Jó gyakorlatok elemzése

Jó gyakorlatok elemzése Jó gyakorlatok: Talentis Program Pannon Egyetem Tudásközpont Vállalkozói Központ Közalapítvány Székesfehérvár Budaörsi Ipari és Technológiai Park Téma: Munkaszakasz: Tevékenység: WP felelős partner Jó gyakorlatok elemzése a magyarországi Közép.dunántúli Régióban 3 Helyzet és legjobb gyakorlat elemzés 3.2 Jó gyakorlatok elemzése Centre for Research and Technology Hellas (CERTH) Verzió: Végleges Dátum: 15/02/2010 Típus: Felelős partner: Szerző: Tanulmány Közép-Pannon Zrt. Dr. Szépvölgyi Ákos, külső szakértő Székesfehérvár, 2010. február 1

TARTALOM VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 JÓ GYAKORLAT TALENTIS PROGRAM... 7 A TALENTIS PROGRAM TÖRTÉNETE... 7 A PROGRAM SZAKMAI TARTALMA... 8 A TALENTIS ÜZLETI PARK... 13 ÖSSZEGZÉS... 15 JÓ GYAKORLAT PANNON EGYETEM TUDÁSKÖZPONT... 16 SZERVEZETI HÁTTÉR, AZ EGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGE... 16 A TUDÁSKÖZPONT PROJEKT HÁTTERE... 17 A TUDÁSKÖZPONT SZAKMAI TARTALMA... 18 KAPCSOLÓDÁSI PONTOK... 25 JÓ GYAKORLAT VÁLLALKOZÓI KÖZPONT KÖZALAPÍTVÁNY SZÉKESFEHÉRVÁR... 27 A JÓ GYAKORLAT TÖRTÉNETE ÉS JELLEMZŐI... 27 A JÓ GYAKORLAT SIKERÉNEK OKA... 32 TANULSÁGOK A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSPOLITIKA SZÁMÁRA... 33 JÓ GYAKORLAT BUDAÖRSI IPARI ÉS TECHNOLÓGIAI PARK... 36 A JÓ GYAKORLAT TÖRTÉNETE ÉS JELLEMZŐI... 36 A JÓ GYAKORLAT SIKERÉNEK OKA... 43 TANULSÁGOK A REGIONÁLIS FEJLESZTÉSPOLITIKA SZÁMÁRA... 46 HIVATKOZÁSOK... 49 2

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Magyarországon a FIDIBE projekt szempontjából lényeges fejlesztések elsődlegesen az ipari parkokhoz, illetve azok fejlesztési irányaihoz kötődik. E fogalomkör számos értelmezése használatos a magyarországi fejlesztéspolitikában. Ebből, illetve a Közép-dunántúli Régió WP3.1. tanulmányban ismertetett sajátosságaiból kiindulva olyan jó gyakorlatok bemutatását tűztük ki célul, amelyek beilleszthetők a fejlesztéspolitikai célrendszerbe. Ki kell emelni, hogy a vizsgált jó gyakorlatok különböző koncepció mentén, legtöbb esetben nem organikusan fejlődve, hanem az aktuális gazdasági szükségletekhez igazodva jöttek létre, illetve fejlődtek. Egyedi jellegük miatt éppen fejlesztésük rugalmassága adhat általánosan hasznosítható tapasztalatokat. Jelen tanulmányban négy jó gyakorlatot mutatunk be részletesen. Az első kettőt (Talentis Program, Regionális Tudásközpont Projekt) átfogóan, nem az előzetesen egyeztetett tematika alapján. Ezt a megoldást azért választottuk, mert ezek inkább általános tapasztalatokkal szolgálnak és a megismerésük csak egyedi szempontok bemutatásával lehetséges. A következő kettő (Székesfehérvári Vállalkozói Központ, Budaörsi Ipari és Technológiai Park) bemutatása az előre meghatározott tematika szerint történik. Az SZVK az inkubáció szolgáltatási oldalára, a BITEP pedig a földrajzi elhelyezkedésből adódó infrastrukturális előnyök hasznosítására nyújt általánosítható eredményeket. A jó gyakorlatokhoz kapcsolódó információk összegyűjtését három fő módszerrel végeztük el. Egyrészt fejlesztési dokumentumokat, megvalósíthatósági tanulmányokat, pályázati dokumentációkat gyűjtöttünk össze és elemeztünk a megadott szempontok alapján. Másrészt szakértői interjúkat készítettünk az érintett szakemberekkel, ahol az adott jó gyakorlathoz kapcsolódó szemléletmódot, illetve a beágyazottságot, sikerességi faktorokat és problématerületeket tártuk fel. Végül regionális fejlesztéspolitikai szakemberek bevonásával összevetettük a régió fejlesztéspolitikai irányait és a jó gyakorlatok sajátosságait. Mivel a jó gyakorlatok ipari parkokhoz, illetve azok fejlesztési célrendszeréhez kapcsolódnak, a tanulmány első részében ennek fejlődési sajátosságairól is összeállítottunk egy rövid áttekintést. A jó gyakorlatok legfontosabb egyedi, de általánosan hasznosítható tapasztalatai a következők szerint összegezhetők: A Talentis Program vizsgálatunkba kifejezetten üzleti parki fejlesztésként került be. A Talentis Group egy egyedi, közép-kelet-európai viszonylatban jelenleg nem létező, ám a világ 3

több részén már sikeres programot szeretne megvalósítani egy regionális tudáspark megteremtésével: a szellemi vagyon magyarországi hasznosítását és a tudástőke gazdasági kiaknázását. A Zsámbéki-medencében (Budapesttől mintegy 20 kilométerre) megvalósuló Talentis Program eredményeként olyan tudásközpont épülhet fel, amely képes felvenni a versenyt a régió nagy szellemi központjaival, és a legmagasabb színvonalon segíti azoknak a cégeknek a munkáját, melyek jövőjüket a világszínvonalú kutatási eredmények, a magasan kvalifikált munkaerő és a gyors tudástranszfer alkalmazására építik fel. A Talentis Program, mint koncepció jól végiggondolt, egyes elemei az elmúlt időszakban megvalósultak, de a Talentis még keresi azt a piaci rést, amivel tényleg tudástérséggé válhat a Zsámbéki-medence. Ideális esetben a program szereplői egy helyi hálózatban kapcsolódnak össze: egy-egy speciális szakterületen a szakemberképzéstől a gyártásig minden egy helyen van. Ennek azonban még csak egyes elemei indultak el. A Talentis Program részeként 2009-ben nyitott meg Magyarország egyik legnagyobb innovációs központja és inkubátorháza, a Talentis Business Park. Az első ütemben több mint 100.000 négyzetméteren kínál kedvező árú, ugyanakkor kiváló minőségű irodákat, továbbá K+F és gyártási egységeket. Az uniós támogatással megvalósult innovációs központ és inkubátorház versenyképes bérleti díjakkal és kiegészítő szolgáltatásokkal várja elsősorban a régió kkv-it és garázscégeit. A Park erőssége, illetve újdonsága, hogy a fővárosi átlag alatti bérleti díjak tartalmazzák a kiemelt, részben innovációs szolgáltatások költségét is. A program tapasztalatai közül kiemelhető, hogy a Talentis jelenlegi üzleti modellje szerint a program elsődleges forrásait az üzleti projektek biztosítják, amelyek nyereségét részben visszaforgatják a Talentis szoftvereit megtestesítő szakmai programokba. A csatlakozó szakmai befektetők projektjeihez a társaság önerővel és ingatlannal járul hozzá. Sajnos a szakmai befektetők érdekeltségét egyelőre nem sikerült megteremteni. Emellett a kezdeti kormányzati és tudomány-politikai támogatás elmaradása a komplex fejlesztést annak koncepcionális és szakmai megalapozottsága ellenére is lehetetlenné teszi. Nehezíti a megvalósítást az is, hogy Magyarországon nincs még kialakult gyakorlat a nagyobb léptékű, közigazgatási zónákon átívelő fejlesztések tervezésére. A megvalósítás alatt lévő Pannon Egyetem Tudásközpont Projekt a legígéretesebb üzleti parki fejlesztés a Régióban. A három helyszínen megvalósuló tudásközpont a Közép- Dunántúl meghatározó K+F háttérintézménye lesz, amely egyedi szolgáltatásokat nyújtó üzleti parki háttérként működhet. A beruházás sikeressége mikro és regionális szinten is 4

