IX. Évfolyam. Budapest, 1899. márczius hó 15. 22. (776) szám. KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOSJLÖZLGjmi. J Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. lepleiifc mimei szériái és szohmob, ( Budapest (Köztelek), mata szám. KéÁMtói? a_8^gr^yá5ség küld vissza. AZ OMGE. KÖZLEMÉNYEI. I. Mezőgazdasági országos kiállítás Szegeden. "Védnök: Ö cs. és kir. fensége József főherczeg ur. A kiállítás ideje: 1899. évi szeptember 3 10-ig. Bejelentés határideje: I. főcsoport: Élö állatok és állati termények; II. főcsoport: Mezőgazdasági termények; III. főcsoport: 1. alcsoport: Szőlészet és borászat junius 1. IV. főcsoport: gépek és eszközök május 1. Bejelentési ivek kaphatók: Kiállítási Tavaszi luxus-lóvásárok. A XIII. tavaszi luxus-lóvásár Állattenyésztési és állategészségügyi szakosztály ülése. (1899. márczius 10.) április hó 28., 29. és 30-4k napján tartatik Jelen voltak: Tormay Béla elnöklete alatt gróf Dessewffy Aurél, az OMGE. elnöke, meg a Tattersall" istállóiban. A XIII. tavaszi luxus-lóvásár Braun Gyula, Dorner Béla, Dubravsz'ky Bóbert, Fenyvessy Adolf, Oalgóezy Károly, Horváth Jenő, dr. Hutyra Ferencz, Kerpely Kálmán,, Koos is dijazással lesz egybekötve. Egy-egy Mihály, Lejtényi György, Lestyánszky Sándor, értékes tiszteletdíj tüzetett ki a legszebben Liska Samu, Löherer Andor, Löwy Mór, báró Malcomes Jeromos, dr. Bátz István, Beusü összeállított négyes fogat, a legszebben összeállított Henrik, Buisz Gyula, Sas Ármin, báró Solymossy László, TJhlyarik Titusz és Viczián Antal szak- kettős fogat és a legj\ osztályi tagok; a tisztviselő-kar részéről: Forster paripára. Géza igazgató, Bubinek Gyula ügyvezető-titkár, Szilassy Zoltán szerkesztő-titkár, Buday Barna titkár, Sporzon Vilmos s. titkár és Jeszenszky Pál titkár, mint előadó. Útmutatás a szőlőmivelésre" Tormay Béla elnök üdvözli a megjelent 1899. márcz. 25. d. e. 10 ó. Tejtermelők egyesületének közgyűlése. ből 50 kr. az utmutató árára és postai bérmentes küldésre esik. 15 kr. a márcz. 26. d. e. 10 ó. Szesztermelök egyesületének közgyűlése. tagokat, az ülést megnyitja és felkéri előadót, a napirend első tárgyának előterjesztésére. III. főcsoport: 2. alcsoport: Kertészet és gyümölcs augusztus 1. m. kir. miniszter ur ő nagyméltósága, hogy a czim alatt könyvet adott ki a földmivelésügyi A marhasó szállítási díjtételének mérséklése. filloxera által elpusztított szőlők helyreállítása Jeszenszky Pál előadó: A mult évben terén szük'séges szakismeretek minél nagyobb képezte tárgyalás alapját a Detsinyi-féle marhasódenaturálási eljárás és miután a bemutatott mérvben népszerüsittessenek. szakvélemények és a gyakorlatban végzett kísérletekről szóló bizonyítványok azt látszottak Ezen utmutatás, amely vezérfonalul szolgál a szőlőmivelőknek az elpusztult szőlők iroda, Budapest, Köztelek ; az igazolni, hogy a Detsinyi-féle marhasó-denaturálási eljárás a gyakorlatban megfelelő, a szak- összes gazdasági egyesületeknél; helyreállítását 1 és a helyreállított szőlők mivelését érintő kérdésekben, egyúttal az 1896-ik osztály indokoltnak tartotta a kormány figyelmét az állattenyésztési felügyelőknél; évi V-ik törvényczikk alapján kölesönben részesülő szőlőtulajdonosoknak is utmutatást nyújt hogy a pénzügyminiszter ezen eljárással kísér- ezen körülményre felhívni azzal a kérelemmel, a csoport-biztosoknál. Térdijak a bejelentéssel egyidejűleg az leteket tétessen s amennyiben azok a gyakorlatban beválnak, az ily módon denaturált sót az előirt munkák helyes teljesítésére. Ezen munka egyesületünk titkári hivatalában is megszerezhető, ha az illető megren- denaturálási móddal nyalósó is előállítható, forgalombahozza annyival inkább, mert ezen sülét pénztárába küldendők be. míg a mostani eljárás szerint nem, vagy csak delő 65 krt akár levélbélyegekben, akár utalványlapon egyesületünkhöz beküld, megnevezve intéztünk felterjesztést a pénzügyminiszter úr- aránytalanul nagy költséggel. Ez értelemben Ülésnapok a Köztelken. azt, hogy mily czélra küldi. Ebből az összeghoz, aki arról értesít, hogy ő már 1896-ban, vagyis az olcsó marhasó forgalombahozatalát elrendelő törvény életbelépte előtt, kísérleteket végeztetett a Detsinyi-féle denaturálási eljárással, de miután ezen kísérletek negatív eredménynyel jártak, nem tartja szükségesnek a további kísérletek folytatását. Ugyanez alkalom- MAGIAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE, BUDAPEST, V. ker., ALKOTMÁNY-UTCZA 31. sz. A legfontosabb védekező eszközök a szölöpusztitás megakadályozására a l Vermorel Yillefranche-i világhírű czég gyartmányai, melyek kizárólagos képviselői vagyunk Magyarországra. Mii I 2 1ÍÜH jegeczekben, vegytiszta a peronospora elleni védekezésre, általunk szállitva és igazolványunkkal ellátott küldeményeket a M. Á. V. körülbelül 40% dijkedvezménynyel szállítják. Mai számunk 30 oldal.
H ^ H 424 KÖZTELEK, 1899 MÁRCZIüS HÓ 15. 22. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. mai kértük a minisztert arra is, hogy az őrölt marhasón kivül nyalősót is forgalombahozzon; erre nézve azt válaszolja a miniszter, hogy miután -a marhasó fogyasztása nagyon korlátolt, ellenben a nyalősó előállítása rendkívül drága, ő csak az esetben hozhat ily sót forgalomba, hogyha a marhasófogyasztás jelentékenyebb mérvben emelkedni fog. Ugyanezen felterjesztésünkben még arra is kértük a minisztert, hogy a gazdasági egyesületek és szövetkezeteknek is engedtessék meg a marhasó elárusitása, amire nézve kifejti a miniszter, hogy ennek semmi sem áll útjában, ha a gazdasági egyesületek, vagy a szövetkezetek az elárusitásra nézve hasonló ajánlatokat tesznek, mint a magánosok. A miniszteri leirat vételekor szükségesnek láttuk meggyőződést szerezni arról, hogy tényleg oly csekélymérvü-e a marhasófogyasztás, mint általánosan állíttatik s e czélból véleményt kértünk be a gazdasági egyesületektől, melyek közül 17 válaszolt se válaszokból kitűnik, hogy té lyleg a marhasó fogyasztása ma sokkal csekélyebb, mint azelőtt volt. Ennek okai a következők: 1. Hogy a marhasó csak őrölt állapotban hozatik forgalomba és igy sok helyen, kivált a felvidéken, ahol nagyobb juhászatok vannak s a kosarazás űzetik, marhasót nem vásárolnak. 2. A forgalombahozott só nagyon szemetes s emésztési zavarokat, hasmenést stb. okoz az állatoknál. 3. Panaszolják azt is, hogy a só beszerzése rendkívül nehéz; ezidőszerint 44 sóáruda van az országban és a miniszteri leirat szerint ezenkívül még 300 községben árusítják a marhasót. Ugy látszik azonban, hogy a gazdaközönségnek erről tudomása nincs, mert pl. a gömörvármegyei gazdasági egyesület panaszolja, hogy vármegyéje területén csak egyetlen egy helyen lehet marhasót beszerezni. A marhasó továbbá aránylag drága; igaz ugyan, hogy a só alapára az egész országban mindenütt 5 frt, de ezen árhoz hozzáütendő a só szállítási költsége s ez kivált távolabbi vidékre való szállításnál meglehetős nagy, igy pl. Liptómegyében a marhasó q-ként 7 frt 10 krba kerül, Mosonymegyében 8 frt, a Dunántul lejebb fekvő vármegyéiben még drágább. Ezenkívül a sót több gazdasági egyesület állítása szerint csak 25 50 kg.-os mennyiségben árusítják ős igy a kisebb gazda, akinek nincs oly nagy mennyiségre szüksége, hozzá sem fér a marhasóhoz. A törvény ugyan azt mondja, hogy a marhasó 5 kgrmmos mennyiségben is árusítandó, de ugylátszik, hogy ez a gyakorlatban nem történik meg s miután nagy mennyiségben nem áll mindenkinek módjában bevásárolni, a kisebb tenyésztők nem is vásárolják. Mikor 1897. év tavaszán az olcsó marhasó forgalombahozataláról szóló törvény életbelépelt, nagy volt az öröm, hogy a gazdaközönség az állatai részére szükséges marhasóhoz olcsó áron és könynyen fog hozzá juthatni. Ugy látszik azonban, hogy ez öröm nagyon korai volt, mert most még nehezebben lehet marhasóhoz jutni, mint akkor, a midőn még drágább volt, mert a só forgalomba hozatalának ellenőrzése is rendkívül nehézkes, de felesleges is, mert vagy megfelelően van a só denaturálva s ez esetben az ellenőrzés felesleges, miután ez esetben emberi táplálékul nem tehető alkalmassá vagy pedig a denalurálás helytelenül van véghez vive, akkor pedig a só > mikénti felhasználásának ellenőrzése lehetetlen, tehát ismét felesleges. Ezekre való tekintetből minden esetre indokolt dolog első sorban is azt kérni, hogy a marhasó szállítási díjtétele leszállittassék s ez értelemben adott be kérelmet a Hangya" szövetkezet az 0. M. G. E.-hez, hogy e tekintetben tegye meg a szükséges lépéseket. Nálunk a marhasó szállítása sokkal drágább, mint Ausztriában s erre nézve néhány adatot hoz fel. Indokolt tehát, hogy a kormánytól azt kérjük, hogy vagy tegye egyöntetűvé a só árát mindenütt az országban s emelje fel inkább valami csekélylyel árát, de az ország minden egyes községében egyforma áron árusittassa, vagy pedig engedélyezze azt a szállítási díjtételt, mely, az osztrák vasutakon alkalmaztatok. Erre való tekintettel a következő határozati javaslatot terjeszti elő: Mondja ki a szakosztály, hogy szükségesnek tartja a kormányt újból felkérni arra: 1. hogy a marhasót ne csak őrölt alakban, hanem nyalősó gyanánt is forgalomba hozassa. 2. Hogy a sóárudák száma jelentékenyen szaporittassék s hogy a községi szövetkezetek jogosíttassanak fel minden pályázat nélkül marhasónak kicsiben való árusítására. 3. A gazdaközönség kellőképen tájékoztatandó arról, hogy mily minimális menyiségben árusittatik a marhasó az árudákban. 4. A nyilvántartás és ellenőrzés mai módja megfelelőbben reorganizálandó. 5. A marhasó vasúti szállítási díjtétele csökkentendő s b. hazai forgalomban az osztrák vasutakon alkalmazásban levő s jelentékenyen olcsóbb tarifák alkalmaztassanak. 5. A szakosztály felkéri az igazgatóválasztmányt, hogy ezek érdekében a kormányhoz felírni szíveskedjék. Tormay Béla elnök: a véleményadásra felkért gazdasági egyesületek egyik-másika azon ellenvetést teszi, hogy az olcsó marhasó beszerzési forrásai nem lettek közzé téve, ezzel szemben feleínliti szóló, hogy a Földmivelési Értesítő "-ben ezek sokszor közzé voltak téve s a beszerzési forrásokat a minisztérium valamennyi gazdasági egylettel és mezőgazdasági bizottsággal közölte. Nem bit tehát alappal azon föltevés, hogy az olcsó marhasó beszerzési forrásai nem lettek publikálva. Szóló számos kísérletet végeztetett a marhasóval s nem tapasztalta, hogy annak káros hatása volna az állatok egészségi állapotára. Az előadó ur által beterjesztett határozati javaslatot ezek hangsúlyozásával ajánlja a szakosztálynak elfogadásra. A szakosztály ily értelemben határoz. Az állatorvosi közszolgálat álamositásáról szóló törvéiiyjavaslat-l/eryezet. Jeszenszky Pál előadó : A gazdaközönség egy régi óhaja van teljesülőben. A földmivelésügyi miniszter elkészítette az állatorvosi szolgálat államosításáról szóló törvényjavaslattervezetet, amelyet az érdekeltség meghallgatása után a törvényhozás elé szándékozik terjeszteni. Legyen szabad az állatorvosi szolgálat államosításának fontosságát ál! alánosságban röviden méltatom. A müveit nemzeteknél mindenütt azt az irányzatot tapasztaljuk, hogy ugy igyekeznek berendezni az állategészségügyi szolgálatöt, hogy állatállományukat a külső veszélyek ellen lehetőleg védjék, viszont pedig a nemzetközi forgalomba oly intézményekre hivatkozhassanak, amelyek biztosítékul szolgálnak arra, hogy az illető ország állatkivitele más országra nézve kivitel esetén veszélylyel nem jár. Minálunk az állategészségügy ilyetén módon még nincs szervezve és éppen ennek az oknak tulajdonitható az a sok kellemetlenség melyet az állatkivitelünk ellen irányuló korlátozások tekintetében tapasztalhatunk. Egyesületünk minden alkalommal sürgette az állategészségügyi szolgálat államosítását, s hogy fölhozott indokai mennyire helyénvalók ós igazak voltak, mi sem bizonyítja jobban mint a törvényjavaslat indokolása, amely fölsorolja azon számos hiányokat és bajokat, amelyeket az állategészségügyi szolgálat eddigi rendezetlensége maga után von és amelyeknek megszüntetése egyedül az állategészségügyi szolgálat államosításának révén válik lehetővé. Hiszen nem szükséges egyébre reámutatnunk, csak arra a tényre, hogy mily végtelen csekély állatorvosaink száma s különösen, hogy az állatorvosok területi eloszlása mennyire kedvezőtlen. Az állatorvosok ezen kedvezőtlen területi megoszlása vonta azután maga után azt, hogy vannak egész vármegyék, amelyek területén mindössze egy állatorvos látja el az állatorvosi szakszolgálatot. Már maga ez a körülmény szükségessé teszi az állategészségügy rendezését s azt hogy egységes szervezés révén ez a hiányosság megszüntettessék. Fontos tehát az állatorvosi szolgálat államosítása elsősorban álllatkivitelünk biztosítása czéljából, de nem kevésbé fontos annak jelentősége az állatállományunkban fekvő nagy nemzetvagyon megóvása tekintetéből is, mert hiszen az állati járványok okozta veszteségek ezideig sok 100 100 frtra rúgtak évenként, amely veszteségek természetesen az államosítás által, távolról sem lesznek megszüntethetők, de mindenesetre lényegesen csökkenthetők lesznek. Egyöntetű szervezés nélkül az olyféle állati járványok mint pl. legutóbb a sertésvész volt kellő gyorsasággal le nem küzdhetők, de egyéb sporadikusan fellépő állati betegségek is sokkal könnyebben lesznek leküzdhetők a jövőben mint ez eddig lehető volt. De fontos az államosítás már csak azon okból is, mert ez van hivatva alapját megvetni az olyannyira szükséges állatbiztosítási intézménynek, valamint a régen sürgetett szavatossági törvénynek is. Amint tehát látjuk, mélyen tisztelt szakosztály, igen fontos okok és érvek szólanak a mellett, hogy állategészségügyünk mielőbb rendeztessék s hogy az államosítás mielőbb ténynyé váljék. Ezt czélozza a miniszter által elkészített törvényjavaslat-tervezet. A kérdés az, hogy mily módon ós megfelelőleg kontemplálja-e a törvényjavaslat-tervezet az államosítás kérdésének megoldását. E tekintetben két részre oszthatjuk a törvényjavaslat-tervezetet. Először arra, amely magát az állatorvosi szolgálatot szervezi s a másik része, amely az államosítás pénzügyi részét oldja meg s amely az előbbivel a legszorosabb kapcsolatban áll. Felfogásom szerint az állatorvosi szolgálata szervezését a törvényjavaslat-tervezet helyesen oldja meg; mig a pénzügyi részéhez igen sok szó fér, amelyre nézve a későbbiekben leszek bátor még visszatérni és itt röviden csak arra mutatok reá, hogy az állatorvosi karra ruházandó nagy horderejű föladatok szigorú és pontos teljesítését csak egy' anyagilag jól fizetett testülettől reméljük, de épp e tekintetben a törvényjavaslat-tervezet rendkívül szűkkeblű és az állatorvosi kart oly fizetési osztályokba sorozza és javadalmazását oly szűken szabja meg, hogyha e tekintetben változtatás nem történik, alig ha remélhetjük ezen nagy föladatoknak pontos teljesítését. A törvényjavaslat-tervezet, amint azt említeni szerencsém volt, magát az állategészségügyi szolgálatot helyesen oldja meg; a törvényjavaslat alapelve az, hogy az állategészségügyi rendészet országos jelentőségű és vonatkozású teendőit kizárólag állami állatorvosok fogják ellátni, mig a szorosan vett helyi állategészségügyi teendők végzésére a helyi hatóságok is alkalmazhatnak illetve tartoznak külön helyhatósági állatorvosokat alkalmazni. A szervezésnek ezen módja tehát nem zárja ki a privát, azaz nem állami szolgálatban álló állatorvosok működését, sőt a törvényhatóságok, községek és városoknak a jövőben is fenmarad az a joguk, illetve kötelezettségük, hogy szorosan vett helyi állatorvosi teendőik ellátására külön állatorvosokat alkalmazzanak. A törvény intézkedik arról, hogy az állami állatorvosok magántevékenysége a minimumra redukáltassák, ami helyes dolog, kivált ha figyelembe veszszük, hogy mily sok föladat hárul az állami állatorvosokra, akiknek tehát idejük sem marad privát gyakorlat folytatására. De. éppen ez az intézkedés teszi szükségessé, hogy az állami állatorvosok anyagi tekintetben azon mellékjövedelmek fejében, amelyektől a jövőben elesni fognak, kellőképpen rekompenzáltassának és dijaztassanak.
22. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. MÁRCZIUS HO 15. 425.Az állategészségügyi szolgálatot a legalsóbb fokon a kerületi állami állatorvosok végzik, akik szakközegei lesznek az elsőfokú állategészségügyi hatóságnak. A kerületi állami állatorvosok felett az állategészségügyi főnökök állanak, akik szakközegei a másodfokú hatóságnak. Mindezek felett pedig állanak az állategészségügyi felügyelők, akik az összes kerületi állatorvosok, állatorvosi főnökök és belépő állomások felett a felügyeletet és ellenőrzést gyakorolják és akik közvetlenül a földmivelésügyi miniszter hatósága alá tartoznak. Ami a kerületi állatorvosok, állategészségügyi főnökök és felügyelők hatáskörét és feladatait illeti, erre nézve a javaslat részletes tárgyalásánál lesz alkalmunk bővebben kiterjeszkedni. Itt csak röviden azt óhajtom megjegyezni, hogy a kerületi állami állatorvosokra a törvényjavaslat-tervezet a feladatoknak oly tömegét hárítja, hogy e feladatoknak elvégzése különösen az első időben az állatorvosok csekély számára való tekintettel jóformán a lehetetlenséggel határos. Ez azonban magából a dolog lényegéből folyik s meg fog szűnni, mihelyt a kellő számú állatorvos rendelkezésre fog állani. De hogy ez bekövetkezzék, első sorban szükséges az, hogy az állalorvosi kar jobb dotáczióban részesittessék, mert különösen most, hogy az állatorvosi akadémia főiskolává lett, ezentúl 8 osztály és az állatorvosi főiskolának 4 évi tanfolyamának végzése kívántatik a leendő állatorvosoktól, több mint valószínű, hogy kevés pályázó lesz olyan, aki a 11-ik, illetőleg 10-ik rangfokozatba sorolt és előléptetésre kilátást nem nyújtó állatorvosi pályára magát rászánja. Az állategészségügyi szolgálat államosításának költségeit az állam teljesen a törvényhatósági városok és községekre és a gazdaosztályra hárítja. Hiszen kétségtelen, hogy az államosítás révén a gazdaközönség nagy előnyöket fog élvezni és éppen ezért a gazdaközönségnek nem is lesz, de nem is lehet ellenvetése a marhalevelek bélyegilletékének felemelése ellen. De mindenesetre jellemző, hogy az állategészségügyi szolgálat államosítása másként életbe nem léptethető mint ugy, hogy a községi és városi helyi hatóságok köteleztetnek azon összegek egy részét, melyet eddig állatorvosaik javadalmazására fizettek, az államkincstár kiadási többletének apasztására fordítani (maximálisan 50%-ig) és hogy az állam a hiányzó összeget oly módon teremti elő, hogy a marharakodó állomásokon teljesített vizsgálatok dija és azon rendőri büntetéspénzek, amelyek eddig felérészben a községeket illették, jövőben egészen az államkincstár javára fognak fordíttatni. Ily módon azután lehetővé válik, hogy az állam az államosítást minden ujabbi költség nélkül léptetheti életbe, de természetesen csak ugy, hogy az állatorvosi kart csaknem a legutolsó rangfokozatba, illetve osztályba sorolja,, vagy legalább is az állatorvosi kar legnagyobb részét ; mert ezidőszerint 750 állatorvost szándékozik az állam szolgálatába átvenni, akik közül azonban körülbeiül 600 a 11-ik és a 10-ik rangosztályba fog soroltatni az előléptetésre való legkedvezőtlenebb kilátással. Az ügy ezen részére kétségkívül az állatorvosi egyesület van hivatva a kormány figyelmét felhívni arra, de azt hiszem arra való tekintettel, detesnek kell tartanunk, hogy a miniszter a javaslatot a törvényhozás elé terjeszti. Csak azt a kívánalmunkat tartom szükségesnek hangsúlyozni, hogy tekintettel az 1903-ban lejáró szerződésünkre, a javaslat mielőbb életbeléptettessék, hogy lejáró szerződéseinkig állategészségügyünk oly színvonalra emeltessék, amely a külföld igényeit minden tekintetben kielégítheti. Előadó javaslata előterjesztése után a törvényjavaslat-tervezet felett általánosságban indult meg a vita, melynek során felszólalt: Löherer Andor, ki melegen üdvözli a törvényjavaslatot, de mivel annak végrehajtása 10 évre kontempláltatik, nem gondolja, hogy a törvénytől várt siker eléressék. A törvény végrehajtásával járó költségeket az állam a községek, városok s a gazdaközönségre hárítja; ennek okát óhajtaná tudni, mert nem helyesli, hogy egy tisztán állami feladat megoldása társadalmi segélyre alapittassék. A pénzügyi részére a dolognak szintén kénytelen azt a nézetét nyilvánítani, hogy az állam óly pénzügyi manipulácziókra ragadtatja magát, amely deprimálólag fog ezen szakközegekre hatni s az eredmény az lesz, hogy az állatorvosok, helyzete roszszabb lesz a jövőben. Lestyánszlcy Sándor: Midőn a tárgyalás alá vett törvényjavaslattervezethez hozzászólni kiván, mindenekelőtt köszönetét fejezi ki előadónak, ki szives volt a törvényjavaslatot tárgyilagosan és behatóan megismertetni. Előadó ur a törvényjavaslattervezetet adminisztratív részében érintetlenül kívánta hagyni s csak a pénzügyi szempontokat kifogásolja. Erre nézve megjegyzi szóló, hogy helyesli előadó azon álláspontját, hogy a központi igazgatás költségei tényleg czélszerübben, méltányosabban' volnának az állambudget más rovataiból fedezendők s ha erre nézve az 0. M. G. E. előterjesztést tesz a miniszternek, készséggel vállalkozik szóló arra, hogy ezen előterjesztést ajánlja. Azon aggályokat illetőleg, melyeknek Löcherer kifejezést adott, megjegyzi, hogy a városok és községek hozzájárulási kötelezettsége törvényen alapszik és nem hogy ujabb teher háromolna reájuk, hanem az eddigi terhek felerészétől megszabadulnak s az állam kötelességet vállal e törvénynyel arra, hogy a helyi állatorvosi teendőket is elvégezheti ; ennek folytán méltánytalanságról szólni nem lehet. Ami azt illeti, hogy a belügyminisztérium költségvetéséből e czélra 61 ezer forintot foglaltunk le, ennek jogosultsága el nem vitatható, miután a vármegyék felmentetnek az állategészségügyi szolgálat teljesítésétől, méltányos dolog, hogy ezen összeg a belügyi tárczától a földmivelésügyi tárczához utaltassék át. Elismeri különben, hogy az ideális állapot az volna, hogy a gazdaközönség minden tehertől felszabadittatnék, de a mostani pénzügyi viszonyok mellett nem lehet arra számítani, hogy fél millió forintot kitevő hozzájárulással terheljük meg az állami budgetet most, amikor a közigazgatás egész vonalon való államosítása küszöbön van. Egyébként a gazdaközönségre számbavehető teher nem nehezedik, mert a bélyegjövedelmek túlnyomó nagy része akkor fizettetik nieg, mikor már az állat a kereskedelmi forgalomba jön s legnagyobbrészt nem is a mi állataink után, hanem a külföldi állatok után fizettetik a bélyegilleték költségeinek leg- hogy az állategészségügy államosításával járó fontos fölada!ok szigorú teljesítése az első nagyobb része. A gazdaközönség súlyos megterheltetéséről tehát szó sem lehet. Fölhozatott kellék arra, hogy a most fennálló bajok orvosoltassanak és állategészségügyünk oly itt az is, hogy az állam részéről nem méltányos intézkedés, hogy a marharakodó állomá- színvonalra emeltessék, a mely a külföld igényeit is kielégítheti, kell, hogy az állam sokon teljesített szakértő vizsgálatok napidijai,az állatorvosok fizetését oly módon állapítsa az állatorvosoktól megvonassák. Erre nézve meg, hogy a kellő fizetés fejében ezen teendők azt jegyzi meg, hogy nem az állatorvosok szigorú és pontos teljesítését okvetetlenül meglehessen kívánni. Ezen a bajon még segíteni natnak él és pedig azért, mert nem méltányos, napidijai, hanem a szemlevizsgálati dijak vo- lehet s abban a reményben, hogy a kormány hogy 10 15 állatorvos ezrekre menő jövedelmet húzzon, sok száz állatorvos pedig a ezen aggályt kellőképpen méltatni fogja, örven- roszszabb dotáczió mellett "kénytelen anyagi gondokkal küzdeni. Végül előadó azon aggályaira kiván még reflektálni, melyeket az állatorvosoknak rangosztályokba sorozásra nézve felhozott. Előadó szerint az állatorvosok alacsonyabb rangosztályba való átvétele nagy sérelmet képez. Erre nézve statisztikai adatok nem állanak rendelkezésre, de szóló állithatja, hogy az állatorvosok túlnyomó nagy része sokkal előnyösebb anyagi helyzetbe jön a XI. rangosztályba sorozással, mint jelenleg van. A földmivelésügyi kormányzat oda fog törekedni, hogy a kisebb rangosztályban levő állatorvosok jobb helyekre osztassanak be. Gróf Dessewffy Aurél szintén örömmel üdvözli a törvényjavaslatot, aggályait fejezi ki azonban arra nézve, hogy mennyire, mily határig engedtetik meg az állatorvosoknak a magánpraxis. Kérdi vájjon miként fognak az egyes állatorvosi kerületek beosztatni s a beosztásnál a vármegyék meg fognak-e hallgattatni. Bár tehát melegen üdvözli az állatorvosi szolgálat államosításáról szóló törvényjavaslatot s kívánatosnak tartaná, hogy mielőbb életbe léptettessék, ez azonban a dolog természeténél fogva már azért sem lehetséges, mert kellő számú állatorvossal nem rendelkezünk. A tárgyalás folyamán említtetett,hogy az államosítást kivitelünk érdeke is parancsolja. Helyes, de kérdés, nem-e fognak más ürügyet találni s protekczionisztikus irányzatok nem-e fognak érvényesülni? Mostanában is az állatjárvány ürügye alatt nehezíttetett meg lókivitelünk. S ha a nyugati államok velünk szemben a legmeszebbmenő nehézségeket támasztják, miért nem érvényesítjük mi is ezt Kelet felé? s miért gyakorolunk mi odafelé protekczionisztikus irányzatot. Javasolja a szakosztálynak, hogy a törvényjavaslattervezet részletes tárgyalására térjen át. Fenyvessy Adolf: A javaslat indokolásában ki van emelve, hogy ezen sürgős ügy rendezésével nem lehet várni addig, míg a közigazgatási reform keresztül nem vitetik. Szóló is ezein nézetben van, de kiemeli, hogy, a főváros, melyre nézve külön törvény intézkedik, kiveendő a törvényhatóságok közül; a főváros autonómiáját a közegészségügy terén épségben lehetne tartani. A fővárosban oly nagy az állatorvosok száma s azok olyan jól vannak díjazva, hogy az a nagy érdek, a mi itt az állatkivitel szempontjából felhozatott, a legjobb kezekbe van letéve. Nem tudja tehát megérteni, hogy miért komplikálja a törvényjavaslat a fővárosban az állategészségügyi szolgálatot. Azon óhaját fejezi ki, hogy a törvényjavaslat a fővárosra nézve kivételt statuáljon és e tekintetben a főváros autonomiája épségben tartassák. Lestyánszky Sándor: Elnök ur Ő exczellencziája megjegyzésére reflektálva kijelenti, hogy a törvényjavaslat akként rendelkezik, hogy a magánprakszist a miniszter szabályozni fogja s erre nézze már gyűjtetnek az adatok. A magánprakszis csak annyiban fog korlátoztatni, hogy egyes tenyésztőkkel ne legyen szerződéses viszonyban az állatorvos. Az állatlétszám, a helyi és kereskedelmi viszonyok jönnek majd tekintetbe a magángyakorlat megállapításánál. Azon aggályokra nézve, melyek a kivitel tekintetben felhozattak, megjegyzi, hogy az összehasonlítások azt igazolják, miszerint állategészségügyi tekintetben ma már messze felette, állunk Németországnak, legalább a főbb állatbetegségekre nézve. Ha állatégészségrendőri szolgálatunk pontos lesz s a viszonyok javulni fognak, a saját jól felfogott érdekükből kénytelenek lesznek a németek mi hozzánk fordulni s megszüntetni a korlátozásokat ; tényleg ma már erre nézve kedvezőbb áramlat uralkodik Németországban. Fenyvessy Adolf felszólalására megjegyzi, I hogy a törvényjavaslattervezet a főváros autó-
426 KÖZTELEK, 1899 MÁRCZIüS HÓ Í6. 22. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. nómiáját nem érinti, hisz az 1. oda tendál, Duhravszky Róbert megjegyzi, hogy a hogy a helyi hatóságoknak az állategészségügyi tekintetben már tétettek lépések, hogy a bé- teendők ellátására megmarad a szabad lyegilleték az állatok eladásánál a járlat hát- cselekvési joguk. lapjára ragasztott bélyegekkel rovassék le; a Dr. Hutyra Ferenez: a szakkörök nevében pénzügyminisztérium azonban nem kívánja örömét és háláját fejezi ki előadó irányá- ban, aki a javaslatot a szakemberek érdekében megváltoztatni az illetékkirovás módjait. Bessewffy Aurél gróf szintén a kistenyésztők és szempontjából méltánylandó buzgalommal érdekében óhajtaná e szakasz módosítását, ismertette. A javaslat intenczióival az állatorvosok maguk is egyetértenek, bizonyos módosítások felvétele esetén. Ök is szorgalmazták az államosítást éppúgy, mint a gazdaközönség. Teljes egészében talán kisebb egységű bélyegjegyek kibocsátásával. Dr. Hutyra Ferenez előtte szóló indítványát helyesli. Ezen ugy lehetne segíteni, hogy elfogadja előadó azon álláspontját is, melylyel a marhalevél-űrlapok 2 filléres bélyeggel láttassanak azt óhajtja,- hogy az állatorvosok javadalmazása el, melyhez az átiratásnál hozzá- szakképzettségüknek megfelelő legyen. ragasztatnék az eladott állatok száma szerint Az állatorvosok kiképzésére rendelt akadémiának a bélyegilleték. az a törekvése, hogy minél magasabb A szakosztály a törvényjavaslat 38. -ának képzettségű szakembereket szolgáltassunk; e ilyértelmü módosítását javasolja. törekvés akkor járhat eredménynyel, hogyha Elnök határozatilag kimondja, hogy a arra való anyagot kap, ha a fiatalság megtalálja szakosztály a törvényjavaslat-tervezet előbb az állatorvosi pályában azon morális és anyagi felsorolt pontjaira vonatkozó óhajtásairól az feltételeket, melyek a képzettebb s középiskolát végzett fiatalemberek ambiczióját kielégíthetik. igazgató-választmány utján a földmivelésügyi Azon óhajtásnak ad kifejezést, hogy az állatorvosok javadalmazása lehetség határain belül javíttassák. Kéri azt, hogy a kérdés ezen részét az OMGE. is a, maga szempontjából hangsúlyozza. Ezután Tormay Béla szakosztályi elnök a vitát bezárja s a szakosztály határozataként kimondja, hogy a szakosztály az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló törvényjávaslattervezet benyújtását kívánatosnak és, szükségesnek tartja s a földmivelésügyi minister ur 0 exczellencziájának köszönetét fejezi ki, hogy ezen fontos s mezőgazdaságunkat közelről érintő s állattenyésztésünkre a legnagyobb mérvben kiható intézményt rendezni óhajtja. Aggályának ad azonban a szakosztály kifejezést az államosítás pénzügyi részének megoldása tekintetében, miután az államosítással járó költségeket a javaslat a törvényhatóságok, városok, községek és gazdaközönségre hárítja s e mellett az állatorvosok dotáczióját a kívánatosnál csekélyebben' állapítja meg. Ezután a szakosztály a törvényjavaslattervezet részletes tárgyalására tért át. Az 5. -nál, mely* az állatorvosoktól kívánt kvalifikáezióra és a kinevezésre vonatkozik, Jeszenszky Pál előadó azt a javaslatot teszi, hogy a hadseregben levő gyógykovácsok ezen vizsgálat letevése alól kivétessenek. Rubinele Gyula pártolja a felvetett indítványt annál is inkább, mert miután az állatorvosi tanintézet főiskolai rangra emeltetett, s 8 középiskolai előképzettséget - feltételez, ehhez megközelítőleg sincs arányban az az előképzettség, amivel az ily gyógykovácsok bírnak. Lestyánszky Sándor a törvényjavaslat elkészítésénél a minisztérium az, itt fölvetett aggályt fölfogta, de tekintettel kellett lennie a 700 tagból álló állatorvosi kar összeállításának nehézségeire. A földmivelésügyi kormányzatnak gondoskodása tárgyát fogja képezni, hogy az ily gzakerőket csekélyebb jelentőséggel biró helyekre alkalmazza; kéri, hogy tekintettel az átmenet nehézségeire, tekintsen ettől el a szakosztály. A szakosztály ez értelemben határoz. A 38. -nál, mely a marhalevelek után szedett bélyegilletékre vonatkozik, Jeszenszky Pál előadó: nehézményezi az állatok után megszabott bélyegilletőknek a javaslat szerint való megállapítását. Az e -nál felmerült vita folyamán felszólal dr. Hutyra Ferenez, a ki nem tartja méltánytalannak, tekintettel a feladat fontosságára és a czélra, az illetékek felemelését; de ajánlja az illetékek kumulatív kirovása helyett a darabszám szerint való megállapítást; ekként minisztert értesíteni fogja. Jelentés a XYI. tenyészállatvásárról. Jeszenszky Pál előadó: A legutóbb rendezett XVI. tenyészállatvásár