Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa

gh CSALÁDORVOS KUTATÓK ORSZÁGOS SZERVEZETE XV. KONGRESSZUSA 2016. február 25-27. Budapest, Hotel Flamenco Program és Összefoglalók Prevenció 2016. Szervezők Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék Családorvos Kutatók Országos Szervezete (CSAKOSZ) Tudományos és Szervező Bizottság Dr. Kalabay László Dr. Tamás Ferenc Dr. Torzsa Péter Fekete Ilona és a Pécsi CSAKOSZ Iroda munkatársai E-mail: csakoszkonf@gmail.com

Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa

Általános tájékoztatás Regisztráció: Hotel Flamenco 12.00-tól folyamatosan Ebéd: A kiosztott jegyek felhasználásával. Helyszíne a szálloda étterme Fogadás: 2016. február 26-án 20.00 kor (program, zene, tánc) A részvételi díj magában foglalja: a tudományos programokon való részvétel lehetőségét, a Program- és Absztraktfüzetet, valamint a kitűzőt. Kiemelt támogatóink 77 Elektronika Kft EGIS Gyógyszergyár Zrt International Medical Services Magyar Orvosi Kamara Nemzetközi Édesítőszer Szövetség Pfizer Gyógyszerkereskedelmi Kft Richter Gedeon Nyrt ExtractumPharma Zrt Innovelle Pharma KRKA Magyarország Kft LUX Hungaria Kft Magzat Hangja Program Mylan Kft Strathmann GmbH&Co.KG Wörwag Pharma Támogatóink A Szervező Bizottság köszönetét fejezi ki a támogatásokért. Ez a segítség hozzájárul a színvonal növeléséhez, a résztvevők, különösen a fiatal kollégák és tutorok költségeinek csökkentéséhez. Fontos technikai információ: Közvetlenül az előadások előtt dia-feltöltési lehetőség nincs, az előadást legalább 1 blokkal korábban, de inkább előző nap kérjük feltölteni!

A CSAKOSZ ÉLETMŰ DÍJ-jal korábban kitüntetett kollégáink 2003 Dr. Várallyay Gyula (Derecske) 2004 Dr. Morva László (Tataháza) 2005 Dr. Hidas István (Pilisvörösvár) 2006 Dr. Margittay Erzsébet (Fót) 2007 Dr. Arnold Csaba (Budapest) 2008 Dr. Várbíró István (Pécs) 2009 Dr. Ilyés István (Debrecen) 2010 Dr. Nagy Lajos (Pécs) 2011 Dr. Márton Hajnalka (Debrecen) 2012 Dr. Végh Mária (Pécs) 2013 Dr. Kozma Anna (Domaszék) 2014 Dr. Hajnal Ferenc (Szeged) 2015 Dr. Erdei István (Debrecen) 2016 Dr. Sirák András (Velence)

8 Családorvos Kutatók Országos Szervezete XV. Kongresszusa 2016. február 25-27. Budapest, Hotel Flamenco 2016. február 25. (csütörtök) 13.00-13.30 Megnyitó Dr. Hunyady László egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem ÁOK dékánja Dr. Kalabay László egyetemi tanár, tanszékvezető Dr. Rurik Imre egyetemi tanár, a CSAKOSZ elnöke Dr. Hajnal Ferenc egyetemi tanár, a Szakmai Kollégium Háziorvosi Tagozatának elnöke 13.30-14.00 Életmű-díj átadás és az életműdíjas előadása Dr. Sirák András oktató háziorvos, Velence CSAKOSZ Díjak átadása - Legjobb Közlemény Díja - Legjobb TDK előadás 14:00-15:00 Plenáris ülés Üléselnök: Dr. Kalabay László - Dr. Rinfel József KORSZERŰ SZUICID PREVENCIÓS MÓDSZEREK AZ ALAPELLÁTÁSBAN Dr. Perczel-Forintos Dóra Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológia Tanszék, Budapest PREVENCIÓ: AZ ÉLETMÓD, MINT EPIGENETIKAI TÉNYEZŐ Dr. Falus András Semmelweis Egyetem ÁOK Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, EDUVITAL, Budapest 15.00-15.20 Kávészünet 15.20-17.10 Hypertonia és kardiovaszkuláris betegségek I. Üléselnök: Dr. Éger István - Dr. Ilyés István SZEMÉLYRE SZABOTT VÉRNYOMÁSCSÖKKENTÉS - FÓKUSZBAN AZ ANYAGCSERE Dr. Finta Ervin (Pfizer) (20 perc) Szent Imre Egyetemi Oktatókórház VIP-1 profil, Budapest

KARDIOMETABOLIKUS RIZIKÓÁLLAPOTOK HÁZIORVOSI GONDOZÁSA. A KOCKÁZATI CSOPORTBA SOROLÁS ÉS A GONDOZÁS CÉLÉRTÉKEINEK VÁLTOZÁSA Dr. Ilyés István (20 perc) Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen TTEKG. KARDIOLÓGIAI TELEMEDICINA AZ ALAPELLÁTÁSBAN Győrfi Pál International Medical Services (20 perc) MINDENKI MÁSKÉPP CSINÁLJA. GONDOLATOK A HYPERTONIA GONDOZÁSRÓL Dr. Sirák András Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék, oktató praxis, Velence STROKE REHABILITÁCIÓ I. ELSŐDLEGES MEGELŐZÉS, KORAI FELISMERÉS AZ ALAPELLÁTÁSBAN, INTÉZMÉNYI ÉS KÖZÖSSÉGI REHABILITÁCIÓ Dr. Rinfel József, Varga Máté, Dr. Balogh Sándor PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs STROKE REHABILITÁCIÓ II. ELSŐDLEGES MEGELŐZÉS, KORAI FELISMERÉS AZ ALAPELLÁTÁSBAN, INTÉZMÉNYI ÉS KÖZÖSSÉGI REHABILITÁCIÓ Varga Máté, Dr. Rinfel József, Dr. Balogh Sándor PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs STROKE ÉS AZ EZT KÖVETŐ SZEKUNDER PREVENCIÓ AZ ALAPELLÁTÁSBAN Dr. Szijj Otília 1, Dr. Nagy Éva 2 PTE ÁOK Szak- és Továbbképző Központ 1, Pécs, Oktató praxis, Szombathely 2 STROKE-OS BETEGEK UTÁNKÖVETÉSES VISZGÁLATA BUDAPEST XIII. ÉS XVIII. KERÜLETÉBEN Dr. Baranyai Dávid, Dr. Rinfel József PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs 17:10-17.30 Szünet 17.30-18.20 Hypertonia és kardiovaszkuláris betegségek II. Üléselnök: Dr. Végh Mária - Dr. Hajnal Ferenc A VÉGTAGI ISZKÉMIÁS KONDICIONÁLÁS LEHETSÉGES SZEREPE A KARDIOVASZKULÁRIS PREVENCIÓBAN Dr. Pipicz Márton, Dr. Mester Lajos, Dr. Varga Albert SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelő, Szeged A HYPERTONIA ÉS A HYPERTÍM AFFEKTÍV TAMPERAMENTUM HATÁSA A SZÉRUM BRAIN-DERIVED NEUROTROPHIC FACTOR (BDNF) SZINTRE

Dr. Nemcsik János 1, Dr. László Andrea 1, Dr. Kőrösi Beáta 1, Dr. Eörsi Dániel 1, Dr. Torzsa Péter 1, Dr. Cseprekál Orsolya 2, Dr. Tislér András 2, Dr. Tabák Ádám 2, Dr. Gonda Xénia 3, Dr. Rihmer Zoltán 3,4, Nemcsik-Bencze Zsófia 5, Dr. Lénárt Lilla 6, Dr. Hodrea Judit 6, Dr. Fekete Andrea 6 Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék 1, I. sz. Belgyógyászati Klinika 2, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály 3, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika 4, Radiológiai és Onkoterápiás Klinika 5, I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika 6, Budapest AZ AFFEKTÍV TEMPERAMENTUMOK KAPCSOLATA A VÉRNYOMÁS- ÉS AZ ARTÉRIÁS ÉRFALMEREVSÉGI PARAMÉTEREKKEL KRÓNIKUS HIPERTÓNIÁS BETEGEKBEN Dr. Kőrösi Beáta 1, Dr. László Andrea 1, Dr. Eörsi Dániel 1, Dr. Torzsa Péter 1, Dr. Gonda Xénia 2,3, Dr. Rihmer Zoltán 2,4, Dr. Tabák Ádám 5, Dr. Cseprekál Orsolya 5, Dr. Tislér András 5, Nemcsik-Bencze Zsófia 6, Dr. Nemcsik János 1 Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék 1, Klinikai és Kutatási Mentálhigiénés Osztály 2, 3 MTA-SE Neurobiokémiai Kutatócsoport; 4 Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterépiás Klinika; 5 I. sz. Belgyógyászati Klinika; 6 Radiológiai és Onkoterápiás Klinika, Budapest PERICARDIALIS FLUIDUM RITKA ESETE Dr. Illés Blanka 1, Dr. Ágoston Gergely 1, Dr. Kovács László 2, Dr. Varga Albert 3 SZTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika 1, Reumatológiai Klinika 2, Családorvosi Tanszék és Rendelő 3, Szeged GYORSAN PROGREDIÁLÓ JOBB SZÍVFÉL ELÉGTELENSÉG Dr. Ágoston Gergely 1, Dr. Illés Blanka 1, Dr. Varga Albert 2 SZTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika 1, Családorvosi Tanszék és Rendelő 2, Szeged