értelmezhető, helyi szinten a K+F kapacitások koordinált működését, regionális szinten pedig az ipar számára biztosít koncentrált K+F hátteret. A fejlesztés a szakpolitikai területek közül az infrastrukturális és szolgáltatási (különösen K+F szolgáltatások) területeket öleli fel. Ezzel jó példa lehet a K+F kapacitások ipari felhasználási hatékonyságának növelésére, illetve a régió gazdasági profiljához illeszkedő K+F tevékenységek aktivizálására. A Tudásközpont tevékenysége hozzájárul a régióban rendelkezésre álló kutatóhelyek számának, és a K+F területén foglalkoztatottak létszámának, növekedéséhez, ezzel fontos elemét képezi az innovációs lánc eddig hiányos részének. A központban végzett kutatófejlesztő munkák segítségével javul a régió gazdaságának innovatív fejlődése, és a veszprémi innováció gazdasági beágyazottsága. Fejlődésnek indulnak a tudomány, a felső- és szakoktatás, a gazdasági szektorok közötti intézményi-gazdasági kapcsolatok, amelyek kisugároznak a szerves hálózatszerű fejlődést, innovációt hordozni képes KKV szektorra is. A központ közvetlenül hat az oktatás színvonalának emelkedésére is: K+F tevékenysége által fejlődik az ipar igényeinek megfelelő szakemberképzés, az egyetemi kutatók és a vállalati szféra közötti kooperatív együttműködés. Felgyorsul a tudás- és technológia transzfer az oktatási intézmények, a kutatóhelyek, az innovációs és inkubációs központok, illetve az ipari szereplők, a K+F és innováció fejlesztéseit, eredményeit, technológiáit hasznosító vállalkozások között. Fejlődésnek indul a Közép-dunántúli Régió K+F-et és innovációt kiszolgáló infrastruktúrája; új kutatólaborok, innovációs műhelyek, nagy teljesítményű és korszerű informatikai hálózatok épülnek ki. A modernizált, nemzetközi színvonalú kutatási infrastruktúra a térségbe vonzza az innovációval, K+F-el foglalkozó, azok eredményeit hasznosító vállalkozásokat, multinacionális cégeket. Mindezeken keresztül a régió ipari és üzleti parkjaiból hiányzó K+F szolgáltatási kínálat központi eleme erősödik meg, amely ugyan nem az ipari hasznosítási területbe földrajzilag beágyazva, viszont a régió földrajzi szempontjából központi helyen jön létre. Ezzel egy K+F fókuszú, regionális hatókörű üzleti park alakul ki. A Székesfehérvári Vállalkozói Központ a rendszerváltozást követő megváltozott vállalkozói igényekre adott válaszként jött létre 1991-ben, Székesfehérvár Megyei Jogú Város kezdeményezésére. Alapcélként általános inkubációs szolgáltatások végzését célozta, volt szovjet katonai terület újrahasznosításának részeként. Az inkubátorház alakulása óta döntően alapszolgáltatásokat nyújt, a folyamatos fejlesztések ellenére sem sikerült technológiai inkubátorrá válnia. Ennek ellenére jó gyakorlatként kiemelhető széles körű, és rugalmas 5

szolgáltatási kínálata, amelyek fejlesztésében a technológiai inkubátorrá váláshoz kötődő szolgáltatások is kiemelt fontosságúak. Ezek pontos kialakítása azonban sok esetben ad hoc jellegű, nem alapul a konkrét igények ismeretén, illetve az irodai szolgáltatások dominanciáját és tapasztalatait nehéz technológia intenzív tevékenységekre cserélni. A szolgáltatás kínálat konzerválódását főként a hiányos technológia transzfer kapcsolatok és tapasztalatok (hiányos K+F és felsőoktatási háttér) okozzák. E nélkül a továbbiakban sem várható lényeges szolgáltatás-átrendeződés. Nagyon fontos eredmény viszont, hogy az inkubátorházat működtető közalapítvány arra törekszik, hogy eredményei, tapasztalatai a fejlesztési tervekben ismertté, mások számára is alkalmazhatóvá váljanak. A közalapítvány létrehozott egy működési együttműködést a régió inkubátorházaival, működteti a Vállalkozói Inkubátorok Szövetsége országos szervezetét (ezen szervezet vezetőjeként tagja a az Ipari Parkok Fejlesztési Tanácsának), tagja a Regionális Innovációs Tanácsnak, tagja és ügyvivő szervezete a Székesfehérvári Innovációs Tanácsnak, tagja a Regionális Innovációs Ügynökség konzorciumának. E széleskörű szervezeti kapcsolatai lehetőséget adnak arra, hogy integrálódjon a folyamatban lévő innovációs fejlesztésekbe, eredményeiben közelítsen a létező sikeres projektekhez, vagy mintául szolgáljon a későbbi üzleti parki tervezésekhez, fejlesztésekhez. A Budaörsi Ipari és Technológiai Park tipikus innovációs szakaszban lévő komplex ipari terület. Ennek lényege, hogy a park közvetlen kapcsolatban van olyan egyetemekkel, tudományos intézetekkel, amelyek közreműködése a betelepült cégeket extraprofithoz képes juttatni. A parkba települt cégek és a tudományos intézmények munkája kölcsönösen hatást gyakorol egymásra, így a termelő tevékenység versenyképességének javítása mellett a kutatás-fejlesztés előmozdítása is megvalósul. A BITEP úgynevezett második generációs ipari park, amelyre jellemző az innovációorientáltság, a technológiai inkubátorok és innovációs központok megléte, illetve az innovációs transzferközpont jelleg. Erősségét Budapest közelsége, illetve gazdasági tengelyek mentén való elhelyezkedése adja. Emellett nagy területen, komplex szolgáltatásokat nyújt és beágyazódik az elővárosi gazdasági szuburbanizációs gyűrűbe. Kapcsolatrendszereit is földrajzi helyzete határozza meg, a gazdaságfejlesztés központi szereplőivel szoros az együttműködése, de regionális beágyazottsága is jelentős. Adottságaira építve a nagy növekedési potenciállal rendelkező KKV-k modell értékű fejlesztési színtere. 6

