetés vonható le a jelzést vagy kezdeményezést tevő intézményre, személyre. A gyermekjóléti szolgálat a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében, a Gyvt. 39. (3a) bekezdése szerint biztosított iskolai szociális munka keretében a nevelési-oktatási intézménybe járó gyermeknek, a gyermek családjának és a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak nyújt támogatást azáltal, hogy segíti a) a gyermeket a korának megfelelő, a tanulmányi kötelezettségei teljesítéséhez, a nevelésioktatási intézménybe való beilleszkedéséhez szükséges kompetenciái fejlesztésében, b) a gyermek tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését akadályozó tényezők feltárását és megoldását, c) a gyermeket a tanulmányi előmeneteléhez, későbbi munkavállalásához kapcsolódó lehetőségei kibontakozásában, d) a gyermek családját és a pedagógust a gyermek szükségleteinek felismerésében és figyelembevételében, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésében, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetésében, és e) a gyermek családját a gyermek iskolai életét érintő kérdésekben, valamint nevelési problémák esetén a gyermeket és a családot a közöttük lévő konfliktus feloldásában. A gyermekjóléti szolgálat működésének megkezdéséről, tevékenységének céljáról és tartalmáról, továbbá elérhetőségéről, valamint szolgáltatásai igénybevételének módjáról tájékoztatja a települési, településrész lakosságát, továbbá a jelzőrendszer tagjait. Az észlelő-és jelzőrendszer tagjaival való együttműködés, valamint tevékenységük összehangolása érdekében, továbbá a Gyvt. 17. -ának (5) bekezdése alapján a gyámhivatal kezdeményezésére a gyermekjóléti szolgálat esetmegbeszélést tart. Az esetmegbeszélésen elhangzottakról feljegyzést kell készíteni. Az esetmegbeszélés történhet a) lehetőség szerint a családot és a családdal foglalkozó szakembereket is bevonva, esetkonferencia, egy adott család ügyében tartott megbeszélés, 10
b) a gyermekjóléti szolgálat és a jelzőrendszer tagjainak képviselői között, előre meghatározott témakörben, évente legalább hat alkalommal megrendezésre kerülő szakmaközi megbeszélés keretében. Az esetmegbeszélés állandó meghívottja az illetékes védőnő, óvoda munkatársa, iskolai gyermekés ifjúságvédelmi felelős, a családsegítő szolgálat, illetve a nevelési tanácsadó munkatársa. Az esetmegbeszélésre a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét meg kell hívni, ha olyan család ügyét tárgyalják, melynek bármely tagja fiatalkorúak pártfogó felügyelete alatt áll. Az esetmegbeszélésre meg kell hívni a) a megelőző pártfogó felügyelőt, ha olyan család ügyét tárgyalják, amelynek bármelyik tagja megelőző pártfogó felügyelet alatt áll, b) a pártfogó felügyelői szolgálatot, ha a gyermek kockázatértékelése alapján a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettsége legalább közepes fokú. A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó más személyeket, illetve intézmények képviselőit szükség szerint kell meghívni, így különösen akkor, ha részvételük az egyes gyermekkel kapcsolatos probléma megoldásához, illetve a gyermekek nagyobb csoportját érintő veszélyeztető tényezők megszüntetését célzó cselekvési terv kidolgozásához szükséges. A gyermekjóléti szolgálat minden év március 31-ig tanácskozást szervez, amelyen a) a jelzőrendszer tagjainak írásos tájékoztatóit figyelembe véve átfogóan értékelik a jelzőrendszer éves működését, b) áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának valamennyi formáját, és szükség szerint javaslatot tesznek működésük javítására. A tanácskozásra meg kell hívni a) a települési önkormányzat polgármesterét, illetve a képviselő-testület tagját (tagjait), vagy a jegyzőt, b) a gyermekjóléti alapellátást nyújtó szolgáltatások fenntartóit, c) a településen gyermekjóléti, gyermekvédelmi ellátást biztosító intézmények képviselőit, d) a jelzőrendszer tagjainak képviselőit, e) a gyámhivatal munkatársait, f) a településen működő gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltató képviselőjét, g) a