Az emelőgépek üzemeltetésének munkavédelmi követelményei

MUNKAVÉDELMI NYÍLT NAP Az emelőgépek üzemeltetésének munkavédelmi követelményei PBKIK. Pécs, 2014. szeptember 25. Puszti Tibor BAMKH MMSZSZ Munkavédelmi Felügyelősége 1

Tartalom I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak II. Munkavédelmi üzembe helyezés III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások V. Az üzemeltetés személyi feltételei VI. Az üzemeltetés szakképesítési feltételei 2

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak Funkcionális munkavédelmi előírások - 1993. évi XCIII törvény a munkavédelemről (Mvt.) - 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet (Vhr.) az Mvt. végrehajtásáról - 14/2004. (IV.16.) FMM rendelet a munkaeszközök és használatuk biztonsági és egészségügyi követelményeinek minimális szintjéről - 16/2008. (VIII.30.) NFGM rendelet a gépek biztonsági követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról - 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről 3

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak Funkcionális munkavédelmi előírások - 33/1998. (VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatának véleményezéséről Ágazati (speciális) munkavédelmi előírások - 47/1999. (VIII.4.) GM rend. az Emelőgép Biztonsági Szabályzat (EBSZ) kiadásáról - 4/2002. (II.20.) SzCsM-EüM együttes rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamat során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről 4

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak EBSZ. mell. I. fej. 2.1. pontja Emelőgép Emelőgép az a szakaszos üzemű gépi vagy kézi (emberi erő) meghajtású szerkezet vagy berendezés, ami közvetlenül vagy segédeszközzel terhet emelni vagy süllyeszteni képes, azt a kiindulási helyzetéből az érkezési helyére továbbítja. 5

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak EBSZ. mell. IV. fej. 2.1. pontja Emelőberendezés Olyan gépi hajtású berendezések, amelyek a terhet függőlegesen, a két véghelyzet között és egy meghatározott vonal mentén mozgatják. EBSZ. mell. III. fej. 1. pontja Emelőszerkezet Olyan szakaszosan és kézi erővel működtetett emelőgép, amely a teher vagy személy térbeli mozgatására alkalmas. Egyéb emelőszerkezetek az olyan emelőeszközök, amelyek lényeges szerelés nélkül tetszőleges helyen felhasználhatók. 6

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak EBSZ. mell. I. fej. 2.2. pontja Üzemeltető Aki az emelőgép tulajdonosa vagy bérlője és az emelőgép üzemeltetését kiszolgáló személyek - emelőgép-kezelő, kötöző - munkáltatója vagy megbízója. EBSZ. mell. I. fej. 2.10. pontja Üzemben tartó Aki az emelőgép tulajdonosa vagy bérbe adója, illetve aki az emelőgépet üzemelteti. 7

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak A Vhr. 1/a. és 1/b. számú mellékletében megjelölt GÉPI HAJTÁSÚ EMELŐBERENDEZÉSEK veszélyes munkaeszközöknek minősülnek. 8

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak A Vhr. 1/a. sz. melléklete alapján 14. Járműemelők 15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból. 17. Daruk és futómacskák gépi meghajtással. 18. Gépi hajtású emelőtargoncák. 19. Villamos emelődobok. A Vhr. 1/b. sz. melléklete alapján 1. Helyszíni összeszerelésű gépi meghajtású daruk 3. Személyemelésre ideiglenesen felhasználható emelőberendezések 9

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak 14. Járműemelők A járműemelő fogalmát a Vhr. nem tisztázza, így minden járműemelő berendezést veszélyesnek kell tekintenünk függetlenül az emelési magasságától és attól, hogy az kézi vagy gépi hajtással működik. EBSZ. mell. I. fej. 2.15. és 2,17. pontja Parkoló emelő Parkoló létesítményekben a járműveket a parkoló helyükre szállító emelőberendezés. Szerviz emelő A járműiparban használt emelőberendezés, amellyel megemelt jármű alatt személyek dolgoznak. 10

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak 15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból. EBSZ. mell. III. fej. 2.1. és 2.4. pontja Emelő asztal A teher függőleges vonalú mozgását és közben vízszintes helyzetben való tartását csuklós mechanizmusokkal biztosító emelőberendezés. Emelőláb Egyedi teheremelési feladatokra áttelepíthető tartószerkezet, ami emelőberendezéseket vagy annak vonó elemét terelő szerkezetet hordoz. 11

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak 15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból. EBSZ. mell. III. fej. 2.5., 2.6. és 2.7. pontja Építési teheremelő Építési helyen használt vezetékek közt mozgó teherfelvevő eszközű emelőberendezés. Építési személy-, teheremelő Személy emelésére is alkalmas építési teheremelő. Felrakógép (komissiózó) Raktári, polcrendszert kiszolgáló emelőberendezés. 12

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak 15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból. EBSZ. mell. III. fej. 2.9. és 2.10. pontja Ideiglenesen személyemelésre használt emelőberendezés Nem személyemelésre készült, de személyek magasba emelésére ideiglenesen alkalmassá tett emelőberendezés. Konténer emelő oszlop A konténert a sarokelemeinél megfogó négy egységből álló közös vezérlő egységgel rendelkező emelőberendezés. 13

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak 15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból. EBSZ. mell. III. fej. 2.11. és 2.13. pontja Körülkerített emelőterű emelőberendezés Függőleges vezetékek között mozgó teherfelvevő eszközű emelőberendezés, amely két vagy több technológiai szint között végez anyagmozgatást. Mozgó munkaállvány Személyek és munkaeszközeik magasba emelésére és munkavégzés közbeni megtartása céljára készült emelőberendezés. 14

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak 15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból. EBSZ. mell. III. fej. 2.19. és 2.20. pontja Szintkülönbség kiegyenlítő Viszonylag kis szintkülönbségeket állítható lejtő segítségével áthidaló gépi szerkezet, amelynek járófelületén közlekedés lehetséges. Vasúti emelő A vasúti járművek gyártó, javító és kerékpár cserélő helyeire telepített emelőberendezés, amely egy vagy több függőleges mozgatóműből áll. 15

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak 15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból. EBSZ. mell. III. fej. 2.16. és 2.12. pontja Személytartó A személyemelő személyek befogadására alkalmas teherfelvevő eszköze, amely a biztonságos magasbaemelést és munkavégzést szolgálja. Mentés A magasban rekedt személy biztonságos lehozása a talajszintre. 16

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak 15. Személyek vagy személyek és terhek emelésére szolgáló szerkezetek, amelyeknél fennáll a leesés veszélye több mint három méter magasságból. EBSZ. mell. III. fej. 2.14. és 2.21. pontja Önmentés A magasban rekedt személytartó önerőből való elhagyása biztonságos módon és eszközökkel. Vészleeresztés A személytartó bármely helyzetéből való alaphelyzetbe juttatása üzemzavar esetén abból a célból, hogy a benntartózkodók biztonságosan elhagyhassák azt. 17

