Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terve

Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Kistérségi Közoktatási Intézkedési Terve 2008-2013 7500 Nagyatád, Baross G. u. 9. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 1

TARTALOM BEVEZETÉS... 6 I. RINYAMENTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TELEPÜLÉSEINEK KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSA... 7 1.Intézményfenntartók és intézmények a kistérségben... 9 1.1. Intézményfenntartó mikro-körzeti társulások:... 9 1.1.2.Kutas központú mikro-körzeti társulás... 10 1.1.3.Lábod központú mikro-körzeti társulás... 12 1.1.4. Nagyatád központú mikro-körzeti társulás... 14 1.1.5.Somogyszob központú mikro-körzeti társulás... 17 1.1.7.Görgeteg központú mikro-körzeti társulás... 17 1.1.8.Tarany központú mikro-körzeti társulás... 18 1.1.9.Segesd... 21 1.2.Pedagógiai szakszolgálat... 21 1.3.Pedagógiai szakmai szolgáltatás... 22 II. RINYAMENTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERV... 23 1. Alapvetı gazdasági, társadalmi és migrációs folyamatok... 23 1.1. A Rinyamenti kistérség földrajzi sajátosságai... 23 1.2. Természeti jellemzık... 23 1.3. Demográfiai jellemzık... 24 1.4. A Rinyamenti kistérség gazdasági folyamatai... 27 1.5. A kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai... 28 2. Közoktatási intézmények a kistérségben... 31 2.1 A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben... 31 2.1.1. A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben... 31 2.1.2. A bejáró gyermekek- csoportok társadalmi összetétele... 33 2.1.3. Intézményi létszámok, férıhelyek... 34 2.1.4. Épületállomány, infrastrukturális felszereltség... 40 2.1.5. A bölcsıdei és óvodai alkalmazottak... 41 2.1.6. Az óvodai ellátás költségviszonyai... 41 2.1.7. Programkínálat... 44 2.2. Általános és középiskolai, szakképzési kollégiumi feladatellátás a kistérségben... 46 2.2.1. Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei... 46 2.2.2. Bejárók, gyermekek összetétele... 49 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 2

2.2.3. Intézményi létszámok... 51 2.2.4. A tanulói évfolyamok közti továbbhaladás a kistérség iskoláiban... 53 2.3. A feladatellátás fizikai jellemzıi... 57 2.3.1. Az iskolaépületek jellemzıi, eszközellátottság... 57 2.3.2. Alkalmazottak... 58 2.3.3. Az iskolai feladatellátás költségviszonyai... 61 2.3.4. Programkínálat... 64 2.3.5. Tanórán kívüli foglalkozások... 69 2.4. Szakszolgálatok... 70 2.5. Szakmai szolgáltatások... 73 2.6. Szükségletek: fenntartói, szülıi, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban... 75 3. Az iskolai szolgáltatások eredményessége... 79 3.1. Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében... 79 3.1.1. Olvasás, szövegértés... 79 3.1.2. Matematika, logikus gondolkodás... 80 3.1.3. A hozott (családi) érték index... 81 3.1.4. A pedagógiai hozzáadott érték (elvárt teljesítménytıl való eltérés)... 82 3.2. Eredményesség a versenyek tükrében... 83 3.3. Eredményesség a továbbtanulási adatok tükrében... 85 3.3.1. Gimnázium... 85 3.3.2. Szakképzı iskola... 86 3.3.3. Kollégiumi ellátás... 87 3.3.4. Szakiskola... 87 3.4. Eredményesség az érettségin... 88 3.4.1. Gimnázium... 88 3.4.2. Szakképzı iskola... 88 3.4.3. Felsıoktatás... 88 4. A közoktatás-fejlesztési stratégia elemei... 89 4.1. A kistérség közoktatása... 93 4.2. A célok... 94 4.3. A fejlesztési célú beavatkozások... 98 4.4. A beavatkozások kapcsolódása a Humán SFP-hez és a Régiós Közoktatás-Fejlesztési stratégiához... 101 5. Kistérségi közoktatási terv 2007-2013... 103 5.1. Keretfeltételek... 103 5.1.1. Oktatáspolitikai követelmények... 103 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 3

5.1.1.1. Középtávú közoktatás-fejlesztés stratégia... 103 5.1.1.2. A 2006-os 2007-es évi törvényi változások a közoktatásban... 108 5.1.1.3. A Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja (SFP)... 111 5.1.1.4. A Dél-dunántúli régió Közoktatás Fejlesztési Stratégiája 2007-2013 (OKÉV)... 113 5.1.2. Fejlesztési források körvonalai... 117 5.1.2.1. Az UMFT operatív programjai... 117 5.1.2.2. Megyei és egyéb források... 119 5.1.3. Esélyegyenlıség: halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyerekek122 5.2. Szakmai megújulás a kistérségben... 124 5.2.1. Eredményesség a szakmai fejlesztési pályázatokban... 124 5.2.2. A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai a kistérség iskoláiban... 127 5.2.3. Javaslatok a pedagógiai munka megújításában résztvevı lehetséges partnerekre és tevékenységekre: szakszolgálat, szakmai szolgáltatás... 136 5.2.4. Javaslat a közoktatási feladatellátás minıségirányításának kialakítására... 139 5.2.5. Közös irányelvek a külsı értékelés számára... 145 5.2.6. Közös irányelvek a kistérségi minıségbiztosítás számára... 145 5.3. Építményi és mőszaki fejlesztések, berendezések, jármővek... 147 5.3.1. Bölcsıdei és óvodai fejlesztések... 147 5.3.2. Általános iskolai fejlesztések... 151 5.3.3. Középiskolai, szakközépiskolai, kollégiumi fejlesztések... 154 5.4. Tervezıi állásfoglalás, javaslatok az intézménystruktúra és a szakmai fejlesztésekre vonatkozóan... 157 III.ESÉLYEGYENLİSÉGI TERV... 165 1. Fejlesztési célú beavatkozások... 166 2. A helyzetelemzésbıl adódó feladatok, beavatkozást igénylı területek... 167 2.1. Az óvodai nevelés terén... 167 2.2. Az iskolai oktatás, nevelés terén... 167 3. Kötelezettségek és felelısség... 169 4. Akcióterv... 170 4.1. Relevanciavizsgálat: fejlesztési célok, tervezett beavatkozások... 170 5. Célkitőzések, feladatok, idıtávok... 183 6. Esélyegyenlıségi kockázatok súlyossága... 188 IV. KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERV FELADATELLÁTÁSÁNAK ÜTEMTERVE... 190 1. Komplex beavatkozások, konkrét intézkedések... 190 2.Megvalósítás... 192 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 4

V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 204 1. Nyomon követés... 204 2. Monitoring és nyilvánosság... 205 3. Konzultáció és visszacsatolás... 206 5. Legitimáció... 207 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 5

BEVEZETÉS A kistérségi közoktatás-politika prioritása a szakmai munka színvonalának emelése a minıség fejlesztése érdekében. A közoktatás-szolgáltatást meg kell feleltetnünk a társadalmi környezet változó követelményeinek, a közoktatás partneri igényeinek figyelembe vételével, oly módon, hogy esélyegyenlıséget biztosítson, korszerő, piacképes tudást nyújtson. A finanszírozás hatékonysági mutatóit növelünk szükséges. Az intézkedési tervünk célja, hogy településenkénti bontásban meghatározza a kistérség helyzetértékelésen alapuló fejlesztési céljait, legalább középtávon biztosítson folyamatosságot a közoktatási intézmények számára, és járuljon hozzá a hatékonysági tényezık javításához. Intézkedési tervünkben feltérképeztük a kistérségben mőködı nevelési-oktatási intézmények kapacitását, szervezeti formáit az igény-bevevık területi megoszlását demográfiai tendenciákat szakmai kompetenciáit eszközellátottságát, szakosellátottságát, szolgáltatásaik erısségeit, esélyegyenlıségi, minıségfejlesztési mutatóikat, kompetenciamérési eredményeiket. Falvainkért, falvaink gyermekeiért, cselekedjünk mindig idıben, összefogással, a támogatások, kistérségi többcélú normatívák, pályázatok minél nagyobb arányú megszerzéséért. Az oktatás fı célja olyan embereket nevelni, akik képesek új dolgokat létrehozni, akik kreatívak, találékonyak és kíváncsiak. /Piaget/ Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 6

I. RINYAMENTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TELEPÜLÉSEINEK KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSA Rinyamenti Kistérség közoktatási feladatellátásában résztvevı települések A többcélú kistérségi társulás szervezı tevékenységével biztosítja, hogy a közoktatási feladat ellátásában résztvevı önkormányzatok saját vagy társulásaik fenntartásában mőködı közoktatási intézmények megfeleljenek a Magyar Köztársaság költségvetésének mindenkor hatályos törvényi szabályozásának, a többcélú normatíva igénylési lehetıségének. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról: A közoktatás közfeladatai, a helyi önkormányzatok feladatellátási kötelezettsége. 85. (1) A helyi önkormányzatok az e törvényben meghatározottak szerint látják el a közoktatással kapcsolatos feladataikat. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 7

(2) A közoktatás feladatainak megoldásában az állam intézmény alapításával és fenntartásával, illetve nem állami vagy nem helyi önkormányzati alapítású intézmény fenntartójával kötött megállapodással közvetlenül is részt vesz. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott közoktatási feladatok teljesítésében - nevelésioktatási intézmény, illetve pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény létesítésével és fenntartásával jogi személyek és természetes személyek is részt vehetnek. (4) A helyi önkormányzat önállóan vagy más helyi önkormányzattal közösen köteles a közoktatási feladatai megszervezéséhez szükséges önkormányzati döntés-elıkészítést szolgáló feladatellátási, intézményhálózat mőködtetési és -fejlesztési tervet (a továbbiakban: önkormányzati intézkedési terv) készíteni. Az önkormányzati intézkedési tervnek figyelembe kell vennie a fıvárosi, megyei fejlesztési tervet. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell, hogy az önkormányzat a kötelezı feladatait milyen módon látja el, illetıleg milyen nem kötelezı feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmaznia kell továbbá az intézményrendszer mőködtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggı elképzeléseket. Az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlıségét szolgáló intézkedéseket. Az intézkedési terv elkészítésekor be kell szerezni - a nemzeti, etnikai kisebbséget érintı kérdésekben - a települési kisebbségi önkormányzat egyetértését. Az intézkedési terv elkészítéséhez ki kell kérni a településen mőködı közoktatási intézmények vezetıinek, továbbá a szülıi és diákszervezetek, a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, a települési szintő szakszervezetek, - ha nem mőködik települési kisebbségi önkormányzat az érdekelt országos kisebbségi önkormányzat véleményét. A helyi önkormányzat a helyi intézkedési terv végrehajtását legalább kétévenként értékeli és szükség szerint felülvizsgálja. A helyi önkormányzat az e törvény 103. -a (2) bekezdésének a) pontja alapján vizsgálja, hogy a nevelési, illetve pedagógiai program megfelel-e az önkormányzati intézkedési tervben foglaltaknak. Nem kell a helyi önkormányzatnak intézkedési tervet készítenie, ha tagja a többcélú kistérségi társulásnak, feltéve, hogy a többcélú kistérségi társulás önálló intézkedési terve települések szerinti bontásban - tartalmazza mindazt, amit az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell. (5) Ha a helyi önkormányzat az óvodai nevelésrıl vagy az általános iskolai nevelésrıl és oktatásról részben vagy egészben nem saját intézményfenntartással gondoskodik, az önkormányzati intézkedési tervben meg kell határoznia, hogy milyen módon tesz eleget az Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 8

e törvényben meghatározott kötelezettségének. Az önkormányzati intézkedési tervet pedig azzal a helyi önkormányzattal közösen kell elkészítenie, amelyik által fenntartott nevelésioktatási intézmény látja el az illetékességi területén élık tekintetében a kötelezı felvételt biztosító óvoda, illetve a kötelezı felvételt biztosító iskola feladatait. (6) Az önkormányzati intézkedési terv elkészítésekor, felülvizsgálatakor a helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fıvárosi, megyei önkormányzat szakvéleményét abban a kérdésben, hogy az önkormányzati intézkedési terv összhangban áll-e a fıvárosi, megyei fejlesztési tervben foglaltakkal. Ha az önkormányzati intézkedési terv, illetve annak módosítása a szakvéleményben foglaltak szerint nem áll összhangban a fıvárosi, megyei fejlesztési tervvel, elfogadásakor a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 15. -ának (2) bekezdésében szabályozott minısített többségre van szükség. (7) A helyi önkormányzati intézményfenntartó elkészíti az önkormányzati közoktatási intézményrendszer mőködésének minıségirányítási programját (a továbbiakban: önkormányzati minıségirányítási program). Az önkormányzati minıségirányítási program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait az egyes intézményeknek a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének és a közoktatást érintı más ágazatok - gyermek- és ifjúságvédelem, szociálpolitika, munkaerıgazdálkodás, közmővelıdés, egészségügy - kapcsolatait, a fenntartói irányítás keretében tervezett szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenırzések rendjét. Az intézményi minıségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minıségirányítási programmal. 1.Intézményfenntartók és intézmények a kistérségben 1.1. Intézményfenntartó mikro-körzeti társulások: A Rinyamenti kistérségben a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 20. (1) bek. b.) pontja szerinti alapfokú oktatási-nevelési feladatok ellátására társult 18 települési önkormányzat (Bakháza, Beleg, Bolhás, Háromfa, Görgeteg, Kaszó, Kisbajom, Kutas, Lábod, Nagyatád, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály, Segesd, Somogyszob, Szabás, Tarany) az alábbi intézményfenntartó mikro-körzeti társulásokat (továbbiakban: mikro-körzeti társulások) mőködteti. A mikrotérségi központok és az intézményfenntartó társulásban résztvevı önkormányzatok 2007/2008-as tanévtıl: Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 9

1.1.1.Kutas központú mikro-körzeti társulás Intézményfenntartó Társulása Tagjai: Kutas, Kisbajom, Beleg, Szabás Intézmény neve: Révkomáromi János Körzeti Általános Iskola OM száma: 034086 Székhelye: Kutas, Petıfi u. 82. Kötelezı felvételi körzete: Kutas (1-8. évfolyam), Kisbajom (1-8. évfolyam), Beleg (1-8. évfolyam), Szabás (1-8. évfolyam) települések közigazgatási területe. Tagintézménye: Beleg, Kossuth u. 81. (1-4 osztály) 1.1.2.Kutas központú mikro-körzeti társulás Intézmény neve: Micimackó Napköziotthonos Óvoda Székhelye: Kutas, Petıfi u. 95. OM száma: 033895 Fenntartója: Kutas, Beleg, Kisbajom, Szabás Községek Önkormányzatai Tagintézménye: Beleg, Rákóczi u. 163. Tagintézménye: Kisbajom, Kossuth L. 143. Tagintézménye: Szabás, Fı u. 93. (Kispipitér Napköziotthonos Óvoda) Kötelezı felvételi körzete: Kutas, Kisbajom, Beleg, Szabás Községek teljes közigazgatási területe. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 10

Kutas-Kisbajom-Szabás-Beleg Intézményfenntartó Társulás Iskola Óvoda Kutasi Révkomáromi János Körzeti Általános Iskola Micimackó Napköziotthonos Óvoda székhely 7541 Kutas, Petıfi u. 95. Tagintézmény Tagintézmény Beleg Tagiskola 1-4. évfolyam Kisbajom Község Önkormányzatának Óvodája 7542 Kisbajom, Kossuth u. 143. Beleg Tagóvoda 7543 Beleg, Rákóczi u. 163. Kispipitér Napköziotthonos Óvoda 7544 Szabás, Fı u. 93. 7544 Szabás, Fı u. 93. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 11

1.1.3.Lábod központú mikro-körzeti társulás Intézmény neve: Napköziotthonos Óvoda Lábod OM száma: 033896 Fenntartója: Lábod Község Önkormányzata Kötelezı felvételi körzete: Lábod Község közigazgatási területe Napköziotthonos Óvoda Lábod Intézmény neve: Kótai Lajos Általános Iskola Lábod OM száma: 034087 Fenntartók: Lábod (1-8. évfolyam), Nagykorpád (1-8. évfolyam), Rinyabesenyı (1-8. évfolyam) Községek önkormányzatai Székhelye: Lábod, Iskola u. 4. Tagintézménye: Nagykorpád, Kossuth u. 4. Nagykorpád (1-4. osztály) Kótai Lajos Általános Iskola Lábod Lábod, Iskola u. 4. Tagiskola Nagykorpád 1-4. évfolyam Nagykorpád, Kossuth u. 4. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 12

Kötelezı felvételi körzete a fenntartó települések, Lábod, Rinyabesenyı, Nagykorpád közigazgatási területe. Nagykorpád Intézmény neve: Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda OM száma: 034088 Fenntartója: Nagykorpád Község Önkormányzata Kötelezı felvételi körzete: Nagykorpád Község közigazgatási területe Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda Nagykorpád Rinyabesenyı Intézmény neve: Napközi Otthonos Óvoda Rinyabesenyı OM száma: 033904 Fenntartója: Rinyabesenyı Község Önkormányzata Kötelezı felvételi körzete: Rinyabesenyı Község közigazgatási területe Napközi Otthonos Óvoda Rinyabesenyı Terveikrıl: Az alábbi ábrában jelzett települések a kötelezı közoktatási feladataik ellátásához közoktatási integrált közoktatási társulás létrehozását tervezik. Az átszervezést 2008-ban vagy 2009-ben kívánják megvalósítani. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 13

Kutas-Lábod Mikrotérségi Integrált Közoktatási Társulás Tagok Kisbajom Beleg Szabás Nagykorpád Rinyabesenyı 1.1.4. Nagyatád központú mikro-körzeti társulás Intézmény fenntartói: Nagyatád Város Önkormányzata, 7500 Nagyatád, Baross G. u. 9.(1-8. osztály) Bolhás Község Önkormányzata, 7514 Bolhás, Kossuth u. 60.(1-8. osztály) Ötvöskónyi Község Önkormányzata, 7511 Ötvöskónyi, Fı u. 51. (1-8. osztály) települések önkormányzatai. Intézmény neve: Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 14

OM szám: 201003 Székhelye: Nagyatád, Árpád u. 2. Intézmény rövidített neve: NKI Intézmény ellátási területe: Nagyatád Város, Bolhás Község, Ötvöskónyi Község közigazgatási területe. Intézmény évfolyamainak száma: Óvoda: 3 korcsoport Általános iskola: 1-4. évfolyam 5-8. évfolyam képzımővészeti ág: 6 évfolyam zenemővészeti ág: 12 évfolyam Telephelye: Árpád Fejedelem Általános Iskola; Nagyatád, Árpád u. 2. Telephelye: Bárdos Lajos Általános Iskola; Nagyatád, Baross Gábor u. 4. Telephelye: Babay József Általános Iskola; Nagyatád, Petıfi u. 51/a. Telephelye: Nagyatád Város Önkormányzata Egyesített Óvodája; Tagintézménye: Szivárvány Óvoda, 7511 Ötvöskónyi Fı u. 51. Nagyatád, Rozsnyói u. 2/a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 15

Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat NKI székhely OM: 201003 7500 Nagyatád, Árpád u. 2. Intézményegységei NKI Egységesített Óvoda 7500 Nagyatád, Rozsnyói út 2/a. NKI Árpád Fejedelem Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola 7500 Nagyatád, Árpád u. 2. NKI Babay József Általános és Sportiskola 7500 Nagyatád, Petıfi u. 51/A. NKI Bárdos Lajos Általános és Zeneiskola 7500 Nagyatád, Baross G. u. 4. Telephelyei Tagintézménye Telephelye Napsugár Óvoda Nagyatád, Alkotmány u. 15. Hétpettyes Óvoda Nagyatád, Honvéd u. 76. Szivárvány Óvoda 7511 Ötvöskónyi, Fı u.51. Zenesikola 7500 Széchenyi tér 7. Gyöngyvirág Óvoda Nagyatád, Árpád u. 16. Csillagszem Óvoda Nagyatád, Aradi u. 1. Százszorszép Óvoda Nagyatád, Rákóczi u. 41. Nyitnyikék Óvoda Nagyatád, Rozsnyói u. 2/A. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 16

1.1.5.Somogyszob központú mikro-körzeti társulás Intézmény neve: Somogyszob Községi Önkormányzat Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodája OM száma: 034092 Székhelye: Somogyszob, Kossuth L. u. 18. Fenntartók: Somogyszob (1-8. évfolyam), Kaszó (1-8. évolyam), Bolhás (1-8. évfolyam) Községek önkormányzatai. Tagintézménye: Bolhás Napköziotthonos Óvoda, Bolhás, Szabadság tér 7. Kötelezı felvételi körzete: Somogyszob, Kaszó és Bolhás Községek közigazgatási területe Somogyszob Községi Önkormányzat Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Somogyszob, Kossuth L. u. 18. Tagintézmény Bolhás Napköziotthonos Óvoda Bolhás, Szabadság tér 7. 1.1.7.Görgeteg központú mikro-körzeti társulás Intézmény neve: Általános Iskola és Óvoda OM száma: 034084 Székhelye: Görgeteg, Kossuth u. 42. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 17

Fenntartók: Görgeteg (1-8. osztály), Rinyaszentkirály (1-8. osztály) Községek önkormányzatai. Tagintézménye: Rinyaszentkirály, Fı u. 91. Rinyaszentkirály (1-3. osztály) Tagintézménye: Rinyaszentkirály Napköziotthonos Óvoda Rinyaszentkirály, Hunyadi u. 2. Kötelezı felvételi körzete: Görgeteg és Rinyaszentkirály Községek közigazgatási területe Általános Iskola és Óvoda Görgeteg Tagintézmény Napköziotthonos Óvoda Rinyaszentkirály, Hunyadi u. 2. Tagiskola 1-3. évfolyam Rinyaszentkirály, Fı u. 91. 1.1.8.Tarany központú mikro-körzeti társulás Intézmény neve: Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda, Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat Székhelye: Tarany, Zrinyi u. 6. OM száma: 201039 Fenntartói: Tarany (1-8. évfolyam), Háromfa (1-8. évfolyam), Bakháza (1-8. évfolyam) Községek önkormányzatai. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 18

Telephelye: Háromfa, Kossuth L. u. 243. (Iskola) Háromfa, Kossuth L. u. 58. (Óvoda) Tarany, Szent I. u. 17. (Óvoda) Kötelezı felvételi körzete: Tarany, Háromfa és Bakháza Községek közigazgatási területe Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 19

Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat OM: 201039 Székhely: 7514 Tarany, Zrínyi M. u. 6. Telephelyek Telephelyek Móricz Zsigmond Általános Iskola 1-7. évfolyam Háromfa, Kossuth u. 243. Tarkarét Óvoda Háromfa, Kossuth u. 58. Mesevár Óvoda Tarany, Szent István u. 17. Községi és Diákkönyvtár Tarany, Zrínyi M. u. 8. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 20

1.1.9.Segesd Segesd Község Önkormányzata saját intézményének fenntartásával látja el a település 1-8 osztályos tanulóinak alapfokú oktatását. A Kotv. 20. (1) bek., a.) pontja szerinti óvodai ellátás 16 településen mőködik. Intézmény neve: IV. Béla Király Általános Iskola és Óvoda OM száma: 034091 Fenntartó: Segesd Község Önkormányzata Kötelezı felvételi körzete: Segesd Községek közigazgatási területe IV. Béla Király Általános Iskola és Óvoda Segesd Átszervezés tervezése: Segesd Község Önkormányzata az óvodai és az iskolai feladatellátást kistérségi fenntartásban szeretné megvalósítani. 1.2.Pedagógiai szakszolgálat A társulás 18 települési önkormányzat (Bakháza, Beleg, Bolhás, Háromfa, Görgeteg, Kaszó, Kisbajom, Kutas, Lábod, Nagyatád, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály, Segesd, Somogyszob, Szabás, Tarany) mőködési területén a pedagógiai szakszolgálati feladatokat az alábbi módon szervezi: Logopédiai ellátás: Nagyatád Város Önkormányzata Képviselı-testületével kötött külön megállapodás alapján biztosítja, Bakháza, Beleg, Bolhás, Görgeteg, Kaszó, Kisbajom, Kutas, Lábod, Nagyatád, Nagykorpád, Ötvöskónyi, Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály, Segesd, Somogyszob és Szabás településeken melyet a Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat keretében mőködı logopédusok végeznek. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 21

Tarany és Háromfa településeken a Tarany központú mikro-körzeti társulás intézményének szakszolgálata biztosítja. Gyógytestnevelés ellátását az alábbiak szerint végezzük: Kutas község általános iskolájában foglalkoztatott gyógy-testnevelés szakképzettségő testnevelı tanár látja el Kutas, Beleg és Szabás községek iskoláiban a tanulók gyógy-testnevelési foglalkozásait. Somogyszob község általános iskolájában foglalkoztatott gyógy-testnevelés szakképzettségő testnevelés tanár végzi el Somogyszob és Segesd községek iskoláiban a tanulók gyógy-testnevelési foglalkozásait. Nagyatád város általános iskoláiban foglalkoztatott gyógy-testnevelés szakképzettségő testnevelés tanárok végzik el Nagyatád, Görgeteg, Nagykorpád, Lábod, Rinyabesenyı és Rinyaszentkirály községek iskoláiban a tanulók gyógytestnevelési foglalkozásait. Tarany általános iskolájában foglalkoztatott gyógy-testnevelés szakképzettségő testnevelés tanár végzi el Tarany és Háromfa községek iskoláiban a tanulók gyógytestnevelési foglalkozásait. 1.3.Pedagógiai szakmai szolgáltatás A pedagógiai szakmai szolgáltatást a társulásban lévı 18 település vonatkozásában Nagyatád Város Önkormányzatával kötött megállapodás alapján az általános iskolák és óvodák tekintetében a Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat gesztorként koordinálja. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 22