2016. február 26. (péntek) 08.15-10.30 Varia I. Üléselnök: Dr. Nagy Lajos - Dr. Vajer Péter A HUMÁN FETUIN-A rs4917 POLIMOFIZMUS ÉS AZ ELHÍZÁS KAPCSOLATA EGÉSZSÉGESEKBEN ÉS SZÍVINFARKTUS UTÁN Dr. Temesszentandrási György 1, Dr. Vörös Krisztián 2 Dr. Márkus Bernadett 2, Dr. Prohászka Zoltán 1,3, Dr. Falus András 4, Dr. Cseh Károly 5, Dr. Kalabay László 2 Semmelweis Egyetem ÁOK 1 III. sz. Belgyógyászati Klinika, 2 Családorvosi Tanszék, 3 MTA Atherosclerosis Kutatócsoport, 4 Genetikai, Immunológiai és Sejtbiológiai Intézet, 5 Népegészségügyi Intézet, Budapest HÁZIORVOSOK SZERENCSEJÁTÉKKAL KAPCSOLATOS ATTITŰDJÉNEK ÉS TUDÁSÁNAK FELMÉRÉSE Dr. Vajer Péter, Túri-Kovács Nóra, Dr. Tamás Ferenc, Dr. Kalabay László Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék, Budapest THERÁPIA REZISZTENS HYPOTHYREOSIS ESETE Dr. Juhász Szilvia, Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs SZEMÉLYRE-SZABOTT FARMAKOTERÁPIA LEHETŐSÉGEI A CSALÁDORVOS GYAKORLATÁBAN Dr. Nagy Lajos PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs CSALÁDORVOSOK KÖZREMŰKÖDÉSE A PÉCSI ORVOSKÉPZÉS CURRICULUMÁBAN Dr. Végh Mária, Dr. Balogh Sándor, Bodai Csabáné PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs AZ ANAMNÉZIS FONTOSSÁGA AVAGY EGY PHD MARGÓJÁRA Dr. Szabó György Enese ALVADÁSGÁTLÁS CSALÁDORVOSI KIHÍVÁSAI Dr. Fehér László 10. sz. felnőtt háziorvosi körzet, Gyula ÚJ ORÁLIS ANTIKOAGULÁNSOK, ÚJ PREVENCIÓS LEHETŐSÉGEK Dr. Nagy Éva Geomed Kft. Háziorvosi Szolgálat, Szombathely A PNEUMOCOCCUS OKOZTA TÜDŐGYULLADÁS MEGELŐZÉSE FELNŐTTKORBAN Dr. Ócsai Lajos (Pfizer) (20 perc) Országos Tisztiorvosi Hivatal, Budapest

JÓ GYAKORLAT - A MENINGOCOCCUS C BETEGSÉG MEGELŐZÉSÉBEN Dr. Józsa Lajos Hajdúböszörmény FEJFÁJÁS ÉS MIGRÉN A CSALÁDORVOSI GYAKORLATBAN Dr. Ertsey Csaba Semmelweis Egyetem ÁOK Neurológiai Klinika, Budapest (Pfizer) (20 perc) 10.30-11.00 Kávészünet 11.00-13.00 Nemzetközi Blokk Üléselnök: Dr. Kalabay László, Dr. Rurik Imre RISKS EMBEDDED IN RISK INTERVENTION. THE HISTORY OF PREVENTION IN NORDIC MEDICINE Dr. Anna Stavdal Family Medicine specialist, Part Time Lecturer at the University of Oslo, Vice President of WONCA Europe, Oslo, Norway FAMILY MEDICINE IN CHANGING WORD & TRANSLATIONAL RESEARCH ON COMPLEXITY OF CARE Dr. Mehmet Ungan President of EGPRN, Wonca Europe, EB Member, Ankara University School of Medicine, Ankara, Turkey STRENGTHENING OF PRIMARY CARE! BUT HOW? Dr. Manfred Maier Dept. General Practice, Centre for Public Health, Medical University of Vienna, Austria A PERSPECTIVE ON EUROPEAN GENERAL PRACTICE RESEARCH AND A FOCUS ON PREVENTING PATIENT ERRORS THROUGH A LEARNING HEALTHCARE SYSTEM (LHS) Dr. Jean Karl Soler Past President of EGPRN, Attard, Malta 13.00-14.00 Ebédszünet 14.00-16.00 Diabétesz, anyagcserebetegségek Üléselnök: Dr. Ábel Tatjána - Dr. Oláh Ilona BIZTONSÁGOSAK-E AZ ALACSONY ENERGIATARTALMÚ ÉDESÍTŐSZEREK? Lugasi Andrea Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelemi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Vendéglátás Intézeti Tanszék, Budapest (Nemzetközi Édesítőszer Szövetség) (30 perc)

ÉDESÍTŐSZEREK 2016 Dr. Hidvégi Tibor Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (Nemzetközi Édesítőszer Szövetség) (30 perc) A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG MICROVASCULARIS SZÖVŐDMÉNYEINEK VIZSGÁLATA EGY CSALÁDORVOSI PRAXISBAN Szatmári Zsófia, Dr. Vörös Krisztián, Dr. Oláh Ilona Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék, Budapest INTERAKTÍV DIABETES GONDOZÁS HÁZIORVOSI PRAXISBAN Dr. Rosta László Háziorvosi Rendelő, Felsőrajk A VÉRCUKORADATOK ÉRTÉKELÉSE A HYPOGLYKAEMIA KOCKÁZAT SZEMPONTJÁBÓL Dr. Kis János Tibor 77 Elektronika Kft (20 perc) Budai Irgalmasrendi Kórház, Budapest AZ EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS ÉS A FIZIKAI AKTIVITÁS HATÁSA A NON-HDL- KOLESZTERIN SZINTRE KARDIOVASZKULÁRIS BETEGSÉGTŐL MENTES NEM DIABÉTESZES ELHÍZOTT PÁCIENSEKEN Dr. Móczár Csaba Irinyi utcai Háziorvosi Rendelő, Kecskemét MEGEGYEM VAGY NE EGYEM? TÉNYEK ÉS TÉVHITEK AZ ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATBAN Antal Emese TÉT Platform Egyesület, Budapest 16.00-16.20 Kávészünet 16.20-17.20 Szívügyekben itthon vagyunk (EGIS) Üléselnök: Dr. Varga Albert - Dr. Antalics Gábor FÓKUSZBAN A HARMADIK GENERÁCIÓS BÉTA-BLOKKOLÓK A HIPERTÓNIA KEZELÉSÉBEN Dr. Nádházi Zoltán II. sz. Belgyógyászati Klinika Semmelweis Egyetem ÁOK, Budapest GYAKORLAT TESZI A MESTERT Dr. Bártfai Ildikó Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat, Kardiológia, Budapest PERIFÉRIÁS ÉRBETEGSÉG DIAGNOSZTIKÁJA ÉS KEZELÉSE Dr. Vértes András Egyesített Szent István és Szent László Kórház Kardiológiai Osztály, Budapest