18

19

20

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak 17. Daruk és futómacskák gépi meghajtással. EBSZ mell. III. fej. 2.1. és 2.2. pontja Daru Olyan szakaszos működésű emelőgép, amely a teherfelvevő eszközével rögzített teher térbeli (3D) mozgatására alkalmas. Futómacska Olyan szakaszos működésű emelőgép, amely a teherfelvevő eszközével megemelt teher síkbani (2D) mozgatására alkalmas. 21

I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak 18. Gépi hajtású emelőtargoncák. EBSZ mell. III. fej. 2.8. pontja Gépi hajtású emelővillás targonca A vonatkozó szabvány szerint. Darabáru rakodására, emelésére és rövidtávú szállítására szolgáló emelőgép. Lehetnek: - vezetőüléses, - vezetőállásos és - gyalogkíséretű kialakításúak. Nem értendők ide a szállító és a vontatótargoncák. 22

19. Villamos emelődobok. I. Fontosabb jogszabályok és fogalmak EBSZ mell. III. fej. 2.22. pontja Villamos emelődob (csörlő) Villamos hajtású, szakaszos működésű, a teherfelvevő eszközre függesztett teher emelésére és süllyesztésére alkalmas önálló emelőgép. 23

II. Munkavédelmi üzembe helyezés Mvt. 87. 7. pontja Munkavédelmi üzembe helyezés Munkavédelmi eljárás, mely során az üzemeltető munkáltató meggyőződik arról, hogy az üzembe helyezendő munkaeszköz (emelőberendezés) az előírt munkavédelmi követelményeket kielégíti, majd annak üzemeltetését elrendeli. EBSZ mell. I. fej. 9.14. pontja Üzembe helyezést megelőző munkavédelmi szempontú felülvizsgálat Az új telepítési helyen felállított emelőgép üzembe helyezése előtt az emelőgép fővizsgálatát kell elvégezni. 24

II. Munkavédelmi üzembe helyezés Az Mvt. 21. alapján Az üzemeltetés elrendelésének feltételei 1. Személyi feltételek 2. Vizsgálati feltételek 3. Intézkedési feltételek 4. Dokumentációs és adminisztratív feltételek 25

II. Munkavédelmi üzembe helyezés 1. Személyi feltételek A létesítést végző szakemberek együttműködnek - a létesítés műszaki-technikai kivitelezése, ellenőrzése, - a munkavédelmi szempontú előzetes felülvizsgálat, - a próbaüzem végzése és - az üzembe helyezés dokumentációjának elkészítése során - a munkáltatóval és képviselőivel (pl. emelőgép ügyintéző, gépkezelő, munkabiztonsági szakember), - a munkavállalók képviselőivel (pl. szakszervezet, választott munkavédelmi képviselő) és - az emelőgép szakértővel. 26

II. Munkavédelmi üzembe helyezés EBSZ. mell. I. fejezetének 7.2.10. pontja Az emelőgép időszakos vizsgálatára emelőgép szakértő jogosult. Az emelőgép fővizsgálatára és szerkezeti vizsgálatára kivéve - az 1000 kg-nál nagyobb megengedett teherbírású emelőgépet és - az olyan emelőgépet, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van, és a kocsi 1,5 m-nél magasabbra emelhető emelőgép ügyintéző, csak a szerkezeti vizsgálatára emelőgép vizsgáló is jogosult. 27

II. Munkavédelmi üzembe helyezés 2. Vizsgálati feltételek - a szakemberek elvégzik az előírt, illetve még szükséges vizsgálatokat (emelőgép fővizsgálat, a telepített gép villamos installációjának érintésvédelmi felülvizsgálata, zajmérés, világítás mérés, stb.); - a munkabiztonsági szakember az elvégzett vizsgálatok eredménye alapján értékeli az üzembe helyezendő gép munkavédelmi kockázatait és értékelését csatolja a munkáltató kockázatértékeléséhez, továbbá ha indokolt, kiegészíti az egyéni védőeszköz juttatás belső rendjét. 28

II. Munkavédelmi üzembe helyezés 3. Intézkedési feltételek - a munkáltató az emelőgép kezelésére (vezetésére) megbízás(oka)t ad (pl. munkaköri leírás módosítása); - gondoskodik a megbízott dolgozó(k) EBSZ szerinti (előzetes) oktatásáról; - a használatiidő-fokozat, a terhelési fokozat és az emelőgép életkora alapján meghatározza a szerkezeti- és a fővizsgálatok gyakoriságát; - ellátja a dolgozókat a szükséges egyéni védőeszközökkel; - utasítást az üzembe helyezés dokumentációjának összeállítására; - a munkáltató a veszélyes munkaeszköz (gépi hajtású emelőberendezés) üzemeltetését írásban elrendeli. 29

II. Munkavédelmi üzembe helyezés 4. Dokumentációs és adminisztrációs feltételek Dokumentumok összegyűjtése - a munkaeszköz megfelelőségét igazoló tanúsítások (EK gyártói nyilatkozat, EK megfelelőségi tanúsítvány); - üzemeltetési dokumentációk (gépkönyv, emelőgép napló, törzskönyv, karbantartási napló, vizsgálati ütemterv, stb.) megléte. - létesítést végzők nyilatkozatai; - munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat dokumentációja; - a munkavédelmi követelmények kielégítését bizonyító mérési eredmények (pl. érintésvédelmi, zajvédelmi); 30

II. Munkavédelmi üzembe helyezés 4. Dokumentációs és adminisztrációs feltételek Adminisztrációs feladatok - az eljárás valamennyi lépésének írásban történő rögzítése, gépnaplók (emelőgép napló, targonca törzslap, darukönyv stb.) megnyitása, gépenként rendezett, áttekinthető hatósági ellenőrzésre alkalmas irattározás; - felülvizsgálati terv készítése (szerkezetvizsgálat, fővizsgálat, előírt ellenőrzések, karbantartások) a vizsgálati határidők megadásával; Az emelőgép dokumentációját naprakészen kell vezetni, az időszakos vizsgálati jegyzőkönyveket mindig hozzá kell csatolni és mindaddig meg kell őrizni, amíg az üzemeltetést végleg meg nem szüntetik. 31

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése A munkáltatónak a jogszabályokban, szabványokban, illetve az üzemeltetési dokumentációban meghatározott vizsgálati és karbantartási feladatok elvégzésére mindig az arra jogosult szakembert kell megbíznia. - emelőgép kezelő, - emelőgép karbantartó, - emelőgép vizsgáló, - emelőgép ügyintéző, - emelőgép szakértő (akkreditált labor). 32

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése 1. Műszakos ellenőrző felülvizsgálat (EBSZ mell. I. fej. 8.2.3. pontja) Csak a munkáltató által az emelőgép kezelésével megbízott munkavállaló (emelőgép kezelő) végezheti. Minden műszak megkezdése előtt meg kell vizsgálni az emelőgép biztonságát érintő berendezések hatékonyságát... Ha hiányosságot vagy rendellenességet tapasztal, azt köteles felettesének jelenteni, valamint az emelőgép naplójába bejegyezni. 33