eredményéről előterjeszti jelentését". A vásárra a felhajtás a legutóbbi vásároknál is csekélyebb volt, de az elért pénzügyi eredmény tekintetében igen kielégítőnek mondható. Előterjeszti ezután a tenyészállatvásár rendező-bizottsága azon javaslatot, hogy a bizottság a vásáfoknak a jövőben való rendezését okvetlenül. fentartani kívánja s azok színvonalának emelésére a maga részéről mindent meg fog tenni, javasolja azonban, hogy azon években, midőn a szövetség országos kiállítást rendez, a tenyészállatvásárok ne tartassanak meg. A szakosztály a tenyészállatvásárról szóló jelentést tudomásul véve, javaslatba hozza a választmánynak, hogy az egyesület köszönetének és elismerésének adjon kifejezést a fővárosnak és földmivelésügyi minisztériumnak, melyek értékdijak adományozásával a vásár sikeréhez hozzájárultak. A müzsir forgalombahozatala. Jeszenszky Pá,l előadó: Az utóbbi időben ugy a fővárosban, mint a vidéken nagyobb mennyiségben kerül a müzsir forgalomba. Egyes budapesti czégek is állítanak elő és hoznak forgalomba müzsirt, de a külföldről is nagymennyiségben hozatik az be. Ezen kérdéssel a budapesti mészárosok és hentesek ipartestülete behatóan foglalkozván, a müzsir forgalombahozatalának megakadályozása végett felterjesztést intézett ugy a földmivelésügyi miniszterhez, mint a főváros tanácsához. A forgalombahozatal meggátlása azonban egyelőre lehetetlen azért, mert ezt nem tilalmazza az 1895. évi XLVI. törvényezikk. Egészségügyi szempontból sem lehet a forgalombahozatal ellen tenni, mert a müzsir oly anyagokból állíttatik elő, melyek nem veszélyesek a közegészségre. Miután azonban a müzsir olcsóbb mint a sertészsír, ez vele nem versenyezhet, s így a müzsir forgalombahozatalának korlátozása más szempontból is okvetlenül szükséges. Indítványozza, hogy intézzen az egyesület felterjesztést a földmivelésügyi miniszter úrhoz, hogy a müzsirt is vegye fel azon termények közé. a melyeknek forgalombahozatalát az 1895. évi XLVI. törvényezikk szabályozza, továbbá, hogy hasson oda, miszerint a müzsir vámja az 1903 ban megújítandó szerződésekben föl emeltessék és a határon egészségügyi tekintetből a behozott áru vizsgálat alá vétessék. Sas Ármin és báró Malcomes Jeromos felszólalása után, aki jelezte, hogy az előadói javaslat azon részére nézve, hogy a müzsir a a kisebb tenyésztőkre' nem nehezednék olyan XLVI. t.-cz. hatálya alá helyeztessék, a földmivelésügyi minisztérium már intézkedett, teher a bélyegilleték révén. a szakosztály ennek érdekében felterjesztés intézését szükségesnek nem tartja. Végül örömmel vette tudomásul a szakosztály, hogy a ragadós állati betegségek közül a ragadós száj- és körömfájás Maros-Torda vármegyében, a sertésvész Abauj-Torda, Maros- Torda, Nagy-Küküllő, Pozsony, Sáros, Szeben, Udvarhely, Ung, Vas és Veszprém vármegyék, valamint Kolozsvár, Komárom, M.-Vásárhely, Szabadka, Szeged, Szatmár-Németi, és Újvidék városok terülelén megszűnt, illetve csökkent. Ennek következtében az ezen törvényhatóságok ellen eddig fentartott állatbeviteli tilalmat az osztrák belügyminiszter ur értesülésünk szerint márczius hó 17-től kezdődőleg megszüntette. Jelenleg Magyarország egyetlen törvényhatósága ellen sem áll fenn osztrák részről ragadós szájés körömfájás miatt állatforgalmi korlátozás. Több tárgy nem levén, elnök az ülést berekeszti. A gazd. egyesületek tisztelgése Széli Kálmán miniszterelnöknél. Az OMGE. igazgató-választmányának, úgyis mint a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége végrehajtó-bizottságának f. hő 14-iki ülésén mezőgazdasági érdekeink érvényesülésére nézve fölötte fontos kijelentések hangzottak el. Az ülés megnyitása után Forster Géza igazgató ugyanis előterjesztette, hogy Széli Kálmán miniszterelnök ur kineveztetése utáni napokban az igazgatónak a következő kijelentést tette: Felhatalmazom és felkérem az Országos Magyar Gazdasági Egyesület" igazgató-választmánya előtt kijelenteni, hogy mint magam is gazda, a magyar minden működésében a legszivesebben fogom támogatni. Ismerem azt az irányt és mezőgazdasági érdekek iránt nagy érdeklődéssel vagyok és az igazgatóválasztmányt működést, melyet az Országos Magyar Gazdasági Egyesület" az ország mezőgazdasági érdekeinek emelésére és fejlesztésére követ és kifejt, azt az ország mezőgazdasági jólétének emelésére irányzott nemes és buzgó törekvéseiben szívesen fogom mindenkor támogatni." Az igazgató bejelentését az igazgatóválasztmány összes tagjai nagy lelkesedésselfogadták, mert abból a megváltozott politikai helyzettel egyetemben közgazdasági politikánknak a mezőgazdasági érdekek háthatósabb érvényesítése tekintetében jelentékenyen elönyösebb helyzet bekövetkezését reményli. Egyszersmind elhatározta, hogy a mi niszterelnök urnái az igazgató-választmány testületileg tisztelegjen, hogy az igazgató-választmány működése iránt kifejezett jóakaratáért köszönetet mondjon és a miniszterelnököt üdvözölve, öt a gazdasági egyesületeknek a mezőgazdasági érdekek szolgálatában kifejtendő munkásságuk támogatására felkérje. Az igazgatóválasztmány számos tagja gróf Dessewffy Aurél elnök, gróf Andrássy
22. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. MÁRCZIUS HO 15. 427 Aladár, Bujanovics Sándor és gr. Zsélénski Róbert alelnökök vezetése alatt, délután 4 órakor tisztelgett a miniszterelnöki palotában s utánna Darányi Ignácz földmivelésügyi miniszternél. Mindkét tisztelgésről lapunk mai külön mellékletén foglaltatik a tudósítás. tesítése óta annyiban van megkönnyítve, hogy a bebizonyított visszaélések esetén büntető jogi uton megtorolhatok. A fővárosi közigazgatás nagy szervezete mellett ez meglehetős hatálylyal meg is történik, ámde a vidéki közigazgatási szervezetek csekélyebb mozgékonysága és kevesebb érdeklődése tág teret nyit a lelkiismeret nélküli üzérkedőknek, hogy a fogyasztókat hamisított és rossz anyagokkal árasszák el. Különösen nagy mértékben történik pedig ez minden tavaszszal a vetőmagkereskedelem terén, óriási károkat okozva a gazdáknak, akik drága pénzen vásárolják meg a gyommagvakkal kevert, hasznavehetetlen magvakkal és anyagokkal hamisított, sok esetben csiraképtelen vetőmagvakat csak azért, mert a hatóság ném tartja elég fontosnak, hogy az 1895. évi XLVI. törv.-czikket egészen végrehajtsa. Hogy pedig erre nézve a vidéki kereskedőknél mennyire szükség van, azt az a két ítélet mutatja legjobban, amelyet a Losoncz és Vidéke" czimü hetilap f. évi 9. száma közöl. Ez a két ítélet, melyeket az eljáró hatóság a birságon felül büntetésül hivatalból közzététet, arról szól, hogy Schwarz Tóbiás és Váradi Gyula losonczi kereskedők mindegyikének üzleti és raktárhelyiségeiben termesztés czéljára forgalombahozott luczerna és lóheremagvai igen sok arankát tartalmaztak, megállapította továbbá vádlottak beismerésével s a becsatolt Haldek-féle számlával, hogy nevezettek kőherét hoztak forgalomba, a mely a vizsgáló-állomások szakvéleménye szerint másra mint hamisításra nem alkalmas, éppen azért, mint notórius hamisító anyagnak forgalomba-. hozatala egyátalán tiltva van; a helyszíni szemle alkalmával meg lett állapítva az is, hogy a vádlottak csakis az üzleteikben volt magvakat mutatták elő, mig a raktárban levőket a hatóság félrevezetésére eltagadták." Súlyosbító körülménynek vette az eljáró rendőrkapitány a büntetés kiszabásánál, hogy Schwarz Tóbiás.igen arankás és szemetes magjával és rostaaljával csaknem egész Nógrád vármegyét, sőt még a szomszédos megyéket is elárasztotta s ezáltal a gazdaközönségnek évekre kiterjedő és számithatatlan károkat okozott." íme az erélyes hatóság csak egy aránylag kisforgalmú városkában oly nagymértékű visszaélésekre bukkan már az első esetben, amelyek egész halmazatát képezik a kihágásoknak és amelyek már magukban indokolják, hogy a tprvény a legszigorúbban végrehajtassák és végrehajtása ellenőriztessék, mert hiábavaló a gazdák minden törekvése, hiába a kormánynak minden a termelés emelésére irányuló intézkedése, ha a tprvény kijátszásával a gazdák a vetőmagvak vételénél oly visszaéléseknek vannak kitéve, melyek az egész termelést már csirájában tönkreteszik. Két ítélet. A csak nemrégiben leleplezett nagymértékű borhamisítások az egész ország figyelmét ráirányították arra a lelketlen kizsákmányolásra, amelynek a fogyasztók és termelők országszerte kitéve vannak és a sajtó egy töredékében a borhamisítók érdekében megindult akczió egyszersmind megmutatta azt is, hogy a fennálló törvények daczára ezeknek a hamisításoknak legalitását akarják éppen maguk a hamisítók bebizonyítani, illetve, amennyiben ez nem sikerülne, hamis ürügyek alatt az érvényben levő törvényt a borhamisítók javára megváltoztatni. Nagyon tévednénk azonban, ha azt hinnők, hogy a tisztességtelen verseny a hamisított árukkal való kereskedést fogyasztók és termelők rovására, csak a borkereskedelem terén üzi. Bátran kimondhatjuk, hogy nincs az a mezőgazdasági termény, amelynek forgalombahozatalánál a fogyasztót félrevezetni valótlan adatokkal, vagy éppen hamis és hasznavehetetlen áruval ne akarnák. Elegendő reámutatnunk e részben a székesfővárosi tápszervizsgáló-intézet évi jelentéseire, amelyekből látható, hogy tej, vaj, tejföl, zsiradékok, olajok, liszt stb. mind hamisittatnak és a tápszervizsgáló-intézetnek ugyancsak résen keli lennie, a jó magvak helyett ezek rosszat vetnek el hogy a főváros fogyasztó közönségét e hamisított anyagok fogyasztásától megóvja és a és a várt terméseredmények már emiatt sem válhatnak be. Ennek az állapotnak véget kell A földmivelésügyi miniszter a mult évben termelőket a hamisítók ezen tisztességtelen vetni. Mert ha a gazda önhibáján kívül drága már megkezdette, hogy szakközegeit kiküldötte versenyétől megszabadítsa. A hamisított vetőmagvaknak, a hamisításra szolgáló anyagok- pénzért rossz vetőmagvakat kénytelen elvetni, a vidéki góczpontokba, ahonnét ákisebb helyek ugyan miképp várhatjuk, hogy gazdálkodásának emelésére irányuló törekvései beváljanak kereskedői magvaikat rendszerint vásárolni nak, a gyommagvakkal, különösen arankával szokták és ahonnét a kisebb kereskedők legtöbbnyire már hamisított és rossz vetőmagvakat kevert magvaknak a forgalombahozatala a s miképp várhatjuk, hogy a sikertelenség el főváros térületén szintén elegendő gyakori, bár ne keserítse és törekvéseit és akaraterejét le szereznek be, hogy ellenőrző-mintákat vegyenek az ellenőrzés itt elég hatályosan történik. ne szerelje? Darányi Ignácz földmivelésügyi és a visszaélések megtorlását sürgessék. A hatóságoknak erészbeni munkájuk a mezőgazdasági termények és termékek hamisítását miniszter már sok izben megmutatta, hogy Ennek a helyes eljárásnak eredménye a gazdákkal együtt érez és hogy különösen a fönnálló törvények végrehajtását szi- egyrészt az volt, hogy mint az emiitett losonczi kereskedőket is, a visszaélésekért meggorúan megköveteli. Arra kérjük, hogy erre tilalmazó 1895. évi XLVI. törvényczikk szenbüntették, másrészt pedig az, hogy az illető a fontos kérdésre is terjeszsze ki figyelmét helyeken a megbüntetett kereskedők az idén és a fennálló törvény szigorú végrehajtásával már nem merték ugyanazon visszaéléseket elkövetni, amelyek miatt már bűnhődtek, vagy a magyar mezőgazdaság érdekeinek érvényesí- uj babért fog fűzni abba a koszorúba, melyet a melyek miatt a kihágási eljárás megindításától tartamok kell. Azonban sajnos, hogy az és emelése terén már eddig is megszerzett tése és a magyar mezőgazdaság tökéletesítése említett ellenőrző vizsgálatok aránylag csak magának. Sz. Z. kevés helyen történtek eddig is és az idén már egyáltalában nem is történnek. így tehát gási eljárást folyamatba tegyék. Egyúttal utasítsa a közigazgatási közegeket, hogy a büntetések kiszabásánál könyörtelen szigorúsággal járjanak el. Mert igaz, hogy a pénzbirsággal is meg van bélyegezve a kihágást elkövetett egyén, azonban mégis különösnek tartjuk, hogy midőn a törvény a szabadságvesztés büntetését is kiszabja és az eljáró elsőfokú hatóság a tapasztalt nagymérvű visszaélés és ezzel a gazdáknak okozott nagy kár miatt a szabadságvesztést is itéletileg kiszabja, a másodfokú hatóság bármiféle tekintetből a szabadságvesztést néhány korona pénzbirságra változtatja, amit a lelkiismeretlen visszaélő nevetve fizet le, hiszen a legjobb üzlet néhány korona pénzbüntetés lefizetéseért, ezrekre menő hasznot élvezni a gazdaközönség direkt és indirekt kárára. Könyörtelen szigor nélkül, az üdvös törvény hatás nélkül, csak a papiroson marad ós a gazdák sirva szidhatják a hatóságok lanyha eljárását. A losonczi Ítéletek bizonyítják, hogy a vidéken vetőmagvakkal kereskedő egyének nemcsak tudatlanok, hanem rosszakaratuak is és hogy a vetőmagvak hamisítása és a rossz, selejtes, gyommal és hasznavehetetlen anyagokkal kevert vetőmagvaknak forgalombahozása a vidéki kereskedőknél napirenden van, a mi miatt nem is sok lelkiismereti furdalást éreznek, ezért kétszeresen sürgetnünk kell a törvény szigorú végrehajtását. A hamisított és rossz vetőmagvakat forgalmazók, éppúgy mint a borhamisítók a gazdák zsebéből évenkint milliókra menő összegeket rabolnak ki nemcsak, hanem mégjnég több millióra menő kárt okoznak a gazdáknak azáltal, hogy NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető : Kerpely Kálmán. A burgonya ültetéséről és miveléséró'l. Ö Mezőgazdasági szeszfőzdéinknek évrőlévre gyarapodó száma s az ezzel karöltve járó fokozott mérvű burgonyatermelés hozza magával azt, hogy ezen állítólag igénytelen növény termelésével a termés mikénti a visszaélések a legtöbb helyütt vígan burjánoznak tovább. Azt hiszszük ezért, hogy a legkevesebb amit kívánhatunk, hogy a földmivelésügyi miniszter éppen most, amidőn a magkereskedelem a legtöbb vetőmagot hozza forgalomba, intézkedjék egyrészt arról, hogy szakközegei a vidéki góczpontokban minél több ellenőrző vizsgálatot végezzenek és a kihágási eljárást inditassák meg a törvény kijátszói ellen, másrészt a közigazgatási közegéket sürgős és szi- fokozhatásával utóbbi időben sokat foglalkoznak, gorú rendeletben utasítsa, hogy az 1895. évi s csak örvendetes jelenség gazdasági XLVI. törv.-czikknek a vetőmagvak forgalombahozatalát életünkben, hogy e téren a nagyon is szabályozó intézkedéseit éppen most előrehaladott követjük. Németország nyomdokait a tavasz folyamán a legszigorúbban ellenőrizzék És éppen azon körülmény, hogy a bur- és a tapasztalt visszaélések esetén a kihágonya csaknem minden földben, s mindenféle