17.20-17.50 Várandósgondozás Üléselnök: Dr. Szélvári Ágnes - Dr. Mester Lajos VÁRANDÓS GONDOZÁS ÉS HÁZIORVOSI KOMPETENCIA Dr. Cs. Szabó Zsuzsanna, Dr. Varga Albert SZTE ÁOK Családorvosi Intézet, Szeged TELE-CARDIOTOCOGRÁFIA A VÁRANDÓS GONDOZÁSBAN (20 perc) Dr. Török Miklós 1, Dr. Takács István 2 Honvéd Kórház EK, Szülészeti-Nőgyógyászati és PIC osztály 1, Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék 2, Budapest 17.50-18.30 Közgyűlés (Cordoba Terem) 18.30-19.00 Vezetőségi ülés (Cordoba Terem) 20.00 Fogadás (Ravel Terem)

2016. február 27. (szombat) Üléselnök: Dr. Szabó János - Dr. Márton Hajnalka 08.30-09.30 Oktatás, praxisszervezés EGY PRAXISKÖZÖSSÉG HÉTKÖZNAPJAI Dr. Szabó János Alapellátás-fejlesztési Modellprogram, Hevesi Praxisközösség, Heves CSALÁDORVOSOK FOLYAMATOS SZAKORVOS TOVÁBBKÉPZÉSE A PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEMEN - 2015 Kalmár Zoltánné, Dr. Balogh Sándor PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs FACEBOOK A HÁZIORVOSI PRAXISBAN Dr. Mohos András 1,2, Dr. Mester Lajos 2, Dr. Varga Albert 2 Tiszasziget 1, SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelő 2, Szeged EGÉSZSÉGTUDATOSSÁG A FITNESZ SZAKMÁBAN, ILLETVE ÜLŐ MUNKAHELYEN DOLGOZÓK KÖRÉBEN Dr. Kolláth Rita, Dr. Pipicz Márton, Dr. Mester Lajos, Dr. Varga Albert SZTE ÁOK Családorvosi Intézet és Rendelő, Szeged HOGY IDŐBEN KIDERÜLJÖN. A TÁMOP-6.1.4/12/1-2012-001 KORAGYERMEKKORI (0-7 ÉV) PROGRAM EREDMÉNYEI Dr. Márton Hajnalka Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen MI A PROBLÉMA A HÁZIORVOSI INDIKÁTOROKKAL? Dr. Kolozsvári László Róbert, Dr. Rurik Imre Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen 09.30-10.30 OSAS blokk Üléselnök: Dr. Ádám Ágnes - Dr. Torzsa Péter AJÁNLÁS A KÖZÚTI JÁRMŰVEZETŐK EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGÁNAK VIZSGÁLATÁHOZ AZ OSAS VONATKOZÁSÁBAN Dr. Szakács Zoltán MH Egészségügyi Központ, Budapest OBSTRUKTÍV ALVÁSI APNOE (OSA) ÉS HYPERTONIA - ÚJDONSÁGOK Dr. Alföldi Sándor Szent Imre Oktatókórház Anyagcsere Központ, Budapest OSAS - A SZEKUNDER HIPERTÓNIA LEGGYAKORIBB OKA! AZ ABPM SZEREPE A PRAXISBAN,- ÉS AZON TÚL

Dr. Ádám Ágnes 1,2, Dr. Csatlós Dalma 2 Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék 1, Hipertónia Centrum - Zuglói Egészségügyi Szolgálat 2, Budapest A CSALÁDORVOSOK ÉS REZIDENSEK ALVÁSI APNOÉVAL KAPCSOLATOS ISMERETEI ÉS ATTITŰDJEI Dr. Torzsa Péter 1, Dr. Ádám Ágnes 1, Dr. Csatlós Dalma 1, Dr. Eőry Ajándék 1, Dr. László Andrea 1, Maga Péterné Szűcs Alexandra 1, Dr. Nemcsik János 1, Dr. Szakács Zoltán 2, Dr. Márkus Bernadett 1, Dr. Kalabay László 1 Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék 1, MH Egészségügyi Központ 2, Budapest 10.30-10.50 Kávészünet 10.50-11.20 Hypertonia és kardiovaszkuláris betegségek III. Fórum a Magyar Hipertónia Társaság és a Családorvos Kutatók Országos Szervezetének részvételével Moderátor: Dr. Kiss István - Dr. Tamás Ferenc 11.20-12.20 Rezidensi blokk: A háziorvostan szakorvosképzés helyzete, praxisvásárlás. Pályaelhagyás megelőzése Moderátor: Dr. Jancsó Zoltán, Dr. Mester Lajos, Dr. Rinfel József, Dr. Torzsa Péter 12.20-13.20 Ebédszünet 13.20-14.50 Demencia, onkológia, hospice ellátás Üléselnök: Dr. Heim Szilvia - Dr. Jancsó Zoltán CSALÁD-ORVOSLÁS A MENTÁLIS HANYATLÁS KEZDETÉN - KORAI FELISMERÉS, KEZELÉS, BETEGVEZETÉS Dr. Váradi Enikő Pszichiátriai Betegek Integrált Nappali Intézménye, Cogito Alapítvány, XVI. ker. KESZ Pszichiátriai Gondozó és Szakrendelő, Budapest (Pfizer) (20 perc) AZ ALZHEIMER CAFÉ SZEREPE A DEMENCIÁVAL ÉLŐK GONDOZÁSÁBAN Csergő Ágnes, Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs A DEMENCIÁVAL ÉLŐK PALLIATÍV ELLÁTÁSA Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs

A CSALÁDORVOSOK ALZHEIMER-KÓRRAL KAPCSOLATOS TUDÁSSZINTJÉNEK FELMÉRÉSE Steiner Viktória, Dr. Heim Szilvia, Busa Csilla PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs DAGANAT, MI MÁS? RITKA KISMEDENCEI TÉRFOGLALÓ FOLYAMAT TANULSÁGAI Dr. Barna Imre 1, Dr. Rinfel József 1, Dr. Papp Szilárd 2 PTE ÁOK Alapellátási Intézet 1, Szülészeti-Nőgyógyászati Klinika 2, Pécs A BŐRDAGANATOK KORAI FELISMERÉSÉNEK FONTOSSÁGA EGY MEGDÖBBENTŐ ESET KAPCSÁN Dr. Juni Eszter, Dr. Rinfel József PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs "IGÉNY - DILEMMA - VALÓSÁG A HOSPICE-PALLIATÍV ELLÁTÁSBAN Lukács Miklós, Dr. Csikós Ágnes PTE ÁOK Alapellátási Intézet Hospice-Palliatív Tanszék, Klinikai Palliatív Team, Pécs AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÖNRENDELKEZÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Busa Csilla 1,2, Dr. Radványi Ildikó 1, Dr. Csikós Ágnes 1 PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Hospice-Palliatív Tanszék 1, Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete 2, Pécs 14.50-15.20 CSAKOSZ díjazottak előadásai Üléselnök: Dr. Torzsa Péter - Dr. Rurik Imre A Legjobb Közlemény Díja: Eőry A, Rózsa S, Gonda X, Döme P, Torzsa P, Simavorian T, Fountoulakis KN, Pompili M, Serafini G, Akiskal KK, Akiskal HS, Rihmer Z, Kalabay L. The association of affective temperaments with smoking initiation and maintenance in adult primary care patients. Journal of Affective Disorders 172: 397-402. (2015) Kolozsvári L, Orozco-Bertan O, Rurik I: Do family physicians need more payment for working better? Financial incentives in primary Care. Atención Primaria 46(5): 261-266. (2014) Kongresszusi beszámolók Dr. Eőry Ajándék 15.20-15.40 Tesztírás 15.40 A kongresszus zárása

