Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Hasonló dokumentumok
Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Sémi összehasonlító nyelvészet

2. A szintaxis építőkövei: szórend és egyeztetés

Alárendelt mellékmondatok

Isten hozta! Jó látni önt! Örülök, hogy találkoztunk! Végre találkozunk! Mi újság? Jól néz ki! Remekül néz ki! Remek Kérem, fáradjon be

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Nyelvészeti módszerek és irányzatok, bibliai és rabbinikus héber

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Sém és Hám fiai? A héber nyelv helye az afroázsiai és a sémi nyelvcsaládban. Biró Tamás.

MAGYARUL RÉSZ HAFTARA (PRÓFÉTAI SZAKASZ) KEZDETBEN

ELŐSZÓ. Kedves Olvasó!

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Morfológia, szófaji egyértelműsítés. Nyelvészet az informatikában informatika a nyelvészetben október 9.

Sémi összehasonlító nyelvészet

Komoróczy Szonja és Biró Tamás

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

1. Mi a szintaxis, és miért tanuljuk?

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis

Tartalomjegyzék. Tartalomjegyzék

Héber nyelvtörténet. Qumrán és dialektológiai kitekintés: nyelvjárások a Héber Bibliában? Koltai Kornélia

Héber nyelvtörténet. A klasszikus bibliai hébertől Qumránig; a szamaritánus héber. Koltai Kornélia

Héber nyelvtörténet. Misnai/rabbinikus héber. Koltai Kornélia

Migráció az ókorban. Vándorló zsidók, vándorló nyelvek április 21. Biró Tamás

Sémi összehasonlító nyelvészet

A nyelvtudomány mhelyébl

Bevezetés a nyelvtudományba Mondattan (szintaxis) Kiegészítés

KIS BOTANIKAI LATIN. Dióhéjban a latin nyelvről A növényfajok nomenklaturájának szabályai BARTHA DÉNES 2010

É ö Ű ő ű ő ő ű ű

Ö Ö Ú Ó Ö ű Ő Ő ű ű Ü Ő Ó Ő

é ú é é é é é é é é é é é é ú é ö é é é ö Ő é é é ú é é é é é é é é ö é é é ö é Ö é é ö é ö é é é ű é ö ö é ö é é ö ö é é ö ö é ö é Ö é ú é é é é é é

ö ö ö ö ö ö ö ü ö ü ö ű ö ú ü ű ö ü Í ö ú ü ü ű ö ú ü Á ü

ő ö ő ú ő ö ö ő ó ő ö ü ú ö ö ó ő ö ü ó ó ó ó ő ő ő ó ó ú ő ü ő ö ö ó ü ö ö ő ű ö ö ő ú ú ó ö ő ű ö ó

ó ú ú ü ú ő ó ő ő ó ó ó ö ó ü ő ó ő ö ü ü ó ö ő É ó ö ö ö ó ó ö ü ü ö ü ó ó ő ó ü ó ü ü ö ö É ú ó ó ö ú ö ü ü ó ó ó ü Á ö ö ü ó ö ó ö ö ö ö ó ó ö ó ó

ö ö ó ú ö ö ú ü ó ö ö Í ö ö ö ü ó ö ö ú ú ö ü ó ü ó ü ö ú ü ó ü ö ó Á Á ö ü ú ó ö ü ü ö ó ü ü Á ü ö ü ö ü ö ö ö ü ö ú ö ö ö ü ú ö ú ö ű ú ú ü ö ó ö ö

Ü ü Ü Ö Ó ö ü ö Ó Ú Ó ü Ó ö ö Á ö ö ö ö ü

é ö é Ö é é ő í ó í é ő ö ú é ó é ő ü ü é ó ö é é ó é é ö é ő í é é ő é é ö é ű ö é í ó é é í ö í ó í ó é é ö ó í ó ó í ó é é ö ő í ó ó í ó ü é í ü

ő ö ő ű ó ö ó ű Í Ö Ö Á Í Ó Ö Ü É Ö Ö Ö Á Á Ö É Á Ö

í ó ő í é ö ő é í ó é é ó é í é é í é í íí é é é í é ö é ő é ó ő ő é ö é Ö ü é ó ö ü ö ö é é é ő í ő í ő ö é ő ú é ö é é é í é é í é é ü é é ö é ó í é