428 KÖZTELEK, 1899 MÁRCZIüS HÓ 15. 22. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. klíma alatt megterem, emeli e növény gazdasági dályozható, ha a boronálásnál már kissé vásott jelentőségét s teszi érdemessé annak fogú boronát használunk. termeléséről a kimerithetetlenségig foglalkozni. Ott, hol a burgonya nagybanf mivelését Érdekes az ily kötöt talajoknál az egyes fajiák magatartása. első izben kezdik meg, kétségkívül a legfontosabb így például a Hannibál" burgonya, kérdés, a ma már százakra menő féle- mely gyökereit a talaj mélyebb rétegéibe bo~ ségek közül, az illető talaj- és éghajlati viszonyoknak legmegfelelőbbet kiválasztani. E tekintetben csájtja, feltétlenül nagyobb termést ad ha sekélyen ültetjük, mert így az alatta fekvő termő- s különösen kezdő termelőnek az réteget fejlődésére gumótermelésre ki- országos növénytermelési kísérleti állomás használja. kísérleteinek eredménye igen hasznos szolgálatot Ennek éppen ellenkezője a Prof. Oeh- tesz; miért is azokat figyelemmel kisérni michen". Ez t. i. közvetlen a vetőgumó ma- mindenkinek, ki a burgonya nagybani termelésével foglalkozik, ajánlani kell. Sajnos és az illetőkre nézve nagyon is táros hogy kisgazdáink közül igen sokan a mag változtatásáról, illetőleg uj féleségek beszerzéséről mit sem akarnak tudni. Áll, hogy minden uj faj beszerzése anyagi áldozattal jár, de ezen áldozat csak látszólagos s inkább befektetésnek volna nevezhető, mely a befektetett tőkét kamatostól rövid ivő alatt busásan visszafizeti; mint minden kezdet és kísérletnél, ugy itt is a balsiker koránt sincs kizárva, a mi azonban senkit se riaszszon vissza attól, hogy a termelést s kísérletezést folytassa. A helyes féleség megállapítása mellett, a talaj mikénti előkészítése, az ültetés és mivelés módja, nagymértékben befolyásolja a termés eredményét. Az őszi szántás és pedig lehetőleg mély szántás feltétlenül szükséges, ha középen aluli termést nem akarunk koczkáztatni. A kötött áthatlan altalaju földek e tekintetben különös igényeket támasztanak. A sekély szántás ily talajnemeknél azon veszélyt rejti magában, hogy tavaszszal ültetés után, vagy később a már kicsirázott anyaburgonyát, a talajban esőzések következtében összegyülemlő s az altalaj áthatlansága miatt a mivelés alatt álló földrétegben stagnáló víz megtámadja s részben vagy egészben elrothasztja, minekfolytán az vagy igen gyenge vagy egyáltalán semmi termést sem ad. Ez okból tehát a kötött talajokon ültetett burgonyát nem tanácsos mélyen a földbe rakni, mert minél mélyebben fekszik a mag, annál nagyobb a veszély, hogy a stagnáló víz rétegébe jut; a 2 3 cm. földdel betakart gumó gyorsabban indul csírázásnak s minthogy a levegő'a talaj felsőbb rétegeit jobban szárítja, nem igen kell a vetőgumó elrothadásától tartani. Az elmúlt évben, sajnos, e tekintetben volt alkalmam tapasztalatot szerezni; egy kötötebb talajú majorban. az ásó után ültetett burgonya 5 6 cmre takartatott le földdel. A munkások egy része oly rossz szerszámmal volt ellátva, hogy mielőtt észrevettem volna, néhány fogáson a magburgonya a földből kilátszott s mivel a többi munka szorított, e darab így maradt, ném- volt idő felszedés s újbóli ültetésre. Az ültetés után tartós esőzések következtek, melyek a termést igen megrongálták csak a régi nézetem szerint helytelenül sekélyen ültetett sorok váltak ki már kezdettől fogva dus lombozatuk' által s a növény a másikat fejlődésében ne gátolja; A burgonya ültetése többféleképpen történhet. A laza talajokon a különféle lyukásó mennyire azt megállapíthattam, csaknem kétszeresét, adták annak,a mennyiségnek, a mely a gépek jól beválnak, de nem ugy a kötött földeknél. Itt ritkán jön a talaj oly állapotba, mélyebben rakott gumó után termett. Az érdekesség kedvéért mindkettőnek keményitőtartálmái; a Reimann-féle mérleggel s tavaszi szántás után, ha a talaj száraz s a hogy géppel dolgozni lehetne. Jól végzett őszi meghatároztam. A mélyen ültetett gumók termése 2 /o-al kevesebb keményítőt tartalmazott. géppel rendes munkát lehet végezni, de egy téli fagy által jól megporhanyittatott; könnyebb Hogy a különbséget semmi más mint a kis eső annak folytatását már gátolja. Az ily vetőgumó különböző mélységű ültetése okozhatta, azt ez esetben világosan megállapítnalak, ugyanis a nedves agyagos talajon sza- lyukásó gépeknél működő csoroszlyák és kahattam. A kötött talajnál a kiszáradástól nem kell annyira tartani, mint a laza földnél s esetleges szárazság korántsem koczkáztatja ugy az eredményt a sekély ültetésnél, mint a túlságos esőzés, a mélyen ültetettburgonyánál. Egyedüli hátránya a sekély ültetésnek, a kikelés utáni boronálásnál mutatkozik, a mikor különösen az élesebb fogú borona sok burgonyát kiforgat; ez azonban némileg megaka- gasságában s a fölött fejleszti gumóit s épp ez lehet oka annak, hogy a kötött talajú gazdaságunkban nem adott oly termést, mint a könnyű talajon. A burgonya trágyázását illetőleg rég ismert dolog, hogy az elővetemény alá adott trágya, a burgonya keményitőtartalmára kedvező befolyással bír. Épp oly deprimáló hatást mulat a keményítőre azonban a friss trágyában termett burgonyánál. A legtöbb gazdaságban azonban nehezen vagy éppen nem lesz keresztülvihető az, hogy trágyás elővetemény után termeljük a burgonyát. Ily esetben iparkodjunk a trágyát lehetőleg öszszel a burgonya alá kihordani s leszántani. Az ültetés előtt közvetlenül alkalmazott trágya eltekintve a keményitőtartalomra gyakorolt befolyásától az ültetés és további mivelésnél is akadályoz és sem géppel, sem kézzel nem végezhető oly jó munka, mint ha a trágya a talajban már elkorhadt. Műtrágyát burgonya alá óvatosan alkalmazzunk ; a szuperfoszfát és kainit együttes használata a legtöbb esetben istállótrágyával trágyázott területeken is jó eredményt ad. Jó eredménynek nevezem, ha a terméstöbblet a műtrágyák beszerzési árát fölülmúlj a ; ha azzal legalább is egyenértékű, a műtrágya utóhatását számításba véve szintén kifizeti magát. Valamint az istállótrágya, ugy a műtrágya még fokozottabb mértékben csökkenti a keményitőtartalmat, így, ha csak lehetséges, ez is az előveteménynek adandó. A chili salétrommal való fejtrágyázás, ha nem túlságos, szintén kifizeti magát; a kötött talajok azonban a salétromot nem kedvelik, mert azt még kötöttebbé teszi. Az ültetendő burgonya sortávolságára nézve minden esetben alkalmas normát nem lehet fölállítani. A gyakorlatban a kötött talajoknál nagyobb távolságot vesznek, mint a laza homokos talajnál, úgyszintén a kései fajoknál nagyobbat, mint a koraiaknál. Mint maximum 70 X 70, mint 40 40 cmes kötés vehető fel. A távolságot még a talaj fizikai s vegyi állapotától is függővé kell tenni. A kötött különben jó erőben levő földnél általában legjobbnak tartom a 60 X 60 cmes ültetést. Ennél nagyobb távolság felesleges; kisebb pedig a géppel való megművelést nehezíti. Ott, hol a növény lombozata erősen ki szokott fejlődni, mindenesetre szélesebb közökre van szükség, hogy egyik lonnás nyomokat hagynak kenik a földet s nincs a burgonyának nagyobb ellensége annál, mintha a mag ágya nem eléggé porhanyó. Előnye az ily gépek utáni ültetésnek, az egyenes sorok könnyű betarthatása s igy a burgonyának kikelés után a géppel való könnyű müvelhetése, kapálása és töltögetése. Az eke utáni ültetés már kijött a divatból, idejét multa s nagybani mivelésnél talán már sehol sem alkalmazzák. E módnak csakis hátrányairól szólhatok, melyek közül a legnagyobb az, hogy a vetőgumónak a kellő s nem tulmély betakarását szabályozni lehetetlen. Kapa után való ültetés a nagy területeknél csak akkor felel meg, ha legalább is egy irányban, sorjelző után történik, hogy később a kapáló ekékkel dolgozni lehessen. J. W. (Vége következik.) GAZDASÁGI NÖVÉNYTAN, Rovatvezető: Mezej Gyula. Elsárgult buzavetés. W. F. ur a Köztelek"-hez az alábbi kérdést intézte: Idecsatolva van szerencsém egynéhányőszi buzatövet gyökerestől azon kéréssel beküldeni, hogy ezeket megvizsgáltatni szíveskedjék, vájjon mi okozhatta azoknak az elsárgulását. Már az ősz folyamán jóval a fagyok beállta előtt észrevettem, hogy őszi búzáim nagyon sárgultak és pedig nem a * tövön levő összes levélzet, hanem csakis egyes levelek, de oly mértékben, hogy az egész tábla sárgás szinü volt. A beküldött buzatöveken először is egy gabonarozsdafaj, a Puccinin Iiubiyo vera, nyári spóráit (az uredo spórákat) látni, melyek apró elszórt vörösbarna foltokat alkotnak, s melyek környezetében a levél több helyen vagy el van már sárgulva, vagy sárgulni kezd. Több levél leginkább a buzatövek alsó levelei már egészen, vagy a hegyén teljesen el van sárgulva. Ha az ilyen leveleket jól szemügyre veszszük, a sárga levélrészeken apró feketés foltokat találunk, ugy a levelek alsó, mint felső lapjain, még pedig mindig több apró foltot egymás mellett; e foltok a nem poros leveleken szabad szemmel is jól kivehetők, de méginkább meglátszanak, ha a leveleket lupéval (kézi nagyitó üveggél) nézzük. Ha az ilyen feketés foltokon metszetet készítünk s azt a górcső alatt vizsgáljuk, látjuk, hogy ez apró foltok számos picziny, barnás szinü tokokból állanak, melyek a vizbe helyezett levélrészleten nagyon könnyen szétnyomhatók. A szétnyomott tokocskákból nagyon sok hosszúkás, vékony, vizszinü, több esetben kígyósán görbült testecske szabadul ki. A barnásszinü tokok egy gombának, a Septoria gramineum-n&k Desm. a spóratartó tokjai (pyenidium-ai), az ezekből kitoluló hosszúkás testek pedig amelyek a legtöbbször egysejtüeknek látszanak a gomba szaporodó testecskéi, spórái. A Septoria gramineum rendesen a buza levélzétének ama részein jelentkezik, amelyek valami ok miatt már elhaltak, elsárgultak. De több mikológus igy különösen Frank a berlini gazdasági főiskolának e téren jeles tanára a Septoria gramineumról azt tartja, hogy e gomba mint valódi parazita is megtámadja a búzát és hogy e kárnak sokkal nagyobb a jelentősége, mint azt közönségesen hiszik.*) Én alig vizsgáltam még fiatal, a rozsda miatt sárgulásnak indult büzavetést, melynek elhalt foltjain a Septoria gramineum legalább helyenkint meg ne jelent volna; ugy, hogy szinte azt mondhatom, hogy a Septoria gramineum a gabonarozsda pusztításának a kísérője. Igy a Köztelek* f. é. január 11. számában ismertetett teteg buza vizsgálatánál is**) a levelek elszáradt részein ott voltak a Septoria gramineum spóratokjai, melyeket az alkalommal fel sem emiitettem, mert nyilvánvaló *) Lásd : Frank: Kampfbuch gegen die Schadlinge unserer Feldfriiehte. Berlin 1897., az 58-ik és a kővetkező lapokon. *) Lásd: a Beteg buzavetéé" czimü czikket.
22. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. MÁRCZIUS HO 15. 429 volt, hogy az ismertetett esetben a rozsda, mely erősen jelentkezett, továbbá egyes a parazitalegyek (a fritlégy és a hesszeni légy) voltak a kártevők, amelyek mellett a Septoria gramineum-nak annálkevésbé tulajdoníthattam valami jelentőséget, mert a szóban forgó esetben egy másik közönséges szaprofita gomba is (a Cladosporium herbarum) mutatkbzott, még pedig jóval nagyobb mértékben, mint a Septoria gramineum. A mostani esetben azonban, mert a Septoria gramineum sokkal nagyobb mértékben van kifejlődve a beküldött beteg buzatöveken, Még meg kell jegyeznem, hogy néhány tő levélhüvelyeinek belső részén olyanféle nyomok voltak észlelhetők, aminőkegyes, a gabonát károsító legyek álczáinak útját szokták jelölni, de légyálczákat vagy bábokat a beküldött búzában a leggondosabb kutatás daczára sem tudtam találni. Mezey Gyulai LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdés. 126. kérdés. Öszibaraczkfáimat a mult évben Thanatonnal nem birtam a levéltetvek ellen megvédeni. Mi módon lehetne a baraczkfáimat a kora tavaszi levélzsugorodás és a későbbi levéltetvek ellen a legbiztosabban megvédenem? Szeged. M. Oy. 127. kérdés. Van egy hold vizenyős helyem és abban amerikai kőrisfát szeretnék ültetni. Honnan szerezhetem be a magot és mikór kell beültetni? Kisfalud. J. T. 128. kérdés. Istállóimban és ólaimban a patkányok nagyon elszaporodtak. Használtam eddig már többféle patkánymérgét, öntettem a lyukakba forró fakátrányt, bele is lőttem azokba, szóval már vagy 6 hét óta elkövettem minden tőlem telhetőt, de legkevésbé sem veszem észre, hogy mindez valamit is használt volna. Kérek szives felvilágosítást aziránt, hogy mi módon tudnám ezen kártékony állatokat elpusztítani. 8. Oy. 130. kérdés. Czukorrépa-termésem után a gyártól évenként 1500 1800 q szeletet kapok vissza. Ezt szeretném hizlalásra felhasználni. Kérdem, miképpen tarhatnám hosszabb időre legczélszerübben e szeletet? Jó volna-e bevermelés és ezt a czél érdekében miképpen hajthatnám végre? M. D. Felelet Öszibaraczkfók megvédése a levéltetvek és a levélfodrosodás ellen. (Felelet a 126. sz. kérdésre.) A Thanaton éppen ugy, mint a szappanos kvassiafőzet: biztosan'megöli a levéltetveket, ennélfogva a hiba az alkalmazásban és az irtás idejében keresendő. Nem szabad ugyanis bevárni, mig a levéltetvek elszaporodnak, hanem a bajt csirájában kell elfojtani, mert ha akkor kezdjük meg pusztításukat, midőn az egész fát ellepték és annak törzsén, meg ágain mászkálnak: akkor már annyira meggyöngítették a fa életerejét, hogy a bekövetkező levélhullást a tetvek irtásával meg nem akadályozhatjuk. Ilyenkor a tetvek ma- mint a rozsda, az előbbi gombát tárgyalnom kelíett s rá kellett mutatnom arra, hogy vannak akik a Septoria gramineum-ot parazitának is guktól is eltűnnek, midőn a fa újra levelesedül : megint meglepik. Az irtásnak sikere tartják. Azonban daczára annak a jelenségnek, akkor biztos, ha minden második-harmadik bogy a most vizsgált esetben több a Septoria gramineum a búzán, mint a rozsda, még most nap átnézzük fáinkat alaposan és a mint a tetveknek csak nyoma látszik : azonnal kiirtjuk. is hajlandóbb vagyok azt hinni, hogy e gomba Igy aztán nem lesz ok a thanatonra panaszkodni, csak mint szaprofita jelentkezett, mint azt, a mint pl. nincsen nekünk, pedig mond- hogy parazitaként támadta meg a búzát, tehát hatom, nincsen talán vidék, a hol annyi levéltetü hogy itt ő a főpusztitó. pusztítana, mint nálunk és kárt még sem tehetnek. Éppen igy vagyunk á levélfodrosodás Tehetem pedig ezt azön az alapon, mert nyavalyával is, a melyről ismeretes, hogy ezt a beküldő azt irja, hogy már az őszszel, a az Exvascus deformans Fück. nevü gomba fagyok beállta előtt kezdett sárgulni a buza. okozza, a mely nemcsak a leveleket, hanem Fal tehető tehát, hogy azok a levelek, amelyeken a fiatal hajtásokat is eltorzítja. Mi ez ellen most a Septoria gramineum erősen jelent- kezett, már az őszszel száradtak' el a rozsda ugy védekezünk, és állithatom, teljes sikerrel hogy a levelek megjelenésétől kezdve támadása következtében s amelyekről azután egész juliusig folyton figyelemmel kisérjük az elszáradás után ami tényleg igy szokott őszibaraczkfáinkat és a mint valamelyik levélen lenni a rozsda eltűnt. gombostüfejnagyságu sápadt vagy pirosas foltokat A beküldött buzatöveken csakugyan leginkább találunk, azokat egyszerűen kimetszük, az alsó tehát legrégibb levelek vannak elszáradva s a Septoria foltjaival belepve. E levelek a lefolyt hótalan télben elszáradva is épségben maradtak; nem mállottak szét. hasonlóan járván el az eltorzuló hajtásokkal is. Mióta ezt teszszük, a levélfodrosodás alig jelentkezik kertünkben, pedig közel 200 db. fánk van! Tessék tehát hasonlóképpen eljárni és akkor nem lesz oka erre sem panaszkodnia. Mivel pedig a levéltetvek petéi apró feketés pontok alakjában a fán várják alevélfakadást, az Exvascus deformans pedig az eléltorzult tavalyi hajtásokban telel, azért metszéskor ez utóbbiak gondosan eltávolitandók, ' ugy hogy még az ép részből is hozzá metszendő egy darab és a levéltetvek petéivel fedett vesszőkkel egyetemben elégetendők. Végőlfpedig ajánlatos lett volna az őszszel a fákat keveréktrágyával ellátni és 10 12o/0 mészoldattal bepermetezni, hogy az idén élénkebb hajtásnak induljanak egyrészről, másrészről pedig a mész a levéltetvek petéit nagyrészben elpusztította volna és védelmül szolgált volna a téli változékonv idő ellen is. A. D. Amerikai kőrisfa ültetése. {Felelet a 127. sz. kérdésre.) Az amerikai kőrisfa (Fraxinus americana L.) magvait minden magkereskedósben beszerezheti. A legjobb vetési idő akkor van, amidőn a mag érett, tehát októberben és pedig természettől nyirkos, árnyas fekvésű talajba. Idősebb mag és tavaszi vetés 1 2 évig is elfekszik, amig kikél. A. D.i Patkányirtás. {Felelet a 128. sz. kérdésre.) A patkányok kiirtási módjának kérdésével mindezideig már oly sokan foglalkoztak és pedig egymástól eltérő irányban, hogy joggal hihetnők, miszerint a kísérletezők egyike talán csak megtalálta az irtás igazi módját. A tapasztalat azonban arról győz meg bennünket, hogy a kísérletezők száma éppen azért oly nagy, mert még senkinek sem sikerült egy oly eljárást feltalálni, mely kevés fáradtsággal s olcsón czélhoz vezető lett volna. Nem tekintve a legkülönbözőbb szereket, melyeket feltalálóik a hírlapokban föltétlenül biztosaknak hirdetnek, alig van egy nagyobb város, a hol ne volna egy u. n. patkányirtó. Ugy a hírlapokban hirdetett, mint az ilyen