fiatalkorúak pártfogó felügyelőjét, megelőző pártfogó felügyelőjét, h) a gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró fővárosi és megyei kormányhivatalban működő gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátort. A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében A kialakult veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló családgondozás körében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója személyes segítő kapcsolat keretében a) támogatja a gyermeket, megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a megelőző pártfogó felügyelővel együttműködve, az őt veszélyeztető körülmények elhárításában, személyisége kedvező irányú fejlődésében, b) segíti a szülőket a gyermek gondozásában, ellátásának megszervezésében, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozásában, illetve 11
c) kezdeményezi és a gyermeknek nyújtott gyermekjóléti ellátásokkal összehangolja a szülők és más hozzátartozók részére a szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés keretében nyújtott személyes gondoskodást. A családgondozást tervezett módon, határidő megállapításával kell teljesíteni. A családgondozó a gondozás megkezdésekor rögzíti a gyermek és szülője (törvényes képviselője) személyi adatait, továbbá helyzetértékelést készít. A családgondozó - a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével -, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve gondozási tervet készít. A gondozási tervet ismertetni kell a gyermekkel és a szülővel (törvényes képviselővel). A családgondozó - a gyermek és a szülő (törvényes képviselő) közreműködésével - szükség szerint, de legalább hat hónaponként értékeli a gondozás eredményességét, és a megállapításokat a helyzetértékelésben rögzíti. Megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetében a helyzetértékelést a megelőző pártfogás elrendeléséről és a védelembe vételről szóló gyámhivatali határozatban megjelölt magatartási szabályokra tekintettel kell elvégezni. A megelőző pártfogó felügyelő által ellenőrzött bűnmegelőzési szempontú magatartási szabályok megvalósulásának értékelésére a családgondozó javaslatot tehet. A gyermekjóléti szolgálat, a családi konfliktusok megoldását az érintett családtagok közötti gyermekvédelmi közvetítői eljárással, illetve más konfliktuskezelő, családterápiás módszer alkalmazásával segíti elő, vagy javaslatot tesz ilyen szolgáltatás igénybevételére. A gyermekjóléti szolgálat elősegíti, hogy azok a szülők, akik a házasság felbontása, a gyermek elhelyezése, a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás rendezése vagy más szülői felügyeletet érintő kérdésben nem tudnak megegyezni, értesüljenek a konfliktuskezelő szolgáltatás, a gyermekvédelmi és a támogatott közvetítői eljárás igénybevételének lehetőségéről. Ha a gyermek veszélyeztetettségét a gyermek, illetve szülőjének vagy más hozzátartozójának egészségi állapota vagy fogyatékossága okozza, a gyermekjóléti szolgálat egészségügyi vagy gyógypedagógiai ellátás biztosítását kezdeményezi. Ha a veszélyeztetettség valamely más gyermekjóléti, szociális, egészségügyi vagy egyéb ellátás biztosításával előreláthatólag megszüntethető, illetőleg mérsékelhető, a szolgálat kezdeményezi az ellátás biztosítását. Ha a gyermekjóléti szolgálat valamely ellátás biztosítását kezdeményezi, előzőleg kísérletet kell tennie arra, hogy megnyerje a gyermek, illetve szülője (törvényes képviselője) együttműködését, kivéve, ha elháríthatatlan akadály vagy sürgős szükség áll fenn. A gyermekjóléti szolgálat az eset összes körülményeinek feltárása után mérlegeli, hogy a kialakult veszélyeztetettség megszüntethető-e az önként igénybe vehető alapellátásokkal, vagy a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó, illetve egyéb hatósági intézkedés kezdeményezésére van-e szükség. A gyermekjóléti szolgálat, írásban jelzi a gyámhivatalnak, ha az általa gondozott családban hozzátartozók közötti erőszak veszélyét észleli. Krízishelyzet esetén a gyermekjóléti szolgálat bármilyen módon élhet jelzéssel a gyámhivatal felé. A jelzés tényét ebben az esetben utólag foglalja írásba. A gyermekjóléti szolgálat legalább félévente, továbbá a szolgáltatási lehetőségek megváltozása, illetve a gyámhivatal megkeresése esetén haladéktalanul tájékoztatja a gyámhivatalt az általa nyújtott és az általa ismert, elérhető pszichológiai és mentálhigiénés segítő szolgáltatásokról, valamint terápiás kezelésekről és más segítségnyújtási, konfliktuskezelő lehetőségekről. 12
A gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére haladéktalanul felkeresi a hozzátartozók közötti erőszak által érintett családot és szükség esetén a) a gyermekjóléti alapellátás keretében gondozza a családot vagy b) javaslatot tesz gyámhatósági intézkedés megtételére. A gyermekjóléti szolgálat az ideiglenes megelőző távoltartást elrendelő határozat kézhezvételétől számított 24 órán belül felkeresi a hozzátartozók közötti erőszak által érintett családot, és a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója és a megelőző pártfogó felügyelő a megelőző pártfogás alatt álló gyermek bűnismétlésének megelőzése érdekében történő együttműködés keretében a) közösen végezhetnek környezettanulmányt, b) közvetlenül tartanak kapcsolatot egymással, c) áttekinthetik a gyermekjóléti szolgálatnál a gyermekre vonatkozóan vezetett adatlapokat, d) esetmegbeszélést tarthatnak, amelynek során egymással és szükség szerint a gyermekvédelmi jelzőrendszer más tagjával egyeztetethetnek a megelőző pártfogás és a védelembe vétel eredményességéhez szükséges intézkedésekről, e) a gyermekkel és a családdal kapcsolatos tapasztalataikat megosztják egymással, és f) a gyermekkel közös megbeszélést tarthatnak. Javaslattétel gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására A gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi gondoskodás körébe tartozó hatósági intézkedések közül javaslatot tehet a gyámhivatalnak a gyermek védelembe vételére, megelőző pártfogására, ideiglenes hatályú elhelyezésére vagy nevelésbe vételére. A javaslatban a gyermekjóléti szolgálat a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapján ismerteti a gyermek helyzetét, különösen a) a veszélyeztető körülményeket, azoknak a gyermekre gyakorolt hatását, b) a szülő vagy a gyermeket nevelő más személy nevelési tevékenységét, c) a gyermeket nevelő család élethelyzetére vonatkozó adatokat, d) a javaslattétel elkészítéséig biztosított alapellátásokat, valamint az ügy szempontjából fontos más ellátásokat, e) a gyermeknek és a szülőnek (törvényes képviselőnek) a javaslattétel elkészítéséig tanúsított együttműködési készségét, illetve annak hiányát, f) ha a gyermeket gondozó szülő együtt él a szülői felügyeleti jogától megfosztott másik szülővel, és emiatt a gyermek nem áll szülői felügyelet alatt, g) - megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén - a megelőző pártfogás elrendelését, mellőzését, fenntartását vagy megszüntetését alátámasztó körülményeket. A gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a szolgálat csak a veszély tényét és jellegét nevezi meg, és a többi adat feltárásának mellőzésével tesz javaslatot a hatóság intézkedésére. A hiányzó adatokat a hatóság felhívásától függően szerzi be. A védelembe vételhez kapcsolódó szolgáltatási feladatok Ha a gyámhivatal a védelembe vétel mellőzésével, a Gyvt. 68/D. (1) bekezdése szerinti eljárással érintett gyermek esetén a védelembe vétel és a megelőző pártfogás egyidejű mellőzésével - felhívja a gyermekjóléti szolgálatot az alapellátás keretében történő segítségnyújtásra, a gyermekjóléti szolgálat felveszi a kapcsolatot a gyermekkel és a családjával, és szükség szerint biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást. 13
