Konjunktúrajelentés 2004/1.

KOPINT-DATORG Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. Konjunktúrajelentés 2004/1. A világgazdaság és a magyar gazdaság helyzete és kilátásai 2004 tavaszán 2004. március

A tanulmányt készítő munkacsoport Első rész: A nemzetközi gazdaság Rába András, Berényi Judit, Pásztori Veronika (világgazdasági helyzet, OECD-országok) Somogyi Dorottya (USA) Berényi Judit (Japán) Nagy Katalin (Németország, Európai Unió) Havasi Éva (Az európai integráció) Bogóné Jehoda Rozália (fejlődő országok és Kína) Munkácsy Gyula (FÁK) Pénzes Petra (Csehország) Jutkusz Lilla (Szlovákia) Matheika Zoltán (Lengyelország) Ádám Zoltán (délszláv országok) Klauber Mátyás (Bulgária, Románia) Gáspár Katalin (Baltikum) Második rész: A magyar gazdaság Palócz Éva (makrogazdaság) Pénzes Petra (makrogazdaság, prognózis) Matheika Zoltán (jövedelem, megtakarítás, fogyasztás) Schweitzer Iván (beruházás, ipar, építőipar) Kovács Zoltán Ákos (külgazdasági folyamatok) Lányi Kamilla (élelmiszergazdaság) Nagy Ágnes (konjunktúrateszt) Hárs Ágnes (munkaerőpiac) Gém Erzsébet ( ár-, árfolyam, részvénypiac, kamatok,) Jutkusz Lilla (fizetési mérleg) Klauber Mátyás (idegenforgalom) Ádám Zoltán (államháztartás) Szerkesztette: Pásztori Veronika (nemzetközi gazdaság) Bartha Attila (rendszerváltó országok) Palócz Éva, Ádám Zoltán, Gém Erzsébet (magyar gazdaság) szerkesztésben közreműködött: Köves András A munkacsoport vezetője és felelős szerkesztő: Palócz Éva

Készült a Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. házinyomdájában Műszaki szerkesztő: Légrádi Katalin ISSN: 0865-7645 E kiadvány a Konjunktúra-, Piackutató és Számítástechnikai Rt. engedélye nélkül nem sokszorosítható! Az Rt. címe: 1081 Budapest, Csokonai u. 3. Telefon: 459-4200 Telefax: 303-9588 www.kopint-datorg.hu

Tartalomjegyzék Összefoglaló és prognózis 7 I. rész: A nemzetközi gazdaság 15 A világgazdasági helyzet 15 1. A fejlett ipari országok gazdasága 19 1.1. Expanzív gazdaságpolitika dinamikus növekedés az Egyesült Államokban 19 1.2. Export húzta gazdasági élénkülés Japánban 22 1.3. Szerény növekedés az Európai Unióban 23 1.3.1. Németország: véget ért a gazdaság stagnálása 26 1.3.2. Az európai integráció a bővülés kapujában 29 2. A fejlődő országok és Kína 46 3. Rendszerváltó országok 37 3.1. Kelet-Közép-Európa és a Baltikum 37 3.1.1. Szlovénia 40 3.1.2. Csehország 41 3.1.3. Szlovákia 42 3.1.4. Lengyelország 44 3.1.5. Baltikum 46 3.1.5.1. Észtország 47 3.1.5.2. Lettország 47 3.1.5.3. Litvánia 48 3.2. Délkelet-Európa 49 3.2.1. Románia 50 3.2.2. Bulgária 51 3.2.3. Horvátország 52 3.2.4. Szerbia és Montenegró 54 3.3. Független Államok Közössége 54 3.3.1. Oroszország 55 3.3.2. Ukrajna 61

II. rész: A magyar gazdaság 66 1. Általános áttekintés és prognózis 66 1.1. Bevezetés 66 1.2. A GDP növekedése 2003-ban 68 1.3. Prognózis 2004 végéig és 2005-re 70 2. A GDP felhasználása 72 2.1. A háztartások jövedelme, megtakarítása, fogyasztása 72 2.2. Beruházás 74 2.3. Külgazdasági folyamatok 76 2.3.1. Külkereskedelem 76 2.3.2. Folyó fizetési mérleg 81 2.3.3. Idegenforgalom 91 2.3.4. A folyó fizetési mérleg hiányának finanszírozása 83 3. A GDP termelése 84 3.1. Élelmiszergazdaság 84 3.2. Ipar 87 3.3. A feldolgozóipari vállalatok megítélése rövid távú kilátásaikról 88 3.4. Építőipar 89 4. Munkaerőpiaci folyamatok 90 5. Fiskális, monetáris, pénz- és tőkepiaci folyamatok 93 5.1. Államháztartás, költségvetési politika 93 5.1.1. A 2003. évi bevételek és kiadások 93 5.1.2. A 2004. évi bevételek és kiadások 96 5.1.3. A központi költségvetés finanszírozása 97 5.2. Árak, árfolyamok, hozamok 98 5.2.1. Árak 98 5.2.2. Árfolyamok 99 5.2.3. Állampapír-hozamok 100 5.2.4. Az árfolyam-, a jegybanki alapkamat- és a hozamok várható alakulása 101 5.3. A kamatok alakulása és fejlemények a magyar bankrendszerben 103 5.4. Részvénypiacok 104

