2014. Marketingterv 1
Jelen marketingterv célja, hogy a terület adottságaira és a fejlesztésekre alapozva irányt mutasson egy olyan jövőbeli vízió eléréséhez, melyben a projektterület egy a kerékpáros turisták körében ismert, elismert, és területi viszonylatban, a versenytársak tekintetében is magasan látogatott terület, mely hozzájárul a térségben a turizmus húzó ágazattá fejlődéséhez, és a jelentős gazdasági növekedéshez. 1. A sport- és kerékpáros turizmus hátterének vizsgálata és bemutatása A fenntartható fejlődés, a környezetkímélő közlekedési módok népszerűsítési folyamatának és tájékoztató kampányainak köszönhetően növekszik a kerékpározás jelentősége, melynek következtében természetesen a kerékpáros turizmus jelentősége is. Egyre több desztináció fedezi fel az ebben az ágazatban rejlő lehetőségeket, ám szolgáltatások és infrastruktúra tekintetében még számos teendő adódik e terülten. A projektterület kedvező adottságokkal rendelkezik a kerékpáros turizmus fejlesztéséhez, a számos pozitív érték ellenére azonban a benne rejlő lehetőségek kiaknázására mindezidáig nem, illetve csak korlátozott mértékben került sor. Ennek következményeként jelenleg nem beszélhetünk komplex kerékpáros turisztikai termékről, még a legfejlettebb infrastruktúrával rendelkező helyszíneken sem. A Cycle in a Network projekt keretében azonban számos olyan fejlesztés kerékpárutak, kölcsönzők, kerékpáros pihenők, turisztikai csomagok, térképek és kerékpáros túraútvonalak realizálódik, mely a projektterületet kiváló adottságain túl is alkalmassá, vonzóvá teheti a kerékpáros turisták számára. 1.1 Európai trendek A bel- és külföldi turisták egyaránt magas minőségű élmények megszerzésére vágynak, amely magában foglalja a tanulást, a helyi életbe való bekapcsolódást, valamint az egészséges és a környezetre érzékeny módon folytatott szórakozást, kikapcsolódást. A kerékpáros turizmus piacán nemzetközi viszonylatban a következő trendek jellemzőek: a kerékpáros turizmus iránt a jövőben nőni fog az érdeklődés; a kerékpározás elmozdul a minőségi turizmus irányába; elterjednek a rövid, de gyakoribb kerékpáros kikapcsolódások; fokozódó verseny a kerékpárosoknak nyújtott programok, termékcsomagok között; egységes információs és szolgáltatási rendszer alakul ki a legtöbb országban; megnő az érdeklődés a határokat átívelő bicikliutak iránt; tematikus utak alakulnak ki és terjednek el (Salamin, 2008). Néhány ország, például Ausztria, Svájc és Németország már a kerékpáros turizmus megjelenését követő pár évben komoly beruházásokba kezdett a turizmus e szegmensének meghódításáért. A gyors reagálásnak köszönhetően ma a kerékpáros-turisztikai desztinációk között Franciaország Loirevölgyi tematikus kerékpárútja az első, ezt követi Olaszország, Svájc, majd Ausztria, Hollandia és Dánia, akik fejlesztéseiknek köszönhetően kiváló úthálózattal rendelkeznek, amit viszont sokkal nagyobb mértékben használnak a helyiek, mint a turisták. Önmagában kerékpárút fejlesztésére több példa is hozható Európában. Németországban jelenleg mintegy 190 kerékpáros út ismert, amelyek hossza megközelítőleg eléri a 40.000 kilométert. Ausztriában elsősorban a jelentősebb folyók völgyében (Duna, Enns, Dráva, Salbach, stb.) hoztak létre kerékpáros útrendszereket. 2
Napjainkban azonban mindez még kevés ahhoz, hogy egy adott térség vonzó legyen kerékpárturisták számára. Az utak, jelzőtáblák, hidak, biciklitárolók, pihenőhelyek mellett figyelmet kell fordítani az egyéb igényekre is, mint például: kerékpáros barát szálláshelyek; kerékpár kölcsönző állomások; kerékpárosok számára is elérhető kulturális szolgáltatások és természeti látványosságok; kerékpáros események, rendezvények szervezése; s nem utolsó sorban a kerékpáros társadalom számára is ki kell dolgozni a megfelelő marketingcsatornákat. A kerékpáros turizmus jelentőségét mutatja az a német felmérés, mely szerint a bringás turizmus Európában évente 13 százalékkal növekszik, s egy-egy kerékpáros túrázó évente átlagosan ezer eurót - azaz csaknem negyedmillió forintot - költ hobbijára (www.kerekparosklub.org, 2012.03.03). A tipikus európai kerékpáros turista 40-55 éves, párban vagy kis csoporttal utazik, és 3-4 éjszakát tölt el utazása során. A második legnagyobb korosztály a 20-29 év közöttieké. Mindkét csoportra jellemző, hogy utazásaikat inkább saját maguk szervezik, és nem foglalnak előre szállást. A kerékpáros turisták legalább annyit de egyes tanulmányok szerint többet költenek, mint más turisták. Az egynapos kerékpáros látogatói piac sokkal szélesebb körű, több családot, és a fiatalok csoportjait is bevonja, amelynek köszönhetően már gyerekkorban beépül a kerékpározás a mindennapi életbe és a kikapcsolódási formák közé. Általánosan megállapítható, hogy a fő motivációs tényezők közé tartozik az egészséges élet, a relaxáció és az attraktív vidéki környezet. (kormany.hu, 2014. január 6.) 1.2 Felmérés a kerékpározásról E fejezet összeállításához Venczel Tímea Felmérés a kerékpározásról című cikke alapján bemutatjuk a kerékpáros társadalmat. (HVG, 2008./35.) Kerékpározás célja, motivációja, gyakorisága Jellemző korosztály Arányuk a megkérdezett eken belül 1. klaszter 2. klaszter 3. klaszter 4. klaszter 5. klaszter minden nap munkába hetente szabadidős túra kétnaponta szabadidő eltöltése hetente egyszer munkába is hetente többször hegyi kerékpározás fitnesz céllal hetente túra szabadidő túrázás fitnesz felfedezés havonta egyszer 21-40 év 15-40 év 15-30 év 20-60 év 21-30 év 23% 6% 22% 4% 45% versenyszerűen heti többszöri rendszerességgel Végzettség felsőfokú középfokú középfokú felsőfokú változó Kerékpár átlagos értéke 100.000-50.000-1.000-50.000 100.000 1.000-50.000 (Ft) 300.000 1.000.000 1. táblázat: A kerékpáros klaszterek Forrás: Venczel, 2008 A fent nevezett felmérés alapján 5 klaszterre bontható a kerékpáros társadalom: Az első klaszter tagjai azon 21-40 évesek közül kerültek ki, akik minden nap használják kerékpárjukat munkába menet, vagy hetente/havonta indulnak túrázni a kétkerekűvel. 3
A második klaszter tulajdonságai széles korosztályra jellemzőek (15-40 évesek). Ők átlagosan kétnaponta használják a kerékpárjukat szabadidő eltöltésére, s hetente legalább egyszer azzal járnak munkába is. A harmadik klaszterbe azok tartoznak, akik hetente többször hegyi kerékpároznak, túráznak, s fő céljuk ezzel a fitnesz gyakorlása. Ők jellemzően a 15-30 éves korosztályból kerülnek ki. A negyedik csoport szintén nagyobb korcsoportot ölel fel (20-60 évesek), ide tartoznak azok, akik a kerékpározás egy formáját versenyszerűen űzik, vagy legalábbis heti többszöri rendszerességgel kerékpároznak. Az utolsó, ötödik klaszter tagjainak célja a szabadidő kellemes eltöltése, a túrázás, a fitnesz és a felfedezés. Ők havonta, esetleg hetente egyszer ülnek nyeregbe. A megkérdezettek csoportján belül ők képezik a legnagyobb hányadot (45%-ot). 1.3 Kerékpáros turizmus nemzetközi kínálati trendjei A fejlett országok esetében az általános és a turisztikai háttér-infrastruktúra teljes kiépítésére törekednek annak érdekében, hogy a keresleti trendeknek megfelelően, minél nagyobb biztonságban nyújthassák azt a magas színvonalú szolgáltatáskört, amelyet a viszonylag magas fizetőképességű közönségük megkíván tőlük. A törekvés a teljes kényelem megteremtésére irányul, így az út számtalan helyi, a turizmushoz közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódó szolgáltató mellett halad el, ezzel is a kerékpárosok igényeire fókuszálva. Cél, hogy a hétköznapokból, a városokból kiszakadók élvezhessék a természet szépségeit, de emellett bármilyen felmerülő szükségletüket kielégíthessék. A kerékpáros útvonalak fejlesztésére számtalan térségben sor került Európa-szerte. A hardver beruházások (utak, jelzőtáblák, hidak, kerékpártárolók, pihenőhelyek) mellett ugyancsak figyelmet fordítanak a szoftver fejlesztésére is: ide tartoznak például a kerékpáros szálláshelyek, szolgáltató és kölcsönző állomások, kulturális programok és természeti látványosságok, kerékpáros események és a kerékpáros turizmus marketingjére fordított források. (komany.hu, 2014. január 6.) Bármely turisztikai terméket is vizsgáljuk, a kínálatot általában a következő elemek együttese alkotja: attrakció, infrastruktúra, szolgáltatás, higiénia, vendégszeretet és biztonság. Attrakció: vagyis a vonzerő jelenti az elsődleges motivációt, amiért útra kel a turista. A kerékpáros turizmusban ez a vonzerő lehet egy természeti, történelmi, kulturális/művészeti érték megismerése, egy konkrét szolgáltatás igénybevétele, vagy egyszerűen a szabadságnak, a természet közelségének, vagy a mozgásnak az öröme. A kerékpáros turizmus esetében a termék csak ritkán lehet pontszerű, azaz egy helyben lévő, hiszen a kerékpáros turista számára általában maga az út is élményként jelentkezik. Infrastruktúra: abból kiindulva, hogy a kerékpáros turizmus terméke térbeli, az alábbi infrastrukturális területekre fokozott figyelmet kell fordítani: a) Hardver Útinfrastruktúra (kerékpárutak, kerékpározható közutak, egyéb utak) Orientációs táblázás Információs táblázás Pihenőhelyek b) Szoftver Kerékpáros turisztikai szolgáltatásfejlesztés (kerékpáros barát vendéglátóhelyek hálózata) Vonzerőfejlesztés (kerékpáros barát élménypontok) 4