II. RINYAMENTI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI FEJLESZTÉSI TERV 1. Alapvetı gazdasági, társadalmi és migrációs folyamatok 1.1. A Rinyamenti kistérség földrajzi sajátosságai A Rinyamenti kistérség a Dél-Dunántúli régió nyugati területén, Somogy megye déli részén helyezkedik el. Területe 647,07 km 2, a megye területének 10,7%-a. A kistérséget 18 település alkotja, központja Nagyatád. A központi településen és a 17 községben 28.164 ember él, amely a megye népességének 11,8%-a. A 43,62 fı/km 2 -es népsőrőség azt jelzi, hogy a térség a megyei átlagnál is ritkábban lakott. 1.2. Természeti jellemzık A kistérség területe földrajzilag a Dunántúlidombság, ezen belül a Belsı-Somogy középtáj részét képezi. A területi egység domborzati viszonyaira jellemzı a síkvidéki jelleg, amelyet É- D-i irányba húzódó homok vonulatok, homokhátak tesznek K-Ny-i irányban kissé hullámossá. A kistérség jelentısebb vízfolyása a Rinya patak és ágai. A térség rendkívül gazdag tavakban: több mint 50 tó található a kistérségben. Szinte valamennyi településhez tartozik legalább egy. Ezek jelentıs része víztározó vagy halastó, de van több horgásztó és egy természetvédelmi tó - ıslápos -, a Baláta. A régió településeinek mőszaki infrastrukturális ellátottsága vegyes képet mutat. A régióközpont, Nagyatád, valamennyi infrastrukturális mutatója az országos átlag felett van. A településeken a vezetékes víz- és a villamosenergia-ellátás megoldott, folyamatban van a teljes körő szennyvízhálózat és a gázellátás kialakítása. Az alsóbbrendő úthálózat minıségi állapota igen rossz, közlekedésbiztonsági szempontból sok a pótolni való. A fejlesztésekre, hálózatbıvítésre szánt közpénzekbıl a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 23

nagyobb részt inkább a felújításra, korszerősítésre kell fordítani a kistérség szinte valamennyi útján. A fejlesztési elképzelések között szerepel a 68-as fıút felújítása a városokat elkerülı szakaszokkal, amely közlekedési szempontból jelentıs elırelépést jelentene a kistérség számára. A térség jelentıs felszín alatti kincse a termálvíz, mely több helyütt megtalálható a környéken. A térségben több településen található termálvizet adó kút, ezek hasznosítása azonban anyagi okok miatt csak kevés helyen valósult meg. A legjelentısebb termálforrás a kistérség központjában, Nagyatádon mőködik, amely a gyógyfürdıt, illetve a városi termál-és strandfürdıt látja el termálvízzel. A Rinyamenti kistérség számos természetvédelmi területtel rendelkezik. Ezek közül legjelentısebb a Baláta tó és környéke. Természetvédelmi terület továbbá a 62 ha nagyságú Rinyaszentkirályi erdı, melynek a madárvilága és fészkelı-helyei értékesek. A vadon élı állatok közül megtalálható itt a vidra és a rétisas. Külön említést érdemel a Somogy Természetvédelmi Szervezet felügyelete alá tartozó Petesmalmi tórendszer, mely 100 éves és több ritka állat- és növényfaj található itt, valamint egy vidra rezervátum, melynek híre külföldre is eljutott. 1.3. Demográfiai jellemzık A kistérség egyközpontú, a térség térszervezı ereje egyértelmően Nagyatád. A várost is érintı tulajdoni, piaci, iparszerkezeti válság erısen meggyengítette a térségközponti funkciók ellátásának szintjét (fıleg a foglalkoztatás tekintetében) Az ellátás tekintetében a kistérség községei ráfőzıdnek Nagyatádra, ugyanakkor Segesd a 68-as fıút kapcsán, Kutas, Beleg, Ötvöskónyi, Somogyszob pedig a vasút kapcsán Kaposvárhoz gravitál. A térség településrendszerében az alábbi településtípusok különíthetık el: A kistérségben egyetlen város található, Nagyatád; 1000 fı feletti nagyközségek, melyek területi helyzetük és településhálózatban betöltött szerepük alapján mikrotérségi központokként funkcionálnak a kistérségben: Segesd, Lábod és Kutas; További, 1000 fı feletti nagyközségek: Somogyszob, Tarany, Görgeteg; Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 24

Aprófalvak, melyekben a lakosság száma 1000 fı alatti Ötvöskónyi, Háromfa, Beleg, Szabás, Nagykorpád, illetve 500 fı alatti Bolhás, Kisbajom, Rinyaszentkirály, Bakháza, Rinyabesenyı, Kaszó. Ezen falvakban élık életkörülményeinek romlásával, jövedelmi viszonyaik kedvezıtlenné válásával számolni kell, hisz a munkahelyek, valamint az intézményrendszer részleges hiánya, közlekedési kapcsolataik nehézsége, elzártságuk stb. a demográfiai folyamatokra olyan negatív hatást gyakorolnak, amelynek a megmaradására a jövıben is számítani kell. 1. Táblázat A Rinyamenti kistérség lakónépességének évenkénti alakulása 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 Változás 2000-2007 2007 között fı +/- Bakháza 257 254 253 253 252 238 218 217-40 Beleg 686 705 707 708 701 709 698 677-9 Bolhás 509 501 506 506 494 495 506 492-17 Görgeteg 1192 1198 1227 1217 1195 1206 1188 1188-4 Háromfa 862 864 859 860 829 831 846 837-25 Kaszó 147 150 154 154 151 149 149 148 + 1 Kisbajom 465 468 466 447 460 457 456 436-29 Kutas 1620 1583 1569 1557 1557 1551 1563 1534-86 Lábod 2241 2241 2221 2223 2207 2166 2146 2146-95 Nagyatád 12517 12399 12288 12335 12159 12072 12001 11904-613 Nagykorpád 653 637 649 652 628 614 605 613-40 Ötvöskónyi 944 931 932 936 942 939 947 941-3 Rinyabesenyı 267 265 255 255 249 245 224 211-56 Rinyaszentkirály 449 453 445 440 440 429 436 436-13 Segesd 2742 2734 2752 2754 2743 2734 2741 2751 + 9 Somogyszob 1837 1848 1845 1846 1812 1788 1776 1754-83 Szabás 619 605 603 605 606 603 613 613-6 Tarany 1297 1274 1296 1299 1303 1290 1273 1266-31 Σ 29304 29110 29027 29041 28476 28278 28168 28164-1140 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2003 Somogy megye + Saját adatgyőjtés 2007 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 25

A kistérség népessége 2000-2007 29400 29200 29000 28800 28600 28400 28200 28000 27800 27600 27400 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 1. ábra A kistérség népessége 2000-2007 Forrás: KSH Statisztikai Évkönyv 2003 Somogy megye + Saját adatgyőjtés 2007 A lakósság korcsoportonkénti változásait vizsgálva elég hektikus jellemzıket láthatunk. Az elmúlt években a kistérség népesség alakulásának megfelelıen itt is egy lassú csökkenés figyelhetı meg. Enyhe növekedés illetve stagnálás, csak a 15-18 éves, a 41-60 éves és a 60 év feletti korosztály esetében regisztrálható. A közoktatás szempontjából semmi kép nem kedvezı, hogy az iskolás korosztályoknál folyamatos csökkenés a jellemzı. Ugyanakkor jól tükrözik az adatok az idısebb korosztály növekedését a kistérségben, ami ugyancsak az iskoláskorúak további csökkenését vetíti elıre. A lakósság korcsoport szerinti változása 2003-2007 10000 8000 6000 4000 2000 0 0-6 évesek 7-14 évesek 15-18 évesek 19-40 évesek 41-60 évesek 60-... évesek 2003 1654 2643 1276 8447 7401 4922 2004 1699 2777 1394 9063 7743 5246 2005 1675 2641 1458 8940 7858 5235 2006 1629 2486 1478 8760 7933 5252 2007 1478 2314 1505 8623 7928 5194 2. ábra A lakosság korcsoport szerinti változása 2003-2007 Forrás: Saját adatgyőjtés (népesség nyilvántartás adatai) Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 26

1.4. A Rinyamenti kistérség gazdasági folyamatai Nagyatád és térsége a gyengén iparosodott szolgáltató agrárterületek közé tartozik. A gazdaság fejlettsége a vállalkozásokra alkalmas környezeti-infrastrukturális viszonyok ellenére közepes. Az ipari munkás múltból eredı magatartásformák miatt alacsony a vállalkozói hajlandóság. Adottságai alapján kooperációjával is számolva jelentıs feldolgozóipari fejlıdésre lenne alkalmas. Gazdasági szerkezete tehát nem kimondottan korszerő, viszont sokszínő. Az agrártermelés természeti adottságai átlagosak, a földmővelésé valamivel gyengébbek, erdıben és vadban gazdag a vidék. A Rinyamenti kistérség a kevésbé fejlett térségek közé tartozik. A kistérségre az elavult gazdasági szerkezet jellemzı. Az egyéni, illetve társas vállalkozási formák esetében is a vállalkozások zöme mikrovállalkozás. A társas vállalkozások több mint felében 1-9 fıt foglalkoztatnak, 37%-ban pedig nincs alkalmazott. Az egyéni vállalkozások 80%-a alkalmazott munkaerı bevonása nélkül mőködik, csupán 20%-nál van 1-9 számú foglalkoztatott. A kistérségben mőködı cégek 18%-a tevékenykedik az agráriumban. Az ipari vállalkozások részaránya a kistérségben 20%. A Rinyamenti kistérség gazdasági folyamatai szempontjából Nagyatád szerepe kiemelkedı. Nagyatádon 150 termelı, kereskedı, és szolgáltató cég mőködik. A legnagyobb foglalkoztató azonban az önkormányzat, amely ~1400 embernek ad munkát. A városban mőködı cégek közül a legjelentısebbek a Coats Hungary Ltd., amely varrócérna és kézimunkacérna gyártásával foglalkozik, a szerszámgyártással foglalkozó Büttner Kft., a mirelit tésztát készítı D-Back Kft., és az Industrie Elektrik Kft., amely kábelszerelési munkákat végez. Továbbá több építıipari vállalkozás. Számottevı vállalkozást a települések közül Segesden, Lábodon, Görgetegen, Somogyszobon, illetve Szabáson találunk. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 27

1.5. A kistérség foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai A kilencvenes évek elején, a városban mőködı nagy foglalkoztatók: a Konzervgyár, a Danuvia, a Cérnagyár jelentıs létszámleépítéseket hajtottak végre oly módon, hogy elsı ütemben a bejáró dolgozóknak mondtak fel. A munkahelyek számát a mezıgazdasági termelıszövetkezeti csıdök és felszámolási eljárások is kedvezıtlenül érintették. Rövid idı alatt megszőnt a térségben is a teljes ipari szövetkezeti termelı struktúra. A vidéki, falusi lakosság helyzetét az is nehezíti, hogy falvakban manapság is igen kevés új munkahely létesül. A munkájukat elvesztett falusi emberek nagyrészt alacsony képzettségőek, életkoruk viszonylag magas. A korábban mezıgazdasági foglalkozásúak szenvedték el a legnagyobb veszteséget és az ı elhelyezkedési esélyük a legrosszabb. A térségben több településen rendkívül magas szinten állandósult a munkanélküliség és a szociális segélyekben részesültek száma is magasabb, mint a megyei átlag. Az elmúlt években a helyzet alapvetıen nem változott. A térség mélyponton lévı foglalkoztatási helyzete változatlan, sıt romlik. A térség települései közül legrosszabb helyzetben Kisbajom, Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály, Szabás, Beleg, Nagykorpád és Görgeteg vannak, ahol a munkanélküliségi ráta meghaladja a 20%-os mértéket. Körzetközpont szerepe miatt legkedvezıbb a munkanélküliségi helyzet Nagyatád városban, ahol 9% közelében van a ráta. A Rinyamenti kistérségben különösen kedvezıtlen a munkanélküliség struktúrája, a regisztrált munkanélküliek 36,5 %-a, közel 900 fı tartós munkanélküli. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 28

2. Táblázat A kistérség munkanélküliségének alakulása Munkavál Gazdaságil Regisztrált munkanélküliek december 31.-én laló korú ag aktív népesség korú népesség 08.2 0.-án 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 Bakháza 140 90 22 28 29 30 34 28 32 25 Beleg 379 225 68 68 74 91 96 111 105 107 Bolhás 319 231 48 33 61 60 62 58 78 51 Görgeteg 691 482 110 106 134 128 152 161 162 173 Háromfa 490 371 59 62 75 80 78 89 86 79 Kaszó 106 67 12 9 13 16 16 16 14 12 Kisbajom 266 171 74 75 82 66 112 99 95 86 Kutas 971 718 107 114 118 124 161 152 154 140 Lábod 1 359 970 196 206 178 198 231 248 255 227 Nagyatád 7 825 5 278 571 542 632 593 683 718 688 662 Nagykorpád 381 247 66 65 75 84 90 92 98 89 Ötvöskónyi 575 372 86 111 96 113 128 125 133 109 Rinyabesenyı 162 71 46 45 37 48 57 52 52 36 Rinyaszentkirály 244 170 57 63 68 62 74 79 82 82 Segesd 1 495 930 110 128 125 131 192 195 170 182 Somogyszob 1 119 725 101 113 135 129 172 166 177 170 Szabás 366 242 62 61 56 74 94 87 85 91 Tarany 742 544 104 102 101 125 129 135 161 147 Kistérség Össz: 17 630 11 904 1 899 1 931 2 089 2 152 2 561 2 611 2 627 2 468 Forrás: DDRMK Nagyatádi Kirendeltsége A kistérség regisztrált munkanélküliségének alakulása (fı) 3 000 2 500 2 000 1 500 1 000 500 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 3. ábra A kistérség regisztrált munkanélküliségének alakulása Forrás: DDRMK Nagyatádi kirendeltség saját szerkesztés Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 29

A magas munkanélküliség egyik fı oka a munkahelyek hiánya, de az elhelyezkedési lehetıségeket jelentıs mértékben befolyásolja a munkanélküliek képzettségi szintje is. A kistérségben regisztrált munkanélküliek több, mint 10%-a általános iskolai végzettséggel sem rendelkezik és több mint 36%-os a csupán általános iskolát végzettek részaránya, ami azt jelenti, hogy a munkanélküliek közel fele szakképzetlen. Megközelítıleg 33%-os arányt képviselnek a valamilyen szakképzettséggel rendelkezık, de ezen emberek jó része nem a piac igényeinek megfelelı, elavult szakképesítéssel rendelkezik. Több mint 16% a középfokú és 2-3 %-os arányú a felsıfokú végzettségőek aránya. Ahhoz, hogy lényegileg javuljon a helyzet, komoly változtatásokra lenne szükség az iskolai és felnıttképzések szerkezetében egyaránt. A települések véleménye szerint a lakósság alacsonyan, illetve átlagosan képzett. Azokon a településeken ahol a romák száma jelentısebb ott kedvezıtlenebbnek ítélik a helyzetet. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 30

2. Közoktatási intézmények a kistérségben 2.1 A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben 2.1.1. A bölcsıdei és óvodai feladatellátás jellemzıi a kistérségben A társulás a bölcsıdei ellátást az által fenntartott szociális intézmény szervezetén belül biztosítja a kistérség valamennyi településére kiterjedıen. A kistérség központjában lévı intézmény férıhelyeinek száma 50 fı. A vidékrıl bejáró gyermekek száma jelenleg 10 fı. Az intézmény kihasználtsága megfelelınek minısíthetı, általában 86-90 %-os. Az intézmény infrastruktúrája elavult korszerőtlen. Külön9sen igaz ez a főtési rendszerére. Mielıbbi felújítása korszerősítése szükséges. A kistérségben az óvodai ellátás az önkormányzatok által önállóan és intézményi társulások fenntartásában mőködı óvodákban zajlik. Jelenleg két településen nem mőködik óvoda, Bakházán és Kaszóban. Önálló önkormányzatok által fenntartott óvodai intézmény öt településen van a kistérségben. Segesden két épületben, jó felszereltség és jó kapacitás kihasználással mőködik, négy csoportban az ellátás. Szabáson egy kis létszámú intézmény mőködik. Korszerősítésre vár az ingatlan. Nagykorpádon is egy kis egycsoportos intézmény mőködik, elfogadható körülmények között javuló kapacitás kihasználással. Rinyabesenyın egy etnikai intézmény mőködik, egyre csökkenı létszámmal. Az intézménybe csak hátrányos helyzető roma gyermek jár. Elhelyezés körülményei megfelelıek. Lábod településen kifejezetten óvodának épített intézményben zajlik az ellátás. Az intézmény kihasználtsága, felszereltsége, és állapota megfelelı, fejlesztést igényel. Intézményfenntartó társulásban szervezik az ellátást Görgeteg és Rinyaszentkirály településeken. Rinyaszentkirályi óvoda tagóvodaként mőködik. Görgetegen nagyon sok a hátrányos helyzető gyermek. Az intézmények állapota megfelelınek tekinthetık. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 31

Az egyik legrégebbi társulás a Háromfa-Bakháza szeptembertıl Tarany településsel bıvült, és Tarany székhellyel mőködik. Intézmény Taranyban és Háromfán van, azonban a háromfai intézmény csak telephely és nem tagintézmény. Bolhás 2006-ban társult Somogyszob és Kaszó intézményfenntartó társulásához. Így a Bolháson a nagyon gyenge kihasználtság mőködı óvoda tagintézménnyé válásával megmaradhatott. A somogyszobi székhelyintézmény felújítása most fejezıdött be. Ugyancsak 2006-óta mőködik Ötvöskónyi és Beleg intézményi társulása az óvodai ellátásra. Ez az együttmőködés azért furcsa, mert az iskola tekintetében Beleg Kutassal társult, Ötvöskónyi pedig Nagyatáddal. Viszont mindkét település Segesddel van körjegyzıségben. Belegben lévı óvoda tagintézmény. Az intézmények felszereltsége, kihasználtsága megfelelı. Ez év szeptemberétıl új társulásként mőködik a Kutas Kisbajom intézményi társulás. A kisbajomi óvoda tagintézményként mőködik. A települések az iskola fenntartására is társultak. Az intézmények felszereltsége megfelelı, infrastrukturálisan fejlesztendı. Nagyatád az óvodák tekintetében speciális helyzetben van. Ugyanis az óvodáját az általános iskolákkal és a zeneiskolájával ez év júliusától egy intézménybe szervezte. Az intézmény fenntartója pedig Nagyatád Ötvöskónyi és Bolhás önkormányzatai. Így az óvoda intézményfenntartásba került. Ötvöskónyinak és Bolhásnak azonban mással van társulása az óvodája fenntartására. Nagyatádon jelenleg 6 óvodai telephely van. Az egyes intézmények állapota változatos képet mutat. Általában jól felszereltek. Néhány intézményrész esetében fejlesztés szükséges. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 32

2.1.2. A bejáró gyermekek- csoportok társadalmi összetétele A kistérségre jellemzı, hogy az óvodai ellátást a szülık helyben vagy a társult településen veszik igénybe a megállapodásuk szerint. A más településre járó óvodások aránya a 2007- es adatok szerint ~ 3%. A bejárást a szülık nagyobb része egyénileg, néhányan iskolabusszal, egy-két esetben tömegközlekedéssel oldják meg. Jellemzıen olyan településekrıl járnak be gyerekek, ahol nincs óvoda. Háromfára Bakházáról, Somogyszobra Kaszóból és Darvasról. Háromfán a gyermekek létszámához viszonyítva a legnagyobb a bejárók aránya: 12%-os. A kistérség körzethatárain belül nincsenek nagy távolságok néhány kilométer választja el egymástól a településeket. Az óvodába bejáró gyermekek minimum 2 és maximum 15 km-t utaznak. Mindössze két kis faluban nincs óvoda, Bakházán és a pár száz lakosú Kaszón. Bakházáról a közeli háromfai óvodába viszik a szülık gyermekeiket. Kaszóban a vizsgált idıszakban nem volt és jelenleg sincs óvodáskorú gyermek. Rinyaszetkirályba, Taranyba és Háromfára is van bejáró gyermek, hiszen ıket a Görgetegrıl, Nagyatádról és Ötvöskónyiból dolgozni kijáró (pedagógus) szülık viszik ki magukkal az ottani óvodába a gyerekeket. Ugyancsak a fenti esethez hasonlóan szülıi munkahelyek miatt járnak óvodába, Nagyatádról Somogyszobra. Jelentıs számmal járnak be gyerekek a térségközpont Nagyatád óvodáiba. Jelenleg ez 18 fı, mely az összlétszámhoz viszonyítva 5%. Van olyan település, amelynek van óvodája, (Szabás, Somogyszob, Ötvöskónyi, Lábod, Tarany, Háromfa, Segesd) de a szülık Nagyatád város óvodai ellátását veszik igénybe. Ennek alapvetı oka a vidékrıl munkahelyére bejáró szülık számára elınyös intézményi ellátás. A bejáró szülık számára egyszerőbb az itteni intézményekbe elhelyezni gyermekeiket, hiszen így reggel viszik magukkal az óvodába, délután a munkaidı lejártával pedig együtt mennek haza a városból. Általában ezeknek a gyermekeknek az életkori sajátosságainak megfelelı utaztatás biztosított. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 33

3. Táblázat Bejáró gyermekek száma és aránya Más településrıl bejáró gyermekek száma az óvodákban Más településrıl bejáró gyermekek aránya a teljes létszámhoz viszonyítva (%) 2005 2006 2007 2005 2006 2007 Háromfa 6 6 4 14,2 14,2 11,7 Kutas 2 1 0 3,2 1,9 0 Nagyatád 19 24 18 5,1 6,76 5,3 Rinyaszentkirály 1 1 1 5 6 5 Somogyszob 1 3 2 2,9 9,6 5,7 Tarany 2 1 1 4,3 2,1 2,1 Össz. bejáró: 31 36 23 5,3 6,6 7,0 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 2.1.3. Intézményi létszámok, férıhelyek A kistérségben az óvodáskorú gyermekek összlétszámát tekintve csökkenés figyelhetı meg, az elızı két évben 68 fıvel lett kevesebb az óvodások száma. Az óvodák alapító okiratában rögzített maximális gyermek létszámához viszonyítva a kapacitás kihasználtság többségében meghaladja a 80%-ot. Kivéve Bolhás, Háromfa, Kutas, Lábod, Rinyabesenyı és Somogyszob községekben. Azonban az intézményeket egymáshoz viszonyítani nehéz a megadott kihasználtsági mutató alapján, mert településenként eltérı az alapító okiratban megjelölt férıhelyek száma. (25-30 fı csoportonként) (Lásd a 1. sz. melléklet) A kistérségben az átlagos csoportlétszám ~22 fı. A bolhási óvoda létszáma volt a kevesebb 11 fı, ezért ık 2006-tól a Somogyszobi intézmény tagóvodájaként mőködnek. Háromfa, Kutas, Lábod, Rinyabesenyı és Somogyszob óvodáinak az átlaglétszáma az idei évben 20 fı alatt van. Az óvodát fenntartó önkormányzatok látva a gyermek létszám alakulását intézményeikben, áttekintették nevelési-oktatási koncepciójukat és a lehetıségek mérlegelése után, vagy társultak más település intézményével, vagy tagintézményként mőködtek tovább. Intézményfenntartó társulást hoztak létre és annak keretei között mőködnek tovább Ötvöskónyi és Beleg község óvodái. A tagóvodai szervezıdést látták Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 34

elınyösnek Somogyszob Bolhás, Görgeteg Rinyaszentkirály, Kutas Kisbajom önkormányzatai. Háromfán az óvoda telephelye lett a Taranyban létrehozott nevelésioktatási intézménynek. Nagyatádon az Egyesített Óvoda intézménye, mely összesen 14 csoporttal mőködött 6 telephelyen, integrálódott a Nagyatádi Közoktatási Intézmény kereteibe az eddigi szervezeti struktúráját megtartva. A városszélén két egy csoportos és egy 2 csoportos, a város középpontjában egy 2 csoportos és két 4 csoportos intézményegységrész mőködtetésével biztosítják az óvodai nevelés ellátását. A települések nagysága meghatározza az óvodai csoportok számát. Kilenc településen 1 csoportos, 7 helyen 2 csoportos és egy községben 3 csoportos óvoda mőködik. Négy csoportot csak 3 vidéki óvoda indított. A kistérség egy csoportos óvodáinak mindegyikében vegyes csoportokat szerveznek az életkorok megoszlása miatt. A vegyes életkorú csoportokban a 3 évestıl a 6-7 évesig együtt nevelkednek az óvodások. Az ilyen összetételő csoportokban gazdagabb lehetıség kínálkozik a szocializáció fejlesztésére, a gyermekek közötti társas kapcsolatok alakítására. A mindennapi együttélés folyamán természetessé válik a kisebbek segítése, az udvariasság, az önfeláldozás megnyilvánulása, a másokhoz való alkalmazkodóképesség fejlıdése. Az ilyen csoportokba járó gyermekek nem kényszerülnek az óvodai élet során csoportváltásra, folyamatosan nevelkednek tovább ugyanabban a közösségben. Tiszta csoportok indítása a 3 illetve 4 csoportos óvodákban történt, ezzel választási lehetıséget biztosítva a szülık számára. Az ilyen szervezéső csoportokban az azonos korosztályú gyermekek mérik össze képességeiket, a nevelıknek nagyobb lehetıség kínálkozik a differenciálásra. 4. Táblázat A Rinyamenti Kistérség óvoda intézményei az alábbi struktúrában mőködnek: Település Intézmény neve Csoportok száma Ötvöskónyi Szivárvány Óvoda Ötvöskónyi és Beleg 2 Beleg Község Óvodai Társulása 1 Somogyszob Somogyszob Község 2 Bolhás /Somogyszob Önkormányzatának Általános Iskola és 1 tagóvodája/ Napköziotthonos Óvodája Görgeteg Általános Iskola és Óvoda 2 Rinyaszentkirály /Görgeteg tagóvodája/ Napköziotthonos Óvoda 1 Tarany Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti 2 Háromfa /Taranyi Óvoda, Általános Iskola Könyvtár és 2 Óvoda telephelye/ Pedagógiai Szakszolgálat Kutas Kutas és Kisbajom Községek 3 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 35

Település Intézmény neve Csoportok száma Kisbajom /Kutas tagóvodája/ Lábod Nagyatád Nagykorpád Rinyabesenyı Segesd Szabás Micimackó Napköziotthonos Óvodája 1 Lábod Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat Nagykorpádi Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda Rinyabesenyı Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda IV. Béla Király Általános Iskola és Óvoda Szabás Község Kispipitér Napköziotthonos Óvodája Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok és az intézmények által szolgáltatott adatokból 4 14 1 1 4 1 Sajátos nevelési igényő gyermekek Az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény valamit a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény módosításai is kiemelten foglakozik a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő gyermekekkel. Egyre jobban nı a sajátos nevelési igényő gyermekek száma kistérségünk nevelési intézményeiben is. A növekedés oka a törvényi szabályozás egyre erıteljesebb megjelenése, az egyre kiterjedtebb körben végzett vizsgálatok, a pontosabb diagnózisok megállapítása. Nevelıink is felismerték, hogy fontos, hogy az életkori sajátosságoktól eltérı viselkedési, fejlıdési problémákat minél korábbi életszakaszban kiszőrjék, és fejlesztésükre mielıbb legyen lehetıség, még az iskoláskor beállta elıtt. Az óvodai intézményeink pedagógusai nagy figyelmet fordítanak a problémák kiszőrésére, ha szükséges a megfelelı fejlesztési forma biztosítására. Mindezzel kapcsolatos nevelési céljaikat a Helyi Nevelési Programjaikban rögzítették. A sajátos nevelési igényő gyermekek számára - akik vizsgálatát Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság és a Nevelési Tanácsadó szakemberei végeznek el - a szükséges fejlesztést biztosítani igyekeznek. A 3-6 éves korban leggyakoribb problémát a hangképzés nehézsége, a beszéd tisztasága jelenti. Logopédus szakellátás kistérség szinten szervezett. A sajátos nevelési igényő óvodáskorú gyermekek közül az organikus okra visszavezethetı problémával küzdık (látászavar, Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 36

mozgásban akadályozottság, egyéb fejlıdési rendellenesség) ellátásának segítését megfelelı egészségügyi utazó szakember tanácsai alapján végzik. A következı táblázat jól szemlélteti, hogy térségünkben az utóbbi 3 évben nıtt a sajátos igényő gyermekek és az intézmények száma. 5. Táblázat Sajátos igényő gyermekek és intézmények száma 2005 2006 2007 Óvodák száma/sni-s gyermek 4 8 10 SNI-s gyermekek száma 14 13 24 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 6. Táblázat Sajátos neveléső igényő óvodások számának alakulása az egyes intézményekben Intézmények Óvodás gyermekek létszáma (fı) Sajátos nevelési igényő óvodások száma (fı) Sajátos nevelési igényő óvodások aránya (%) 2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007 Bolhás 14 13 11 0 0 0 0 0 0 Beleg 36 30 26 0 1 3 0 3,3 11,5 Görgeteg 54 42 47 0 0 2 0 0 4,2 Háromfa 42 42 34 0 0 0 0 0 0 Kisbajom 22 22 21 0 0 0 0 0 0 Kutas 61 51 50 0 0 0 0 0 0 Lábod 73 78 71 2 1 1 2,7 1,2 1,4 Nagyatád Cs 102 97 92 0 0 2 0 0 2,1 Gy 85 97 101 0 0 1 0 0 0,9 Ny 53 50 43 0 1 0 0 2 0 N 54 43 47 0 1 1 0 2,3 2,1 H 32 28 28 0 0 0 0 0 0 Sz 46 40 30 6 3 1 13 7,5 3,3 Nagykorpád 16 20 24 0 0 3 0 0 12,5 Ötvöskónyi 41 45 46 5 3 6 12,1 6,6 13 Rinyabesenyı 20 15 13 0 0 0 0 0 0 Rinyaszentkirály 20 18 21 0 0 0 0 0 0 Segesd 95 97 94 0 0 0 0 0 0 Somogyszob 34 31 35 0 2 3 0 6,4 8,5 Szabás 25 26 25 1 1 3,8 4 Tarany 46 45 44 1 1 1 2,1 2,2 2,2 Összesen: 971 930 903 14 14 25 1,4 1,5 2,7 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 37