JÓ GYAKORLAT TALENTIS PROGRAM A Talentis Program története A Talentis Group-ot az első közép-kelet európai Szilíciumvölgy létrehozásának szándéka hívta életre. Ha a régió - köztük Magyarország - szellemi potenciálját tekintjük, az eddig elért tudományos sikerek alapján nyilvánvaló, hogy a kontinens ezen részén hatványozottan szükség van olyan modern, komplex tudásközpontokra, ahol a tehetségeket a korszerű képzésen, oktatáson túl lehetőségként, "tőkeként" kezelik, és amely a legnagyobb hozzáadott értéket képviseli nemcsak egy-egy gazdasági társaság, de az egész ország fejlődése szempontjából is. A Talentis Group tehát egy egyedi, közép-kelet-európai viszonylatban jelenleg nem létező, ám a világ több részén már sikeres programot szeretne megvalósítani egy regionális tudáspark megteremtésével: a szellemi vagyon magyarországi hasznosítását és a tudástőke gazdasági kiaknázását. A Zsámbéki-medencében megvalósuló Talentis Program eredményeként olyan tudásközpont épülhet fel, amely képes felvenni a versenyt a régió nagy szellemi központjaival, és a legmagasabb színvonalon segíti azoknak a cégeknek a munkáját, melyek jövőjüket a világszínvonalú kutatási eredmények, a magasan kvalifikált munkaerő és a gyors tudástranszfer alkalmazására építik fel. A Talentis egy tudásalapú térségfejlesztési koncepció, innovációs klaszter, mely a modern gazdaság kihívásainak megfelelően alapvetően a humán erőforrásokra és a csúcstechnológia alkalmazására épül, a szellemi tőke hatékony gazdasági hasznosítását célozza meg. Nem más, mint a kreativitás és az innováció optimalizált környezete, az újítások létrehozását és bevezetését és értékesítését ösztönző és támogató szolgáltatásokkal, intézményekkel. Az első közép-európai szellemi övezet Budapest nyugati kapujában Budajenőt, Telkit, Pátyot, Zsámbékot, Etyeket, Perbált, Mányt, Biatorbágyot, Óbarokot, Bicskét, Herceghalmot, Csapdit és a Tök nevű falut öleli fel. Az ide megálmodott tudományos és kulturális központ a tervek szerint 20 év alatt rajzolja át a Zsámbéki medence arculatát. 7

A Talentis Program megvalósulási helyszíne A program szakmai tartalma A Talentis Program szakmai tartalmának kialakítása során három fő szempontot vesznek figyelembe. Egyrészt komplex innovációs parki szolgáltatások kialakítása a cél, amelyek jelentősége elsősorban a KKV-k számára jelentős. Másrészt a szellemi tőke regionális tudásközpontban való koncentrálására törekszik, kiemelve a tudás intenzív iparokat. Harmadrészt a kreatív régió koncepcióra is épít a program, vagyis komplex térségfejlesztési eszközcsoportot kíván felhasználni. A Talentishez kapcsolódó csaknem harminc cég 2007 nyarán alakult holdinggá, az anyacég a Talentis Ingatlanberuházó Zrt. A korábban Silva System néven futó vállalkozás tartalmazza a 2001 augusztusában 2,5 milliárd forint értékben apportált tudásvölgy know-how-t, valamint ugyanennyi pénztőkét. A fejlesztési programot a Zsámbéki-medence Térségfejlesztési nonprofit Kft. gondozza. Ennek 76 százalékos tulajdonosa a Talentis Programiroda, 24 százalékban a ZSÁMBERT, a medenece 13 településének kistérségi társulása. 8

A Talentis szervezeti háttere A programnak három fő pillére van: oktatási, egyetemvárosi, kutatásfejlesztési, de a leglényegesebb körülmény az, hogy a három funkció egyetlen földrajzi helyen, fizikai közelségben lesz egymással, ami a jó működés garanciája. A két évtized alatt (2005-2025 között) mintegy 300 projekt valósul majd meg, és a térségiek életminőségét egyebek között az 9

ökopark, a termálfalu, a lakónegyed, a művésztelep, a konferenciaközpont, az egyetemváros, a technológiai park, az innovációs központ és a Budapesttel gyors összeköttetést biztosító elővárosi vasút is garantálja. A program oktatási és kutatásfejlesztési részének fontos eleme a Talentis Campus (Etyek). Ennek célja a Talentis oktatási pillérének központi helyét létrehozni a következőkkel: 1500 nappali tagozatos hallgató, 3500 tanár, 4000 új munkahely megteremtése. A teljes bolognai folyamatot felölelő oktatási struktúra létrehozása a Zsámbékimedencében. Olyan továbbképző és szakképző intézmények letelepítése, létrehozása, amely a Talentis-be költöző innovatív és technológiai cégek számára állandó képzett és naprakész gyakorlati tudással rendelkező munkaerőt tud biztosítani. 10

A másik idekapcsolódó elem az Abacus Oktatási Központ és Konferencia Hotel, valamint az Abacus Rendezvényközpont. Az intelligens szálloda célja a legmodernebb eszközökkel és feltételekkel inspiráló környezetet teremteni az üzleti találkozók, konferenciák és a gourmet konyhát kedvelők számára. A négycsillagos intelligens szálloda 128 szobával, illetve lakosztállyal rendelkezik. A hotelhez egy 1600 négyzetméteres wellness-centrum és egy önálló, 17 hektáros egyedi játéktérrel rendelkező rendezvényközpont is tartozik. Mindez 25 km-re Budapesttől. Elegáns, letisztult, innovatív környezet, merész belsőépítészeti választásokkal, professzionális business- és nemzetközi trendeknek megfelelő wellness megoldásokkal. Ide sorolható az etyeki Talentis Innovációs Központ is. Mindösszesen 250 hektáron, több ütemben megvalósuló nagyvállalatok akadémiai kutatási intézetek és KKV-k inkubálására, és az innovációs tevékenységek támogatására épülő Innovációs Park, amely teljes szolgáltatási 11