Promóció (nyomtatott, elektronikus, PR, események) Csomagajánlatok Fenntartó működtető hálózatok (Kerékpáros Magyarország Szövetség Turisztikai Munkacsoportja, 2008) Mindezek közül a legfontosabb elem maga a kerékpárút, amellyel kapcsolatosan számos elvárás fogalmazható meg: az útvonalon ne legyen 6%-nál nagyobb emelkedő; legyen elég széles, hogy 2 kerékpáros elférjen egymás mellett; a napi gépjárműforgalom átlagosan 1.000 alatt legyen; 80%-ban burkolt útfelület megléte szükséges; az út az év 365 napján nyitott és járható legyen; 30 km-ként elérhető élelemforrás, 50 km-ként szállás és 150 km-ként közösségi közlekedés álljon a túrázók rendelkezésére (Kerékpáros Turizmus Fejlesztési Stratégiája 2010-2015). Szolgáltatások: ide tartozik a szállás, a vendéglátás, az információs pontok, a kerékpárkölcsönző és a szervízszolgáltatás. A kerékpárosok a szállás és étkezés kapcsán speciális igényekkel rendelkeznek, erre a kereslet elemzése során térünk ki. Higiénia: az alapvető tisztaság és rend meglétét jelenti, amelyre egész Európában komoly szabályok vonatkoznak. A szálláshelyek és vendéglátóhelyek higiéniája mellett a dolgozók személyi higiéniája és a település tiszta, rendezett képe szintén fontos dolog. Vendégszeretet: a vendégszeretet a kerékpáros turizmus piacán leginkább ott mutatkozhat meg, hogy a turisták mennyire érzik magukat (testileg és lelkileg) biztonságban a meglátogatott helyen. Ezért egy-egy település, szolgáltató részéről elengedhetetlen a biztonságos közlekedési feltételek megteremtése, vagy például a kerékpárok biztonságos tárolása. Az élmény mindemellett csak akkor lehet teljes, ha abba valamennyi szolgáltató bekapcsolódik, így hozva létre egy szolgáltatói- s egyben élményláncot. A kerékpáros turizmus piacán mindez a következőképpen alakulhat: 1. ábra: Szolgáltatói lánc a kerékpáros turizmusban Forrás: Magyar Turizmus Zrt. Kerékpáros Turizmus Háttéranyaga, 2009 Láthatjuk, hogy a kerékpáros turizmus kínálata, csakúgy, mint a turizmus legtöbb típusának kínálata több elemből kell, hogy felépüljön. Az út minőségétől kezdve az információs táblákon és pihenőhelyeken át a szervizpontokon keresztül egészen a szállás és étkezés kérdésköréig kell, hogy kielégítsük a kerékpáros turista igényeit. 5
A kerékpáros turizmus legnagyobb európai hálózata az EuroVelo. Kialakításának célja az volt, hogy létrejöjjön egy fenntartható transzeurópai közlekedési hálózat. Az Euro Velo (teljes nevén az Európai Kerékpárút Hálózat) célja, hogy egy egész Európát átszelő kerékpárút-hálózatot alakítson ki a már meglévő kerékpárutak összekötésével. Az Euro Velo célja az is, hogy bátorítsa az embereket: utazásaik során a biciklizést részesítsék előnyben az autózással szemben. Az Euro Velo Hálózatot az Európai Kerékpárosok Szövetsége (European Cyclists Federation) irányítja, amely biztosítani kívánja valamennyi út magas színvonalát, valamint a promóciós tevékenységet végzi Európában. Ehhez a hálózathoz tartozni tehát mindenképpen minőséget és előnyt jelent. Az Euro Velo útvonalak fejlesztői az európai országok nemzeti és regionális kormányzati szervei, a helyi önkormányzatok és a non-profit szervezetek. A teljes hálózat hossza 63.505 km. Az Euro Velo úthálózatának három fő csoportja van: a négy nyugat-keleti útvonal, a hat észak-déli útvonal, és a két körút. Ezek az útvonalak gyakran márkát is jelentenek egyben, s egy adott téma köré épülnek fel. Ezen utak közül az Euro Velo 6, illetve az Euro Velo 11 érintik Magyarországot, előbbi a Duna mentén halad, utóbbi pedig a Tisza mentén Tokajt és Szegedet köti össze. Horvátország területére az Euro Velo 6, 8 és 9 túra útvonalak szakasza esik, ám kialakítás alatt van egy 20 európai ország területét érintő Vasfüggöny elnevezésű túraútvonal is, amely a magyar-horvát határterületet is érinteni fogja. (www.eurovelo6.org, 2012.03.05) Az Euro Velo úthálózat magyar- és horvátországi szakaszát azért tekinthetjük versenytársnak a leendő Nagykanizsa-Zalakaros-Kapronca-Medjimurje Megye térségi kerékpárhálózat számára, mert az egy európai szintű hálózat része, ezáltal biztosított az ismertsége, s a közös marketing tevékenység is. Mindemellett be kell látnunk, hogy a magyar és horvát területen található jelenlegi Euro Velo kerékpárutak földrajzi elhelyezkedés szempontjából viszonylag távol találhatók az általunk vizsgált térségtől. Mivel a turisták többsége elsősorban desztinációt választ, a határtérség iránt érdeklődő látogatók körében az Euro Velo mostani szakaszai nem lehetnek versenytársak, megítélésünk szerint kevesebb célcsoportot is szólítanak meg. Míg az előbbi a teljesítménytúrázók és a versenykerékpárosok számára lehet elsősorban vonzó, akik egy-egy szakasz legyűrésével újabb sikereket könyvelhetnek el; addig a Nagykanizsa-Zalakaros-Kapronca-Medjimurje Megye térségi kerékpáros úthálózat sokkal inkább nevezhető kikapcsolódás-orientált turisztikai terméknek, ahol a kerékpározás örömén kívül a határ menti térség megismerése és az addig felfedezetlen kultúrák felfedezése lehet a fő motiváció. Ki szeretnénk azonban hangsúlyozni, hogy a tervezett projektünk egyik célcsoportját is a versenykerékpárosok jelentik, akik az olimpiai mountain-bike pályát vehetik majd birtokba. Úgy véljük, ez a több lábon állás, azaz a versenysportolók, illetve a szabadidejüket eltöltők megszólítása jelenti a tervezett nagykanizsai beruházás sikerét. Ez a helyzet azonban megváltozhat akkor, amikor a 13. Euro Velo szakasz átadásra kerül, hiszen ennek nyomvonala Zala megyében, a horvát-magyar határ mentén fog vezetni (www.ironcurtaintrail.eu. 2012.03.06.) A Vasfüggöny tematika mentén felépülő útvonal véleményünk szerint további komoly kerékpáros fejlesztéseket generál majd a vizsgált térségben is. A célunk az lesz, hogy a szűkebb régióban pihenésüket eltöltő turistákon kívül az átutazó kerékpáros turistákat is megszólítsuk, s kitérőket javasolva odavezessük a Nagykanizsa-Zalakaros-Kapronca-Medjimurje Megye négyszög látnivalóihoz is. A cél az úgynevezett lassú utazás (slow travel) meghonosítása, amelynek a keretében a látogatót hosszabb tartózkodásra kívánjuk bírni, hogy kipróbálja a helyi konyhát, s megismerkedjen a térség kulturális és természeti értékeivel is (www.eurovelo.org. 2012.03.06) 6
2. A kerékpáros turizmus tekintetében releváns szakmai dokumentumok és stratégiák elemzése 2.1 Fontosabb magyar kerékpáros stratégiák 2.1.1 Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia (2005-2013) A hazai turizmusfejlesztés középtávú prioritásait 2006-ban fogadta el az Országgyűlés, amelynek termékfejlesztési koncepciói közt a kerékpáros turizmus fejlesztése is helyet kapott. Ennek kapcsán a Stratégia kiemelendő területnek tartja a hazai kerékpárutak nemzetközi útvonalakhoz kapcsolását, adott esetben a hiányzó szakaszok megépítésével együtt. Mindemellett prioritásként jelölték meg a megfelelő infrastruktúra és szolgáltatási hálózat kiépítését, illetve az utak karbantartásához szükséges ellenőrző rendszer kialakítását. A Stratégia célként fogalmazta meg, hogy Magyarország kerékpáros paradicsommá váljon, hiszen földrajzi adottságai lehetővé teszik azt. További célként szerepel a dokumentumban, hogy a kerékpáros útvonalhálózat és a kapcsolódó szolgáltatások folyamatosan bővüljenek, s a már meglévő utak minősége hosszútávon biztosított legyen (Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia). 