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése 2. Gépápolási-, karbantartási feladatok Ahol nem foglalkoztatnak emelőgép karbantartót, ott a gépkönyvben meghatározott gyakorisággal előírt egyszerűbb gépápolási-, karbantartási feladatok elvégzésére az emelőgép kezelőjét bízzák meg. - akkumulátor töltés; - kenés, olajozás, olaj, hűtővíz utántöltés, stb. Az elvégzett ápolási, karbantartási munkákat is rögzíteni kell az emelőgép naplóban. EBSZ. mell. I. fej. 2.4. pontja Emelőgép karbantartó Aki erre a tevékenységre jogosult, illetőleg akit az üzemeltető ezzel a feladattal megbízott. 34

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése 3. Szerkezetvizsgálat, fővizsgálat EBSZ mell. I. fej. 7.2.7.-7.2.8. pontja A szerkezeti, valamint a fővizsgálatok módjára és gyakoriságára az emelőgépre fajtára/típusra vonatkozó nemzeti szabványt vagy a gyártó utasításának rendelkezéseit kell figyelembe venni. A vizsgálatok elvégzését a vizsgálatokat végzőnek az emelőgép dokumentációjában kell rögzítenie, utalva a vizsgálatról készült jegyzőkönyv azonosító jelzésére. A vizsgálatot végzőnek nyilatkoznia kell az emelőgép állapotáról. 35

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése 3. Szerkezetvizsgálat, fővizsgálat EBSZ. mell. I. fej. 2.9. és 5.4. pontja Emelőgép vizsgáló Aki az emelőgép jelen szabályzat szerinti időszakos vizsgálatának elvégzésére jogosult. Az a karbantartó bízható meg emelőgép vizsgálatával, aki legalább 5 éves emelőgép karbantartói gyakorlattal rendelkezik. Az EBSZ. mell. I. fej. 7.2.10. pontja alapján: Szerkezetvizsgálatra jogosult az emelőgép vizsgáló az 1000 kgnál kisebb megengedett teherbírású emelőgép-, valamint olyan emelőgép esetén, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van és a kocsi legfeljebb 1,5 m magasságig emelhető. 36

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése 3. Szerkezetvizsgálat, fővizsgálat EBSZ. mell. I. fej. 5.5. pontja Emelőgép ügyintéző Az a személy, akit az emelőgép üzemben tartója, bérelt gép esetén az emelőgép üzemeltetője ezzel a feladattal írásban megbízott, és rendelkezik a szükséges képesítéssel. Az emelőgép ügyintéző munkakör végzésének személyi feltétele az 54 525 01 0100 52 01 OKJ számú szakképesítés megszerzése. Az EBSZ. mell. I. fej. 7.2.10. pontja alapján: Szerkezetvizsgálatra és fővizsgálatra is jogosult az emelőgép ügyintéző a 1000 kg-nál kisebb megengedett teherbírású emelőgép-, valamint olyan emelőgép esetén, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van és a kocsi legfeljebb 1,5 m 37 magasságig emelhető.

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése 4. Időszakos biztonsági felülvizsgálat Vhr. 1-2. Az Mvt. 21. -ának (2) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök jegyzékét az 1/a. számú melléklet tartalmazza. Az Mvt. 21. -ának (5) bekezdése alá tartozó veszélyes munkaeszközök jegyzékét az 1/b. számú melléklet tartalmazza. EBSZ mell. I. fej. 7.2.1. pontja A jelen szabályzat alkalmazásában időszakos vizsgálat - a vonatkozó szabványok szerint - az időszakos biztonsági felülvizsgálat, a szerkezeti vizsgálat és a fővizsgálat is, amelyek elvégzéséről vagy elvégeztetéséről - eltérő megállapodás hiányában - az emelőgép tulajdonosának kell gondoskodni. 38

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése 4. Időszakos biztonsági felülvizsgálat EBSZ mell. I. fej. 7.2.1. pontja Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot legalább ötévenként, vagy az emelőgép környezetének megváltozásakor (pl. a kiszolgált technológia megváltozásakor) kell elvégezni, kivéve, ha a gyártó ennél rövidebb gyakoriságot ír elő. EBSZ mell. I. fej. 5.3. pontja Emelőgép szakértő A jelen szabályzat szerinti emelőgép szakértői tevékenység ellátásával az bízható meg, aki - az adott emelőgéptípus (fajta) vizsgálatra akkreditált vizsgálólaboratórium vizsgáló munkatársa, vagy - szakirányú szakértői engedéllyel rendelkezik. 39

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése 4. Időszakos biztonsági felülvizsgálat A munkabiztonsági szakértői tevékenységről szóló 354/2009. (XII.30.) Korm. rend. által előírt személyi feltétel az 1. sz. mellékletében meghatározott 5. Emelőgép technológiája és eszközeinek biztonsága munkabiztonsági szakértői területhez: - MMK tagság, - felsőfokú műszaki (gépész) végzettség, - felsőfokú munkavédelmi szakképzettség, - legalább 5 éves munkabiztonsági gyakorlati idő. 40

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése EBSZ. mell. I. fej. 7.2.10. pontja Az emelőgépek időszakos vizsgálatai végzésének személyi feltételei időszakos biztonsági felülvizsgálat emelőgép szakértő fővizsgálat emelőgép szakértő emelőgép ügyintéző - 1000 kg-nál kisebb megengedett teherbírású emelőgép; - olyan emelőgép, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van és a kocsi legfeljebb 1,5 m magasságig emelhető. szerkezetvizsgálat emelőgép szakértő emelőgép ügyintéző emelőgép vizsgáló - 1000 kg-nál kisebb megengedett teherbírású emelőgép; - olyan emelőgép, amelynél a kezelői munkahely az emelőkocsin van és a kocsi legfeljebb 1,5 m magasságig emelhető. 41

III. A biztonságos műszaki állapot ellenőrzése 5. Soron kívüli felülvizsgálat Mvt. 23. (2) bek. A munkaeszközt az üzemeltető munkáltatónak soron kívül ellenőriznie kell, a) ha az a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, illetőleg b) rendkívüli körülmények (különösen átalakítás, baleset, természeti jelenségek vagy műszaki okból 30 napot meghaladó használaton kívüli időszak) bekövetkezése esetén. Az ellenőrzés elvégzéséig a munkaeszköz használatát meg kell tiltani. A soron kívüli felülvizsgálat munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül. 42

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 9750:2009 Emelőgépek időszakos vizsgálati csoportszáma. MSZ 9721-1:2009 Emelőgépek időszakos vizsgálata. Általános követelmények. MSZ 9721-2:1982 Emelőgépek időszakos vizsgálata. Híddaruk. MSZ 9721-3:1987 Emelőgépek időszakos vizsgálata. Járműdaruk. MSZ 9721-5:1984 Emelőgépek időszakos vizsgálata. Körülkerített emelőterű emelőberendezés. MSZ 16225:1985 Gépi hajtású targoncák időszakos vizsgálata. Általános előírások. 43

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 9750:2009 Emelőgépek időszakos vizsgálati csoportszáma. Az emelőgépek üzemeltetési körülményeit jellemző, az MSZ 9721 szabványsorozat szerinti időszakos vizsgálatok gyakoriságának alapját képező mérőszám meghatározásának módját tartalmazza. Az időszakos vizsgálati csoportszámot a - használatiidő-fokozat, és a - terhelés-fokozat együttesen határozza meg. 44