AZ ELŐADÁSOK BEKÜLDÖTT ÖSSZEFOGLALÓI OSAS - A SZEKUNDER HIPERTÓNIA LEGGYAKORIBB OKA! AZ ABPM SZEREPE A PRAXISBAN,- ÉS AZON TÚL Dr. Ádám Ágnes 1,2, Dr. Csatlós Dalma 2 Semmelweis Egyetem ÁOK Családorvosi Tanszék 1, Hipertónia Centrum - Zuglói Egészségügyi Szolgálat 2, Budapest A hipertónia szűrése és gondozása alapellátási feladat, amely a praxisban regisztrált valamennyi személyre vonatkozik. Az ABPM a családorvosi praxisokban nélkülözhetetlen az igényes magasvérnyomás orvoslásához. Sem szűrni, sem kezelést megtervezni, sem gondozni nem lehet nélküle. Az ABPM specifikus javallatai közül, az alvási apnoeval (OSAS) foglalkozunk kiemelten. Nagy vizsgálatok igazolták, hogy az OSAS a hypertonia önálló, annak súlyosságával arányosan fokozódó komoly rizikófaktora és társbetegsége. Az OSAS-hoz társuló hypertonia, gyakran non-dipper kórforma. Az alvási apnoe még mindig jelentősen aluldiagnosztizált kórkép. Előadásunkban bemutatjuk az OSAS, az alapellátásban is könnyen elvégezhető műszeres szűrését. Praxisunkban 10 éven keresztül végzett szűrőmunka bebizonyította, hogy ABPM-el a non-dipper hipertónia kimutatható, és az OSAS gyanú mindenképpen felvethető. A 2002-2012- ig terjedő periódusban 134, - alváslaborban is igazolt, - OSAS beteget találtunk. A szűrést folytattuk a praxison túl is. Az országban elsőként létesített, Zuglói Hipertónia Centrumunk első két évének tapasztalatairól is beszámolunk. A 2014. február 3-án nyílt ambulancián, 211 új beteggel 969 orvos-beteg találkozás történt. 158 betegnél végeztünk ABPM vizsgálatot. Ebből 75 beteg bizonyult nondippernek (diurnális indexük 10 alatt volt). OSAS gyanújával alváslaborba küldtünk 54 beteget. 26 betegnél az OSAS igazolódott, 18 fő súlyos OSAS miatt már CPAP kezelést kap. 11 fő még vár a vizsgálatra. Néhány jellegzetes ABPM lelet érzékelteti a vizsgálat szükségességét. A Hipertónia Centrumban végzett munka kezdeti tapasztalatai alapján látható, hogy nagy szükség van hasonló, az alapellátáshoz kapcsolódó Hipertónia Centrum létrehozására. Ezekben licencvizsgázott hypertonologus szakorvosok segíthetik a magasvérnyomás betegek ellátását. Bekapcsolódhat akár egy-egy jövőben alakuló praxisközösség munkájához is. Az ABPM vizsgálat non-dipper hipertóniásai között, az alvásvizsgálat nagyszámú súlyos OSAS beteget talált. Saját felvetésünket a praxisban és azon túl is bizonyítottuk: az ABPM alkalmas az alvási apnoe szűrésére! MEGEGYEM VAGY NE EGYEM? TÉNYEK ÉS TÉVHITEK AZ ÉLELMISZEREKKEL KAPCSOLATBAN Antal Emese TÉT Platform Egyesület, Budapest Napjainkban az egészséges életmód megvalósítása kilépett a klasszikus kommunikációs keretek közül: az internet elterjedésével egyre többen szereznek egészségügyi információkat ellenőrizetlen forrásokból, ahol nincs jelen az egészségügyi szakember jelentette kontroll. Ennek veszélye, hogy a gyors információáramlás miatt széles rétegeket képesek elérni, és az evidenciákon alapuló érvelés sokszor hatástalan marad a leegyszerűsített, ám a tudományosság látszata mögé bújó üzenetekkel szemben. Az egészséges életmóddal kapcsolatban a legtöbb bizonytalanság a kiegyensúlyozott táplálkozás terén van. A kellő alaptudás hiánya és a téves információk miatt szükséges volna a lakosság ismereteit bővíteni, és érthetővé tenni a táplálkozással, életmóddal összefüggő kutatások legújabb eredményeit számukra. Az ehhez

szükséges üzenetek megfogalmazása, vagy a korábbi üzenetek megváltoztatása közérdek, de csak széles körű kooperációval lehetséges. Robert Hackmann és mtsai ennek érdekében a tudományos és kormányzati szféra, valamint az élelmiszeripar összefogását sürgetik ez AJCN múlt év augusztusában megjelent számában. Az élelmiszerek számának és mennyiségének bővülése lehetőséget ad a személyre szabott étrend összeállítására a géntérkép és a bélflóra feltérképezése révén, így segítve az elhízás vagy a daganatos betegségek eredményesebb kezelését. Az élelmiszeripar gyártásának növekedése és a várható élettartam emelkedése azonban egy új aspektust is magával hoz az egészséges táplálkozásra vonatkozó javaslatok körébe: a fenntarthatóságot. Minden bizonnyal ez lesz a táplálkozással összefüggő kutatások egyik fókuszpontja a jövőben. A humán géntérkép és bélflóra eddiginél alaposabb ismerete, a növekvő élelmiszerbiztonság, illetve a figyelmünket irányító és a szükséges plusz információkat biztosító eszközök használatának terjedése összességében hozzájárul az egészséges életmódra vonatkozó ismeretek bővüléséhez, ezen keresztül a lakosság jobb egészségi állapotához. GYORSAN PROGREDIÁLÓ JOBB SZÍVFÉL ELÉGTELENSÉG Dr. Ágoston Gergely 1, Dr. Illés Blanka 1, Dr. Varga Albert 2 SZTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika 1, Családorvosi Tanszék és Rendelő 2, Szeged Bevezető: A szívelégtelenség tünetei sokrétűek, a háttérben meghúzódó okok időnként nehezen diagnosztizálhatók. Előadásunkban egy ritka kórképet szeretnénk ismertetni. Az AL amyloidosis jellemzője a könnyű lánc proteinek lerakódása a különböző szervekben. A könnyű lánc proteinek lerakódása a szívizomzatban, legtöbbször gyors lefolyású szívelégtelenséget okoz. A betegség diagnózisa sokszor nehézkes és multidiszciplináris együttműködést igényel. Eset: 67 éves nőbeteg esetén prezentáljuk, aki bizonytalan panaszokkal jelentkezett, mint mérsékelt légszomj, fáradékonyság. A beteg kivizsgálása során a diagnosztikai folyamat alapjául az echcardiographia által leírt súlyos bal kamra hypertophia, diasztolés funkciózavar valamint az EKG-n látható alacsony QRS amplitúdó szolgált. Komplex kardiológiai és hematológiai együttműködés keretében plazasejtes diszkrázia, szív amyloidosis igazolódott. A beteg további kezelésének lehetőségeit a szívelégtelenség összetett terápiája, valamint a könnyű lánc proteinek további lerakódásának megakadályozása jelentette. Konklúzió: Ismeretlen eredetű jobb szívfél elégtelenség hátterében ritka esetben állhat amyloidosis. Diagnózisa sokszor nehéz, viszont a tünetek, különböző képalkotó és labor vizsgálatok gondos elemzése utalhat fennállására. Kezelése komplex, multidiszciplináris együttműködést igényel. Agresszív kezelés ellenére legtöbbször gyors lefolyású és kedvezőtlen prognózissal jár. OBSTRUKTÍV ALVÁSI APNOE (OSA) ÉS HYPERTONIA - ÚJDONSÁGOK Dr. Alföldi Sándor Szent Imre Oktatókórház Anyagcsere Központ, Budapest Az éjszakai apnoék következtében kialakuló heveny vérnyomás emelkedés, csakúgy, mint a következményes szimpatikus aktiváció kiválthatja az emelkedett nappali vérnyomást. Számos keresztmetszeti vizsgálat szoros összefüggést talált a hypertronia és az obstruktív alvási apnoe jelenléte között. Az OSA-hoz társuló hypertonia jellegzetességei: Izolált diasztolés kórkezdet, gyakran non-dipper (>66%), gyakran maszkírozott (>50%), a rövidtávú éjszakai vérnyomásvariabilitás fokozott, ezért az ABPM elengedhetetlen OSAS esetén. Újabb adatok szerint a plazma vazopresszin/copeptin szintje az oxidatív stressz szenzitív markere. OSA-ban a repetitív mikroébredések fokozzák az oxidatív stresszt, ami fokozott AVP elválasztást okoz. Állatkísérletes adatok szerint OSA-indukálta hypertoniában, a vasopressin