2.1.2 Kerékpáros Turizmus Fejlesztési Stratégiája (2010-2015) A Kerékpáros Turizmus Fejlesztési Stratégiája című dokumentum alapvető célként fogalmazta meg, hogy a kerékpáros turizmus iránti kereslet egyértelműen növekedjen. Az ehhez kapcsolódó teendőket a Stratégia négy prioritásban foglalta össze: Szervezeti háttér: a Stratégia fontosnak tartja az olyan együttműködések kialakítását, amelyek révén folyamatossá válhat a kommunikáció és kooperáció az érintett szervezetek között a kerékpáros turizmus fejlesztésének és működtetésének érdekében. Kínálatfejlesztés: tartalmazza a kerékpáros barát útvonalak, útirányjelzős és információs táblarendszerek, kerékpáros attrakciók, turisztikai és kerékpáros szolgáltatások fejlesztését, a kerékpáros turizmus kapcsolatát más turisztikai ágakhoz, valamint a kínálatfejlesztés területi differenciálását. Marketing: kiemelt terület a kerékpáros turizmus marketingjének fejlesztése, ezen belül is az árpolitika, az értékesítési politika és a marketingkommunikáció fejlesztése lehet az elsődleges feladat. Monitoring: a monitoring rendszer részét képezné a marketing információs rendszer és az általános monitoring fejlesztése, illetve a fejlesztési források felhasználására vonatkozó szempontrendszer kialakítása is (Kerékpáros Turizmus Fejlesztési Stratégiája). 2.1.3 A Kerékpáros Magyarország Program A Kerékpáros Magyarország programot 2007 tavaszán mutatták be, s a kormány augusztus végén döntött annak elfogadásáról. Ezen fejlesztések célja a kerékpározás hazai népszerűsítése és a bringás turizmus fellendítése. E program folytatásával elérhető távolságba kerülhet az az álom, hogy Magyarország népszerű desztináció legyen a kerékpáros turisták szemében. A fejlesztési koncepció legfontosabb része az utak felújítása, a hálózat bővítése. Az útépítés mellett kiemelt szerepet kap a programban a fenntartás kérdése is. Az elképzelések szerint az érintett települések önkormányzatai ebben a körzetben létrehoznak egy társulást, ami a központi költségvetés hozzájárulásával kezelné a kerékpárutakat. (www.kerekparosklub.org, 2012.03.03). 7
A Kerékpáros Magyarország Program szerint 2013-ra kétezer kilométerrel bővül a kerékpárúthálózat. Ennek egyik része turisztikai, szabadidős célokat szolgálja, a másik része viszont a mindennapi igényeket. A program összességében 98 milliárd forintnyi támogatást jelentett a kerékpárutak létrehozása érdekében. Érdekesség, hogy 2004-2006 között kevesebb, mint 1,3 milliárd forint jutott ilyen célra (Lőke, 2008). 2.1.4 Bringázz a munkába! Program A Bringázz a munkába! Program alapötlete 2007-ben született, amikor is meghirdetésre került a Kerékpáros Magyarország Program. Az eredetileg Kerékpározz a Munkába! néven futó kampány első alkalommal csak Budapesten került megrendezésre egy mindössze kéthetes programmal, amelyen viszont már akkor is több mint 2.000-en vettek részt. 2008-tól már Bringázz a munkába! néven, országszerte indult a program, amelyhez a szervezők egységes arculatot is készítettek. Ebben az évben a résztvevők száma elérte a 6.000-et, az őszi kampány alkalmával pedig a 8.000 főt (www.bringazzmunkaba.hu, 2012.03.03). 2008 óta az 5 hetes kampány már évente két alkalommal, tavasszal és ősszel kerül megrendezésre a Magyar Kerékpáros Klub és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gondozásában. A program alapvető célja, hogy népszerűsítse a mindennapi kerékpáros közlekedést. A részvételhez mindössze egy regisztráció szükséges, majd a kampány ideje alatt minimum 8 alkalommal kell kerékpárral közlekedni a lakhely és a munkahely között. A nyilvántartást egy úgynevezett közlekedési naplóban vezetik. A programhoz különböző nyereményjátékok is tartoznak, amelyek kapcsán különböző kategóriákban ajándékokat is kisorsolnak. 2010 szeptemberétől az iskolások is részt vehetnek a Bam! kampányban, továbbá létezik egy Bringázz az egyetemre! akció is. A legutóbbi Bringázz a munkába! program 2011. szeptember 22. és október 26. között zajlott, amelyen közel 7.000 fő vett részt. Ők összesen 76.000 alkalommal, mintegy 1 millió km-t tekertek a munkába. Ennek köszönhetően 23 millió forintnyi üzemanyagot spóroltak meg, s 200.000 kg-nyi széndioxid kibocsátástól kímélték meg a légkört (www.bringazzmunkaba.hu, 2012.03.03). 2.2 A projektterület szempontjából releváns kerékpárút-hálózatainak elemzése 2.2.1 Három Folyó Kerékpáros Túraútvonal A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Három folyó kerékpáros túraútvonal kialakítása című, összesen 57.238.312 forint költségvetésű projektje 2005-ben a Magyarország-Horvátország Interreg III/A pályázat keretében nyert el támogatást annak érdekében, hogy a magyar-horvát határ mentén fekvő régió turizmusát fellendítse, valamint a térséget összekösse a nemzetközi kerékpáros hálózatokkal. A pályázat horvát részről Verőce Megye Zsupánsága és Kapronca Megyei Turisztikai Közösség partnersége mellett került beadásra, míg a magyar partnerek között a Baranya Megyei Önkormányzat és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság volt található. A szakmai felügyeletet a Baranya Megyei Közútkezelő Kht., a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság látta el. A Három folyó Kerékpáros Túraútvonal a Mura és a Dráva folyók mentén 339 km hosszan visz végig a Dunáig. A kerékpárút az ausztriai Mura menti kerékpárutat folytatva Szlovéniában 50 km-es szakaszon folytatódik a határig, Tornyiszentmiklósig. A Barcstól Mohácsig tartó magyarországi szakasz - amely az ország leghosszabb kerékpáros túraútvonala - többnyire kijelölt kerékpárutakon, 8
kisforgalmú közutakon, néhol földúton halad. A kerékpárút Mohácsnál az Euro Velo 6. szakaszához csatlakozik. A projekt részét képező Dráva túraútvonal Horvátországban Légrád és Pitomača települések között, gyönyörű természeti környezetben került kijelölésre. Az útvonalon négynyelvű (magyar, horvát, német, angol) információs táblák, térképek segítik az utazók tájékozódását, dicsérendő, hogy képzett túravezetők segítsége is igénybe vehető, akik a projekt keretében kerültek kiképzésre. Jó ötletnek tartjuk, hogy a kizárólag magyar, összesen 18 túravezető elérhetősége megtalálható a projekt honlapján. Gyengeségnek tartjuk ezzel szemben, hogy a kijelölt túraútvonal mentén csak korlátozott számban találhatóak szervizpontok és kerékpáros barát szálláshelyek. (A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiája, 2009, p. 23). Úgy gondoljuk, hogy a fejlesztés során sikeresen megvalósult a hard és a soft elemek kombinációja, felismerve azt a tényt, hogy nem elég csupán kerékpárutakat kijelölni, de fontos a határon átnyúló turisztikai termékek közös fejlesztése, a Duna-Dráva Nemzeti Park kincseinek bemutatása is a helyi vállalkozások és önkormányzatok bevonása mellett. Az útvonal népszerűsítése érdekében versenyeket is szerveztek, amelyek során elméleti teszteket és egy gyakorlati feladatokat is teljesíteni kell (www.kerekparut.com, 2012.03.04). A projektnek része volt az útvonal kijelölésén túl egy új, a mostani útvonal folytatásaként működő kerékpáros túraútvonal kijelölésére irányuló megvalósíthatósági tanulmány készítése is, melynek magyar szakasza Barcstól Murakeresztúrig terjed, lefedve a teljes Dél-Dunántúlt, a horvát oldalon pedig a Pitomača-Terezino polje (államhatár) szakaszra terjed ki (www.ec.europa.eu, 2012.03.06). A Három Folyó Túrútvonal is jelentős versenytárs lehet a Nagykanizsa-Zalakaros-Kapronca- Medjimurje Megye térségi kerékpárút hálózat számára, hiszen az alapvető koncepció szintén a határ menti térség megismertetése volt. Ugyanakkor kifejezetten jó példának tartjuk a kezdeményezést, hiszen az Ausztriából induló kerékpárút valós tematikával bír (három folyó: Mura, Dráva, Duna), s szintén pozitívumként értékeljük, hogy a már korábban említett Euro Velo hálózatba torkollik. A kerékpárút a célcsoport tekintetében az általunk vizsgált projekt szegmenssel megegyezik, s földrajzi szempontokat figyelembe véve is komoly vetélytársa a Nagykanizsa-Zalakaros-Kapronca-Medjimurje Megye kerékpárútnak. A napjainkban jellemző competition and cooperation gondolatra építve nagy lehetőségeket látunk az általunk felvázolt projekt Három Folyó Kerékpáros Túraútvonalhoz kapcsolásában is, hiszen így bármely égtáj felé indulva számtalan lehetőség nyílik majd a látogatók előtt a horvát-magyar határ menti térség felfedezésére. 2.2.2 Mura-Dráva Kerékpárút A Mura-Dráva kerékpárutat (Mura Drava Bike Route) kialakító projekt célja, hogy Szlovénia (Pomurje és Podravje régiók) és Horvátország (Međimurje és Varaždin Megyék) határ menti területei egy olyan közös turisztikai terméket alakítsanak ki, amely nemcsak a térség kerékpáros turizmusát lendíti fel, hanem a már meglévő osztrák kerékpáros utakhoz közvetlenül csatlakozva régiót is felteszi az európai turisztikai térképre. A projekt teljes költségvetése 1.799.066,89 EUR, s nagy részben a Szlovénia-Horvátország 2007-2013 IPA Operatív Programból került finanszírozásra (www.mura-drava.eu, 2012.03.06). A kerékpározók és érdeklődők a honlapon megtalálják a kerékpárút térképét és tematikusan kidolgozott kirándulásokról is tájékozódhatnak, amelyekhez térképeket és rövid filmeket is mellékeltek a projekt megvalósítói. Emellett a terület kulturális, természeti adottságairól, 9
