JÁRVÁNYTAN A MEGELİZİ ORVOSTAN-NÉPEGÉSZSÉGTAN TUDOMÁNYÁGA



Hasonló dokumentumok
Járványügy hazai helyzete, nemzetközi együttmőködések. Dr. Tombácz Zsuzsanna regionális tisztiorvos

14. évfolyam 14. szám április 13. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

AFP-surveillance 2003, MagyarorszÅg Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: )

Epinfo EURÓPAI VÉDŐOLTÁSI HÉT ÁPRILIS MEGELŐZÉS, VÉDELEM, VÉDŐOLTÁS ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 22. szám június 8. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet

12. évfolyam 22. szám június 10. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

12. évfolyam 25. szám július 1. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 8. szám március 2. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

21. évfolyam 21. szám május 30. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 28. szám július 20. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 37. szám szeptember 18. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Epinfo ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT EURÓPAI VÉDŐOLTÁSI HÉT ÁPRILIS MEGELŐZÉS, VÉDELEM, VÉDŐOLTÁS

21. évfolyam 3. szám január 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Bejelentett fertőző megbetegedések Magyarországon Betegség

EpinfoNNSR eredmények

14. évfolyam 37. szám szeptember 22. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 35. szám szeptember 7. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

EpinfoMadárinfluenza-vírus

14. évfolyam 36. szám szeptember 14. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

21. évfolyam 40. szám október 10. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

V. A Kormány tagjainak rendeletei

22. évfolyam 8. szám február 27. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 37. szám szeptember 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 7. szám február 26. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

12. évfolyam 19. szám május 20. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

1/2014. (I. 16.) EMMI rendelet. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről

20. évfolyam 10. szám március 14. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

15. évfolyam 5. szám február 8. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

12. évfolyam 32. szám augusztus 19. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 35. szám szeptember 10. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

9. Ävfolyam 15. szåm Åprilis 19.

19. évfolyam 22. szám június 8. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

VÄdőoltÅsok, 2002 RegionÅlis näpegäszsägégyi obszervatñriumok Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd:

Vancomycin rezisztens MRSA izolålåsa az USA-ban Szakmai tåjäkoztatås a värnyom-kimutatås Çj

16. évfolyam 25. szám június 26. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT JÚLIUS 1. SEMMELWEIS-NAPI MEGEMLÉKEZÉS

22. évfolyam 16. szám 2015.április 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT KÉZHIGIÉNÉS VILÁGNAP MÁJUS 5.

Magyar joganyagok - 1/2014. (I. 16.) EMMI rendelet - a fertőző betegségek jelentésén 2. oldal (2) A mikrobiológiai vizsgálatot végző laboratórium köte

9. Ävfolyam 22. szåm jçnius 7.

1/2014. (I. 16.) EMMI rendelet a fertőző betegségek jelentésének rendjéről

EpinfoInfekciókontroll

22. évfolyam 41. szám október 16. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

12. évfolyam 30. szám augusztus 5. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Epinfo Epidemiológiai Információs Hetilap

22. évfolyam 39. szám október 2. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

19. évfolyam 16. szám április 27. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

NemzetkÇzi informåcié Poliomyelitis E.coli O157:H7 jårvåny SpanyolorszÅgban

17. évfolyam 9. szám március 12. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 2. szám január 22. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT HAZAI ELSŐ HULLÁMÁNAK FONTOSABB JÁRVÁNYÜGYI JELLEMZŐIRŐL

21. évfolyam 6. szám február 14. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 27. szám július 10. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

10. Ävfolyam 9. szåm mårcius 7. VeleszÇletett fejlődäsi rendellenessägek. Hazai influenza helyzet Fertőző betegsägek adatai Impresszum

63/1997. (XII. 21.) NM rendelet. Jelentési kötelezettség

16. évfolyam 31. szám augusztus 7. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 13. szám április 9. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

63/1997. (XII. 21.) NM rendelet. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről. Jelentési kötelezettség

63/1997. (XII. 21.) NM rendelet. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről. Jelentési kötelezettség

13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet

23. évfolyam 5. szám február 12. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 40. szám október 9. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

MAGYARORSZÁG JÁRVÁNYÜGYI HELYZETE (táblázat)

22. évfolyam 26. szám július 3. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

AZ ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓJA a április havi fertőző megbetegedésekről

63/1997. (XII. 21.) NM rendelet. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről

12. évfolyam 36. szám szeptember 16. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

10. évfolyam 11. szám március 21. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 5. szám február 06. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

18. évfolyam 23. szám június 17. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam szám október 26. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

12. évfolyam 17. szám május 6. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

13. évfolyam 45. szám november 17. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 3. szám január 29. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Járványtan I.: alapfogalmak, járványügyi teendők

Vancomycin rezisztens MRSA izolålåsa az USAban. Szakmai tåjäkoztatås a värnyom-kimutatås Çj

22. évfolyam 44. szám november 6. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

15. évfolyam 11. szám március 21. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 7. szám február 23. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

JÁRVÁNYTAN A MEGELİZİ ORVOSTAN-NÉPEGÉSZSÉGTAN TUDOMÁNYÁGA

12. évfolyam 37. szám szeptember 23. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT SZEXUÁLIS ÚTON TERJEDŐ FERTŐZÉSEK, MAGYARORSZÁG, III. NEGYEDÉV

39/2007. (OT 29. ) ORFK utasítás. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről

JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

16. évfolyam szám augusztus 28. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

TÅjÄkoztatÅs szakmai rendezvänyről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd:

BeszÅmolÇ nemzektézi konferenciårçl Fertőző betegsägek adatai AerobiolÇgiai jelentäs (låsd: )

21. évfolyam szám október 31. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

15. évfolyam 24. szám június 20. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

19. évfolyam 41. szám október 19. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

16. évfolyam 20. szám május 22. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

15. évfolyam 46. szám november 21. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

2. Melyik virulenciafaktor felelős a Listeria monocytogenes intracelluláris terjedéséért? A ActA B CagA C Yop D pertactin

15. évfolyam szám október 31. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

12. évfolyam 41. szám október 21. JOHAN BÉLA ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Munkaköri, szakmai és személyi higiénés alkalmassági vizsgálatok

16. évfolyam 24. szám június 19. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Fertőző betegségek járványtana I. Járványtani alapfogalmak. A járványügyi felügyelet rendszere

18. évfolyam 39. szám október 7. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Átírás:

JÁRVÁNYTAN A MEGELİZİ ORVOSTAN-NÉPEGÉSZSÉGTAN TUDOMÁNYÁGA A FERTİZİ BETEGSÉGEK - elterjedésével, - kockázati tényezıkkel és a - megelızés kérdéseivel foglalkozik. AZ INFEKTOLÓGIA klinikai diszciplína, a fertızı betegségek: - keletkezésével, - patomechanizmusával, - klinikai lefolyásával, - gyógyításával és a - megelızés lehetıségeivel foglalkozik.