hátteret meg tudja teremteni. A fejlesztés első fázisában mintegy 100 hektáron 900.000 m² szintterület épül fel, amely otthont ad a Nemzeti Innovációs Központnak, irodáknak, innovációs és technológiai egységeknek, kutatás-fejlesztési és gyártási funkcióknak egyaránt. Itt kerül kialakításra - kezdetben 15 ha-on - a Magyar Tudományos Akadémia kutatási Intézetei számára az Akadémiai Park, ahol XXI. századi körülmények között folytathatják a tudományos és az alkalmazott kutatásaikat. A Program technológia fejlesztési részéből kiemelhető a Talentis Technológiai Park (TTP) a Talentis csoporthoz tartozó Mányi Ipari Park Kft. fejlesztésében megvalósuló ipari, technológiai park fejlesztés. A technológiai park fejlesztése több ütemben összesen 450 ha területen valósul meg az elkövetkező 10 évben. A Technológiai Park magas szintű nemzetközi fejlesztések, új ágazati lehetőségek kiaknázásának lesz a helyszíne. Az információtechnológiai, telekommunikációs, elektronikai fejlesztések mellett nagy figyelmet kapnak a biotechnológiai és genetikai projektek. Szintén ide sorolgató az Agrogate Logisztikai és Ipari park. Az AGROGATE HUNGARY egy közel 120 hektáros területen, több év alatt megvalósuló zöldmezős beruházás. Az öt fázisból álló ingatlanfejlesztés eredményeként létrejön Magyarország egyik legnagyobb logisztikai központja, valamint egy ipari park. Az első három fázisban közel 240.000 négyzetméteren modern raktárak, ipari csarnokok, a bérlői igényeknek megfelelően kialakított irodák épülnek. A teljes beruházás értéke mintegy 200 millió Euro. Az első fázis építési munkálatai során felépült az első négy, egyenként 15.000 négyzetméteres raktárépület, elkészült a teljes 76 hektáros terület közmű- és úthálózata, valamint a projekt saját szennyvíztisztító berendezése. A 60.000 négyzetméteres logisztikai központ bérlői a Tesco, Kühne & Nagel, valamint a DAF Trucks. A tervek szerint a beruházás következő fázisaiban további 130.000 négyzetméter területen épülnek logisztikai raktárak és ipari csarnokok. 12

A komplex térségfejlesztés elemeként sport és rekreációs célú fejlesztések is megvalósulnak. Ilyenek a Strand és élményfürdő, szabadidőpark, golf fejlesztés, vendéglátás fejlesztése, valamint a Kerékpár és lovas körút a Zsámbéki-medencében. A Talentis Üzleti Park A Talentis Program részeként 2009-ben nyitott meg Magyarország egyik legnagyobb innovációs központja és inkubátorháza, a Talentis Business Park. Az első ütemben több mint 100.000 négyzetméteren kínál kedvező árú, ugyanakkor kiváló minőségű irodákat, továbbá K+F és gyártási egységeket. Az uniós támogatással megvalósult innovációs központ és inkubátorház versenyképes bérleti díjakkal és kiegészítő szolgáltatásokkal várja elsősorban a régió kkv-it és garázscégeit. A Talentis Business Park a Zsámbéki-medence tudásalapú beruházása, amely a Talentis Program keretén belül valósul meg. A tervezők olyan innovációs tudásközpont létesítését tűzték ki célul, amely az első igazi elővárosi irodaparkként elérhető áron professzionális cégközpontot biztosít a beköltöző vállalatok számára, támogatja azok innovációs tevékenységét, valamint a hazai kis- és középvállalkozások inkubációját. A több ütemben megvalósuló elővárosi üzleti park első fázisa 10,2 hektáron, több mint 100.000 négyzetméter szintterületen épült fel, otthont adva irodáknak, innovációs és technológiai egységeknek, kutatási-fejlesztési, valamint gyártási egységeknek. A Talentis Business Park az M1-es autópálya mellett, a Budapest belvárosától 25 kilométerre található Herceghalom új központjában. 13

A projekt az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg, amelyhez a fejlesztő TBP Zrt. az első ütem körülbelül mintegy 30 százalékának megfelelő, 482.859.793 Ft uniós támogatást kapott. Az Innovációs Központ és Inkubátorház a kkv-k számára határozott időre, kedvezményesen biztosítja az alapvető működési feltételeket (teljes infrastruktúrával felszerelt iroda, laboratórium, képzés, konzultáció, forráskeresés). A létesítmény indulásakor az első bérlők birtokba a vehették a 5.200 négyzetméter szintterületű épületet, amelynek 35 százaléka már bérlőre talált, többet között az igen kedvezményes bérleti díjaknak köszönhetően. A Park erőssége, illetve újdonsága, hogy a fővárosi átlag alatti bérleti díjak tartalmazzák a kiemelt, részben innovációs szolgáltatások költségét is. Ilyenek a könyvelés, a pályázatfigyelés, a jogi és műszaki tanácsadás, a tőke és partnerszervezés, konferenciák és továbbképzések. Emellett sikerét a következő tényezők is segítik: Flexibilis megoldások, állandó bővíthető terület, built-to-suit egyedi cégközpont Elérhető szolgáltatások széles skálája Herceghalom megújult központjában - óvoda, iskola, kulturális központ, bank, rekreációs lehetőségek, éttermek, kávézók Kitűnő megközelíthetőség autópályán Budapest 15 perc, Ferihegy 40 perc, Bécs 90 perc; a modern elővárosi vasúttal 25 perc a Déli-pályaudvar, Talentis buszjáratok Budapest frekventált pontjairól 14

Környezettudatos és energiatakarékos építészeti megoldások Azonnal beköltözhető, indul a II. ütemű fejlesztés Összegzés A Talentis Program, mint koncepció, a Zsámbéki-medence komplex fejlesztését megcélozva, teljes körű tudásrégiós célrendszerek kíván megvalósítani. A koncepció jól végiggondolt, egyes elemei a korábban leírtak szerint megvalósultak, de a Talentis még keresi azt a nagy dobást, amivel tényleg tudástérséggé válhat a Zsámbéki-medence. A Program megvalósítását több tényező nehezíti, amely elsődlegesen a központi szakmai és pénzügyi támogatás hiányából adódik. A Campus fejlesztés gátja például, hogy kollégium, elővárosi vasút, belső utak, szolgáltatások híján ez legfeljebb távlatos elképzelés lehet. Vagyis a háttér feltételek hiányoznak. Szintén az első pillérhez kötődik, hogy az általános felnőttképzésnek csak akkor van értelme, ha a helyben újonnan létrejövő munkaerőpiac, azaz a betelepülő vállalkozások igénylik azt. Ideális esetben a program szereplői egy helyi hálózatban kapcsolódnak össze: egy-egy speciális szakterületen a szakemberképzéstől a gyártásig minden egy helyen van. Ennek azonban még csak egyes elemei indultak el. A Talentis jelenlegi üzleti modellje szerint a program elsődleges forrásait az üzleti projektek mint az Agrogate biztosítják, amelyek nyereségét részben visszaforgatják a Talentis szoftvereit megtestesítő szakmai programokba. A csatlakozó szakmai befektetők projektjeihez a társaság önerővel és ingatlannal járul hozzá. Sajnos a szakmai befektetők érdekeltségét egyelőre nem sikerült megteremteni. Végül nehezíti a megvalósítást az is, hogy Magyarországon nincs még kialakult gyakorlat a nagyobb léptékű, közigazgatási zónákon átívelő fejlesztések tervezésére. 15