szálláslehetőségekről és vendéglátóipari szolgáltatásokról is tájékozódhatnak az érdeklődők (muradrava.eu, 2012.03.06.) Remek ötletnek tartjuk a honlapon megtalálható tematikus programajánlatokat (pl. Kettesben, Kíváncsiak számára, Távol és közel, Nap és bor), amelyek kiváló minőségű fényképekkel és videókkal alátámasztva valóban kedvet csinálnak a látogatáshoz. Mivel a tervezett projektünk egyik partnere tagja volt a Mura-Dráva Kerékpárút konzorciumának is, ezért erre az útvonalra nem versenytársként tekintünk. Úgy véljük, hogy Medjimurje Megye komoly szakmai tapasztalatai révén segíteni fogja a két útvonal összekapcsolását, amely ezáltal egy Szlovéniába és Ausztriába is átnyúló hálózattá növi majd ki magát. 2.2.3 Balatoni Bringakörút A jelenlegi helyzet alapján elmondható, hogy Magyarországot, s elsősorban a Balaton térségét fejlődő piacnak tekintik a kerékpáros turizmus területén. Ugyanakkor az is nyilvánvaló, hogy a lehetőségeink még kiaknázatlanok, mindenekelőtt a kerékpárosoknak nyújtott szolgáltatásokat kell javítani, fejleszteni, hiszen amint azt már számos kutatás bizonyította, a Balaton körüli kerékpárút szolgáltatói nincsenek felkészülve a kerékpáros turisták fogadására. Noha a jelenleg 209 kilométer hosszú Balatoni Bringakörutat 1993-ban kezdték el építeni, a szó szoros értelmében még ma sem teljes. Balatonszepezdnél, Balatonaligánál és Szántódnál vannak olyan szakaszok, ahol nincs kiépített kerékpárút, így a túrázók csak a forgalmas főútvonalakon tudnak tekerni. Az eladhatóság szempontjából azonban nem ez a pár száz méternyi hiányzó szakasz a legnagyobb probléma. Nagyobb gondot jelent, hogy a mai napig tisztázatlan, hogy kinek kellene karbantartania a már elkészült szakaszokat. A kerékpárút egyes részei hivatalosan a parti önkormányzatok tulajdonában vannak, de a településeknek nincs elég forrásuk a fenntartásra, s még ha lenne is, sem végeznék el azt, mert állami feladatnak tekintik. Ennek ellent mond az akkori Közlekedési Minisztérium, aminek álláspontja szerint a kerékpárút karbantartása már a kezdetektől önkormányzati kötelezettség volt. Elmondható, hogy a Balatoni Bringakörút lehet a Nagykanizsa-Zalakaros-Kapronca-Medjimurje Megye térségi kerékpárút legnagyobb versenytársa, hiszen földrajzi távolság szempontjából is közel fekszik a vizsgált területhez, továbbá a Balatoni Bringakörút által megcélzott szegmens is megegyezik az általunk vizsgált kerékpárút célcsoportjaival. Nem vitás, hogy a Balatoni Bringakörút ismert és elismert turisztikai attrakció, amely azonban nem tett még meg mindent annak érdekében, hogy a jelenlegi vezető piaci pozícióját hosszú távon fenn is tudja tartani. Számos terv és stratégia készült már a kerékpárút fenntarthatóságáról és fejlesztéséről, ám egyik dokumentum sem képes pótolni azt a hiányosságot, ami jelenleg a Balatoni Bringakörút legégetőbb problémája: a szolgáltatói lánc és a termékkapcsolás kérdését. A határ menti kerékpárút hálózat fejlesztési projekt kifejezetten e probléma elkerülésére keresi a választ, hiszen a kerékpárút mellé olyan állomásokat fog létrehozni, amelyek nem csak a szolgáltatói láncot, de a fogyasztók által igényelt élményláncot is képes lesz megteremteni. Ezt a célt szolgálná többek közt a nagykanizsai kerékpáros kalandpark is, amely olyan egyedi attrakciót képezne a térségben, amelyhez hasonló a Balatoni Bringakörút mentén nem található. 10
2.2.4 Beszámoló a horvátországi kerékpáros turizmus fejlesztéséről A beszámoló Horvátország Turizmus Fejlesztési Tervén alapul. Ez az egyetlen olyan érvényes dokumentum, mely a 2013-2020-ig terjedő időszakban utal a horvát kerékpáros turizmus fejlesztésére. A stratégiát 2013. április 26-án a horvát parlament fogadta el, mely részeket a következő beszámoló is tartalmazza. A becslések szerint a következő évtizedben európai szinten 10%-kal fog növekedni a részesedése a kerékpáros turizmusnak. Még ennél is fontosabb a turisták piaci részesedése, akik számára a kerékpározás továbbra is fontos lesz. Habár Horvátország kiterjedt hálózattal rendelkezik helyi és regionális kerékpárutak tekintetében, amelyek közül néhány a nemzetközi kerékpárútnak is része, még nem lettek megfelelően értékelve és bekapcsolva a kereskedelembe. A horvát piac pozíciója hasonló a versenytársakéhoz. Az Észak- adriai régióban ezek a következők: napozás és strandolás, kerékpározás és búvárkodás. Az Adriai- tenger déli része kifejezetten a hajós turizmusra, napozásra és strandolásra specifikálódott, míg Horvátország belső részének legfőbb turisztikai termékei a kulturális turizmus, vidéki és kerékpáros turizmus. A turisztikai piacra kiválasztott termékek/termékcsoportok: A kerékpáros turizmus a becslések szerint rendkívül vonzó és versenyképes terület az Észak- Adriai térségben, a Dél- Adriai térségben átlagosan vonzó és versenyképes, míg Horvátország belső részében rendkívül vonzó és átlagos a versenyképessége. A kerékpáros turizmus kívánt pozíciója 2020-ra: Horvátország olyan sikeres pozíciót kíván kiépíteni, ahol az egyik legfőbb cél a kerékpáros turizmus. Kiváló minőségű infrastruktúra kialakításával, például kerékpár tematikus parkok és területek létrehozásával, továbbá bejegyzett útvonalak és pályák kialakításával, szállás és ellátás biztosításával, a biztonsági intézkedések létrehozásával, számos rendezvény szervezésével, valamint egyéb kiegészítő élményekkel, mint például az egészség turizmus, öko-turizmus, és a kulturális eseményekkel és a beruházásokkal kívánják mindezt kiépíteni. Ezen kívül a természeti erőforrások vonzereje is hozzájárul ehhez. Az új beruházások célja: Gyorsabb fejlődési lehetőséget biztosítsanak a főbb és kapilláris kerékpárutaknak egész Horvátországban, különösen a kevésbé ismert területek mentén, és remélhetőleg lehetővé teszi a tematikus utak felé való orientációt is (bor, gasztronómia, oktatás) Kiépíteni és megfelelően felszerelni az új kerékpárutakat és parkokat az ország egyes részein, különösen a turisztikailag fontos területeken, a nagyvárosok körül, és azokon a területeken, ahol magas a kerékpárosok aránya A termékfejlesztés priorizált tevékenységei: A kerékpáros turizmus fejlesztési terve 11
Mindkét transzeurópai út fel lesz szerelve a szükséges jelzésekkel és infrastruktúrával a kerékpáros turisták biztonsága érdekében, anélkül, hogy az a közlekedésben bármilyen fennakadást is okozzon (különösen olyan helyeken, ahol nincs alternatív útvonal) Új és meglévő utak fel lesznek szerelve a megfelelő jelzésekkel (közúti táblák, információs pontok), és a szokásos támogató szolgáltatásokkal (például pihenőhelyek, képernyős eszközök, szerviz) A szállások továbbfejlesztése a bed&bike szabványok szerint, magas szintű lokálpatriotizmus érzése, atmoszféra, komfort, és környezetvédelmi feladatok Versenyek és események fejlesztése, beleértve a nemzetközi jelleget is Egyéb tevékenységek a termékfejlesztésben: Speciális regionális intézmények létrehozása a kerékpáros turizmus fejlesztésére és támogatására Az országos kerékpáros szövetség szakmai irányítása a következő funkciókkal: piackutatás, tájékoztatás, oktatás, lobbizás, hálózatépítés, partnerség a sportszövetségek között, nemzetközi szervezetekben való tagság A helyi termékek kínálatának fejlesztése, beleértve a gasztronómiát A kerékpáros turizmus és a tömegközlekedés integrációjának fejlesztése Szórakoztató létesítmények létrehozás, mint például diszkók vagy nyílt színpadok, vásárlási lehetőségek, kikapcsolódási és sport lehetőségek, a kerékpáros és gyalogos lehetőségektől kezdve a beltéri sportolási lehetőségekig, mind-mind olyan terület, amely folyamatos fejlesztésre és bővítésre szorul, különös tekintettel a marketing és termékfejlesztés területén az új iránymutatásokat figyelembe véve. A 2020-ig tartó időszakban az ezen létesítmények beruházásának összege becslések szerint 160 millió Eurót tesz ki. SWOT analízis A Nagykanizsa-Kapronca-Medjimurje Megye-Zalakaros négyszög kerékpáros turizmusának SWOT elemzése Erősségek a dimbes-dombos táj szépsége és érintetlensége, 6 %-nál kisebb emelkedőkkel az érintetlen területek viszonylag jelentős kiterjedése a természet-közeli élmény lehetőségét rejti folyók és tavak megléte, jól megközelíthető természet-közeli kultúrtájak kedvező a térség településszerkezete, sok az aprófalvas környék, amely gyakoribb megállókat tesz lehetővé a térségi kisforgalmú úthálózat lehetővé Gyengeségek a magyar terület egyelőre nem ismert kerékpáros úti célként a magyar területeken hiányoznak a kerékpáros utak kijelölései, az információs táblák és a kifejezetten kerékpárosoknak szóló térképek és információs kiadványok rendkívül eltérő a magyar és horvát terület ismertsége és felkészültsége a kerékpáros turizmusra két városban (Nagykanizsa és Kapronca) egyelőre nem adott a kerékpárkölcsönzés 12