release gátlása kivédte a vérnyomás emelkedést. Másfelől OSA-ban az intermittáló hypoxia indukálja a renin-angiotensin-aldosteron rendszert (RAAS). A plazma aldosteron koncentráció (PAC) és az OSAS súlyossága szorosan korrelál. Továbbá mind spironolacton, mind az OSA adekvát CPAP kezelése hatásosan csökkenti a vérnyomást és az apnoe súlyosságát OSA-hoz társuló rezisztens hypertoniában. DAGANAT, MI MÁS? RITKA KISMEDENCEI TÉRFOGLALÓ FOLYAMAT TANULSÁGAI Dr. Barna Imre 1, Dr. Rinfel József 1, Dr. Papp Szilárd 2 PTE ÁOK Alapellátási Intézet 1, Szülészeti-Nőgyógyászati Klinika 2, Pécs Az 58 éves nőbeteg június végén jogosítvány hosszabbítás miatt jelentkezett a háziorvosi rendelőben. A magas vérnyomás betegség miatt gondozott, több évtizede dohányzó beteg korábban ritkán jött, így szembetűnő volt a fogyása és sápadtsága. A mintegy 14 kg-os testsúly csökkenés miatt labor vizsgálat, hasi UH vizsgálat történt: - vashiányos anaemia, magas süllyedés és a kismedencét kitöltő, a recto-sigmoideális átmenetet körkörösen beszűkítő, bal ureteren elfolyási akadályt okozó térfoglaló folyamatra derült fény. Az ismeretlen etiológiájú folyamat miatt soron kívül kért colonoscopia ép lumenű, kissé diszlokált sigma bélszakaszt észlelt. A kontrasztanyag érzékenység miatt natív hasi CT készült, ami 62x47 mm terimét mutatott, amely nem különült el a cervixtől és a bal oldali adnexumtól. Nőgyógyász egy 9-10 éve viselt IUD-t távolított el. A kismedencében almányi, a cervixxel együtt mozgó terimét talált. Hasi MRI a bal ovariumban nagyobb, jobb oldalon kisebb cystosus tumort jelzett, májban metastasisoknak imponáló képletekkel. A tumor markerek normál értékűek voltak. Az onkoteam exploratio mellett döntött, amire 2 hónappal később került sor. A bal oldali adnexumot és a rectum jelentős részét befogó tumoros conglomeratum miatt érdemi beavatkozásra nem volt lehetőség. A májban észlelt gócokból FTAB történt. A családdal folyamatos, személyes kapcsolatot tartottunk: a műtét utáni közös megbeszélés során próbáltunk ésszerű alternatívákat kínálni erre a reménytelen helyzetre. Mivel a szövettan nem igazolt malignitást, ismételt UH vezérelt mintavételek történtek, az ezekben észlelt reaktív myofibroblastos proliferatio inflammatorikus pseudotumorra utalt. November végén a leletek újra értékelése során hasi aktinomycosis lehetőségét vetette fel, és nagydózisú penicillin (2x10 ME) adását kezdték el. A beteg állapota fokozatosan javult, hízni kezdett, ereje visszatért. A labor normális értékeket mutat, a kismedencei terime is csökkenőben van. A legutóbbi találkozás során úgy tűnt, hogy a sötét árnyék már a múlté, a beteg a régi énjét mutatta. Az élmény azonban megmarad - reméljük a tanulságok is. GYAKORLAT TESZI A MESTERT Dr. Bártfai Ildikó Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálat Kardiológia, Budapest A kardiovaszkuláris (CV) betegségek változatlanul az első számú mortalitási tényezők a fejlett országokban, annak ellenére, hogy mind a diagnosztikus, mid a terápiás lehetőségek jelentősen javultak az elmúlt évtizedben. A gyógyszeres terápiában a közelmúltban a Ca-csatorna blokkolók, napjainkban a lipdcsökkentők, a diuretikumok, ARB-k és a β-blokkolók állnak a viták kereszttüzében. A β-blokkolók egy heterogén csoport, melynek tagjai számos tulajdonságukban alapvetően eltérnek egymástól. Mivel ennek klinikai, terápiás következményei is vannak, osztályozásukra, megkülönböztetésükre több próbálkozás is történt. Még mindig a legkézenfekvőbb első,

második és harmadik generációs β-blokkolók szerinti osztályozás. Az elmélet többé- kevésbé egyértelmű ajánlásai ellenére a gyakorlat ezt nem minden esetben követi. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet az ACE gátlók, diuretikumok tekintetében sem. Egy betegem kórtörténete ismertetésének segítségével szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy mindig van jó megoldás. A beteg egy tipikus 50- es éveiben járó férfi: obez, hipertóniás és már túl van az első infarktusán. Továbbra sem mozog rendszeresen, de a dohányzást az AMI után abbahagyta. Még aktívan dolgozik, fokozott munkahelyi és otthoni stressz szituációról számol be. Magas vérnyomását már első lépésben ARB és thiazid diuretikummal próbálták normalizálni, de nem volt jól kontrollált. Tekintettel arra, hogy ACE gátlót soha nem szedett, az ARB + diuretikum mellett is magas vérnyomás értékeket mért otthonában, ezt az ABPM is megerősítette, a perindoprilindapamid-amlodipin hármas kombináció mellett döntöttem, ami a beteg vérnyomását normalizálta. A nevibololt carvedilolra cseréltem, tekintettel arra, hogy a nebivolol nem, a carvedilol viszont rendelkezik post AMI indikációval. A terápiát a metabolikus hatású trimetazidinnel egészítettem ki, az aszpirin és sztatin meghagyása mellett. A beteg életkilátásait úgy tudjuk javítani, hogy az életminősége is kedvező. Amennyiben jó tapasztalatokat szerzünk, ezt csak folytatni, gyakorolni kell. AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÖNRENDELKEZÉS LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON Busa Csilla 1,2, Dr. Radványi Ildikó 1, Dr. Csikós Ágnes 1 PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Hospice-Palliatív Tanszék 1, Fact Alkalmazott Társadalomtudományi Kutatások Intézete 2, Pécs Előzmények: Bár Magyarországon a jogi háttér biztosított, a betegek szinte sosem élnek azzal a lehetőséggel, hogy előzetesen rendelkezzenek az egészségügyi ellátással kapcsolatos életvégi kívánalmaikról. Ennek hátterében - többek között - a halál, mint tabutéma kerülése, az általános ismerethiány, a betegjogokkal kapcsolatos orvosi etikai kérdések, valamint a súlyos beteget ápoló család leterheltsége áll. Célkitűzés: Az előadás bemutatja az egészségügyi önrendelkezés jelenleg Magyarországon rendelkezésre álló jogi lehetőségeit (kezelés visszautasítása, életmentő vagy életfenntartó beavatkozások visszautasítása, élő végrendelet), továbbá az életvégi kívánalmak kifejezésének és dokumentálásának egyéb módjait. Eredmény: Az autonómia az egészségügyben is egyre gyakrabban felmerülő téma, éppen ezért szükség van arra, hogy az egészségügy szereplői is tájékozottak legyenek arról, hogy az egyénnek mikor és hogyan van lehetősége önálló, felelős döntések meghozatalára etikailag releváns kérdésekben. Hazánkban is születtek már olyan kezdeményezések, amelyek jogi és praktikus ismeretekkel segítik az egészségügyi önrendelkezés elvi lehetőségnek gyakorlati megvalósulását (pl. Életvégi Tervezés Alapítvány, Halál Kávéházak, jogklinika). VÁRANDÓS GONDOZÁS ÉS HÁZIORVOSI KOMPETENCIA Dr. Cs. Szabó Zsuzsanna, Dr. Varga Albert SZTE Családorvosi Intézet, Szeged Háttér: 2014. júliustól hatályba lépett a 26/2014. (IV.8.) EMMI rendelet, amely sok tekintetben új mederbe tereli a várandós anyák gondozásának gyakorlatát, a háziorvosok vonatkozásában kibővíti a szűrési- gondozási tevékenységet. Cél: Előadásom célja, hogy felhívjam a figyelmet az új jogszabály okozta változásokra, amely a háziorvosok kompetenciáját is érinti, valamint vizsgálom a kompetenciaváltozás hatásait. Módszer: Elemzem a jogszabály fontos változtatásait. Egyszerű kérdőíves módszerrel,