A fenti táblázat adatai alapján látszik, hogy Beleg, Ötvöskónyi, Nagykorpád és Somogyszob óvodáiban magas a sajátos nevelési igényő gyermekek aránya az összlétszámhoz viszonyítva. Halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya A Kt. 121. (1) bekezdés 14. pontja határozza meg a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet fogalmát. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodai ellátásának biztosításában, a rájuk vonatkozó jogszabályok betartásában, az ıket megilletı kedvezményeket illetıen nagy felelıssége van az intézményeknek 7. Táblázat A HH-s gyermekek száma, aránya 2005 2006 2007 Óvodák száma/hh-s gyermekek 13 13 14 HH-s gyermekek száma 426 333 359 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 8. Táblázat Hátrányos helyzető óvodások aránya Intézmények Óvodás gyermekek létszáma Hátrányos helyzető óvodások száma Hátrányos helyzető óvodások aránya Halmozottan hátrányos helyzető óvodások (2007) 2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007 száma aránya Bolhás 14 13 11 13 9 8 92,8 69,2 72,7 2 18,1 Beleg 36 30 26 19 16 0 52,7 53,3 0 17 65,3 Görgeteg 54 42 47 46 34 41 85,1 80,9 87,2 29 61,7 Háromfa 42 42 34 27 21 21 64,2 50 61,7 12 35,2 Kisbajom 22 22 21 0 0 20 0 0 95,2 8 38 Kutas 61 51 50 47 23 37 77 45 74 20 40 Lábod 73 78 71 25 21 30 34,2 26,9 42,2 30 42,2 Nagyatád Cs 102 97 92 23 10 8 22,5 10,3 8,7 0 0 Gy 85 97 101 29 13 24 34,1 13,4 23,7 4 3,9 Ny 53 50 43 15 16 11 28,3 32 25,5 1 2,3 N 54 43 47 9 3 1 16,6 6,9 2,1 0 0 H 32 28 28 22 12 15 68,7 42,8 53,5 7 25 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 38

Intézmények Sz Óvodás gyermekek létszáma Hátrányos helyzető óvodások száma Hátrányos helyzető óvodások aránya Halmozottan hátrányos helyzető óvodások (2007) 46 40 30 15 24 3 32,6 60 10 0 0 Nagykorpád 16 20 24 0 0 19 0 0 79,1 15 62,5 Ötvöskónyi 41 45 46 31 31 2 75,6 68,8 4,3 25 54,3 Rinyabesenyı 20 15 13 20 15 13 100 100 100 10 76,9 Rinyaszentkirály 20 18 21 19 17 20 95 94,4 95,2 13 61,9 Segesd 95 97 94 36 34 46 37,9 35 48,9 11 11,7 Somogyszob 34 31 35 18 19 25 52,9 61,2 71,4 4 11,4 Szabás Tarany 46 45 44 12 15 15 26 33,3 34 4 9 Összesen: 946 904 878 426 333 359 45 36,8 40,8 212 24,1 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból A kistérség óvodáiban a hátrányos óvodás gyermekek az utolsó három évet tekintve az összes óvodás számához viszonyítva 41% átlagosan. 9. Táblázat HHH-s HH.s óvodáskorúak száma és aránya Óvodáskorúak összlétszáma Hátrányos helyzető óvodások létszáma Halmozottan hátrányos helyzető óvodások létszáma Halmozottan hátrányos helyzető óvodások aránya Össz. létszámhoz HH.-s gyerm. számához 878 359 212 24% 59% Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból A kistérségben a halmozottan hátrányos helyzető óvodások aránya az összlétszámhoz viszonyítva 24 %. A halmozottan hátrányos gyermekek számához viszonyítva 59 %. Ez a rendkívül magas arány a szülık iskolai végzettségének hiányosságaira, szociális helyzetére utal. Ezen gyermekek között magas a roma származásúak száma. Ezeknek a gyermekeknek a nevelését a többi gyermekkel együtt integráltan végzik. A térség 5 településének óvodájában - Somogyszob, Beleg, Ötvöskónyi, Rinyaszentkirály és Segesd - folyik integrált nevelési programnak megfelelı oktatás, mely után központi normatívát is igényelnek a települések. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 39

A bejáró óvodások összetételét tekintve az elmúlt 3 évben a bejáró óvodáskorúak átlagosan 30% a hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyermek. Jelentısebb számban a hátrányos helyzető gyermekek vannak a bejárók között. Ez azt jelzi, hogy a bejárók többsége az amúgy is hátrányos helyzető kistelepülésekrıl jár be az intézményekbe. 10. Táblázat Hátrányos helyzető és SNI-s bejáró gyermekek Nevelési év Össz. bejáró Hátrányos helyzető bejáró Halmozottan hátrányos helyzető bejáró Sajátos nevelési igényő bejáró A HH + SNI-s tanulók aránya az összes bejáróhoz 2005 31 9-1 32 % 2006 36 8-1 25 % 2007 23 3-4 30 % Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 2.1.4. Épületállomány, infrastrukturális felszereltség Az óvodai infrastruktúra vegyes képet mutat. Az ellátásra használt épületek között sok a viszonylag régi építéső. A kifejezetten óvodai ellátás céljából épített intézmények száma kevés. Gyakoriak az átalakított épületek, az önkormányzatok folyamatos felújításokkal igyekeznek az óvodákat megfelelı állapotban tartani. Az épületek befogadó képessége megfelelı a csoportok befogadására. Tornaszoba csak pár intézményben található. Görgetegen, Nagyatád 5 intézményegység-részében. Somogyszobon a közeli iskola tornatermét használják. Fızıkonyhája van a bolhási, görgetegi, lábodi, egy nagyatádi, a nagykorpádi, rinyabesenyıi, a rinyaszentkirályi, a somogyszobi intézményeknek. Valamennyi további óvodának tálalókonyhája van. Étterem csak hét településen van, Belegben, Görgetegen, Nagyatádon (1 intézményegység- részben), Nagykorpádon, Rinyaszentkirályon, Somogyszobon és Szabáson. Az intézmények felszereltsége mind minıségében mind mennyiségében elfogadható, de a folyamatos pótlások szükségesek. Sehol nem jeleznek csoportszoba bıvítési igényt. Az intézmények akadálymentesítettsége többségében megoldatlan. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 40

2.1.5. A bölcsıdei és óvodai alkalmazottak Az óvodák személyi feltételei a jogszabályi elıírásokhoz (Kt. 1.számú melléklet az 1993. évi törvényhez) és az ellátandó feladatokhoz igazodnak. Az óvodapedagógusok száma megfelel a törvényi elıírásoknak. Minden településen egy csoportra két pedagógus jut. Lábodon és Nagyatádon ennél is magasabb az óvónık száma. A kistérségben összesen 41 óvodai csoportra 89 óvodapedagógus jut. Diplomával rendelkezik 82 fı, azaz az óvónık 92%-a. Középiskolai végzettséggel rendelkezik 7 fı, ami az összlétszámhoz viszonyítva 8%-ot jelent. Az alapdiploma mellett 22 fı rendelkezik kiegészítı diplomával, azaz szakvizsgázott pedagógus. Pl.: közoktatás vezetı, fejlesztı pedagógus, gyógytestnevelı, óvodamenedzser. Az elızı két évben óvodában pedagógus elbocsátásra nem került sor. 2007. januárjában Nagyatádon egy kétcsoportos városszéli intézmény-egységben 1 csoport megszüntetésére került sor, az alacsony kihasználtság miatt. Ebbıl adódóan 2 fı létszámleépítését hajtották végre, melyet nyugdíjazással és feladat átszervezéssel oldottak meg. Így a kistérségben az óvónık száma 2-vel csökkent, számuk 2007-ben 87 fı. Szakmai végzettségük a feladatellátáshoz megfelelı. Az óvodapedagógusok csoportban eltöltendı kötelezı óraszáma heti 32 óra. A pedagógusok 2007-ben történt kötelezı óraszám emelése az óvónıket nem érintette. Ebbıl adódóan létszámleépítéssel nem kell számolniuk. Az óvópedagógusok munkáját a kistérség területén 40 dajka segíti. 2.1.6. Az óvodai ellátás költségviszonyai A feladatellátás finanszírozását alapvetıen három forrásból biztosítják az önkormányzatok. A normatív állami támogatásokból, az intézmények saját bevételeibıl, valamint az önkormányzat saját pénzeszközeibıl. Általánosságból elmondható, hogy a normatív állami támogatásból a finanszírozás nem megoldható. Nem ritkán a normatívával azonos mértékő, vagy azt akár jelentısen is meghaladó saját források szükségesek a biztonságos intézményi mőködéshez. Ezt jól szemlélteti az alábbi ábra. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 41

250 000 000 200 000 000 Óvodák összes mőködési kiadása és normatív támogatásának változása 2005-2007 2005 Összköltség 2005 Normatíva 2006 Összköltség 2006 Normatíva 2007 Összköltség 2007 Normatíva 150 000 000 100 000 000 50 000 000 0 Beleg Görgeteg Háromfa Kisbajom Kutas Lábod Nagyatád Nagykorpád Ötvöskónyi Rinyabesenyı Segesd Somogyszob Szabás Tarany 4. ábra Óvodák kiadásai és normatív támogatásai 2005-2007 Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból Az egyes intézmények tekintetében rendkívül eltérıek a költségek. Ezek többnyire az egyes intézmények sajátos helyzetébıl következik, azonban esetenként származhat az intézményekre elszámolt idegen költségek elszámolási problematikájából is. (Pld. közétkeztetés) Az alábbi diagramon bemutatjuk az önkormányzatok által szolgáltatott adatok alapján az egy gyermekre jutó intézményi költségeket. Az intézmények többségénél szinte folyamatos költségnövekedés figyelhetı meg. Ezzel szemben három település tekintetében évenkénti csökkenés mutatkozik. (Szabás, Ötvöskónyi, Görgeteg) Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 42

Óvodák egy fı ellátott gyermekre jutó költségei Ft-ban Tarany Szabás Somogyszob Segesd Rinyabesenyı Ötvöskónyi Nagykorpád Nagyatád 2007 2006 2005 2004 2003 Lábod Kutas Kisbajom Háromfa Görgeteg Beleg 0 200 000 400 000 600 000 800 000 1 000 000 5. ábra Egy ellátott gyermekre jutó költség az egyes intézményeknél Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból Az egy pedagógusra jutó költségeknél az adatok hasonló tendenciát mutatnak. Kisbajom esetében valószínőleg eltérített adatokról van szó. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 43

Egy óvodapedagógusra jutó költség az egyes intézményeknél Tarany Szabás Somogyszob Segesd Rinyabesenyı Ötvöskónyi Nagykorpád Nagyatád Lábod 2007 2006 2005 2004 2003 Kutas Kisbajom Háromfa Görgeteg Beleg 0 2 000 000 4 000 000 6 000 000 8 000 000 10 000 000 12 000 000 14 000 000 16 000 000 6. ábra Egy óvodapedagógusra jutó költség az egyes intézményeknél Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból 2.1.7. Programkínálat A kistérség minden óvodája készített Helyi Nevelési Programot, melynek minden esetben az alappillérei a Közoktatási Törvény és az Óvodai Nevelés Alapprogramja voltak. A programokban általános célként fogalmazódik meg a 3-7 éves gyermekek nyugodt, élmény-gazdag, érzelmi biztonságot nyújtó, harmonikus fejlıdésének elısegítése, az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételével. Családias derős légkörben, a sokoldalú képességfejlesztéssel, a személyiség egészére irányuló fejlıdés biztosítása, Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 44

elısegítése, hogy az elért eredmények megalapozzák a sikeres iskolakezdést, az iskolára való alkalmasságot. 11. Táblázat Nevelési programok sajátosságai intézményenként Település Tarkarét Óvoda (Háromfa) Mesevár Óvoda (Tarany) IV. Béla Király Ált. Isk. Óvoda (Segesd) Micimackó óvoda (Kutas) Napköziotthonos Óvoda (Kisbajom) Kispipitér Napköziotthonos Óvoda (Szabás) Napköziotthonos Óvoda (Lábod) Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda (Nagykorpád) Egyesített Óvoda (Nagyatád) Somogyszob Község Önkormányzatának Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodája Intézményi sajátosság - etnikai program - Kompetencia alapú óvodai nevelési program /HEFOP 3.1.3./ - Magyar nyelvő cigány kisebbségi nevelésre vonatkozó útmutatások - Integrált nevelés - Óvodai Kompetencia Alapú Óvodai Programcsomag /HEFOP 3.2.1./ - Integrált nevelés és az etnikai nevelés részprogram - Intézmény-egységeiben: - Mozgás részprogram - Erdei Óvoda részprogram - Környezetbarát nevelés részprogram - Tevékenységközpontú saját óvodai program, melyben vállalták a gyermekek integrált óvodai nevelését. - Gyógy-testnevelés Minden intézményben cél és feladat - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 47. -ban leírt általános nevelési alapelvek és célkitőzések. - Ezen kívül kiemelt feladatként jelölik meg: - gyermekközpontúságot - érzelmi nevelést - játékos formában történı élmények, ismeretek nyújtását - anyanyelvi fejlesztést - testi edzés, kultúrált mozgás fejlesztését - hagyományırzést - helyi sajátosságok megırzését - identitástudat erısítését - társas kapcsolatok alakítását - tevékenykedtetés által történı fejlesztést - iskolára történı felkészítést - másság elfogadását, tiszteletben tartását - környezetünk, természeti értékeink megbecsülését - gyermeki szabadság érvényre juttatását - logopédiai ellátás biztosítása - hátrányos és halmozottan hátrányos gyermekek ellátásának a biztosítását - SNS-s gyermekek nevelési feltételeinek biztosítását Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 45

Település Napköziotthonos Óvoda (Bolhás) Általános Iskola és Óvoda (Görgeteg) Napköziotthonos Óvoda (Rinyaszentkirály) Napközi Otthonos Óvoda (Rinyabesenyı) Szivárvány Óvoda (Ötvöskónyi és Beleg Község Óvodai Társulása) Szivárvány Óvoda Beleg Intézményi sajátosság biztosítása - Sindelár program - Integrált nevelés - Etnikai program - Integrált nevelés - Etnikai program Minden intézményben cél és feladat Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 2.2. Általános és középiskolai, szakképzési kollégiumi feladatellátás a kistérségben 2.2.1. Az iskolai feladatellátás jogi és szervezeti keretei A Rinyamenti Kistérség a kötelezıen biztosítandó általános iskolai oktatás ellátásának szervezését 11 településen, 7 intézmény keretében végzi. Az intézmények fenntartását 6 esetben a települések intézményfenntaró társulásban látják el, Segesd község oktatási intézményének önálló fenntartója az önkormányzat. Az általános iskolák az oktatási törvényben meghatározott struktúrának megfelelıen mőködnek. 1-8. osztályt indítottak 5 településen. Háromfa és Tarany községek azt a módot választották Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 46

iskolájuk fenntarthatósága érdekében, hogy 1-6. osztály van mindkét községben, a 7. osztályt Taranyban, a 8. osztályt Háromfán indították ebben a tanévben. A gyermekek utaztatását saját iskolabusszal oldják meg. Az intézményi társulás tagja még Bakháza. 1-4. osztályban folyik oktatás két településen Belegben Kutas tagintézményében és Nagykorpádon Lábod tagintézményében. 1-3. osztályban látja el az oktatási feladatokat Görgeteg tagiskolája Rinyaszentkirály. A legkisebb iskola Szabáson mindössze 1-2. osztállyal mőködik a Kutasi Révkomáromi János Általános Iskola tagiskolájaként. A fentiekbıl látszik, hogy a legkisebb falvak is ragaszkodnak iskolájuk létezéséhez. Próbálnak a törvényi lehetıségek minden módjával élni, hogy intézményeik továbbra is mőködhessenek és igyekeznek a legjobb feltételeket megteremteni az ott élık alapfokú oktatásának biztosítása érdekében. Középfokú oktatási intézmény csak Nagyatádon van. Önkormányzati fenntartásban gimnázium, és kollégium. Megyei fenntartásban a szakképzı iskola, illetve egy alapítványi iskola is van. 12. Táblázat A Rinyamenti Kistérség alapfokú oktatási intézményei az alábbi struktúrában mőködnek Település Nagyatád Intézmény neve Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat Somogyszob Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Intézményi struktúra Oszt. száma (2007.) 1-8.oszt. 43 1-8. oszt. 8 Segesd IV. Béla Általános Iskola és Óvoda 1-8. oszt. 12 Kutas Révkomáromi János Általános Iskola 1-8. oszt. 13 Beleg /Kutasnak tagiskolája / Szabás/Kutas tagiskolája/ 1-4. oszt. 1 1-2 oszt. 1 Lábod Kótai Lajos Általános Iskola 1-8. oszt. 10 Nagykorpád /Lábodnak 1-4. oszt. 1 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 47

Település tagiskolája / Intézmény neve Intézményi struktúra Oszt. száma (2007.) Görgeteg Általános Iskola és Óvoda 1-8. oszt. 8 Rinyaszentkirály/ Görgetegnek tagiskolája / Tarany Háromfa /telephely/ Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 1-3. oszt. 1 1-6. oszt. 8.o.közös 1-6. oszt. 7.o.közös 14 A nagyatádi kistérség általános iskolái közül a Nagyatád városi iskolák szakmai munkája jó. Mind három általános iskolának sajátos arculata van: zene, néptánc, képzımővészet, sport. Az elmúlt tanévtıl az Árpád Fejedelem Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatás Intézményben a város tanulói a festészet, a grafika, a papírmakett és a textil tanszakokkal ismerkedhetnek. A Babay József Általános Iskola 2005-ben elnyerte a Nemzeti Sporthivatal és a Nemzeti Utánpótlás Nevelési Intézet által kiírt pályázatot, így sportiskolai és módszertani szerepet is ellátó oktatási intézmény lett. Ez a két iskola a holland-magyar MAG projektben is részt vett és pályázati segítséggel kiépítették a Comenius I. minıségfejlesztési rendszerüket. A Bárdos Lajos Általános Iskola nívós kórusai és néptánc csoportja a városi, megyei, országos és külföldi rendezvényeken is részt vesznek. A tanulás-tanítása módszer beépült az oktató- nevelı munkájukba. A Belsı gondozói rendszer (BGR) kialakításán dolgoznak. A város három általános iskolája között jó együttmőködés alakult ki. A községek iskolái közül a mikro-körzeti társulások által fenntartott intézmények oktató-nevelı szakmai munkája jó. Ilyen a kutasi, a lábodi, a somogyszobi, a taranyi és a görgetegi általános iskola. Ezekbe az iskolákba olyan községekbıl járnak gyerekek, ahol a községek több szempontból is hátrányos helyzetőek, ebbıl következik, hogy az iskolába járó tanulók nagy része is hátrányos helyzető. A legtipikusabb hátránytényezık: a szegénység, a munkanélküliség, a szülık alacsony iskolázottsága és a lakhatási körülmények. Éppen ezért mindenütt kiemelt feladat: a mőveltségi hátrányok leküzdése, felzárkóztatás, a társadalmi beilleszkedés segítése, a cigány tanulók szocializációja, Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 48

az egészséges életmód igényének kialakítása, a természet szeretete és védelme, fokozott gyermekvédelmi tevékenység. Fontos a tanulók tanórai és egymás közötti magatartását érintı szociális és érzelmi képességének fejlesztése (viselkedéskultúra, szociális kompetencia). A személyre szabott fejlesztı feladatok alkalmazása megpróbálja az esélyegyenlıség lehetıségét megteremteni minden gyermek számára, mivel évrıl-évre növekszik a sajátos nevelési igényő tanulók száma. Több iskolában folyik integrációs oktatás, képesség kibontakoztató felkészítés és felmenırendszerben magyar nyelvő cigány kisebbségi oktatás. (Pl. Háromfán a tanulók 30%-a a cigánykisebbséghez tartozik, de más községekben is magas a számuk.) 2.2.2. Bejárók, gyermekek összetétele A Rinyamenti Kistérségi Társulás oktatási intézményeibe a bejáró tanulók száma növekedést mutat az elmúlt 3 évben. A kis falvakban mőködı tagiskolákban elvégzik a gyermekek az alsó tagozat ott lévı osztályait, majd az anyaintézményben folytatják a felsıbb évfolyamokat. Az adatok arra utalnak, hogy ezek a gyermekek adják a bejáró tanulók számát. Más a helyzet Nagyatád esetében. Nagyatád város Bolhás (1-8. osztály) és Ötvöskónyi (5-8.osztály) tanulóinak alapfokú oktatását biztosította társulás keretében. 2007. június 1-tıl Bolhás, Nagyatád, Ötvöskónyi községek intézményfenntartó társulás keretében mőködtetik a Nagyatádi Közoktatási Intézményt, mely biztosítja a három település alapfokú nevelését-oktatását (1-8 osztály). Ezzel Ötvöskónyi alsó tagozatos iskolája megszőnt. A 2007/2008-as tanévben 114 gyermek jár be Nagyatád 3 általános iskolai intézményegységébe a (társulásból) Bolhásról és Ötvöskónyiból. A város általános iskoláiba járnak még be olyan településekrıl is gyermekek, ahol mőködik, iskola 1-8. osztállyal (Lábod, Kutas, Segesd, Somogyszob, Tarany, Háromfa) sıt intézményfenntartó társulásban vannak más községgel (Beleg, Szabás, Nagykorpád). Annak egyik oka, hogy nemcsak a társulás falvaiból járnak ide iskoláskorúak az, hogy a kistérség központjában nagyobb a munkalehetıség, így a környezı falvakból is sokan a városba járnak dolgozni. Biztosabbnak látják a szülık, ha gyermekük is oda jár iskolába, ahol a munkahelyük van. Több szülı és gyermek nagyobb lehetıségeket lát a városi iskolákban (mővészeti oktatás, sport lehetıségek, stb.), színvonalasabbnak tartja az itteni oktatást. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 49

Az alábbi diagram jól szemlélteti, hogy míg szinte valamennyi intézmény esetében csökkenı a bejáró gyermekek száma, addig a városba bejárók száma töretlenül növekszik, miközben ott is csökkenı gyermeklétszám figyelhetı meg. A bejáró gyermekek létszámának változásai az egyes települési intézményekben az összlétszámhoz viszonyítva 1200 1000 800 600 400 200 Görget eg Kutas Lábod Nagya tád Somo gyszo b Három fa- Tarany 2005 Össz.létsz. 171 258 205 1130 167 234 2005 Bejáró 27 131 71 226 24 29 2006 Össz.létsz. 167 251 204 1108 160 231 2006 Bejáró 29 122 69 238 26 27 2007 Össz.létsz. 171 245 205 1100 151 229 2007 Bejáró 36 123 61 268 29 46 0 7. ábra A bejáró gyermekek létszámának változásai az egyes települési intézményekben Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Az iskolákba bejáró tanulók nagy többsége iskolabuszon utazik egyik településrıl a másikra. Reggel önállóan, illetve kisérıvel érkeznek az iskolákba a gyermekek, hiszen a buszmegálló az intézmények elıtt vagy közelében van. A délutáni visszautaztatás szervezetten történik, hiszen egy idıben hagyják el az intézményt, kísérı-tanár felügyelete mellett. A 2007/2008-as tanévtıl iskolabusszal oldja meg Ötvöskónyi Önkormányzata a bejárást gyermekei számára. Belegbıl, Kisbajomból, Szabásról is iskolabusszal érkeznek a kutasi iskolába a tanulók. A buszon minden esetben felügyelı felnıtt tartózkodik. Háromfa és Tarany közös fenntartású intézményében a 7. és 8. osztályok utaztatása szintén iskolabusszal történik, tanári kísérettel, ettıl a tanévtıl. A Nagyatádon dolgozó szülık az alsó tagozatra járó gyermekeiket nagy számban saját személygépkocsival szállítják az iskolába és haza, vagy együtt utaznak buszon, vagy vonaton. A bejárás legnagyobb távolsága maximum 20 km, így a jogszabályban elıírt idıkeret betartható. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 50