Fogalmak tisztázása Fertőző betegség okozója mikrobiológiai ágens infekciózus Ragályos betegség egyik szervezetről másikra képes terjedni kontagiózus Amennyiben a ragályos betegség tömegesen jelentkezik epidémikus

Járványtan = elmélet Járványügy = gyakorlat JÁRVÁNYTAN / JÁRVÁNYÜGY A járványügyi tevékenység célja 1. a fertızı betegségek, járványok megelızése és leküzdése 2. az emberi szervezet fertızı betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozása

IMMUNITÁS FAJLAGOS (SPECIFIKUS): egy adott antigénre adott immunválasz NEM FAJLAGOS (NEM SPECIFIKUS, természetes ellenálló képesség) a szervezet általános rezisztenciája a külsı kórokozókkal szemben FAJLAGOS: VELESZÜLETETT: faji és anyai SZERZETT: természetes és mesterséges TERMÉSZETES: - átvészelt megbetegedés utáni - látens fertızés utáni MESTERSÉGES (IMMUNIZÁLÁS) : - aktív (antigén adása- vaccinálás) - passzív (antitestek adása immunsavók: specifikus és nem specifikus.

A SZERVEZET FERTİZÉSEK ELLENI VÉDEKEZİRENDSZERÉNEK (IMMUNITÁS) JELLEMZİI nem fajlagos (természetes ellenálló képesség) növelı tényezık: jó életkörülmények, oltóanyagok csökkentı tényezık: rossz életkörülmények, idıjárás, táplálékhiány, sugárzások, fertızések, láz, gyógyszerek,kémiai behatások fajlagos védettség: egy antigénre adott immunválasz (nem egy kórokozóra) a védettség antigén és nem kórokozó-specifikus fajhoz kötött védettség: a kórokozók csak meghatározott fajokban okoznak betegséget pl. parvovírusok: emberben csak a parvob19-lepkehimlı vírusa

FERTİZÉS (INFEKCIÓ) Speciális kórélettani folyamat, a kórokozó - behatolása, - megtelepedése, - elszaporodása a szervezetben - és a szervezetet válaszadásra késztetése FERTİZİ BETEGSÉG LÉTREJÖTTÉNEK MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİI Mikroorganizmus : - megbetegítı képessége (opportunista és patogén kórokozók) - virulencia: a megbetegítı képesség foka Makroorganizmus: - a szervezet fertızések elleni védekezı rendszerének állapota: immunitása, ellenálló képessége

FERTİZİ BETEGSÉG KÓROS ELVÁLTOZÁSOKKAL JÁRÓ ÉS MEGFELELİ KLINIKAI TÜNETEKBEN MEGNYILVÁNULÓ HEVENY VAGY IDÜLT MEGBETEGEDÉS, MELYET 1. A KÓROKOZÓ PATOLÓGIÁS HATÁSA (toxinok, enzimek, adhéziós sejtfalkomponensek, virulenciafaktorok vírus okozta cytolízis, sejtproliferáció) 2. A MEGTÁMADOTT SZERVEZET IMMUNVÁLASZA (gyulladásos válaszok, allergiás, autoimmun reakciók) HOZNAK LÉTRE A GAZDASZERVEZETBEN. A BETEGSÉG KLINIKAI FORMÁI EZEK ALAPJÁN

A FERTİZİ BETEGSÉGEK OSZTÁLYOZÁSA I. LEFOLYÁS, IDİTARTAM SZERINT HYPERAKUT (FULMINÁNS) még nincs klasszikus tünet, de már szövıdményes lehet pl.: meningococcus-meningitis bırvérzésekkel, cholera AKUT (HEVENY) éles kezdet- éles vég, max. 6 hétig tart pl.: bárányhimlı, rubeola FÉLHEVENY éles kezdet-elhúzódó lefolyás, 6 hétnél tovább tart pl.: hastífusz, tularaemia KRÓNIKUS (IDÜLT) évekig elhúzódhat,időközbeni fellángolásokkal pl.:hepatitis B,C, Lyme-kór, AIDS, TBC, syphilis,

A FERTİZİ BETEGSÉGEK OSZTÁLYOZÁSA II. TÜNETEK SZERINT INAPPARENS VAGY SZUBKLINIKAI FERTİZÉS kevés csíraszám, kicsi virulencia jó immunállapot ABORTÍV FERTİZÉS enyhe, jellegtelen tünetek gyors gyógyulás KLASSZIKUS FERTİZÉS: meghatározott idıbeni szakaszok megfelelı, ismert tünetek inkubációs idı: fertızéstıl az elsı klinikai jelekig prodromális periódus: nem specifikus, korai tünetek jelentkeznek klasszikus, jellegzetes tünetek kibontakozása

FERTİZİ BETEGSÉGEK OSZTÁLYOZÁSA III. KIMENETEL SZERINT TELJES GYÓGYULÁS SZÖVİDMÉNNYEL GYÓGYULÓ súlyos szervi elváltozások, de javulhatnak pl.:meningococcus-fertızés: mellékvese-bevérzés, mumpsz: orchitis DEFEKTUSSAL GYÓGYULÓ maradandó szervi elváltozások pl.: poliomyelitis: bénulások, encephalitis: maradandó funkciózavarok UTÓBETEGSÉGGEL GYÓGYULÓ a gyógyulás után egy bizonyos tünetmentes idıszak elmúltával jellegzetes nem fertızı betegség jelenik meg pl.: 2 héttel a skarlát után : glomerulonephritis, carditis HALÁL

JÁRVÁNY Valamely fertızı betegség esetszám elıfordulása egy adott területen vagy közösségben, adott idıpontban egyértelmően meghaladja az átlagos, várható elıfordulást Ez az esemény járvánnyá minısül az alábbiaktól függıen: a kórokozótól a veszélyeztetett népesség számától és típusától a betegség korábbi jelenlététıl vagy hiányától az elıfordulás idejétıl és helyétıl a területi általános elıfordulási gyakoriságtól az évszakos megszokott gyakoriságtól - Ugyanazon betegség két esete is bizonyítottan járványnak minısül, ha közöttük térben és idıben összefüggés mutatható ki. - Egy eset is jelentheti egy járvány kezdetét, ha az adott területen még soha nem fordult eddig elı (azonnal jelentendı!)