Csongrád megyében dolgozó háziorvosok körében felmértem, hogy a megkérdezett háziorvosok hogyan vélekednek az új jogszabály kompetenciát érintő hatásairól. Eredmény: A kérdőívek kiértékelése után összegeztem a tapasztalatokat, és következtetést vontam le a kompetenciát érintő változások megítélése vonatkozásában. Konklúzió: A háziorvosi kompetenciát érintő jogszabályi változások megítélése megosztó véleményt tükröz a megkérdezett háziorvosok körében. A háziorvosok egy része a kompetenciabővítés ilyen formáját negatívan értékeli. Ez a tény továbbgondolkozásra késztet, hiszen a háziorvosok kompetenciájának bővítése minden alapellátási szakmai fórum kiemelt célja a jövőben. AZ ALZHEIMER CAFÉ SZEREPE A DEMENCIÁVAL ÉLŐK GONDOZÁSÁBAN Csergő Ágnes, Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs Háttér: Alzheimer-kávézónak nevezik világszerte azokat a rendszeresen, havonta megtartott összejöveteleket, kötetlen, családias hangulatú találkozókat, amelyeken a szellemi leépüléssel küzdő betegek, családtagjaik és gondozóik találkozhatnak. Egy csésze kávé mellett, támogató légkörű beszélgetésre kerül sor, ahol az érintettek megosztják a tapasztalataikat, félelmeiket, aggodalmaikat, emellett meghallgatást, együttérzést, lelki támogatást kaphatnak sorstársaiktól, valamint tanácsokat kérhetnek az ott jelen lévő szakemberektől. Lehetőség nyílik a kérdések feltevésére, a hozzászólásokra, továbbá a mindennapokat segítő gyakorlatias és hasznos információk megosztására. Célkitűzés: Előadásunkban bemutatjuk a Magyarországon működő Alzheimer Café-k rendszerét, céljait, működését, tapasztalatait. Megbeszélés: Magyarországon 2014 őszén, franciaországi mintára indult először Alzheimer Café Győrben, ezt követően több nagyvárosban, majd az INDA project keretén belül további településeken is szerveződött Alzheimer Café. Ma már több, mint 20 helyen működik az országban. A pécsi Alzheimer Café 2015 áprilisában indult, hatékonyságát mutatja a permanensen magas érdeklődés, amely egy kialakult törzsvendég körnek és a mindig megjelenő új érdeklődőknek köszönhető. Konklúzió: Az Alzheimer Cafék rendszere a jó gyakorlat ( good practice ) elvét követve számos direkt és indirekt hatással bír a demeneciával élők és gondozóik életében: 1. Segíti a szembenézést a betegséggel, 2. Csökkenti a stigmatizációt, 3. Erősíti a demenciával élőket és családtagjaikat, 4. Információt ad és egyensúlyt teremt a terápiában, 5. Platform a párfogáshoz, önkéntes munkához, 6. Út a médiához, 7. Oktatási lehetőséget ad a hivatásos és más látogatók számára. FEJFÁJÁS ÉS MIGRÉN A CSALÁDORVOSI GYAKORLATBAN Dr. Ertsey Csaba Semmelweis Egyetem ÁOK Neurológiai Klinika, Budapest A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz az orvosi gyakorlatban. A fejfájós betegek túlnyomó többsége a családorvosokat keresi fel, ezért lényeges a fejfájások okainak és kezelésének ismerete. Neurológiai szempontból tüneti (másodlagos) és önálló (primer) fejfájásokat különítünk el. A tüneti fejfájások közé tartozó kórképekben a fejfájás egy alapbetegség tüneteként jelenik meg, mely lehet idegrendszeri, illetve az egész szervezetet érintő betegség is. Megfelelő vizsgálatokkal az alapbetegség kimutatható. A beteg első vizsgálatakor eldöntendő, hogy van-e gyanú súlyos betegségre, besorolható-e a fejfájás valamely fejfájáskategóriába, illetve milyen vizsgálatok szükségesek a pontos diagnózis felállításához. Sürgős kivizsgálást igényelnek a pillanatos hirtelenséggel fellépő, heves fejfájások; láz és

tarkókötöttség mellett kialakuló fejfájás; neurológiai góctünet és fejfájás egyidejű megjelenése; trauma vagy más, ismert betegség mellett kialakuló fejfájás, illetve a magas vénás trombózis kockázat mellett kialakult fejfájás. Szintén kivizsgálandó az 50 éves kor felett kezdődő fejfájás, a progresszív (egyre erősebb, hosszabb és/vagy gyakoribb rohamokkal járó) fejfájás, illetve rendszerbetegség (malignus folyamat, AIDS, tbc, stb.) mellett kialakuló fejfájás. A fejfájás miatt orvoshoz fordulók többségének önálló fejfájás magyarázza panaszait. Az önálló fejfájások az ép idegrendszer működészavarának következtében alakulnak ki; sztereotip fejfájás-rohamokkal járnak, melyek (az egyes fejfájástípusokra jellemző idő után) legtöbbször spontán is megszűnnek. Az önálló fejfájások diagnózisának alapja a rohamok részletes kikérdezése és a belszervi, illetve neurológiai vizsgálat. Negatív vizsgálati leletek esetén a rohamok jellemzői alapján dönthető el, melyik fejfájástípus magyarázza a panaszokat. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a gondos anamnézis szerepét az önálló fejfájások kórismézésében: az anamnézis hiányosságait az eszközös vizsgálatok nem tudják pótolni. A képalkotó (CT, MRI) és más vizsgálóeljárások alkalmazása a tüneti fejfájások kizárásához szükséges. Ha az anamnézis és a neurológiai vizsgálat egyértelműen önálló fejfájás mellett szól, az eszközös vizsgálatoktól csak igen kis eséllyel várható további hasznos információ. A primer fejfájások két legfontosabb képviselője a migrén, illetve a tenziós típusú fejfájás. A lakosság kb. 12%-a migrénes, és még ennél is nagyobb részének, kb. 30-40%-ának van tenziós típusú fejfájása. Kezelésük részben a rohamok oldását célozza (rohamkezelés), részben a rohamok megelőzését (profilaktikus kezelés). Hatékony rohamkezelésre minden fejfájós betegnek szüksége van; profilaktikus terápiát gyakori, és/vagy nehezen kezelhető fejfájásrohamok esetén alkalmazunk. A migrénes fejfájás általában féloldali; a fájdalom a tevékenységet zavaró, vagy gátló erősségű is lehet, általában lüktető, vagy görcsös. A migrénes rohamot kísérheti hányinger, illetve hányás, a betegek a környezeti ingerekre (fények, zajok, illatok) fokozottan érzékenyek. Mivel a mozgás a fájdalmat általában fokozza, a migrénes beteg lehetőleg fekve várja a fájdalom enyhülését. Csak a migrénesek kb. 20%-a számol be a fejfájást megelőző látászavarról, zsibbadásról, vagy más, általában féloldali góctünetről: az ilyen, ún. aurával járó migrén esetén a szív-, és érrendszeri kockázat kissé fokozott. A migrénroham kezelésére egyszerű esetben NSAID készítményeket javaslunk, egyszerű vagy kombinált formában, szükség esetén hányáscsillapítókkal kombinálva. A korábban széles körben használt ergotszármazékokat a nemzetközi ajánlások nem javasolják. A migrénroham kezelésének legkorszerűbb, specifikus eszközei az ún. triptánok, melyek közül hazánkban az eletriptan, sumatriptan, illetve zolmitriptan érhető el; az eletriptant migrén diagnózis esetén a családorvos is rendelheti. A migénroham profilaxisára β-blokkolókat, egyes antiepileptikumokat és egyes antidepresszánsokat javasolnak elsősorban. A tenziós fejfájás általában kétoldali, kevésbé erős, nem jár lényeges kísérőtünettel. Rohamkezelésre NSAID készítményeket, profilaxis céljából elsősorban antidepresszánsokat célszerű adni ilyen esetben. Mind a migrén, mind az egyéb fejfájások esetén gondolni kell arra, hogy a fájdalomcsillapítók gyakori (havi 10, vagy több napon történő) szedése hosszabb távon a fejfájásokat ronthatja, és ún. fájdalomcsillapító-túlhasználathoz társuló fejfájás kialakulását vonhatja maga után. PREVENCIÓ: AZ ÉLETMÓD, MINT EPIGENETIKAI TÉNYEZŐ Dr. Falus András Semmelweis Egyetem ÁOK Genetikai, Sejt- és Immunbiológiai Intézet, EDUVITAL, Budapest A többségi és kisebbségi magyar társadalom nemzetközi összehasonlításban is romló fizikai és lelki állapota valamint távlati kilátásai minden felelősen gondolkodó számára kötelező