Összefoglaló Összefoglaló és prognózis Nemzetközi gazdaság 1. A 2003. évi szerény átlagosan 2% körüli növekedés után az OECDországok gazdaságai idén 3%-kal bővülhetnek. A növekedés 2005-ben is megközelítheti az idei ütemet. A 2004-es javulás főként az amerikai gazdaság dinamizmusának köszönhető, itt a GDP 4,5%-kal gyarapodik. Japánban hosszas egy helyben topogás és visszaesés után 2,5%-os ütemben folytatódik a 2003-ban megkezdődött növekedés. A 15 mai EU-tagországban is (jóllehet az itteni gazdaságpolitikai és strukturális gondok jórészt továbbélnek) érzékelhető a stagnálásból való kilábalás 2004-ben várható átlagos 2%-os növekedésük az utóbbi négy év legjobb teljesítménye. A fejlett világban a növekedés struktúrája 2005-re valamelyest változhat: az Egyesült Államokban némi lassulást (így is számottevő GDP-bővülést), Japánban szerény ütemben folytatódó, Nyugat- Európában az ideihez képest valamelyest gyorsuló növekedést várunk. 2. A világ termelésének egyre nagyobb hányadát adó fejlődő országok hosszú ideje nem tapasztalt, átlagosan 6% körüli növekedési ütemet érhetnek el. Különösen gyors lehet Ázsia (mintegy 7%), azon belül Kína (9%) növekedése. 2004 ezért is kivételesen jó évnek bizonyulhat a világkereskedelemben. A nemzetközi kereskedelem volumene 10% körüli ütemben bővülhet, az Európai Unióban az átlagnál mérsékeltebb, az exportban 5%-os, az importban 6-7%-os bővülés várható. 3. A világkereskedelmi dinamizmus nem hagyja érintetlenül a világpiaci árakat sem; a nyersanyag-árak rövid távon tovább növekedhetnek. 2005-ben az áremelkedése üteme csökken. Az elmúlt évben jelentősen megemelkedett a kőolajár; ez azonban elsősorban a dollárban kifejezett árakra vonatkozik: az irányadó Brent olaj ára 2003-ban dollárban számítva 15%-kal nőtt, euróban 3%- kal csökkent. Az elhúzódó iraki konfliktus, a venezuelai termelés fennakadása és az alacsony amerikai készletek együttes hatására 2003 első hónapjaiban 33 dollár közelébe emelkedett a Brent hordónkénti ára. Az olajárat befolyásoló gazdasági (keresleti és kínálati) tényezők valamelyes árcsökkenésre utalnak az év hátralévő részében. Idén 27,5 dollárhoz közeli Brent-átlagárral számolunk, ami 2005-ben tovább csökkenhet. 4. Az OECD-országokban a világpiaci árnövekedés ellenére is előreláthatólag 2% alatt marad, sőt lassul is az infláció. (Az egész világon kevés jelentős ország akad, ahol két számjegyű az infláció.) A fogyasztói árak hozzávetőleges stabilitása jellemző marad a jövő évben is. A kedvező trend nagyrészt a termelékenység folyamatos növekedésével és a munkaköltségek csökkenésével magyarázható. Ez utóbbi a bér- és létszámgazdálkodás fokozott szigorából következik, aminek egyik folyománya a makacsul magas munkanélküliség, amely az EU-ban meghaladja a 8%-ot. Ebből következett számos országban a háztartási fogyasztás lassú növekedése is. 5. A profitok (újbóli) növekedését jelzi, sőt megelőlegezi a tőzsdei árfolyamok hosszabb ideje tartó emelkedése. A konjunkturális föllendülés fontos velejárója 7