FERTİZİ BETEGSÉGEK TÉRBENI ELİFORDULÁSA sporadikus: esetek térben és idıben elszórtan jelentkeznek pl.: veszettség, Lyme-kór endémiás: meghatározott területen tartósan és rendszeresen fordul elı pl.: malária, álomkór, sárgaláz epidémiás: meghatározott területen hirtelen fellépı pl.: bárányhimlı, skarlát, lepkehimlı pandémiás: több ország, földrész, egész Föld pl.: kolera, influenza

Fertızı betegségek elıfordulásának módjai Idıbeni elıfordulás szezonalitás: nagy számú elıfordulás egy meghatározott évszakban téli: kiütéses tífusz téli-tavaszi: influenza ıszi: meningococcus-fertızés nyári: enterális fertızések, kullancsencephalitis ciklicitás: egyfajta fertızı betegség rendszeres idıközökbeni fellángolása, nagyobb számú elıfordulása pl.:diftéria:12-13 éves idıközönként nagyobb járványok, influenza: 1-2 év, influenza-pandémiák: kb. 30 év Kanyaró 2 évente, pertussis 3 évente A ciklusok hossza a látencia és a fertızıképesség idıtartamától, ill. a járványküszöb eléréséhez szükséges számú fogékony személy felhalmozódásáig eltelt idıtıl függ

Szezonalitás meghatározott évszakokban szabályszerően nagyobb számban fordul elı (kullancsencephalitis, Cseh Köztársaság)

Ciklicitás Egyes fertızı betegségek több évig terjedı szabályos idıközökben okoznak nagyobb számú megbetegedést. A diphtheria tömegesebb elıfordulása hazánkban abban az idıben, amikor még nagyobb járványokkal jelentkezett (a XX. század elsı felében), 11-13 évenként volt.

Fertızı betegségek jellemzıi Epidemiológiai, statisztikai mutatók: Morbiditás (incidencia) Mortalitás Letalitás Infekciozitási index (kórokozó jelen van) Kontagiozitási index (megbetegedés)

JÁRVÁNYOK KIALAKULÁSÁNAK Fİ TÉNYEZİI A JÁRVÁNYFOLYAMAT MOZGATÓERİI ELSİDLEGES MOZGATÓERİK - FERTİZİ FORRÁS - TERJEDÉSI LEHETİSÉGEK - FOGÉKONY SZERVEZET MÁSODLAGOS MOZGATÓERİK - TERMÉSZETI TÉNYEZİK - TÁRSADALMI TÉNYEZİK JÁRVÁNYGÓC (fertızı forrás+környezete) JÁRVÁNYFOLYAMAT (járványgócok láncolata)

A járványfolyamat elsődleges mozgatóerői Fertőző forrás (rezervoár) Élő állat/ember Élettelen környezet Terjedési lehetőség Direkt vagy Indirekt kontaktus Fogékony személy Megfelelő immunstátusz hiányában

I. A FERTİZİ FORRÁS Emberi, állati vagy élettelen közeg, melyben a kórokozó természetes módon szaporodik, jelen van és amelybıl kijutva valamilyen módon fogékony, egészséges egyedeket fertızhet meg. 1. BETEG VAGY TÜNETMENTES: - EMBER - ÁLLAT 2. ÉLETTELEN KÖZEG kivétel: Legionellosis légkondícionáló berendezés halott szervezetek (de: a legtöbb mikroorganizmus 48 óránál tovább nem éli túl a gazdaszervezet halálát)

REZERVOÁR SZEMÉLY, ÁLLAT ( ÍZELTLÁBÚ, RÁGCSÁLÓ stb.) NÖVÉNY, TALAJ, ANYAG vagy ezek KOMBINÁCIÓJA - melyekben a kórokozó él, - amelytıl túlélése elsıdlegesen függ - amelyben olyan módon szaporodik, hogy a fogékony szervezetekben betegséget képes létrehozni - természetes tároló rendszer: elvileg korlátlan ideig biztosítja a kórokozó fennmaradását a természetben nem beteg, csak tárolja a kórokozót A rezervoár is lehet fertızı forrás Pl.: leptospirosis, kullancsencephalitis

1. BETEG A FERTİZİ FORRÁS: EMBER 2. TÜNETMENTES HORDOZÓ (veszély!) lehet: - inkubációs (hepatitis, cholera, influenza, varicella, morbilli, scarlatina) - rekonvaleszcens (dysenteria, cholera, diphteria) - krónikus (salmonellosis, hastífusz: Mary Mallon-szakácsnı!-1400 embert fertızött meg életében) krónikus hordozó lehet: kórokozó-ürítı: gyógyulás után 4 héten túl de 1 éven belül ürít kórokozót) kórokozó gazda: 1 éven túl is ürít kórokozót

A FERTİZİ FORRÁS: ÁLLAT 1.HÁZIÁLLAT kutya,macska,szarvasmarha: veszettség kecske,szarvasmarha, sertés: brucellosis, ló: malleus 2. HÁZ KÖRÜL, DE VADON ÉLİ ÁLLAT(rágcsálók,emlısök) egér: salmonella, pockok:kullancsencephalitis szárnyasok: ornithosis, chlamydiák patkány:pestis majom: Marburg-betegség, sárgaláz vadnyúl: tularémia 3. LABORÁLLAT patkány : leptospirosis majom: SV 40-vírusuk a polio-oltóanyagot fertızte, míg fel nem fedezték http://www.origo.hu/itthon/20130916-lepfenet-talaltak-egy-jaszladanyigazdasagban.html

A FERTİZİ FORRÁS: ÉLETTELEN KÖZEG 1. kivételesen: légkondicionáló berendezés legionellosis esetében elfogadták fertızı forrásként, mivel benne a kórokozó élı, szaporodó formája minden esetben kimutathatóan jelen volt (a legionellosis emberrıl emberre nem terjed!) 2. élettelen,halott szervezetek is lehetnek,bizonyos fertızések esetén (de pl. kolera halottról élıre nem terjed ) rezervoár fogalma itt nem értelmezhetı

II. TERJEDÉSI LEHETİSÉGEK, MECHANIZMUSOK függenek a kórokozó kijutási módjától a fertızött szervezetbıl fennmaradásától a környezetben bejutási idejétıl egy fogékony szervezetbe 1. Közvetlenül (direkt módon) terjedı fertızı betegségek - közeg igénybevétele nélkül terjedı betegségek 2. Közvetetten (indirekt módon) terjedı fertızı betegségek - valamilyen közeg (élı vagy élettelen) igénybevételével terjedı betegségek A TERJEDÉSI MECHANIZMUSOKRA STERILEZÉSSEL ÉS FERTİTLENÍTÉSSEL IS HATHATUNK