teszi a kerékpárutak kijelölését, a városokon kívül nem feltétlenül kell kerékpárutakat építeni minden partnernél a politikai vezetés támogatóan áll a kerékpáros fejlesztésekhez minden partner rendelkezik a kerékpáros fejlesztések kapcsán konkrét jövőbeli tervekkel a helybeliek és a turisták is érdeklődnek a térség kerékpáros turisztikai lehetőségei iránt Lehetőségek erős együttműködés a térség városai és megyéi között először a kerékpáros, majd más turisztikai területeken is a határ menti térségek lakosai jobban megismerik egymást, ez más turisztikai ágazatoknak is kedvező lehet, pl. kulturális turizmus több ismert és elismert kerékpáros hálózathoz való közvetlen csatlakozás lehetősége (pl. Zalakaroson keresztül a Balatoni Bringakörúthoz vagy a Medimurje Megye révén a Mura-Drava Bike Route-hoz) Zalakaros közelsége és magas látogatószámai biztos keresletet jelentenek a térségi kerékpáros turizmus iránt Kapronca horvát Amszterdam -ként való ismertsége (lakosok környezeti tudatossága, jól kiépített bicikliutak az egész városban, minden helyi lakos rendelkezik kerékpárral) példamutató lehet az egész térség számára a projektterület viszonylag olcsó turisztikai desztinációnak számít, így a diszkrecionális jövedelmek csökkenésével párhuzamosan felértékelődhetnek adottságaink lehetősége a területen hiányos a kerékpárosokat kiszolgáló infrastruktúra (pl. esőbeállók, szervizek) insufficient implementation of marketing activities which would attract more tourists interested in cycling tourism Közlekedés- és vagyonbiztonsági problémák Egységes online információs rendszer hiánya Veszélyek a megfelelő nyelvtudás hiánya kommunikációs nehézségeket okozhat rendkívül erős konkurencia néhány környező államban (pl. Szlovénia, Ausztria), ahol időben felismerték a kerékpáros turizmusban rejlő lehetőségeket és jól kihasználják azokat az EU többi államához viszonyítva a magyar és horvát lakosság alacsony életszínvonala, s emiatt csökkenő turizmusra fordított költése a TDM-rendszer nem működik kellően hatékonyan, így a kerékpáros turizmus sem tud érvényesülni a desztinációkban a szolgáltató szektor nem lát fantáziát a kerékpáros turizmusban, így a háttér infrastruktúra fejlődése nem követi az igényeket A természeti attrakciókat tekintve a projekt területén hatalmas zöldterületek, és kis részben természetes vizes élőhelyek találhatók, valamint a lankás dombos tájkép kiváló terepet jelentenek a kerékpáros turizmushoz és a hozzá kapcsolódó turisztikai termékek fejlesztéséhez. A Cycle in a network program terület földrajzilag szerencsés fekvésének köszönhetően közel van a nagy hazai, és a lehetséges külföldi küldő területekhez (Pl. Ausztria, Csehország, Németország). De nem csak a közelség, hanem a térség megközelíthetősége is kiváló, hiszen a potenciális küldő területekről modern autópálya hálózaton keresztül érkezhetnek a turisták. A vasúti összeköttetés is 13
megfelelő, de a menetrendeket és a menetidőt tekintetve kissé nehézkes az utazás, és a kerékpárok szállításának módjai ugyan léteznek, de fejlesztésre szorulnak. Örvendetes tény, hogy néhány település figyelmet szentel tematikus utak fejlesztésére, amelyek kritikus pontjai a változatosságot és élményeket kínáló egy- és többnapos túráknak. Kulturális szempontból fontos, hogy a térségben nemzetközi mércével mérve jelentős kulturális attrakciók ugyan nem találhatók, de a programterületen érezhető és átélhető tradicionális vidéki életmód, a vendégszeretet, a turizmus fogadásához elengedhetetlen nyitott attitűd, valamint a határ mentén élő nemzetiségeknek köszönhető multikulturális jelleg olyan miliőt teremt, amely a sikeres és minőségi termékfejlesztést vetíti előre. A térségi politikai szereplők felismerték, hogy a turizmus, és ezen belül a kerékpáros turizmus egy olyan fejlesztési terület, amely kiegészítő gazdasági tevékenységként hozzájárulhat a vidéken élők jövedelmi helyzetének javításához, és ezáltal akár a migráció lassításához. Ez a pozitív attitűd a polgármesterek és a képviselők részéről komoly indíttatást jelenthet a turisztikai vállalkozó kedv növekedéséhez. A projektben szereplő települések rendelkeznek kerékpáros fejlesztési tervekkel, támogató a politikai hozzáállás a kerékpáros turizmus fejlesztéséhez. A térségben számos kiaknázatlan attrakció található, amelyek jelenleg inkább csak helyi jelentőséggel bírnak (pl. Budafai Arborétum, nagybakónaki Szikla-szurdok). Jelenleg a térségben nem eléggé változatosak az attrakciók, azaz nem tudunk olyan többnapos utazásokat, túrákat ajánlani, amelyek többféle impulzust és élményt nyújtanának a turistáknak. De ha a hagyományos attrakciók esetében innovatív megközelítést alkalmazunk a jövőben és ezeket az attrakciókat a kiválasztott célcsoportok igényeire szabjuk (pl. családok), akkor az ismert kerékpáros turisztikai desztinációk közé kerülhet a térség. Az attrakciók, a térség természeti értékei, a természeti környezet interpretációja komoly hiányosságokkal küzd, hiszen az információk sok helyen hiányoznak, vagy nem elég felhasználóbarátak (könnyű érthetőség, célcsoporthoz igazodó, többnyelvű). Sok helyen tapasztalható, hogy a vonzerővel bíró területeken nagy hiányosságot jelent a kerékpáros turisztikai szuprastruktúra hiánya. Infrastrukturális szempontból gyakran jelentkező gyengeség, hogy a turisztikai jelzőrendszerek, kitáblázások szórványosan és gyenge minőségben jelennek csak meg, ami nehézkessé és kellemetlenné teszi a térségen belüli utakat, túrákat. Bár találunk pozitív példákat a minőségi és változatos szálláshelyek kialakítására, de a programterületen mégis az az általános jelenség, hogy hiány mutatkozik a minőségi, különösen a helyi jelleget és hangulatot árasztó szálláshelyek kínálatában. A turisztikai kínálatnak a szálláshelyeken és a fő vonzerőkön kívül még számos olyan eleme is van, amelyek nem tűnnek nélkülözhetetlennek, de mégis a turisztikai élménylánc részét képezik, és hozzájárulnak a térségi vonzerő, így az elérhető vendégszám és bevétel növekedéséhez is. Az alapszolgáltatáson túl tehát szükség van olyan kínálati elemekre is, mint fürdőzési lehetőség a tavakban, folyóparton, vásárlási lehetőség például helyi termelőknél és kézműveseknél, információnyújtás és térképek. 14
Komoly gyengeség az is, hogy a turizmus kínálata a térségben eléggé szórványos és kezdetleges, azaz még mindig ritka a komplex élményt nyújtó objektum (pl. falusi gazdaság szálláshellyel, rekreációs szolgáltatások). Az ismeretlen imázs és márka miatt nem önálló termék a vendégfogadó térség. Egyelőre hiányzik az egyediség, a specializáció és a pozicionálás hiánya régión belüli versenyhez és alacsony hatékonysághoz vezet. Nagy szükség lenne a turisztikai szolgáltatók, valamint a kulturális intézmények és kerékpáros egyesületek közötti tudatosabb együttműködések kialakítására. Jelenleg még nincs kidolgozva a viszonylag új feladatnak számító desztinációs menedzsment szervezeti kerete és a támogató know-how sem áll rendelkezésre a térségben. A határon átnyúló közlekedési fejlesztések (utak és szolgáltatások) erősíthetik a közös, határon átnyúló magyar-horvát turisztikai térség kialakítását. A vizsgált programterületet több szubrégióra bontható, és célszerű lenne, ha az egyes szubrégiókon belül és az egyes szubrégiók között is kiépítésre kerülnének hálózati együttműködések, amelyek azt eredményezhetnék, hogy integrált és így vonzóbb kínálat állna a potenciális turisták rendelkezésére. A termék-szintű hálózatok növelhetik az egész programterület imázsát azáltal, hogy egy nagyobb területi egységen belül képesek koherens élményeket nyújtani (pl. hosszabb útvonalú kerékpártúrák, tematikus utak stb.). A gazdasági válság jelentős változásokat eredményez a fogyasztói magatartásban, a turisztikai piacon ez elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a fogyasztók közelebbi desztinációkat, olcsóbb csomagokat választanak. Ezekre a változásokra a kerékpáros turisztikai desztinációk releváns választ képesek adni, érdemes ezekre a lehetőségekre egy komolyabb promóciós kampányt megtervezni. A piaci láthatóságot növeli, ha koherens, márkával rendelkező imázs alakul ki az egyes szubrégiókban, valamint ha ezek a szubrégiós imázsra építve egy egységes ernyő imázst képesek kialakítani. A marketing tevékenység fejlesztése a tudatos regionális marketingtevékenységet eredményezheti, amely lehetővé teszi a turisztikai termékek láthatóságát a piacon. Az e-marketing és m-marketing területén található új megoldások tudatos alkalmazása hozzájárulhat az együttműködésre építő turisztikai fejlesztések és márkaépítés hatékonyságának növeléséhez. Veszélyt jelenthet, ha a marketing szervezetek nem képesek alkalmazni az új kommunikációs eszközöket, és nem tudják magukévá tenni a hálózat-orientált látásmódot a kommunikációban is. Főbb fejlesztési irányok: a projekt terület egységes és szubregionális márkájának a létrehozása, a terület ismertségének növelése célcsoportok azonosítása, releváns termékek kialakítása célcsoportokra szabott egységes kommunikációs stratégia információnyújtás (online, guide-ok, térképek, stb.), információs rendszer kialakítása az infrastruktúra és a kiszolgáló kerékpáros szolgáltatások kiépítése a szolgáltatások, az infrastruktúra és a termékek összehangolása 15