Konjunktúrajelentés 2004/1. lehet a tavaly stagnáló/csökkenő működőtőke-forgalom várható megélénkülése is. A dollár eddigi nagymértékű leértékelődésének fő kárvallottja Nyugat- Európa. A prognózisok szerint a dollár 2004-2005-ben gyenge marad, egyes elemzők szerint rövid távon akár számottevően gyengülhet is. Az olcsó dollár erősítheti az amerikai konjunktúrát (és azokét az országokét, amelyek valutái a dollárhoz vannak kötve) és nehezítheti az európai fellendülést. A keresztárfolyamok jelentős és tartós eltolódása ellen nincs eszköz, illetve védelem a mai nemzetközi pénzügyi rendszerben, az ár-versenyképesség csökkenését a kivitel minőségi, árukínálatbeli rugalmas változtatásával, az egyébként dinamikusan bővülő igényekhez alkalmazkodva ellensúlyozhatják a piac szereplői. 6. A legtöbb kétséget a jelenlegi föllendülés tartama, tartóssága veti fel. Vonatkozik ez elsősorban Amerikára, ahol a 90-es évek második felében tapasztalt 4% felettihez hasonló növekedési ütem tartós fennmaradását a külső és belső egyensúlyi problémák (a szövetségi költségvetésnek a GDP 5%-a körüli hiánya, s hasonló nagyságrendű folyó fizetési deficit) kérdőjelezik meg. Időről időre erősödnek a kételyek az utóbbi években a globális konjunktúra egyik meghatározó tényezőjévé előlépett Kína túlfűtöttnek minősített gazdasági növekedésének a fenntarthatóságával kapcsolatosan is. A mi prognózisunk is azt sugallja, hogy (egyelőre) nem tér vissza a fent említett aranykor, de szolid termelés- és forgalomnövekedésre a világgazdaságban a 2005-ös évben is számíthatunk. Ez utóbbi következtetést a rendszerváltó országokban zajló gazdasági fejlemények is megerősítik. 7. A 2004. május 1-jétől az Európai Unióhoz csatlakozó kelet-közép-európai országok (a visegrádi négyek mellett ideértve Szlovéniát és a balti államokat is) közül négyben lassult, négyben viszont gyorsult a gazdasági növekedés 2003- ban, amely a régió egészében 3,7%-ot tett ki. A növekedés hajtóereje valamennyi országban a második félévtől fellendülő feldolgozóipari kivitel volt. Az exportvezérelt GDP-bővülés Lengyelországban és különösen Szlovákiában a külső egyensúlyhiány számottevő mérséklődéséhez vezetett, a többi országban viszont kismértékben nőtt a folyó fizetési mérleg hiánya. A csatlakozó országok államháztartási pozíciója ugyanakkor egyértelműen javult tavaly: Észtországban évek óta többlet van, Lettország, Litvánia és Szlovénia államháztartási hiánya pedig a GDP 2%-a alatt maradt. Még a hagyományosan expanzívabb fiskális politikát folytató visegrádi négyekben is határozottan csökkent a deficit (bár 1,5-3 százalékponttal továbbra is meghaladja a 3%-os referenciaértéket). A rövidtávú kilátások mind a növekedést, mind az egyensúlyi mutatókat tekintve jók. Csekély gazdasági súlyuk miatt azonban az új belépők aligha tudják érdemben dinamizálni a kibővülő Unió növekedését, miközben a makrogazdasági stabilitás megőrzésében sem támasztanak majd különösebb nehézségeket. 8. A délkelet-európai országok közül Romániában, Bulgáriában és Horvátországban is immár második éve 4%-ot meghaladó ütemű a gazdasági növekedés, miközben folytatódik a dezinfláció. A sorból egyedül a politikai káoszban vergődő Szerbia és Montenegró lóg ki, bár a privatizációs sikereknek és a meglepően jól teljesítő költségvetésnek köszönhetően egyelőre az instabilitás makrogazdasági értelemben ott sem nőtt. Különösen Bulgáriában 8

Összefoglaló egyértelműek az eddig végbement feldolgozóipari szerkezetváltás pozitív hatásai: jelentősen csökkent a munkanélküliség, és az Európai Bizottság pozitív országvéleménye mellett a nemzetközi hitelminősítő intézetek is felértékelték az országot. Románia viszonylagos prosperálása egyelőre inkább a könnyűipari bérmunka-exporton alapszik, Horvátországban pedig a túlértékelt kuna miatt küszködő feldolgozóipar gyengébb teljesítményét a rendkívül jó idegenforgalmi szezon ellensúlyozta (bőségesen). A rövidtávú kilátások mindhárom országban inkább kedvezőek. Szerbia és Montenegró makrogazdasági perspektíváit ugyanakkor egyelőre politikai túldetermináltság jellemzi. 