DIREKT TERJEDÉSI MECHANIZMUSOK: KONTAKT ÚT kézfogás, közös ágyban alvás, nemi érintkezés, állatokkal való foglalkozás Harapás MILYEN BETEGSÉGEK TERJEDHETNEK ÍGY? 1. enterális fertızések: enterobiasis,calicivírus-fertızés 2. bırfertızések: impetigo, favus stb. gombák, orbánc, scabies,lepra 3. nemi betegségek- STD: Sexually Transmitted Diseases syphylis, gonorrhoea, gardnerella, HSV-fert, Trichomoniázis, Chlamydia-fertızés 4. sebfertızések tetanus, gázgangraena, Staphylococcus aureus-, Streptococcusfertızések 5. zoonosisok egy része: chlamydia,q-láz, tularemia, brucellosis, lyssa, anthrax, leptospirosis

DIREKT TERJEDÉSI MECHANIZMUSOK 2. PERINATÁLIS: INTRAUTERIN ÚTON - DIAPLACENTÁRISAN CONGENITÁLIS INFEKCIÓK (VELESZÜLETETT, AZ ANYAMÉHBEN SZERZETT) 1. transplacentárisan, haematogén úton az anyai keringésben megjelenı kórokozókkal, CMV, rubeola, varicella, HIV, ParvoB19, lepke, toxoplasma 2. a szülıcsatornából származó, a méh üregébe ascendáló fertızés útján pl.: CMV 3. a környezı anyai szervekbıl származó patogén kórokozókkal, descendálva az amnionfolyadékba 4. transabdominális, méhőri (pl.diagnosztikus) beavatkozás után

DIREKT TERJEDÉSI MECHANIZMUSOK 3. INTRANATÁLISAN: CONNATÁLIS INFEKCIÓK (SZÜLÉS KÖZBEN SZERZETT) - szülés ideje alatt zajló anyai fertızések kórokozói által Hepatitis B, HIV, mucocután kontamináció légutakon-és/vagy gyomor-bél traktus inokulációja útján - szülıcsatornában jelenlévı potenciális patogén mikroorganizmusok által cervikális, vaginális szekrétum (a születı gyermek a szülı utakon való áthaladáskor fertızıdik az anyai kórokozókkal ) herpes simplex, CMV, Chlamidia trachomatis, Neisseria gonorrhoeae POSTNATÁLISAN: környezeti fertızı forrásokból szerzett fertızések

INDIREKT TERJEDÉSI MECHANIZMUSOK ÉLETTELEN KÖZEGEK ÚTJÁN LEVEGİ aeroplankton: a levegı folyadék és szilárd részecskéihez tapadt kórokozók, pollenek (baktériumok, gombák, vírusok, pollenek) iskolák,kórházak,lakások,munkahelyek: szaprofitaszám nı- pathogénszám is nı cseppfertızés: leülepedés elıtt, leülepedés utáni belélegzés VÍZ TALAJ (nem a légutakból származó kórokozók is!: varicella,féregpete, gombák) ivó-,fürdı-,szennyvizek (lsd.:vízjárványok: londoni kolerajárvány) 1. emberi, állati ürülékkel, vizelettel: (Vibrio cholerae, shigellák: napokig, leptospirák: évekig, clostridiumok, B.anthracis: korlátlan ideig 2. váladékokkal :TBC baktérium évekig 3. szennyvízzel, hulladékokkal: Salm.typhi, S.paratyphi, féregpeték, cysták TÁPLÁLÉK : ételfertızések,ételmérgezések közvetítıje lehet HASZNÁLATI TÁRGYAK: ágynemő,fehérnemő,evıeszköz,kilincs,könyvek, játékok, ágytál ORVOSI ESZKÖZÖK: fecskendık,injekciós tők,infúziós szerelékek

INDIREKT TERJEDÉSI MECHANIZMUSOK ÉLİ KÖZEGEK ÚTJÁN: VEKTOROK MECHANIKAI VEKTOROK: Csak mechanikusan továbbítják a testükre tapadt kórokozókat legyek, csótányok-enterális betegségek BIOLÓGIAI VEKTOROK: A fertızött ember vagy állat vérével a szervezetükbe került kórokozókat továbbítják az egészséges egyénekbe, míg bennük a kórokozók szaporodhatnak és bonyolult fejlıdési cikluson mehetnek keresztül. malária: foltos szárnyú maláriaszúnyog pestis: patkánybolha sárgaláz: Haemagogus, Aedes-szúnyogfajták Lyme-borreliosis: kullancsok kiütéses tífusz: ruhatető

PÉLDA AZ INDIREKT TERJEDÉSI MECHANIZMUSRA ÉLETTELEN KÖZEGEK ÚTJÁN : KOLERA - VÍZ VÍZJÁRVÁNYOK - JELLEMZİI: - a vízellátás területe és a megbetegedések egybeesnek - hirtelen és egyszerre kezdıdnek és - nagyszámú megbetegedést okoznak - az ivóvíz fertızıdésének lehetısége megállapítható : a kórokozó a vízbıl kimutatható - a vízforrás lezárása után tömeges megbetegedés már nem fordul elı 1832 - LONDON-KOLERAJÁRVÁNY (1 HÓNAP-7000 ESET) FORRÁSA, MEGSZŐNÉSE JOHN SNOW

III. A FOGÉKONY SZERVEZET FOGÉKONYSÁG : a szervezet tulajdonsága: képes megfertızıdni - függ az immunrendszer állapotától a fogékonyságot csökkentı tényezık: kifáradás, hideg, fehérjehiány, sugárzások, gyógyszerszedés-pl.:kortizon TÍPUSAI: egyéni fogékonyság: az egyén képes megfertızıdni lakossági fogékonyság: az adott populáción belül a NEM védettek aránya JELLEMZİI: infekciozitási index: 100 fertızésnek kitett fogékony egyénbıl hányban mutatható ki a kórokozó kontagiozitási index:100 fertızésnek kitett fogékony egyénbıl hány lesz beteg A FOGÉKONY SZERVEZETRE VÉDİOLTÁSOK ILLETVE CHEMOPROFILAXIS ALKALMAZÁSÁVAL HATHATUNK