Ö ő ü Ö Ö Ő ü ő Ö Ö ü ű Á Í Ö ű ü ő ő ő Ö ü ü ő ő ő Ü ü ő ő ő ü ő ő ü ü

ö ö Ö ó ó ö ó ó ó ü ö í ü ú ó ó í ö ö ö ó ö ü ú ó ü ö ü ö ö Ö ü ö ö Ö ó

ú ü ü ú Ö ú ü ü ü ü ü ú ü ú ü ű Í ü ü ű ü ű Ó ü Ü ű ú ú Á ü ű ű ü ü Ö ü ű ü Í ü ü

Í Í Í Ü Ó Ó Ö Á Ü Ü Ó Ü Ü Ó Ö Í É Ö

ú ú ö ö ü ü ü ü ű ü ü

ű ú ú Ö ó Ö ó ó ó Ö ű ó ű ű ü Á ó ó ó ó ü ó ü Ö ó ó ó Ö ű ű ü Ö ű Á ú ú ú ó ű í í Ő ú Á É Ö í ó ü ű í ó ű ó Ö ú Ő ú ó í ú ó

Ö Ö ű ű ű Ú Ú ű ű ű Ú ű

É Í ü ú É ü ő ő ő ő ú ő ú ü ü ő ü ú ü ű ú ú ü ü Í ü ű ő ő É ő

ű í ú ü ü ü ü ü Ó í ü í í í É Á

ö ü ü ú ó í ó ü ú ö ó ű ö ó ö í ó ö í ö ű ö ó Ú ú ö ü É ó í ö Ó Á í ó í í Ú ö ú ö ű ü ó

ú ú ü ü Á ú ú ü ű ű ú ü ü ü ü

Í Í Ó ű Ü Ó Ó Ü ü Ö Í Ü Í Í ú Ö Ó Í ú ú Ö Ó É Í ű ú

ö Ó ű ö ó í ó ü ö Ó ó í ö ö ó Ö ó ö í ó í ó Á í ó Á Á Ő ú ü ó Í ü ú ü

ő ő ő ő ú É ü ú ú ű ú ű ő ő ő ő Á Á ü ő É É É É É É Á Ú Á Á ő ő ő ő ő É Á Á Á ő ő ő Á ü ő ő ü

ü ö ú ö ú ü ö ü Á Ó ö ö ö ö ú ü ú ü ü ú ú ö ö ü ü ú ü ü ö ö ű ö ü ü ü ü ö ö

ú Ü Í ú ú ú ú ú ú

Ö Ö Ö Ö Ö Á Ű É Ö Ö Ö

í Ó ó ó í ó ó ó ő í ó ó ó ó

ó É ó í ó ó í í ö í ó í ö ö ö ü ö ó ó ó ü ú ö ü ó ó ö ö ü ü ü ö ö ó ö í ó ű Ü ó í ú í ö í ö í Í ó ó í í ö ü ö ö í ö í ö ö ö ü ó í ö ö ó í ú ü ó ö

í í É í ó ó É ö í ó í ó í ó ó í ó í í ó ó ó í ö ö ö ö í í í ó ó ö ó

ű ú Í Ó Á ú Ű ű Ő Ö Á ú Ű Ü ú ú Á ú ű

ő ő ő ő ő ő ú ő ü Á ü ü ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő Ö Ó ő ő ő Ö ő ő ő

í ó í ó ó ó í í ü ú í ú ó ó ü ü í ó ü ú ó ü í í ü ü ü ó í ü í ü ü í ü ü í ó ó ó í ó í ü ó í Á

Ü

É ő ő ű ú Á ő Á ő ű ő ő ő ő ő ő ő ő ű ú ű ű ő ő ő ű

É Ö Á Í Á Ó Ö ü

Ö Ö ö Ó Ó Ó Ó Ü ú ü Ű Ö Ö Ö ö Ü ö Í ü ű

ö ő ő ü ü Ó ü ö ű Á ő ő ö ő Á Ó ű ö ü ő ő ű

ú ű ú ú ű ú ű ű ú ű ú ű Á ű ű Á ű ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ú ú ú ú ú ú

Í Ú É ő ő ú ö Ö ú ú ú ö ö ú ö ö ű ö ő ö ö ú ö ő ő ö ö ö ő ő ú ő ú ö ö ö ú ö ö ú ő ö ú ö ű ö ő Ó ő Á ö ő ö ö