9. A FÁK gazdasági növekedése tavaly megélénkült: 7,5-8%-ot tett ki, Oroszországban 7,3%-ot. Az expanzió fő hajtóereje a várakozáson felüli magas világpiaci olajár. Az olajat nem termelő FÁK-országoknak is kedvezett, hogy Oroszország szélesre tárta importkapuit előttük hagyományos, másutt nehezen értékesíthető termékeik előtt is. Oroszországban már több éve vágtat a termelés, a beruházási és az életszínvonal-növekedést jelző mutatók magasak. Óriásira duzzadt a kereskedelmi többlet, gyorsan áramlik be a külföldi tőke kereskedelmi hitelek és közvetlen beruházások formájában. A várhatóan magas világpiaci olajár az orosz expanzió fennmaradásával járhat, legalábbis 2004-ben. A strukturális gondok, a csaknem monokultúrás export, a világpiacon versenyképes feldolgozóipar hiánya azonban továbbra is sebezhetővé teszi a gazdaságot. Ehhez hozzájárulhat, hogy Európával és Amerikával is hűvösebbé váltak a kapcsolatok. A magyar gazdaság 2003-ban súlyos egyensúlyi hiányosságok jellemezték a magyar gazdaságot, amelyek mindenekelőtt az 5,7%-os (az újrabefektetett profitokkal együtt 7,8%-os) folyó fizetési mérleg hiányban és az 5,8%-os államháztartási hiányban mutatkoztak meg. A folyó fizetési mérleg hiányát nem finanszírozta a külföldi működőtőkebeáramlás, és nőtt a külső eladósodottság. A forint leértékelődött, a kamatok emelkedtek, és az év második felében gyorsult az infláció. A kedvezőtlen nemzetközi konjunkturális viszonyok következtében a gazdasági növekedés üteme lassúbb volt, mint a megelőző évben. Mindennek dacára a reálgazdasági folyamatok tekintetében 2003-ban kedvező fordulat következett be, még ha ennek jelei nem is látszanak az éves szinten aggregált adatok mögött. 10. Az előzetes adatok szerint a GDP 2,9%-kal bővült tavaly. Az év második felétől gyorsuló növekedést a termelési oldalon az ipari, illetve feldolgozóipari hozzáadott érték növekedése húzta. A felhasználási oldalon ugyanakkor kedvező fordulatot jelez az export és a feldolgozóipari beruházások élénkülése, valamint a magánfogyasztás növekedési ütemének lassulása. 11. 2003 első három negyedévében a háztartások fogyasztása 7,6%-kal nőtt, amelyet a gyors keresetnövekedés táplált: 2003-ban a nettó reálkeresetek 9,2%-kal nőttek. Ugyanakkor a keresetnövekedés szeptembertől lelassult, mivel megszűnt az egy évvel korábbi béremelés és adókönnyítés áthúzódó hatása. Ennek ellenére a fogyasztási dinamika vélhetőleg csak kismértékben lassult az utolsó negyedévben, becslésünk szerint a 2003-as év egészét tekintve a 9

Konjunktúrajelentés 2004/1. magánfogyasztás 7,4%-kal bővült. Idén mind a jövedelem, mind a fogyasztás növekedési üteme megcsappan. A magánfogyasztás várakozásunk szerint 2,4%- kal bővül 2004-ben. A háztartások nettó pénzügyi megtakarítása 2003 első három negyedévében negatív volt, vagyis a háztartások külső finanszírozásra szorultak. A bruttó pénzügyi megtakarítás nominális összege a gyors jövedelembővülés ellenére sem nőtt 2002 azonos időszakához képest, miközben a hitelfelvétel több mint 50%-kal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. E fejlemények részben a fogyasztás kiugró dinamikájával, részben az erős beruházási (főleg lakásberuházási) tevékenységgel függenek össze. Becslésünk szerint az év egészében a háztartások nettó finanszírozási képessége alig volt nagyobb nullánál. Idén a helyzet változni fog, az élénkebb megtakarítás lanyhább hitelfelvétellel párosul. Ennek következtében a háztartások finanszírozási képessége javul, nominális értéke várhatóan meghaladja a 2002-es (amúgy meglehetősen szerény) szintet. 