JÓ GYAKORLAT PANNON EGYETEM TUDÁSKÖZPONT Szervezeti háttér, az Egyetem innovációs tevékenysége A Pannon Egyetem a Közép-dunántúli Régió meghatározó felsőoktatási intézménye, kiemelkedő kutatási, fejlesztési és tudásközpontja a nonprofit és a versenyszférával együttműködve meghatározó szerepet vállal a régió szellemi és innovációs arculatának kialakításában és tevékenységének szervezésében. Több karral és három kampusszal rendelkezik, amelyeken a képzés és az értelmiségi létre történő nevelés nemzetközileg elismert szinten folyik a Bologna-folyamat szellemében. Oktatóink a korszerű és jelentős tudományterületeken magas szintű, a felhasználópiac által elismert tudományos kutatásokat, fejlesztéseket folytatnak, és nemzetközileg elismert doktori iskolákat működtetnek. A Pannon Egyetem K+F tevékenységét a következő feltételekhez igazítja: Az Egyetem mint innovációs szervezet az elmúlt évtizedben széleskörű vállalkozói együttműködési hálózatot alakított ki. Ennek részei a közös vállalkozások alapítása a régióban a gazdaság élénkítésére (spin-off cégek), 90 vállalattal Együttműködési Megállapodás került megkötésre a régióbeli Tudásközpont megalakításának támogatására, a K+F+I tevékenység 16

közös fokozására, valamint felmérések készítése a vállalatok jövőbeni szakember igényére vonatkozóan. A szervezet innovációs tevékenységét a következő célrendszer mentén végzi: A Tudásközpont projekt háttere A TIOP 1.3.1-es pályázat az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretén belül a felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastrukturális és informatikai fejlesztések támogatására irányuló operatív program. Általános célja a felsőoktatási intézmények oktatással, kutatással, és vállalkozással kapcsolatos infrastruktúrájának a fejlesztése annak érdekében, hogy ezek az intézmények a tudásalapú társadalom és a gazdaság követelményeinek megfelelő, - európai, és globális értelemben is versenyképes - szolgáltatásokat legyenek képesek nyújtani. A Pannon Egyetem Intézmény Fejlesztési Tervében szerepel egy az egész régiót egybefogó kutatási, fejlesztési és innovációs központ létrehozása, amely az érintett intézmények közötti együttműködést, és a régió iparágaival való kapcsolatok megteremtését teszi lehetővé. A TIOP 1.3.1 a régión belül azokat az intézményeket támogatja, amelyek kiemelkedő kutatási, 17

fejlesztési, és innovatív tevékenységet folytatnak, a régión belüli vállalkozásokkal együttműködnek ezáltal támogatva a régió gazdasági és technológiai fejlődését. A pályázat két nagy részből áll össze. Az első komponenshez tartozik az épített infrastruktúra fejlesztése, az oktatást, kutatást, innovációt és tanulást közvetlenül szolgáló épületek, laboratóriumok, komplex hallgatói-oktatói-kutatói terek kialakítása és továbbfejlesztése. A másik komponens az info-kommunikációs technológiai fejlesztésekre terjed ki. A projekt négy különböző helyszínen valósul meg: az oktatási és kutató terek kialakítása során Veszprémben egy új Tudásközpont, Keszthelyen pedig egy új Bioinnovációs központ létesül. Veszprémben, a volt Gyermekkórház területén egy intelligens épületben kap helyet a Hallgatói Szolgáltató Központ, Székesfehérváron pedig egy új kampusz átadására kerül sor a projekt végén. Mindemellett Veszprémben, Keszthelyen, Székesfehérváron, és Nagykanizsán is terveznek info-kommunikációs fejlesztéseket. A veszprémi, székesfehérvári, keszthelyi, valamint nagykanizsai beruházási helyszíneinken a cél az, hogy a projekten belül olyan fejlesztések valósuljanak meg, amelyek a gazdasági szereplők számára is lehetőséget nyújtanak az együttműködésre. Mindezt oly módon, hogy a gyártási fejlesztésekhez szükséges K+F+I kísérletek, munkák, fejlesztések e helyszíneken valósuljanak meg. Ez biztosítja a tudományos munka és a gazdasági szereplők igényeinek az összekapcsolódását is. A létrehozandó létesítményeket ezért is nevezik Tudásközpontnak. A Pannon Egyetem által benyújtott pályázat elnyert támogatási összege 4,183 millió forint. A projektek kivitelezésének határideje: 2011. december 31. A Tudásközpont szakmai tartalma Veszprémben a volt Gyermekkórház épülete kerül átalakításra oly módon, hogy a leendő, három épületegyüttesből álló Tudásközpont a Közép-dunántúli Régió stratégiai elképzeléseihez igazodva megerősítse annak versenyképességét. 18

Az oktatási és kutató terek kialakítása összesen 6.200 m²-en kerül megvalósításra. A parkban, a főépület egyik oldalán egy Hallgatói Szolgáltató Központ, a másik oldalán egy Technológiai Kísérleti Központ kap helyet. Az előbbiben multifunkcionális oktatói terek nyújtanak majd lehetőséget a hagyományos hallgatói szolgáltatásokon túlmenően különböző hallgatói rendezvények, kiállítások szervezésére; az utóbbiban pedig több oktató és kutató központ is létesül a Mérnöki Kar alap- és alkalmazott kutatásainak technológiai támogatása céljából. A Hulladékhasznosítási Technológiai Oktató és Kutató Központ tevékenységének alapját a régióban épülő két nagy, önkormányzati tulajdonban levő hulladékkezelő létesítmény, illetve az ezekhez kapcsolódó mintaüzem adja, amely alkalmas a kommunális és ipari hulladékok komplex újrahasznosítására, valamint bázisa lesz a kinyert olcsó másodnyersanyagok hasznosításán alapuló régiós, illetve országos környezetipari fejlesztéseknek. A projekt a kialakítására kerülő korszerű kutatási infrastruktúrán keresztül közvetlenül hozzájárul a felsőoktatás keretei között magas szinten felkészített hulladékkezelésben jártas szakemberek képzéséhez. A kialakítandó infrastruktúra (hulladék feldolgozási technológiák, laboratóriumi mérési rendszerek) graduális, illetve a post-graduális képzés hallgatói számára egyaránt biztosítja a gyakorlati képzéshez szükséges feltételeket. A Légi Fotogrammetriai Oktató és Kutató Központ megvalósításának célja egy stateof-art fotogrammetriai kutatólabor létrehozása, amely az egyetem térinformatikai kutatásainak eredményeit felhasználva, tudástranszfer segítségével piacképes 19

szolgáltatásokra nyújt lehetőséget. A téma során technológia transzfer és saját fejlesztések alapján kifejlesztésre kerül egy kisméretű mobil légi eszköz, a hozzá tartozó különleges szennyezettség-érzékelő eszközökkel, mintavevő rendszerekkel, és alkalmazás csomaggal. A kiépítendő rendszer célja egy olyan olcsó, széles körűen alkalmazható légi környezeti monitoring és állapotfelmérő rendszer kifejlesztése, amely jelentős, és az eddigi módszerekhez képest olcsó segítséget nyújt a környezetvédelem, katasztrófavédelem és közbiztonság terén dolgozóknak. A Bioenergetikai Oktató és Kutató Központ célja a magas szintű, gyakorlat-orientált bio-, vegyész-, energetikus- és környezetmérnöki, környezettani oktatás, és a biomassza sokoldalú felhasználásához kapcsolódó technológiai fejlesztések támogatása. A bioenergetikai kutatás szellemi és technikai infrastruktúrájának bővítése és a kutatási tevékenység együttesen támogatja a bioetanolt, a biogázt és biomasszából egyéb nagyértékű, környezetbarát és energetikai célú anyagokat előállító kis- és középvállalkozások üzemviteli és technológia-fejlesztési tevékenységét. A Vízgazdálkodási Technológia Oktató és Kutató Központ egy három egységből felépülő, centralizált kutató-fejlesztő-innovációs és oktató központ, amely a régió és a szélesebb hazai környezet vállalkozóival karöltve, a Pannon Egyetemen felhalmozott szellemi tőkét is kiaknázva kíván gyakorlat-orientált tevékenységet folytatni. A tevékenységet a Vízgazdálkodási Technológia Centrum a multifunkciós víztechnológiai laboratóriumban, a vízanalitikai-modellező laboratóriumban, és a pilot-plant fejlesztő egységben kívánja megvalósítani az egyetemi oktatók, hallgatók munkájával, valamint ipari partnerek közreműködésével. A központ munkája során az önkormányzati, és az ipari szektor szakirányú problémáira magas szintű informatikai háttérrel támogatott technológiai, műszaki felkészültségén keresztül kíván választ adni. A Környezetfejlesztési Innovációs Központban három fő feladat kerül megvalósításra: - Környezetfejlesztési stratégiai tervezés oktatása - Módszertani fejlesztés - Oktatási és demonstrációs tevékenység fejlesztése és megvalósítása 20