É Í Á Á É Ü Ó É É É É Í Ó Ó Ő Á Á É Á É É É É Á É É Á Á É É Á É Í


ü ö ö ő ü ó ó ú ó

Í ö ö ű ú ö ö Í ö ü ö ü

É ú É ö ö ű ö ö ö ú ú ú ű ű ú ö ű ö ű ű ü ö ö ü ű ö ü ö ö ö ö ú ü ö ö ö ú ö ö ú ö ö ú ü ú ú ú ű ü ö ö ű ú ű ű ü ö ű ö ö ö ű ú ö ö ü ú ü ö ö ö ü ú ö ű

í í í í ó í ó ö ö í ű ü ó ó ü ú Á Á ó ó ó ó ó ó í ó ö ö ü Ó ö ü í ö ó ö í í ö í ó ó í ö í ú ó ú í ö ú ö ö ö í ó ó ó ú ó ü ó ö í ó ó í í í Á í ó ó ó

ű ö ú ö ö ö ö í ű ö ö ö ű ö ö ö í ü ú í ű í ö í ú ű í ü ö ö ú ö í ö ű ú ü ö ö í ö ü ö ú ű ö ö ö í Á í ü í ö ü ö í ü ö Ő ü ö í ű ü ö í í í í í

ó ö í í ü Ű Ö ó ó ű ö ü Í í í ö Ö Ó ö Ű Ö ú ó ó í í ű ö ö ö ö í ó ö ö í ö ű ö ű ö ö ö ö ö í ó Ö Ö ü ú ö ó ü ö Ö ű ö Ö ü ó ö ö ó ö ö Ó í ű ö ű ö ö ű í

Ü ű ö Á Ü ü ö ö

ű ú ü ü ü Í ü ö ü ö ü ö ü Ó ü ö ü ö ö ü ű ű ú ü ö ö ü Ó ö ű ü ö ú ö ö ü ü ű ü ü ö ö ü ü ú ö ö ü ü ú ü

Ö Ö ú

ő ő Ű ü ú ú Ú ü ű ő ő ő ő Á Á Í ü É ő ő ő ő ő É ő ú ú ú ő Á Ö ő

ű ú ó ó ü í Á Á ú ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó ó í ó ü É ű ü ó í ü í í í í í ó í ü í í ó ó Á

ö ö ö Ö ö ú Ö í Ö ű ö í Ö í ö ü ö í ú Ö Ö ö í ű ö ö í ö ö Ő ö í ü ö ö í Ö ö ö í ö í Ő í ű ű í Ö Ó í ö ö ö ö Ö Ö ö í ü ö ö Ö í ü Ö ö í ö ö ö ö ö Ö ö í

í ü í ü ő ő ü Í ő ő ő ú í ő ő ö ö ö ű ü í ő ő í ú ö ö ú ő ő ú í ő í ő ö ö í ő ü ü í ő ö ü ü ú í í ü ő í ü Í í í í ö ő ö ü ő í ő ő ü ű ő ő í ő í í ő ő

ü É ö É É ö ö ö ü ö ö Á ű ö ű ű ű Á Í ö ö Ó ö

Átírás:

Klasszikus héber nyelv 4.: Szintaxis BBN-HEB11-204 Koltai Kornélia, Biró Tamás 2017. szeptember 20.

Visszajelzés a beadott házi feladatokkal kapcsolatban

A főnevekkel kapcsolatos elsőéves tananyag ismétlése

Az óra céljai: Középhaladó bibliai héber nyelvtan: a szavaktól a szövegig morfológia szintaxis szöveg lexikon Az elsőéves tananyag átismétlése

Szórend? Egyeztetés? Morfofonológiai változások? Kompozicionalitás: szerkezet jelentése = összetevők jelentésének összege jel = forma + jelentés Morfológia: könyv + k + pluralis könyv(e)k Szintaxis: nagy + könyvek + nagy könyvek Szemantika: Melyek az atomi jelentések (pl. könyv, nagy, többes szám)? És ezek miként kombinálódnak?