12. A beruházások 2003-ban 3,1%-kal növekedtek ez közepesnek mondható, de az éven belüli trend bíztató, határozott élénkülést mutat. Különösképpen kedvező, a fenntartható növekedés irányában történt fordulatot jelez a feldolgozóipari beruházások kiemelkedő növekedése (11,3%). Ezt a változást tükrözi, hogy az előző évitől eltérően a növekedés építési beruházás helyett gépi beruházásként valósult meg. A lakásépítés csúcsot ért el: az átadott lakások száma 45 ezer felett volt. A kiadott új építési engedélyek számának növekedése a magas szint fennmaradásának reményét alapozza meg. A költségvetési szektor beruházásai a 2002-es választási évhez képest visszaestek. A megbomlott államháztartási egyensúly miatt elkerülhetetlen visszafogások 2004-ben is erősen fékezik e szféra beruházásait. A javuló konjunktúra alapján a termelő szférában és az üzleti szolgáltatások terén, mindenekelőtt a külföldi cégek hazai leányvállalatainál, 2004-ben és 2005-ben élénk beruházási tevékenységre számítunk, ami a beruházások egészét tekintve is további fellendülést hoz. 13. 2003-ban a KSH által közölt előzetes adatok szerint az export volumene közel 9%-kal, az importé 10%-kal bővült, azaz mindkettő gyorsulást és két éve nem tapasztalt dinamikát mutat. Az export korábban megtört lendülete 2003 közepétől megfordulni látszik: júliustól ismét két számjegyű az export volumenének bővülése, sőt tavaly ősztől csaknem valamennyi hónapban meghaladta az importét. 2003-ban a külkereskedelmi áruforgalom hiánya mintegy nyolcszázmillió euróval 4,3 milliárd euróra nőtt. Tavaly a közép- és kelet-európai, valamint a fejlődő országok felé dinamikus, a fejlett országok irányában viszont csak mérsékelt volt a kivitel fejlődése. Az idén a megindult kedvező irányú változások folytatódása esetén 16-18% közötti áruexport és 14-16% közötti áruimport növekedéssel számolunk, amely esetben 4 milliárd euró alá csökkenhet a kereskedelmi mérleg hiánya. 14. A folyó fizetési mérleg 2003-ban 4172 millió eurós hiánnyal zárt, ami a GDP 5,7%-ával egyenlő. Újdonság, hogy tavaly nemcsak az áruforgalom, hanem a szolgáltatás-mérleg egyenlege is negatív volt. Kedvező viszont, hogy az árukereskedelemben az év második felében trendváltás történt: az export növekedésének mértéke felülmúlta az import-bővülését. Az év végére a negatív idegenforgalmi tendenciák is megtörni látszottak. 10

Összefoglaló 15. A mezőgazdaság rendkívül eseménydús évet zárt tavaly. A rossz termésű 2002. év után 2003-ban évszázados rekordot döntött az aszály, de a ma használatos fajták és technológiák mellett ennek viszonylag kevésbé voltak drámaiak a következményei. Súlyosabban érintette az élelmiszergazdaságot, hogy jóformán az állattenyésztés minden fontos ágazata válságban került, amit előszeretettel szokás az európai-uniós szabályok bevezetésének kényszerével indokolni. Valójában sokkal inkább arról van szó, hogy kiéleződött a viszony az agrártermelők, a felvásárlók és a feldolgozó cégek között, illetve az előbbiek váltak a feldolgozók és a nagy áruházláncok között dúló harc áldozatává. 