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 9750:2009 Emelőgépek időszakos vizsgálati csoportszáma. A használatiidő-fokozatot a napi átlagos használati idő alapján kell meghatározni: Használatiidőfokozat Napi átlagos használati idő (óra) felett M1 --- 2 M2 2 6 M3 6 9 -ig M4 9 12 M5 12 --- 45

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 9750:2009 Emelőgépek időszakos vizsgálati csoportszáma. A terhelésfokozatot a terheléstényező és az üzemi terhelés jellege alapján kell meghatározni: Terhelésfokozat Terheléstényező (K 1 ) T1 < 0,6 A terhelés jellege A névlegesnél lényegesen kisebb terheléssel és ritkán a névleges terheléssel való üzemelés. T2 0,6 0,8 A névlegeshez közeli, de annál kisebb terheléssel való üzemeltetés. T3 >0,8 Állandóan a névleges terhelésen való üzemelés. 46

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 9750:2009 Emelőgépek időszakos vizsgálati csoportszáma. Az időszakos vizsgálati csoportszámot a napi átlagos használati idő és a terhelés függvényében kell meghatározni: Használatiidőfokozat Terhelésfokozat T1 T2 T3 időszakos vizsgálati csoportszám M1 1 1 2 M2 1 2 3 M3 2 3 4 M4 3 4 5 M5 4 5 5 47

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 9721-1:2009 Emelőgépek időszakos vizsgálata. Általános követelmények. Az emelőgépek, illetve egyéb berendezések emelést végző részei és az emelőgépek állandó szerkezeti részét képező teherfelvevő eszközök időszakos vizsgálati gyakoriságát határozza meg. Nem tartozik a szabvány alkalmazási területébe a 0,15 m/s feletti emelési sebességű felvonó és az olyan emelőgép, amelynek időszakos vizsgálati előírásait más szabvány vagy az emelőgép használati utasítása tartalmazza. 48

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 9721-1:2009 Emelőgépek időszakos vizsgálata. Általános követelmények. A szerkezeti és a fővizsgálatot az emelőgép időszakos vizsgálati csoportszámától függő gyakorisággal kell elvégezni. Időszakos vizsgálati csoportszám az MSZ 9750 szerint Szerkezeti vizsgálat Fővizsgálat időköze időköze óra hónap óra hónap 1 1600 8 4800 24 2 1400 7 4200 21 3 1200 6 3600 18 4 800 4 2400 12 5 600 3 1800 9 49

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások Az MSZ 9721-1:2009 szabvány határozza meg az emelőgépek műszakos (napi) és az időszakos biztonsági felülvizsgálata elvégzésének tárgyát és módját. MSZ 9721-2:1982 Emelőgépek időszakos vizsgálata. Híddaruk Az időszakos vizsgálatokat az MSZ 9721-1:2009 szabvány szerint meghatározott gyakorisággal kell végezni. A szabvány részletesen tartalmazza a szerkezet- és fővizsgálat tárgyát és módját. 50

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 9721-3:1987 Emelőgépek időszakos vizsgálata. Járműdaruk Tárgya: autódaru, járműdaru, traktordaru, gumikerekes daru, járműre szerelt rakodódaru, és azok állandó szerkezeti részét képező tehermegfogó eszközeik. Nem tárgya: a darut hordozó szerkezet és azon részek vizsgálata, amelyet hatóság ellenőriz. Az időszakos vizsgálatokat az MSZ 9721-1:2009 szabvány szerint meghatározott gyakorisággal kell végezni. A szabvány részletesen tartalmazza a szerkezet- és fővizsgálat tárgyát és módját. A műszakos (napi) és az időszakos biztonsági felülvizsgálata elvégzésének tárgyát és módját az MSZ 9721-1:2009 szabvány határozza meg. 51

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 9721-5:1984 Emelőgépek időszakos vizsgálata. Körülkerített emelőterű emelőberendezés. Tárgya: a körülkerített (részben vagy teljesen zárt) emelőterű, szakaszos üzemű, az üzemi technológiához vagy termelőberendezéshez kapcsolódó, kizárólag teher emelésére szolgáló emelő-, szállító- és rakodóberendezés. Az időszakos vizsgálatokat az MSZ 9721-1:2009 szabvány szerint meghatározott gyakorisággal kell végezni. A szabvány részletesen tartalmazza a szerkezet- és fővizsgálat tárgyát és módját. A műszakos (napi) és az időszakos biztonsági felülvizsgálata elvégzésének tárgyát és módját az MSZ 9721-1:2009 szabvány határozza meg. 52

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 16225:1985 Gépi hajtású targoncák időszakos vizsgálata. Általános előírások. A gépi hajtású emelő-, szállító- és vontatótargoncák állapota időszakos ellenőrző vizsgálatainak rendjét és módját határozza meg. Az üzemi csoportszámot a - működésiidő-fokozat, és a - terhelés-fokozat együttesen határozza meg. 53

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 16225:1985 Gépi hajtású targoncák időszakos vizsgálata. Általános előírások. A működésidő-fokozatokat táblázat tartalmazza a napi átlagos működési idő szerint. Működésidő- Napi átlagos működési idő (óra) fokozat felett -ig M1-2 M2 2 6 M3 6 9 M4 9 12 M5 12-54

MSZ 16225:1985 Gépi hajtású targoncák időszakos vizsgálata. Általános előírások. A terhelésfokozatokat táblázat tartalmazza az üzemi jellemzők és a terheléstényező szerint. T1 T2 IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások Terhelésfokozat Terheléstényező (K t ) 0,6-ig Üzemi jellemző A névlegesnél lényegesen kisebb terheléssel és ritkán a névleges terheléssel való üzemeltetés. 0,6 felett 0,8-ig Főleg a névleges vagy a névlegeshez közeli terheléssel való üzemeltetés. T3 0,8 felett Állandóan a névleges terheléssel való üzemelés. 55

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 16225:1985 Gépi hajtású targoncák időszakos vizsgálata. Általános előírások. Az üzemi csoportszámokat táblázat tartalmazza a működésidőfokozat és a terhelésfokozat szerint. Terhelésfokozat Működésidő- T1 T2 T3 -fokozat Üzemi csoportszám M1 1 1 2 M2 1 2 3 M3 2 4 3 M4 3 4 5 M5 4 5 5 56

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások MSZ 16225:1985 Gépi hajtású targoncák időszakos vizsgálata. Általános előírások. Az üzemi csoportszámhoz tartozó szerkezeti és fővizsgálati gyakoriságot táblázat tartalmazza. Üzemi csoportszám A szerkezeti vizsgálatok időköze A fővizsgálatok időköze óra hónap óra hónap 1 1600 8 4800 24 2 1400 7 4200 21 3 1200 6 3600 18 4 800 4 2400 12 5 600 3 1800 9 57