Szórend? Egyeztetés? Stb. stb. Kompozicionalitás: szerkezet jelentése = összetevők jelentésének összege jel = forma + jelentés Morfológia: könyv + k könyv(e)k + pluralis Szintaxis: nagy + könyvek + nagy könyvek A szó szorosabb értelmében vett szintaxis: a mondat szerkezetével, összetevőivel foglalkozik, a jelölővel/jeltesttel, nem pedig a jelentéssel. Például: a + nagy + könyvek = 1. a nagy könyvek 2. a könyvek nagyok

Szórend? Egyeztetés? Morfofonológiai változások? Kompozicionalitás: szerkezet jelentése = összetevők jelentésének összege jel = forma + jelentés Morfológia: könyv + k + pluralis könyv(e)k Szintaxis: nagy + könyvek + nagy könyvek Szemantika: Melyek az atomi jelentések (pl. könyv, nagy, többes szám)? És ezek miként kombinálódnak? Tankönyvünk párhuzamosan tárgyalja a morfo-szintaxist és a vele párhuzamosan haladó szemantikát.

Hány szereplőt említ az alábbi mondat? Bogyó, Babóca és Baltazár korán reggel elindultak a rétre, hogy kipróbálják az ejtőernyőt, amit a méhecske varrt.

Hány szereplőt említ az alábbi mondat? Bogyó i, Babóca j és Baltazár k korán reggel elindultak a rétre, hogy kipróbálják az ejtőernyőt, amit a méhecske i / j / k / l? varrt.

Bogyó i, Babóca j és Baltazár k korán reggel elindultak a rétre, hogy kipróbálják az ejtőernyőt, amit a méhecske i / j / k / l? varrt.

Bogyó i, Babóca j és Baltazár k korán reggel elindultak a rétre, hogy kipróbálják az ejtőernyőt, amit a méhecske k varrt.

Lexikon + nyelvtan + pragmatika Egy mondat pontos jelentésének a megfejtéséhez a szavak primer jelentésén és a primer nyelvtanon kívül általában atomi jelentések a beszédszituáció, kontextus ismerete, és a világra vonatkozó általános ismeretek is szükségesek. a jelentések kombinálásának a szabályai

Beszélgetés a reggeliző asztalnál Ádám (2; 8) elkéri apa müzlijéből a mazsolát. Apa: És azt tudod, Ádám, hogy miből van a mazsola? Ádám: Iden [igen]. A dobozból. Mit értett, és mit nem értett Ádám apa kérdéséből?

A szófajokról és a nyelv szintjeiről avagy mi az ige? avagy mit utáltam az iskolai nyelvtanórákon?

Általános iskolában azt tanultam, hogy Az ige cselekvést, történést, létezést kifejező szófaj. Az igenevek (főnévi igenév, melléknévi igenév, határozói igenév) önálló szófaj. Akkor most ige-e: táncolni, táncolva, tánc, táncolás?

Szófajok a nyelvi szintek szerint: az ige Szemantika: cselekvést, történést, létezést fejez ki. Szintaxis: a mondatban az állítmányi szerepet tölti be. Morfológia: Inflexiós (ragozási) morfológia: igeragozási paradigma (konjugáció) szerint: Idő, mód, szám, személy (és nem, stb.) szerinti paradigmába rendeződik. Ezen paradigma részei a non-finit alakok is (igenevek, stb.). Derivációs (képzési) morfológia és szóösszetétel: igeként viselkedik. (Például ige ige képzők vs. ige főnév képzők vs. főnév főnév képzők vs. főnév ige képzők.)

Szófajok a nyelvi szintek szerint: a főnév Szemantika:??? Konkrét vagy elvont, élő vagy élettelen, stb. Szintaxis: A mondatban az alany, a tárgy, a birtokos, stb. szerepét töltheti be. Morfológia: Inflexiós (ragozási) morfológia: főnévragozási paradigma (deklináció) szerint. Derivációs (képzési) morfológia és szóösszetétel: főnévként viselkedik. (Például ige ige képzők vs. ige főnév képzők vs. főnév főnév képzők vs. főnév ige képzők.)

Tanulság: Egy-egy nyelvi jelenség meghatározása, vizsgálata során érdemes különválasztani az egyes nyelvi szinteket. És még két példa, ami hasznos lesz:

A nyelvi szintek szerint: a főnév határozottsága Szemantika: Egy bizonyos entitást jelöl a világban, nem az entitások egy osztályát, vagy ezen osztály egy meghatározatlan elemét. Szintaxis: A mondatban határozott főnévként viselkedik: pl. héberben egyeztetés melléknévvel, tárgyként et prepozíció Morfo-szintaxis: Határozott névelőt (magy. a, ang. the), határozott klitikumot (héb. ha-) vagy határozott végződést (arámi -a, svéd -et) kap.