13. Táblázat Az általános iskolába bejáró gyermekek száma és aránya Települési intézmények Más településrıl bejáró gyermekek száma az iskolákban Más településrıl bejáró gyermekek aránya a teljes létszámhoz viszonyítva 2005 2006 2007 2005 2006 2007 Nagyatád 226 238 268 20% 21% 24% Somogyszob 24 26 29 14% 16% 19% Segesd 2 3-0,8% 1,2% - Kutas 131 122 123 51% 49% 50% Beleg /Kutasnak tagiskolája / Szabás /Kutasnak tagiskolája/ 2 - - 10% - - - - - - - - Lábod 71 69 61 35% 34% 28% Nagykorpád /Lábodnak tagiskolája/ - - - - - - Görgeteg 27 29 36 15% 17% 21% Rinyaszentkirály/ Görgetegnek tagiskolája / - - - - - - Tarany - 1 - - 0,7% Háromfa /telephely/ 29 27 46 28% 27% - 20% Összesen : 512 515 563 20,8 21,3 23,4 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 2.2.3. Intézményi létszámok Az általános iskolák számított kihasználtsága az alapító okiratban szereplı férıhely és a tényleges létszám összevetése alapján kistérségi szinten 77%. Jó a kihasználtság a kistérség általános iskoláiban a következı településeken: Nagyatádon 93%- os, Segesden 86%-os és Taranyban- Háromfán 88%-os. Belegben, Görgetegen 80% alatti, Somogyszobon, Nagykorpádon 70% alatti és Kutason, Rinyaszentkirályban 60% alatti a kihasználtság. Az elızı három évben hasonló az évenkénti kapacitás kihasználtság, mivel a gyereklétszám csökkenése következtében évente osztálycsoportokat szüntettek meg. Így 118-ról 112-re változott az általános iskolai osztályok száma, azaz hattal lett kevesebb. A tanulók létszáma 63-mal kevesebb. 2480 fırıl 2417 fıre csökkent három év alatt. A Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 51

kihasználtsági mutató csökkenı Kutas, Somogyszob és a Nagyatád-Babay iskolái esetében, azonban az osztályok száma csak a Babay iskolában csökkent eggyel 2007-re. Háromfa- Tarany kettıvel, Lábod, Nagyatád, Segesd eggyel-eggyel csökkentette az osztályai számát. (2. számú melléklet) Az egyes településekre vonatkozó létszámadatokat és kihasználtsági mutatókat is a 2. számú melléklet tartalmazza. Az intézmények kihasználtsági mutatók javításán az önkormányzatok intézményi összevonássokkal, illetve férıhelyszám módosításokkal igyekeznek javítani. Gyermeklétszám bıvülése csak átcsoportosításokkal, a kis, gazdaságtalan intézmények megszüntetésével lehet. Az általános iskolai osztályok száma 112, tehát az egy osztályra jutó átlag létszám 22 fı, ami megfelel az országos átlagnak. Az egy osztályra jutó átlaglétszám legnagyobb Nagyatádon~ 26 fı. A legkisebb Rinyaszentkirályon 14 fı és Szabáson 15 fı, mivel ezekben a tagiskolákban csak alsó tagozat mőködik összevontan. Az általános iskolák tantermeinek a száma 149. Az 2007. október 1-jei statisztika alapján a tanulólétszám 2417 fı. Az egy teremre jutó tanulólétszám 16 fı, mely kedvezıbb az országos átlagnál, ami 21 fı/terem. Jelenleg az általános iskolákban az elsı osztályosok száma 9%-kal kevesebb, mint e tanévben végzı 8. osztályosok száma. A különbség 28 tanuló és ez a tanulócsoportok kistérségi átlag létszáma alapján kb. egy osztállyal kevesebb. A 2008/2009-es tanévben a 7. és 8. osztályos tanulók létszáma magasabb lesz, mint a helyükre várhatóan az elsı osztályokba belépık száma. Jelenleg az alsó tagozatos tanulók száma is kevesebb, mint a felsısöké. Ez azt mutatja, hogy a következı 5 évben további öt osztály megszüntetésére lesz lehetıség. Várhatóan tovább csökken még az általános iskolások száma, tehát tovább romlik a kihasználtsági mutató a kistérség általános iskoláiban. Az általános iskolákat fenntartó önkormányzatok látva a tanulók létszámának alakulását az intézményeikben- hasonlóan az óvodákhoz-, áttekintették nevelési-oktatási koncepciójukat és a lehetıségek mérlegelése után, vagy társultak más település intézményével, vagy tagintézményként mőködtek tovább. Intézményfenntartó társulást hoztak létre és annak keretei között mőködnek tovább: Nagyatád, Bolhás, Ötvöskónyi; Somogyszob, Kaszó, Bolhás; Kutas, Beleg(tagiskola 1-4 oszt), Kisbajom, Szabás(tagiskola 1-2 oszt) Lábod, Nagykorpád (tagiskola 1-4 oszt), Rinyabesenyı; Görgeteg, Rinyaszentkirály (tagiskola 1.-3. oszt); Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 52

Tarany, Háromfa, Bakháza települések iskolái. Az intézményfenntartó társulások központjai: Nagyatád, Somogyszob, Kutas, Lábod, Görgeteg, Tarany. Segesd község önkormányzata önállóan látja el a település 1-8 osztályos tanulóinak alapfokú oktatását. 2.2.4. A tanulói évfolyamok közti továbbhaladás a kistérség iskoláiban 14. Táblázat A tanulmányi idı letelte elıtt távozó tanulók száma Település iskolái 2004-ben távozó tanulók száma 2005-ben távozó tanulók száma 2006-ban távozó tanulók száma Lábod 9 5 - Segesd 8 6 - Tarany- Háromfa - - 4 Kutas 14 8 4 Görgeteg 3 8 4 Somogyszob - 6 - Nagyatádiskola Nagyatádiskola Nagyatádiskola Bárdos Babay Árpád 5 9 8-5 9 6 5 6 Összesen: 45 52 35 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból A táblázatból jól látható, hogy változó évenként az intézményekbıl távozó tanulók száma az elmúlt három év átlagában 44 fı/év. Ez évente közel kétosztálynyi tanulót jelent. A kistérséghez legközelebb Kaposváron, Barcson és Csurgón van hat és nyolc osztályos középiskola a megyében. A szülık ezt a korosztályt még nem szívesen engedik el a közelükbıl, ezért ritkán, vagy esetenként élnek ezzel a lehetıséggel. Tehát az elvándorlást ez nem befolyásolja. A fı mozgás a mikro-térségi központoknál van. A tanulólétszámok itt a legmagasabbak. A kistérségben kevés a munkalehetıség, ezért a szülık költözése miatt évente, általában kiegyenlítıdik az érkezı és távozó tanulók száma. A távozók többsége évfolyamonként általában 1-2 fıt tesz ki. Az elvándorlás okai: Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 53

Segesd, Kutas, Nagyatád-Babay esetében 7. és 8. évfolyamon 2-3 fı távozik, mert 16. évét betöltötte és magántanulóként vagy felnıttképzésben, folytatja tanulmányait. Egy- két esetben a szülık a tanulási vagy magatartási problémák miatt váltanak iskolát. Elıfordul, hogy az iskola program kínálata- tanulmányi, sport, mővészeti képzés- miatt történik a váltás. Az általános iskolák viszonylag probléma mentesen átjárhatóak. Minden esetben a fogadó iskola igazgatója dönt a tanuló átvételérıl a törvényesség betartásával. Sajátos nevelési igényő tanulók 15. Táblázat Sajátos neveléső igényő tanulók számának alakulása az egyes intézményekben Intézmények Iskola tanulóinak létszáma (fı) Beleg 23 22 23 Sajátos nevelési igényő tanulók létszáma (fı) Sajátos nevelési igényő tanulók aránya (%) 2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007 Görgeteg 171 167 171 27 29 31 15,7 17,3 18,1 Háromfa 104 99 34 34 32,6 34,3 Kutas 258 251 245 25 29 31 9,6 11,5 12,6 Lábod 205 204 205 2 3 7 0,97 1,47 3,4 Nagyatád Árpád 415 408 419 41 36 51 9,8 8,8 12,1 Bárdos 425 433 423 11 18 24 2,5 4,1 5,6 Babay 290 267 258 10 6 16 3,4 2,2 6,2 Nagykorpád 25 20 24 4 16,6 Rinyaszentkirály 14 17 14 Segesd 232 234 240 13 23 40 5,6 9,8 16,6 Somogyszob 167 160 151 15 8 9 8,9 5 5,9 Szabás 21 19 15 Tarany 130 132 14 28 10,7 21,2 Tarany-Háromfa 229 71 31 Összesen: 2480 2433 2417 192 214 284 7,7 8,7 11,8 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 54

2006 és 2007 között 70 tanulóval több tanuló kapott határozatot a szakértıi és rehabilitációs bizottságtól. Jelenleg a törvényi elıírásoknak megfelelıen a szakértıi vélemények 2007/2008-as tanév végéig érvényesek. Ezen tanulók többsége beilleszkedési, magatartási és tanulási zavarokkal küzd. Ezek az adatok az országos adatokat is jóval meghaladják. A hátrányos helyzető tanulók száma közelíti az összes diáklétszám felét. Ez rendkívül magasnak tekintendı. Sajnálatos, hogy ez az adat tartósan több évre visszamenılegesen stagnáló. 16. Táblázat Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma és aránya az összlétszám tekintetében Intézmények Iskola tanulóinak létszáma Hátrányos helyzető tanulók létszáma Hátrányos helyzető tanulók aránya Halmozottan hátrányos helyzető tanulók (2007) 2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007 száma aránya Beleg 23 22 23 14 14 17 60,8 63,6 73,9 Görgeteg 171 167 171 138 134 140 80,7 80,2 81,8 73 42,6 Háromfa 104 99 53 57 50,9 57,5 Kutas 258 251 245 202 188 178 78,2 74,9 72,6 95 38,7 Lábod 205 204 205 140 131 147 68 64 72 97 47 Nagyatád Árpád 415 408 419 102 61 77 24,5 14,9 18,3 18 4,2 Bárdos 425 433 423 176 89 119 41,4 20,5 28,1 26 6,1 Babay 290 267 258 64 64 75 22 23,9 29 26 1 Nagykorpád 25 20 24 20 18 16 80 90 66,6 12 50 Rinyaszentk 14 17 14 14 17 13 100 100 92,8 7 50 irály Segesd 232 234 240 124 93 104 53,4 39,7 43,3 53 22 Somogyszob 167 160 151 17 60 60 10,1 37,5 39,7 3 1,9 Szabás 21 19 15 Tarany 130 132 80 96 61,5 78 Tarany- 229 140 61,1 83 36,2 Háromfa Összesen: 2480 2433 2417 1144 1022 1086 46 42 44 505 20,8 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 55

17. Táblázat Halmozottan hátrányos helyzető tanulók adatai Az iskolák tanulóinak összlétszáma Hátrányos helyzető tanulók létszáma Halmozottan hátrányos helyzető tanulók létszáma Halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya Össz.létsz.hoz HH-s gy.számához 2417 1086 505 20% 46% Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból A hátrányos helyzető tanulókon belül is kirívóan magas a halmozottan hátrányos helyzető tanulók száma. Közelítıleg fele, ami komoly ráfigyelést kíván az intézmények részérıl. A kistérségben végzett különbözı szociális felmérések kimutatták, a munkanélküliséget a családok nehéz anyagi helyzetét, a megélhetési gondokat. Ezt mutatja a bejáró gyermekek összetétele is, hiszen 2007-re 50 % fölé emelkedett a hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő gyermekek száma. Ettıl az évtıl jegyzıi kötelezettség a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek nyilvántartása. A kistérség intézményeibe összesen bejáró gyermekek, és a halmozottan hátrányos tanulók aránya meghaladja a 25%-ot. Nagy feladat hárul a befogadó iskolákra, e nehézségekkel küzdı tanulók biztonságos és szakszerő ellátásának tekintetében. 18. Táblázat Bejáró tanulók összetétele Tanév Össz. bejáró HH bejáró HHH bejáró SNI bejáró A HH + SNI-s tanulók aránya az összes bejáróhoz 2005 512 202-38 47 % 2006 515 179-40 43 % 2007 563 216 138 75 52 % Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Az iskolák felzárkóztató foglalkozások biztosításával és fejlesztı foglalkozások szervezésével próbálják biztosítani a hátrányok leküzdését. A térség négy (kutasi, segesdi, görgetegi, háromfai) intézményében nagyon magas a hátrányos helyzető és SNI-s tanulók száma. Az iskolák vezetıi ezen tanulók számára az esélyt teremtı nevelésnek és oktatásnak az oktatási miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történı Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 56

megszervezését, integrációs felkészítést folytatnak. A programban részt vevı gyermekek több egyéni fejlesztı képzést kapnak, úgy, hogy a normáltempóban haladók is elfogadják, segítik az osztálytársaik fejlıdését. Így saját fejlettségi szintje szerint tud fejlıdni mindenki. Hosszú távon csökken az évfolyamismétlık és az iskolarendszerbıl kikerülık száma. Az oktatáshoz szükséges tárgyi feltételeket a program biztosította. Azokban az iskolákban Somogyszob, Nagyatád ahol az integrációs nevelés nem központi program alapján valósul meg, fejlesztı pedagógus, gyógypedagógus külön is foglalkozik a problémás tanulókkal egyéni fejlesztéseket, felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek a számukra. A tanórákon, tanórákon kívül, külön személyre szabott fejlesztési terv alapján mely szakember (fejlesztı pedagógus) irányadásával készül oktatják társaikkal együtt a tanulókat. Az általános iskolás gyermekek beszédhibáinak javításához, nyelvi kommunikációs zavaraik korrigálásához, a dyses problémák megelızéséhez a kistérség szakemberei adnak segítséget. Ezt a feladatot 4 fı logopédus látja el. A Nevelési Tanácsadó megyei fenntartású intézményként látja el a város és környéke iskolaérettségi vizsgálatait, terápiás kezeléseit. Az intézmény a beilleszkedési zavarokkal, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdı gyermekek problémáinak feltárásával segíti az oktatási intézmények munkáját. 19. Táblázat Fejlesztı és felzárkóztató foglalkozások Fejlesztı foglalkozáson részt vett Felzárkóztatáson részt vett (korrepetálás) Alkalmazott szakemberek 2005 2006 2007 2005 2006 2007 Fejlesztıpedagógus, 158 223 314 637 542 492 Gyógypedagógus, Logopédus Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 2.3. A feladatellátás fizikai jellemzıi 2.3.1. Az iskolaépületek jellemzıi, eszközellátottság A kistérség iskolás tanulóinak elhelyezésére kevés kivételtıl eltekintve régi építéső épületek szolgálnak. A legrégebbi épület Nagyatádon található, a Bárdos iskola, amely eredetileg is oktatási célra épült. A legfiatalabb épület is Nagyatádon van a Babay iskola, amely 1985-ben épült. Az iskolák tantermeinek száma a jelenlegi igényeket meghaladják. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 57

Ennek oka a létszámok csökkenésébıl ered. A legnagyobb iskola a városban van, 3 intézmény-egységbıl áll, melyekben összesen 43 osztályterem és 18 szaktanterem fogadja a tanulókat. Tizenhat tantermes iskola van Lábodon, és 14 tantermes Kutason. Jelentısebb még a 12 tantermes segesdi iskola. 8 tantermes a görgetegi, és a taranyi, 9 tantermes a háromfai iskola. A többi iskolának 1-2 tanterme van. A kutasi iskolának tornacsarnoka, a többi intézménynek tornaterme, vagy tornaszobája van. Szabási és a nagykorpádi kisiskolákban egyik sincsen. Az intézményben fızıkonyha mőködik Lábodon, Kutason, Nagyatádon két intézményben (Babay és Árpád iskola), Taranyban, Háromfán és Segesden. A nagyatádi Bárdos iskolának tálalókonyhája és étterme sincs. A közeli kollégium szolgáltatásait veszi igénybe. Ugyancsak nincsenek ilyen szolgáltatások, Rinyaszentkirályon, Belegben, Szabáson és Nagykorpádon. Mindegyik intézményt általában az óvoda konyhája szolgálja ki. Az épületek fejújítására az önkormányzatok igyekeznek minden lehetıséget kihasználni. Segesden 2005-ben teljes rekonstrukciót hajtottak végre. Jelenleg csak néhány külsı udvari munkálat vár megoldásra. Az intézmények akadálymentesítettsége többségében megoldatlan. 2.3.2. Alkalmazottak A kistérség általános iskoláiban az alkalmazottak száma az elızı évhez képest 49 fıvel csökkent, 360 fırıl 311 fıre. A pedagógus státuszban lévık száma 22 fıvel (9%-kal) az egyéb munkatársak száma 27 fıvel (23%-kal) csökkent. (3. számú melléklet) A pedagógusok számának ilyen arányú csökkenését okozta: Az oktatási törvény módosításai, pl.: felemelték 2007. szeptembertıl a pedagógusok kötelezı órák számát. A csökkenı gyereklétszám és az iskolai tanulók óraszámának csökkenése. A települések oktatási társulásai, struktúraváltása. A következı években további kb. 4%-os létszámleépítés várható. A pedagógus létszámcsökkenés 15 %-os, ami 16 fıt érintett Nagyatádon 2007-ben. A Nagyatádi Közoktatási Intézmény létrehozása, az áttanítás megszervezése és az elıbb már felsorolt okok miatt szükséges volt a létszámleépítés. Kutason 14%-os (3 fı), Lábodon 9%-os (2 fı) Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 58

volt a létszámleépítés. Segesden, Somogyszobon és Szabáson 1-1 fıvel csökkent a pedagógusok száma. Szabáson 2 fı helyett 1 fı maradt. A pedagógus létszám leépítést elsısorban nyugdíjazással oldották meg vagy a dolgozó saját kérésére történt. Két esetben a nem megfelelı végzettség miatt történt a felmondás. Néhány fınél feladatkör átcsoportosítást alkalmaztak. Az egyéb munkatársak: gazdasági vezetı, gazdasági ügyintézı, iskolatitkár, élelmezésvezetı, konyhai dolgozó, karbantartó, takarító. İk biztosítják a háttérbıl a mindennapi oktató-nevelı munkához a megfelelı körülményeket. További létszámleépítés a jelen struktúrában az egyéb munkát végzıknél már veszélyeztetné a napi munkavégzést vagy bizonyos szolgáltatásokat- pl. gyermekétkeztetést, takarítást- meg kellene vásárolnia az intézményeknek. További létszámleépítés esetleg struktúra váltás esetén lehetséges. A pedagógusok száma országosan magas. Ennek egyik mutatója az egy pedagógusra jutó gyerekek száma. 2005/2006-os országos átlag: 10 tanuló jut egy pedagógusra. A kistérségi átlag valamivel ettıl magasabb ~ 10,4 tanuló. 2007-ben javult az egy pedagógusra jutó gyerekek száma, mely ~11 fı lett a létszámleépítés és az intézményi struktúraváltás következtében. Az egy pedagógusra jutó gyerekek száma az országos átlag felett van Szabás, Kutas, Beleg, Segesd, Nagyatád, Rinyaszentkirály, Somogyszob iskoláiban. Az országos átlagnak felel meg Görgeteg iskolája és átlag alatti a Nagykorpád, Lábod, Háromfa-Tarany iskoláiban ez a mutató. Továbbra is szükség van a pedagógus létszám és a tanulólétszám változásainak figyelembe vételével az iskolaszerkezet ésszerő, gazdaságos és szakmai szempontoknak megfelelı átalakítására. Lehetıség szerint a jól képzett, motivált és az eredményes munkát végzı pedagógusokat kell megtartani és továbbképezni. Fontos, hogy a kistérségben tanuló diákok egyenlı esélyekkel induljanak a középiskolákba. Ehhez a felsı tagozaton is törekedni kell, hogy a szakos ellátás 100%-os legyen. Jelenleg Görgetegen, Segesden, Taranyban- Háromfán, Kutason és a nagyatádi Babay iskolában, azaz az iskolák 35%-ban nem 100%-os a szakosan leadott órák száma. Két esetben egy-egy szakon, három esetben két-három szakon nem tudják biztosítani az elıírt végzettséget. A hiányszakok a következık: angol, történelem, kémia, biológia, technika, rajz. Fıként a 7.-8. évfolyamon fordul elı, hogy ezt nem tudják biztosítani az iskolák, pedig a továbbtanulás szempontjából itt lenne a legfontosabb. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 59

Az intézmények vezetıinek egyik lehetısége a pedagógus továbbképzési keretbıl a hiányszakok pótlása. A továbbképzéseket országos, megyei és kistérségi szinten is igénybe veszik a kistérség pedagógusai. Az iskolai továbbképzési keretösszegén felül e célra pályázaton nyert lehetıséget több intézmény is (pl. Segesd, Lábod, Kutas) vagy országos projektben való részvétellel jutott hozzá új ismeretek elsajátításához (pl. Nagyatád iskolái, Háromfa). A kistérségi társulás anyagilag is támogatja a szakmai továbbképzéseket. Ez lehetıvé teszi, hogy helybe lehet hozni a képzéseket, így könnyebb a munkaidıhöz igazítani és kevesebb idıt kell utazásra fordítani. Az intézmények elsısorban a szakos ellátottság teljesítéséhez támogatják a pedagógusokat, a hiányszak megszerzését ösztönzik. Pl. angol, informatika, történelem, biológia, kémia, rajz, fejlesztı pedagógus. Az új, korszerő nevelési, tanítási módszerek elsajátításához és a törvényi változásokat követı továbbképzésekhez járulnak hozzá. Évente változó a továbbképzéseken résztvevı pedagógusok száma. Az elızı három év átlaga 135 fı/év, ami a pedagógusok létszámának átlagához viszonyítva 57%. Jellemzı, hogy évente a pedagógusok több mint fele részt vesz szakmai képzéseken. 20. Táblázat Továbbképzésben résztvevı pedagógusok Intézmények Továbbképzésben résztvevı pedagógusok száma a 277/1997 (XII.22) Korm. Rendelet szerint 2005 2006 2007 Beleg 0 0 0 Görgeteg 3 16 4 Kutas 3 21 1 Lábod 21 23 21 Nagyatád Árpád 11 5 4 Bárdos 28 25 33 Babay 10 0 11 Nagykorpád 1 3 Rinyaszentkirály 1 1 1 Segesd 26 40 22 Somogyszob 5 10 8 Szabás n.a. n.a. n.a. Tarany-Háromfa 4+3 8+12 19 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 60

A különféle képzések típusait az egyes intézményenként a 4. számú mellékletben mutatjuk be. A kistérség intézményeiben 220 pedagógus tanít az általános iskolákban. Ebbıl 14 fı egyetemi, 206 fı fıiskolai végzettséggel rendelkezik. Több diplomával rendelkezik ~33%, azaz 72 fı. A szakvizsgázott pedagógusok száma 31 fı, ebbıl 24 fı közoktatás vezetı. Szakértıi végzettsége 5 fınek van. Magas a más településekrıl a munkahelyére bejáró pedagógusok száma, 49 fı, mely a pedagógusok létszámának 22 %-a. Ez a települések szempontjából nem elınyös. A hiányszakok kivételével a pedagógusok és a vezetık végzettsége jónak mondható. A több diplomával rendelkezık tanítói és tanári végzettséggel rendelkeznek. Ez szakmai szempontból kedvezı, a 2008 szeptemberétıl bevezetésre kerülı nem szakrendszerő oktatáshoz. 2.3.3. Az iskolai feladatellátás költségviszonyai Az iskolák mőködtetési költségeinek szerkezete az óvodákkal megegyezı. Ezen költségek tekintetében is változó mértékő, de jelentıs önkormányzati önerı szükséges az ellátáshoz. Arányaiban azonban ez kisebb mértékő, mint az óvodáknál, azonban összegszerőségében a feladat jellegébıl fakadóan értelem szerően nagyobb. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 61

Iskolák kiadásai és a normatív támogatás változásai 2005-2007 700 000 000 600 000 000 500 000 000 2005 Összköltség 2005 Normatíva 2006 Összköltség 2006 Normatíva 2007 Összköltség 2007 Normatíva 400 000 000 300 000 000 200 000 000 100 000 000 - Görgeteg Háromfa Kutas Lábod Nagyatád Ötvöskónyi Segesd Somogyszob Tarany 8. ábra Iskolák kiadásai és normatív támogatásai 2005-2007 Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból Általánosságban évenkénti folyamatos költségnövekedés a jellemzı, de figyelmet érdemlı, hogy a kisiskolák költségnövekedése kiugróan magas. (Beleg, Ötvöskónyi, Nagykorpád, Szabás) Ma már ezek közül Ötvöskónyiban megszőnt az iskola, a többi pedig tagintézményként mőködik tovább. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 62

Iskolák egy fı ellátott gyermekre jutó éves költségei Ft-ban Tarany Szabás Somogyszob Segesd Ötvöskónyi Nagykorpád Nagyatád Lábod 2007 2006 2005 2004 2003 Kutas Háromfa Görgeteg Beleg - 200 000 400 000 600 000 800 000 1 000 000 9. ábra Iskolák egy fı ellátott gyermekre jutó éves költségei Ft-ban Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból Az egy fı pedagógusra jutó költségeknél is mutatkozik a folyamatos növekedés. Ugyanakkor az adatok azt is jelzik, hogy milyen mérető tantestülettel dolgoznak az egyes intézmények. A kisebb tantestületeknél ugyanis magasabb az egy pedagógusra jutó költség. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 63

Tarany Szabás Somogyszob Segesd Egy pedagógusra jutó költség az egyes iskolai intézményekben Ötvöskónyi Nagykorpád Nagyatád Lábod 2007 2006 2005 2004 2003 Kutas Háromfa Görgeteg Beleg - 1 000 000 2 000 000 3 000 000 4 000 000 5 000 000 6 000 000 7 000 000 10. ábra Egy pedagógusra jutó költség az egyes iskolai intézményekben Forrás: Saját szerkesztés az önkormányzatok által szolgáltatott adatokból 2.3.4. Programkínálat A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 44 (1) bekezdésében leírtaknak megfelelıen a kistérség minden alapfokú oktatási intézményében a nevelı és oktató munka a fenntartó által elfogadott és jóváhagyott pedagógiai program szerint folyik. Az iskolák a pedagógiai programjukat, annak részeként-a Nemzeti Alaptanterv alapján- Helyi tantervet készítettek. E dokumentumok a törvényi megfelelés alapján a helyi igényeket, körülményeket figyelembe véve fogalmazza meg azokat a pedagógiai elképzeléseket, ajánlásokat, melyek tartalmazzák a tanulóik nevelési-oktatási szükségleteit, szüleik igényeit és a nevelıtestület lehetıségeit. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 64

21. Táblázat A kistérség iskolái pedagógiai programjainak legfontosabb elemei Intézmények Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda /Somogyszob/ Révkomáromi János Általános Iskola /Kutas/ Beleg /Kutasnak tagiskolája / Szabás tagiskolája / /Kutasnak Kótai Lajos Általános Iskola /Lábod/ Nagykorpád tagiskolája / /Lábodnak Általános Iskola és Óvoda /Görgeteg/ Rinyaszentkirály/ Görgetegnek tagiskolája / Intézményi sajátosság (arculat ) - Alapfokú mővészeti oktatás Kézmőves tanszak Néptánc tanszak - Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása - Erdei iskola projekt alapján a környezeti nevelés kiemelt terület. - Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása - Roma kisebbségi oktatás magyar nyelven - Alapfokú mővészeti oktatás (néptánc) - Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása - Cigány kisebbségi nevelés oktatás - Alapfokú mővészetoktatás (szerzıdéses formában) színjáték, makett, papírtárgykészítı tanszakok Minden intézményben cél és feladat - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 48. -ban leírt általános nevelési alapelvek és célkitőzések. Ezen kívül, minden iskola biztosít tanulói számára: -logopédiai ellátást -gyógy-testnevelés ellátását A logopédiai ellátást saját szakemberével biztosítja (Tarany-Háromfa ), kistérségi szolgáltatást vesz igénybe az összes többi intézmény. Gyógytestnevelés ellátása saját szakemberrel történik Nagyatád, Tarany-Háromfa, Somogyszob Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat Háromfa /telephely/ IV. Béla Általános Iskola és Óvoda /Segesd/ - Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása - Cigány kisebbségi oktatás - Kompetencia alapú oktatás - Projektoktatási módszer - MAG programban való részvétel -Integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása -Diáksport-egyesület Tollaslabda Szakosztály Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 65

Intézmények Intézményi sajátosság (arculat ) - Alapfokú mővészetoktatás (szerzıdéses formában) néptánc, kézmőves, zene, dráma tanszakok Nagyatádi Közoktatási - Alapfokú mővészetoktatás: Intézmény Képzımővészeti ága (grafika, festészet, papír-makett készítı, és textil tanszakok Zenemővészeti ág (szolfézs, hegedő, gordonka, zongora, fafúvós, rézfúvós, zenetörténet, kamarazene, szintetizátor) - MAG programban való részvétel - Adaptiv tanulásszervezés - Sportiskolai oktatás - Emelt szintő ének zene oktatás - Diáksport egyesület - Cserkészet - Néptánc oktatás - BGR Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Minden intézményben cél és feladat Alapfokú mővészetoktatás Az alapfokú mővészetoktatást - Nagyatád Város Önkormányzata fenntartásában - 2007. júniusáig két önállóan mőködı intézmény biztosította. A zenei nevelés alakításában nagy szerepet töltött be a Városi Zeneiskola. Az intézményben vonós, fúvós és zongora tanszakok mőködnek és zenei elıképzés is folyik. Az intézmény szívesen fogadja a kistérségbıl bejáró tanulókat, rugalmasan alkalmazkodik azok közlekedési igényeihez. Bejáró növendékek Lábodról, Taranyból, Belegbıl, Kutasról, Görgetegrıl, Szabásról, Ötvöskónyiból, Bolhásról és Somogyszobról is igénybe veszik a zeneiskolai oktatást. Az egyes mővészeti képzéseken résztvevık számát a csatolt 5.számú melléklet mutatja. 2005/2006 tanévtıl az Árpád Fejedelem Általános Iskolában képzımővészeti alapfokú mővészetoktatás indult négy tanszakkal: festészet, grafika, papír-makett és textil tanszakon. Folyamatos az érdeklıdés a gyerekek és szülık részérıl, hiszen a nívós kiállítások, a rajzpályázatokon elért sikerek az oktatás eredményességét tükrözik. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 66