IV. Az időszakos ellenőrző felülvizsgálatokra vonatkozó szabványi ajánlások A felülvizsgálatra jogosult szakember a vonatkozó szabványban meghatározott vizsgálatok elvégzéséről vizsgálati jegyzőkönyvet készít, melyet a munkáltató az emelőgép dokumentációjának részeként őriz meg. Az elvégzett felülvizsgálat jellegét és időpontját, az esedékes karbantartásokat (javításokat, fődarabcserét) nemcsak az emelőgép kísérődokumentumába (pl. targonca törzslap, darukönyv), hanem az emelőgép naplóba is be kell jegyeztetni. 58

V. Az üzemeltetés személyi feltételei EBSZ. mell. I. fej. 2.5. pontja Emelőgép kezelő Aki az emelőgépet jogosult működtetni, és ezzel a feladattal megbízták. EBSZ. mell. II. fej. 2.3. pontja Darukezelő Aki a darut jogosult működtetni, és erre a feladatra megbízták. EBSZ mell. III. fej. 2.2. pontja Emelőberendezés kezelő Aki az emelőberendezést jogosult működtetni, és erre a feladatra megbízták. 59

V. Az üzemeltetés személyi feltételei EBSZ. mell. I. fej. 2.6. pontja Teherkötöző Aki a teher felerősítésére jogosult, és erre a feladatra megbízták. A terhet automatikusan megfogó, elegendő és a darukezelő által vezérelt tehermegfogó szerkezet esetén - amennyiben a teher a kezelési helyről jól látható - az emelőgép kezelője egyben a kötöző. 60

V. Az üzemeltetés személyi feltételei EBSZ. mell. I. fej. 2.12. pontja Irányító Az a személy - kijelölt kötöző -, aki az emelőgép kezelő részére a teher emelésével, továbbításával és süllyesztésével kapcsolatos jelzéseket, illetve szóbeli információkat adja, és erre a feladatra az üzemeltetőtől megbízást kapott. EBSZ. mell. 2.14. pontja Emelést irányító Akit az emelőgép üzemeltetésére vonatkozó szabályok ellenőrzésével, a különleges körülmények között végzett emelési műveletek irányításával az üzemeltető - munkáltató - megbízott. 61

V. Az üzemeltetés személyi feltételei EBSZ. mell. I. fej. 5.1. pontja Emelőgépkezelői jogosultság Emelőgépet önállóan az a személy kezelhet, aki - 18. életévét betöltött, vagy szakmunkás, - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos orvosi vizsgálat alapján alkalmas, - rendelkezik az emelőgép kezelésére államilag elismert szakképesítéssel és a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetében - ha azt maga vezeti - az ahhoz szükséges vezetői engedéllyel. 62

V. Az üzemeltetés személyi feltételei EBSZ mell. II. fej. 3. pontja Darukezelői jogosultság Darut önállóan az a személy kezelhet, aki - 18. életévét betöltötte, vagy szakmunkás, - kohászati daru esetén 22. életévét betöltötte, és - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és - rendelkezik az előírt képesítéssel. 63

V. Az üzemeltetés személyi feltételei EBSZ mell. IV. fej. 2.2. pontja Emelőszerkezet kezelő Aki az emelőszerkezetet jogosult működtetni, és erre a feladatra megbízták. EBSZ mell. IV. fej. 3.1. pontja Emelőszerkezet kezelői jogosultság Emelőszerkezetet önállóan az a személy kezelhet, aki - 18. életévét betöltötte, vagy szakmunkás; - a munkavégzés helyszínén igazolható módon rendelkezik a biztonságos kezeléshez szükséges ismeretekkel. 64

V. Az üzemeltetés személyi feltételei Emelőgép kötözői-, irányítói jogosultság (EBSZ mell. I. fej. 5.6. pontja) A teher felfüggesztését, felerősítését az emelőgép teherfelvevő szerkezetére, illetőleg az emelőgép kezelő irányítását önállóan az a személy végezheti, aki - 18. életévét betöltötte, - a feladat elvégzésére a vonatkozó jogszabály szerint előzetes és időszakos munkaköri orvosi vizsgálat alapján alkalmas, és - a munkájához szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket oktatás keretében, igazolható módon elsajátította. 65

V. Az üzemeltetés személyi feltételei 1. Munkavédelmi oktatás Az EBSZ. mell. I. fej. 6.1. - 6.2. pontja alapján Az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: - a munkába állása előtt, - legalább hat hónapos távollét után. Ismétlődő, illetőleg rendkívüli munkavédelmi oktatásban kell részesíteni: - az emelőgép kezelőjét, a kötözőt és a karbantartót évente legalább egy alkalommal, - az emelőgép kezelőt, a más, általa korábban még nem kezelt emelőgép típus kezelése előtt. 66

V. Az üzemeltetés személyi feltételei 2. Előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat 33/1998. (VI.24.) NM rendelet 4. (1) bekezdése Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a) a munkáltató által foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően; b) a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör, munkahely, munkakörülmények megváltoztatása előtt, ha ba) fizikai munkát végez, bb) fiatalkorú, bc) nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve; 67

V. Az üzemeltetés személyi feltételei 3. Időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat 33/1998. (VI.24.) NM rendelet 6. (1) bekezdésének c) pontja A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. Az időszakos vizsgálatokat c) a 3. számú melléklet szerinti fizikai, kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállaló esetében, az ott meghatározott gyakorisággal, - 40 év alatt 3 évente - 50 év alatt 2 évente - 50 év felett 1 évente 68

V. Az üzemeltetés személyi feltételei 3. Időszakos munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat 33/1998. (VI.24.) NM rendelet 7. (1) bekezdése Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni a) ha a munkavállaló egészségi állapotában olyan változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátására illetve gyakorlására; c) heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset előfordulását követően; 69

V. Az üzemeltetés személyi feltételei 3. Soron kívüli munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálat 33/1998. (VI.24.) NM rendelet 7. (1) bekezdésének c) pontja Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni d) a munkavállaló olyan rosszulléte, betegsége esetén, amely feltehetően munkahelyi okokra vezethető vissza, illetve 30 napos keresőképtelenséget követően e) ha a munkavállaló előre nem várt esemény során expozíciót szenved; f) ha a munkavállaló munkavégzése - nem egészségi ok miatt - 6 hónapot meghaladóan szünetel; 70

1. Az EBEO-ról szóló 110/1960. (IX.10.) KGM-MüM együttes utasítás, majd az új EBEO-ról szóló 1/1978. (I.28.) KGM-KPM- ÉVM együttes rendelet alapján a foglalkoztató vállalatnál tanfolyam keretében elméleti és gyakorlati képzésen (ún. házivizsgán) kellett részt venni. - 18. évet betöltött dolgozó vagy szakmunkás, - érvényes előzetes (időszakos) orvosi alkalmasság. A képzési követelményeket az építőipari gépek kezelőinek képzéséről szóló 1/1960. (Ép. Ért. 15-16.) ÉVM-KPM együttes utasítás határozta meg. Az így szerzett emelőgépkezelői igazolvány csak a vizsga tárgyát képező emelőgép típusra (pl. robbanómotoros targonca, csarnokdaru, bakdaru, stb.) és a foglalkoztató (vállalat) munkahelyein volt érvényes. 71