A nyelvi szintek szerint: kettes szám (dualis) a héberben Szemantika:.(י ד י ם) Vagy többet, ami leggyakrabban kettő.(יו מ י ם (pl. Valamiből kettőt jelöl Akárcsak bármely nyelvben: ettől még nem lenne önálló nyelvtani kategória. Szintaxis: A mondatban többes számként viselkedik: egyeztetés melléknévvel, igével Tehát nincs értelme önálló dualisról beszélni (hanem a pluralis rendhagyó formája). Morfológia: Jellegzetes végződés: ajim, penultima hangsúllyal. Tehát van értelme önálló dualisról beszélni.

A főnévragozásról és a sémi nyelvekről

A magyar esetrendszer Nominativus, accusativus, illativus, inessivus, elativus, sublativus, superessivus, delativus, allativus, adessivus, ablativus, dativus, instrumentalis, translativus, causalis-finalis, essivus, terminativus, distributivus, temporalis, distributiv-temporalis, sociativus, locativus https://lh6.googleusercontent.com/- u edoq7ap0/tw4_gmvdc8i/aaaaaaaaada/sjjchk0kvh0/s 1600/fonevek_ragrendszer.jpg

A szanszkrit esetrendszer nominativus (alanyeset) vocativus (megszólító eset) accusativus (tárgyeset) instrumentalis (eszközhat.) dativus (részeshat. eset) ablativus (határozó eset) genitivus (birtokos eset) locativus (helyhat. eset) http://www.languagesgulper.com/eng/sanskrit_files /Sanskrit%20cases.%20Consonant%20declension.jpg

A héber a sémi nyelvek családjában ugariti h é b e r, moabita, föníciai, epigrafikus délarábiai nyelvek modern délarábiai nyelvek déli sémi nyelvek etiópiai sémi nyelvek Egyike a manapság elfogadott csoportosításoknak A sémi nyelvcsalád az afroázsiai phylum része, a következő nyelvcsaládokkal együtt: egyiptomi, berberolíbiai, kúsita, omói és csádi. Forrás: http://media.tumblr.com/3a1610dad1f160305f7922ccada4e405/tumblr_inline_myfopgy5x71rfle2b.png

Akkád (óbabiloni) esetrendszer Nominativus: alanyeset Accusativus: Genitivus: tárgyeset birtokos eset ( obliquus = acc + gen. ) Sing. m a s c. fe m. Nom šarrum šarratum Acc šarram šarratam Gen šarrim šarratim Dualis Nom šarrān šarratān Acc+Gen šarrīn šarratīn Pluralis Nom šarrū šarrātum Acc+Gen šarrī šarrātim

Masc.: Fem.: Reinhard Stempel, Abriss einer historischen Grammatik der semitischen Sprachen (Peter Lang, 1999), p. 91. [11.1.Ste.1.]

Feltételezett proto-sémi esetrendszer Nominativus: az önmagában álló főnév esete Accusativus: az igéhez kapcsolódó főnév esete F O R M A Genitivus: a főnévhez kapcsolódó főnév esete Dualis Nom Acc+Gen Sing. m a s c. Nom -u- Acc -a- Gen -i- -ā- -ay- Pluralis Nom -ū Acc+Gen -ī (obliquus = acc + gen.) V.ö. pl. az akkád, arab, ugariti nyelvekkel.

Feltételezett proto-sémi esetrendszer Nominativus: az önmagában álló főnév esete Accusativus: az igéhez kapcsolódó főnév esete Genitivus: a főnévhez kapcsolódó főnév esete F U N KC I Ó Dualis Nom Acc+Gen Sing. m a s c. Nom -u- Acc -a- Gen -i- -ā- -ay- Pluralis Nom -ū Acc+Gen -ī (obliquus = acc + gen.) V.ö. pl. az akkád, arab, ugariti nyelvekkel.

Feltételezett proto-sémi esetrendszer F U N KC I Ó Nominativus: az önmagában álló főnév esete: Accusativus: az igéhez kapcsolódó főnév esete: Genitivus: a főnévhez kapcsolódó főnév esete: alany; állítmány névszói része tárgy; határozó (hely, irány, idő ). birtokos; prepozíció után. (obliquus = acc + gen.)

Tankönyvünk logikája: Bár a (bibliai, rabbinikus, modern) héberben az esetek morfológiailag nem jelennek meg a főnéven, de a funkcióik léteznek. Nominativus: az önmagában álló főnév esete: Accusativus: az igéhez kapcsolódó főnév esete: Genitivus: a főnévhez kapcsolódó főnév esete: alany; állítmány névszói része tárgy; határozó (hely, irány, idő ). birtokos; prepozíció után. (obliquus = acc + gen.)