Az első két tevékenység kimondottan az Innovációs Központ működését és folyamatos fejlesztését támogatja, egyben szolgáltatást képes nyújtani a régió vállalkozásainak. A demonstrációs tevékenység a lakossági réteget célozza meg, felvilágosító és tudományos ismereteket terjesztésével. A Környezeti Monitoring Oktató és Kutató Központban egy olyan rendszer fejlesztése és működtetése a cél, amely egy régió környezetállapotára utaló adatait gyűjti, feldolgozza, közzéteszi, így alapadatokat szolgáltat a gazdaság fejlesztésénél elengedhetetlen fenntarthatóság kritériumain alapuló döntésekhez. A Biomassza Oktató és Kutató Központban egy új profillal rendelkező kutatócsoport a Biomassza Csoport egy teljesen új kutatási irányvonalat kíván követni. A csoport a biodízel gyártás során keletkező glicerin, mint melléktermék vegyipari alapanyagként történő hasznosítására irányuló kísérletek már meglévő eredményeire alapozva tervezi a Triacetin előállítására vonatkozó kísérletek megkezdését, melyet zöld oldószerként használnak többek között az élelmiszer-, gyógyszer- és műanyagiparban. Másik tervezett laboratóriumi munkája során a csoport a mezőgazdasági hulladékból előállítható, módosított cellulózrostot mint nanoszálat kívánja adszorbensként kifejleszteni, majd azt vízkezelő rendszerekben kipróbálni. A főépületben kialakítandó Tudásközpontban a következő oktató és kutató központok kapnak helyet: A Folyamatmérnöki Oktató és Kutató Központban olyan szolgáltatások és eszközök kidolgozására kerül sor, amelyek segítségével az egyetemi képzésben és a régióban működő termelő vállalatok számára a legkorszerűbb technológia-fejlesztési megoldások válnak elérhetővé, illetve olyan megoldások és eszközök jönnek létre, melyek nemzetközileg is piacképesek. A központ célja, hogy a Pannon Egyetem K+F tapasztalata és ismeretei alapján az előzőekben említett szolgáltatás, és e szolgáltatásokhoz kapcsolódó termékrendszer kerüljön kialakításra. A világ legkorszerűbb prototípus-készítő eszközeinek beszerzésével lehetőség nyílik arra, hogy költség-hatékony módon egy adatelemzésre, adatbányászatra, egy folyamatmodellezésre és elemzésre, illetve egy szabályozó tervezésre és hangolásra alkalmas eszköz- és szolgáltatáscsomag jöjjön létre, váljon rendkívül széles körben elérhetővé. A tervek szerint e központ a mechatronika, gyártástechnológia, energetika, 21

termelő rendszerek minőségirányítása, és a folyamatmérnökség terén nyújtana élethosszig tartó tanulást támogató képzéseket, illetve végezne célirányos kutatófejlesztő munkát. A Felületanalitikai Oktató és Kutató Központ tevékenysége elsősorban kaolinit és halloysit alapú, tervezhető felületi tulajdonságokkal rendelkező agyagásványnanostruktúrák előállítására és minősítésére irányul, de nemzetközi kapcsolatrendszerrel és húsz éves tapasztalattal rendelkezik az oxid típusú elektród bevonatok kialakítása, fejlesztése, illetve minősítése területén is. Az agyagásvány nanostruktúrák széles körben alkalmazott adalék anyagok azokban az esetekben, ahol a speciális anyagi tulajdonságok biztosítása alapvető fontosságú. Mértékadó szakmai előrejelzések szerint 2010-ig a speciális agyagásvány-nanokompozitok 47%-os részesedést fognak kihasítani a polimer adalékok, a járműipar, a felületkezelés, az elektromos ipar, a mezőgazdaság (mint a növényvédőszerek intelligens csomagoló anyagai ), a papír és a textilipar területén. Az Egészségügyi Informatikai Oktató és Kutató Központ létrehozásának célja a magyar lakosság egészségi állapotának javítása informatikai eszközökkel. Ez a feladat szorosan kapcsolódik a fenntartható egészségügy kialakítása érdekében világszerte folyó kutatásokhoz. A központ elsődleges feladata az egészségmegőrzés informatikai rendszereinek továbbfejlesztése, az otthoni ápolást megalapozó telemedicina, a szív, és az agy működését hatékonyabban megoldó bioelektromos képalkotás és az ún. AAL (Ambient Assisted Living) fogyatékkal élők, valamint speciális szükségletű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének, független életvitelének biztosítása. Az alprojekt elsősorban a szív-érrendszeri megbetegedések terén kívánja kifejteni hatását. A kutató-fejlesztő munka mellett a laboratórium a jövőben fontos oktatási feladatokat is ellát. Az I épület is átalakul; az itt otthonra találó oktató és kutató központok gondoskodnak a K+F területén foglalkoztatottak létszámának a megtartásáról vagy célirányos növeléséről, a kutatófejlesztő munkáik segítségével pedig tovább erősödhetnek a tudomány, a felső- és szakoktatás, valamint a gazdasági szektorok közötti intézményi-gazdasági kapcsolatok. A Tudásközpont közvetlenül hat az oktatás színvonalának emelkedésére is: K+F tevékenysége által fejlődik az ipar igényeinek megfelelő szakemberképzés, az egyetemi kutatók és a 22