Munkaerőpiaci okból szükségessé vált a munkavállalók egységes képzésének, vizsgáztatásának és olyan gépkezelői jogosítvány kiadásának bevezetése, amely szélesebb körű gépkezelői (vezetői) jogosultságot biztosít. Az EBEO-tól függetlenül több olyan jogszabályt is megalkottak, amelyek képesítéshez kötött, önálló szakmaként (munkakörként) alkalmazható - a munkáltatótól független - gépkezelői jogosultság megszerzését tették lehetővé. 72

2. 1980. január 25-én lépett hatályba az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM együttes rendelet, amely építőgépkezelői jogosítvány megszerzésére adott lehetőséget. A rendelet hatályba lépése előtt a KPM és az Országos Vízügyi Hivatal (OVH) által kiadott házivizsgás jogosítványok 1985. december 31-ig maradtak érvényben. Aztán érvényességüket a 6/1986. (VI.20.) ÉVM-VM együttes rendelettel 1990. dec. 31-ig meghosszabbították. Az EBEO 1994.12.25-ig volt hatályban, így a házivizsgás képzések csak a 33/1994. (XI.10.) IKM rendelet (EBSZ) hatályba lépésével szűntek meg. 73

A 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM együttes rendelet felhatalmazására az ÉVM Építőgépkezelőket Képző Központ (később ÉKKO Kft.) elkészítette AZ ÉPÍTŐIPARBAN HASZNÁLATOS GÉPEK KATEGÓRIÁBA SOROLÁSI JEGYZÉKE-t. melyben a gépek egyes műszaki paraméterektől függően három kategóriába lettek sorolva: - nehézgép (NG) - könnyűgép (KÖG) - kisgép (KIG) A gépkezelői tanfolyam szakmai és vizsgakövetelményeit az 1986. július 20-áig indult tanfolyamoknál kizárólag a Képző Központ volt jogosult a tananyagot összeállítani, vizsgáztatni és a jogosítványt kiadni. 74

A 6/1986. (VII.20.) ÉVM-KM egy. rendelet módosította a 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM rendeletet, mely értelmében 1986. július 20-át követően 1995. május 15-éig az IKM felhatalmazása alapján a - Csepel Művek Oktatási Vállalat (későbbi nevei: Csepel Oktatási és Szolgáltatási Kft., majd Didaxis Csepel Kft.) is jogosult volt mustársárga könnyű- és nehézgépkezelői jogosítványok önálló kiadására. A módosítás értelmében a mustársárga jogosítvány kiadására még jogosult volt - a Közlekedési Minisztérium (KM), és jogutódja, a KpM Vizsgafelügyeleti Főosztálya, - az OVH és jogutódja, a Környezetgazdálkodási Intézet. 75

Az 59/1997. (X.28.) IKIM rend. a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. felhatalmazásával az ipari, a kereskedelmi és az idegenforgalmi ágazatban a szakképesítések szakmai vizsgáinak megszervezésére 1997. november 5-e és 1999. december 31-e között az ÉKKO Kft. mellett a - a BM TOP Tűzvédelmi Intézetét (könnyű- és nehézgépkezelői tanfolyam) - a Csúcs 91. Oktatási és Vezetési Tanácsadó Kft-t és a KIT Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft-t (csak könnyűgépkezelői tanfolyam) is feljogosította mustársárga jogosítvány kiadására. 76

A 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján az emelőgépek ÉVM kategória besorolási jegyzékbe az alábbiak szerint kerültek: A gépi hajtású emelőtargoncák kategóriába sorolása 2. nehézgép (NG): 5000 kg és 5000 kg-nál nagyobb teherbírás felett könnyűgép (KÖG) 5000 kg teherbírás alatt 5. könnyűgép (KÖG) 300 mm és 300 mm emelési magasság felett kisgép (KIG) 300 mm emelési magasság alatt 77

Targoncák besorolása, kódszáma és megnevezése 5. 3312 Gyalogkíséretű targoncák 2. 3321 Robbanómotoros teknős targoncák 2. 3322 Robbanómotoros billenős targoncák 2. 3324 Robbanómotoros villás targoncák 2. 3325 Robbanómotoros oldalvillás targoncák 2. 3326 Robbanómotoros teleszkópos targoncák 2. 3332 Elektromos villás targoncák 2. 3333 Elektromos oldalvillás targoncák 2. 3334 Elektromos teleszkópos targoncák 2. 3336 Elektromos komissiózó targoncák 78

Targoncák besorolása, kódszáma és megnevezése 2. 3341 Egyéb gázüzemű targoncák 2. 3342 Egyéb robbanómotoros targoncák 2. 3343 Egyéb elektromos targoncák 2. 3344 Egyéb teleszkópos targoncák 2. 3352 Gázüzemű villás targoncák 2. 3353 Gázüzemű oldalvillás targoncák 2. 3332 Gázüzemű teleszkópos targoncák 2. 3354 Elektromos oldalvillás targoncák 79

Az emelőgépek kategóriába sorolása 2. nehézgép (NG): 20 tm és 20 tm-nél nagyobb tehernyomaték felett könnyűgép (KÖG) 20 tm tehernyomaték alatt 3. nehézgép (NG) 6000 kg és 6000 kg-nál nagyobb teherbírás felett könnyűgép (KÖG) 6000 kg teherbírás alatt 4. egyedi típusonkénti besorolás alapján 6. nehézgép (NG) 6000 kg és 6000 kg-nál nagyobb teherbírás felett könnyűgép (KÖG) 500-6000 kg teherbírás között kisgép (KIG) 500 kg teherbírás alatt 7. nehézgép (NG) 30 m és 30 m felett könnyűgép (KÖG) 30 m alatt 80

Emelőgépek besorolása, kódszáma és megnevezése KÖG. 4111 Gépi csörlők 3. 4131 Villanymotoros futómacskák 6. 4191 Egyéb emelőszerkezetek 3. 4211 Ollós emelőállvány 3. 4213 Gépjármű hátfalemelő KÖG 4221 Mobil szerelőállvány KÖG 4222 Mobil függőleges szerelőállvány KÖG 4223 Mobil függőleges szerelőkosár 7. 4224 Hidraulikus szerelőkosaras gépjármű 7. 4228 Hidraulikus szerelőkosaras utánfutó 4. 4229 Egyéb emelőberendezés 81

Emelőgépek besorolása, kódszáma és megnevezése KÖG. 4311 Ablakdaru KÖG. 4321 Födémdaru 3. 4331 Forgódaruk 2. 4341 Hagyományos toronydaruk 2. 4342 Önszerelő toronydaruk 2. 4343 Kúszó toronydaruk 2. 4351 Árbocdaruk 2. 4361 Derick-daruk 2. 4362 Portáldaru 2. 4363 Kalapácsdaru 3. 4371 Normál bakdaruk 3. 4372 Konzolos bakdaruk 82

Emelőgépek besorolása, kódszáma és megnevezése 6. 4373 Kézimozgatású daru 3. 4374 Konténeremelő 4. 4391 Egyéb daruk NG 4411 Autódaruk NG 4421 Gumikerekes daruk NG 4431 Lánctalpas daruk 3. 4451 Autóra szerelhető daruk 3. 4452 Traktorra szerelhető daruk 3. 4453 Traktor daruk 3. 4461 Híddaruk (fülkés) 3. 4462 Alulvezérelt híddaru 3. 4463 Rádióvezérelt híddaruk 83

A 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM egy. rend. által kiadott ún. mustársárga jogosítvány. 84

A 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM egy. rend. által kiadott ún. mustársárga jogosítvány. 85

A 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM egy. rend. alapján az alaptanfolyam 86 elvégzését a jogosítványba bejegyezték.