(Kiegészítés) Bár a (bibliai, rabbinikus, modern) héberben az esetek morfológiailag nem jelennek meg a főnéven, de a funkcióik léteznek. T É N Y L E G n e m j e l e n n e k m e g? Az esetek megjelennek, ha nem is -u-/-a-/-i- esetrag formájában: Határozott főnév accusativusa: Személyes névmások accusativusa: Személyes névmások genitivusa: prepozíció. את stb. vagy אותו, אותה tárgyi szuffixumok az igén. birtokos szuffixumok. Valamint: feltételezések arra vonatkozóan, hogy egyes nyelvi jelenségek a bibliai héberben az egykori esetragok maradványai lennének, megváltozott funkcióval. Ld. Joshua Blau, Phonology and Morphology of Biblical Hebrew (Eisenbrauns, 2010), pp. 266 270. Lásd követk. órán

Szintaktikai eset, morfológiai eset adott pozíció/funkció adott szintaktikai esetet kíván Szintaktikai pozíciók, Szemantikai funkciók Szintaktikai esetek adott szó, szófaj, főnévi csoport adott szintaktikai esetet milyen eszközzel fejez ki Morfológiai eszközök alany állítmány főnévi része megszólított topik / fókusz tárgy hely[határozó] birtokos[jelző] nominativus accusativus genitivus nullmorféma (Ø) morfológiai esetragok (pl. -u, -a, -i) elöljáró (pl. et) személyragok (pl. -o, -ah ) személyes névmások esetei = ragozott elöljárók

Szintaktikai eset, morfológiai eset tárgyi pozíció accusativust kíván. Szintaktikai pozíciók, Szemantikai funkciók Szintaktikai esetek határozott főnév az accusativusát et elöljáróval fejezi ki. Morfológiai eszközök alany állítmány főnévi része megszólított topik / fókusz tárgy hely[határozó] birtokos[jelző] nominativus accusativus genitivus nullmorféma (Ø) morfológiai esetragok (pl. -u, -a, -i) elöljáró (pl. et) személyragok (pl. -o, -ah ) személyes névmások esetei = ragozott elöljárók

Arnold & Choi 2.1: A nominativus

2.1 Nominativus: az önmagában álló főnév esete

2.1 Nominativus: az önmagában álló főnév esete A nominativust kifejező morfológiai eszközök: Főnév, melléknév: önmagában áll, morfológiai marker nélkül. (Proto-sémi *-u > Ø törlés kb. az i.e. 2. és 1. évezred fordulóján) Személyes névmás: önálló személyes névmásokkal (הוא, היא, אתה, את, אנכי \ אני...) [ valamint: személyragok az igén nézőpont kérdése: a személyes névmás megjelenési formája v. egyeztetés? ]

2.1 Nominativus: az önmagában álló főnév esete A nominativus szintaktikai viselkedése: Egyeztetés állítmánnyal? Ha alany, van egyeztetés. Egyébként (ld. a következő diákat). Szórendi helye? (ld. a következő diákat, valamint a félév későbbi óráit).

2.1 Nominativus: az önmagában álló főnév esete A nominativus által használt szintaktikai pozíciók, szemantikai funkciók: 2.1.1 Alany (subject) 2.1.2 Állítmány névszói része (predicate nominative, állítmányi nominativus) 2.1.3 Vocativus ( megszólító eset ) 2.1.4 Nominativusi absolutus (casus pendens) Kiemelt főnév (főnévi szerkezet) + témaismétlő névmás (1) (1) (2) (3) (1) Dávid a király. (2a) Dávid, király vagy. (2b) Dávid, te vagy a király. (3) Dávid, ő a király.

2.1 Nominativus: az önmagában álló főnév esete 2.1.1 Alany (subject) Egyezik nemben, számban és személyben (de határozottságban nem) az állítmánnyal. Alapszórend: VSO, tehát az ige / állítmány után. Néha a mondat elejére kerül.