A járványfolyamat másodlagos mozgatóerői nem meghatározóak a járvány kialakulása szempontjából, de befolyásolják a járvány gyakoriságát, súlyosságát, kiterjedését, időtartamát - Természeti tényezők: - időjárási események, - természeti katasztrófák - - Emberi tényezők A.Társadalmi tényezők fokozott fertilitás szegénység aluliskolázottság szegényes közegészségügy B.Technológiai tényezők tömegtermelés tömegkereskedelem kommunikáció C.Változó környezet üvegházhatás globális felmelegedés környezetszennyezés háborús helyzetek

Fertőző betegségek felosztása Haematogénlymphogén fertőzések Enteralis fertőzések Kültakaró fertőzései Légúti fertőzések

A KÓROKOZÓ SZERVEZETBEN MEGTELEPEDÉSÉNEK ELSİDLEGES HELYE SZERINT 1. ENTERÁLIS FERTİZÉSEK (bélrendszer) Salmonellosisok, hastífusz, cholera, hepatitis A,E, poliomyelitis anterior acuta 2. AEROGÉN FERTİZÉSEK (légzırendszer) TBC, influenza, Haemophylus influenzae fertızés, morbilli,mumpsz,rubeola, bárányhimlı,lepkehimlı 3. HAEMATOGÉN ÉS LYMPHOGÉN FERTİZÉSEK (vér és nyirokrendszer) malária, AIDS, sárgaláz,hepatitis B,C,D,G, vírusos vérzéses lázak (Hantavírus-fertızés, nyugat-nílusi láz, dengue) 4. BİR ÉS NYÁLKAHÁRTYÁK FERTİZÉSEI (kültakaró) lyssa, lepra, tetanus, scabies, gombás fertızések, STD

Fertőző betegségek felosztása Nozokomiális fertőzések Szexuális úton terjedő fertőzések Zoonózisok

1. ZOONÓZIS (állatról állatra v. emberre) a legtöbb fertızı betegség állatról terjedt az emberre anthropozoonózis (emberrıl állatra v. emberre) Salmonellosisok, Campylobacteriosis, leptospirosis, galandférgesség, ornithosisok, veszettség, Lyme-borreliosis 2. ANTHROPONÓZIS (emberrıl emberre) hastífusz, dysenteria, morbilli, mumpsz, rubeola, varicella, EBV, 3. ÉLETTELEN DOLOG - klímaberendezés,szobai szökıkutak, zuhany: legionellosis - élettelen szervezetek

Fontosabb bejelentett fertőző betegségek Magyarországon 2012 2013 Varicella #33199 34347 Pertussis 7 31 Salmonellosis # 5768 5323 Campylobacteriosis # 6191 # 7216 Rotavírus-gastroenteritis 4392 3438 Scarlatina 2743 2329 Tuberkulózis 1 774 (2007) Lyme-kór 1539 # 1157 Encephalitis infectiosa 95 # 130 Hepatitis infectiosa # 587 # 1421 AIDS 41 # 44 Tetanusz 5 2 (#) Importált esetekkel együtt (Forrás: Epinfo 20. évf. 51-52. sz.)

Fertőző betegségek világszerte (WHO éves esetszám becslés) Betegség Esetszám Halálesetek Malária 250 millió 900 000 Enteritis infectiosa? 2 millió Dengue 50 millió? Tuberkulózis 10 millió 1,5 millió Influenza 3-5 millió 250-500 000 Haemophilus Influenzae B 3 millió 386 000 HIV / ADIS 3 millió 2 millió Kanyaró 290,000 250 000 Kanyaró 290,000 250 000 Tetanusz 18,000 Kolera 140,000 2500 Pestis 2118 182 Polio 1315 - Madárinfluenza 399 252

Teendık fertızı betegség elıfordulásakor

Vonatkozó jogszabályok 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertızı betegségek és a járványok megelızése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekrıl http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800018.nm Az emberi erıforrások minisztere 1/2014. (I. 16.) EMMI rendelete a fertızı betegségek jelentésének rendjérıl (2014. február 1-jén lép hatályba) http://www.hbcs.hu/uploads/jogszabaly/1774/fajlok/1_2014_%20emmi_rend.pdf

Járványügyi teendő a fertőző beteggel környezetével Diagnózis epidemiológiai anamnézis, klinikai vizsgálat, járványügyi laboratóriumi vizsgálat Terápia Jelentés Elkülönítés / szállítás Fertıtlenítés Védıoltás Járványügyi ellenırzés Járványügyi megfigyelés (elkülönített megfigyelés = zárlat, karantén) Járványügyi laboratórium vizsgálat Védıoltás, chemoprophylaxis

JÁRVÁNYÜGYI TEENDİK A BETEGGEL 43

Fertőző betegek be/ki jelentése 1. Ki jelent? Kinek jelent? Mit jelent? Hogyan jelent? Mikor jelent? Jogszabály szerint*: kezelőorvos, halál okát megállapító orvos, mikrobiológiai vizsgálatot végző laboratórium vezetője által kijelölt személy, egészségügyi szolgáltató által infekciókontroll tevékenység végzésével megbízott személy, OMSZ. Érintett lakóhelye/tartózkodási helye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek. Jogszabályban megadott betegségeket és gyanújukat. Elektronikusan- az ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti informatikai rendszere útján (ill. az új rendelet hatálybalépését megelőzően a fertőző betegségek jelentésére és helyesbítésére használt papíralapú jelentőlapok 2014. december 31-ig használhatóak). 24 órán belül, kivéve speciális esetek. * Az emberi erıforrások minisztere 1/2014. (I. 16.) EMMI rendelete a fertızı betegségek jelentésének rendjérıl

Speciális esetek: Azonnal (12 órán belül) jelentendık (telefon): - ha egy jelentendı fertızı betegség, illetve bármely, egészségügyi ellátással összefüggı fertızés halmozottan vagy járványosan fordul elı valamint ha bármely egyéb fertızı betegség szokatlanul súlyos formában vagy meghatározott idıszakban és meghatározott területen a megszokottnál lényegesen nagyobb gyakorisággal fordul elı. (lsd. köv. dia) 45

Anthrax- Bacillus anthracis Botulizmus- Clostridium botulinum Cholera- Vibrio cholerae Diphtheria (torokgyík)- Corynebacterium diphtheriae Febris flava (sárgaláz-) Sárgaláz vírusa Invasiv meningococcus betegség- Neisseria meningitidis Utazással összefüggő Legionellosis- Legionella pneumophyla Lyssa (veszettség-) Rabies vírus Madárinfluenza- Humán megbetegedést okozó madárinfluenza-vírus Malleus (takonykór)- Pseudomonas mallei Pestis- Yersinia pestis Poliomyelitis anterior acuta (járványos gyermekbénulás)- Poliovírusok SARS- SARS-coronavírus Typhus abdominalis (hastífusz)- Salmonella Typhi Typhus exanthematicus (kiütéses tífusz)- Rickettsia prowazeki Új altípus által okozott humán influenza- Új altípusú influenzavírus Variola- Himlővírus Vírusos haemorrhagias lázak- Lassa-vírus, Marburg-vírus, Ebola-vírus, Rift-völgyi láz vírusa 46