Az alapfokú mővészeti oktatást folytató mindkét iskola az átszervezést követıen a Nagyatádi Közoktatási Intézmény kereteibe szervezıdött. Alapfokú mővészetoktatás folyik még más szervezési formában Görgetegen (kihelyezett telephelyeként) a szegedi Táltos Mővészeti Iskolának, színjáték, makett, papírtárgy-készítı tanszakokon, illetve Somogyszobon kézmőves és néptánc tanszakon. Segesden ugyancsak szerzıdéses formában biztosítanak alapfokú mővészetoktatást 4 tanszakon: néptánc, kézmőves, zene és dráma. 2007/2008-as tanévtıl a Kadarkúti iskolával kötött megállapodás alapján biztosítja a Kótai Lajos Általános Iskola a mővészeti oktatást néptánc szakágban. 22. Táblázat Idegen nyelvoktatás Angol nyelvet tanul Német nyelvet tanul 2005 654 944 2006 660 919 2007 638 922 Csak angol ny. oktatás Segesd, Csak német ny. oktatás Görgeteg, Háromfa- Tarany, Somogyszob Kutas, Nagykorpád Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Angol és német ny. oktatás Lábod, Nagyatád (3intézmény egységében) A kistérség minden 1-8 osztályos általános iskolájában folyik idegen nyelvoktatás. Segesden csak angolul tanulhatnak a gyerekek. Öt intézményben Görgetegen, Háromfán-Taranyban, Somogyszobon, Nagykorpád és Kutason csak német nyelvet oktatnak. Két nyelv (angol és német) közül választhatnak a diákok Lábodon és Nagyatád 3 intézmény-egységében. 6 iskolában, csoportbontásban szervezik az órákat. 1 településen már 2.osztálytól választható, 8 iskolában 4. osztálytól folyik tanórán nyelvoktatás, 1 helyen 5. osztálytól. 23. Táblázat Nyelvtanárok száma végzettség szerint Végzettség szerint Angol nyelv Német nyelv 6. osztályig taníthat 7 fı 3 fı 8. osztályig taníthat 1 fı 7 fı Összesen: 8 fı 10 fı Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból A nyelvtanári ellátás még mindig nem megfelelı. Hiányoznak a 7. és 8. osztályokba tanári végzettséggel rendelkezı angol szakos nevelık. Az angol nyelv Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 67

térhódítása ellenére sem tudják a kistérség iskoláiban a nyelvet megfelelı végzettségő szakemberek oktatni. Változatlanul hiányszaknak számít. 24. Táblázat Informatikai képzésben részesülı tanulók száma és aránya Tanév Tanulók összlétszáma Informatikai oktatásban tanórán részesülı tanulók száma Informatikai oktatásban szakköri foglalkozáson részesülı tanulók száma Informatikai oktatásban részesülık aránya az össz. létszámhoz viszonyítva 2005 2480 939 560 60 % 2006 2433 1123 607 71 % 2007 2417 1544 342 78 % Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból A mai kor követelménye, a gyermekek legkedvesebb tantárgya közé tarozó - számítástechnikai ismeretek oktatása informatika. A fenti adatok is tükrözik, hogy évrılévre nı a számítástechnikai ismereteket elsajátító tanulók száma. Az intézményekben, nagyobb számban tanórai kereten belül, a tantervi elıírásoknak megfelelıen történik az informatika oktatása. Szakköri foglalkozáson azok a gyermekek vesznek részt, akiknek nem szerepel még az órarendjében, mint tantárgy, viszont szabad idejükben szívesen ismerkednek számítástechnikával. Jellemzı, hogy 6. osztálytól már minden iskola óratervi tantárgyként szerepelteti a számítástechnikát, 1. és 2. osztályban a szakköri keret, 3. és 4. osztálytól már 4 4 iskolában tanórán is oktatják. Minden intézmény rendelkezik az oktatáshoz legszükségesebb tárgyi és személyi feltételekkel. A legkorszerőbb technikai eszközökkel Somogyszob és Háromfa iskolái rendelkeznek (Pld. Interaktív tábla). A Rinyamenti Kistérség iskoláinak pedagógusai a kor követelményeinek megfelelve, törekednek a legújabb pedagógiai módszerek elsajátítására továbbképzéseken való részvétellel, továbbtanulással és annak átadására tanítványaik számára. 2003-tól a holland magyar MAG (Megelızés Alkalmazkodás Gondoskodás) program által elsajátított adaptív oktatási módszerek alkalmazásával oktatják tanulóikat, az NKI két intézményegységében és a Háromfa telephelyő iskolában. A kistérség területén már az elızı tanévekben ismerkedtek a nevelık a kooperatív tanulási technikákkal, és a projekt módszerrel, melyeket alkalmaznak is. Területünkön, Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat intézményében 2006 óta, uniós pályázat segítségével folyik kompetencia alapú oktatás, az 1 3. osztályban olvasás Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 68

szövegértés, az 5 8. osztályokban informatika, matematika, földrajz, történelem, biológia, kémia, német oktatás. Az oktatási intézmények pedagógiai programjaiban fontos szerepet kellett kapnia a - Kt. 48. -ának megfelelıen - az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programjának. A kistérségi iskolákban törekednek a környezet ismeretén és személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás egyéni és közösségi szinten történı a tanulók életvitelét meghatározó elvek kialakítására. Tananyaghoz kapcsolódó környezetvédelmi elıadásokat szerveznek, tanórán kívüli foglalkozásokon, táborokban nevelik a környezet szeretetére, megóvására a tanulókat. 2.3.5. Tanórán kívüli foglalkozások Az iskolák a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.törvény 53. - ának megfelelıen a tanulók érdeklıdése, igénye szerint nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozásokat szerveznek, napközi,tanulószoba, szakkör, konzultáció, speciális, illetve kiegészítı ismeretek átadása céljából. 25. Táblázat Tanórán kívüli fogalalkozások Tanórán kívüli foglalkozások Napközi - tanulószoba (alsó felsı) Szakkörök, tehetséggondozás, érdeklıdési körök, házi bajnokság, tanulmányi kirándulás,énekkar,mővészeti csoport,énekkar Sportkörök, sportfoglalkozások Tanévek Összes résztvevı Résztvevı/összes létszám 2005 1457 58% 2006 1416 58% 2007 1355 56% 2005 1250 50% 2006 1454 59% 2007 1267 52% 2005 1284 50% 2006 1333 54% 2007 1284 53% Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Az egyes intézményekre vonatkozó részletes adatokat a 6.számú mellékletben mutatjuk be. A tanórán kívüli foglalkozások közül ki kell emelni a napközi, illetve tanulószoba szerepét. Jó lehetıséget biztosít a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos, SNI-s Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 69

tanulókkal való foglalkozás lehetıségére. Ezeknek a tanulóknak a szülei általában nem tudnak segíteni a tanulásban gyermekeiknek, az otthoni körülmények nem biztosítják a tanulási lehetıségeket.ezért mondhatjuk, hogy a délutáni foglalkozásoknak ezek a formái esélyegyenlítı többlettörıdés egyik módja. Az utolsó három évet tekintve az összes tanuló több mint 57%-a vette igénybe a napközit, vagy tanulószobai foglalkozásokat. Ezeken a délutáni órákon mindig szaktanár segíti a diákok munkáját. Magas az aránya (átlagosan 54%) a más tanórán kívüli foglalkozásoknak is (szakkörök, tehetséggondozás, érdeklıdési körök, házi bajnokság, tanulmányi kirándulás, énekkar, mővészeti csoport, énekkar,). A fenti foglalkozásoknak, rendezvényeknek a célja a tanulók aktivizálása, tanuljanak meg együtt, ugyanakkor egymás mellett, a kiemelkedı képességő és a hátrányos helyzető gyermekek szerepelni. Ne csak az osztályközösségben találjanak társakat, legyen esélyük más csoportokban is tevékenykedni, ezzel mintegy felkészíteni ıket a felnıtt életre. A kistérség területén nagyon szeretik a gyermekek a sportot, ehhez kapcsolódó versenyeket, rendezvényeket. Ezt a megállapítást támasztják alá a sporttal kapcsolatos programokon való részvételi arányszámok is. Jó esélyt biztosít minden diáknak a sport a fizikai képességek fejlesztésére, az egyéni eredmények elérése, sikerélményt nyújt akkor is, ha esetleg, ha a tanulmányi eredmény nem olyan jó. A bajnokságok, megmérettetések alakítják a versenyszellemet és a csapatszellemet. A megyei és országos diáksport versenyekre a kistérségi diáksport bizottság által szervezett versenyeken résztvevı egyéni és csapatversenyek elsı helyezettjei jutnak tovább. Ezek a versenyek évente több sportágban kerül megrendezésre, melyekre a kistérség minden intézményébıl, nagy számban neveznek. A legnépszerőbb sportágak: atlétika, labdarúgás, kézilabda, játékos sportverseny. Nagyatád, Lábod, Kutas, Háromfa, Görgeteg, Segesd iskolái képviseltetik magukat a Góliát McDonald s FC Országos Diáksport Egyesületben és az általuk szervezett versenyrendszerben. A Sport XXI. Program labdarúgás és kézilabda sportágaiban érintett csapatok: Segesd, Lábod és a NKI Babay és Árpád iskola. A labdarúgásban az MLSZ irányítóként és mindkét sportágban a NUPI finanszírozóként vesz részt. 2.4. Szakszolgálatok A pedagógiai szakszolgálatok ellátásának széles körét biztosítja a térség központjában, a Nagyatádon mőködı, megyei fenntartású intézmény a Nevelési Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 70

Tanácsadó. Az ı szolgáltatásait kiegészítve kerül sor kistérségünk területén a szakszolgálati tevékenységek közül logopédiai és gyógytestnevelési feladatok ellátására. 2007. június 30.-ig a logopédiai szolgáltatást a város alkalmazásában tevékenykedı 1 fı logopédus és 1 fı gyógypedagógus látta el a Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulásával kötött megállapodás alapján a társult települések intézményeiben. Az óvodáskorú és iskolás gyermekek beszédhibáinak javításához, nyelvi kommunikációs zavaraik gyógyításához a tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre álltak. A térségközpontban történt intézményi átszervezés érintette ezen szolgáltatások szervezését, mivel a Nagyatádi Közoktatási Intézmény keretében létrehozásra került a Pedagógiai Szakszolgálat, melynek alkalmazottjaiként biztosítják továbbra is az eddigi szolgáltatásokat a szakemberek. 26. Táblázat Logopédiai ellátás 2005-2007 Települések 2005 évi logopédiai esetek száma 2006 évi logopédiai esetek száma 2007 évi logopédiai esetek száma Beleg 3 6 6 Bolhás 3 4 4 Görgeteg - 14 15 Háromfa 14 20 24 Kisbajom 1 3 3 Kutas 28 30 30 Lábod 16 8 12 Nagyatád 111 84 114 Nagykorpád 6 6 5 Ötvöskónyi 3 6 11 Rinyabesenyı 1 2 0 Segesd 16 13 43 Somogyszob 9 14 15 Szabás 11-3 Tarany 7 20 18 Összesen: 229 230 303 Forrás: Saját szerkesztés a Kistérségi Iroda által szolgáltatott adatokból A logopédiai szakszolgáltatás feladatait jelenleg két fıállású logopédus látja el, és segíti munkájukat két szakember megbízási szerzıdéssel. Ez az ellátási terület jelenleg lefedett. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 71

A gyógytestnevelés biztosítását az alábbiak szerint végezték, ill. végzik: Kutas község általános iskolájában foglalkoztatott gyógytestnevelés szakképzettségő testnevelı tanár látta el Kutas, Beleg és Szabás községek iskoláiban a tanulók gyógytestnevelési foglalkozásait. Somogyszob község általános iskolájában foglalkoztatott gyógytestnevelés szakképzettségő testnevelı tanár látta el Somogyszob, Segesd és Ötvöskónyi községek iskoláiban a tanulók gyógytestnevelési foglalkozásait. Nagyatád város általános iskoláiban foglalkoztatott gyógytestnevelés szakképzettségő testnevelı tanárok vezették a Nagyatád, Háromfa, Görgeteg, Nagykorpád, Lábod, Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály és Tarany községek iskoláiban a tanulók gyógytestnevelési foglalkozásait. Ez év szeptemberétıl a Tarany- Háromfa intézményekben saját szakember foglalkoztatásával biztosítják az ellátást. 27. Táblázat Gyógytestnevelési igények 2004-2007 Gyógytestnevelési foglalkoztatást biztosító iskolák Árpád Fejedelem Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Nagyatád Babay József Általános Iskola Nagyatád Bárdos Lajos Általános Iskola46 Nagyatád Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Somogyszob Révkomáromi Általános Iskola Kutas Tarany (Tarany+Háromfa) János 2004/2005- ös tanévben ellátásban résztvevı tanulók 2005/2006- os tanévben ellátásban résztvevı tanulók 2006/2007- os tanévben ellátásban résztvevı tanulók 2007/2008- as tanévben ellátásban részesülık tanulók 33 fı 33 fı 40 fı 49 fı 8 fı 8 fı 13 fı 32 fı 63 fı 88 fı 64 fı 30 fı 51 fı 3 fı 46 fı 38 fı 5 fı Nem megoldott Nem megoldott Nem megoldott 27 fı 63+71 Összesen: 160 fı 182 fı 190 fı 283 fı Forrás: Saját szerkesztés a Kistérségi Iroda által szolgáltatott adatokból Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 72

A táblázatból látható, hogy Kutason nem megoldott a gyógytestnevelés. A kistérségi igény az itt ismertetett adatoknál nagyobb arányú, de részben szakemberhiány, részben szervezési és finanszírozási gondok miatt nem megoldott az igények teljes körő kielégítése. 2.5. Szakmai szolgáltatások Kistérségünk területén fontos szerepet tulajdonítunk a pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosításának. A hatékony, színvonalas nevelési- oktatatási feladatok ellátásának biztosítása érdekében térségünkben munkaközösségeket mőködtetünk. Ezeknek történeti gyökerei vannak. 2001. februárjában alakult meg a Nagyatád Környéki Óvodák Vezetı Óvónıi Munkaközösségege és mőködött 2004. novemberéig. Ekkor szervezıdött be a Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltatás Társulás szervezeti kereteibe. A pedagógiai szakmai szolgáltatások kistérségi szintő szervezésére az iskolák által a Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltató Társulás 2003. február 19-én alakult. Tagjai voltak: Nagyatád, Beleg, Görgeteg, Háromfa, Kisbajom, Kutas, Lábod, Ötvöskónyi, Segesd, Somogyszob, Szabás, Tarany. A megalakulásig csak az igazgatói munkaközösség mőködött a társulás területén. Az állandóan változó törvényi feltételek miatt fontos volt a pedagógusok tájékoztatása, felkészítése. Erre legjobb terepnek a kistérség látszott, ahol a pedagógusok hasonló környezetbıl jöttek, hasonló problémákkal küszködtek. Az egymástól tanulás módszerét alkalmazták, és külsı elıadókat hívtak. A SZAK 2004 pályázaton 581. 000 Ft-ot nyert a társulás, mely segítette a tevékenységi körének bıvítését. A kistérség pedagógusainak továbbképzéseit, pl. helyben tudta megoldani. Az igazgatói munkaközösségek mellett mőködtette az osztályfınöki és az alsó tagozatos munkaközösségeket, ezzel is segítve a kistérség általános iskoláiban az eredményesebb nevelı-oktató munkát. Ennek a szakmai szolgáltató társulásnak a feladatait vállalta a többcélú társulás. Továbbra is mőködteti az iskolaigazgatói, óvodavezetıi, osztályfınöki és alsó tagozatos munkaközösségeket, szakmai tanácskozásokat, továbbképzéseket szervez. Feladatuk: pedagógiai munka eredményességének mérése, értékelése, segíteni a helyi és térségi közoktatási feladatellátást, Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 73

szakmai tapasztalatcserék, az oktatási és pedagógiai módszerek megismertetése, terjesztése, pedagógiai, szakmai információk győjtése, ırzése, feldolgozása, használatba átadása, tájékoztatás, közremőködés programok, tervek készítésében, szakmai, jogi, közgazdasági információk közvetítése, pedagógusok önképzésének, továbbképzésének segítsége, szervezése, tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, tanulóközösségek, diákönkormányzatok segítése. 28. Táblázat Rinyamenti Közoktatási Kistérségi Szakmai Szolgáltatás Társulást igénybe vevı intézmények Óvodák Általános Iskola és Óvoda Görgeteg Rinyaszentkirály Napköziotthonos Óvoda /Görgeteg tagóvodája/ Kutas és Kisbajom Községek Micimackó Napköziotthonos Óvodája Ötvöskónyi Szivárvány Óvoda és Beleg Óvodai Intézményfenntartó Társulás Szabás Község Kispipitér Napköziotthonos Óvodája Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda, Általános Iskola Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat Lábod Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat Nagykorpádi Pöttömpark Napköziotthonos Óvoda Rinyabesenyı Községi Önkormányzat Napköziotthonos Óvoda Somogyszob Községi Önkormányzat Általános Iskola és Napköziotthonos Óvodája Bolhás Napköziotthonos Óvoda /Somogyszob tagóvodája/ Általános Iskolák Görgeteg Általános Iskola és Óvoda Rinyaszentkirály/ Görgetegnek tagiskolája / Kutas Révkomáromi János Általános Iskola Beleg /Kutasnak tagiskolája / Szabás /Kutas tagiskolája Bakháza, Háromfa, Tarany Körzeti Óvoda Általános Iskola, Könyvtár és Pedagógiai Szakszolgálat Lábod Kótai Lajos Általános Iskola Nagyatádi Óvoda, Általános és Alapfokú Mővészetoktatási Iskola, Pedagógiai Szakszolgálat Nagykorpád /Lábodnak tagiskolája / Somogyszob Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda IV. Béla Király Általános Iskola és Óvoda, Segesd IV. Béla Általános Iskola és Óvoda Segesd Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 74

A Rinyament Kistérség többcélú önkormányzati Társulása 2005 évtıl a munkatervük alapján támogatásban részesíti a munkaközösségeket. Az óvodai munkaközösség évenként 300.000 Ft támogatásban részesült. Az iskolai munkaközösség pedig 2006-tól évi 500.000 Ft anyagi támogatást használhatott fel a programjai szervezésére. 2.6. Szükségletek: fenntartói, szülıi, tanulói igények és elégedettség a közoktatási szolgáltatásokkal kapcsolatban A nevelési-oktatási intézmények számára a minıség a kitőzött céloknak való megfelelést, a minıségbiztosítást a minıség megırzésének stratégiáit jelenti. Az intézmények iskolai szolgáltatói színvonal megtartásának, emelésének záloga a rendszeres mérés, értékelés, ellenırzés, partneri igényfelmérés és elégedettségmérés melynek végrehajtását, szabályait a pedagógiai programban és az intézményi minıségirányítási programban fektettek le. A kistérség minden iskolájában az IMIP-ben meghatározottaknak megfelelıen elégedettségi vizsgálatokat: fenntartói, szülıi, tanulói, dolgozói és egyéb partnerek tekintetében (pl. Tőzoltóság, Mővelıdési Ház,stb.) végeztek. 29. Táblázat Tervezett és végrehajtott elégedettségi vizsgálatok 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Fenntartói 9 3 4 4 5 1 6 Szülıi 9 3 4 4 6 2 6 Tanulói 9 4 6 4 6 3 5 Dolgozói 8 1 3 3 4 2 4 Egyéb partner 4 1 3 2 4 1 4 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Az iskolák 2005-ben végeztek legszélesebb körben elégedettségi vizsgálatokat. 2007-ig legtöbbször a tanulók körét kérdezték meg. Egyaránt fontos volt számukra a szülık és a fenntartó véleménye is. Kevesebbszer vizsgálódtak a dolgozók és egyéb partnerek között. A visszajelzések eredményeit az iskolák figyelembe veszik az intézményi önértékelésnél az éves munkatervük kialakításakor és a következı éves tervezésnél. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 75

A MIP helyzetelemzésének egyik legfontosabb eleme a SWOT analízis. A kistérség iskolái is elkészítették, négy területet vizsgálva. Az intézmények erısségeiknek tartják általában: könnyen megközelíthetıek, biztonságos környezetben sok zöld területtel rendelkeznek jók a tárgyi feltételeik így, az eszközellátottság erısíti az oktató-nevelı munkát bensıséges munkahelyi légkör megfelelı szakos ellátottság szakkörök sokfélesége iskolán kívüli partnerkapcsolatok ápolása szülıkkel való kapcsolattartás gyermekközpontúság fokozott odafigyelés a gyermekekre egyéni felzárkóztatás, tehetséggondozás Az iskolák arculatának sokszínőségére utalnak az oktatási-nevelési célok meghatározásaiból adódó egyedi erısségek: kompetencia alapú nevelés-oktatás integrációs program egészséges életmódra nevelés hagyományápolás idegen nyelvek oktatása számítástechnikai oktatás önálló szakszolgálat mőködtetése Gyengeségként megjelölt legjellemzıbb vonások az intézményekben: tárgyi feltételek, eszközök tornaterem, ebédlı hiánya rossz szociális helyzető családok sok HH-s és HHH-s gyermek kevés, vagy nincs szülıi ráfigyelés nem érdeklıdnek a szülık egyre több a fegyelmezetlen gyermek tiszteletlen viselkedés, kultúrálatlan magatartás megjelenése kommunikáció a helyi társadalom felé Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 76

Veszélyként megfogalmazták az iskolákban: a veszélyek gyökerének a romló gazdasági helyzetet tartják a közoktatás finanszírozásában történı állami szerepvállalás csökkenését jelzik pénzügyi megszorításokat éreznek az önkormányzatok felöl intézményeik tárgyi ellátottságait illetıen vidéki iskolák az anyagi, megélhetési, rossz szociális körülményeket jelölik meg minden intézmény megállapítása a folyamatosan csökkenı gyermeklétszám egyre nagyobb a tanulási nehézségekkel küzdı a HH-s és HHH-s tanuló diák a tanulók szüleinek alacsony iskolázottsági szintjébıl következıen kevésbé partnerek a szülık. kevésbé figyelnek a szülık a gyermekeikre egyre több iskolában jelenik meg a tanuláshoz való viszony romlása, a tanulók durva magatartása Egyéni arculatnak megfelelı lehetıségek: mindennapos testnevelés téli nyári tábor sportiskola, utánpótlás nevelés mővészeti iskolák integrációs és kompetenciaalapú oktatási bázis intézményé válás DÖK programok Meghatározó közös pontok a gyermekek igényeinek kielégítése minden szinten: alapkészségek fejlesztése felzárkóztatás tehetséggondozás kompetencia alapú oktatatás együttmőködési készség empátiafejlesztés gyermekcentrikusság személyre szóló fejlesztés A fenti feladatok ellátására szakmailag felkészült, innovatív pedagógusra van szükség. Számukra lehetıséget kell biztosítani, hogy minél több továbbképzésen Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 77

vehessenek részt. Az iskoláknak ki kell használniuk az egymás felé nyitásból adódó lehetıségeket. Az egymástól való tanulást elıtérbe kell helyezni. Jobban kell erısíteni a külsı kapcsolatokat. Ki kell építeni, vagy tovább kell szélesíteni a partnerek körét. Szükségletek meghatározása a legutolsó szülıi és fenntartói igényfelmérés tükrében: Szülıi igények: Önálló ismeretszerzés képességének a fejlesztése Oktatást segítı eszközök bıvítése, korszerősítése Iskolai épületek felújítása, karbantartása Második idegen nyelv tanulásának lehetısége Mővészeti oktatás legyen az iskolában A vidéki iskolákban is valósuljon meg a városi iskola szolgáltatásaival egyenrangú oktatás Sikeres legyen a továbbtanulásra való felkészítés Szép, esztétikus iskolai környezet kialakítása és fenntartása Fenntartói igények: Korszerő, használható ismeretek biztosítása Olyan iskolai légkör kialakítása, ahol a tanulók jól érzik magukat Szellemileg, testileg, erkölcsileg egészséges gyermekeket neveljenek az iskolák Az oktatás minıségének fenntartása, új módszerek alkalmazása A tanulók képességeihez mérten a továbbtanulási mutatói eredményesek legyenek Versenyeken való eredményes részvétel Idegen nyelv és informatika oktatás hatékonyságának növelése Átlagtól eltérı képességő tanulók fejlesztése / felzárkóztatás tehetséggondozás/ Kiemelt területen kezeljék az iskolák az alapkészségek fejlesztését Az iskolák jó kapcsolatot alakítsanak ki a szülıkkel SNI-s, HH-s,HHH gyermekekkel való törıdés, foglalkozás Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 78

3. Az iskolai szolgáltatások eredményessége 3.1. Eredményesség az országos kompetenciamérések tükrében Az országos kompetencia mérés célja a magyar és nemzetközi értékelési hagyományokat követve a diákok kulturális eszköztudásának feltérképezése. Ennek keretében az olvasás- szövegértési képesség és a matematikai mőveltség felmérésére került sor. Fontos ez azért, mert a közoktatásból kikerülı diák akkor tudja majd megállni a helyét az életben, ha az információkat képes megérteni, befogadni, értelmezni s azokról véleményt alkotni. Minden év májusában a 4. 6. 8. és a 10. osztályban tanulók körében történik a kompetenciamérés. Az utolsó mérés melyrıl adataink vannak 2006. májusában volt. 3.1.1. Olvasás, szövegértés Az olvasás szövegértés az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben. A diákok olvasás szövegértési képességének vizsgálata központi szerepet játszik az iskolai tanulás eredményességében. Jelentısen befolyásolja, hogy hogyan olvasnak, hogyan értenek meg különbözı típusú szövegeket. A kompetencia vizsgálat az olvasás szövegértési képesség gyakorlati alkalmazását helyezi elıtérbe. A mérésben olyan feladatok szerepelnek, amelyekkel a mindennapi élet különbözı területein találkozhatnak a tanulók. 30. Táblázat Kompetencia mérés eredményei Szövegértés 2004 2006 2004 2006 6. évfolyam 6. évfolyam 8.évfolyam 8. évfolyam Árpád 510-513 504 Babay 479 - - 434 Bárdos - - 527 526 Lábod 469 454 502 469 Kutas 471 465 479 459 Segesd - - - 466 S.szob 456-471 488 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 79