A gyermekjóléti szolgálat - lehetőség szerint az általa összehívott esetkonferenciát követően - javaslatot tesz a gyermek védelembe vételére, ha a szolgálat előzetesen megkísérelte a veszélyeztetett gyermeknek az alapellátás keretében történő segítését, de az a gyermek vagy a szülő (törvényes képviselő) megfelelő együttműködésének hiánya miatt nem vezetett eredményre. Az esetkonferenciára a pártfogó felügyelői szolgálatot is meg kell hívni, ha felmerül a megelőző pártfogás elrendelésére vonatkozó javaslattétel szükségessége. A gyermekjóléti szolgálat a védelembe vétel, a megelőző pártfogás vagy a két intézkedés egyidejű elrendelésére vonatkozó javaslatában közli a gyermeket korábban gondozó családgondozó adatait, valamint szükség esetén javaslatot tesz a gyámhivatalnak másik családgondozó kirendelésére. A védelembe vétel és a megelőző pártfogás során a gyermekjóléti szolgálat vezetője, illetve a kirendelt családgondozó a gyámhivatal határozata alapján biztosítja a gyermekjóléti szolgáltatást. A családgondozó az egyéni gondozási-nevelési tervet a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját kitöltve, a Gyvt. 68. -ának (4) bekezdésében meghatározott határidőre a szülő, a gyermek, az érintett személyek és - szükség esetén - szakemberek bevonásával készíti el. A terv elkészítésénél figyelembe kell venni az alapellátás során követett gondozási tervet és az alapellátás tapasztalatait. Megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén a kirendelt családgondozó a megelőző pártfogó bevonásával, a megelőző pártfogás elrendeléséről szóló határozatban foglaltakra figyelemmel készíti el az egyéni gondozási-nevelési tervet és tervezi meg a gyermek, valamint a szülő feladatait. Az egyéni gondozási-nevelési terv tartalmazza a) a veszélyeztető körülmények megjelölését, b) a védelembe vétel megszüntetéséhez szükséges változásokat, valamint ennek elérése érdekében a családgondozó, a szülő, továbbá a gyermek feladatait, határidők megállapításával, c) a család részére szükséges ellátásokat, d) a szükségesnek tartott hatósági, illetve bírósági eljárások kezdeményezésének megjelölését, e) a segítséget nyújtó intézmények, illetve személyek megjelölését, feladataik meghatározásával együtt, f) a szakmailag szükségesnek tartott egyéb rendelkezéseket, g) megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén ga) a családgondozó, a megelőző pártfogó felügyelő, a szülő és a gyermek közötti együttműködés részletes szabályait, megjelölve a megelőző pártfogó felügyelővel való együttműködés módját, gyakoriságát, és gb) a családgondozó és a megelőző pártfogó felügyelő közötti munkamegosztás szempontjait. A védelembe vétel során a kirendelt családgondozó feladata a) a gyermek gondozásának, ellátása szervezésének és a szülői nevelés támogatásának folyamatos biztosítása, valamint b) a gyámhivatal tájékoztatása - felülvizsgálat keretében, illetve szükség szerint - a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről. A védelembe vétel keretében folytatott családgondozásra a végrehajtási rendelet 16. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 14
A védelembe vétel mellett elrendelt megelőző pártfogás során a gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel, amelynek keretében a) szükség szerint közösen végeznek családlátogatást, b) szükség szerint közösen hallgatják meg a gyermeket, és c) a gyermekjóléti szolgálat lehetőség szerint helyszínt biztosít a megelőző pártfogó felügyelőnek a viselkedéskorrekciós esetkezelési módszerek alkalmazásához és a megelőző pártfogással összefüggő egyéb feladatai elvégzéséhez. A családgondozó a szülővel és a gyermekkel fenntartott segítő kapcsolata során elősegíti, hogy a) a szülő, illetve a gyermek fogadják el a gondozási-nevelési terv céljait, és működjenek együtt a tervben meghatározottak teljesítése érdekében, b) a szülő, illetve a gyermek nyilatkozattal vállalják az a) pont alatti együttműködést, c) a szülő váljon alkalmassá, illetve legyen hajlandó a gyermeket veszélyeztető körülmények elhárítására és a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének biztosítására, d) az a)-c) pontban foglaltak alapján sor kerülhessen a védelembe vétel megszüntetésére. Amennyiben a gondozási-nevelési terv megvalósítása a szülő, illetve a gyermek megfelelő együttműködése miatt nem lehetséges, a családgondozó a) írásban jelzi ezt a gyámhivatalnak, b) felhívja a