Célközönség kiterjesztése Célközönség növelése 3. Célcsoportok meghatározása A kerékpáros turizmus célközönségét többféle ismérv alapján szegmentálhatjuk: választhatjuk a motiváció alapú, vagy a különböző leíró változók korcsoport, iskolai végzettség, stb. alapján történő szegmentációt. A nemzetközi gyakorlatban használt, az utazás időtartama szerinti szegmentálásnál a kerékpározás célcsoportjainak nagyságát, és az egyes szegmensek egymásra épülését az alábbi piramissal szemléltetjük: (Forrás: Claudia Krieger: Touristische Projekte; Cycling Tourists: Who they are, what they want and how they improve regional economy, Velo-City Munich 2007 saját fordítás és újraszerkesztés (http://www.slideshare.net/pswe/european-funding-forcyclinginiatives- in-new-member-states alapján) Túrázó Kerékpáros nyaralás (vándortúra, csillagtúra) Turisztikai célcsoportok Báziscsoportok Rövidebb (1-3 éjszakás) utazást tevő Napi kiránduló (1 napon belüli) Napi kerékpározó a lakóhely rekreációs övezetében Rövidebb (1-3 éjszakás) kerékpáros utazás Egynapos kerékpáros kirándulás Szabadidős célú kerékpározás (lakóhelyen belül, helyi lakosság) Nem turisztikai, rekreációs céllal kerékpározó Közlekedési célú kerékpározás Jelenleg nem kerékpározó Jelenleg nem kerékpározó 2. ábra: Célcsoportok a kerékpáros turizmusban E szegmensek közül, a kerékpáros turizmus közvetlen célcsoportjainak a piramis felső három csoportját tekintjük, azzal a fontos megjegyzéssel, hogy a piramis alapjaként ábrázolt napi nem turisztikai céllal, illetve a jelenleg nem kerékpározók adhatják a turisztikai szegmensek potenciális célcsoportjait. Így a báziscsoportok esetében a cél, hogy minél több új belépőt generáljunk a turisztikai piacra, azaz minél nagyobb közönséget nyerjünk meg a korábban egyáltalán nem, vagy turisztikai céllal nem kerékpározók közül. A turisztikai célcsoportok esetében pedig a célközönség nagyságának, valamint a kerékpáros utazások számának és tartózkodási idejének a növelése, illetve az eszközökkel és szolgáltatásokkal szembeni igényszintjének növelése a cél. A kerékpáros turizmus célcsoportjainak egyértelmű körülhatárolását azonban nehezíti, hogy a célközönség jellemzően összetett, utazásait, kirándulásait nem kizárólag, illetve sok esetben nem elsősorban a kerékpározás, hanem sokkal inkább az alapmotiváció (pl. kulturális örökség meglátogatása, természet élvezete, stb.) határozza meg. Ennek megfelelően, a célcsoportok megnyerésénél és kiterjesztésénél a fő cél az, hogy minél nagyobb célközönség számára legyen vonzó alternatíva az alapmotivációként felkeresett látnivaló, programlehetőség kerékpáros megközelítése. 16
További szegmentálási szempontok Küldő terület szerinti szegmentálás: Elsődleges célcsoport: belföldi lakosok, a kiterjesztett régió és a határmente lakosai Másodlagos célcsoport: külföldi turisták, Balatonra érkezők, a horvát, szlovén és osztrák határmente lakosai A fő küldő területek közé tartozhatnak: Egyrészt, az egyéb elsősorban rekreációs motivációval hazánkba, főként a Balatonra érkező, a kerékpározást szabadidős tevékenységként űző külföldi turisták, főként osztrákok, németek, szlovének, horvátok, olaszok és oroszok Másrészt, a hosszabb távú kerékpáros utazásoknál a hagyományos kerékpáros országok, pl. Németország, Ausztria, Dánia, Hollandia Harmadízben pedig az épülő XCO versenypálya okán az extrém kerékpározás iránt szenvedélyesen érdeklődő bármely európaiak Jövedelmi helyzet és iskolai végzettség szerinti szegmentálás: Elsődleges célcsoport: a nemzetközi trendek és a belföldi felmérések alapján is elmondható, hogy a kerékpáros utazások fő célcsoportját a magasabb iskolai végzettségű, jobb anyagi körülmények között élők alkotják Másodlagos célcsoport: az alacsonyabb jövedelmi helyzetűek, elsősorban a napi kirándulásoknál számolhatunk velük A szegmentálásnál lényeges még azt is figyelembe venni, hogy a kerékpárosok igényeit vizsgálva a szállással és étkezéssel, valamint a tájjal kapcsolatos tényezők a legfontosabbak. A szállás és étkezés terén: lehetőség az egy éjszakás tartózkodásra extra költség nélkül bőségesebb és vitamindúsabb reggeli, mint az átlagos biciklitárolók lehetőség a ruhaszárításra lehetőség a bicikli javítására térképekhez való hozzáférhetőség szállítási lehetőség bicikli és poggyász számára ajánlatok helyi látványosságokról és tematikus utakról a következő éjszaka lefoglalásának lehetősége. A tájjal kapcsolatos általános igények: változatos tájkép, vonzó környezet csekély forgalom természet közelsége, panoráma, szép helyi épületek, kulturális látványosságok, helyi események és vásárlási helyek (Salamin, 2008). A kerékpáros turisták magatartásáról általánosságban elmondható, hogy túráikat túraszervező illetve más közvetítő szervezet segítsége nélkül szervezik. Hosszabb távú kerékpározásnál a turisták fele igénybe veszi a tömegközlekedési eszközöket. A túrázók 55%-a biciklizik településről településre, 40%-uk egy helyen száll meg és innen indítja a túráit, 5% pedig városi turista, akik a városban vagy a szomszédos településeken tesznek meg különböző utakat (Salamin, 2008). 17
JELENLEGI STÁTUSZ CÉL Elsődleges célcsoport Lakóhely rekreációs övezetében kerékpározó Napi kirándulóvá váljon Napi kiránduló Kirándulás gyakoriságának növelése Rövidebb (1-2 éjszakás) utazóvá váljon Másodlagos célcsoport Rövidebb utazásokat tevő Rövidebb utazások gyakoriságának növelése Hosszabb utazásokon részt vevő legyen Hosszabb utazásokon részt vevő Hosszabb utazások gyakoriságának növelése Potenciális célcsoport Nem turisztikai/rekreációs céllal kerékpározó Lakóhely rekreációs övezetében kerékpározóvá váljon Nyaralás alatti kerékpározóvá váljon Nem turisztikai/rekreációs céllal kerékpározó Napi kerékpározóvá váljon Lakóhely rekreációs övezetében kerékpározóvá váljon Nyaralás alatti kerékpározóvá váljon 3. ábra: A bázis- és turisztikai célcsoportokkal kapcsolatos kitűzött célok (Forrás: saját szerk.) Összességében tehát, a kerékpáros turizmus kiemelt célcsoportját jelentik a magasabb iskolai végzettségű és jövedelmi helyzetű, belföldi fiatal felnőttek, a középkorú (nagyobb gyermekes) családosok és a középkorúak, valamint a külföldi, a fentii ismérvek alapján körülhatárolható turisták. 18