patkányirtók által árusított szerek értéke nem-! csak nagyon kétséges, sőt lehet mondani, hogy a velük való kísérletezés határozottan káros, mert 1. tőlük a patkányok nem pusztulnak el s 2. az alkalmazott szerek hatását várva, időt nyujtunk a patkányoknak az elszaporodásra. Ha a kérdésttevő tagtárs ur csakis méregetetés utján akarna véget vetni ezen gazdasági csapásnak, azon esetben nagyon ajánlhatom a foszfor alkalmazását, melynek előkészítési módja, vagyis az egész eljárás a Köztelek" 1896-dik évi 89-dik számában kimerítően van ismertetve. Ugyanott a többi patkányirtási eljárások is közölve vannak. A legegyszerűbb és minden fáradtságtól mentes patkányirtási mód mindenesetre az e ezélra legalkalmasabbaknak bizonyult patkányfogó és borzebek tartása, melyek ugyszólva minden előzetes betanítás nélkül, a saját ösztönüknél fogva a legszenvedélyesebb patkányirtók. A borzebekről tapasztalásból tudom, hogy párban még a padlót is felszedték, ha az alá menekült a patkány. Két jó borzieb rövid két hét alatt több száz patkányt képes kiirtani; természetesen nem szabad őket elkényeztetve a szobában tulsok eledel nyújtásával táplálni; ha esetleg a beszerzendő állatok e téren még kezdők volnának, ugy czélszerü lesz az eredményes napi munka után mintegy megjutalmazásképp őket jó tartam. A sok sikertelen kísérletezés után ezen két eljárás valamelyikének czéltudatos alkalmazása a várva-várt sikert csakhamar meghozza. Dr. Szakáll Oy. Vetésforgó megállapítása. {Felélet a 129. kérdésre.) Oy. A. ur, a Köztelek előfizetője, ismertetve röviden birtokviszonyait, a legjobban megfelelő gazdasági- rendszer és vetésforgó megállapítását kéri. Hogy a felvetett kérdésre megbízható, részletes választ adhassunk, sokkal bővebb informáczióra van szükségünk, mint a kérdésben foglalva van. Tudnunk kellene mindenekelőtt, hogy az illető birtokon a búzán kivül minő más növények termelhetők sikerrel, vájjon biztosan megterem-e az árpa, tengeri, lóher, luczerna, zabos bükköny, csalamádé, esetleg milyen más növények termelhetők még? Ezen növényeknek eddigi átlagos terméseit ís kellene ismernünk, mert e nélkül nem lehet a birtok jövedelmezőségéhez hozzászólnunk. Fontos kérdés továbbá, hogy a birtok egy tagban fekszik-e vagy szétszórt, hogy a legközelebbi piaczon minő terményeket lehetne legjobban értékesíteni és hogy elegendő munkaerő áll-e s minő áron rendelkezésre? Csak ezek után lehetne a tartandó igásés haszonállatok nemét és létszámát megállapítani s ha ez is megvan, a szükséges épületek számát s tekintettel a helyi körülményekre azok épitési költségeit is meghatározni. Ha mindezek a kérdések szakszerű megoldást nyertek, a legkényesebb kérdés is megoldást nyerne, az t. i. hogy a javasolt módon berendezett birtoktól mennyi jövedelam várható? Szóral egy megfelelő gazdasági üzemterv készítéséhez az összes helyi viszonyok, részletes ismérete szükséges, mert anélkül végzetes, hibát követhet el a tanácsadó gazda, s éppen ezén, okból mellőzzük ezen alkalommal a konkrét tanácsot s. azt ajánljuk kérdést tevő urnák, forduljon ezen fontos kérdéssel a yazd: tanácsadó bizottságok valamelyikéhez, megjegyezvén, hogy ilyen bizottság a magyar-óvári akadémiánál, a keszthelyi, debreczeni, kolozsmonostori és kassai gazcf; tanintézetnél van szervezve és igénybevételűk teljesen díjmentes, csak ha a birtok személyes megtekintése mutatkozik szükségesnek amint ezt a, fenforgó esetben is szükségesnek tartjuk, akkor a kérdésttevő a kiküldött útiköltségeit tartozik megfizetni. Ezen az uton tehát csekély költséggel biztosan elérhető a czél, mig az Írásbeli uton szerzett, rendszerint nagyon hézagos informáczió alapján készült üzemtervek sok esetben teljesen megbízhatatlanoknak bizonyultak, habár szakértő gazdák által, szakszerűen lettek elké-
430 KÖZTELEK, 1899 MÁRCZIüS HÓ 15. 22. SZAM. 9-IK ÉVFOLYAM. szitve, a minek oka csak abban rejlett, hogy a tanácsadó gazdának nem állott módjában a speezifikus helyi viszonyokat kellőképpen méltányolhatni. Hensch Árpád. Répaszelet toevermelése. (Felelet a 130. kérdésre.) Imént, a Közteleit" 17-ik számában, az Állattenyésztés" rovatban közöltem a répaszelet bevermelésének legegyszerűbb s legolcsóbb formáját, egyben annak tápláló-értékéről és jövedelmezőségéről is megemlékezvén. Tessék ezen dolgokat ott elolvasni, megjegyzezvén, hogy a czikk 6-ik bekezdésében a zsirdus szó helyett vizdus értendő, ami egyébiránt a 2-ik.bekezdésben foglaltakból itélve, úgyis világos.,a Gazdasági egyletek mozgalma. A fejérmegyei gazdasági egyesület népies gazdasági előadásainak egy részét már a mult hóban rendezte megyéje több községében; folytatólag e hónapban a dunamelletti nagyközségekben 6 helyen tart > előadásokat ifj. gróf Zichy Nándor lelkes vezetése mellett. A mezőgazdasági előadásokat Baly Kálmán uradalmi gazdatiszt, a szőlésze'i előadásokat Bajor József földbirtokos tartja. Hogy az előadások hatása maradandóbbá tétessék, az egyesület azokat kinyomatva, minden alkalommal szétosztja a földmives-gazdákf között. A nyitramegyei gazdasági egyesület közremüködésővél igen érdekes előadást tartott mult hó 28-án Privigyén Füredy Lajos szaktanár, a czélszerü és jövedelmező lentermelésröl. Az előadás sikerét legjobban bizonyitja azon körülmény, hogy a jelenlevő nagyszámú hallgatóság elhatározta, miszerint egy lenbeváltó intézet felállítását fogja kérelmezni a gazdasági egyesület utján a földmivelésügvi minisztériumnál. Privigye sűrű lakosságára valóságos áldás lesz a lentermelés felkarolása, miután itt a többi mezőgazdasági növények már csekélyebb haszonnal termeltetnek. A földmivelésügyi miniszter a lentermelésre alkalmas vidékeken s ahol e jövedelmező és fontos termelési ágat nagyobb mérvben űzik, ingyen osztat ki vetőmagot a termelők között, ami által nagyban előmozdítja a jóféle len termesztését. Az előadáson jelenlevő földmivelők közül Privigyén is többen kaptak rigai lenmagot vetőmagul. A liptómegyei gazd. egyesület folyó hó 28-án Liptó-Szent-Miklóson tenyészbika-vásárral egybekötött, növendék-szarvasmarha kiállítást rendez. A kiállítás czélja, a megye szarvasmarhatenyésztésének jelen állapotát és a tenyésztés terén elért haladást bemutatni. A kiállításra csakis megyebeli gazdák vihetik állatjaikat. Díjazva lesznek: I. 1899. évi szopós borjuk tehénnel vagy elválasztott borjuk. II. 1898. évi üszőborjuk. III. 1898. évi bikaborjuk. IV. 1897. évi üszők. V. 1897. évi tenyészbikák. VI. 1896. évi előhasu üszők. A felsorolt osztályok mindegyikében több dij kerül kiosztás alá. Az egyesület népies gazdasági előadásait e hó 15 tői 30-ig terjedő időközben rendezi Hybbén, Szmrecsánon, Verbiczen, Tarnóczon, Szielniczen, Liszkófalun és Szlécsen ; tekintve a tót ajkú lakosságot, mindenütt tót nyélven adván elő a tárgyakat. Ezen előadásokkal kapcsolatban Füredy Lajos szaktanár, a lentermelésről tart a foldmivelőkriek előadást. Rendez továbbá az egyesület a megye székhelyén a gazdasági fontosabb kérdések megvitatása czéljából az -intelligens gazdaközönség részére magyar nyelvű szakelőadáso- dőknek bizonyságot nyújtson arról, hogy a Tokaj-Hegyalján a szomorúan konstatált nagy mennyiségű olasz bor mellett még mindig kapható jó minőségű hamisítatlan régi és uj bor nagyobb mennyiségben. Az idei borkóstoló f. évi márczius hó 25-én és 26-án, Sátoraljaújhelyen, a vármegyeház nagytermében tartatik meg. A kiállítandó borokat, egy bírálóbizottság, melynek tagjai termelőkből és borkereskedőkből állanak, a borkóstoló előtt meg fogja vizsgálni.[az abauj-tornamegyei gazd. egyesület f. évi április hó 4., 5. és 6-ik napjain rendezi Kassán V-ik 'díjazással egybeketött tenyészbikavásárját. A vásáron résztvehetnek Abauj-Torna-, Borsod, Gömör, Sáros, Szabolcs, Szepes-, Zemplénvármegyék és Kassa város tenyésztői. Dijaztatni fognak 2 3 éves magyar, 1 2 éves telivér és félvér nyugati fajtájú bikák. Díszokleveleken kívül összesen 2Q00 koronáig terjedő pénzdijak fognak kiosztatni; ezenkívül a kisbirtokosok által tenyésztett bikák államdijakban részesittetnek. Az egyesület, hogy a szegényebb községeknek is lehetővé tétessék a vásár alkalmával jó tenyészállatok beszerzése a bikabeszerzéshez szükséges összeget a hozzá folyamodó szegényebb községeknek,, egy év alatt, féléves részletfizetés mellett visszafizetendő kamatmentes kölcsönre adományozza, sőt a vételárnak a 1 község szegénységéhez képest 10 20%-át elengedi. A szegedi gazdasági egyesület f. hó 5-én tartotta tisztújító közgyűlését. Bokor Pál egyleti titkár, tartalmas évi jelentést nyújtott be ez alkalommal, melyben a többek közt az egyesület mult évi működését is vázolta, mely a következő volt. Tartott az egyesület egy. lóversenyt, a szőlőmivelés fejlesztése és a szőlőmivelési munkák legfontosabbjának, a metszésnek ismertetése czéljából egy metszési előadást, továbbá egy permetezési előadást rendezett. Azonkívül a munkástörvényeket az egyesület titkárja több izben ismertette. Rendezett az egyesület tanulmány-körutat a kisgazdákkal. A lótenyésztés emelése érdekében kancza- és csikókiállitást tartott. A közgyűlés megállapította az egyesület ezévi működési programmját is, mely főleg a Szegeden rendezendő mezőgazdasági országos kiállítás sikeres rendezésére irányul. KÜLFÖLDI SZEMLE. Francziaország. A földmivelésügyi budget tárgyalása. A kamra legutolsó ülésében fejezte be a földmivelési budget tárgyalását. Alig szóra érdemes változtatás hozatott, ha csak azt nem emiitjük, hogy a vaj és műtrágyák ellenőrző vizsgálat költségeire 25,000 frank szavaztatott mng. Ez alkalommal Chauvin képviselő rámutatott azon visszaélésekre, melyek 1891 óta a bookmacker-ek által űzetnek a gyepen s kiknek vétkes ipara a Paris- Mutuel-nek ártalmára van. Viger földmivelési miniszter megígérte, miszerint 'a belügyminiszter engedelmével az illetők ellen a legszigorúbb rendszabályokat fogja alkalmazni s a gyepről a Paris-Mutuel kivételével minden fogadást el fog tiltani. A budget tavalyi pontjai változatlanul elfogadtattak. A bordeaux-i szabad kikötő. A franczia képviselőház asztalára az utóbbi ' időben egy kat is. Az egyesület tavaszi rendes közgyűlését törvényjavaslat került, mely Bordeauxban egy márczius hó 28-án tartja meg. A zemplénmegyei szabad kikötő létesítését sürgeti, melyben a gazdasági egyesület már évek óta külföldről vámmentesen érkező és távozó árukat rendez borkóstolókat azon czéjból, hogy a tetszés szerint lehessen kezelni, átalakítani. Tokaj-Hegyalja hírneves borait a termelők azon bemutathassák. Ama körülmény, hogy a borhamisítások Most a girondemegyei szőlőtermelők szövetkezete felszólal ez ellen, mert rájok nézve nagy meggátlására országszerte meg- veszedelem csiráját látják a szabad kikötő meg- indult a mozgalom, arra birta a gazdasági nyitásában. A miniszterhez intézett határozatukban egyesületet, hogy ezen borkóstolót a jelen évben odakonkludálnak, ha már a javaslat szélesebb alapokon és arányban megtartván, ugy a hazai, valamint a külföldi kereske- megszavaztatik is, de oda hasson, hogy a szabad kikötőből a külföldi bor raktározása kizárassék. Kérelmüket avval indokolják, hogy a szabad kikötő á borhamisítók kiváltságos tanyája lenne, melyben a törvény szigora őket nem érhetné. Egyben arra kérik a minisztert, hasson oda, hogy a külföldről s Algírból érkező borokat az 1894-ik évben alkotott törvény értelmében a legszigorúbban felügyeljék ugy alkoholtartalom, mintjvizezés dolgában. Svájcz. Biztosítás munkahiány esetére. Tudvalevőleg Svájcz az egyedüli ország, melyben a szoczialisták irányában elnézők, persze ez azután meg is termi végzetes gyümölcseit. A sok közül ilyen például a Bern-ben alakult Munkanélküliek biztosítása", melyhez a munkások keresetüknek csak 14 a /o-ával járulnak hozzá, egyébiránt a társulat a kiadásokat a vagyonosabb polgárosztálytól koldulja össze. Érdekes az eredmény, melyet e berni társulat kimutathat: Az országban a télen sehol sem voltak munkanélküliek, ám Bernben 500 munkást kellett eltartani családostól munkanélküliség" czimón. Persze a bölcs városi tanács most látta be, hogy a sok csavargó jelenléte a biztosítással magyarázható meg, sőt arra is rájöttek, hogy az ily városi intézkedés minő vonzerőt gyakorol a földmives népre, mely tömegesen vonul a városba munkát keresni, de nem találni, holott a mezőgazdaság épp ezért szenved munkáshiányban. A svájezi paraszt most kényelmesebbnek tálálja, hogy nyáron át a városban napszámoskodjék, télen át meg Bern községe pénztára által tartassa el magát és családját. Most. a svájezi s német lapok nem győzik ócsárolni a munkanélküliek biztosító intézetét, melyet a földmivelő nép megrontójának tekintenek. Minek biztosítani valakit munkahiány esetére, írják mikor a munkábalépésre mindenki fel van jogosítva." Argentína. A mezőgazdaság félvirágzása. Ooodwin, egyike a legmegbízhatóbb angol statisztikusoknak, azt újságolja, miszerint Argentina az 1898-ik kampányban magamagát multa felül termésgazdagságával. A- búzának s gyapjúnak emellett még jó ára is volt. Az idei kivitel egész biztossággal eléri az 1894-ik évit, a midőn 1.600,000 tonna gabona lett exportálva, de megeshetik, hógy 2 millió tonnára emelkedik az, tekintve, hogy egy kerületben sem panaszkodtak rossz termésről. Hogy, a jövőben a búzatermelés fokozódnék, az nagyon valószínűtlen. Pontos összeírás szérint a búzával bevetett terület 5.500,000 acret tesz ki s acrenként 15 bushelt, termelnek. Mexikó. A gyapottermelés fellendülése. Néhány év óta a köztársaság területén a gyapottermelés nem várt lendületet vett. Ezt főleg, a központokat a legtávolabbi vidékkel összekötő vasutaknak lehet köszönni, továbbá annak, hogy a bevándorlók szaporodásával oly területeket lehetett miyelés alá venni, melyek azelőtt terméketleneknek voltak jelezve. A mexikói gazdasági egyesület elnöke közelébb tartott közgyűlési beszédében éppen a gyapottermelés fellendülésére mutatott rá. Nézete szerint csak az egyedüli rio-nazasi kerületben hála a száraz időjárásnak az idei termés maga 6 8 millió píasterre lesz tehető. A lakosság belátván a termelés nyereséges voltát, valóságos enthusiásmussal adja magát ezen gazdasági mellékiparág mivelésének. A földbérletek egy pár év alatt 20 30 /o-al szökkentek föl, ugy hogy ma egy caballeriá (43 hektár) föld után 3000 piaszter bér szedetik. A béremelkedésnek megfelelően emelkedik a föld ára is. Az elnök nézete szerint rövid néhány év múlva a köztársaság összes zsilipezhető folyómentén gyapotmivelés lesz s abban az esetben nem csak a mexikói hazai szükséglet lesz fedezve ezen termékkel, hanem a világpiaezon is egészen váratlan pozicziót fog az elfoglalni. Véleménye szerint, az északi vidék gazdagsága, éppen a gyapottermelés révén Texas jólétén is tul fog- tenni s senki se vádolja szólót, ha néhány év múlva az Egyesült