szülő, illetve a gyermek figyelmét arra, hogy a védelembe vétel sikertelensége esetén a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására kerülhet sor, c) javaslatot tesz - lehetőség szerint az általa összehívott esetkonferenciát követően - a gyámhivatalnak a gyermekvédelmi gondoskodás más eszközének alkalmazására. A családgondozó a védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatja a gyámhivatalt a védelembe vétel körében végzett családgondozói tevékenységéről, és megindokolt javaslatot tesz a )a védelembe vétel fenntartására vagy megszüntetésére, valamint megelőző pártfogás alatt álló gyermek esetén ezzel egyidejűleg a megelőző pártfogás fenntartására vagy megszüntetésére, b) a gyámhivatal által teendő intézkedésekre. Ha a gyermekjóléti szolgálat a gondozási tevékenysége során arra a megállapításra jut, hogy a gyermek veszélyeztetettsége részben vagy egészben a szülő elhanyagoló magatartásából, a gyermek érdekét sértő helytelen pénzfelhasználásából következik, és a gyermek veszélyeztetettsége a gyermekjóléti alapellátások igénybevételével nem szüntethető meg, a) a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével kezdeményezi a gyámhivatalnál a gyermek védelembe vételét és ezzel egyidejűleg a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását, feltéve, hogy a gyermeket még nem vették védelembe, vagy b) helyzetértékelést készít és a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével a gyámhivatalnál kezdeményezi a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtását, feltéve, hogy a gyermeket már védelembe vették. A gyermekjóléti szolgálat által korábban nem gondozott gyermek esetén a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére, a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül megvizsgálja a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának szükségességét és vizsgálatának eredményéről a gyermekvédelmi nyilvántartás adatlapjának megküldésével tájékoztatja a gyámhivatalt. 15
A gyermekjóléti szolgálat a pénzfelhasználási terv elkészítésébe bevonja a gyermeket gondozó szülőt, a korlátozottan cselekvőképes gyermeket és szükség esetén a gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjait. A gyermekjóléti szolgálat a pénzfelhasználási tervben bemutatja a gyermek szükségleteit és ennek, valamint a Gyer. 91/A. -a (3) bekezdésének figyelembevételével javaslatot tesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása mértékére, módjára és időtartamára. A gyermekjóléti szolgálat az eseti gyám személyére a Gyvt. 68/C. (1) bekezdésének és a Gyer. 91/A. -a (6) bekezdésének figyelembevételével tesz javaslatot. A gyermekjóléti szolgálat részt vesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására irányuló eljárás során tartott gyámhivatali tárgyaláson. A gyermekjóléti szolgálat a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának időtartama alatt együttműködik a kirendelt eseti gyámmal, amelynek keretében tájékoztatják egymást a gyermekelhanyagolásból származó veszélyeztetettségének alakulásáról, az ennek megszüntetése érdekében tett intézkedésekről és a természetbeni formában nyújtott családi pótlék felhasználásának tapasztalatairól. A gyermekjóléti szolgálat figyelemmel kíséri a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásáról szóló határozatban foglalt rendelkezések megvalósulását és szükség esetén kezdeményezi a gyámhivatalnál a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálatát. A gyermekjóléti szolgálat a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása felülvizsgálata során a gyámhivatal megkeresésére tájékoztatást ad a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtása eredményéről, a családi pótlék természetbeni formában történő további nyújtásának szükségességéről. A gyermekjóléti szolgálat a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálata során új pénzfelhasználási tervet készít és azt megküldi a gyámhivatalnak, ha a család helyzetében, illetve a gyermek szükségleteiben bekövetkezett változások azt indokolják. A gyermekjóléti