2.1 Nominativus: az önmagában álló főnév esete 2.1.2 Állítmány névszói része Alapszórend: VSO, tehát a mondat elején. (predicate nominative, állítmányi nominativus) Néha a mondat későbbi részébe kerül (identification, ld. 5.1.1). Állítmány igei és névszói része közt nincs egyeztetés. Tankönyvünk szerint csak a főnév nominativusa tartozik ide (vö. 2.1.2 utolsó mondata), de a melléknév, stb. nominativusáról is lehetne ugyanígy beszélni (vö. pl. 2.5.2). Te [egy] király vagy: te és vagy : sg. 2, határozott [egy] király : sg. 3, határozatlan

Lábjegyzet: néhány meglepő eset, amikor az ige és az állítmány névszói része nem egyezik számban vagy nemben: (1) Álmomban két macska voltam. (Karinthy Frigyes) (2) The star attractions in the museum were the art. (link) (3) The real draw of this restaurant is the desserts. (link) דנה אינטרנשיונל הייתה פעם בן. (4) (link)

2.1 Nominativus: az önmagában álló főnév esete 2.1.3 Vocativus ( megszólító eset ) Szervetlenül kapcsolódik a mondathoz, ezért: Nem egyezik az alannyal és az igei állítmánnyal ( Ó, Dávid, te vagy a király! ) Szeret a mondat elejére vagy a mondat végére kerülni. Valamint: a héberben a vocativus általában határozott: névelőt szokott kapni, ha kaphat (pl.,המלך de.(דוד Vö. 2.6.2. ה ח ר ש ים ש מ ע ו ו ה ע ו ר ים ה ב יט ו ל ר א ות :42:18 Jes. Példa: Ti siketek, halljatok! Ti vakok, nézzetek föl, és lássatok! (RUF)

2.1 Nominativus: az önmagában álló főnév esete 2.1.4 Nominativusi absolutus (casus pendens) Kiemelt főnév (főnévi szerkezet) + témaismétlő névmás Szervetlenül kapcsolódik a mondathoz, ezért: Kiemelve a mondat elé nominativusi esetben, majd a mondaton belül névmásként megismételve, a megfelelő formában és pozícióban. Mi a kiemelés oka? Topik, fókusz, túl hosszú mondatrész, stb.

Nominativusi absolutus (casus pendens) példák Lev. 11:41 (túl hosszú + a témaismétlő névmás alappozícióban) ו כ ל ה ש ר ץ ה ש ר ץ ע ל ה א ר ץ ש ק ץ ה וא És minden, a földön mászó csúszómászó az utálatosság [tisztátalan] Gen. 17:4 Gen. 3:12 (egy birtokosjelző kiemelve topikként) א נ י א ת ך י ה נ ה ב ר ית Ami engem illet, íme a szövetségem veled. Van-e példa, ahol témaismétlő névmás = ragozott prepozíció? (túl hosszú + a témaismétlő névmás is fókuszpozícióban) ה א ש ה א ש ר נ ת נ ה ל י ה וא ע מ ד י נ ת ת ה מ ן ה ע ץ

Topik és fókusz (avagy a magyar nyelv szórendje nem is annyira szabad?) A gyerek megette a kenyeret. A kenyeret megette a gyerek. A gyerek a kenyeret megette. A kenyeret a gyerek megette. Megette a gyerek a kenyeret. Megette a kenyeret a gyerek. A gyerek ette meg a kenyeret. A kenyeret ette meg a gyerek. A gyerek a kenyeret ette meg. A kenyeret a gyerek ette meg. * Ette meg a gyerek a kenyeret. * Ette meg a kenyeret a gyerek.

Topik és fókusz (avagy a magyar nyelv szórendje nem is annyira szabad!) A gyerek a kenyeret ette meg, nem az almát. * A gyerek a kenyeret ette meg, nem a felnőtt. A gyerek a kenyeret ette meg, a felnőtt pedig az almát.? A gyerek a kenyeret ette meg, az almát pedig a felnőtt. * A kenyeret a gyerek ette meg, nem az almát. A kenyeret a gyerek ette meg, nem a felnőtt. A kenyeret a gyerek ette meg, az almát pedig a felnőtt.? A kenyeret a gyerek ette meg, a felnőtt pedig az almát. A magyar mondat szórendje: 1. topik (ha van), 2. fókusz (ha van), 3. többi mondatrész. Ha nincs fókusz, az igekötő a fókusz helyére kerül.