22. SZÁM. 9-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. MÁRCZIUS HO 15. 431 Államokkal felveszik a versenyt a gyapottermelést illetőleg. Eshetősége ennek nem is tűnhetik fel, ha figyelembe veszszük az utóbbi időben mily óriási haladást mutathat fel Mexikó. É nevezetes hirt, főleg juhászattal foglalkozó gazdáink fogják alig titkolható bosszúsággal olvasni. VEGYESEK. Mai számunk tartalma: Oldal. Az OMGE. közleményei 423 Állattenyésztési és állategészségügyi szakoszt. ülése. 423 A gazd. egyesületek tisztelgése Széli Kálmán miniszterelnöknél 426 Két itélet. Se. Z.... 427 Növénytermelés. A burgonya ültetéséről és miveléséről. J. W. 428 Gazdasági növénytan. Elsárgult buzavetés. Mezey Gyula. - 429 i.xwelszekreny 420 Külföldi szemle. J 430 * egyesei. 431 Keregkeoeiem, tőzsde 432 433 Szerkesztői üzenetet. 433 Czimadományozás. Ö felsége Szájbely Gyula földbirtokosnak és országgyűlési képviselőnek a pénzügyi és közgazdasági téren szerzett érdemei elismeréseül, a magyar királyi udvari tanácsosi czimet adományozta. Megbízatás. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Heiduska Ignácz esurogi lakost, Báes-Bodrog vármegye zsablyai járására nézve a gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. Kinevezés. A földmivelésügyi m. kir. miniszter a magyarországi kincstári erdőtisztek létszámába kinevezte: Sztripszky Ágost oki. erdészt m. kir. erdőgyakornokká a gödöllői m. kir. erdőhivatalhoz és Toperczer Árpád végzett erdőakadémiai hallgatót ideiglenes minőségű m. kir. erdőgyakornokká az apatini m. kir. erdőhivatalhoz. A bortörvény végrehajtása. Azt az erélyes akcziót, melyet a kormány a földmivelésügyi miniszter kezdeményezésére a borhamisítások megszüntetése végett megindított, a közvélemény országszerte meleg elismeréssel fogadja. Az erdélyi gazdasági egyesület a napokban tartott közgyűléséből meleghangú üdvözlő felterjesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez, a hazai bortermelés érdekében, a bortörvény szigorú végrehajtására irányuló erélyes fellépéseért. A zalavármegyei gazdasági "egyesület szintén üdvözlő felterjesztéssel fordult e tárgyban a földmivelésügyi miniszterhez, s mig egyrészről elitéli azokat a táma-.dásokat, melyeket egyik lap a bortörvény szigora végrehajtása miatt Darányi miniszter ellen intézett, másrészt háláját és elismerését fejezi ki a miniszternek azért a fáradhatlan tevékenységeért, melylyel a borhamisítások megszüntetésére, s a bortermelés s a reális borkereskedés érdekeinek megvédelmezésére, továbbá a magyar borok régi jó hírnevének helyreállítására törekszik s e czéljának elérésében az ellene intézett alaptalan támadásokkal magát eltántorítani nem engedi. Hasonló értelmű üdvözlő felterjesztéseket intéztek a földmivelésügyi miniszterhez legújabban Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának közgyűlése, a Jcomáromvármegyei és a békésvármegyei gazdasági egyesületek is, továbbá a nagyváradvárosi" hegyközség és Kecskemét város közönsége. XII. tavaszi luxuslóvásár. A Tattersall telepén vasárnap délelőtt nyilt meg a tavaszi luxuslóvásár. A katalógusba felvett 236 darab lóból a vásárra 220 darab lovat hoztak, a melyeknek átlagos minősége nagyon kielégítőnek mondható. A vásár díjazással is egybe volt kötve, amennyiben a székes-föváros és a Budapesti Tattersall - Társaság közös pénzadományaiból három értékes ezüst tiszteletdijat tűztek ki a vásáron megjelent legszebb és legjobbnak talált négyesfogat, kettesfogat és hátasló részére. A díjazásra kiállt 10 négyes- -fogat közül a biráló bizottság, mint lóanyagra nézve is legkorrektebbnek, Jankovich-Bésán Elemér négyesének itélte oda a dijat. A kettesfogatok diját a vásárnak a katalógusban is két legdrágábban jegyzett lova, Mikovics Ágoston szabadkai lókereskedő két pompás feketéje nyerte, melyeket már a vásár hivatalos terminusát megelőzőleg, Woltmann György, berlini kereskedő sietett a kitett 4000 forint bejelentési árért magáévá tenni. Végül a hátaslovak diját a bizottság Fáy Béla ismert lótenyésztő Júlia II. nevü korrekt testű és jól belovagolt kanczájának itélte oda. Vasárnap délután 4 órakor Darányi Ignácz, földmivelésügyi miniszter is megjelent a vásáron és elégedetten nézte végig a fogatok és hátasok előhajtását. A vásár általában nagyon élénken látogatott. A luxuslóvásáron a következő eladások törléntek: Mikovits Ágoston,. 111 112. kat. sz., 2 drb, Voltmann Györgynek, Berlin 4000 frtért. Brúder Antal, 195 197. k. sz., 2 drb, Voltmann Györgynek, Berlin, 850 frtert. Brúder Antal, 198 199. kat. sz., 2 darab, Rosenfeld Józsefnek, Lipcse, 700 frtért. Rumbach Géza, 214 215. k. sz., 2 drb, Klaudy Frigyes lov.-nak, Selyp, 1200 frtért. Keller Lipót, 1 k. sz., 1 drb, Rosenfeld Józsefnek, Lipcse, 700 frtért. dabasi Halász Aladár, 19. k. sz., 1 drb, W. Scblesingernek, Bécs, 500 frtért. Lövy Jenő, 15. k. sz., 1 drb, Kranz Józsefnek, Rzsow, 240 forintért. Keller Béla, 7 8. k. sz., 2 drb, Schlesinger W.-nek, Bécs, 1000 frtért. Tisza Kálmán grófj 137 138. k. sz., 2 darab, Eszterházy Miklós herczegnek, Pottendorf, 1400 frtért. Dőry Ödön, 118. k. sz., 1 drb, Vizsoly Ákosnak, Alsó-Pél, 475 frtért. Jankovich B. Elemér, 103 104 105-106. k. sz., 4 drb, Szapáry Pál grófnak, Budapest, 3000 frtért. Fáy Béla, 65. k. sz., 1 drb, Török Sándornak, Budapest, 500 frtért. Farkas Ábrahám, 37. k. sz., 1 drb, Hohenlohe herczegnek, Budapest, 500 forintért. Breuer Ignácz, 174 175. k. sz., 2 darab, Marschal Józsefnek, Budapest, 550 frtért. Weisz Adolf, 69. k. sz., 1 drb, Kondor Emilnek, Kis-Csaloroia, 350 forintért. Baráth Gyula, 170 171. k. sz., 2 drb, H'rsohl Alberlnek. Breslau, 1000 frtért. Tamássy Kálmán, 222 223. k. sz., 2 drb Joachimsthal Gusztávnak, Berlin, 650 frtért. Baráth Kálmán, 51. k. sz., 1 drb, Leblat Józsefnek, Bécs, 625 frtért. Fröhlich Frigyes, 77 78. k. sz., 2 drb, Joachimsthal Gusztávnak, Berlin, 550 frtért. Beleszlin Dusán, 119 120. k. sz., 2 drb, Mendl B. Vittoriának, Braila, 1800 frtért. Veress Gyula, 218 219. k. sz., 2 drb. Blaskovics Ernőnek, Tápió-Szt-Márton, 700 frtért. Hoyos Miksa gróf, 179 180-181 182. k. sz,, 4 drb, Szmrecsányi püspöknek, Szepes-Várallya, 2400 frtért. Összesen 40 drb, 23,690 frtért. Kisérletügyi Közlemények II. kötetének 1. füzetét most küldte szét a m. kir. földmivelésügyi minisztérium mezőgazdasági kisérletügyi központi bizottsága. E füzetben megjelent közlemények a m. kir. duhánytermelési kísérleti állomás köréből: a dohánytermelő kísérleti állomáson 1898. év folyamán végzett kísérletek, Kerpely Kálmántól; állami rovartani állomástól : Filloxerairtó kísérlet acetilengázzal, irtókisérletek riczinusliszttel, mindkettő Jablonowszki Józseftől; a m. kir. magvizsgáló növényélet- és kórtani állomástól: a répamag betegségei Linhart Györgytől, a buza pondrósodásának terjedése "hazánkban Francké H. Rezsőtől. A Kisérletügyi Közlemények e füzete, mint az előző megjelentek is valamennyi mezőgazdasági állami közegnek, a közgazdasági előadóknak, gazdasági tudósítóknak, tudományos intézeteknek, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület tagjainak hivatalból és ezenkívül mindazoknak díjtalanul megküldetnek, a kik eziránt egyszerű levélbeli megkereséssel a a mezőgazdasági kisérletügyi központi bizottsághoz (Budapest, V. Nádor-utcza földmiv. min. palota) fordulnak. A Kisérletügyi Közlemények esetről-esetre megjelenő füzetei könyvkereskedői uton Nágel Ottó budapesti könyvárustól szerezhető be füzetenkint 30 krjával. ALAPÍTTATOTT 1872. SCHOTTOLA ERNŐ, BUDAPEST. Műszaki közp. üzlet: Gyár : VI., Audrássy-iít 2. VI., Révay-u. 16. Fonciére-palota. (Saját telepen.) Gőzcséplőgépek javítására és felszerelésére ajánlok Dobsineket bármely kívánt profilban, minden létező rendszerben,' legkiválóbb minőségben, Szíjakat legjobb szinbőrböl, Kenderhevedereket duplán és háromszorosan keresztbe szőve, vala- J mint a hozzávaló pléh felvonóserlegeket. Legolcsóbb be-1 szerzési forrás 1 w í v, \ minden egyéb f BetCD - Fém Y müszakiésmfeö -1 l 2 gazdasági szűk-1 Árjegyzékek ségleti czikkben. kívánatra ingyen és b REMINGTON" ÍRÓGÉPEK VILÁGHÍRŰEK. VALLÁS-és KÖZOKTATÁSÜGYI magy. kir. minister Hivatalos Közlöny-böi A vallás és közoktatásügyi magy. kir. minister Remington Írógépet (kapható Glogowski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-tér 16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai tanintézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. Festékp&rna mellőzve. 4-szeres billentyű 8-szoros helyett. Legfinomabb acélszerkezet. Közismert nagy tartósság. Központi vezeték nélkül. Tel jes magyar és német billentyűzet. Minden betűnek osak 1 billentyűje. Legnagyobb sokszorosító képességgel. A REMINGTONT nagy sikerrel használják. A magyar osztrák, franczia, «e gol orosz és az amerikai kormányok, A magy. kir. bel-, a földmlvelés-, az igazság-, a honvédelmi-, és a vallás- és közoktatásügyi minisztériumok, Fiumei kormányzóság, Magy. kir. államvasutak igazgatósága, M. kir. államvasutak üzletvezetőségei, M. kir. államvasutak gépgyárai, Magyar általános hitelbank, Ganz és Társa, Budapest székes fővárot tábla Budapi Gy6r stb. Gr. Károlyi. cs. Magy. Mezőgazdák szövetkezete enö püspöki urad. bérlő Veszprém. Dr. gróf Féstetloh urad. ügyésze Budapest, Győri püspökségi központi iroda Győr. Osztr. m. államv. társ. urad. igazg. Budapest. Zichy Nándor gróf urad. számvevői hivatala Bpest., I., Kriaztina-u. 22. M. kir. állami jószágigazgatóság Arad. Továbbá számtalan pénzintézetnél, gyárban, kereskedőknél, iparkamaránál, ügyvédeknél, megyéknél, városoknál, kozjegyzö^é^ert^^knél^^^k^ál^^anároknál, isko- RemingtonÍrógépet ffi^aksköí ségiinkre az ország bármely részébe dijmentes bemutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhova ugyancsak saját költségünkre küldjük ki tisztviselőinket. Árjegyzék bérmentve és ingyen. Erzsébet-tér 16. Remington Írógépek és Edison-mimeographok kizárólag
KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Gutímáhn és Wahl budapesti terménybizományi czég jelentése.), Budapest, 1899. márczius 11; alacsony maradt, mi mellett éjjelenként fagy is következett be. Csapadék egyes. vidékeken csak szórványosan fordult elő. A vetések állása mindenütt kielégítő. A vízállás valamivel.csőkkent. A külföldi piaczokon az üzlet továbbra i szük keretben maradt. A fogyasztás csak a legszükségesebb beszerzéseket eszközli, a spékuláczíó tétlen és így az árakban is alig történtek változások. Amerikában a kiviteli, kereslet csökkent,"a látható készletek mérsékeltek ugyan,., de mindenesetre gyarapodtak. A tel következőként becsüli a, farmerek kezében levő búzakészleteket: quarter 198.000,000 121.320,000 1897 83.149,000 quarter quarter 123,045,000 ' 75.000,000 A hét végével kedvezőtlenebb időjárás folytán a hangulat valamivel szilárdabb, utóbb azonban ismét lanyha volt. Angliában a forgalom korlátolt maradt és az árakban nincs jelentékenyebb változás. A franczia piaczokon a hozatalok továbbra is kedvezőek és az árak némileg csökkentek. A többi kontinentális piaczokon a fogyasztás tartozkodó volt, az üzlet is mérsékelt terjedelmű és az árak alig voltak képesek pozíciójukat fenntartani, Nálunk az üzlet terjedelme kismérvű. A kinálat az összes czikkekben mérsékelt és- minthogy a kereslet ÍS 'kítör ** ár f k "áí ken^énnagvak miut takarinány- Ar üzleti hét részletéiről a következőket jelenthetjük : J Búza a hét-elejével kellemes irányzatban indult. Jobb lisztkelendőség a malmokat árra bírta, hogy a vásárlásban is élénkebben vegyenek részt és a hangulat kedvezőbb fordulatához hozzájárult ama körülmény is, hogv az emelkedő határidőpiacz befolyása alatt á spékuláczíó'. arbitr'age üzleteket is folytathatott. A ha- I.íU'kI(ijUítcz még mindig nagyobb fluktuáczióknak van alávetve. Tény. az, hogy a hausse" párt sok búzát fog kapni és igen nagynak kell a dekouvertnek lenni, hogy kifizesse magát ezen évszakban oly nágv mennyiségeket átvenni, melyek sokkal- kisebb hasznot hozhatnak, mint azon mennyiség,-mely esetleg kell, hogv papiron fedez- [ tessék. A forszírozott árak mindenfelől hozatalokat.involválnak; Az árak mérsékelten emelkedtek, rövidesen azonban ismét visszaestek és az elért áreiőny elveszett. Lényeges befolyással voltak erre a folyó határidőben eszközölt nagyobbmérvü e héten 113,000 mm. tévő v- buzafelmondások is. A malmok tartózkodók lettek annál is inkább, mert tudatában vannak annak, hogy felmondásra kerülő buza előbb-utóbb az ő kezeikbe kerül és ígv a bét végével is csendes irányzatban maradt az üzlet, melynél az árak egyenlegképp nem változtak. Príma tiszavidéki áru teljes árakat ért el. Az összes forgalom J00,C00 mm., a hozatalok összege 142,000 mm. A beérkező idegen búzák kizárólag szállítási ezélokra használtatnak fel és csak elvétve kerül egy-egv tétel nem szokván'yképes készáru, eladásra. Rozsban az üzlet vontatottan alakult, a mi egvrészt a felmondott tételek nehézkes átvételének, másrészt a fogyasztás korlátolt érdeklődésének folyománva. Ha mindazonáltal említésre méltó árcsökkenés nem következett be, ugy ez főleg a kinálat korlátoltságának tulajdonítandó. Az árak 7.70 90 frt között mozogtak helyben és Budapest távolságában átvéve, míg néhány kisebb tétel prima áru helyben 8. frtig ért el. Árpa (takarm. és hántolási czélokra) továbbra-is csak gyengén van kínálva és hizlalóknál különösen 10 KÖZTELEK, 1899. MÁRCZIUS HO 15. 22. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM. 11-75 frton, vadrepeze 5-50 6.20 frton, lenmag 10.50 11.50 frton, gomborlca 9-25 10" frton. Uj káposztarepeze 1899. augusztusra bekövetkezett fagyos idő folytán valamivel szilárdabb irányzatú volt és 1L95 12- frt után 12-15 12-25 frton zárul. Kendermag 11.50 12. frton jegyzett. Hüvelyesek i Bab (uj) változatlan csendes, üzlet Trieszti jegyzés 10.75 11.25 frt kiviteli szeszért nélkül. Névleg trieurt aprószemü bab Gyöngyös-Félegyházán 7- frtot, gömbölyű Baja-Zomboron 6-50 90% hektoliterje. A kivitel a hét elején szünetelt. frtot, barna bab Kalocsán 7-, Nagy-Károlyban 6-75 Vidéki szeszgyárak közül: Baja, Arad, Kolozsvár, Nyírbátor, Losoncz, Kenyérmező 25 krral drágáb- 7- frton jegyez. Köles helyben 4-25 50 frton értékesíthetőban, a többiek változatlanul jegyeztek. Vetőmagvak: Vöröshere változatlan. Uj bánáti vö^ Budapesti zárlatárak e nmen: Finomított szesz röshere 42. -45. frt felvidéki áru 48. 54. frt, luezernát 48.. 54. frt, niuharmag 6. 6.50 frt, bükköny 5.75 6. frt,baltaczim 12. 13.50 frt között jegyzünk kelyben. Napi jelentés 1899. márczius 14. Készbuza ma jól volt kínálva, a kereslet azonban, meglehetősen gyér, ugy, hogy az egész forgalom miijtegy 5000 mmázsát tett,.melyek részben változatlan, részben néhány krral olcsóbb áron keltek el. Eladatott: 100 mm. 80 kg frt 10 60 3.hóra 100 79 10 55, 200. 78., 10-50, 100, 78,. 10-50., 100, 79., 10-50. 300. 74,. ' 10-50., 100,. 78.. 10-40.. 100 mm 78 kg frt 10'4Ö 3 hóra 100, 78,, 10-40, 200. - 78 B 10 35 ", 200, 78, 10-35 100 76 10-20.. Pestvidéki: 100 80, 10-55, 100, 78., 10-40, 100 78 10.2-5 150 77 10-30, 100 ', 75.... 10-17V2 150. 77 10.171/2 150 78. 10.171/2 10Ö 78. 10-25., 100, 76, 10.20.. F.-tiszai: 100. 79.. 10.50 100 80 10-55, Esz.-magy. : 200 78 10-30. - F.-magy. Bihari : Báeskai : Verbászi: 100. 100 78, 80 10-45- ', 79 10.45,. 79, 10.45' 75, 10.10 77, 75 10.15 l l, 74. 1010. Rozsban a forgalom továbbra is szünetelt, ma elkelt 500 mm. 7"85 frt Bpest távolságában., Árpában is pang az üzlet, állomási vevők általában hiányoznak, csakis helyben takarmányczélokra kél el néhány kocsi, melyekért minőség szerint 6-30 6-60 frtig fizetnek. Tengeri változatlan, egyes vidékeken keresettebb Budapesten 4-70 frtig, ennek távolságában 4-55 frtig fizetik.. Zab változatlan,. 5-80 6-15 frtig kél el helyben. Határidők daczára a valamivel magasabb külföldnek, nálunk lanyhán indulnak, később vételekre és fedezésekre ismét szilárdulnak. Déli 12 órakor következőképp áll: Köttetett. Déli tárlat. Buza márcz.... 0-10-41 43, áprilisra.. 0- - 9-78 79 májusra... 0-9-47 48, októberre,. 0-8-56 57 Rozs márcz.... 0-0- 7 95 97 Tengeri máj.... 0. t--. 4-56 57 Zab márcz 0. 5-72 74 Káp.-repcze aug... ' -. 