szolgálat részt vesz a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának felülvizsgálata iránti eljárás során tartott gyámhivatali tárgyaláson. Ha a Gyvt. 68/D. (1) bekezdése szerinti eljárás a gyermekjóléti szolgálat által védelembe vétel keretében gondozott gyermek tekintetében indul meg, a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére, a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül megküldi a gyámhivatalnak a megelőző pártfogás elrendelése tárgyában a javaslatát, valamint a gyermek tekintetében kitöltött, az Ar. 2. számú melléklet IV. számú adatlapja szerinti környezettanulmányt és a rendelkezésére álló pedagógiai véleményt. Ha a gyermekjóléti szolgálat által korábban nem gondozott, vagy a gyermekjóléti alapellátás keretében gondozott gyermek tekintetében indul meg a Gyvt. 68/D. (1) bekezdése szerinti eljárás, a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére, a) a megkeresés kézhezvételétől számított harminc napon belül aa) megvizsgálja a gyermek veszélyeztetettségét, 16
ab) a védelembe vételre és a megelőző pártfogásra vonatkozó javaslatának elkészítése érdekében a pártfogó felügyelői szolgálattal együtt családlátogatást végezhet, és környezettanulmányt készít, és ac) a védelembe vétel és a megelőző pártfogás elrendelésére vagy mellőzésére vonatkozó javaslatát megküldi a gyámhivatalnak; b) a megkeresés kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi a pártfogó felügyelői szolgálat részére a rendelkezésére álló, a gyermek tekintetében kitöltött, az Ar. 2. számú melléklet IV. számú adatlapja szerinti környezettanulmányt és a rendelkezésére álló pedagógiai véleményt. A megelőző pártfogás mellőzésének felülvizsgálatára irányuló gyámhatósági eljárás során a gyermekjóléti szolgálat a gyámhivatal megkeresésére javaslatot tesz a) a megelőző pártfogás iránti eljárás megszüntetésére, vagy b) a megelőző pártfogás elrendelésére a már fennálló védelembe vétel mellett vagy a védelembe vétel egyidejű elrendelésével. A családjából kiemelt gyermek visszahelyezésének elősegítése, illetve utógondozása érdekében A gyermekjóléti szolgálat a családból kiemelt gyermek visszahelyezését segítő családgondozást a gyámhivatal által elfogadott egyéni elhelyezési terv alapján teljesíti. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik a gyermekvédelmi gyámmal. Az együttműködés keretében a gyermekjóléti szolgálat családgondozója elsősorban a szülőket támogatja a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban. A nevelésbe vételt követően a gyermekjóléti szolgálat családgondozója a gyermeket gondozási helyén az elhelyezését követő két hónapon belül felkeresi, és tájékozódik beilleszkedéséről, valamint a gyermek látogatásának lehetőségeiről. A nevelésbe vétel időtartama alatt a családgondozó folyamatosan kapcsolatot tart a gyermek gondozási helyével, a területi gyermekvédelmi szakszolgálattal (a továbbiakban: szakszolgálat) és a gyermekvédelmi gyámmal. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a családgondozást különösen a következő szolgáltatásokkal teljesíti: a) személyes segítő kapcsolat keretében a szülő és a gyermek kapcsolatának helyreállítása, továbbá folyamatos kapcsolattartásuk segítése, b) a szülők nevelési, gondozási, háztartásszervezési ismeretei gyarapításának támogatása, c) közreműködés a család lakáskörülményeinek rendezésében, a lakás felszerelésének és berendezésének elfogadhatóvá tételében, d) a szülők szociális és egyéb ellátásokhoz való hozzájutásának, ügyeik intézésének támogatása, e) civil szervezetek és önkéntes segítők közreműködésének kezdeményezése. A gyermekjóléti szolgálat családgondozója javaslatot tesz a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának és módjának megváltoztatására, ha a szülők körülményeiben, életvitelében beállott változás azt indokolttá teszi. A gyermek nevelésbe vételének felülvizsgálata során a gyermekjóléti szolgálat tájékoztatja a gyámhivatalt a) a szülő-gyermek kapcsolat alakulásáról, b) a szülő életkörülményeinek alakulásáról. 17