Topik és fókusz Alapjelentés: Topik: amiről a mondat szól. Fókusz: kis szünet amire nézve igaz a mondat, de más hasonlóra nem. írtó hangsúly A gyerek megette a kenyeret. F(x,y) : x F-ezi y-t. x-ről azt állítom, hogy F(x,y). A gyerek megette a kenyeret (a felnőtt pedig ). y-ról azt állítom, hogy F(x,y). A kenyeret a gyerek megette (az almát pedig ). X elemei közül csak x-re igaz, hogy F(x,y). A GYEREK ette meg a kenyeret (és nem a felnőtt). Y elemei közül csak y-ra igaz, hogy F(x,y). A KENYERET ette meg a gyerek (és nem az almát).

Nominativusi absolutus (casus pendens) példák Gen. 36:8 עש ו ה וא א ד ום Két elemzés, és így két jelentés is lehetséges: [Waltke & O Connor 1990:131] (1) alany + pleonasztikus (redundáns) névmás mint kopula + állítmány Jelentés: Ézsau Edom = Esau is Edom BT véleménye: kellene egy anyanyelvi beszélő és egy hangfelvétel Én (2)-re szavazok (2) topik + témaismétlő névmás mint alany + állítmány Jelentés: Ézsau Edom = Ami Ézsaut illeti, ő Edom = As for Esau, he is Edom

Módosult (másodlagos) jelentésű mondatok: topik, fókusz, de kérdés, felszólítás, óhajtás stb. is Alapjelentés alapszórend Módosított jelentés az adott nyelv - nem fejezi ki nyelvi eszközzel - hangtani eszközökkel (hangsúly, intonáció, szünet) fejezi ki (pl. angol fókusz, magyar kérdés; BH: írásban fennmaradt nyelv esetén nem tudhatjuk!) - extra morfémát használ (pl. japán wa topikmarker; magyar vajon, francia est-ce que kérdőszócskák; magy. bárcsak) - speciális szerkezetet használ (pl. ang. cleft construction: it is X that fókusz; as for X, topik; I wish + perfect óhajtas) - módosított szórend (pl. magyar fókusz; ang., ném. kérdés)

Héber alapszórend VSO, de módosulhat: Topikalizáció Gen. 3:15: (vö. A gyerek megette a kenyeret, a felnőtt pedig ) י ש ופ ך ה וא ר אש ו א ת ה ת ש ופ נ ו ע ק ב Gen. 13:12: ő [az asszony utódja] a fejedet tapossa, és te [a kígyó] a sarkába marsz. י ש ב א ב ר ם ב א ר ץ כ נ ע ן י ש ב ב ע ר י ול וט ה כ כ ר Fókusz Zsolt. 100:3: (vö. A GYEREK ette meg a kenyeret, és nem a felnőtt.) ה וא ע ש נ ו ולא )ו ל ו( א נ ח נ ו Jer. 1:11: ő [Isten] alkotott minket, és az övéi vagyunk / és nem mi. מ ה א ת ה ר א ה י ר מ י ה ו ו א מ ר מ ק ל שק ד א נ י ר א ה

Forma és funkció/jelentés

Forma (morfológia és szintaxis) vs. jelentés (szemantika) Hogy eljussunk a szavak alakjától a szöveg jelentéséig: Adott forma, például elöljáró nélküli főnév constructus-os szerkezet perfectumban álló ige milyen jelentéseket fejezhet ki? Adott jelentést, funkciót, például megszólítást birtokviszonyt jövő időt milyen formák fejezhetnek ki? néhány forma (formák diszkrét halmaza) a lehetséges jelentések folytonos spektruma

Forma (morfológia és szintaxis) vs. jelentés (szemantika) Adott forma Adott jelentést, funkciót milyen jelentéseket fejezhet ki? milyen formák fejezhetnek ki?

Házi feladat

Következő órára: olvasandó + házi feladat 1. Újraolvasás: 2-2.1 szakasz. Előolvasás: 2.2-2.3 szakaszok. 2. Melléknevek, névmások, elöljárók: az elsőéves tananyag átismétlése. Valamint: ismételni a főnévragozást (birtokos szuffixumokat). 3. A mára kiválasztott, feldolgozott 10 bibliai versből összegyűjtött és elemzett főnevek körében: Begyakorlás : keressen példá(ka)t a négyféle nominativusra. Vannak problémás esetek? Ha szükséges, adjon rövid magyarázatot is. Előkészítés : gyűjtsön össze 5 constructus-os szerkezetet: saját szavaival fogalmazza meg, mi a szemantikai kapcsolat a két főnév között (vö. 2.2). Papíron leadva. Határidő: hétfő dél (12:00).

Viszlát jövő szerdán!