12-15 12 25 8xes*. (Goldftnger Gábor szeszgyári képviselő iitása.) A szeszüzletben a hét elején az üzletmenet élénk volt és finomított,valamintélesztő szesz nagyobb tételekben kelt el. 54 50 55 25 frt, élesztőszesz 54 75 55 25 frt, nyersszesz adózva 53 50 54-25 frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) 13 13-50 frt, denaturált szesz 20 21 frt. Kontingens nyersszesz. i.. Az árak 10.000 literfokonként hordó nélkül bérmentve budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. A központi vásárcsarnok árujegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiezikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése 1899. márczius hó 11-ről. Ma kielégítő mennyiségek érkeztek a piaezra s inkább a vételkedv volt gyengébb. Mindazonáltal a hozatalok gyorsan elkeltek, mert a raktárak nagyon kiürültek. Nagyobb hozatalok borjú, bárány, füstölt hus, tojás, vaj és baromfiból volt, Husnemüekből eladtunk' egy küldemény'mustra marhahúst 32 kron, jobb minőségűt 44 és 46 kron, borjut 50 és 54 kron kilónként, füstolt hust 54 és 56 kron, sonkát 70 és 80 kron kolbászt 60 és 70 kron kilóját, mustra bárányt 5 frt, jó felsővidékit-6i./2 párját, melyből meglehetős mennyiséget kaptunk. Baromfi a mai na gyobb hozatalok mellett is megtartotta áfát. Egy küldemény leölt tisztított kappan 1-50 frton ment darabja. Uj csirke 1-35 frton vétetett párja. Tej és termékekből: vaj a nagy küldemények folytán elhanyagolva marad, ára hanyatlik, turó iránt javul a kereslet s a küldemények még mindig a szükséglet mögött maradnak. Árak változatlanok. Groi sajt egy küldemény 62 és 66 kron kelt el. Tojásban javultak a küldemények az utolsó két napon. Vagy 400 láda került eladásra. Egy kocsirakomány 29-50 egy másik 30 frton lett nagy ládánkint 1440 drb eledva. Kicsiben olvastunk 44 drbot egy forintért, teatojás ICO drbos láda 2 frt 40 kron. Bécsben is javult kissé a fogyasztás s ott az érdeklődés piaezunk iránt most nagyobb. Zöldség. Egy koczirakomány gyökér és sárgarépa érkezett, egy fél kocsi hagyma. Az első 2.50 frton kelt mm.-ja, a hagyma 4.50. frton. Tormát 12 frton adtuk métermázsáját. Sáláta 5 kr. drbja. hónapos retek 3 kr. csomója. Gyümölcs. Alárendelt minőségű alma sok van a piaezon, szépminőségü fajalma nem igen érkezik. Szőlő szép, ép szemű, keresve marad. Fűszer és italok. Jó minőségű szilvórium és borovicska iránt javult a kereslet. A borvásárra érke zett küldemények ma pinczébe kerülnek s hétfőtő" kezdve eladásra. (A székesfővárosi vásárcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, 1899. márczius 13-ról. Has. Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt 52 56, II. oszt. 48 52, III. oszt. 45 48, eleje I. oszt. 46-50, II. oszt. 44 46, III. oszt. 38 44, borjúhús hátulja 1. oszt. 58 62, II. oszt. 40 56, eleje I. oszt. 52 54, II. oszt. 40 50, birkahús hátulja I. oszt. 46 48, II. osz', 44 46, eleje I. oszt. 40-42, II. oszt. 38-40, bárány eleje 1 db0. 0,hátulja, sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q 51 52-0, vidéki 40 48, szalonna nélkül elsőrendű 50 53, vidéki 38 46, sertéshús pörkölt 40-0 46, sertéshús szerb szalonnával, szalonna nélkül, sertéshús füstölt magyar '. idegen (vidéki), sonka nyers 1 kg. 70 90, füstölt belf. csonttal 0-50 0-8, esont nélkül 0*70 1-00, sonka füstölt külf. esont nélkül szalonna sózott 1 q 49 0 51 0, füstölt 53 55', sertészsír hordóval 550 550, bordónélkül 56-0 57-0, kolbász nyers 1 kg., füstölt 60 90, szalámi belföldi 130 140, külföldi, malacz szopós élő 1 db 2-50 4-, tisztított 0-70 80. Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt 1-30 1 80, csirke 1 00 1-30, kappan hizott 2-40 3 00, sovány 0., récze hizott 2 70 3 00, sovány 1 00 3 00, lud bízott 6 00 7 00, sovány 2 60 3 60, pulyka hizott 6"00 azonban gyárosoknál jó keresletre talált. Az árak szilárdabban tartottak és helyben 6.40 70 frt kőzött jegyzünk. Egy rakomány szerb áru elvámoltan á 0.25 frt kelt el készpénzfizetés mellett helyben. Állomásokon átvéve az üzlet teljesen pang. Zab mérsékelt kinálat és ugyanolvan vételkpdv melleit az egész hét folyamán változatlan maradt. Príma áru csak szórványosan érkezik és helyben 5.20 frtig ér el, míg középminöségü zab 5.75^:6.05 frt között jegyez. A forgalom ca..4000 mm. ; Tengeri ugyancsak változatlan maradt és habár a kereslet mérsékelt, az ajánlat is gvengébb volt. 0-tengen már alig van forgalomban és csak névleg jegyez 5.25 frtot helyben.,uj tengeri, iránt csak a tiszavidéki állomásokan volt jobb érdeklődés és helvlyel-közzel néhány krajczárral többet is fizettek.budapesti paritásra 4,00 55 frt, helyben. 4*65 frtig és Kőbányán 4.70 frtig volt elérhető. - Olajmagvak. Készáru káposztarépeze teliesen üz- - 7 50, sovány 2 50 3-. b) Tisztított. Tyúk 1 db frt Mezőgazdasági szeszgyárak részéről a hét elején 0 80-0 90, 1 kg., csirke 1 db 060 0"75, 1 ke. kínálat uralkodott és csak néhány kisebb tétel kelt el, kappan hizott 1 db 1 30 1 60, 1 kg. 17 -~-17.25 frt g Bars- és Nyitramegyei állomásokhoz récze hizott 1 db 1 20 1 80, 1 kg. 55 65, félkövér 1 db szallitva. Pozsonymegyei állomásokhoz szállítva 1.20 1 20-1 30, lud hizott 1 db 2-20-3 50. 1 kg. 64 0 72, Srlat^ S1 kontingens n y ersszesz jegyzésen alól volt feiköv. 1 db 0 80 2-50, 1 kg. 44 52, pulyka hizott 1 db 2 40-3 50,1 kg. 58-65, félkövér 1 db 1-2 00, Erdélyi állomásokhoz szállítva üzlet nem létesült. 1 kg. 46 52, ludmáj 1 db 20 2 00, 1 kg. 1-80 3 50, A budapesti piaezon az üzletmenet kielégítő volt ludzsir 1 kg. 0 8 1 00, idei iiba 1 db. és jó vételkedv mellett finomitott szesz 54.75 frtig élesztő szesz '55 frtig kelt nagyban. Exkontingens és Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt 0-80 1-40, csuka 0-80 lettelenül 11-- -12- írton jegyez. Bánáti repeze 11-25 denaturált szesz változatlanul jegyeztetett. 1 20, ponty (dunai) 0-40 0-80, süllő, keősege 0-0-0, márna -60-80, ezompó 0-50 0-80
! 22. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. MÁRCZÍUS HO 15. angolna 0-0-, apró kevert 0 28 0'35, lazacz, pisztráng 0' 0-. Tej és tejtermékek. Tej 1 lit. frt 0-08 0-09, lefölözött 0*06 0*07, tejszín 0-0', tejföl 0-20 0'28, tehénvaj (tea) 1 kg. 0-80 1 05,1. rendű 0'70 0'80, II. r. 0-40 50-, olvasztott 0-50 60, Margarin í. rendű - 0-, II. rendű 0-0", tehéntúró 0-10 0-15, juhturó 38 48, liptói 0-40 0-50, juhsajt 0 32 48, emmenthali sajt 1-10 1-10, groji sajt 0-50 0-66. Liszt és kenyémemü. Fehér kenyér 1 kg. frt 13-0 18-0, barna kenyér 11-0 14 0, rozskenyér 11-0 11-0. Búzaliszt 00 sz. 1 q, 0, 1, Httvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7 9, stokeriui 24 35, borsó héjas magyar 7-00 15-, koptatott magyar 13 15, külföldi 17 22, bab fehér apró 6 7, nagy 6 8, színes 7-00 10. Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 láda frt 28 0 29-00 a. oszt. (1440 db.) 22-0 23 0, meszes 24-26, orosz tojás 100 db., tea tojás 2-20 2-40, törött tojás 0-- 0- Zöldség. Sárgarépa 100 kötés frt 2l 4, 1 q 2 0 4 0, Petrezselyem 100 kötés 2-0 4 0,1 q 2-00 4 00 zeller 100 drb 1-50 3 00, karalábé 0 8 1 60 vöröshagyma 100 köt. 0-00 0-00, 1 q 300 5'00. foghagyma 100 köt. -, 1 q 16-25, vörösrépa 100 drb 050 1 4), fehérrépa, fejeskáposzta 5'0 12-00, kelkáposzta 100 drb 200 3.00, vörös káposzta 6 12 fejessaláta 120 3-00, kötött safáta 0-0 0-00, burgonya, rózsa 1 q 1-50 2 00, sárga 1'80 2 40, külföldi -, fekete retek 100 drb 0-50 1-80, uborka nagy salátának 100 db, savanyítani való 100 db 0-0 0'0, savanyitott 1 80 2-00, zöld papr. 0 0-,tök főző, zöldbab -0, zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg., fejtett 1 lit., tengeri 100 csö 0--0-, karfiol 100 db 10 0-20 0. paradicsom 1 kg. 0' 0-, spárga 0- &., torma 1 q 12 16. Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 16 30, köz. alma 6-14, fajkörte-.közönséges körte 20 25, szilva magvaváló O'O 0-0, vörös, aszalt 8 24, cseresnye faj, közönséges 0, meggy faj, közönséges, ringló, baraczk kajszin, őszi, dinnye görög nagy 1 db O'OO, kicsi, sárga faj 0 0 0", 1 kg. közönséges 8zSlö 1 kg. 0-0-, csemege, dió (faj, papirhéju), közönséges 18-0 24, mogyoró 30 34, gesztenye magyar 0, olasz 18 24, narancs messinai 100 dl) 150 3 5, pugliai, mandarin 1-50 2-50, czitrom 0 90 120, füge hordós 1 q 18 24, koszorús 20-22, datolya 40 44, mazsolaszőlő 56 70, egres 1 lit. 0, eper 1 kg. kr. Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30 60, II. rendű 20 30, csöves, (szárított). köménymag, borsókamag. mák 1 q. frt 25 30, méz csurgatott 0-40 0-50, sejtekben 1 kg., szappan szín 20 25, közönséges, fehérbor asztali palaczkban 1 lit. 0-40 0-50, vörös asztali palaczkban 0-40 0-50, házi pálinka palaczkban, ásványvíz palaczkbr- Hideghnsvásár a Garay-téri élelmi piaczon. 1899. márcz. 14-én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a Köztelek" részére.) Felhozott Budapestről 41 árus 56 db sertést, 1 árus 15 db süldőt, 4500 kg. friss hust, 1200 kg. füstölt hust, 5C0 kg. szalonnát, 400 kg. hájat. Vidékről és pedig: Czegléd 7 árus 93 sertést, Nagy-Kőrös 6 árus 107 sertést, Czecze 1 árus 35 sertést, Szabad-Szállás 1 árus 2 sertést, Dunaföldvár 2 árus 14 sertést, összesen 17 árus 251 drb sertést. Forgalom élénk. Árak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 56-r-64, 1 q 4500 4900, süldőhus 1 kg. 64 72. 1 q 5800 6400, füstölt sertéshús 1 kg. 64 72, 1 q 6000 6400, szalonna zsírnak 1 kg. 54-56, 1 q 5000 5300, füstölt szalonna 1 kg. 64 72, 1 q 6000 6400, háj 1 kg. 56 60, 1 q 520Ó 5600, disznózsír 1 kg. 64-66, 1 q, kocsonyahús 1 kg. 40 48, 1 kg. 3000 3600, füstölt sonka 1 kg. 76 80, 1 q krig. Hideghnsvásár az Orczy-uti élelmi piaczon. 1899. márczius hó 14 én. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a,.köztelek' részére). Felhozott Budapestről 40 árus 33 db sertést, 0 árus 0 db süldőt, 2C00 kg. friss hust, 500 kg. füstölt hust, 900 kg. szalonnát, 350 kg. hájat, kg. zsirt, kg. kolbászt, kg. hurkát, kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyahúst, kg. disznósajtot, kg. ( db) sonkát, kg. töpörtőt. Vidékről és pedig : Madocsa 2 árus 9 drb sertést, kilónkint 46 48 krig. Forgalom élénk. Arak a következők: Friss sertéshús 1 kg. 50 72, 1 q 4600 5000,' süldőhus 1 kg., 1 q, füstölt sertéshús 1 kg. 60 70, 1 q 5000-60C0, szalonna zsírnak 1 kg. 52 54 1 q 5200 i,.füstölt szalonna 1 kg, 56 70, 1 q, háj 1 kg. 56 58, 1 q 5600 -, disznózsír 1 kgi 60, 1 q -, kocsonyahús 1 kg. 36 36, 1 q, füstölt sonka 1 kg. 70 80, 1 q krig, kolbász 1 kg., Disznósajt 1 kg. hurka, 1 drb, töpörtő 1 kg. krig. Bnri&pesti takarmányvasar. (IX. kerület Mesterutcza, 18E9 márcz. 14, \ székesfővárosi vásarigazgatóság jelentése a ntt.elek- részére). Felhozatott a szokott községekből 134 szekér réti széna, 17 szekér muhar- 29 zeupszalma. 10 szekér alomszalma, 0 szekér taksrmányszalma, 0 szekér tengeriszár, 5 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles sli>.), 800 zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-ként a következők: réti széna 220 300, muhar ují 320 540, ssupszalma 140 160, alomszalma 110 130, egyéb takarmány, lóhere, takarmányswúma, tengeriszár.luczerna 240 320, sarjú 1, szalmaszecska 170 200, széna í ui,,; zabosbükköny 260 260. összes suly 182700 kg. Állatvásárok. Badapesti sznrósnarhayásár. Márczius hó 13-án. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság Budapesti juhvásár. 1899. márczius hó 13-án. (A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság jelentése a "Köztelek" részére). Felhajtatott: Belföldi hizlalt ürü 312, feljavított juh, kisorolt kos, kiverő juh, bárány, kecske, boszniai, szerbiai, angol keresztezés, romániai, durvaszőrü db. Birkavásár lassú "lefolyású volt. Árak a következők: Belföldi hizlalt ürü frtig páronkint, 23' 25 0 frtig 100 kiló élősúly szerint, kiv. frtig, feljavított juhok -0- ' páronkint, frtig súlyra, kisorolt kosok f pár., kiv. frtig, kiverőjuh 8'00 14 0' páronkint., kiv. A. V.- urnák 1 ' Gonzága. Tessék az ön.birtokához 'legközelebb eső, gazdasági.tanintézet igazgaiójához, a frtig súlyra, bárány 0, kecske, kiv. Írt pár. anya juh 0- i pár., suly, szerbiai, durvaszőrü - frtig párkint, 100 kiló után 20 frt. Bécsi vágómarhavásár. 1899. márcz. 13. A bécsi marha- és huspénztár jelentése. Összes felhajtás 4668 db. Ebből magyar 3077 db, galicziai 717 db, bukovinai 98, németországi 776 db, bízott 3957 db, legelő db, fiatal 711 db, ökör 3581 db, bika 525 db, tehén 524 db, bivaly 38 db. Szombaton a vesztegvásárra C04 drb volt felhajtva. A felhajtás jóval nagyobb volt á mult hetinél,' ez lankasztólag hatott a, hangulatra és prima 0-50 1-0 frt, minden más minőség 1 frtot vesztett kgkint. Zárlatkor még mindig lanyha volt az üzlet és a középminőségü állatok nem voltak eladhatók. Árak: prima magyar 33 36' ( )frt, szekunda 28 32 frt, tertia 24 27 frt. Galicziai prima 33' 36" ( ) frt, szekunda 29 32 frt, tertia 25 28 frt. Német prima 36 38-50 ( szekunda 31 35, tertia 27 30 frt. Konzervökrök. é. s., rosszabb minőségű frt é. s. Bika 22 33 0 frt é. s tehén 21 30 frt és bivaly 18 20' frt é. s. (Kizárólagosan élősúlyra minden % levonás nélkül történnek. Az értékesítésben kitüntetett árak ugy értelmezendők, hogy ejy és ugyanazon eladó, a jobb minőségű állatok kg.-jáért p. o. 40 krt, a kiverésért pedig 35 krt kap.) Egyes eladások: Magyar liizó ökrök. Eladók : Ár Ár Grubitsch'V, Kopháza... 28 27/ Lederer Kálmán, Nagyvárad >:... 34 l /a ' 32Va Neumann testvérek, Arad 36 31. Német hizóökrök. Eladók : Blaü testvérek, Temesvár 38 l /a 36»/íi Frisch Gy., Versecz..37 35 Hacker Miksa, Sopron... 35V'2 31 Neumann testvérek, Arad 37 34 Az alsó-ausztriai helytartóság elrendelte, hogy az eddig minden hét hétfőjén megtartott vesztegvásár ezentúl szombaton tartassák meg. A vesztegvásárra felhajtandó állatok a vásárt megelőző pénteken kell, hogy rendeltetésük helyére megérkezzenek. Az eddig elzárt megyék közül a következő vármegyék vannak tüdővész miatt zár alá.. helyezve és csakis ezen vármegyékből nem hajthatók fel állatok a vásárra és pedig: Árva, Liptó, Nyitra és Trencsénmegyék. Száj és körömfájás miatt Maros-Tordamegye. Bécsi Kzuróniarhavásár. 1899. márcz. 9-én. Fel hozatott: 4115 borjú, 1143 élő sertés, 1895 kizsigerelt sertés, 228. kizsigerelt -juh,' 2915 bárány. Az üzletmenet nem változott,, azrét mult heti árak mégis" csak nehezen voltak elérliétők. Árak kilogrammonkint: kizsigerelt', börju 36 42 kr., prima.44 56 kr., primissimá 58-;62 kr., élő borjú kr., prima kr., primissima. ( ) kr., fiatal sertés 49 48 kr., kizsigerelt sertés nehéz 50 52 kr., süldő 54 56 kr., kizsigerelt juh 26 40 kr., bárány páronkint 5 13 kr. Bécsi sertésvásár. 1899. márcz. 14-én. (Schleiffélder és társai bizományi czég távirati jelentése a,köztelek" részére).: Felhajtás : 3582 lengyel, 4751 magyar sertés, össze- 8333 drb., ;, : A vásár forgalma vontatott Lefolyású volt. Bécsi juhvásár. 1899. márcz. hó 9-én. Felhajtás 860 db juh. Az üzletmenet élénkebb volt. Árak : export juh páronként 25-28 -, kivét,, raczka,, selejtes juh párkint frt. Felhajtatott: 437 drb belföldi, db galicziai, drb tiroli, ll db növendék élő borjú, 84 db élő bárány; 24 drb belföldi, 3 drb galicziai, drb tiroli, drb bécsi, drb növendék borjú, 1930 drb ölött bárány, drb élő kecske. Borjuvásár élénk lefolyású volt. Arak a következőt: Elő borjuk: belföldi írtig, kivételesen frtig dbonkint, 30 40 frtig, kivé- Szerkesztői üzenetek. Ifj. W.'Mi-urnák-, Zichyfálva. Erzsébet-emlékfák telesen frtig súlyra, növendék borjú 18 23 frtig, kérelmezésének ideje már rég lejárt. Ezekért deczem- J kivételesen frtig dbonkint, frtig súlyra ber végéig kellett volna folyamodni. Tessék különben ; Glött borjú : belföldi 38-43 frtig, tiroli frt, galicziai frtig, növendék borjú frtig db kint, biztossághoz, Bpest, V. \"ádor-utcza, földmiv. m. kir. egy közönséges levélben az orsz. gvüm. miniszteri ölött bárány 5 25-7- frtig, bécsi ölött borjú, kiv. minisztérium palotája, fordulni és olt kérdést tenni, ' frtiff milvrn ftl«mrí n v S-fl _ 7 n frti'o Hvrátoli hogy kivételesen kaphatna-e még és aztán folyamodni. ; llgy tudjuk, csak a csomagolási és szállítási költségek terhelik azt, ki ilyen fákat kap. S. K. urnák. Minthogy a feltett kérdések anynvira elemi természetűek, hogy minden kézikönyvben feltalálható a felelet; minthogy továbbá teljesen járatlan e téren és az idén már, talajelökészités nélkül, sikeres munkát nem nyerhet ennélfogva azt ajánljuk : tessék beszerezni a homoki szőlők mivelését tárgyaló szakmunkát és azt alaposan tanulmányozva, 'az őszre belefogni az előkészítő munkálatokba : mert e nélkül hiába költekezik. Ilyen, a homoki szőlőmivelést tárgyaló munkák: Homoki szőlők telepítése". Irta Rácz Sándor, kiadja a földmiv. -minisztérium. A homoki szőlők ' mivelése". Irta Tetrovics István, kiadja a Természet- ; tudományi társulat. mint a gazdasági tanácsadó.bizottság" elnökéhez fordulni, ő a feltételeket 'tudatni fogja. 11a a bizottság tagjai vidékre kimennek, ugy tudornásuuk szerint uti-.kj költségeik megtérítésén kiviil a szabályszerű napidijakra tarthatnak igényt, K. >1. urnák Hodony. A Bender-féle egérfogót y saját tapasztalataink álapján nagyon megfelelőnek J mondhatjuk, mivel a patkányfogó ugyanazon elvek szerint van szerkesztve, bár ennek működését személvesep > nem ismerjük, de valószínűnek tarljuk, hogy ez is beválik. Tessék mindencsetrfe legalább egy darabbaj kísérletet tenni. gauss, eiyertlct tmtajtena. Az egyesületi tanács felügyelete alatt : Főszerkesztő és kiadásért felelő*: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G.E. szerkesztő-titkára. Társszerkesztő: Buda; Barnabás, az 0. M. G. E. titkára. ^Elsőrangú hazai gyártmányt GAZDASÁGI GÉPGYÁR RÉSZVÉNY-TÁRSULAT B U D A P E S T. Magyarország legnagyobb is egyedüli gazdasági gépgyára, mely a gazdálkodáshoz szükséges összes gazdasági gépeket gyártja. fe Rendelések megtétele előtt kérjük minden 51 ~ Szakbavágó kérdéssel bizalommal hozzánk > l fordulni. Részletes árjegyzékkel ét tzaksztrb fetvllágositással dljmeotetra szol- I