Szövegértés 2004 2006 2004 2006 Tarany- Háromfa 472+449 421+429 462+437 405+438 Görgeteg 397 442 448 387 Nagyatádi Kistérség Országos 497 Község 467 Város 494 Dél-Dunántúl 493 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 479 A 2004-es adatokhoz képest 2006-ra tovább romlott a szövegértési képesség eredménye. A fenti táblázatból látható, hogy a nagyatádi kistérség tanulóinak a szövegértési mérési átlaga az országos átlag alatt van 2006-ban. A kistérségi átlagnál is kevesebb a Nagyatád-Babay, Lábod, Kutas, Segesd, Tarany-Háromfa és Görgeteg iskoláiban. Az országos átlagnál jobb az eredménye a Nagyatád-Árpád és Bárdos iskola tanulóinak. A kistérségi átlag felett van a somogyszobi iskola eredménye. 3.1.2. Matematika, logikus gondolkodás A matematikai mőveltség az egyénnek az a képessége, mely által értelmezi és érti a matematika szerepét a valós világban, jól megalapozott döntéseket hoz, és képes úgy használni tudását, hogy saját életének valós szükségleteit helyesen oldja meg, és a társadalom hasznos, aktív és együttmőködı tagjává válik. Az iskolai matematika oktatás célja: megtanítani a diákokat a matematika használatára. Az embernek olyan matematikai mőveltségre van szüksége, amely segíti eligazodni, helytállni a gyorsan változó világban. A matematikai ismereteket praktikus helyzetekben kell alkalmazniuk, ezért a felmérés a tanulóknak azon képességeit vizsgálja, amelyek megmutatják, mennyire tudják a matematikai mőveltségüket felhasználni a mindennapi életben. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 80

31. Táblázat A kompetencia mérés eredményei Matematika 2004 2006 2004 2006 6. évfolyam 6. évfolyam 8.évfolyam 8. évfolyam Árpád 509-490 491 Babay 480-447 431 Bárdos - - 499 502 Lábod 473 452 461 452 Kutas 426 412 471 449 Segesd - 433 S.szob 475 522 506 Tarany- Háromfa 439+444 423+440 457+441 385+458 Görgeteg 401 425 436 370 Nagyatádi Kistérség Orsz.átl. 494 Község 465 Város 490 Dél-D. 490 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 468 A matematika kompetencia mérés eredménye a Nagyatádi kistérségben az országos átlag alatt volt 2006-ban, mely a 2004-es mérés eredményétıl is gyengébb. A két városi (Árpád,Bárdos) és a somogyszobi iskola tanulóinak az átlaga jobb a kistérséginél, a többi intézmény tanulói mind gyengébben teljesítettek. 3.1.3. A hozott (családi) érték index A családi háttér index a tanuló otthoni helyzetére vonatkozó index, amelyet a szülık iskolai végzettségébıl, az otthoni tanulást segítı eszközök mennyiségébıl és a család anyagi jólétét jelzı tárgyak meglétébıl számítanak ki. A mérésekkor a családok és az iskola is kérdıívet töltött ki, mely a tanulók szociokulturális hátterére és az iskolában a tanár és a tanuló helyzetére adott választ. Az iskolai eredmények értékelésekor minden esetben fontos figyelembe venni a hozott (családi) értéket. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 81

A kistérségben is a tanulók teljesítményét legnagyobb arányban befolyásolta: a szülık iskolai végzettsége, a családban a könyvek száma, a vagyontárgyak közül a meghatározó volt a számítógép. 3.1.4. A pedagógiai hozzáadott érték (elvárt teljesítménytıl való eltérés) A pedagógiai hozzáadott érték fogalma gyorsan népszerővé vált a szakirodalomban. Meghatározása egy-egy oktatási folyamat elején és végén mért teljesítmény-, illetve képességszint különbségének az összevetésével, vagy mérés esetén a releváns háttéradatok felvételével, statisztikai úton való becsléssel történhet. A társadalmi egyenlıtlenségek hordozójaként a szülık iskolázottsági mutatója mellett sok egyéb, általában kulturális mutatót vizsgálnak még. Összegzés Az országos méréseken a kistérségi iskolák tanulói összességében az országos átlag alatt teljesítettek, részben rajtuk kívül álló okok miatt, ami további célok kitőzését, megvalósítását helyezi kilátásba. A gyengébb teljesítés okai pl. hogy az iskolák tanulói összetétele az évek múlásával egyre romlik. Ez betudható annak is, hogy a szociális háttér is romlik. Egyre nı a hátrányos helyzető tanulók száma, s mivel tudjuk, hogy az otthoni körülmények igen meghatározók a képességek kialakulásában, egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tanulási esélyek javítására. A kistérség iskoláinak a mutatói is azt igazolják, hogy a jó felszereltségő és nagyobb gyakorlattal rendelkezı iskolákban a hátrányos helyzető gyerekeknek is jobb a teljesítménye, mint a kevesebb eszközzel és gyakorlattal rendelkezı iskolában. Az oktatás finanszírozása mind nagyobb terhet ró a helyi önkormányzatokra, ami a csoportbontások megszüntetéséhez vezetett. Ennek következtében még nehezebb lesz a teljesítmény javítása. A kistérség iskolái mit tettek eddig: A kötelezı országos méréseken részt vettek. Az el nem küldött dolgozatokat kijavították, de nem minden esetben értékelték. Pályázat keretében kompetencia alapú oktatás folyik Háromfán. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 82

A kistérség iskoláinak több munkaközössége óralátogatáson és szakmai beszélgetésen vett részt a háromfai iskolában. Az iskolák szakmai módszertani anyagokat vásárolnak és ezeket a tanórákon felhasználják. A nagyatádi Árpád és a Babay iskolában a 2006/2007-es tanévben a felsı tagozatos tanulókkal a nevelık fejlesztı tantárgyi programokat teszteltek véleményeztek az OKI felkérésére. 3.2. Eredményesség a versenyek tükrében A kistérség általános iskolás korú tanulóinak összetétele heterogén, de vannak nagyon jó képességő, tehetséges gyermekek is akik tanulmányi versenyeken kiváló teljesítményt nyújtanak. Az általános iskolákban cél az egyéni képességek minél teljesebb kibontakoztatása. A felzárkóztatásra szoruló gyermekek ellátása mellett nagy kihívás a tehetséges tanulók figyelemmel kísérése, fejlesztése. Nem csak a kiemelkedı képességő diákok tudásának továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, mővészeti,stb.) vetélkedık, versenyek, hanem lehetıséget adnak a tanulmányaikban gyengébb eredményt produkáló gyermekek személyiségének kibontakoztatásához. Minden tanévben elsı fordulóban az intézmények házi versenyek keretében mérettetik meg tanulóikat. Az itt jó eredményt elért gyermekeket felkészítik tanáraik az iskolán kívül szervezett városi, kistérségi, megyei, országos versenyekre. 32. Táblázat Versenyeken részt vevı tanulók száma és aránya Versenyek Össz. létszá m 2005 2006 2007 2005 2006 2007 Versenye n résztvev ı Össz. létszám Verseny en résztvev ı Össz. létszá m Versenye n résztvev ı A versenyen résztvevık és az összlétszám aránya Iskolai 966 1020 824 38% 41% 34% Kistérségi 719 789 758 28% 32% 31% Megyei 2480 541 2433 522 2417 470 21% 21% 19% Országos 211 216 329 8% 8% 13% Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Iskolai szinten a 3 tanévben átlagosan a tanulók 38%- a próbálta ki tudását. Kistérségi szervezéső versenyeken átlagosan a gyermekek 30%-a vett részt. Nagyobb Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 83

megmérettetést jelentettek a megyei versenyek, ahová átlagosan a diákok 20%-a jutott el. Igazán kiemelkedı teljesítmény az iskola, a felkészítı nevelı és a tanuló számára az országos versenyeken való részvétel, melyen kistérségünk területérıl az összes tanulói létszámhoz viszonyítottan, átlagosan 10% vett részt az elmúlt 3 tanévben. Nem csak a versenyzı tanulók száma magas, versenyeredményeket is áttekintve megállapítható, hogy sok gyermek, sokféle területen mérettett meg. Kiemelkedı eredményeket értek el mind a reál (matematika, fizika, kémia), mind a humán (olvasás, nyelvtan, mesemondó) területeken. Az egyéni képességfejlesztés további sikereit mutatták a mővészetek (rajz, zene) helyezései. Külön ki kell emelni a mozgást (néptánc, divattánc), a sportágak szinte minden formájában nyújtottak eredményeket a tanulók. A vidéki iskolák tanulói jól szerepeltek az egyéni versenyen. Megállapítható, hogy a csapatversenyeken nagyobb számban és szép helyezéseket szereztek. Megfigyelhetı, hogy a városi általános iskolák arculatát tükrözik a versenyek eredményei is. Nem véletlen a sok sport eredmény, hiszen évekig emelt szintő sportoktatás folyt, jelenleg sport iskolaként mőködik a Babay József Ált. Isk. Intézményegység, mely a pedagógiai programjában az utánpótlás-nevelést tőzte ki céljául. Ezt a tevékenységet erısítik még a városban mőködı diák-sport egyesületek is. A mővészeti versenyekre való felkészítést - az emelt rajzoktatást évek óta biztosító, jelenleg alapfokú mővészetoktatás képzımővészeti ágának tanszakain - végzik az Árpád Fejedelem Ált. Isk. Intézményegységének szakemberei. A másik meghatározó mővészeti ágon elért I. helyezések a zene- iskolában folyóeredményes hangszeres oktatást tükrözik a térségbıl idejáró növendékek számára. A zenéhez kapcsolódik az éneklés, a kórus szereplések melynek eredményeit ugyancsak egy oktatási intézmény, a Bárdos Lajos Ált. Isk. Intézményegységének emelt szintő ének zene oktatása alapozta meg. Többségében ennek az iskolának a diákjai érték el a néptánc Arany minısítéseit évrıl évre. A versenyeredmények értékelésénél ki kell emelni az Árpád F. Iskola kiemelkedı matematika, fizika, számítástechnika helyezéseit, mind megyei, mind országos szinten. (70. számú melléklet) A versenyeken való magas részvételi arány, az elért eredmények azt bizonyítják, hogy a kistérség minden iskolájában nagyon odafigyelnek a felzárkóztatás mellett, a tehetség fejlesztésére, a gyermekekben rejlı sokszínőség megtalálására. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 84

3.3. Eredményesség a továbbtanulási adatok tükrében A középfokú oktatás a kistérségben egyedül Nagyatádon van jelen. Két középfokú tanintézmény mőködik. A Nagyatádi Szakképzı Iskola a megyei önkormányzat fenntartásában, míg az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola a városi önkormányzat fenntartásában végzi a középfokú oktatási feladatokat. 3.3.1. Gimnázium A több mint 50 éves múlttal rendelkezı Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola gimnáziumi érettségire és felsıfokú továbbtanulásra készíti fel a nagyatádi és környezı településen élı fiatalokat. Az elmúlt évek során átalakította a szülık, tanulók, és a munkaerıpiac igényeinek megfelelı képzési szerkezetét. Ennek megfelelıen az emelt szintő nyelvoktatás, az informatika, a gépész és a turizmus szakmacsoportos oktatás került be az új képzési szerkezetbe. Az 1994/1995. tanévtıl indították a hatosztályos gimnáziumi képzést, melyet 2006/2007. tanévtıl már nem tudták folytatni, mivel a jelentkezık száma ezt nem tette lehetıvé. A négy osztályos képzésben minden évfolyamon szerepel olyan szakközépiskolai osztály, amely mőszaki és gazdasági szakterületekre képez tanulókat. A szakközépiskolai képzés keretében középfokú szoftverüzemeltetı, gépipari számítástechnikai technikus, idegenforgalmi technikus, ápolási asszisztens és ápoló képzést folytat. Az oktatási az intézmény a 2004/2005. tanévtıl indított olyan 9. osztályt, ahol nyelvi és informatikai elıkészítı képzést biztosít. A 2007/2008. tanévtıl sport-osztály indítását engedélyezték az intézménynek. 33. Táblázat Összlétszámok a férıhelyek tükrében Az iskola tanulóinak létszáma Iskolai osztályok száma összesen Alapító okiratban rögzített maximális tanulólétszám Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola 2005 2006 2007 423 444 471 18 18 20 550 550 550 Kapacitás kihasználtság 82,36 80,72 85,64 (%) Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 85

A felnıttoktatás területén, a HÍD szakképzés keretében 2 évfolyamos ápoló képzést folytatnak, melynek gyakorló bázisát és a szaktárgyak oktatását Nagyatádi kórház biztosítja. Az intézményben a 2007/2008. tanévben 42 pedagógus oktat. A tanulói létszám 471 fı- bizonyítja, hogy az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola képzési szerkezete egyre vonzóbb a kistérségben élı tanulók számára. A felvételi eredmények is jól mutatják, hogy a tanulók 80-90%-át veszik fel a felsıoktatásba. 34. Táblázat Továbbtanulással kapcsolatos adatok Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola 2005 2006 2007 Egyetem 21 30 34 Fıiskola 29 24 27 Felsıfokú szakképzés 2 4 19 Nem tanul tovább 1 2 1 Egyéb 24 20 7 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 3.3.2. Szakképzı iskola A Nagyatádi Szakképzı Iskola széles profilú, rugalmas oktatási kínálatot nyújtó szakképzı iskola, melynek beiskolázási területe Nagyatád és környéke. Az intézmény többcélú, ahol az egységes, közös és ehhez kapcsolódó iskolatípus szerinti (szakiskolai és középiskolai) tananyag és követelményrendszer alkalmazásával folyik képzés. Képzési irányok (évfolyamok): Nyelvi elıkészítı évfolyam Szakmai alapozás és elıkészítés Érettségire történı felkészítés + szakmacsoportos alapozás OKJ szerinti, alapfokú iskolai végzettséghez illetve alapmőveltségi vizsgához kötött szakmai vizsgára történı felkészítés Szakközépiskolai képzés: /képzési idı: 4 + 2 év (érettségire való felkészítés + szakképzés) Szakmacsoport: Kereskedelem, Marketing, Üzleti adminisztráció Idegen nyelv: angol, német, felkészítés emelt szintő érettségi vizsgára Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 86

A szakképzési évfolyamon kereskedı képzés folyik. Érettségi utáni szakképzést folytatnak: kereskedı (2 év), kereskedelmi ügyintézı (1 év), vállalkozási ügyintézı (1,5 év). Az intézményben a 2006/2007. tanévben 36 pedagógus oktatott, 446 tanulót. 35. Táblázat Továbbtanulással kapcsolatos adatok (Fı) Nagyatádi Szakképzı iskola 2005 2006 2007 Egyetem - - 5 Fıiskola 4 6 2 Szakközép 51 46 30 Felsıfokú szakképzés - - 2 Nem tanul tovább 44 26 37 Egyéb - - - Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Az iskola igyekszik rugalmasan alkalmazkodni a gazdasági igényekhez, profiljából is ered, hogy legtöbben a szakmai képesítés megszerzését követıen próbálnak elhelyezkedni. 3.3.3. Kollégiumi ellátás Az oktatásban résztvevı tanulók kollégiumi elhelyezését egyetlen, a városi önkormányzat által fenntartott József Attila Kollégium biztosítja, melynek épületét a 2006/2007. tanévben teljesen felújították, címzett támogatásból. A kollégium szolgáltatásait a városban mőködı két középfokú tanintézet diákjait és a sajátos nevelési igényő tanulók oktatását végzı Éltes Mátyás Általános Iskola növendékeinek egy része veszi igénybe. A kollégium tanulóinak jelentıs része a kistérség településeirıl érkezik, de a megye egészérıl fogad diákokat. A kistérséghez tartozó községekben lakik a tanulók 20%- a. 3.3.4. Szakiskola Új szín az oktatási palettán a TIT Alapítványi Közép és Szakiskola, mely 1996. szeptember 1.-én kezdte meg az oktatást. Tanulói zöme érettségit adó gimnáziumi (nappali, vagy esti) képzésen, alapfokú (szakács, számítógép-kezelı), középfokú (pénzügyiszámviteli ügyintézı) és emelt szintő (irodavezetı, gazdasági informatikus) szakmai képzésen vesznek részt. A 2006/2007. tanévben 48 fı nappali, 115 fı esti képzésben vett Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 87

részt. Az intézményben 13 fı nappali és 20 fı esti tagozatos hallgató tett sikeres érettségi vizsgát. 3.4. Eredményesség az érettségin 3.4.1. Gimnázium Az Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola legfontosabb célja a sikeres érettségi vizsgára, felkészítés, a fiatalos lendülető, jól felkészült tantestület ennek a feladatának maradéktalanul eleget tesz. Ezt bizonyítják a diákok érettségi, felvételi eredményei, a két éve bevezetett emelt szintő érettségi teljesítményei, a sok sikeres nyelvvizsga. 36. Táblázat Vizsgaeredmények Végzıs tanulók száma Ady Endre Gimnázium és Szakközépiskola Sikeres érettségi vizsgát tett tanulók Emelt szintő érettségi vizsgát tett tanulók 2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007 száma aránya száma aránya száma aránya száma aránya száma aránya száma aránya 97 99 114 93 95,87 67 67,67 69 60,52 31 31,95 29 29,29 23 20,17 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 3.4.2. Szakképzı iskola Az adatok azt bizonyítják, hogy a tanulók többsége eredményesen eleget tesz az egyes vizsgakövetelményeknek. Az utóbbi két évben az intézményben nıtt az érettségizı diákok száma. Az utolsó évben pedig javult az eredményesen érettségizık aránya is. 37. Táblázat Vizsgázók és eredményességük a Szakképzıben Végzıs tanulók száma Nagyatádi Szakképzı iskola Sikeres szakmunkásvizsgát tett tanulók Érettségi vizsgát tett tanulók 2005 2006 2007 2005 2006 2007 2005 2006 2007 száma aránya száma aránya száma aránya száma aránya száma aránya száma aránya 129 137 113 97 89,8% 60 80% 67 90,5% 21 76% 40 60% 38 89% Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 3.4.3. Felsıoktatás A kistérségben nincs felsıoktatás. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 88

4. A közoktatás-fejlesztési stratégia elemei A KISTÉRSÉG KÖZOKTATÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ SWOT ANALÍZISE 38. Táblázat SWOT ERİSSÉGEK Forrásbıvítı együttmőködési szándék Pályázati ismeretek gyakorlati jelenléte, tapasztalati tudása Innovációs tevékenység elindult Új módszerek fogadására nyitott, gyermekcentrikus pedagógusok (kompetencia alapú oktatás, kooperatív technikák, IKT, IPR) Sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatása gyakorlatában jártas pedagógusok Szakszolgálati ellátás kistérségi szinten szervezett Hagyományok ápolása, kulturális programok szolgáltatása Napközis, tanulószobai ellátás teljeskörő, igény szerint szervezett Szociális támogató rendszerrel kiépített kapcsolat GYENGESÉGEK Halmozottan hátrányos, hátrányos helyzető tanulók száma nı Az intézmények tárgyi feltételrendszere különbségeket mutat Az intézmények kihasználtsága eltéréseket mutat Fenntartói értékelésnél a mérések gyakorlata kialakulatlan források nem elegendık Partneri igény, és elégedettségmérés gyakorlatának kapcsolódása az értékeléshez Akadálymentesítés hiánya Emeltszintő oktatás kismértékben van jelen A közoktatási intézmények felújításra szorulnak Tanulók akarati és motívációs bázisának hiánya nı Szakmai szolgáltatás kistérségi szinten nem teljeskörő Szakos ellátottság nem teljeskörő Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 89

LEHETİSÉGEK Oktatásfejlesztés kistérségi koordinációjának megvalósítása Intézményfenntartó társulást erısítı pályázati rendszer Intézményfenntartó társulások további szervezése a normatív támogatások jobb kihasználása érdekében EU többletforrások bevonása a közoktatási feladatellátásba Kistérségi, fenntartói értékelési rendszer kiépítése Kistérségi minıségfejlesztési rendszer mőködtetése Szakmai szolgáltatás kistérségi szintő szervezése teljes körővé tétele Kompetencia alapú oktatás megvalósítása, országos fejlesztési irányok alkalmazása Alapkészségek kialakítását hatékonyan segítı oktatási programok alkalmazása Idegennyelvi, informatikai ismeretek oktatásának fejlesztése az elvárásoknak megfelelıen IKT (Információs Kommunikációs Technológiák) elterjesztése a kistérségben Intézmények közötti szorosabb együttmőködés megvalósítása kistérségi szinten VESZÉLYEK Intézmények fenntartásához nincs elegendı forrás A gyermeklétszám, csökkenése, stagnálása Hátrányos helyzető kistérség Az épületek, eszközök folyamatos fejlesztésére nincs erıforrása a fenntartóknak Pályázati forrásokhoz önerı hiánya miatt nem juthatnak a fenntartók. Pályázati források kihasználatlanok maradnak. A fejlesztések összehangolása nélkül a pályázati források szétforgácsolódnak A pályázati feltételek teljesítésének bizonytalansági tényezıi: (utófinanszírozás, elszámolás, pályázati menedzsment) A fenntartói szakmai ellenırzés, szakmai értékelés hiánya Növekvı társadalmi különbségekre nincs szakmai eszköze az iskolának Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 90

Kiemelt erısségek, amelyek a fejlesztéseket segíthetik Az intézményfenntartók társulási szándéka, a forrás bıvítı együttmőködés érdekében Szakmai szolgáltató intézmény multiplikatív tevékenysége Sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatása gyakorlatában jártas pedagógusok Szakszolgálati ellátás kistérségi szintő szervezettsége Új módszerek fogadására nyitott, gyermekcentrikus pedagógusok Az intézmények pályázási ismerete (HEFOP) Kiemelt gyengeségek, amelyek a fejlesztést gátolhatják A közoktatási intézmények felújításra szorulnak A kötelezı eszközökre, fejlesztésükre az intézményi források nem elegendık Szakos ellátottság nem teljes körő Tanulók akarati és motivációs bázisának hiánya nı A fenntartói tanügy-igazgatási, szakmai ellenırzés, szakmai értékelés hiányzik 39. Táblázat Az erısségeket gyengítı veszélyek A gyengeségeket erısítı lehetıségek Lehetıségek Veszélyek Erısségek Forrás bıvítı együttmőködési szándék Integrációs társulás szervezıdése elindult Intézményfenntartó társulást erısítı pályázati rendszer. EU többletforrások bevonása a közoktatási feladatellátásba. Kompetencia alapú oktatás elkezdıdött, elterjedıben, Szétforgácsolódó fejlesztési források- mindenkinek jusson valami elv alkalmazása Növekvı társadalmi különbségekre nincs szakmai eszköze az iskolának Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 91

Sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatása gyakorlatában jártas pedagógusok Alapkészségek kialakítását hatékonyan segítı oktatási programok alkalmazása Hátrányos helyzető kistérség Szakszolgálati ellátás kistérségi szintő szervezettsége Oktatásfejlesztés kistérségi koordinációjának Intézmények fenntartása forráshiányos megvalósítása Új módszerek fogadására nyitott, gyermekcentrikus pedagógusok Kistérségi, fenntartói értékelési rendszer kiépítése A gyermeklétszám, csökkenése, stagnálása A fenntartói szakmai ellenırzés, szakmai értékelés hiánya Az intézmények pályázási ismerete (HEFOP) Integrációs intézményhálózat létrehozását támogató pályázati rendszer Pályázati forrásokhoz önerı hiánya miatt nem juthatnak a fenntartók. Pályázati források kihasználatlanok maradnak. Gyengeségek Lehetıségek Veszélyek A közoktatási intézmények felújításra szorulnak Intézményfenntartó társulások további szervezése a normatív támogatások jobb kihasználása érdekében Az épületek, eszközök folyamatos fejlesztésére nincs erıforrása a fenntartóknak Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 92

A kötelezı eszközökre, fejlesztésekre az intézményi források nem elegendık Szakos ellátottság nem teljeskörő EU többletforrások bevonása a közoktatási feladatellátásba Intézmények közötti együttmőködés megvalósítása kistérségi szinten Pályázati forrásokhoz önerı hiánya miatt nem juthatnak a fenntartók. Pályázati források kihasználatlanok maradnak A fenntartói szakmai ellenırzés, szakmai értékelés hiánya Tanulók akarati és motívációs bázisának hiánya nı A fenntartói tanügyigazgatási, szakmai ellenırzés, szakmai értékelés hiányzik Kompetencia alapú oktatás megvalósítása, országos fejlesztési irányok alkalmazása Kistérségi, fenntartói értékelési rendszer kiépítése Növekvı társadalmi különbségekre nincs szakmai eszköze az iskolának A gyermeklétszám, csökkenése, stagnálása 4.1. A kistérség közoktatása A kistérség településeinek közoktatási intézményrendszerét, kapacitásait, szakmai feltételrendszerét vizsgálva, választ kapunk arra, hogy jelenleg mennyire képesek eleget tenni kötelezı közoktatási feladataik ellátásának, a velük szemben megfogalmazott igényeknek, az Európai Unio pályázati feltételeinek, a közoktatás stratégiai célkitőzéseinek, törvényes mőködés fenntarthatóságának. Ennek érdekében kérdıíves felmérést készítettünk, amely a kistérség települései, intézményfenntartó társulásai által ellátott közoktatási feladatok szakmai hátterét, infrastrukturális felszereltségét, pénzügyi helyzetét értékelte. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 93

4.2. A célok A kistérségi közoktatás fejlesztésének irányai és céljai Irányok Hosszútávon Minıségi nevelés Teljeskörő Esélyegyenlıség fenntartható oktatás elérhetıség mőködés, integráció Hosszútávon fenntartható mőködés, integráció Optimális fenntarthatóság; Kistérség gyermeklétszáma stagnál; Képzési tartalmak bıvítésével az erıforrások bıvülnek, új normatívákat lehet bevonni a feladatellátásba Pedagógusok rugalmas foglalkoztatása, a teljes körő szakos ellátottság megvalósítása Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 94

Minıségi nevelés-oktatás Intézményhálózat, Kistérségi szakmai Szakszolgálat teljeskö- infrastruktúra szolgáltató központ rően, IKT, IPR, korszerősítése létrehozása kooperatív technika kompetencia alapú Módszertani Korszerő, egyéni fejlesztésekkel fejlesztést segítı párhuzamosan technikák képzések elterjesztése Kistérségi szaktanácsadó és szakértıi hálózat létrehozása, Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 95

Teljeskörő elérhetıség A hátrányos helyzetet javító esélyegyenlıséget megvalósító mőködés A mőködési területen a közoktatáshoz más ágazatok kapcsolódása Kistérségi szintő, közoktatási szolgáltatás az igények szerint Méltányosság esélyegyenlıség A helyi lehetıségek minél szélesebb körő igénybevétele A gyermek helyben maradjon, és a pedagógus utazzon Hátránykompenzálás, szociális ágazattal kapcsolódások megvalósítása Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 96

JÖVİKÉP A Rinyamenti Kistérség összes óvodás- és iskoláskorú gyermeke minıségi közszolgáltatáshoz jut és biztosított lesz az egyenlı esélyő hozzáférés a nevelésioktatási szolgáltatásokhoz. A közoktatásban költséghatékony mőködés jön létre Az integrált közoktatási intézmények hosszútávon fenntarthatóak lesznek Pályázati lehetıség bıvül Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 97