feladatokat jelölnek ki az egészségnevelés terén. A proaktív interakció a szakember és egyén között minden korosztályban lényeges, de az egészséges életvitel jövőbeli mintázatának alakítása és az elért eredmények fenntarthatósága szempontjából különös figyelmet érdemel a prevenció, elsősorban a jövő nemzedék, a gyermekek és a fiatal korosztály érdekében. A rohamosan fejlődő korszerű orvosbiológia korszakában egyre nagyobb figyelmet kap az epigenetika, azaz azon reverzibilis és kovalens változások összessége, amely a környezet hatására (biológiai szoftver ) szabályozza az örökölt gének (biológiai hardver ) aktivitását, bekapcsolhatja, felerősítheti vagy lecsendesítheti, sőt ki is kapcsolhatja azokat. Szilárd meggyőződésünk, hogy az életmód, a környezettudatosság, a pozitív hatású kisebb és tágabb emberi közösségek kialakítása életminőségünk epigenetikai kulcsa, egyben - és ez külön hangsúlyt érdemel -, elsajátítható, tanulható folyamat. Az EDUVITAL koncepció lényege lehetőségeink megvilágítása, ezzel együtt "kézzel foghatóvá" tétele, hiszen gyakorlatban hasznosítható, alkalmazható módszereket kívánja bemutatni. Nagyon lényeges alapelv a komplexitás, hiszen a testi és lelki egészség kérdései például elválaszthatatlanok a környezet megóvása és a társadalom kérdéseitől. Kiemelt jelentősége van a táplálkozási, mozgási kultúra és a lelki események mellett a művészeteknek is az egészség (=EGÉSZ-SÉG) megőrzésében és teljessé tételében. Mindezek megismertetése, és "átélhetővé tétele" - különösen a fiatal generációk számára - kulcskérdés a magyar társadalom jövőjét illetően. Éppen ezért az EDUVITAL, nonprofit alapon a testi-lelki egészségkultúra elterjesztésében elkötelezettnek érzi magát az empatikus, értékközpontú felelősségtudatra a jövő iránt. ALVADÁSGÁTLÁS CSALÁDORVOSI KIHÍVÁSAI Dr. Fehér László Gyula, 10. sz. felnőtt háziorvosi körzet Az antikoaguláns kezelés napjainkban is komoly kihívást jelenti nemcsak az orvos, hanem a beteg számára is. A kezelőorvosnak mindig mérlegelni kell a haszon-rizikó arányt, amely ebben az esetben a stroke, szisztémás embolizáció, trombózis megelőzését vagy kezelését, valamint a fokozott vérzésveszélyt jelenti. Nemzetközileg elfogadott a CHA2DS2-VASc Score, illetve a HAS-BLED Score amellyel eldönthetjük a kérdést. Az antikoaguláns kezelést leggyakrabban pitvarfibrillációban alkalmazzuk. Az új antikoagulánsok (NOAC) megjelenése bővítette a kezelési alternatívákat és szakmai kihívásokat egyaránt. Gyakorlatunkban a K-vitamin antagonista orális alvadásgátló kezelés a legelterjedtebb, legnagyobb tapasztalatokkal rendelkezünk, napi gyakorlatunk során alkalmazott módszereket, ellenőrzési gyakorlatot, laborkommunikációs modul alkalmazását szeretném ismertetni. Informatikai rendszerünknek hála napi kapcsolatban vagyunk a Pándy Kórház laboratóriumával, így órák alatt korrekt elemzést adhatunk az aktuális kérdésekről. Jelen prezentáció összefoglalást kíván adni a praxisunbkba előforduló esetek, élethelyzetek, kihívásokra. Mit tehet egy családorvos vérzés, perioperatív időszak esetén? Miként történik a kezelési rezsimek átvezetése, felfüggesztése? Milyen a kapcsolat a járóbeteg- és fekvőbeteg ellátással? Szakmai kihívás vagy napi rutin a korrekt elemzés a betegellátás során? SZEMÉLYRE SZABOTT VÉRNYOMÁSCSÖKKENTÉS - FÓKUSZBAN AZ ANYAGCSERE Dr. Finta Ervin Szent Imre Egyetemi Oktatókórház, VIP-1 profil, Budapest A hipertónia kezelés során a legfőbb célunk, hogy a vérnyomást adott értékre csökkentsük. Az ajánlott célérték jelenleg a legtöbb beteg esetében 140/90 Hgmm alatti. Nem feledkezhetünk

azonban meg arról a tényről, hogy a 40 és 89 éves kor közötti hipertóniás betegek iszkémiás szívbetegség és stroke eredetű halálozási rizikója már 115/75 Hgmm felett 20/10 Hgmm-enként duplázódik. Azt a tényt sem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a hipertóniás betegek legtöbbje nem csupán magas vérnyomású, a hipertónia igen gyakran szövődik rizikófaktorokkal is, és ezek jelentős hányadban metabolikus jellegűek. Epidemiológiai vizsgálatok tanúsága szerint 20%-nál ritkábban fordul elő mind férfiak, mind nők között önmagában a magas vérnyomás. A társuló rizikófaktorok közé tartozik többek között az obezitás, csökkent glukóz tolerancia, hiperinzulinémia, alacsony HDL-koleszterin, magas LDL-koleszterin, valamint az emelkedett triglicerid szint. A betegek több mint felénél legalább 2 rizikófaktor társulását találjuk. A legújabb irányelvek egyértelműen leszögezik, hogy A vérnyomáscsökkentő kezelés legfőbb előnye magának a vérnyomáscsökkentésnek köszönhető és nagyban független az alkalmazott gyógyszertől. Ugyanakkor azonban hangsúlyt érdemel az a megállapítás is, hogy Az egyes célszervkárosodásokra és metabolikus folyamatokra (inzulinrezisztencia, lipid- és húgysavanyagcsere) gyakorolt hatás tekintetében az egyes gyógyszercsoportok hatékonysága között vannak jól meghatározható, a betegek individualizált terápiájában figyelembe veendő eltérések. Az előadásban ebből az irányból, a metabolikus folyamatok oldaláról kerül áttekintésre az antihipertenziv kezelés, főleg többszörös kombinációk tagjaként alkalmazandó gyógyszerek, közülük is az α1-receptor blokkolók szemszögéből. KARDIOLÓGIAI TELEMEDICINA AZ ALAPELLÁTÁSBAN Győrfi Pál International Medical Services, Budapest Az utóbbi két évtizedben világszerte robbanásszerűen terjednek azok a módszerek, melyek a telemedicina eszközeit használják. A transztelefonikus EKG (TTEKG) egy speciális, kisméretű EKG felvevő egység, melynek segítségével bármikor és bárhol az EKG egyszerűen rögzíthető és vezetékes-, mobiltelefonon, TETRA rádiórendszeren keresztül vagy Bluetooth adatátvitellel továbbítható az értékelő központba. A kardiológiai központ egészségügyi szakszemélyzete (asszisztens és kardiológus szakorvos) folyamatos telefonos kapcsolatban van a beteggel, illetve a regisztrátumot küldő háziorvossal és azonnal értékeli az EKG felvételt a klinikai kép függvényében. Ma Magyarországon 16 TTEKG centrum biztosítja az országos lefedettséget és az Országos Mentőszolgálat együttműködésével bizonyítottá vált a TTEKG rendszer mortalitás csökkentő szerepe az akut kardiológiai kórképek (pl. ST elevációs miokardiális infarctus) ellátásában. További szakmai területek bevonásával 2015-ben a háziorvosok számára is elérhetővé vált a TTEKG rendszere, ami a kapuőri szerepüket is erősíti a mindennapi betegellátásban (kardiológiai rehabilitáció, posztinfarktusos betegek utánkövetése, pacemaker/icd implantáltak ellenőrzése). Külön figyelmet érdemel a pitvarfibrilláció korai detektálása, amivel a TTEKG a stroke prevenciójához is jelentősen hozzájárul. A telekonzultáció a háziorvos számára folyamatosan elérhető szakmai hátteret biztosít, amivel egyszerre a betegellátás minőségét és a betegbiztonságot is emelni tudja. Jelenleg több mint félszáz háziorvos csatlakozott és sikeresen beépítette a TTEKG rendszerét a mindennapi betegellátásba. A TTEKG a háziorvos számára a kardiológus szakorvos állandó jelenlétét biztosítja, ami a különböző szakterületek példaértékű együttműködését jelenti a magyar egészségügyben. A technológiai fejlődés egyre könnyebbé és magasabb színvonalúvá teszi a TTEKG konzultáció gyakorlatát. Az új fejlesztések között a háziorvosi praxisban azonnal létrehozható, saját mobil klinika, valamint a kisgyermekek TTEKG vizsgálatának minőségét szolgáló speciális elektróda-öv is a szakemberek rendelkezésére áll.