vállalati szféra közötti kooperatív együttműködés. Felgyorsul a tudás- és technológia transzfer az oktatási intézmények, a kutatóhelyek, az innovációs és inkubációs központok, illetve az ipari szereplők, a kutatás-fejlesztés és innováció fejlesztéseit, eredményeit, technológiáit hasznosító vállalkozások között. A Kutató-Fejlesztő Központban a következő oktató és kutató központok kapnak helyet: Az Informatikai Biztonság Oktató és Kutató Központ célja az informatikai biztonsági K+F kapacitás felépítése, valamint egy fejlesztői labor kialakítása az együttműködő szervezetek, illetve külső megbízók részére. A kutató központ a pólus program számára szükséges fejlesztő mérnöki szakember-állomány képzését biztosítja a mennyiségi és minőségi (képzettségi) igényeknek megfelelően. A kutatás-fejlesztés során piacosítható termékek, módszerek kidolgozására kerül sor. A Logisztikai Rendszerek Információs Technológiája Oktató és Kutató Központ célja egy olyan korszerű logisztikai rendszerek fejlesztését támogató kutató központ létrehozása, amelynek keretében lehetőség nyílik olyan elméleti és gyakorlati kutatások és fejlesztések elvégzésére, amelyek a Nemzeti Fejlesztési Terv II.-ben megfogalmazott korszerű logisztika prioritás eredményes megvalósulásának a hátterét biztosítják. A kutatás-fejlesztési eredmények célcsoportjaiba tartoznak az önálló logisztikai tevékenységet folytató vállalatok, a katasztrófa védelmi, sürgősségi betegellátást végző szervezetek, valamint az egészségügyi intézmények. Az Info-Bio-Nano Technológia Oktató és Kutató Központban új nano- és biotechnológiai eljárások kerülnek kidolgozásra és alkalmazásra. A környezet és az élelmiszerbiztonság, valamint az egészség megőrzése érdekében új szenzorelvek és diagnosztikai eljárások kidolgozása határozza meg a központ tevékenységét csakúgy, mint az új reakció utak keresése és alkalmazása kémiai és gyógyszeripari alapanyagok előállítására. A kutatói kapacitás növelése, kutatói utánpótlás nevelés, valamint a nano- és biotechnológiai ipari K+F megerősítése, a gyógyszeripar, a környezetvédelem, az élelmiszeripar versenyképességének javítása szintén prioritásként szerepel. A központ tevékenysége hozzájárul a régióban rendelkezésre álló kutatóhelyek számának, és a K+F területén foglalkoztatottak létszámának a növekedéséhez. Az itt végzett kutató-fejlesztő munkák segítségével javul a régió 23

gazdaságának innovatív fejlődése, és a veszprémi innováció gazdasági beágyazottsága. Székesfehérváron, - ugyancsak a TIOP 1.3.1 pályázat keretében - egy új, informatikai és mechatronikai alapokra helyezett felsőfokú oktatási intézmény valósul meg. Az egy milliárd forintos beruházás keretében a 3400 m² összterületű, négyszintes épület a Mérnöki Kar, a Műszaki Informatikai Kar, valamint a Modern Filológiai és Társadalomtudományi Kar számára nyújt otthont. Számos laboratórium, szoba, oktatási helyiség, valamint egy könyvtár és előadó termek kapnak helyet az intézményben. Az épületen belül parkolási lehetőséget is biztosítanak az oktatók, hallgatók, és látogatók számára. A kampusz felépítéséhez Székesfehérvár önkormányzata kilencvenkilenc évre térítésmentesen biztosítja a területet, és a közeljövőben elkezdi a külső- és a területen belüli közművek, utak, valamint a parkolók kiépítését. Az Alba Innovációs és Tudásparkban helyet kapó oktatóközpont a város gazdaságát erősítő informatikai, mechatronikai, járműelektronikai képzéseknek, és az ezekhez kapcsolódó kutatóhelyeknek ad otthont. A tervek szerint az első évben már több száz hallgatóval indul a felsőoktatás. Noha a beruházás keretében a veszprémi Pannon Egyetem új kampuszát építik, mégsem áthelyezett képzésekről lesz szó, hanem az oktatást a régióban szereplő vállalatok szükségleteinek megfelelően alakítják annak érdekében, hogy a frissen kikerült diplomás szakemberekkel a helyi cégek számára folyamatos munkaerő utánpótlást lehessen biztosítani. Az egyetem és a régió vállalkozásai közötti kapcsolatok így tovább erősödhetnek. A 4,183 milliárd forintból a Pannon Egyetem Georgikon Kara (Keszthely) is részesül. Az újonnan létesülő Bio-innovációs Központ küldetése az oktatói-kutatói tevékenységet, és a kutatásfejlesztési technológia- és tudástranszfert lehetővé tevő, az agrár-környezetvédelmi gazdálkodást segítő, az intézmények és gazdálkodó szervezetek együttműködésének erősítését szolgáló infrastruktúra megteremtése. A központ két egységből az inkubátorházként is működő Biotechnológiai Oktató és Kutató Központból és a kutatási és bemutató oktatói feladatokat ellátó Bioinnovációs Kutató és Szolgáltató Központból tevődik össze. A Georgikon Kar fejlesztése során a jelenleg üresen álló, egykor toxikológiai laboratóriumként üzemelő, és a közelében lévő növényvédelmi gépek vizsgálati helyeként funkcionáló épület felújítására, bővítésére, és az eredeti kialakítással összhangban lévő új funkcióval való megtöltésére kerül sor. A fejlesztés eredményeképpen az új Bioinnovációs Központ az 24

oktatói-kutatói tevékenységet, és a kutatás-fejlesztési technológia- és tudástranszfert lehetővé tevő, az agrár-környezetvédelmi gazdálkodást segítő, az intézmények és gazdálkodó szervezetek együttműködése erősítését szolgáló infrastruktúra megteremtését teszi lehetővé. A Biotechnológiai Oktató és Kutató Központ az oktatási- kutatási tevékenység mellett inkubátorházként is fog működni. A központ fő célkitűzései: - Magas színvonalú oktatási-kutatási tevékenység biztosítása a versenyképes tudás átadásához szükséges feltételeknek megfelelően felszerelt, hatékonyan kihasználható és működtethető laboratóriumi egység kialakításán keresztül. - Az egyetemi tudásbázisra és a legmodernebb technikai háttérre alapozva egy inkubátorházként is működő, több kutatási területet (molekuláris genetika, a mikrobiológia, a virológia és a takarmány, valamint élelmiszer analitika) magában foglaló szolgáltató központ létrehozása. A Bioinnovációs Kutató és Szolgáltató Központ kutatási és bemutató oktatási feladatai mellett négy szakterületen növényegészségügyi, károsító diagnosztikai labor, élelmiszer- és takarmányanalitikai labor, talajminőségi labor, és növényvédő gép labor végez szolgáltatásokat. A központ fő célkitűzései: - A Pannon Egyetem Georgikon Kar területén megvalósuló fejlesztéshez kapcsolódó kutatási, bemutató oktatási hátterének biztosítása az oktatók, kutatók, doktori iskolai hallgatók, a képzésekben részt vevő BSc és MSc szakos hallgatók, szakmérnökök számára. E célt szolgálja annak a laboratóriumi centrumnak a megvalósítása, amelyet a növényegészségügyi, a károsító diagnosztikai, a talajminőségi, az élelmiszer- és takarmányanalitikai, a növényvédő gép laboratóriumok integrálásával hoznak létre oly módon, hogy azok az akkreditált laboratóriumok elhelyezésével, működtetésével kapcsolatos elvárásoknak megfelelve szolgáltató funkciót is ellássanak. Ez a minősített diagnosztikai fejlesztés azokon a területeken valósul meg, amelyek iránt megnövekedett igény jelentkezik. Kapcsolódási pontok A Tudásközpont tevékenysége hozzájárul a régióban rendelkezésre álló kutatóhelyek számának, és a K+F területén foglalkoztatottak létszámának, növekedéséhez, ezzel fontos elemét képezi az innovációs lánc eddig hiányos részének. A központban végzett kutató- 25