16. Az ipari termelés 2003-ban egyértelmű évközi felíveléssel minden várakozást felülmúló teljesítményt ért el, 6,4%-kal növekedett az előző évihez képest. A lendület a nemzetközi konjunktúra javulásával, a külföldi és a belföldi kereslet növekedésével párhuzamos. A növekedéshez a korábbi bizonytalanság idején leépült készletek feltöltése is hozzájárult, de alapjában az export húzóereje érvényesült. Az eredményesség erősen összpontosult a multinacionális cégek hazai leányvállalataira épülő, legnagyobb súlyú gépipari ágazatokra, a villamosgép-iparra és a járműiparra. A villamosgép-iparon belül a korábbi favoritnál, a számítástechnikánál gyorsabban nőtt a híradástechnika termelése és exportja. A fellendülésbe kevésbé tudnak bekapcsolódni a kis- és közepes vállalatok, fejlesztési lehetőségeik a beruházás-ösztönzési programok ellenére, az erős import-árverseny miatti alacsony jövedelmezőség és a magas kamatszint következtében igen korlátozottak. A vezető iparágakra összpontosuló fellendülés ismét fokozza a régiók közötti különbséget. Az ipari növekedés egészét tekintve a javuló konjunktúra alapján 2004-ben és 2005-ben további fellendülésre számítunk. 17. A 2004. januári konjunktúrateszt-eredmények szerint a feldolgozóipari vállalkozások helyzete és várakozásai az elmúlt év utolsó hónapjaiban határozottan javultak. A rövid távú előrejelzések alapján a következő hónapokban feltételezve, hogy a legfontosabb exportpiacok felvevőképessége nem romlik a reálfolyamatok élénkülése folytatódik, a feldolgozóipari vállalkozások helyzete összességében javul. 18. Az építőiparban az állami forrásokra alapozott építkezések erős visszaesését a lakásépítés növekedése kompenzálta az elmúlt évben, így az első negyedévi, időjárás okozta zuhanás után a termelés éves átlagban az előző évihez hasonló maradt. Az elkészült lakások száma kiemelkedő volt, de kivételesen magas volt az új építési engedélyek kiváltása is, ami a lakásépítés szinten maradását vetíti előre. A közszférában a meghirdetett célok alapján az autópálya építésben várhatunk számottevő előrehaladást, egyéb területeken a költségvetési visszafogás halasztásra kényszerít. A termelő és üzleti szolgáltató szféra fellendülő beruházásai a keresletet javítani fogják, így 2004-ben és 2005-ben az építőipari termelés mérsékelt növekedésére számíthatunk. 19. 2003-ban folyamatos de lassú javulás jellemezte a munkaerőpiacot: a munkanélküliség 2002 végén, illetve 2003 elején tapasztalt növekedése rövid távúnak bizonyult, és a foglalkoztatottak száma lassan és folyamatosan (1% körüli ütemben) ismét növekedésnek indult. A létszámbővülés lényeges ágazati különbségek mellett ment végbe: különösen az építőiparban és a közszférában bővült a betöltött munkahelyek száma, a versenyszféra szolgáltatatási 11

Konjunktúrajelentés 2004/1. ágazataiban szerény volt a létszámnövekedés, az ipar és a mezőgazdaság pedig létszámleadó maradt. A foglalkoztatott létszám jelentősebb bővülésére a versenyszférában a közeljövőben sem számíthatunk, a közszféra létszámnövekedése pedig a közelmúlt növekvő bérkiáramlásának hatására növekedett ugyan, de a bérnövekedés lefékezését követően megtorpanni látszik. 20. Az államháztartást 2003-ban a vártnál lassúbb és vontatottabb, de lényeges költségvetési kiigazítás jellemezte. A 2001. óta uralkodó fenntarthatatlan költségvetési expanzió trendjében ugyan nem következett be látványos fordulat, de részben megteremtődtek egy 2004-es irányváltás lehetőségei. A tavalyi 5,8%- os államháztartási hiánnyal szemben az idén 4,9%-os deficitet prognosztizálunk. A központi költségvetésnek mind a bevételi, mind a kiadási oldalán látunk kockázatokat. Erősen kérdésesnek tartjuk továbbá, hogy a kormányzat képes lesz-e növelni a nagy elosztórendszerek hatékonyságát, aminek következtében a PM által prognosztizáltnál nagyobb társadalombiztosítási kiadásokra számítunk. A gyorsuló gazdasági növekedés mellett azonban a hiány mértéke feltehetően kezelhető marad, és nem sokkal haladja majd meg a hivatalos 4,6%-os előirányzatot. 