Az alaptanfolyam elvégzését követően a 6/1980. (I.25.) ÉVM- KPM egy. rend. biztosította, hogy egy-egy géptípusra tett utólagos gyakorlati vizsga letétele után a gépkezelői jogosultságot a jogosítványba bejegyezzék. 87

A 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM egy. rend. biztosította, hogy a gépkezelői munkakör orvosi alkalmassági vizsgálatok eredményét bejegyezzék. 88

A 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM együttes rendelet nem szűntette meg a munkáltatói házivizsgás tanfolyamok szervezését, mert erre az 1/1978. (I.28.) KGM-KPM ÉVM együttes rendelet (EBEO) hatályon kívül helyezéséig és a 33/1994. (XI.10.) IKM rendelet (EBSZ) hatályba lépéséig (1994.12.25-éig) lehetőséget biztosított. 89

3. 1985. július 1-jén lépett hatályba a targoncavezetők képzéséről szóló 5/1985. (VII. 1.) BkM-IpM-MÉM együttes rendelet. Ezután párhuzamosan két képzés valósult meg: - a 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján - könnyűgépkezelői, vagy - nehézgép kezelői jogosítvány-, és - az 5/1985. (VII.1.) IpM-BkM-MÉM együttes rend. Alapján - targoncavezetői jogosítvány megszerzésére nyílt lehetőség. 90

Az 5/1985. (VII. 1.) BkM-IpM-MÉM együttes rendelet alapján a képzés feltétele - megszerzett általános iskolai bizonyítvány és a - 18. életév betöltése és - a targoncavezetéshez szükséges orvosi alkalmasság igazolása volt. A rendelet által szervezett képzés vezetői jogosultságot adott: - belsőégésű motor meghajtású homlok-emelővillás targoncákra, - elektromos meghajtású homlok-emelővillás targoncákra, - szállító- és vontatótargoncákra. 91

A BkM-IpM-MÉM rend. által kiadott targoncavezetői jogosítvány: 92

Targoncavezetői jogosítványt a IpM-BkM-MÉM rend. szerint az 1985.07.01-1990.04.30-a között indult tanfolyamokon lehetett szerezni. 93

Az 5/1985. (VII. 1.) IpM-BkM-MÉM együttes rendelet a mellékleteiben határozta meg a képzések szakmai követelményeit és óraszámát. A targoncavezetői vizsgát az Állami Targoncavezetői Képesítő Bizottság előtt kellett letenni. A jogosítvány kiállítására az ágazati miniszter volt jogosult. Az emelővillás targoncavezetői jogosítványt szerzők vontató és szállító targoncát külön vizsga nélkül vezethettek. 94

Az 5/1985. (VII.1.) IpM-BkM-MÉM együttes rendelet által megszerzett jogosítvány eltérve a 6/1980. (I.25.) ÉVM KPM rendelettől teherbírástól függetlenül és a kategórián belül típustól függetlenül adott vezetői jogosultságot. A 2/1990. (II.16.) IpM rendelet 1990.04.31-én hatályon kívül helyezte az 5/1985. (VII.1.) IpM-BkM-MÉM együttes rendeletet és ezzel a targoncavezető képzések megszűntek. Az IpM-BkM-MÉM együttes rendelet hatálya alatt megszerzett KÉK targoncavezetői jogosítványok jelenleg is érvényesek!!!!!! 95

4. 1994.01.07-én még az EBEO hatálya alatt - lépett hatályba az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet, amelyben a 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM egy. rend. szerinti könnyűgép-kezelő és a nehézgépkezelő tanfolyami képzések önálló OKJ számot kaptak, így még az EBEO hatálya alatt OKJ számmal elismert szakképesítésekké váltak. könnyűgépkezelő OKJ szám: 05 2 8299 04 9 0 06 1997.01.06-tól az új OKJ szám: 31 5256 02 nehézgépkezelő OKJ szám: 05 2 8390 04 9 0 08 1997.01.06-tól az új OKJ szám: 31 5256 03 A könnyű- és nehézgépkezelői OKJ képzéseket a 7/1993. (XII.30.) MüM rendeletből 2004.01.01-i hatállyal, változatlan OKJ számmal átemelték az OKJ-ről szóló 37/2003. (XII.27.) 96 OM rendeletbe (2006.03.31.ig).

Az 1994.01.07-e után indult, a 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM együttes rendelet és az ÉKKO által meghatározott könnyűgépkezelő és a nehézgépkezelő tanfolyam befejezésével aki elméleti vizsgát tett, az - könnyűgépkezelő vagy nehézgépkezelő OKJ szakképesítést igazoló BIZONYÍTVÁNY-t kapott; aki gyakorlati vizsgát tett, az - mustársárga építőgépkezelői jogosítványt kapott a megszerzett könnyűgépkezelői vagy nehézgépkezelői OKJ szakképesítés, a gépkategória és géptípus jogosultság bejegyzésével. 97

5. 1994.12.25-én lépett hatályba az EBSZ-ről szóló 33/1994. (XI.10.) IKM rend. (az 1/1978. (I.28.) KGM-KPM-ÉVM egy. rend. (EBEO) helyett). Az emelőgép-kezelés feltételének - az emelőgépre előírt képesítés -t és - a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetén a járműrész vezetéséhez szükséges jogosítvány -t jelölte meg. 98

1999.11.12-én lépett hatályba az új EBSZ-ről szóló 47/1999. (VIII.4.) GM rendelet a 33/1994. (XI.10.) IKM rend. helyett. Az új EBSZ az emelőgép-kezelés szakképesítési feltételeit nem módosította, feltételként - az emelőgépre előírt képesítés -t és - a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetén a járműrész vezetéséhez szükséges jogosítvány -t határozta meg ugyanúgy, mint a hatályon kívül helyezett IKM rendelet. 99

Az EBSZ-ek alapján 1994.12.25-étől az emelőgépek kezeléséhez (vezetéséhez) előírt képesítésnek a 37/2003. (XII.27.) OM rendeletben meghatározott és államilag elismert könnyűgépkezelő vagy nehézgépkezelő OKJ szakképesítés és a 6/1980. (I.25.) ÉVM_KPM együttes rendelet szerinti építőgépkezelő jogosítvány egyidejű megszerzését kellett tekinteni. 2005.01.15-étől a 135/2004 (XII.16.) GKM rend. módosította az új EBSZ-t és a kezelés szakképesítési feltételét szigorította, és az emelőgépek kezelésére - államilag elismert szakmai képesítés -t, valamint - a helyváltoztatásra is képes emelőgép esetén a járműrész vezetéséhez szükséges jogosítvány -t határozott meg. 100