Elsődleges célcsoportok - Fiatal felnőttek Pszichológiai szempontból a célcsoport jellemző problémái közé tartozik a jó munkahely, önálló lakás megtalálása, tartós partnerkapcsolat kialakítása, további tanulmányok szükségessége, s az önálló életstílus megteremtése. A célcsoport tagjai sok esetben komoly lelki problémával küzdenek, az úgynevezett kapunyitási pánik folytán a karrier, az egzisztencia-teremtés és a családalapítás kérdésköre állandó téma. A karrier sok esetben abszolút elsőbbséget élvez az életükben, így amikor lehetőségük adódik kikapcsolódni, szórakozni, élmények egész tárházát szeretnék átélni, s minél rövidebb idő alatt minél többet kapni, megtapasztalni. A célcsoport abszolút jellemzője a bizonyítási vágy, ami mind a munkahelyen, mind a magánéletben megmutatkozik, ezért kifejezetten kedvelik az adrenalin növelő tevékenységeket, vagy a versengéssel járó feladatokat. A fiatal felnőttek esetén egy utazás motivációja leginkább az izgalom keresése, a kitörés a hétköznapokból, vagy a társas együttlét lehet. A legjobb, ha mindezt egy csomagban, kombinációként tudjuk nyújtani számukra. Szabadidő tekintetében figyelembe kell vennünk, hogy a célcsoport jelentős része már munkaviszonnyal rendelkezik, így az utazásra szánt idő is korlátozódik. Legjellemzőbbek a munkahelyi szabadságok alkalmával szervezett nyári utazások, vagy a szabadságot nem igénylő hosszú hétvégés kirándulások. Az izgalom és az új élmények keresése kapcsán a célcsoport számára ideális kikapcsolódás lehet egy kerékpáros élményközpont vagy kalandpark, ahol átélhetik a vágyott érdekes, mozgalmas kalandot. Amennyiben a fiatalok baráti társasággal utaznak, meg kell teremteni a verseny lehetőségét is, amihez a különböző kerékpáros akadálypályák, versenypályák kiváló lehetőséget adnak. Mindemellett elengedhetetlen az egyéb programok, szórakozási lehetőségek telepítése is (pub-ok, pizzériák, zenés szórakozóhelyek), amelyek tovább bővíthetik az élményláncot. A fentieken túl a hosszabb távú teljesítménytúrák is ideálisak a célcsoportnak, amely során új vidékeket, vagy adott esetben romantikus tájakat fedezhetnek fel. Elsődleges célcsoportok - Családok A családi utazások elsődleges motivációja többnyire a családi együttlét. Ebből következik, hogy olyan úti célokat és kikapcsolódási lehetőséget keresnek, amelyek a család minden tagja számára érdekes lehetnek. A családi együttlét mellett természetesen az ismeretszerzés is fontos motiváció lehet, a családok is szeretnek új dolgokkal találkozni, ismeretlen tájakat, vidékeket felfedezni. Az utazásra szánható szabadidő tekintetében nehéz a célcsoport helyzete, hiszen a szülők sokat dolgoznak, mind a munkahelyükön, mind otthon. Épp ezért szabadidejük általában kevés, minden üres percüket kitölti a gyerekkel való foglalkozás, így önmagukra ritkán jut idő. Az utazások szempontjából további problémát jelenthet az iskolai szünetek és a munkahelyi szabadságok összeegyeztetése, így turisztikai szempontból rájuk leginkább a nyári időszakban, vagy hosszú hétvégéken számíthatunk. A családokra jellemző, hogy már berendezett életük, s többnyire biztos egzisztenciájuk van. Sok esetben azonban számos anyagi terhet vállalnak, s a családi terhek is nőnek (hiteltörlesztés, kisgyerekek). Ezért kifejezetten kedvelik és keresik a családi kedvezményeket, valamint a családbarát szolgáltatásokat. 19
Mivel az utazás olyan szabadidős tevékenységnek tekinthető, amely elsősorban a kikapcsolódást szolgálja, így az a családok számára is ideális alkalom, hogy rövid időre kiszakadjanak a kötelezettségeikből. Mindehhez hozzá kell tennünk, hogy a szülők természetesen az utazás közben is fegyelmezettek, s figyelmesek. Jellemző, hogy a családok az értékes időt, amit végre együtt tudnak tölteni, igyekeznek teljes mértékig kihasználni, s bepótolni a mindennapokból szükségszerűen kimaradó lehetőségeket. Így turisztikával kapcsolatos fogyasztásukra jellemző a közös vacsora, színház-, koncert-látogatás, s hogy újra gyerekké válva visszatérhessenek az ifjúságba. A könnyű kerékpáros túrák kifejezetten alkalmas turisztikai terméknek mondhatók a célcsoport számára, hiszen megteremtik a közös élményszerzés lehetőségét, mindemellett elősegítik a gyerekek testi, fizikai fejlődését is, miközben a szülőket is formában tartják. Célszerű a túraútvonal mellett különböző programokat, szolgáltatásokat is láncra fűzni, így az élménylánc akár több napos tartózkodást is lehetővé tesz. Elsősorban a gyerekek miatt kiemelt figyelmet kell fordítani a biztonságra, amit részben a kerékpárút kijelölésénél, részben a kiegészítő szolgáltatások alakításánál kell szem előtt tartani. A sík vagy dombvidéki tájak megfelelőek számukra. Nagyon sok pihenőhelyet igényelnek a forgalommentes, vagy nagyon kisforgalmú aszfaltozott, enyhe lejtésű utak mentén. Potenciális célcsoportok helyi, helyközi kerékpárosok Egyes kutatások szerint az alkalmilag kisebb szakaszokra, településen belül kerékpárra ülők vannak a legtöbben a kerékpározók körében. E csoport életkor szerinti lehatárolása talán még nehezebb, hiszen idősek és gyermekek is akadnak közöttük. Ők általában helyi lakosok, akik számára az a legfontosabb, hogy a leglátogatottabb helyek kerüljenek hálózatszerűen összekapcsolásra. A kerékpárutak legyenek kiépítve, vagy legalább kijelölve, s a lehető legbiztonságosabb módon, a lehető legkisebb erőkifejtéssel tudjanak eljutni a céljukhoz. Számukra az esztétikai élmény másodlagos, az élénk domborzat pedig épp hogy taszító hatású. A városi kerékpárosok biciklijüket a mindennapok során, munkába járás, szabadidő eltöltés céljából használják. E kategóriába sorolhatók a szabadidős kerékpározók is, amennyiben a kerékpár csak eszköz valamely más tevékenység helyszínének eléréséhez. A motivációs tényezők közé sorolható, s a kerékpározók számát növelheti a zöld gondolkodás és a fitnesz-orientáció is. A városi kerékpárosok többsége előnybe részesíti az aszfaltozott, kijelölt mellékutakat. Legfontosabb kritériumként a szilárd burkolatot és az egyértelmű közlekedési jelzéseket, tehát a biztonságot fogalmazták meg. (A Balaton Régió Kerékpáros-turisztikai Stratégiája és a Bringakörút Projekt Előkészítő Dokumentuma). 4. Termékkoncepció a Cycle in a Network projekthez Termék A Cycle in a network projektterület egészén kialakítandó termékek létrehozásához szükséges komponensek kiválasztásához fontosnak tartottuk megvizsgálni, hogy a kerékpáros turizmusnál összességében milyen terméktípusok jellemzőek, a célcsoportok függvényében. A szekunder irodalom vizsgálatán túl saját kérdőíves felmérést is végeztünk, melynek eredményei visszatükrözték az általános kutatások eredményeit. Ezek alapján fogalmazzuk meg javaslatainkat. 20
Az általunk meghatározandó termékkínálat összeállításához lényeges termékformák: Kerékpáros turizmus (Cycle tourism): speciálisan két hely közötti, a szabadidőt turisztikai céllal eltöltő, kerékpárral történő utazást jelöli (de megengedve, hogy a célterületet más közlekedési eszközzel érjék el). A kerékpározás integráns része a turisztikai élménynek. Kerékpáros nyaralás (Cycle holidays): olyan nyaralás, amelyet a kerékpározás, mint kedvelt kikapcsolódási forma motivál az utazásra, körtúra, csillagtúra vagy vándortúra formájában. A fő közlekedési eszköz jellemzően a kerékpár mind a helyi, mind pedig a helyközi közlekedésben, de a célterületet más közlekedési eszközzel is el lehet érni. Nyaralás közbeni kerékpározás (Holiday cycling): olyan nyaralás, amelybe bevonják a kerékpározást, mint programfajtát és gyakran összekötik más tevékenységekkel, általában csillagtúraszerűen (pl. hosszú hétvégés tartózkodás alatt egy délelőttöt a kerékpározásnak szentel a turista). Kerékpáros egynapos túrák (Cycle day trips): szabadidős és rekreációs kirándulások otthonról vagy a szálláshelyről kiindulva, a napi kirándulás integráns részét képező biciklizéssel egybekötve. Hosszú távú kerékpáros utak (Long distance cycle routes): olyan kerékpáros útvonalak, amelyeknek céljuk, hogy arra ösztönözzék a kerékpáros turistákat, hogy egy országon belül vagy országok között különböző desztinációkat2 keressenek fel. Több mint 100 km hosszúságúak, de nem ritka az 500 km-es útvonal sem. Ezekre, illetve általában a kerékpáros régiókra / útvonal hálózatokra jellemző, hogy jól kitáblázottak és különböző interpretációs eszközökkel felszereltek a kerékpárosok minél jobb tájékoztatása érdekében. Gyakran egy brand köré építettek, és különböző piacokon hirdetik őket a nagyközönség vagy szervezetek felé (pl. Budapest-Passau kerékpártúra a Duna mentén, egybekötve a turisztikai attrakciók meglátogatásával). Kerékpáros események (Cycling Events): olyan nemzeti vagy nemzetközi kerékpáros versenyek, teljesítménytúrák vagy egyéb kerékpáros rendezvények, programok, amelyek valamilyen téma vagy esemény alapján kerülnek (akár évről évre) megrendezésre. Hatásuk több szempontból is jelentős, ugyanis a közvetlen eseményen való részvétel mellett a kísérő családtagok és egyéb érdeklődők, nézők által is hozzájárulnak a helyi gazdaság erősödéséhez (ld. Tour de France). A kerékpáros események közé sorolhatjuk a konferenciákat, műhelytalálkozókat és egyéb szakmai eseményeket is. (A kerékpáros turizmus fejlesztési stratégiája 2010-2015) 21
A primer kutatásunk termékek összeállítását érintő legfontosabb eredményei: Az 4. ábrán a magyar és horvát válaszadók motivációs tényezői láthatóak szabadidejük eltöltésével kapcsolatban: A válaszadók motivációja szabadidejük eltöltésével kapcsolatban 100% 90% 97% 92% 89% 90% 82% 80% 70% 59% 60% 50% 40% 30% 23% 22% 20% 10% 0% 76% 72% 25% 18% 19% 17% 13% 10% magyar válaszadók horvát válaszadók 4. ábra: A válaszadók motivációja szabadidejük eltöltésével kapcsolatban A kapott válaszok alapján elmondható, hogy a magyar és horvát válaszadók legfőbb motivációs tényezője egyaránt a feltöltődés (92% és 97%), illetve mindkét nemzet válaszadóinál szintén kiemelkedő tényező a pihenés, kikapcsolódás (90% és 82%). A horvát válaszadóknál ezeken kívül fontos tényezők a családi együttlét, kaland és új élmény keresése is, míg ezen tényezők a magyar válaszadóknál kevésbé játszanak szerepet. Az 5. ábra azt mutatja be, hogy honnan szerzik be az információt a válaszadók szabadidejük eltöltésének lehetőségeiről: 22