21. Az idei év elején számottevően gyorsult az infláció mind az előző hónapokhoz, mind pedig a múlt év azonos időszakához képest, s jóval magasabb év végi fogyasztói áremelkedést vetített előre, mint amilyen az őszi-téli elemzői, kormányzati és jegybanki előrejelzésekben szerepelt. A januári áremelkedés közel felét, a februárinak pedig több mint egyharmadát az ÁFA-kulcs emelése, illetve átsorolása, továbbá a jövedéki adó változtatása okozta. A fogyasztói árakat alapvetően befolyásoló belföldi keresleti és kínálati viszonyok 2003-ban szinte kivétel nélkül az infláció gyorsulásának az irányába hatottak. 2004 tavaszán viszont úgy gondoljuk, hogy a következő hónapokban a belső, még inkább a külső feltételek: a mostanihoz közeli, 255-260 HUF/EUR árfolyam, a javuló nemzetközi konjunkturális környezet, a fogyasztás várhatóan mérséklődő ütemű bővülése mind elősegítheti a dezinflációs pályára való visszatérést. E feltevésekből kiindulva arra számítunk, hogy nyár elejétől ismét mérséklődik a fogyasztói árak emelkedése: az év első hónapjaiban még 7% körüli 12 havi inflációs ráta éves átlagban közelebb kerülhet a 6,5%-hoz, mint a 7%-hoz. 22. Március közepére a forint árfolyama megközelítette a tavaly júniusi sáveltolás előtti 251-252 forint körüli értéket. Ma tehát a forint árfolyama nagyjából ugyanazon a szinten áll, mint fél évvel ezelőtt, volatilitása azonban jelentősen megnövekedett. Mivel 2004. március 12-ig az átlagárfolyam 260,56 volt, az általunk prognosztizált 257 HUF/EUR éves átlagárfolyam az első hónapokhoz képest tehát egy tendenciájában csökkenő árfolyam-pályát valószínűsít. Ugyanakkor a kelet-közép-európai csatlakozó országok valutáinak árfolyamalakulását tekintve a forint csupán a gyenge harmadik helyet foglalja el: a lengyel zlotyhoz képest erősödött, míg a cseh koronához képest kisebb, a szlovák koronához viszonyítva nagyobb mértékben gyengült. 23. A jegybank a 2003. november 28-i 300 bázispontos emelés után nem nyúlt a 12,5%-os jegybanki alapkamathoz. Így továbbra is fennmaradt a számottevő kamattöbblet a FED, az ECB, valamint a cseh, a lengyel és a szlovák jegybanki 12

Összefoglaló alapkamathoz képest. Az éves és éven belüli lejáratú kincstárjegyek hozama még március elején is a novemberi csúcsérték, 12,5% közelében alakult, amihez képest csak a hosszabb lejáratú államkötvények hozama süllyedt 50-100 bázispontot. 24. Az elmúlt három hónapban az állampapírpiac igen sérülékenynek bizonyult. Egy év alatt összességében a kincstárjegyek hozama durván 600, az államkötvényeké pedig 300-500 bázisponttal emelkedett. A forintban denominált állampapírok kockázati felára tehát jelentősen nőtt, míg az euróban kibocsátott állampapíroké alig változott. Ez azt mutatja, hogy a külföldi befektetők elsősorban az árfolyamkockázatot tartják számottevőnek és kompenzálandónak. Az állampapírpiac volatilitása a külföldiek tulajdonában lévő államkötvény-állomány havi kilengéseinek erősödésében is megmutatkozott. Ezzel együtt a decemberi 2150-2200 milliárd Ft körül pangó állomány januárban és februárban 50 milliárdos heti ugrásokat is produkálva folyamatosan nőtt, s március elejére 2350 milliárdos csúcsot ért el. 25. A 300 bázispontos jegybanki alapkamat-emelkedés január végéig nem jelent meg teljes egészében a bankok lakossági és a vállalati hitel- és betéti kamataiban. Legkevésbé lakossági hiteleikben érvényesítették a bankok a változást, ezzel szemben a lakossági betéteknél szinte azonnali és jelentős emelést hajtottak végre. A vállalati szektorban ugyanakkor gyors és radikális (2 százalékpontos) kamatemelkedés történt mind a