A DEMENCIÁVAL ÉLŐK PALLIATÍV ELLÁTÁSA Dr. Heim Szilvia PTE ÁOK Alapellátási Intézet, Pécs Előzmény: A demencia egy krónikus, progresszív, jelen tudásunk szerint gyógyíthatatlan, a halál bekövetkezését felgyorsító betegség. A 2002-es WHO definíció szerint az ilyen betegségek bizonyítottan palliatív ellátást tesznek szükségessé. A demenciával élő betegek palliatív ellátása ( Palliative Care ) nem keverendő össze az End of Life Care fogalmával, amely az utolsó 48 72 órában nyújtott ellátást jelenti. A palliatív ellátás a diagnózis felállításával kezdődik és az idős, demens és általában multimorbid beteg élete végéig tart, mely időszakot nagyfokú ráutaltság jellemzi. Ezalatt a kuratív és palliatív kezelések alkalmazása állapottól függően, egymást követően vagy egyidejűleg szükségesek. Célkitűzés: Előadásomban bemutatom egy otthonában ápolt, demenciával élő beteg kórtörténetén keresztül a demencia súlyos stádiumának legfontosabb jellemzőit, gondozásának fő kérdéseit, szempontjait. A döntéshozatalban, az ellátásban a családorvosnak is fontos szerep jut. Ismernie és mérlegelnie kell a családdal együtt a következő fontos szempontokat: 1. Advanced Care Planning, 2. Hospitalizáció, 3. Gyógyszeres therápia, 4. Táplálás, hydráció, 5. Fájdalomcsillapítás, 6. A gondozók támogatása, informálása Konklúzió: Az utolsó években a beteg teljes ápolásra, gondozásra szorul. A demenciával élő betegek halálozása magasabb a velük egykorú, nem demens populációhoz képest. A vezető halálok esetükben a cahexia/dehydráció, a pneumonia/influenza és a kardiovaszkuláris okok. A családorvosnak ismernie kell a demenciával élők palliatív ellátásának speciális szempontjait. ÉDESÍTŐSZEREK 2016 Dr. Hidvégi Tibor Petz Aladár Megyei Oktató Kórház IV. Belgyógyászati Osztály, Győr Az energiamentes édesítőszerek az üdítőitalok mellett számos egyéb élelmiszerben is megtalálhatóak. Az élelmiszergyártók egy-egy termékben gyakran egyszerre több féle édesítőszert-, illetve édesítőszer és cukor keverékét is alkalmazzák, elsősorban a nagyobb mértékű édes íz és a kevesebb kalória bevitel elérése érdekében. Az Amerikai Kardiológiai Társaság 2009-ben megjelent tudományos állásfoglalása szerint a cukor bevitel csökkentése az optimális táplálkozás és a megfelelő testsúly fenntartásának fontos része. Kontrollált, intervenciós vizsgálatok azt mutatták, hogy az energiamentes édesítőszerek használata során a testsúly nem változott, sőt egyes esetekben még csökkent is. Ezt igazolta egy nemrég megjelent randomizált, kontrollált vizsgálatokat összesítő tanulmány is, amely szerint az energiamentes édesítőszerek hozzájárultak a testsúly csökkentéséhez és a testsúly megtartásához is. Az Amerikai Dietetikusok Társasága 2010-ben kiadott összefoglalója szerint az energiamentes édesítőszerek használata nem befolyásolja a glikémiás választ, nem emeli az étkezés utáni vércukor szintjét cukorbetegek esetében. Az eddigi eredmények tehát azt mutatják, hogy az energiamentes édesítőszerek használata csökkentheti a szénhidrátfogyasztást, amely által az összkalória bevitel is mérséklődhet. Használatuk elősegítheti a testsúly csökkenését/kontrollját és használatukkal egyéb anyagcsere paraméter (pl. vércukor, triglicerid) mértéke is javulhat. Mind e mellett, fontos megjegyezni, hogy ezek az előnyök nem érvényesülnek teljes mértékben, ha kompenzáló energia bevitel növekedés kíséri fogyasztásukat. PERICARDIALIS FLUIDUM RITKA ESETE Dr. Illés Blanka 1, Dr. Ágoston Gergely 1, Dr. Kovács László 2, Varga Albert 3

SZTE ÁOK II. sz. Belgyógyászati Klinika 1, SZTE ÁOK Reumatológiai Klinika 2, Családorvosi Tanszék és Rendelő 3, Szeged Bevezetés: Az óriássejtes arteritis a nagyér vasculitisek leggyakoribb formája. A kórlefolyás a legtöbb esetben általános tünetekkel indul, és csak a betegek kis részénél jelentkezik pericardialis folyadékgyülem. Az extracranialis érintettség gyakran nem is kerül felismerésre. Esetismertetés: A 68 éves nőbeteg kivizsgálása egy éve fönnálló, kisfokú terhelésre is jelentkező légszomja miatt indult. Jelentős, több mint 30 kg-os testsúlyvesztés az elmúlt évben. Anamnéziséből kiemelendő az egy évvel korábban diagnosztizált, az aorta ascendensen lévő haematoma valamint a bal oldali vakság. Laborban 52 mm/h-s vörösvértest-süllyedésen kívül egyéb kóros nem volt. Szívultrahang vizsgálat tág aorta ascendenst és pericardialis fluidumot igazolt. Mellkasi CT-angiographia novum eltérésként az aorta falának megvastagodását valamint az aorta ascendens és az aortaív körüli folyadék-felszaporodást írta le. Autoimmun vizsgálat ANCA-pozitivitást valamint emelkedett rheumatoid faktort és proteináz-3 szintet igazolt. A folyamat kiterjedésének megítélése céljából további képalkotó vizsgálatok történtek, melyek az arteria pulmonalisok és arteria carotis communisok proximalis részének érintettségét is leírták. Szemészeti vizsgálat a bal oldali látásvesztés hátterében anterior ischaemiás opticus neuropathia fennállását valószínűsítette. Immunológiai szakvélemény a nagyerek érintettsége, a szemészeti szövődmény valamint a Wegener-granulomatosisra jellegzetes tünetek hiánya miatt óriássejtes arteritis diagnózisát állította fel. Az alkalmazott methylprednisolon- és methotrexát-terápia mellett a beteg közérzete javult, mellkasi fájdalma szűnt. A három hónappal később készült kontroll echocardiographián a pericardialis fluidum teljes felszívódása ábrázolódott. Következtetés: Az óriássejtes arteritishez társuló pericardialis fluidum a fenti esetünkben jelentkezik először a magyar szakirodalomban. A fluidum megjelenése a betegség első manifesztációja is lehet, ilyen esetekben a részletes kardiológiai kivizsgálás a korai célzott terápia kulcsa. KARDIOMETABOLIKUS RIZIKÓÁLLAPOTOK HÁZIORVOSI GONDOZÁSA. A KOCKÁZATI CSOPORTBA SOROLÁS ÉS A GONDOZÁS CÉLÉRTÉKEINEK VÁLTOZÁSA Dr. Ilyés István Debreceni Egyetem, Népegészségügyi Kar, Családorvosi és Foglalkozás-egészségügyi Tanszék, Debrecen A kardiometabolikus rizikóállapotok olyan betegségek/betegségcsoportok, melyek az érintettek kardiometabolikus veszélyeztetettségét növelik. A rizikóállapotok csoportjába tartozó elhízás, hipertónia, dyslipidaemia, a szénhidrát-anyagcserezavarai és a krónikus vesebetegség gondozása a háziorvosi kardiometabolikus prevenció fontos területe. Az előadás a rizikóállapotok gondozásának aktuális kérdéseit foglalja össze. Bemutatja az állapotok felismerését biztosító alkalmi, célzott, jogszabályban előírt és ajánlott valamint a kockázatalapú szűrővizsgálatok lehetőségeit. Hangsúlyozza, hogy a komplex diagnosztika az állapotok azonosítása mellett magában foglalja az egyéb rizikók, a célszerv-károsodások és társult betegségek számba vételét is. Részletezi a kezelési-gondozási stratégia alapját képező kockázati csoportba sorolásnak a VI. Magyar Kardiovaszkuláris Konszenzus Konferencia (VI. MKKK) által javasolt változásai. Bemutatja ezután a rizikóállapotok gondozásának célértékeit, indokolva a VI. MKKK célértékek változtatására vonatkozó állásfoglalását. Foglalkozik röviden az egyes rizikóállapotok gondozásának tartalmi kérdéseivel is. Összefoglalóan megállapítja, hogy a kardiometabolikus rizikóállapotok háziorvosi gondozása hozzájárulhat a manifeszt szív-érrendszeri betegségek és a metabolikus szövődmények kialakulásának csökkentéséhez.