4.3. A fejlesztési célú beavatkozások 40. Táblázat Intézmény integráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik kialakítása mikrotérségi szinten Intézmény integráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik kialakítása mikrotérségi szinten Célok Beavatkozások területe Intézkedések Épüljenek ki a kistérség településeinek egyetértésén és együttmőködésén alapuló integrált oktatási hálózatok Valósuljon meg a hosszú távon fenntartható, hálózatos együttmőködésen alapuló integrált intézmények épületek rekonstrukciója, és a vállalt feladatokhoz 1. Kistérségi intézményi integrációk létrehozása a demográfiai folyamatoknak, a földrajzi viszonyoknak és a források igénybe vételi lehetıségének figyelembe vételével 2. A közoktatási intézmények és a hozzá rendelhetı más ágazatokkal való együttmőködés rendszerének létrehozása 3. Az integrált intézményeken belüli és közötti szakmai kapcsolatok lehetıségének feltárása, majd kiaknázása 1. A fejlesztések tárgyát képezı épület felújítások és eszközbeszerzések igényfelmérése 2. A fenntartói források és a lehetséges pályázatok felmérése alapján a felújítások ütemezése kistérségi együttmőködéssel és A források igénybe vételére alkalmas integrált intézmények létrehozása: a jelenlegi társulások együttmőködésével, újabb társulás kialakításával Az összevont osztályok megszüntetése, ezáltal az infrastruktúra-fejlesztési források igénybevételének biztosíthatósága A kiegészítı normatívák és források igénybevételére alkalmas átlaglétszámok kialakítása A pedagógiai szolgáltatások helyben maradására vonatkozó intézkedések megtervezése A tartósan oktatási funkcióra alkalmas épületek állagának felmérése, a beavatkozások tervezése integrációs szinten Pályázatokkal és fenntartói forrásokkal az épületek állagának javítását célzó beavatkozások megvalósítása Az információs társadalom kihívásainak megfelelı oktatás biztosítás érdekében az iskolák ellátása minıségi infrastruktúrával, hardver és szoftver ellátottság fejlesztése. Az IKT eszközök fogadására alkalmas intézményi környezet kialakítása Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 98

illeszkedı eszközbeszerzés Szakmai hálózatos együttmőködés a kistérség integrált intézményei között, és a sokszínő, hozzáférhetı oktatási tartalom lehetıségének kialakítása Esélyegyenlıség, méltányosság távú biztosítása hosszú konszenzussal 3. A pályázatokon való részvétel biztosíthatósága, fenntartói önrészek vállalása 1. A meglévı tagintézményi erısségekre épülı, munkamegosztáson alapuló szakmai tartalom kialakítása 2. A szolgáltatások lehetıségeinek felmérése abból a célból, hogy azok igénybe vételének lehetısége mindenütt biztosítható legyen 3. A kistérség intézményei közötti együttmőködési lehetıségek felmérése, a mikro központokban nyújtható szolgáltatási kínálatok összeállítása 1. A kistérségi térszerkezet sajátosságait figyelembe véve az oktatási szolgáltatások elérhetıségének biztosítása mind fizikailag, mind tartalmilag 2.Az intézmények közötti együttmőködés az esélyegyenlıség biztossága érdekében 3. A szakmai feladatellátás megtervezése oly módon, hogy a gyerekek lehetıleg helyben juthassanak hozzá a szolgáltatásokhoz A speciális programok eszközbeszerzésének tervezése A kötelezı eszközjegyzék tartalmának biztosítása Az intézmények tartalmi programjának átdolgozása a következı szakmai tartalmakkal: - óvoda iskola közötti átmenetek biztosítása - Kompetencia alapú oktatás elısegítése - Integráció, hátránykompenzálás - Együttnevelés, egyéni fejlesztéssel -Emelt szintő oktatás Az IKT alkalmazása mindegyik intézményben A településeken a sport és a közmővelıdési intézményekkel való szakmai kapcsolatok bıvítésének lehetısége A humán erıforrás fejlesztésére közös humán erıforrás fejlesztési terv készítése Az intézmények közötti szervezett benchmarking rendszerének kialakítása, horizontális tudásátadás megvalósítása Az alapfokú mővészetoktatás, a szakmai szolgáltatások és szakszolgálati ellátás biztosítása mindegyik integrált intézményben Az iskolabusz-hálózat kiépítése A szociális ellátó rendszerrel való szoros együttmőködés kistérségi szinten Utazó pedagógus hálózat, belsı helyettesítési rendszerrel való kiépítése Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 99

Prioritások A fenti célok és fejlesztı célú beavatkozások az alábbi prioritásokkal: A kistérség úthálózatának specialitásai olyan integrált központok erısítését igénylik, amelyik jól megközelíthetı, a stratégiákban leírt menetidıkkel elérhetı. A kistérségi központ Nagyatád oktatási súlyának figyelembe vételével kistérségi megállapodások megkötése annak érdekében, hogy a kistérségi intézményi létszámok is fenntarthatók maradjanak, ugyanakkor Nagyatád közoktatási hozzájárulása se haladja meg a kritikus teherviselés mértékét. Nagyatád egyedi oktatási infrastruktúrája nyisson további tartalmi fejlesztési lehetıséget a kistérség számára (felnıttoktatás koordinálása, kompetencia alapú oktatás, hátránykompenzálás, alapfokú mővészeti oktatás). A pályázati források igénybe vétele az integrációk tagjai számára valósulhasson meg oly módon, hogy egymást erısítik, nem pedig egymás pályázati esélyeit gyengítik. A feladatokhoz szükséges emberi erıforrást hatékonyan lehessen igénybe venni, a képzések és továbbképzések esetében a felesleges párhuzamosságok szőnjenek meg. Az integrált intézményrendszer nyújtson nagy egzisztenciális biztonságot a benne dolgozóknak változó munkahelyen való alkalmazással, és egyéb változatos alkalmazási formák igénybe vételével. A kistelepüléseken az esetleges intézményátszervezések után lehetıleg maradjon olyan oktatással összefüggı kiegészítı feladata az épületeknek,(napközis ellátás, délutáni órák, alapfokú mővészetoktatás, stb.) amelyre építeni lehet a nem közoktatási célú alkalmazás lehetıségeivel (szociális ellátás, civil közösségi ház, teleház, stb.). Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 100

4.4. A beavatkozások kapcsolódása a Humán SFP-hez és a Régiós Közoktatás- Fejlesztési stratégiához 41. Táblázat Beavatkozások területe Beavatkozások területe 1. Kistérségi intézmények integrációja a demográfiai folyamatoknak, a földrajzi viszonyoknak és a források igénybevételi lehetıségének figyelembe vételével 2. A közoktatási intézmények és a hozzá rendelhetı más ágazatokkal való együttmőködés rendszeré-nek létrehozása 3. Az integrált intézményeken belüli és közötti szakmai kapcsolatok lehetıségének feltárása, majd kiaknázása 1. A fejlesztések tárgyát képezı épület felújítások és eszközbeszerzések igényfelmérése Forrás: Humán SFP Stratégia -Integrált központ fizikailag megközelíthetı legyen. -Az integráció minden tagintézményébıl közúton vagy vasúton max. 30 perc tiszta menetidıvel elérhetı. -Az integráció minden tagintézménye tekintetében az általános iskola az oda járó diákok által maximum 15 perc tiszta menetidıvel elérhetı. Az iskolabusz hálózat mőködése biztosított és elérhetı Az integrált központ és a tagintézmények által használt épületek mindegyike megfelel az akadálymentesítés, a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklet követelményeinek, az udvari játékok, sportés szabadidıs terek esetében az EU szabványoknak. Az ellátási területet érintı civil kapcsolati és társada-lomfejlesztési terv. -Az integráció közösen elérhetı virtuális központi elektronikus könyvtárral rendelkezik. Kistérségi képzés teljeskörő megszervezése, térségi és regionális továbbképzési rendszerbe való bekapcsolódás Infrastruktúra- és eszközfejlesztés, közlekedésfejlesztés. Forrás: Régiós Közoktatás- Fejlesztési Stratégia Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekintettel mikrotérségi központokra A régió speciális munkaerı-piaci jellemzıinek megfelelı szakképzési rendszer kialakítása a rendelkezésre álló intézményi kapacitások felhasználásával Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatás biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek 2. A fenntartói források és a lehetséges pályázatok felmérése alapján a felújítások ütemezése kistérségi együttmőködés-sel és konszenzussal Az integráció földrajzi határai és a szomszédos integrációk földrajzi határai közt, valamint az integráció földrajzi határain belül nem lehetnek olyan települések és közoktatási intézmények, amelyeket nem kértek fel az integrációhoz való csatlakozásra, és amelyek csatlakozási szándékuk ellenére elutasításra találtak. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 101

3. A pályázatokon való részvétel biztosíthatósága, fenntartói önrészek vállalása A hálózat között biztosított a nagy sebességő elektronikus adatátvitel lehetısége 1. A meglévı tagintézményi erısségekre épülı, munkamegosztáson alapuló szakmai tartalom kialakítása 2. A szolgáltatások lehetıségeinek felmérése abból a célból, hogy azok igénybe vételének lehetısége mindenütt biztosítható legyen 3. A kistérség intézményei közötti együttmőködési lehetıségek felmérése, a mikro központokban nyújtható szolgáltatási kínálatok összeállítása 1. A kistérségi térszerkezet sajátosságait figyelembe véve az oktatási szolgáltatások elérhetıségének bizto-sítása mind fizikailag, mind tartalmilag 2.Az intézmények közötti együttmőködés az esélyegyenlıség biztosíthatósága érdekében 3. A szakmai feladatellátás megtervezése oly módon, hogy a gyerekek lehetıleg helyben juthassanak hozzá a szolgáltatásokhoz Iskolaotthonos ellátás biztosítása minden, az integ-rációhoz csatlakozott településen Helyettesítési rendszer megoldása integráción belül Angol nyelv kötelezı oktatása -Pedagógiai szakszolgálat biztosítása -Mővészeti alapképzés legalább egy mővészeti ágban -Igény esetén nemzetiségi képzés biztosítása -Integrált oktatás alkalmazása -Kompetencia alapú oktatás biztosítása -Tehetséggondozó program biztosítása 1-4. osztállyal mőködı intézmények emelt szintő oktatással alapfokú mővészetoktatással színesítik oktatás kínálatukat. -Költséghatékony mőködés valósul meg. Integrált intézmények munkamegosztása minıségi szolgáltatást nyújtson Igényekre építı tervezés. Kistérség valamennyi intézményfenntartó települését lefedik. Az intézmény épületek felújítás után megfelelnek az ágazati elıírásoknak, és az EU-s szabványoknak egyaránt. Megszőnik az önállóan mőködı osztatlan iskolák önálló mőködése, a változatos szolgáltatásokhoz és speciális szakképzettségő pedagógusokhoz való hozzáférés érdekében integrált többcélú intézmé-nyekhez csatlakoznak. Az intézményi csatlakozást elutasító intézmények számára fel kell kínálni a szerzıdéses kapcsolatban történı szakmai, munkaügyi, pedagógiai együttmőködést A speciális szakemberek, szakmai módszerek és infrastruktúrák a tanrendbe építetten elérhetık a tagintézmények számára. -A régió közoktatási humánerıforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt -A régió speciális munkaerı-piaci jellemzıinek megfelelı szakképzési rendszer kialakítása a rendelkezésre álló intézményi kapacitások felhasználásával Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatások biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetıvé tevı intézményi programok elterjesztésének támogatása, az ezt támogató intézményi programok, innovációk fejlesztése Hatékonyan szervezett, eredményes nevelés-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira -A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatás feltételrendszerének fejlesztése különös tekintettel a német, a horvát és a roma kisebbség vonatkozásában Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése A régió közoktatási humánerıforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 102

5. Kistérségi közoktatási terv 2007-2013 5.1. Keretfeltételek A kistérségi fejlesztési terv aktualizáltságát, a célok és feladatok koherenciáját számos országos, regionális feltétel határozza meg. A Nemzeti Fejlesztési terv I. már elıirányozta azokat a humán erıforrás fejlesztési alapokat, amelyekre az elkövetkezı 10-11év fejlesztéseit építeni lehet. A HEFOP programok az oktatás tartalmi, módszertani kultúrájának átalakítását indították el. A ROP programok az infrastruktúra fejlesztését segítik. E fejezetben azt mutatjuk be, hogy a kistérség közoktatási fejlesztési elképzelései milyen uniós, országos, és régiós fejlesztési keretfeltételek mellett válhatnak reálisan megvalósíthatóvá. 5.1.1. Oktatáspolitikai követelmények 5.1.1.1. Középtávú közoktatás-fejlesztés stratégia Cél: Az oktatási rendszer társadalmi és gazdasági igényekhez való rugalmas alkalmazkodásának erısítése A kompetencia alapú oktatás és a korszerő pedagógiai módszerek elterjedésének támogatása a közoktatásban és a szakképzésben A mővelet célja felkészítés az egész életen áttartó tanulásra a képességek, kulcskompetenciák megalapozásával, fejlesztésével, karbantartásával. A mővelet fıbb tevékenységei: Az NFT I.-ben már kidolgozott kompetenciaalapú oktatási programcsomagok, eszközök és módszerek disszeminációja, széleskörő elterjesztésének támogatása a hazai közoktatás rendszerében. A kompetenciaalapú oktatási programok adaptációja, továbbfejlesztése a helyi igényeknek megfelelıen. A már kidolgozott oktatási programokat alkalmazó oktatási intézmények modellintézmények, hálózatok disszeminációs és mentorálási tevékenységének támogatása Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 103

A pedagógiai kultúra korszerősítése, új módszerek (kooperatív, epochális stb.) és eszközök (pl. IKT) használata széleskörő megismertetésének és elterjesztésének támogatása. A programok sikeres elterjesztése érdekében az intézményvezetés, az intézményfenntartók és partnereik bevonása, a pedagógusok felkészítését szolgáló programok megvalósításába A sajátos nevelési igényő tanulókat oktató intézmények felkészítése módszertani szolgáltatások nyújtására az integráltan/inkluzívan oktató intézmények körének szélesítése érdekében; a módszertani eljárások beépítése a pedagógus-alapképzésbe A kultúra iránti fogékonyság minél korábbi kialakítása érdekében erısíteni szükséges a mővészeti oktatást, a tehetségek felismerését és támogatását A kompetenciaalapú oktatási programok között a korszerő egészségfejlesztési alapismeretek oktatása, valamint a személyközpontú pedagógiai módszerek alkalmazása is részét képezi a mőveletnek. A formális oktatási rendszer felnıttképzési potenciáljának fejlesztése, a gazdasági szereplıkkel való együttmőködés erısítése A mővelet célja a 21. század követelményeihez igazodó, a munkaerıpiac és a társadalmi környezet gyorsan változó igényeihez alkalmazkodó felnıttképzési rendszer bıvítése, képzési kínálatának gazdagítása az egész életen át tartó tanulás paradigmájának szellemében. Ezzel összhangban fontos, hogy az oktatás világából kilépett felnıttek számára a formális oktatás intézményei a nem-formális és informális tanulás színtereivé is váljanak. Ennek érdekében biztosítani kell, hogy az intézmények nyitottabbá, befogadóbbá váljanak a nem-formális és informális úton megszerezhetı tudás befogadására. A közoktatási és felsıoktatási intézmények mővelıdési és szabadidıs szolgáltató szerepének erısítése, az oktatási és kulturális intézmények együttmőködésének erısítése Az oktatási szektor helyi-regionális igények kielégítésében történı aktív részvétele magában foglalja a szőken értelmezett formális oktatási-képzésen túl, mindazon nemformális képzési tevékenységeket, amelyek az adott település, régió kulturális adottságainak jobb kihasználására is építve, nyitottak a legváltozatosabb tudás-intenzív tevékenység támogatására, s képesek, multifunkcionális feladatok ellátására. Az oktatásiképzési intézményeknek a kulturális nevelésben vállalt szerepe erısíti a települések népességmegtartó képességét. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 104

A közoktatás, szakképzés és felsıoktatás pályaorientációs, -tanácsadási és pályakövetési szolgáltatásainak fejlesztése. Az oktatás legszélesebb értelemben felfogott kínálatában rejlı lehetıségek kiaknázása és helyi-regionális munkaerı-piaci relevanciájának erısítése az egyéni tanulási befektetések ösztönzését, támogatását igényli. Ennek érdekében az információs szolgáltatások mellett személyre szabott tanácsadói és kompetencia-fejlesztési elemeket is tartalmazó pályaorientációs szolgáltatások rendszerének kiépítésére van szükség, Az ilyen típusú szolgáltatások az oktatási, foglalkoztatási, üzleti, non-profit és más szervezetek célirányos együttmőködését is feltételezik. Az oktatási rendszert támogató, a napi tanulási folyamatba épített, a munkaerıpiaci szereplésre felkészítı pályaorientációs rendszer kialakítását, továbbfejlesztését a lehetséges tanulási utak növekvı száma és a képzési lehetıségek egyre gazdagabb kínálata is indokolja. A pályaorientáció és tanácsadás különösen a hátrányos helyzető csoportok számára nyújthat segítséget tanulási pályájukkal kapcsolatos döntések meghozatalában. Tanulási lehetıségek bıvítése, új tanulási formák elterjesztésének ösztönzése. Az egész életen át tartó tanulás jegyében új tanulási lehetıségek és formák elterjesztése szükséges a hazai oktatásban, melyet indokol az oktatás és képzés nyitottabbá válása, az oktatással kapcsolatos társadalmi elvárások megváltoztatása valamint a felsıoktatás iránt növekvı érdeklıdés. A nemzetiségi oktatás, a határon túli magyar és migráns tanulók oktatásának támogatása az interkulturális nevelés révén. Az oktatáshoz való egyenlı hozzáférés szempontjából speciális célcsoportnak minısülnek a nemzeti (nyelvi) kisebbségekhez, bevándorló csoportokhoz tartozó, valamint a határon túli magyar tanulók. E tanulói csoportok oktatására irányuló tartalmi és módszertani fejlesztések révén erısödni fog az oktatás társadalmi kohéziós szerepe, és Magyarország hatékonyabban fog hozzájárulni a Kelet-Közép-Európai térség multikulturális jellegének a megırzéséhez. Az oktatás, képzés eredményességének és hatékonyságának növelése, a hozzáférés javítása, az esélyteremtés erısítése Átfogó mérési, értékelési és minıségirányítási rendszerek fejlesztése. E mővelet egyik fontos célja az oktatás eredményességének és hatékonyságának a javítása, többek között a tanuló, a pedagógus, az intézmény, ill. az ágazat szintjén Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 105

létrehozandó mérési, értékelési és minıségbiztosítás rendszer kialakításával, amely alapjául szolgál az elért eredmények, teljesítmények objektív összehasonlítására. Az oktatásban dolgozók továbbképzése, a pedagógusok munkaerı-piaci alkalmazkodóképességének javítása. Az oktatás és nevelés hatékonyságának és eredményességének javítása az oktatási szektorban dolgozók szakmai kompetenciájának fejlesztése, korszerősítése módszeres befektetéseket igényel az oktatási ágazat humán erıforrásaiba. Kiemelkedı fontossága van a közoktatásban dolgozó pedagógusok és a felsıoktatásban tevékenykedı oktatók szakmai fejlıdése erıteljes ösztönzésének és támogatásának. Az új tanítási és tanulási módszerek megjelenése, a hagyományos tanárszerep megváltozása, az informatika és idegennyelvek térhódítása az oktatásban valamint az átalakuló Nemzeti Alaptanterv és Országos Képzési Jegyzék egyaránt nagy kihívást jelentenek a pedagógusok és az oktatók számára. Az új követelményekhez való gyors alkalmazkodáshoz, valamint az oktatás színvonalának emeléséhez, az oktatási szolgáltatások széleskörő bevezetéséhez kiterjedt és intenzív továbbképzési részvételre van szükség. A csökkenı gyermeklétszám is kikényszeríti a pedagógusok funkcionális repertoárjának a bıvítését. A formális, nem-formális és informális rendszerek összekapcsolása. Az oktatás minısége és eredményessége a tanuló diákok és felnıttek szempontjából az egyéni tanulási utak sikerességén keresztül mérhetı. E tekintetben kiemelkedı jelentısége van az egyes tanulási szakaszok és a különbözı tanulási formák közötti, - jelenleg Magyarországon túlságosan gyenge - kapcsolat megerısítésének, az egész életen át tartó tanulás gyakorlati megvalósításának. Az egész életen át tartó tanulás egységes rendszerként való értelmezése megköveteli, hogy a különbözı oktatási és képzési formák és szintek az egyént ne csupán a rendszerben való lineáris elırehaladásra tegyék alkalmassá, hanem tegyék lehetıvé a különbözı tanulási formák közötti rugalmas átjárást is. A közoktatás hatékonyságát segítı területi együttmőködések támogatása. Az oktatási szektor jelenlegi hatékonysági problémáinak kezelése, a kezelésükre alkalmas mechanizmusok kialakítása nélkül a minıség és eredményesség javítását szolgáló erıfeszítések hatástalanok maradnak. E téren olyan fejlesztésekre van szükség, hogy a szétaprózódott, alacsony létszámú intézmények egyfajta hálózati típusú együttmőködésen alapuló integráció révén képessé válnak a kapacitásokkal, fizikai, pénzügyi és humán erıforrásokkal való hatékony és rugalmas gazdálkodásra. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 106

A hátrányos helyzető és roma tanulók szegregációja elleni küzdelem, az integrált oktatásuk támogatása, tanulási lehetıségeik bıvítése. A halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének javításához a közoktatást átfogó szervezési, támogatási, valamint jogszabályi reformok mellett komplex fejlesztési programokra van szükség. A közvetlenül a halmozottan hátrányos helyzető diákokra irányuló támogató programok mellett kulcsfontosságú olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek az oktatási rendszerben meglévı esélyegyenlıtlenség csökkentése révén, magát a rendszert teszik alkalmassá e diákok eredményes oktatására, többek között civil szféra fokozott bevonása révén. Szükség van a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodáztatásának feltételeit radikálisan javító kiemelt programokra is. A sajátos nevelési igényő tanulók integrációjának támogatása. A mővelet célja a sajátos nevelési igényő gyermekek befogadó oktatásának, iskolai integrációjának támogatása, képzésüknek a többségi iskolarendszeren belüli megoldása. Az Oktatási Minisztérium Középtávú közoktatás fejlesztési stratégiája A startégiának ehelyütt a fentieket kiegészítı, tervünk szempontjából releváns elemeit emeljük ki. A stratégia a magyar közoktatás jellemzıit bemutató helyzetelemzés után az alábbi 7 terület fejlesztését irányozza elı: 1. Élethosszig tartó tanulás fejlesztése a kulcskompetenciák révén 2. Az oktatási esélyegyenlıtlenségek mérséklése 3. Az oktatás minıségének fejlesztése 4. A pedagógus szakma fejlıdésének támogatása 5. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése 6. Az oktatás tárgyi feltételeinek javítása 7. A közoktatás költséghatékonyságának és irányításának hatékonysága A közoktatásban megindult, a fenti stratégiák szellemében megvalósított törekvéseit a közoktatási törvény 2006. 2007. évi változásai is mutatják. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 107

5.1.1.2. A 2006-os 2007-es évi törvényi változások a közoktatásban 1 E fenti céloknak való megfelelés volt az elsıdleges mozgatója a közoktatási törvény 2006. és 2007. évi változtatásának. A törvénymódosítás céljai: a közoktatás hatékonyabb megszervezése, a kistérségi társulások ösztönzése, az esélyegyenlıség növelése, a szakképzés hatékonyságának erısítése, a minıség fokozottabb ellenırzése és jutalmazása. Az egyes többcélú intézmények ezen túl több olyan feladatot is elláthatnak, amit eddig nem. A családsegítı szolgálathoz csatlakozhat az iskola-egészségügyi ellátás. Lehetıség nyílik arra is, hogy több iskola összefogjon, és közös napközit szervezzen. Az önkormányzatok mozgásterét bıvíti az a módosítás, amely szabályozza a nem állami (egyházi, magán- stb.) intézmények bevonását az oktatási feladatellátásba. Az esélyegyenlıség érdekében tett fontos lépés, hogy hazai és nemzetközi közoktatási kistérségi pályázatokon ezentúl elınyben kell részesíteni azt a társulást, ahol hátrányos helyzető település van, vagy a halmozottan hátrányos helyzető gyerekek aránya eléri a 25 százalékot. A kistérségi társulásokat ösztönzi a közös regionális pályázati lehetıségeken kívül az a módosítás is, amely a nyolcnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskolák számára kötelezıvé teszi, hogy továbbmőködési engedélyüket négy évente meghosszabbítsák. A Kt. 16. új (7)-(8) bekezdése lehetıvé teszi, hogy a helyi önkormányzat, illetve a többcélú kistérségi társulás a társulási megállapodás alapján a fenntartásában lévı közoktatási intézményei tekintetében munkaerı-gazdálkodási rendszert mőködtessen. 1 Ehelyütt csak azokat a módosult elemeket érintjük, amelyek közvetlenül hatnak jelen fejlesztési terv céljainak teljesíthetıségére Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 108

A munkaerı gazdálkodás lényege, hogy meghatározza azokat az elveket, amelyek figyelembevételével az egyes közoktatási intézményekben a munkáltatói jogokat gyakorolni lehet. A Kt. 33. (11)-(12) bekezdésének módosulásával bıvíthetı az egységes pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény, valamint az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény keretein belül megszervezhetı feladatok köre - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként - a családsegítı szolgálattal és az iskola egészségügyi ellátással. A módosítás lehetıvé teszi, hogy a jövıben a nevelési tanácsadást - szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységenként az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény keretein belül szervezzék meg. A Kt. 121. (1) bekezdés 25. pontjában meghatározott nevelı,- oktató munkához kapcsolódó, nem közoktatási tevékenységek köre szintén bıvült (közmővelıdési, kulturális, mővészeti, könyvtári, múzeumi, sport tevékenységek). A Kt. 53. (4) bekezdés módosulása alapján lehetıség van arra, hogy a napközis, illetve tanulószobai foglalkozásokat több iskola tanulói részére, egy iskolában szervezzék meg. Szintén ilyen lehetıséget ad a Kt. 67. -a az új (5) bekezdésével a közös szakképzési évfolyam megszervezése. A törvénymódosítás meghatározza azokat a létszámhatárokat is, melyek az alapjául szolgálnak az évfolyam fogalmának, és a költségvetési törvény ezekkel összhangban megjelöli azokat a kiegészítı támogatásokat, amelyeket e feltételek teljesítésével lehet igényelni. Régiós stratégiák A Dél dunántúli régióban az elmúlt három évben több olyan közoktatás fejlesztési stratégiai készült, mely hosszú távra határozza meg a régió forrás szerzı képességét, az intézményhálózatot, ezen keresztül az intézményi struktúrát. Célok A humán szolgáltatások minıségének és elérhetıségének javítása - kiemelten a leszakadó és hátrányos helyzető térségekben - komplex szolgáltatásokat nyújtó Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 109

integrált kis- és mikrotérségi humán szolgáltató hálózatok és központjaik kialakításával. A bevont hátrányos helyzető személyek számának növelése a fenntartható szociális foglalkoztatásban. Közintézmények akadálymentesítésének és az önkormányzatok informatikai fejlesztéseinek támogatása. Közoktatási és közmővelıdési infrastruktúra integrált fejlesztése. Elsısorban az óvodai és alapfokú képzési igények gazdaságos mőködtetése és XXI. századi oktatás tartalmi és módszertani követelményeinek megfelelı minıségi oktatás biztosítása érdekben racionalizálni kell az intézményrendszerek mőködését. Azon térségekben, ahol a helyi adottságok indokolják, célszerő olyan integrált intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát ellátó intézményt magában foglalhat. Az egyéb, nevelı és oktató munkához kapcsolódó nem csak közoktatási tevékenységeket (pl. bölcsıde, gyermekjóléti szolgáltatás) ellátó intézményeket is magában foglaló integrált intézmények kialakítása kiemelten támogatandó. A közoktatás fejlesztése során, egy átfogó racionalizálási folyamat keretében elsısorban az óvodai és alapfokú képzési igények gazdaságos biztosítása érdekében -, a Dél-dunántúli Régióban olyan integrált többcélú - intézményi hálózat kiépítését kívánják megvalósítani, amely a közoktatás valamennyi feladatát, kiemelten az óvodákat és az általános iskolákat, valamint a nevelı és oktató munkához kapcsolódó egyéb tevékenységeket (pl. bölcsıde) ellátó intézményeket is magában foglalhat. Legfıbb cél az intézményintegráción alapuló, többcélú intézmények és hálózataik kialakítása mikrotérségi szinten. További cél az is, hogy a régió összes óvodás- és iskoláskorú tanulója minıségi közszolgáltatáshoz juthasson és ezáltal biztosítható legyen az egyenlı esélyő hozzáférés az oktatási-nevelési szolgáltatásokhoz (kiemelten a halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyerekeket). Bıvüljön a régió pályázati potenciálja, a fejlesztésekbe bekapcsolódó közoktatási intézmények képesek legyenek további forrásokat bevonni tevékenységeik gazdagításába. A különbözı programokból érkezı források jól elkülönüljenek, és transzparenssé váljon felhasználásuk célja és ütemezése. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 110