betétek, mind a hitelek körében. A lakossági hitelállomány a korábbi 80-90 milliárd Ft-os havi növekménnyel szemben decemberben 68, januárban pedig csupán 46 milliárd forinttal bővült, ugyanakkor szokatlanul magas volumennel (decemberben 230, januárban 102 milliárd forinttal) nőtt a lakossági betétállomány, s bár decemberben ez szezonális jelenség is, ebben az esetben a bankok betétárazási politikájának egyenes következménye volt. Alapkezelők közlései szerint jelentős összegek áramlottak banki betétekbe a befektetési alapokból is. 26. A budapesti részvénytőzsde forgalmának alakulását az elmúlt hónapokban ugyanazok a tényezők befolyásolták, mint a forint- és állampapírpiacét. Így hasonló hullámzások után február közepétől folyamatos árfolyam és forgalomnövekedés indult be, s március első két hetében már 11000 pont körüli szintre emelkedett az index értéke. A BUX növekedését ennek ellenére február végén már nem csupán a feltörekvő országok tőzsdéi és a Nasdaq előzték meg, hanem a nyugat-európai tőzsdék mintegy egyharmada köztük a frankfurti és a bécsi is. (Lezárva: 2004. március 16-án) 13

Konjunktúrajelentés 2004/1. Makrogazdasági mutatók és a Kopint-Datorg prognózisa (változás az előző évhez képest, százalékban) 2000 2001 2002 2003 Előrejelzés 2004 2005 2003. dec. 2004. márc.. 2004. márc. GDP-aggregátumok reálnövekedése GDP összesen 5,2 3,8 3,5 2,9 3,2 3,4 4,3 Belföldi felhasználás 4,8 1,9 5,3 6,2 3,3 3,3 4,2 Magánfogyasztás 5,0 5,3 9,4 7,4 2,3 2,4 3,7 Közösségi fogyasztás 1,2 4,9 5,0 1,0 0,0 0,0 1,0 Bruttó állóeszköz-felhalmozás 7,7 3,5 7,2 3,1 5,5 5,5 6,5 Export 21,0 8,8 3,8 8,2 8,8 15,2 12,0 Import 19,4 6,1 6,1 12,1 8,5 14,3 11,5 Ipari termelés 18,1 3,6 2,6 6,4 8,5 9,0 9,0 Fogyasztói árindex 9,8 9,2 5,3 4,7 6,3 6,6 4,8 Foglalkoztatás, jövedelmek Foglalkoztatottak száma, éves átlag 1,0 0,3 0,0 1,4 0,2 0,3 1,0 Munkanélküliségi ráta (ILO-módszer szerint, éves átlag) 6,4 5,7 5,8 5,9 5,9 5,9 5,8 Termékegységre jutó bérköltség a 3,0 12,6 13,4-0,5-1,3-0,2 0,5 Nettó reálkeresetek 1,5 6,4 13,6 9,2 1,3 1,6 4,3 Megtakarítási ráta b 7,1 7,1 3,2 0,2 3,0 3,0 4,0 Külkereskedelmi mérleg, Mrd euró -4,3-3,5-3,4-4,3-4,5-3,9-4,2 Folyó fizetési mérleg c, Mrd euró -3,2-2,0-2,8-4,2-4,8-3,8-3,8 Mrd euró d -3,3-4,2-6,1-6,5-5,8-6,0 a GDP %-ában -6,2-3,4-4,0-5,7-6,1-4,8-4,4 a GDP %-ában d -5,8-6,1-7,8-8,2-7,4-7,0 Működőtőke-beáramlás c Mrd euró, tulajdonosi hitelek nélkül 1,5 1,1 1,3 1,5 1,8 1,8 2,0 Mrd euró, visszaforgatott 2,4 2,7 3,4 3,8 4,2 jövedelmekkel d Államháztartási egyenleg, a GDP %-ában Hivatalos adatközlés szerint Pénzügyi számlák szerint -3,7-2,6-3,0-4,6-10,1-9,4-5,8-4,3-4,9-4,0 Bruttó államadósság (a GDP %-ában) 55,4 53,4 57,1 57,7 58,8 59,5 58,6 Rövidtávú kamatok (3 hó), év végén 11,6 9,7 7,9 11,8 8,2 9,2 7,6 Hosszútávú kamatok (10 év) év végén 8,0 7,1 6,5 8,0 6,4 6,8 6,5 Nemzetközi feltételek Nemzetközi kereskedelem volumenváltozása (%) 13,0 0,6 3,3 5,1 9,0 11,0 8,5 Brent olajár ($/hordó, éves átlag) 28,5 24,4 25,0 28,8 27,5 27,5 27,0 GDP-változás az Eurózónában (%) 3,6 1,6 0,9 0,4 1,8 1,8 2,2 Árfolyamok Forint/euró, éves átlag 260 257 243 254 260 257 257 Dollár/euró, éves átlag 0,92 0,90 0,94 1,13 1,17 1,22 1,16 a b c d Feldolgozóipar, bruttó hozzáadott érték és (a kereseti elemeken kívüli pénzbeni és természetbeni juttatásokat is tartalmazó) havi átlagos munkajövedelem alapján, euróban A háztartások nettó pénzügyi megtakarítása a rendelkezésre álló jövedelem %-ában Az MNB 2003. február 25-én közzétett módszertani változtatásainak figyelembe vételével Az MNB 2004-ben bevezetendő módszertani változtatásainak figyelembe vételével 14