A gyermekjóléti szolgálat családgondozója a családjába visszahelyezett gyermek utógondozását a gyámhivatal határozata alapján látja el. Az utógondozás célja a gyermek családjába történő visszailleszkedésének, lakókörnyezetébe történő beilleszkedésének, tanulmányai folytatásának vagy az iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelő munkahely-felkutatás segítése. Az utógondozás során a gyermekjóléti szolgálat családgondozója együttműködik az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel. A családsegítésben az egyének és családok életvezetési képességének megőrzése, valamint a felmerülő problémák megszüntetése érdekében az alábbi feladatatok ellátása, melynek során a következőket biztosítja: 1. információnyújtás, tájékoztatás szociális, társadalombiztosítási, családtámogatási, munkanélküli ellátásokról, a személyes szociális és mentálhigiénés szolgáltatások formáiról, az ellátásokhoz való hozzájutás feltételeiről, módjáról, 2. tanácsadás szociális, életvezetési és mentálhigiénés ügyekben (családgondozó), 3. a tanácsadások jogi, pszichológiai, egészségügyi szakember - által biztosított vagy közvetítés útján. 4. ügyintézés szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, társadalombiztosítási, családtámogatási, munkanélküli ellátásokkal kapcsolatos ügyek vitelében (nyomtatványok, kérelmek kitöltésében, hivatalos iratok, igazolások beszerzésében, stb. történő szükséges mértékű közreműködés), 5. szervezi az aktív korú, nem foglalkoztatott személyek beilleszkedési programját (önkormányzati felkérésre), 6. közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programokat szervez a működési területén élő lakosság számára, 7. segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához, 8. segíti speciális támogató, önsegítő csoportok szervezését, működtetését, 9. szociálisan rászoruló csoportok számára speciális szolgáltatások bevezetésének kezdeményezése (munkanélkülieket reintegráló program, adósságkezelési szolgáltatás, családterápiás szolgáltatás, szociális csoportmunka, közösségi szociális munka), 10. önszerveződő csoportok, közösségek, civil szervezetek támogatása. Az szociális étkeztetésben a napi egyszeri meleg étel biztosítása, amely történhet: 1. az étel elvitelének lehetővé tételével, 2. lakásra szállítással, 3. helyben fogyasztással, 4. az orvos által elrendelt diéták biztosításával A házi segítségnyújtásban gondozó segítséget nyújt abban, hogy az ellátást igénylő hozzájusson a szükséglete szerinti fizikai, mentális, szociális ellátáshoz, saját környezetében, életkorának, élethelyzetének és egészségi állapotának megfelelően. A segítségnyújtás mindig a gondozott meglévő képességeinek fenntartásával, felhasználásával, fejlesztésével történik. 18
Az gondozónői feladatok: 1. Az ellátást igénybe vevővel segítő kapcsolat kialakítása és fenntartása körében: 1.1. információnyújtás, tanácsadás 1.2. mentális támogatás 1.3. családdal, ismerősökkel való kapcsolattartás segítése 1.4. az egészség megőrzésére irányuló aktív szabadidős tevékenységben való közreműködés 1.5. ügyintézés az ellátott érdekeinek védelmében 1.6. segítségnyújtás veszélyhelyzet kialakulásának megelőzésében és a kialakult veszélyhelyzet elhárításában 2. A személyi higiénia megtartásában való közreműködés körében: 2.1. mosdatás 2.2. fürdetés 2.3. öltöztetés 2.4. ágyazás, ágyhúzás 2.5. inkontinens beteg ellátása 2.6. haj, arcszőrzet ápolás 2.7. száj, fog és protézis ápolás 2.8. körömápolás, bőrápolás 3. A lakókörnyezeti higiénia megtartásában való közreműködés körében: 3.1. takarítás a lakás életvitelszerűen használt helyiségeiben (hálószobában, fürdőszobában, konyhában és illemhelyiségben) 3.2. mosás 3.3. vasalás 4. A háztartási tevékenységben való közreműködés körében: 4.1. bevásárlás (személyes szükséglet mértékében) 4.2. segítségnyújtás ételkészítésben és az étkezés előkészítésében 4.3. mosogatás 4.4. ruhajavítás 4.5. közkútról, fúrtkútról vízhordás 4.6. befűtés, tüzelő behordása kályhához 4.7. télen hó eltakarítás és síkosság-mentesítés a lakás bejárata előtt 5. A fizikai támogatás körében: 