A válaszadók információszerzésének lehetőségei szabadidejük eltöltésével kapcsolatban 100% 90% 90% 87% 91% 86% 80% 70% 66% 70% 60% 52% 50% 40% 30% 20% 40% 31% 26% 41% 25% magyar válaszadók horvát válaszadók 10% 4% 2% 0% 5. ábra: A válaszadók információszerzésének lehetőségei szabadidejük eltöltésével kapcsolatban A fenti ábra jól mutatja, hogy a magyar és horvát válaszadók kimagasló többsége (91% és 86%) internetes honlapokról, illetve rokonoktól, barátoktól (90% és 87%) tájékozódik. Ezen kívül a magyar válaszadók szívesen tájékozódnak az újságokból és kiadványokból, valamint a televízióból is. Az ábra alapján elmondható, hogy a szabadidő eltöltésével kapcsolatos információk szerzésének módja meglehetősen hasonló a két nemzet válaszadóinál. 23
A 6. ábrán az látható, hogy a válaszadók milyen gyakran szoktak kerékpározni: Milyen gyakran kerékpároznak? 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0% 13% 31% 30% 29% 38% 26% 19% 13% magyar válaszadók horvát válaszadók 6. ábra: Milyen gyakran kerékpároznak? A kapott válaszok alapján elmondható, hogy a magyar válaszadók többsége (38%) havi néhány alkalommal, 30%-a hetente 19%-a évente néhány alkalommal, 13%-a pedig naponta kerékpározik. A horvát válaszadók 31%-a naponta, 29%-a hetente, 26%-a havi néhány alkalommal, míg 13%-a évente néhány alkalommal kerékpározik. A 7. ábra azt mutatja be, hogy általában kivel szoktak kerékpározni a válaszadók: Általában kivel szokott kerékpározni? 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 51% 77% 16% 38% 26% 44% 48% 29% 2% 3% 3% 3% magyar válaszadók horvát válaszadók 7. ábra: Általában kivel szokott kerékpározni? A magyar válaszadók többsége (51%) egyedül, illetve (48%) családdal, míg a horvát válaszadók többsége (77%) szintén egyedül szeret kerékpározni. Szervezett csoporttal, illetve túratársakkal mindösszesen 3-3% szokott vagy szeret utazni. 24
A 8. ábra azt ábrázolja, hogy a válaszadók általában kivel szoktak utazni: 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Általában milyen céllal kerékpározik? 98% 84% 88% 93% 92% 66% 50% 40% 29% 24% 27% 27% 12% 16% 17% 8% 10% 6% magyar válaszadók horvát válaszadók 8. ábra: Általában milyen céllal kerékpározik? A magyar válaszadók többségének célja a kerékpározással kapcsolatban a szabadidő eltöltése, közösségi élményszerzés, sportolás és munkába járás, a horvát válaszadók többségének pedig a bevásárlás és a szabadidő eltöltése. Itt az elsődleges és másodlagos motiváltságú csoportok elválaszthatóak egymástól, mivel a munkába járó és a bevásárló kerékpárosok a kerékpáros turizmus nem elsődleges, mégis fontos szegmensei. A 9. ábra azt mutatja, hogy a Szokott Ön kerékpározni kérdésre nemleges választ adóknak mi indokolja döntését: Miért nem kerékpározik? 40% 37% 35% 30% 25% 25% 25% 25% 20% 15% 11% 7% 10% 5% 0% 22% 4% 0% 0% 15% 25% 4% 0% magyar válaszadók horvát válaszadók 9. ábra: Miért nem kerékpározik? A magyar válaszadók többsége azért nem kerékpározik leginkább, mert nem rendelkezik kerékpárral, míg a horvát válaszadók azért nem, mert nem szeretnek kerékpározni, nincs nekik, nem tudnak 25
kerékpározni, vagy pedig a bevásárló központok és boltok közelében nincsenek tárolók, ahová el tudnák helyezni kerékpárjaikat. Itt a kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások, infrastruktúra és a biztonsági tényezők hiánya nagyban befolyásolja a kerékpározás iránti keresletet, ami a projekt eredményeként komoly változásokat hozhat. Ennél kérdésnél a projektterület kiterjedése okán arra voltunk kíváncsiak, hogy a kerékpáros turisták mennyire érdeklődnek a partner ország iránt, és milyen formában választanák a kerékpáros túra lehetőségét. Szívesen ellátogatnának-e a válaszadók Horvátországra vagy Magyarországra egyénileg vagy szervezett kerékpártúra keretében? 50% 48% 45% 40% 35% 30% 30% 31% 33% 28% 25% 20% 15% 10% 11% 9% 11% magyar válaszadók horvát válaszadók 5% 0% igen, egyénileg igen, csoportosan igen, egyénileg és csoportosan is nem 10. ábra: Szívesen ellátogatnának-e a válaszadók Horvátországba vagy Magyarországra egyénileg vagy szervezett kerékpártúra keretében? A kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a magyar válaszadók többsége egyénileg és csoportosan is ellátogatna Horvátországba. A horvát válaszadók 48%-a is szívesen ellátogatna Magyarországra egyénileg vagy szervezett kerékpártúra keretében. A magyar oldal ennél tartózkodóbb, mindösszesen 30% venne részt csoportosan, és 33%-uk venne részt egyénileg és csoportosan is. A magyar elutasítók száma jóval meghaladja a horvát oldal elutasító válaszadóinak arányát (28%-11%). 26
A következő ábra azt mutatja be, hogy a felsorolt vonzerők és élmények mint kiegészítő élmények milyen mértékben érdekelnék és vonzanák a válaszadókat: Mely vonzerők és élmények milyen mértékben vonzanák a válaszadókat? egészségmegőrzés öko-élmények horgászat vízi sportok városlátogatás falusi élmények rendezvények/fesztiválok termelői vásárok gasztonómiai élmények útvonalat szegélyező települések történeti emlékhelyek GPS-es kincskeresés természeti látnivalók erdei kirándulóhelyek tópartok, vízpartok meglátogatása 4,2 3 3,3 1,8 2,2 2,4 3,1 3,8 4 3,1 4 3,8 3,7 3,4 3,7 3,3 3,8 3,7 3,8 3,3 4 2,9 2,6 4,5 4,2 4,3 3,9 4,6 4,3 0 1 2 3 4 5 horvát válaszadók magyar válaszadók 11. ábra: Mely vonzerők és élmények milyen mértékben vonzanák a válaszadókat? A válaszadók a vonzerők és élmények tekintetében a leginkább a természeti (erdei, vízparti) látnivalókat emelték ki, itt az értékek mind a horvát, mind pedig a magyar oldalon 4 átlagot mutat. Emellett a horvát megkérdezettek az egészségmegőrzést (4.2), a városlátogatást (4), a falusi élményeket (4) és a történelmi emlékehelyeket (4) tartották vonzónak. A magyarországi válaszadóknál a történelmi emlékhelyek (4), a falusi élmények (3.8) és a vízi sportok (3.8) számottevőek, de a gasztronómiai élmények (3.7) is hangsúlyt érdemelnek. Magyar részről az ökoélmények (1.8), míg mindkét oldal részéről a horgászat (2.2, 2.4) és a GPS-es kincskeresés (2.9, 2.6) értek el alacsony átlagot. Összességében azonban elmondható, hogy a természeti és kulturális vonzerők és élmények döntő része a megkérdezettek körében 3-as átlag feletti értéket jelölt meg, ami a vonzerők kiválasztásánál fontos tényező lehet. 27
A következő ábrán az látható, mely szolgáltatás milyen mértékben lenne fontos a válaszadóknak: Az alábbi szolgáltatások milyen mértékben fontosak a válaszadók számára? szuvenír vásárlás turisztikai információk éttermi szolgáltatás egyszerű étkezés önálló étkezés feltételei komfortos szálláshely falusi szálláshely egyszerűbb szálláshely 2,6 2,7 3,1 3,2 3,7 3,9 3,3 3,6 3 3,3 3,6 3,7 3,7 3,8 3,6 4,2 0 1 2 3 4 5 horvát válaszadók magyar válaszadók 12. ábra: Az alábbi szolgáltatások milyen mértékben fontosak a válaszadók számára? A szolgáltatások közül a horvát válaszadók az egyszerűbb szálláshelyet (4.2), az éttermi szolgáltatást (3.9) és a falusi szálláshelyet preferálták. A magyar válaszadók az éttermi szolgáltatást (3.7), a falusi szálláshelyet (3.7), az egyszerűbb étkezést (3.6) és egyszerűbb szálláshelyet (3.6) tették a legfontosabb pozíciókba. Mégis homogén válaszok születtek, kiugró pozitív és negatív értékek nélkül. A következő ábrán a biztonsági szempontok voltak a kérdés fókuszában: 5 4 3 2 1 Biztonsági szempontokat is figyelembe véve hol kerékpároznának szívesen? 2,6 2 3,9 3,4 4,7 4,4 3,6 3,5 3,2 3,2 2,5 2,1 magyar válaszadók horvát válaszadók 13. ábra: Biztonsági szempontokat is figyelembe véve hol kerékpároznának szívesen? A biztonsági szempontokat figyelembe véve a kiépített kerékpárutak eredményei kimagaslottak a válaszadók körében (4.7, 4.4), így az infrastruktúra minősége a legfontosabb tényező. Emellett a kisebb forgalmú közutak (3.9, 3.4), a természetes, nem kiépített utak (3.6, 3.2) és az erdei ösvények (3.5, 3.2) említhetők lehetséges kerékpáros utaknak. Fontos kiemelni, hogy a versenypálya különlegessége és extremitása ellenére viszonylag magas értékeket ért el (2.5, 2.1), ami a kerékpáros érdeklődés mélységét és merítési lehetőségét mutatja. 28