Az egészségügyi ellátással összefüggő bejelentendő fertőzések személyazonosító adatokkal jelentendők: Clostridium difficile által okozott fertőzés Multirezisztens kórokozó által okozott fertőzések Véráramfertőzés 47

A szexuális úton terjedő fertőzésekre (syphilis, connatalis syphilis, gonorrhoea, acut urogenitalis chlamydiasis, lymphogranuloma venereum), HIV-fertőzésre és az AIDS megbetegedésre vonatkozó adatok személyazonosító adatok nélkül, surveillance célból gyűjtendők. Forrás: Népegészségügy / 91. évf. 4. szám (2013) 48

Papír alapú jelentőlapok 49

Fertőző beteg jelentés adattartalma 1. A beteg TAJ-a: 2. A beteg neve: 3. A beteg születési helye (ország), dátuma: 4. A megbetegedés helye, vagy a beteg lakóhelye, tartózkodási helye: 5. A betegség neve: 6. A beteg munkaköre: a munkahely, közösség neve, címe: 7. A megbetegedés kezdete: 8. Az ápolás helye: 9. Ha a beteget kórházba szállították, a felvétel dátuma:... év... hó... nap 10. A kórház megnevezése, címe: 11. A kórházi elbocsátás dátuma: 12. A betegség kimenetele: (gyógyulás szövődményt követően vagy gyógyulás tartós szervi elváltozással vagy meghalt) 13. A szövődmény, tartós szervi elváltozás vagy elhalálozás dátuma: a szövődmény, tartós szervi elváltozás diagnózisa: ; BNO: a halál oka: a megnevezett fertőző betegség vagy más, éspedig:. ; BNO: Az orvos megjegyzései: 50

Járványügyi értesítés fertőző betegről A beteg TAJ-a:.. A beteg neve:.. A beteg születési dátuma:... év... hó... nap A beteg tartózkodási helye a diagnózis megállapításakor:... A megbetegedés helye:... megye... község, város... utca... házszám... em., ajtó A betegség neve:... A beteg lakóhelye:... A beteg munkahelye, kollektívája:... Járványügyi intézkedések:... Az elvégzett mikrobiológiai vizsgálatok dátuma és eredménye: a mintavétel dátuma: a kórokozó típusa, szerológiai eredmény: Megjegyzés:...... Kelt:... év... hó... nap P. H.... megyei, járási/fővárosi kerületi tiszti(fő)orvos 51

A JÁRVÁNYÜGYI ELKÜLÖNÍTÉS: IZOLÁLÁS JÁRVÁNYÜGYI ELKÜLÖNÍTÉS: a fertızı ágens direkt ill. indirekt terjedésének megelızése vagy korlátozása a fogékony egyedek védelmében KIT? fertızı beteg és gyanús embert, állatot vagy kontaktjaikat HOL? fekvıbeteg gyógyintézet fertızı osztályán (rendeletben elıírt betegségek + ha otthonában nem lehet elkülöníteni) KARANTÉN: Szt. László Kórház összevonva a Szt.István Kórházzal Kijelölt megyei kórházi fertızı osztályok MEDDIG? a fertızıképesség fennállásának idıtartamára izolálás idıtartama: a betegség lappangási ideje befejezése: - fertızıképesség megszőnte (felszabadítási idı) - ill. a betegség általános lappangási idejét követıen 48 órán belül, - ha az orvosi vizsgálat eredményeként a betegség kizárható

A képen látható elkülönítı betegszoba 3 egységbıl áll, az elsıben lehetıség van ruhaváltásra és kézfertıtlenítésre

Fertızı betegek szállítása 1. A fertızı beteg / gyanús személy kórházba szállítása iránt a kezelıorvos intézkedik. Ha az érintett személy a kezelıorvos utasításának nem tesz eleget, a szállítást a városi intézet határozattal rendeli el. 2. A szállítás befejeztével, az adott fertızı betegség jellegétıl függıen a szállító jármővet fertıtleníteni kell, és a kísérı személyek személyi fertıtlenítésben részesítendık. 3. Ha a fertızı betegek vagy fertızı betegségre gyanús személyek csoportos szállítása másképp nem oldható meg, a szállításra az illetékes megyei intézet engedélyével közforgalmú jármő is igénybe vehetı. A jármőnek az említett személyek szállítására kijelölt szakaszába a betegeken kívül csak azok ápolója és az illetékes egészségügyi dolgozó léphet be. A jármő és a kísérı személyek fertıtlenítésével kapcsolatban a (2) bekezdésben foglaltak az irányadók.

Fertıtlenítés Ha a fertızı beteget nem kórházban gyógykezelik, a folyamatos fertıtlenítéshez szükséges fertıtlenítıszereket - a kiskereskedelmi forgalomban beszerezhetı szerek kivételével - az illetékes városi intézet bocsátja rendelkezésre. Ha a fertızı beteget nem kórházban gyógykezelik, a fertıtlenítésre - ha errıl a beteg kezelıorvosa nem intézkedett - a városi intézet utasításai az irányadók. A fertıtlenítés módszereit, a fertıtlenítıszerek felhasználását a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A fertıtlenítés szakmai irányelveit, az alkalmazható fertıtlenítıszereket és eljárásokat az OEK által idıszakosan kiadott Tájékoztató a fertıtlenítıszerekrıl és a fertıtlenítésrıl tartalmazza. 55

JÁRVÁNYÜGYI TEENDŐK A BETEG KÖRNYEZETÉVEL KAPCSOLATOSAN 56

Járványügyi - megfigyelés: fertızı beteggel érintkezett (kontakt) személlyel kapcsolatos eljárások összessége; - ellenırzés: baktériumürítıvel/baktériumgazdával szembeni tevékenységek; - zárlat: a megfigyelés alá helyezettek elkülönítése.