5.1. etetés, itatás 5.2. mozgatás ágyban 5.3. felfekvéskezelése 5.4. sebellátás 5.5. gyógyszer kiváltása, adagolása, szedésének ellenőrzése 5.6. vérnyomás és vércukor mérése 5.7. hely- és helyzetváltoztatás segítése lakáson belül és kívül 5.8. kényelmi és gyógyászati segédeszközök beszerzésében való közreműködés, használat betanítása, karbantartásában való segítségnyújtás 6. A háziorvos írásos rendelésén alapuló terápiakövetése 7. Szükség esetén a bentlakásos szociális intézménybe történő beköltözés segítése A nappali ellátásban a. szükség szerinti egészségügyi ellátás, b. mindennemű ügyek intézésének segítése, c. mentális gondozás, d. szabadidős programok szervezése, e. szellemi és kulturális foglalkoztatás, f. fizikai ellátás: mosás, vasalás, ruhajavítás, 19
g. személyi higiénia biztosítása, h. családi kapcsolatok ápolása, i. érdekvédelem. Az intézményi jogviszony megszűnése (1993. évi III. törvény): 100. Az intézményi jogviszony megszűnik a) az intézmény jogutód nélküli megszűnésével, b) a jogosult halálával, d) a 94/C. szerinti megállapodás felmondásával. 101. (1) A 94/C. szerinti megállapodást a) az ellátott, illetve törvényes képviselője indokolás nélkül, b) állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén az intézményvezető (szolgáltató vezetője) a (2) bekezdés szerinti esetekben, ca) alapszolgáltatás esetén bármikor, írásban mondhatja fel. Az (1) bekezdés b) pontja és c) pont alpontja szerinti felmondásnak akkor van helye, ha a) az ellátott másik intézményben történő elhelyezése indokolt (bentlakásos intézményi elhelyezés), b) az ellátott a házirendet súlyosan megsérti, c) az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy térítésidíj-fizetési kötelezettségének nem tesz eleget. (3) A felmondási idő, ha a 94/C. szerinti megállapodás másként nem rendelkezik a) alapszolgáltatás esetén tizenöt nap, (4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha a felmondás jogszerűségét az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. (5) Bíróságtól kérhető a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti felmondás jogellenességének megállapítása, ha azt a fenntartó vitatja, b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti felmondás jogellenességének megállapítása, ha azt az ellátott, a törvényes képviselője, a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személy vitatja, c) a (4) bekezdés szerinti fenntartói döntés jogellenességének megállapítása, ha azt a (4) bekezdés szerinti személyek valamelyike vitatja. (6) A (4) és (5) bekezdés szerinti esetben az ellátást változatlan feltételek mellett mindaddig biztosítani kell, amíg a fenntartó nem dönt, illetve a bíróság jogerős határozatot nem hoz. (7) A (4)-(6) bekezdésben foglaltakról az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti felmondásban tájékoztatást kell adni. 102. (1) Az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy a térítésidíj-fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget, ha a) hat hónapon át folyamatosan térítésidíj-tartozás áll fenn, és az a hatodik hónap utolsó napján a kéthavi személyi térítési díj összegét meghaladja, és b) vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését. (2) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy vagyoni, jövedelmi viszonyai olyan mértékben megváltoztak, hogy a személyi térítési díj megfizetésére vonatkozó kötelezettségnek nem tud eleget tenni, köteles az intézményvezetőnél rendkívüli jövedelemvizsgálat lefolytatását kezdeményezni. Az intézményvezető a jövedelemvizsgálatot - ideértve a 68/B. és a 117/B. szerinti esetet is - a 119/C. szabályai szerint lefolytatja, és a személyi térítési díjat a jövedelemvizsgálat eredményének megfelelően állapítja meg. (3) Ha az ellátott, a törvényes képviselője vagy a térítési díjat megfizető személy nem kéri a (2) bekezdés szerinti jövedelemvizsgálat lefolytatását, az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában úgy kell tekinteni, hogy vagyoni, jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a térítési díj megfizetését. 20