434 KÖZTELEK, 1899. MÁRCZIUS HO 15. 22. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM. Országos Magyar Kölcsönös Btosfté Szövetkezet, BUDAPESTEN, VIII., József-körut 8. AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOÍiITÓ SZÖVETKEZET a gazdaközönség általános elismerése szerint ugy a tűz- iiint a jégbiztosítás terén híven megfelel hivatásának; folyton fejleszti a reformokat, melyeket a gazdaközönség évek óta sürgetett és a károknak gyors és méltányos kiegyenlítésével a felek teljes megelégedését vivta ki magának, az épület és átalány (pausclial) biztositásnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán csajt a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. A takarmány és szalmáseleség aél sem eszközölhető oly olcsón é mellett mint a szövetkezetnél. HT Gazdasági egyesületi tagok tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára a tiszta díjból 5% díjengedményben részesülnek. "IN Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külön-külön ajánlattal terményeiket biztosítják,10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökségek. 5024 Komposztirozott trágyát leszállított árban, kisebb és nagyobb mennyiségben, ország bármely irányában vasúton szállit a Budapest Szt.-Lőrinczi szemétszállító vasút IX., Külső Üllói-nt. Hivatalos vizsgálat bizonyította, hogy ez a lótrágyával és peczegödrök tartalmával komposztirozott, 2-8 évig érlelt trágya sokszorosan felülmúlja a közönséges istálló trágyát. Minden kérdezősködésre készséggel szolgál felvilágosítással, úgyszintén küld vegybontást (analyset) fenti személyszállító vasút Igazgatósága. w Megkeresésekben kérjük a vasúti állomás esetleg a vasúti szelvéngt velünk Homokszölömböl tavaszi szállításra szokványminőségfi sima és gyökeres szőlővesszők eladók a következő fajokban : 800.000 drb. nemes fekete Kadarka ezre 3 frt, 300.000 drb. nemes fekete Kadarka válogatott gyökeres 10 frt, 300.000 drb. Olasz Rizling sima 4 frt, i00,000 drb. "Olasz Rizling gyökeres 10 frt Csemege szőlővesszők 102 fajban. Csomagolás zsákvászonba 50 kr., zsákvászon és deszkarekeszbe 1 frt ezrenként, franco vasútállomás. Megrendeléseknél 25% előleget kérek. Sürgönyczim: Resch Báes". R S S O C J Ó Z S E F szőlőbirtokos, Bács, Bács-Bodrogmegye. 3224 Gróf Széchényi Gyula Ő nagyméltósága marczalii I uradalma erdészetében vau nagyobb mennyiségű eladható ) fekete fenyő palánta 1 éves íj ezre 2 frt kr. ' fekete fenyő palánta 2 éves... ezre 4 frt kr. közönséges fenyő palánta 1 éves -......... ezre 1 frt 50 kr. keresztes fenyő palánta 2 éves ezre 4 frt kr. keresztes fenyő tiskolázott... darabja 6 kr. j Venni kívánnék forduljanak Zverina József, j uradalmi főerdészhez. 7502 ] Vöröstarka tinó és ÜSZŐ legrprimább, 1 2 esetleg 3 évesek és pedig hizlalni való ökrök eladására és későbbi szerződésre 7326 legolcsóbb árért vállalkoznak WEILLER és EISNER Kis-Czelli kereskedők. MEGJELENT azo. M. G. E. kiadásában a számvitele az 0. M. G. E. által 1000 frt pályadíjjal koszorúzott p á l y a i x i ű. Bolti ára csinos vászonkötésben 3 frt. Az 0. M. G. E. tagjainak, illetve a Köztelek" előfizetőinek csomagolás és portómentes megküldéssel 3 frt 30 kr. Megrendelések a,köztelek' kiadóhivatalába, BUDAPEST, IX. ker., Üllői-út 25. szám alá intézendők. Élősövény. Gleditschia (koronatövis, krisztustövis vagy tüskés lepényfa). Valamennyi sövény-növény között legelső. Gyorsan fejlődik, nem csemetézik (mint akácz, orgona stb.) sürü, izmos (15 25 cm. ágas, töviseivel ember és bármi állatnak ellentáll; főelőnye, hogy agyag, homok, meszes, köves, szikes stb. talajban kitűnően diszlik. Szőlők, kertek, legelők, udvarok, majorok, temetők stb. körülkerítéséhez felülmulhatlan, legolcsóbb, örökös sövényt képez. Ezer darab csemete ára e frt, elegendő kétszáz méterre. Minden megrendeléshez rajzokkal ellátott, nyomtatott ültetési és kezelési utasitás mellékeltetik. Ismertető árjegyzék ingyen és bér- Mogrvalr, friss szedés, csiraképes, 100 kiló 28 frt, 60 kiló 16 frt, 10 kiló 4 frt 20 kr. SaiölSojtványofc: szokványminőségben még eladásra vannak. Szőlőültető. Szabadalmazva Ausztria-Magyarország és Francziaországban. Egyszeri lenyomással 12 cm. széles és tetszés szerint 40 60 cm. mélységű kerek gödröt csinál, melyből a földet kiemeli, ki- SzőIővesszíSt^t^^^ ték, egyébnemü kerti ültetvények, élősövény és bármi dugványok ültetéséhez. Szőlők, gyümölcsösök és szőlő-vagy faiskolák trágyázásához. Kiállítási kitüntetések. Nagyszombatban nagyérem és re menő elismer6 levelek bizonyítják kitűnő gyakorlati "nt azt, hogy szőlészet, kertészet, gyümölcsészet, mezei vagy belgazdálkodásnál valóban nélkülözés még mindig r_ndcnki a tárgy.czélból, erős kivitelben 4 frt Megrendelhető a SZŐLŐOJTVÁNY-1ELEP KEZEL ŐSÉGÉ-nél 7434 NAGY-KÁGYA, u. p. SZÉKELYHÍD. Nöthling Vilmos magkereskedésében B u d a p e s t, Calvin-tér 9. szerezhetők be a legmegbízhatóbb gazdasági, kertivetemény és virágmagvak. 7454 Árjegyzék ingyen és bérmentve küldetik. =- Eladó szőlővessző. A Borsodmegyei Gazdasági Egyesület" miskolczi szőlőtelepén termelt ojtásra és telepítésre alkalmas sima és gyökeres mindenféle amerikai és európai szőlővesszők tavaszi szállításra bármily mennyiségben kaphatók. Kívánatra részletes árjegyzékkel szolgál s levélbeni megkeresésekre azonnal válaszol az egyesület titkári hivatala: Miskolcz, (Vármegyeháza). Vértessy Tivadar, g. e. titkár. Korszakalkotó találmány, Örökös gyertya megbecsülhetetlen értékű szállodák, vendéglök s minden egyes háztartás részére. Ára darabonként csak 90 kr. (A pénz előleges beküldése mellett portó-' mentesen megküldve. K A R L B E N D E R I., wiest iv/i ii.
22. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. MÁRCZÍUS HO 15. 1898. évi termésű baltaczim mag valamint minden egyéb gazdasági és vetőmag- bármely mennyiségben, a legkitűnőbb minőségben,és a legjutányosabb áron beszerezhető Radwaner és Rónai-nál J. C. SCHMIDT erfurti czég, német és porosz kir. udv. száll, magj'arországifőraktárában: Budapest, V., Fürdő-utcza 4. Árjegyzékkel és mintázott előny árajánlatokkal kívánatra készséggel szolgálunk. 7556 Telefon szám 490. Telefon szám 490. Fejedelmi vörösbort jcsakis a hires CarbenetJ vagy Merlot szőlő adjaj J ne mulassza el tehát senki ezen ritka alkalmat és rendeljen, mert ily rend- B j kívül erős és buja növésű 2 3 éves fajtiszta, szokványszerü gyökeres vessző R a 10 forintért, sima 3 frt 50 krért nem minderikor kapható.- R 3 Van továbbá még sima Olasz rizling, Barsi fehér, Furmint, Oporto, Ö 3 Nagy burgundi, Kadarka nemes, ezre 3 frt, Mézes, Ezerjó, Zöld sylvani ezre 0 3 3 frt 50 kr-, Fehér dinka, Kövi dinka és Szlankamenka 4 frt 50 kr. csoma- g 3 golás nélkül, jég- és peronospora-mentes, fajtiszta. Szives megrendeléseket kér: 1 Michl István mintaszölötelep-tulajdonos, Tata-Tóváros. I Sima és gyökeres csemege-vesszőről szőlő árjegyzékért tessék hozzám fordulni. 7502 letési ár 15 szóig 30 kr., ezen fe: 2 kr., feltűnő hetükkel 4 kr. Czim minden beiktatásnál 30 kr. bélyejilleték. KIS Eladó szőlővessző. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület istvántelki immúnis" európai szőlőjéből a következő ebaxiók. 1. Gyökeres európai vesszők. Olasz Rizling 18,000 ezre 16 frt Nagy Burgundi 3,000 16' Mézes fehér 3,000 16 Madelaine angevine 1,000 16 Tramini piros 3,000, 16 Piros Bakar 1,500 16 2. Sima európai vesszők. Olasz Rizling...... 29,000 ezre 8 frt Nagy Burgundi 10,000, 8 Mézes fehér 6,000 8 homoktalaju i a m e r i k a i s z ő l ő v e s s z ő k Madelaine angevine 2,000, 8 frt Tramini piros...... 7,000» 8 1 Piros Bakar...... 4,000, 8 Szent-Lőrincz 4,000 8 Nemes Kadarka 500 8, Veltelini piros..... 6000 8, 3. Gyökeres amerikai vesszők. Jaquez 1,000 darab 1Q, 4. Sima amerikai vesszők. Herbemont 1,000 darab 6 frt Jaquez.J 4,000, 6, Riparia Sauvage 2,000, 5, OrszágosMagyar G azdaságiegyesűlet igazgatójához Budapest Köztelek" intézendők. Az elszállítás tavaszszal történik a megrendelés sorrendjében. A megrendelésnél a vesszők fele ára előre beküldendő, hátralevő rész utánvéttel szedetik be. Csomago'ásért és vasútra szállításért ezrenkint 1 frt számíttatik. Igazgató. HIRDETÉSÜK HIRDETESEK. felvétetnek a kiadóhivatalban BUDAPEST, Üllftf-uí 95-dlk esám. Csak mezőgazdák és a szakirodalom terményei, továbbá állást keresők és adók hirdetményei Tétetnek fel e kedvezményes rovatban. CsaU oly levelekre válaszolunk, melyekkel válaszra szükséges levéltoélyeg'et vagy levelezőlapot küldenek.
436 KÖZTELEK, 1899. MÁRCZIUS HO 15. 22. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM. M a u t h n e r Ö d ö n csász. és kir. udvari s z á 1131 ó magkereskedése Budapest, Andrássy-ut 23. w ajánl.- mm Impregnált burgundi takarmányrépamagot. Az impregnált répamag rohamos térhódítása a fegfényesebb bizonyítékát szolgáltatja annak, hogy mily nagyok az impregnált mag előnyei a nem impregnált fölött. Az impregnált mag gyorsabban és jelentékenyen erőteljesebb csirákkal kel ki, mint a közönséges mag; az első időszakban gyorsabban és bujábban növekszik, a répavetés kifogástalan s tökéletes állományának és az elgondolható legnagyobb hozamoknak ezáltal a legjobb biztositékát nyújtja; már az első 4 hét alatt mintegy 8 napi előrehaladottságot mutat oly növényekkel szemben, melyek közönséges répamagból, illetve közönséges jó kereskedelmi áruból keltek. Összehasonlító termelési kísérletek alkalmával az impregnált répamag jóval kevésbé, de a legtöbb esetben éppen semmit sem szenvedett a rovaroktól, különösen a drótféregtöl, azután a gyökérüszögtöl sem, azonfelül még figyelembe kell vennünk, hogy a répamagon tapadó összes mikroorganismák, csirgombák stb. a számos répabetegségeknek ezen áthurczolói teljesen és biztosan megöletnek az impregnálási eljárás által, mely utóbbi abból áll, hogy a répamag egy bizonyos időtartamra kénes savval és klórgázzal érintkezik. Ez; teszi érthetővé azt a nagyon is gyakran előforduló jelenséget, melyet a gazda ez ideig nem birt magának megmagyarázni: Előfordult ugyanis, hogy nem impregnált répamag, mely a magvizsgáló állomás, vagy a gazdának mesterséges csiráztatóján igen szépen csírázott, a szabadba elvetve sokkal gyöngébben kelt ki. Az egyszerű oka ennek abban rejlik, hogy Csillag-védjegy. a répamag külburokján élősködő mikroorganismákat, baktériumokat stb. a mestersége ^siráztatónak magas hőfoka megölte, a szabadba veíett nem impregnált magon azonban háborittatlanul folytathatták romboló munkájukat és a különben csiraképes mag a gazda nagy ámulatára nem kelt ki. Ai j ^ impregnált répamagnál ilyen esély természetesen teljesen ki van zárva, nsivelhogy M l m mint már emiitettük is, az impregnálási eljárás teljesen elpusztítja a bacteriumokat. Sí ^ M Mauthner-féle javított impregnált sárga eckendorfi 100 kilo 54 frt. Mauthner-féle javított impregnált vörös eckendorfi 100 kilo 54 frt. Mauthner-féle javított impregnált és kitüntetett kerek lapos sárga oberndorfi...100 kilo 46 frt. mbl^j -"^^^íí M^M Mauthner-féle javított impregnált és kitüntetett kerek (Hf lapos vörös oberndorfi... 100 kilo 48 frt. B5S/- y wmj Mauthner-féle javított impregnált és kitüntetett vörös W v «1f' W/ Mammuth (óriás).... 100 kilo 48 frt. Bir Mauthner-féle valódi impregnált sárga olajbogyó- ^^^^^^^^^ alakú ÓriáS 100 kilo 48 frt. Bikafej-védjegy. W T Impregnált magot tartalmazó zsákok egyik oldalán a CSILLAG-VÉDJEGY, a másik oldalán a BIKAFEJ-VÉDJEGY van feltöntetve. Nem impregnált eredeti ólomzárolt quedlinburgi takarmányrépamag. Sárga eckendorfi.... 100 kilo 50 frt. Champion Yellow Globe. 100 kilo 44 frt. Sárga kerek oberndorfi.. 100 kilo 42 frt. Sárga olajbogyó alakú óriás 100 kilo 42 frt. Nagy vörös Mammuth.. 100 kilo 44 frt. Vörös olajbogyó alakú óriás 100 kilo 44 frt.
22. SZÁM. 9-ik ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1899. MÁRCZÍUS HO 15. KIS H I R D E T E S E K, F ^ - ^ H S S S 2 5 "M mmm növendék ökör és üsző borjakat KLEIN ÉS SPITZER ÁLLATOK, VEGYESÜL K a San.?5S4 Ü 5 -JSS'JSSS'* Szepességi ^dflegzmabrs ségü, kis üstökben égetett, TAVASZ b u z a, legkorábbi DUPPAÜI tól kezdve bari nagy mennyiségben is kapható Gróf Teleki Árvéd ur A rendkívül nagy mértékben beérkezett rendelmények folytán az Eckendorfi ben még elegendő nagy mennyiségű olajbogyó alakú Otondorfi laramuth takar m ányr ép am ag - gal, melyeknek ára 4 0 íi t, hazai úgymint termésű Oberndorái takarmányré gal, (Gróf Alajos és Chotek Rudolf termése) melynek ára 3 7 f r t, továbbá ajánlok: arankamentes, államilag ólomzárolt Vöröshoremago'; ^ ^ frttói kezdve és aranka- z a b, mentes, államilag ólomzárolt fehérbokorbáb, Luczernamagot nxnl.nl>> szeneiy tengeri e ^ Í r t - HALDEK L BUDAPEST, Károly-]cörüt9-
16 KÖZTELEK, 1899. MÁRCZIUS HO 15. 22. SZÁM. 9-1K ÉVFOLYAM. GŐZMIVELÉS. Nagyobb területek szántását gözekével hajlandó vagyok elválallni; épúgy m é S y r i g o l o z á s t szölö-telepítésekhez. Érdeklődők kéretnek, hogy alanti czimemhez forduljanak. ni r r p n u j) gőzszántási vállalkozó WULrr L K n Ua budapest-kelenföld. Lapunk bekötési táblája 1 frt 36 k?épt (poríómentesen) kapható kiadóhivatalunkban. i Magyar Mezőgazdasági Szesztermelők Országos Egyesülete Budapest, Köztelek. Útbaigazítással, felvilágosítással szolgál minden adózási vagy műszaki kérdésben. Hivatalos lapja a Magyar Szesztermelő" nélkülözhetlen támasza a gyakorlatnak. Egyesületi tagok ingyen kapják. Egyesületi tagdíj egy évre 70 frt. A MAGYAR SZESZ- TERMELŐ" előfizetési ára egy évre 5 frt. 7144 Egy és több vasú egyetemes sexé/ekéim és áalajiiiivelő e s z k ö z e i m olcsó ár, elsőrendű minőség és czélszerü szerkezetüknél-fogva országszerte legjobb hírnévnek és kelendőségnek örvendenek. 'Eperjes\ Árjegyzékekkel és árajánlattal szívesen szolgálok. érem. y B á c h e r R u d o l f cs. és kir\ kizárólagos ekegyára Budapest, VI. ker. 5 Nagymező-utcza 68. Magyarországi yezerképviselő: Szűcs Zsigmond. A z UnicumDrill sorbavetőagép sokoldalú használhatóságánál, czélszerü szerkezeténél fogva egész Európában a legjobb hirnévnelt és a legnagyobb kelendőségnek örvend, ezeknélfogva az összes eddigi vetőgépek között az első helyet foglalja el. Árjegyzék és bővebb felvilágosítással készséggel M e l l c l i a r F e r e n c z cs. és kir. szabadalmazott kizárólagos vetőgépgyára Budapest, VI. ker., Nagymező-utcza 68..Pátria* irodalmi él nyomdai íáisvénytáraaság nyomása Budapest, (Köstelek).