JÁRVÁNYÜGYI MEGFIGYELÉS A közegészségügyi hatóság intézkedései A FERTİZİ FORRÁSSAL: (BETEG ÉS GYANÚS ESET) ÉS KONTAKTJAIVAL SZEMBEN a járvány elterjedésének megakadályozása céljából (rendeletben meghatározott fertızı betegségek) IDEJE: a fertızı betegség max. lappangási ideje A járványügyi megfigyelés alá helyezett SZEMÉLY KÖTELES - a vizsgálaton megjelenni,vagy tartózkodási helyén magát a vizsgálatnak alávetni - a szükséges laborvizsgálatokhoz anyagot szolgáltatni, ill.azok vételét lehetıvé tenni - a szükséges gyógykezelésnek magát alávetni - az orvosi utasításokat megtartani a megfigyelés idıtartama alatt: foglalkozása gyakorlásában, kapcsolattartási jogában és mozgási szabadságában korlátozható nem dolgozhat ill. nem tartózkodhat olyan helyen, ahol tömeges fertızést okozhat, az orvos elrendelheti JÁRVÁNYÜGYI ELKÜLÖNÍTÉSÉT

JÁRVÁNYÜGYI ZÁRLAT A JÁRVÁNYÜGYI MEGFIGYELÉS SPECIÁLIS, SZIGORÍTOTT FORMÁJA EGY ARRA KIJELÖLT HELYEN - nagy kontagiozitású, - igen súlyos következményő betegségek esetén A zárlat alá helyezett ezt a helyet nem hagyhatja el az elıírt idı elıtt (felszabadítási idı). lehet: RÉSZLEGES ÉS TELJES ZÁRLAT - kórházak látogatási tilalma - gyermekvédelmi intézmények zárlata: (az utolsó esetet számítva a lappangási idıre) teljes: új gyereket nem vehet fel és gyermek nem mehet el részleges: új gyermeket nem vehet fel ZÁRLAT-KARANTÉN: typhus exanthematicus: 20 nap (gyanú+tetvesség) febris recurrens: 14 nap (gyanú+ tetvesség!) cholera gyanú: 2x3 nap-vizsgálat 2x neg! malleus: 6 nap Sárgaláz: 6 nap Pestis: 7 nap vírusos haemorrhagiás lázak és ezek gyanúja

JÁRVÁNYÜGYI ELLENŐRZÉS A KLINIKAI GYÓGYULÁS NEM EGYENLİ A FERTİZİKÉPESSÉG MEGSZŐNÉSÉVEL - felszabadító laboratóriumi vizsgálatok - fertızıképesség megszőnését ellenırzik - pozitív eredmény: KÓROKOZÓ HORDOZÓK -elkülönítés-igen v.nem (typhus abdominalis, paratyphus, dysenteria,kiütéses tífusz-brill-betegség stb.) Eltilthatók: az olyan foglalkozásoktól, ahol tömeges megbetegedést okozhatnak vízmővek,élelmiszerek, vendéglátóipar,kereskedelem, gyermekvédelmi és egészségügyi munkák megfelelı ágazatai kötelezhetık: - használati tárgyak fertıtlenítésére - labor. vizsgálati anyag adására - elköltözés jelentésére - iskola látogatásának eltiltására

Munkaköri korlátozások közegészségügyi-járványügyi érdekből 1. Az a személy, aki jogszabály által elrendelt kötelező előzetes vagy időszakos orvosi vizsgálatok szerint fertőzőképesnek bizonyult, külön jogszabályban meghatározott munkakörben nem alkalmazható, illetőleg ilyen tevékenységet nem végezhet. 2. Nosocomialis megbetegedés előfordulását követően az egészségügyi szolgáltató érintett részlegének dolgozóinál szűrővizsgálatot kell végezni. Azt az egészségügyi dolgozót, aki nosocomialis járványt okozó kórokozót hordoz (ürít), a betegellátástól (vizsgálat, ápolás, gyógykezelés) el kell tiltani. 3. A HIV-pozitív, valamint a fertőzőképes krónikus hepatitis B és hepatitis C vírushordozó egészségügyi dolgozó nem tölthet be olyan munkakört, melyben expozícióra hajlamosító invazív beavatkozásokat végeznek.

KÓROKOZÓ-HORDOZÓK emberi vagy állati szervezet BETEG vagy TÜNETMENTES hordozók INKUBÁCIÓS HORDOZÓK: az inkubáció ideje alatt is fertıznek (pl.: hepatitis, cholera, influenza, morbilli, scarlatina, varicella stb.) REKONVALESZCENS HORDOZÓK a gyógyulás után is ürítenek kórokozókat legfeljebb 4 hétig (pl.: dysenteria,cholera,diphteria stb.) KÓROKOZÓ-ÜRÍTİK: a klinikai gyógyulás után 4 héten túl, de 1 éven belül is ürítenek (pl.: kolera, hastífusz, paratífusz) KÓROKOZÓ-GAZDÁK: ha egy éven túl is megmaradnak ürítınek, felkutatásuk fontos közegészségügyi feladat: jelentıs fertızésforrások lehetnek (pl.: kolera, hastífusz, paratífusz)

Járványügyi célból végzett laboratóriumi vizsgálatok Céljuk szerint: diagnosztikus vizsgálat szőrı vizsgálat felszabadító vizsgálat Szervezésük szerint: kötelezı igénybe vehetı A járványügyi érdekbıl végzett vizsgálat INGYENES

Járvány felügyeleti rendszer Surveillance járványügyi felügyelet, melynek során az egészségügyi adatok folyamatos és szisztematikus győjtése, elemzése, értelmezése es terjesztése történik, különös tekintettel a fertızı betegségek idı- es térbeli elıfordulására, valamint az ilyen betegségek kockázati tényezıinek elemzésére, a megfelelı megelızı és visszaszorító ellenintézkedések megtételének elısegítése céljából. 64

Surveillance 1. A SURVEILLANCE az adatok - folyamatos győjtése - analízise - interpretálása / terjesztése - abból célból, hogy a döntéshozók idıben megtehessék a szükséges intézkedéseket. Járványügyi surveillance esetében milyen adatokról van szó egy adott fertızı betegségnél?

Surveillance 2. A SURVEILLANCE célja - Járványdetektálás - Járvány elırejelzés - Endémiás betegségek trendjének követése - Intervenció értékelése - A betegség jövıbeni hatásának elemzése. Sentinel surveillance!? Bioterrorista akciók detektálása?!