Az 5/1997. (III.5.) IKIM rendelet 2. -a csak az 1997.03.10-i hatályba lépésével írta elő a - könnyűgépkezelő tevékenység és a - nehézgépkezelői tevékenység végzésének szakképesítési feltételeként a könnyű- vagy nehézgépkezelői képesítés megszerzését. 101

6. A továbbiakban az lett eldöntendő kérdés, hogy az EBEO módosítást megelőzően indult tanfolyami képzések illetve végzettségek közül melyek ismerhetők el az emelőgépek kezelésére jogosító, (államilag) elismert szakképesítésnek. Ezért a GKM Ipari Főosztálya az új EBSZ módosítása után kb. 10 hónappal, 2005. október 21-én közleményt adott ki az emelőgépek kezelésére államilag elismert szakképesítésekről. (Gazdasági Közlöny 2005/12. szám) 1. A 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM egy. rendeletnek megfelelően 1994. december 26-át megelőzően megkezdett szakképzés eredményes befejezését követően kiadott jogosítványok érvényesek, azok államilag elismert szakképesítést igazolnak. 102

2. Az OKJ-ről szóló 7/1993. (XII.30.) MüM rendeletnek megfelelően - 2004. január 1-jét megelőzően - megkezdett nehézgép-kezelői és könnyűgép-kezelői szakképzések eredményes befejezését követően kiadott bizonyítványok érvényesek, azok államilag elismert szakképzést igazolnak. 3. Az OKJ-ről szóló 37/2003. (XII.7.) OM rendeletnek megfelelően - 2004. január 1-jét követően - megkezdett nehézgép-kezelői és könnyűgép-kezelői szakképzések eredményes befejezését követően kiadott bizonyítványok érvényesek, azok államilag elismert szakképesítést igazolnak. 103

Az Ipari Főosztály nem tesz említést az 5/1985. (VII.1.) BkM- IpM-MÉM rend. szerinti kék targoncavezetői jogosítványok elfogadásáról, de ezeket jóhiszeműen szerzett jogosultságként továbbra is el kell fogadni. 7. 2006. 04.01-jén lépett hatályba az (új) OKJ-ről szóló 1/2006. (II.17.) OM rendelet, amely alapjaiban módosította a (régi) OKJ-ről szóló 37/2003. (XII.27.) OM rendeletet. - megszüntette az önálló OKJ számú könnyűgépkezelő és nehézgépkezelő képzéseket, de átmeneti rendelkezésként biztosította, hogy a tanfolyamok a régi OKJ számon 2008. dec. 31-ig még önállóan indíthatók legyenek; - bevezette az építő- és anyagmozgatógép kezelője OKJ szakképesítést és az eddig önálló könnyű- és nehézgépkezelői OKJ képzéseket az új szakképesítés elágazásai közé sorolta. 104

Az 1/2006. (II. 17.) OM rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott építő- és anyagmozgatógép kezelője szakképesítés OKJ száma: 31 582 06 300 óra A szakképesítés elágazásai: emelőgép kezelő 31 582 06 0100 31 01 targoncavezető 31 582 06 0100 31 05 energiaátalakító-berendezés kez.31 582 06 0100 31 02 építési anyagelőkészítő-gép kez. 31 582 06 0100 31 03 földmunkagép-kezelő 31 582 06 0100 31 04 útépítőgép-kezelő 31 582 06 0100 31 06 könnyűgépkezelő 31 582 06 0010 31 01 nehézgépkezelő 31 582 06 0010 31 02 105

2008. aug. 31-én lépett hatályba a 22/2008. (VIII.29.) KHEM rendelet 2. sz. mellékletében regionális bontásban megjelölt intézmények 2008. szept. 6-ától 4 évre kaptak akkreditációt - többek között - építő- és anyagmozgató gép kezelője OKJ-s szakképzés szervezésére és kék bizonyítvány kiadására. Dél-dunántúli Régió: Baranya, Tolna, Somogy ÉKKO Kft., Debrecen; Tamás Autósiskola Kft., Kaposvár; Mieszterics Autósiskola Kft., Marcali; Németh Autóközlekedési és Oktatásszerv. Kft., Kaposvár; EUROKT-AKADÉMIA Kft., Esztergom; VITUKI Kht., Budapest; Barhács és Társa Szervezési, Oktatási és Vezetési Tanácsadó Kft., Bp.; Csúcs 91 Oktatási és Vezetési Tanácsadó Kft., Budapest Az akkreditációs idő már lejárt, de a jogszabályt elfelejtették frissíteni. 106

2008.08.31-én lépett hatályba 15/2008. (IV.3.) GKM rendelet, amely az 2. sz. mellékletének a 16. sorszáma alatt határozta meg az építő- és anyagmozgató gép kezelője szakképesítés szakmai- és vizsgakövetelményeit. Ennek VII. Egyebek fejezetében előírta, hogy: A szakmai bizonyítvány kiadásának feltétele: az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM együttes rendelet alapján kiállított, érvényesített nehéz- vagy könnyűgépkezelői jogosítvány. 107

8. Jogszabályi dereguláció A 383/2007. (XII.23.) Korm. rend. 2009.01.01-jétől hatályon kívül helyezte a 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM együttes rendeletet és az ÉVM kategóriába sorolási jegyzéket. Azonban a gyakorlatban az ÉVM kategóriába sorolási jegyzék használata - a 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM egy. rend. hatályon kívül helyezése ellenére - sem szűnhetett meg. 108

A 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM egy. rend. deregulációjának következményei 2009. január 1-jétől kezdődően: - nincs lehetőség az államilag elismert OKJ bizonyítvány mellett új mustársárga könnyű- vagy nehézgépkezelői jogosítvány megszerzésére, - a meglévő mustársárga könnyű-, illetve nehézgépkezelői jogosítványhoz nem lehetett új típusvizsgát tenni, mert abba egy új típusvizsga jogszerűen nem volt bejegyezhető, 109

A 6/1980. (I.25.) ÉVM-KPM egy. rend. deregulációjának következményei 2009. január 1-jétől kezdődően: - könnyű-, vagy nehézgépkezelői jogosítványt nem, de könnyű- vagy nehézgépkezelő OKJ szakképesítést igazoló kék bizonyítványt lehetett szerezni. A bizonyítványban azonban nem lehetett feltüntetni, hogy a gyakorlati vizsga milyen kategóriájú/típusú könnyű-, vagy nehézgép kezelésére vonatkozott, - az építő- és anyagmozgatógép kezelője szakképzés OKJ elágazásaira csak az volt beiskolázható, illetve OKJ kék bizonyítvány csak annak volt adható, aki régebbről rendelkezett mustársárga építőgépkezelői jogosítvánnyal!!! 110

Akinek nem volt mustársárga jogosítványal, az OKJ-s szakképzésre be sem iratkozhatott!!! 111

2009. január 1-jétől kezdődően az OKJ kék bizonyítvány megszerzésekor gyakorlati vizsga letételét igazoló Tanúsítvány emelőgép gépkezelésre nem adott jogosultságot, mert nem helyettesíthette a mustársárga jogosítványt. A jogi szabályozás hiánya miatt az építő- és anyagmozgatógép kezelője szakképzés leállt. 112