fejlesztő munkák segítségével javul a régió gazdaságának innovatív fejlődése, és a veszprémi innováció gazdasági beágyazottsága. Fejlődésnek indulnak a tudomány, a felső- és szakoktatás, a gazdasági szektorok közötti intézményi-gazdasági kapcsolatok, amelyek kisugároznak a szerves hálózatszerű fejlődést, innovációt hordozni képes KKV szektorra is. A központ közvetlenül hat az oktatás színvonalának emelkedésére is: K+F tevékenysége által fejlődik az ipar igényeinek megfelelő szakemberképzés, az egyetemi kutatók és a vállalati szféra közötti kooperatív együttműködés. Felgyorsul a tudás- és technológia transzfer az oktatási intézmények, a kutatóhelyek, az innovációs és inkubációs központok, illetve az ipari szereplők, a K+F és innováció fejlesztéseit, eredményeit, technológiáit hasznosító vállalkozások között. Fejlődésnek indul a Közép-dunántúli Régió K+F-et és innovációt kiszolgáló infrastruktúrája; új kutatólaborok, innovációs műhelyek, nagy teljesítményű és korszerű informatikai hálózatok épülnek ki. A modernizált, nemzetközi színvonalú kutatási infrastruktúra a térségbe vonzza az innovációval, K+F-el foglalkozó, azok eredményeit hasznosító vállalkozásokat, multinacionális cégeket. Mindezeken keresztül a régió ipari és üzleti parkjaiból hiányzó K+F szolgáltatási kínálat központi eleme erősödik meg, amely ugyan nem az ipari hasznosítási területbe földrajzilag beágyazva, viszont a régió földrajzi szempontjából központi helyen jön létre. Ezzel egy K+F fókuszú, regionális hatókörű üzleti park alakul ki. Összességében a megvalósítás alatt lévő, három helyszínen megvalósuló tudásközpont a Közép-Dunántúl meghatározó K+F háttérintézménye lesz, amely egyedi szolgáltatásokat nyújtó üzleti parki háttérként működhet. A beruházás sikeressége mikro és regionális szinten is értelmezhető, helyi szinten a K+F kapacitások koordinált működését, regionális szinten pedig az ipar számára biztosít koncentrált K+F hátteret. A fejlesztés a szakpolitikai területek közül az infrastrukturális és szolgáltatási (különösen K+F szolgáltatások) területeket öleli fel. Ezzel jó példa lehet a K+F kapacitások ipari felhasználási hatékonyságának növelésére, illetve a régió gazdasági profiljához illeszkedő K+F tevékenységek aktivizálására. 26

JÓ GYAKORLAT VÁLLALKOZÓI KÖZPONT KÖZALAPÍTVÁNY SZÉKESFEHÉRVÁR A jó gyakorlat története és jellemzői Source: http://www.szvk.hu/fotoalbum2/fotoalbum.html Székesfehérváron 1993-ban kezdte meg működését - az országban harmadikként - a vállalkozói inkubátorház. A megvalósítás gondolata az akkoriban felszabadult volt orosz ingatlanok célszerű hasznosítása kapcsán merült fel, még 1990-ben. Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata 1991. októberében határozott arról, hogy alapítóként kezdeményezi a Vállalkozást és Egzisztenciateremtést Elősegítő Alapítvány cégbírósági bejegyzését, és az Inkubátorház szakmai előkészítésével és majdani működtetésével az Alapítványt bízza meg. A Vállalkozást és Egzisztenciateremtést Elősegítő Közalapítvány (rövidített nevén Vállalkozói Központ Közalapítvány, kiemelten közhasznú szervezet 1999. óta) 1991-ben alakult, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzata hozta létre. A Vállalkozói Központ Közalapítvány által működtetett Székesfehérvár perem területén, ipari zónák, az elkerülő út, és az autópálya szomszédságában található. 27

Ábra: Az inkubátorház elhelyezkedése Az alapítvány fő tevékenysége a helyi vállalkozói inkubátorház működtetése, a mikro- és kisvállalkozások, kezdő cégek támogatása, az innováció elősegítése. Emellett célja a nevelés, oktatás, képességfejlesztés, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése. Jelenlegi tevékenységük jellemzői: Vállalkozások működésére alkalmas helyiségek (kedvezményes) bérbeadása, közel 3500 m2-en, egyidőben 50-60 vállalkozásnak; Irodai, tanácsadási, oktatási, kommunikációs, személyi szolgáltatások (részben ingyenes, részben kedvezményes) nyújtása bérlők és külső szerződött vállalkozások számára; Vállalkozói együttműködések szervezése, hálózatépítés; Az innováció kisvállalkozói megalapozása, ösztönzése, támogatása; Szakmai együttműködések szervezése, közreműködés. 28

Stratégiai tervként 1999-ben fogalmazódott meg a menedzsmentben, hogy az inkubátorház alakuljon át innovációs centrummá, bővítse szolgáltatásait a kor követelményei és a vállalkozói igényeknek megfelelően. Ösztönözze vállalkozóit az innovációra, építsen ki kapcsolatokat más hídképző szervezetekkel, innováció előmozdításában érdekelt intézményekkel, társaságokkal, integrálja azokat egy széleskörű szolgáltatási egységgé. Ennek a célnak alárendelve tervezi évek óta a Közalapítvány projektjeit, mely épületbővítésen és szolgáltatásbővítésen keresztül, az innovatív munkavégzés elősegítését irányozza elő. Az alapvető ismereti (jogi és számviteli, vállalkozásindítási) területeken 2003-ban újraélesztette tanácsadási tevékenységét, melyet 2005-től a Regionális Innovációs Ügynökség keretei között bővített ki (projektmenedzsment, pályázatírás). A tanácsadáson kívül a Közalapítvány számos ingyenes vagy kedvezményes térítési díjú szolgáltatással áll a vállalkozások rendelkezésére. Az inkubátorház egy időben 50-60 vállalkozásnak ad otthont, napi szinten pedig további 50-70 vállalkozással áll kapcsolatban. Az inkubátorház egy kisebb fajta vállalkozási körzet centrumaként is működik. A Közalapítvány jelenlegi helyzetére jellemző, hogy a közepes szintű menedzsment szolgáltatások biztosítása, alacsony technológiai szinttel párosul, így klasszikus inkubátorházként funkcionál. A közepes szint minősítés a szakmai szolgáltatásra vonatkozik, hiszen néhány általános jellegű szolgáltatásban (pl. non-stop rendelkezésre állás, igénybe vehető lehetőségek száma, épületbelső színvonala, befogadó képesség stb.) országosan a legjobbak közé tartozik. A tervezett fejlődés egyszerre jelent kétirányú előrehaladást, egyrészt technológiai szint növelését, valamint a menedzsment támogatás szintjének emelését. Az Inkubátorház jól kidolgozott fejlesztési programmal rendelkezik, amely több egymásra épülő, egymást segítő modulból áll: 1. A bevont kisvállalkozások számának növelése: Az inkubátorház közvetlen környezetében tőle független működésben található kb. 100 kisvállalkozással park -szerű együttműködés kialakítása, más vállalkozások működésének virtuális támogatása, kistelepülési kihelyezett szolgáltatások megvalósítása, internetes oktatás, tanácsadás. 29