Fertőző betegségek surveillance - hálózatai H. influenza CJD Enter-Net EWGLI EU-IBIS Eurosurveillance EUVAC EUVAC- Net DIVINE- Net Influenza EARSS ESAC Basic Network Smallpox diagn Epidemiology training (EPIET) ENIVD European Influenza Surveillance Scheme EuroTB EuroHIV Listeria IPSE EuroNet P4 EUNID Venice

Nemzetközi surveillance rendszer: Detektált fertőző betegség. Himlő. Poliomyelitis. Influenza (új subtípus). SARS. Bármilyen olyan fertőző betegség, aminek nemzetközi következménye lehet. Kolera. Tüdőpestis. Sárgaláz. Vírusos hemorrágiás láz. Nyugat Nílusi láz 1. Komoly a várható közegészségügyi következménye a betegségnek? 2. Az esemény szokatlan vagy váratlan? 3. Megvan a nemzetközi terjedés esélye? 4. Hatása lehet a nemzetközi utazásokra/kereskedelemre? Ha legalább kettő igaz a fentiek közül Jelentendő a WHO-nak.

Az EVSZ nemzetközi egészségügyi szabályzata I. Esetbejelentés: Az EVSZ tagállamok kötelesek az EVSZ-nek jelenteni a kolera, pestis vagy sárgaláz akár egyetlen esetének elıfordulását is területükön, valamint azt, ha a terület betegségmentessé válik vagy bármely egyéb nemzetközi vonatkozású közegészségügyi veszélyt jelentı esemény fordul elı. Ezeket a jelentéseket az EVSZ minden héten a Weekly Epidemiological Record címő kiadványában adja közre. Nemzetközi utasforgalom és kereskedelem egészségügyi szabályai Szervezés: minden nemzetközi forgalomban résztvevı jármőven (hajó, repülı, busz, vonat stb.) kötelezı a megfelelı fertıtlenítésrıl, valamint rovar-, és rágcsálómentesítésrıl gondoskodni mind az indulási, mind az érkezési állomáshelyen (kikötı, reptér, határállomás). A megkövetelt eljárások magukban foglalják mindazt, amit az adott állam szükségesnek ítél saját népességét megóvni a kolerától, pestistıl és sárgaláztól.

Az EVSZ nemzetközi egészségügyi szabályzata II. Egészségügyi dokumentáció: Egészségügyi és oltási (sárgaláz, meningococcus) dokumentáció szükséges fertızött területekrıl nem-fertızött területekre való utazáskor; rovar-, és rágcsálóirtás alóli mentességi bizonyítvány; egészségügyi nyilatkozatok: Maritime Declaration of Health (hajózás). Aircraft General Declaration (repülés).

71

72

Forrás: Népegészségügy / 91. évf. 4. szám (2013) 73

74

75

Esetmegbeszélések: Mi a háziorvos teendıje? Mit tehet az Eü-i államigazgatási szerv? 1. Egy bölcsödésnél / óvodásnál / ápolónınél / kórházba került betegnél a hasmenéses tünetek erısen Salmonella fertızésre utalnak. Mi mindenre kell gondolnia? 2. Mi a helyzet, ha a tünetes óvodásnak bölcsödés testvére van? 3. HAV+ lesz az egyik gyerek az Ön által felügyelt iskolában. 4. 22 éves fiatalember akut TBC-vel 2 nap alatt meghal a kórházban. Biztonsági ır volt egy Tescoban. Megoldások a következı lapon

Megoldások 1. Salmonellás bölcsödés: negatív székleteredmény esetén mehet csak újra bölcsödébe. 2. Salmonellás óvodás (3 évnél idısebb) nem kell kitiltani, már tud kezet mosni. 3. Ha az óvodás beteg, ı nem kitiltandó, de az öccse a bölcsödébıl igen. 4. Salmonellás ápolónı: A klinikai gyógyulást követıen székletbakteriológiai ellenırzı (felszabadító) vizsgálatot kizárólag azon személyeknél kell elvégezni, akik 0-3 éves gyermekek közösségébe járnak vagy ilyen közösségekben, intézményekben gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztetı munkakörben dolgoznak, akik szociális, illetve egészségügyi intézmények ápoltjai/gondozottjai, akik a közvetlen betegellátás során étel- és gyógyszerkiosztást végeznek; illetve, akik hıkezelés nélkül közvetlenül közfogyasztásra kerülı élelmiszereket, ételeket, italokat kezelnek: közétkeztetésben, vízmővekben dolgoznak; anyatejet adnak vagy anyatejet kezelnek 5. HAV+ iskolás: a beteg szoros környezetének tagjait életkorra való tekintet nélkül gamma-globulin védelemben kell részesíteni. Az expozíciót követıen minél hamarabb, de feltétlenül az expozíciót követı 14 napon belül, 6. TBC-s biztonsági ır: azonnal le kell szőrni a kontaktokat, a személyzetet.

Hepatitis infectiosa A vírusos májgyulladások a kórokozótól függıen két fı formában terjednek: enterálisan és parenterálisan. Az aetiológiai diagnózist csak vírusszerológiai diagnózissal lehet tisztázni, azonban a beteg környezetében élı személyekkel kapcsolatos intézkedéseket azonnal, az akut vírushepatitis klinikai diagnózisának felállítása után meg kell tenni. Ennek megfelelıen az elsıdleges intézkedések az enterális úton terjedı vírushepatitisek megelızésére irányulnak. 1. Kórokozók: Hepatitis A, B, C, D, E, valamint a non A-E vírusok (hepatotrop vírusok). 2. Teendık a betegség elıfordulásakor: a) Jelentés: A fertızéses eredetőnek tartott heveny májgyulladás hepatitis infectiosa megnevezéssel be- és kijelentésre kötelezett b) Elkülönítés: A beteget kórházi fertızı osztályra kell utalni. c) Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Kötelezı. d) Fertıtlenítés: Folyamatos és zárófertıtlenítés szükséges.

Hepatitis infectiosa B) Teendık a beteg környezetében: a) A beteggel szoros kapcsolatban lévı családi és közösségi kontakt személyeket 30 napra járványügyi megfigyelés alá kell helyezni, és gamma-globulin védıoltásban kell részesíteni. Ezen személyek közül azokat, akik 0-6 éves gyermekek közösségébe járnak, vagy ilyen közösségekben/intézményekben gyermekek ellátásával kapcsolatos veszélyeztetı munkakörben dolgoznak, akik a közvetlen betegellátás során étel- és gyógyszerkiosztást végeznek, illetve hıkezelés nélkül, közvetlenül közfogyasztásra kerülı élelmiszereket, ételeket, italokat kezelnek: közétkeztetésben, vízmővekben dolgoznak; anyatejet adnak vagy kezelnek, a járványügyi megfigyelés idıtartamára munkakörüktıl/tevékenységüktıl, a gyermekközösség látogatásától el kell tiltani. b) A diagnózis etiológiai tisztázása után az intézkedéseket az adott betegség sajátossága szerint módosítani, illetve visszavonni szükséges.