A különbözı célú források kombinálódhassanak, átláthatóvá válhassanak a közoktatási intézmények számára. Javuljon a régiós közoktatási rendszer minısége és eredményessége, megalapozódjon a gyermeklétszám csökkenésébıl, valamint az aktuális jogszabályi és pénzügyi változásokból fakadó intézményintegráció szakmai és szervezeti háttere. Összhang teremtıdjék az elmúlt egy évben a régió különbözı megrendeléseire elkészült közoktatási tervezési anyagai, stratégiái között,a régiós oktatáspolitika és a hazai oktatáspolitika illeszkedése biztosítható legyen. Összességében a fejlesztésre fordítható források költséghatékonysága és a kívánatos közoktatási szakmai fejlesztések egymással összhangban legyenek.biztosítható legyen a régió közoktatási rendszerének fenntarthatósága. (részlet a régiós fejlesztés követelményrendszerébıl, készítette a DDRFT megbízásából a Tinta Tanácsadó kft.2007. A fenti szándékok alapján készült a Humán közszolgáltatások Stratégiai programja (Humán SFP), valamint az OKÉV megbízásából a régiós közoktatásfejlesztési stratégia (KFS) 5.1.1.3. A Humán Közszolgáltatások Stratégiai Fejlesztési Programja (SFP) 2 Az SFP a Nemzeti Fejlesztési Tervre épülve fogalmaz meg célokat, prioritásokat és intézkedéseket, amelyek a régiós tervezés, és a régióban kiírt pályázatok megalapozását segíti. A KKFT szempontjából releváns célok és intézkedések a következık: Kistérségi alapon, hatékonyan szervezett, integrált, mindenki számára hozzáférhetı, esélyegyenlıséget biztosító és alap-és középfokú oktatási rendszer kialakítása és gazdaságos mőködtetése, melyben a tanulók számára mind fizikai, mind tartalmi értelemben elérhetıvé válnak a korszerő oktatási szolgáltatások Az intézkedés céljai: Kistérségenként olyan integrált intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát ellátó intézményeket (közoktatási törvény 20. 21. ) magában foglalhat, valamint szakmai és szolgáltatási kapcsolatot tart fenn nem közoktatási, 2 2 Készítette: Vitál Pro/ EcoCortex/Forrásközpont /Ilex. Elfogadta a DDRFT 2006. decemberében Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 111

de azok tevékenységéhez szorosan kapcsolható szociális, közmővelıdési és egészségügyi intézményekkel. Az integrált központok fizikailag megközelíthetık, bennük a hozzá kapcsolódó intézmények munkamegosztása révén a lehetı legtöbb, és legmagasabb minıségő szolgáltatást tudják nyújtani a gyermekeknek. E szolgáltatási központok a racionális szervezés és az igényekre építı tervezés következtében költséghatékonyan mőködtethetık. A központok és a hozzájuk tartozó, vagy velük együttmőködı intézmények a kistérség valamennyi, jelenleg oktatási intézményt fenntartó települését lefedik, ezáltal a területi különbségek minimálisra csökkenthetık. Az integrált központ és a tagintézmények által használt épületek mindegyike megfelel az akadálymentesítés, a 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklet követelményeinek, az udvari játékok, sport- és szabadidıs terek esetében az EU szabványoknak Az integrált területi humán szolgáltató központok olyan integrált intézmények, amelyek az oktatási, közmővelıdési és szociális (lehetıség és igény szerint az egészségügyigondozási) feladatokat ellátó kistérségi intézmények integrált együttmőködését jelenti függetlenül attól, hogy ezek az intézmények fizikailag (területileg) egy településen, vagy több településen mőködnek-e, jogilag és szervezetileg egy integrált intézményt alkotnak-e, vagy önálló, de szakmailag együttmőködı intézmények-e. Fentiekbıl következıen szervezetileg a humán szolgáltató központok: jelenthetnek egy településen mőködı többcélú intézményt, amelynek szakmailag önálló intézményegységei a székhelytelepülésen vannak, jelenthetnek egy településen alakult többcélú intézményt, amelynek szakmailag önálló intézményegységei a székhelytelepülésen kívül más települése(ke)n is mőködnek, jelenthetnek szervezetileg önálló intézményeket, (egy településen, vagy különálló településeken) amelyek szakmailag együttmőködnek oly módon, hogy a gyermekeknek nyújtott szolgáltatásokban kölcsönösen kiegészítik egymást. Preferált a szervezeti integráció és egy településen belül minél több funkció fizikailag is egy ingatlan keretében történı egyesítése. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 112

Integrált központon szakmai tekintetben azt értjük, amelyek az oktatási feladatok közül legalább az óvodai és általános iskolai ellátást, valamint az alapfokú mővészetoktatást ellátják, valamint gondoskodnak gyermek-szociális és a szakszolgálati feladatok ellátásáról, ellátják a sajátos nevelési igényő gyermekek oktatást, és megszervezik a képesség-kibontakoztató fejlesztı integrált oktatást. Továbbá: mőködtetnek, vagy szakmai kapcsolatot tartanak fenn egy nyilvános könyvtárral, egy mővelıdési házzal, és a gyermekjóléti szolgálatokkal. A nagyvárosokban több integrált központ alakítható. Ezen intézmények fenntartója lehet a kistérségi társulás, egy-egy városi önkormányzat, illetve települések intézményfenntartó társulásai. A humán SFP indikatív követelményeket is fogalmaz meg a létrejövı intézményekkel kapcsolatban, amelyek a gyermek és tanulólétszámra, az integrációba bevont egységek struktúrájára, eszköz és infrastrukturális ellátottságának minimális szintjére, és az intézmények tanulók általi elérésének idejére vonatkoznak. 5.1.1.4. A Dél-dunántúli régió Közoktatás Fejlesztési Stratégiája 2007-2013 (OKÉV) 3 OKÉV megbízásából készült Dél dunántúli régió Közoktatás Fejlesztési Stratégiája (KFS) szintén támogatja a közoktatás terén a különbözı integrációk létrehozását. A dokumentum elsısorban a közoktatás tartalmi fejlesztésére vonatkozóan fogalmaz meg célokat intézkedéseket. Ezek közül a legfontosabbak a következık: Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshez-oktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira Az oktatási infrastruktúra fejlesztése a régió egészében, különös tekintettel a mikrotérségi központokra A régió közoktatási humánerıforrásának fejlesztése a közoktatás-irányítás és a pedagógiai feladatokat ellátók területén egyaránt 3 Készítette: Sipos János, Takács Zoltán, E.Vámos Ágnes. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 113

Az egész életen át tartó tanulást megalapozó és lehetıvé tevı intézményi programok elterjesztésének támogatása, az ezt támogató intézményi programok, innovációk fejlesztése Az együttnevelés, a befogadó oktatási rendszer feltételeinek megteremtése és folyamatos fejlesztése Korszerő, hatékony és eredményes pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatás biztosítása valamennyi tanulónak és nevelési-oktatási intézménynek Összefoglalva: Mind az országos, mind a régiós fejlesztési stratégiák megerısítik, alátámasztják a kistérség számára kijelölhetı stratégiai célokat és intézkedéseket Az alábbi táblázat ezek egymáshoz való illeszkedését mutatja be Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 114

42. Táblázat A kistérségi fejlesztési terv stratégiai céljai A Kistérségi fejlesztési terv stratégiai céljai Épüljön ki a résztvevık egyetértésén és együttmőködésén alapuló integrált oktatási hálózat Humán erıforrások fejlesztési stratégiája DDROP Humán SFP Dél-Dunántúli KFS Az oktatási szektor jelenlegi hatékonysági problémáinak kezelése, a kezelésükre alkalmas mechanizmusok kialakítása nélkül a minıség és eredményesség javítását szolgáló erıfeszítések hatástalanok maradnak. E téren olyan fejlesztésekre van szükség, hogy a szétaprózódott, alacsony létszámú intézmények egyfajta hálózati típusú együttmőködésen alapuló integráció révén képessé válnak a kapacitásokkal, fizikai, pénzügyi és humán erıforrásokkal való hatékony és rugalmas gazdálkodásra Kistérségenként olyan integrált intézményi hálózat kiépítése, amely a közoktatás valamennyi feladatát, ellátó intézményeket (közoktatási törvény 20. 21. ) magában foglalhat, valamint szakmai és szolgáltatási kapcsolatot tart fenn nem közoktatási, de azok tevékenységéhez szorosan kapcsolható szociális, közmővelıdési és egészségügyi intézményekkel A jogszabály által elıírt intézményintegráció megvalósítása érdekében olyan program kidolgozására van szükség, amely támogatja társulási megállapodás alapján közösen fenntartott, tagiskolákkal rendelkezı intézmények kialakítását, pedagógiai programjaik összehangolását, a szükséges szervezetfejlesztés támogatását Valósuljon meg a hosszú távon fenntartható, hálózatos együttmőködésen alapuló integrált intézmények infrastruktúrájának rekonstrukciója, és a vállalt feladatokhoz illeszkedı eszközbeszerzés A régió egészének területén sürgetı azoknak az oktatási épületeknek a felújítása és modernizációja, ahol a kihasználtság hosszabb távon biztosított. Közoktatási épületek (óvoda, alapfokú nevelési-oktatási intézmények, középfokú iskolák) szakmai fejlesztéssel egybekötött felújítása, rekonstrukciója, modernizációja, többfunkcióssá tétele ott, ahol azt a demográfiai mutatók indokolják. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 115

Szakmai hálózatos együttmőködés a kistérségi integrált intézmények között, ezáltal a sokszínő, hozzáférhetı oktatási tartalom lehetıségének kialakítása Az oktatási szektor helyi-regionális igények kielégítésében történı aktív részvétele magában foglalja a szőken értelmezett formális oktatási-képzésen túl, mindazon nem formális képzési tevékenységeket, amelyek az adott település, régió kulturális adottságainak jobb kihasználására is építve, nyitottak a legváltozatosabb tudás-intenzív tevékenység támogatására, s képesek, multifunkcionális feladatok ellátására. Az oktatási-képzési intézményeknek a kulturális nevelésben vállalt szerepe erısíti a települések népességmegtartó képességét. Az alapfokú oktatás terén a legfontosabb, hogy a tanulók ott kapják meg a magasabb szintő oktatási szolgáltatást, ahol a legközelebb igénybe tudják venni Hatékonyan szervezett, eredményes neveléshezoktatáshoz való hozzáférés biztosítása valamennyi tanuló számára, különös tekintettel a kistelepülések, aprófalvak gyermekeire, tanulóira Esélyegyenlıség, méltányosság hosszú távú biztosítása A halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai sikerességének javításához a közoktatást átfogó szervezési, támogatási, valamint jogszabályi reformok mellett komplex fejlesztési programokra van szükség. A közvetlenül a halmozottan hátrányos helyzető diákokra irányuló támogató programok mellett kulcsfontosságú olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek az oktatási rendszerben meglévı esélyegyenlıtlenség csökkentése révén, magát a rendszert teszik alkalmassá e diákok eredményes oktatására, többek között civil szféra fokozott bevonása révén. Szükség van a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek óvodáztatásának feltételeit radikálisan javító kiemelt programokra is. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 116

5.1.2. Fejlesztési források körvonalai A következıkben röviden azt tekintjük át, hogy milyen fejlesztési források állíthatók a közoktatás fejlesztésének szolgálatába. 5.1.2.1. Az UMFT operatív programjai 43. Táblázat A TÁMOP és TIOP konstrukciók indításának tervezett ütemezése indítási körök 2007. 2007. szakterület 2007-2008. konstrukció tervezett konstrukció neve évi keret száma meghirdetés dátuma (Mrd Ft) közoktatás TÁMOP 3.2.2 "A" komponens:területi együttmőködések 2007 7,49 esélyegyenlıség TÁMOP 3.3.1 Oktatási esélyegyenlıség és integráció 2007 1,65 közoktatás TÁMOP 3.1.4 Infrastrukturális fejlesztés tartalmi támogatása 2007 19,2 közoktatás TÁMOP 3.1.1 21. századi közoktatás 2007 8,8 közoktatás TÁMOP 3.1.8 Átfogó minıségfejlesztés a közoktatásban 2007 4,1 A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai közoktatás TIOP 1.1.1 infrastruktúra fejlesztése 2007 24,2 esélyegyenlıség TÁMOP 3.3.2 Az oktatási esélyegyenlıségi programok végrehajtásának támogatása 2007 1,69 2008. Közoktatás TÁMOP 3.1.3 Innovatív iskolák (hátrányos helyzető kistérségekben) 2008. 19,2 Közoktatás TÁMOP 3.3.5. Tanoda programok támogatása 2008. 1,65 Közoktatás TÁMOP 3.1.5 Pedagógiai kultúra korszerősítése 2008. 1,828 Közoktatás TÁMOP 3.1.2. Új tartalomfejlesztések a közoktatásban 2008. 14,216 2008. Nemzetiségi és migráns tanulók nevelésének és oktatásának Közoktatás TÁMOP 3.4.1. segítése 2008. 0,35 közoktatás TÁMOP 3.4.3. Tehetséggondozás 2008. 0,799 közoktatás TIOP 1.1.2. Hatékony informatikai infrastruktúra a közoktatásban 2008. 2,56 2008. közoktatás TÁMOP 3.1.6. Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2008. 1,23 közoktatás TÁMOP 3.1.7. Pedagógusok új szerepben 2008. 1,097 közoktatás TÁMOP 3.3.3. Integrációs gyakorlatot folytató iskolák minıségbiztosítása, 2008. 1,319 szakmai szolgáltató hálózatokkal történı együttmőködésük Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 117

indítási körök szakterület konstrukció száma támogatása konstrukció neve tervezett meghirdetés dátuma 2007-2008. évi keret (Mrd Ft) közoktatás TÁMOP 3.3.4. A halmozottan hátrányos helyzető fiatalok felsıfokú képzésbe irányuló továbbtanulási útjainak megerısítése, Láthatatlan kollégiumi programok támogatása felsıoktatási intézményekben tanuló roma fiatalok számára 2008. április 0,77 közoktatás TÁMOP 3.4.2. Sajátos nevelési igényő tanulók integrációja 2008. április 1,111 Lemorzsolódás kezelését célzó programok mőködtetése, 2008. május Halmozottan hátrányos helyzető tanulók iskolai pályafutásának közoktatás TÁMOP 3.3.6. nyomon követése 2008. május 0,33 Összesen 2008 júniusig 113,59 A ROP pályázat kedvezményezettjei jogosulttá, válnak a TÁMOP-os támogatásra. Szolgáltatói kosár módszertani csomagjai az integrált oktatási központok, és hálózataik humán erıforrásának képzését, szakmai kondicióinak erısítését támogatják. Automatizált pályázat: DDOP-ban nyertes pályázók automatikusan nyernek TÁMOP 3.1.4.-ben. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 118

5.1.2.2. Megyei és egyéb források Költségvetési Törvény /Többcélú normatíva által biztosított források A Többcélú Kistérségi Társulások, valamint intézményfenntartó társulások által megvalósított közoktatási feladatok ellátásához többcélú normatíva és kiegészítı támogatások igényelhetık a jelenleg érvényes törvényi szabályozásokban, és a költségvetési törvény tervezete továbbra is ezt mutatja. A költségvetési törvény finanszírozási változásai, finanszírozás mértéke, a minıségi szolgáltatás igénye a kistérségi-, intézményfenntartó társulási szintő fenntartására, a feladatellátás racionálizálására, többletforrások bevonására ösztönözte a fenntartó települések vezetıit. A Többcélú Kistérségi Társulásokról szóló 2004. évi CVII. Törvény alapozta meg a közoktatási feladatellátás kistérségi szinten történı ellátását, különös tekintettel az óvodai, az általános iskolai valamint a pedagógiai szakmai és szakszolgálatok területén. A Többcélú Kistérségi Társulások mint új közigazgatási szint létrehozásának célja a területfejlesztés mellett a szociális, valamint a közoktatási feladatok ellátásának racionális megszervezése. A 2006 évtıl megnövekedett intézményfenntartó társulások létrejötte, valamint 2007.-ben a kistérségi fenntartás folyamata elindult. A fenntartó váltás minden esetben a magasabb színvonalú feladatellátást, a költséghatékonyabb intézményi mőködtetést az esélyegyenlıség növelését és a partnerség erısítését teremti meg az adott kistérség területén élık számára. A kistérségi fenntartásban, vagy intézményfenntartó társulásban ellátott közoktatási feladatokhoz a mindenkori Költségvetési Törvény (továbbiakban KT) jelentıs mértékő támogatási összegeket rendel. A hozzájárulások igényléséhez kialakított alapelvek: Támogatás intézményfenntartó társulás, vagy TKT által fenntartott közoktatási intézmény keretében megvalósuló feladatellátás esetén vehetı igénybe (Tehát önállóan fenntartott intézmények esetében nem vehetı igénybe) Az igénylés feltétele az óvodai nevelés valamint az iskolai oktatás esetében meghatározott osztálylétszámok esetében lehetséges (alapfeltétel) Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 119

Az elvárt csoport és minimális osztály létszámok alól kivétel az SNI-s illetve nemzetiségi oktatásban, nevelésben résztvevı gyermekek száma. (A nemzetiségi oktatás esetében csak teljes osztályokra terjed ki a kivétel) 44. Táblázat Jelenleg hatályos támogatások mértéke Költségvet ési törvény melléklete Jogcím száma a 2008. Költségvetési törvény (tervezetben ) Jogcím megnevezése Fenntartó típusa Fajlagos összeg Ft/fı/év 3. sz. melléklet 16.6. 2. Intézményi társulás óvodájába, általános iskolájába járó gyermekek, tanulók támogatása Intézmény fenntartó társulás 45 000 Ft 1.a Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás Intézmény fenntartó társulás 80 000 Ft 1.a Bejáró gyermekek, tanulók alapján járó támogatás Többcélú Kistérségi Társulás 100 000 Ft 1.b Iskolabusszal utaztatott gyermekek, tanulók alapján járó támogatás Többcélú Kistérségi Társulás Intézményfenntartó társulás 80 000 Ft 8. sz. melléklet 2.2 1.c A többcélú kistérségi társulás által fenntartott egységes iskola 9-13. évfolyamára bejáró tanulók alapján járó támogatás 1.d Tagintézményi támogatás Többcélú Kistérségi Társulás Többcélú Kistérségi Társulás Intézményfenntartó társulás 40 000 Ft 70 000 Ft 1.e Kistelepülési tagintézményi támogatás Többcélú Kistérségi Társulás Intézményfenntartó társulás 30 000 Ft 2.a Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Többcélú Kistérségi Társulás 2 000 Ft 2.b Nevelési tanácsadás; gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; fejlesztı felkészítés; logopédiai ellátás; gyógytestnevelés Többcélú Kistérségi Társulás 11 000 Ft Forrás: Saját szerkesztés a költségvetési törvénytervezetbıl Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 120

A költségvetési törvényben biztosított többletforrás a többcélú kistérségi társulás által fenntartott intézmények esetében a legnagyobb mértékő. A többcélú normatíva évenként módosulhat, ugyanakkor több év vonatkozásában megállapítható, hogy a fenntartások átszervezését, a fenntartók számának bıvítését, a közoktatási intézmények kistérségi fenntartását ösztönzi. Javaslatunk a Rinyamenti Többcélú Kistérségi társulás ilyen irányú racionalizálási átszervezésének megvalósítása. Pályázati források: A nemzeti fejlesztési terv nyomán meghatározható un. zászlóshajó programok közoktatási vonatkozásai Nem mondunk le senkirıl Gyermekesély XXI. század iskolája korszerősítése Akadálymentes Magyarország 45. Táblázat Megyei és egyéb források Tanulási környezet megteremtése Intézményfenntartók források megteremtésével, pályázati önrészek biztosításával Somogy Megyei Közoktatás-fejlesztési Közalapítvány évente kiírt eszközfejlesztési pályázataival Megyei TISZK, szakképzési társulás a szakképzés eszközrendszerének megteremtésével Kistérségi vállalkozói kör a tervezett felnıttoktatás eszközrendszerének megteremtésével Humán erıforrás megteremtése és fejlesztése Szakmai szolgáltatók tanácsadói, tájékoztatási rendszerével, továbbképzéseivel Kisebbségi önkormányzatok pályázati lehetıségeikkel Országos Integrációs Hálózat szakmai tapasztalatokkal, szakember hálózat mőködtetésével Kistérségi Integrációs Hálózat- szakmai tapasztalatokkal, szakember hálózat mőködtetésével TIOK hálózat intézményei a kompetencia alapú oktatás elterjesztésének támogatásában Oktatást segítı szolgáltatások rendszere Közmővelıdési intézmények tereikkel, programjaikkal, közös pályázati lehetıségeikkel Szakszolgálati tevékenység, utazó gyógypedagógiai szolgálat mőködtetése Családsegítı és Gyermekjóléti szolgálat - az oktatási Esélyegyenlıségi terv megvalósításában Megyei gazdasági kamarák a szakképzést támogató szolgáltatásokkal, programokkal Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 121

A Somogy megyei Közalapítvány eszköz és tartalmi fejlesztésre évente pályázatot ír ki. A megpályázható összegek alakulását az alábbi táblázat foglalja össze Forrás: Somogy megyei közalapítvány honlapja 11. ábra Megpályázható összeg eszköz és tartalmi fejlesztésre A pályázatokon valamennyi megyei oktatási intézmény nyerhet támogatást. Az éven-te támogatásban részesülık száma 250-380 közötti, a pályázati kiírás függvényében. Elsısorban az eszközfejlesztéssel összefüggı pályázatok iránt nagy az igény. Az intézmények egy-egy pályázati ciklusban átlagosa 150-500 ezer Ft közötti összegeket nyerhetnek. Ezek csak a legszükségesebb eszközbeszerzéseket, valamint aktuális, a pedagógiai/nevelési programokkal összefüggı alkalmi programjaik támogatását jelentik. A szakszolgálati tevékenység támogatásának mértéke nem elegendı a feladat ellátásának finanszírozására, és várhatóan ennek mértéke tovább fog csökkenni. Megállapítható, hogy igen jelentıs támogató tevékenysége mellett sem tud a közalapítvány, a felmerült igényeknek megfelelıen hozzájárulni a megyei közoktatás hosszú távú fejlesztéséhez. A saját intézményi források szolgáltatás bıvítéssel erısíthetık. 5.1.3. Esélyegyenlıség: halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő gyerekek A Kistérség fenntartásában SNI szegregációt eredményezı oktatásszervezés nincs. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 122

A térség közoktatási intézményeiben a sajátos nevelési igényő gyermekek arányszáma összesen 9,3%. Intézményenként vizsgálva megállapítható, hogy határérték feletti az arányuk különösen Beleg, Nagykorpád és Somogyszob óvodáiban, valamint Görgeteg, Kutas, Nagyatád-Árpád, Nagykorpád, Segesd és Tarany-Háromfa iskoláiban, ahol az országos átlagot (7%) meghaladja!! Az intézmények között jelentıs eltérés tapasztalható. Magas a kistérség hátrányos helyzető gyerekeinek a száma. Az óvodások több mint harmada (40,8% ) HH-s, és egy negyede ( 24,1 % ) HHH-s.! Az iskolások közel fele HH-s (44,9% ) és egy ötöde (20,3% ) HHH-s.! Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében eddig megtett intézkedések a kistérségben Az SNI tanulók szakértıi véleménnyel rendelkeznek A megyei fenntartású Nevelési Tanácsadó és Nagyatádi Közoktatási Intézmény, valamint a Tarany-Háromfa intézmény szakszolgálatai segítik az integrációs folyamatot. A HH és HHH-s tanulók integrált nevelése-oktatása az intézmények egy részében hatékony tanulás szervezési módokkal és programokkal történik.(kompetencia alapú oktatás, differenciálás, Útravaló, Arany János programok) A Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás intézményeiben az esélyegyenlıség érvényesítése érdekében különös figyelmet kell fordítani A hátrányos helyzető gyermekekre, tanulókra a halmozottan hátrányos helyzető gyermekekre, tanulókra a sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók oktatási helyzetére Kiemelten fontos horizontálisan érvényesítendı szempont: az intézmények nevelési és oktatásszervezési gyakorlatának áttekintése, az intézmények tanulói összetételének összehasonlítása és annak a vizsgálata, hogy érvényesül-e a társulásban: diszkriminációmentesség, Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 123

a szegregációmentesség, a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Az esélyegyenlıség biztosítása érdekében az alábbi területeken kell intézkedést hozni Minden HHH-s 3 éves gyerek vegye igénybe az óvodát! Az épületek korszerősítése, bıvítése felújítása szükséges az óvodáztatás/iskoláztatás feltételeinek javítása érdekében 100 %-os szakos ellátottság biztosítása minden intézményben Módszertani képzésekkel és tantestületi továbbképzésekkel kell biztosítani intézményi tartalmi-módszertani fejlıdését. Az SNI integráció feltételrendszerét biztosítani kell ( taneszközök, integrált tanterv, személyi feltételek). Kistérségi egészségügyi és szociális térkép elkészítése, kiemelt figyelemmel a telepszerő, leromlott állapotú lakóhelyekre, lakóövezetekre A kistérség szociális ellátás célzott beavatkozásainak erısítése, különös tekintettel a telepszerő, leromlott állapotú lakóövezetekre 5.2. Szakmai megújulás a kistérségben 5.2.1. Eredményesség a szakmai fejlesztési pályázatokban Az intézmények a megyei források mellett országos pályázatokon is részt vettek. A kistérség óvodáiban és iskoláiban kiemelt szerepet kapott egész életen át tartó tanulást megalapozó programok bevezetése és fenntartása. Az óvodai nevelés területén a Nagyatádi Egyesített Óvoda HEFOP 3.2.1. pályázati részvételének eredményeként a kompetencia alapú nevelés teljes körő megvalósítását végezte. Az Óvodai Kompetencia alapú Programcsomag tesztelése és fejlesztése 4 csoportban zajlott, 8 óvodapedagógus közremőködésével, a Csillagszem, a Gyöngyvirág, a Napsugár és a Nyitnikék egységek egy- egy csoportjában. Az elsı fejlesztési szakaszban a 2005/2006-os nevelési évben az óvoda- iskola átmenet témakörében történt a programcsomag tesztelése. Miután az óvoda egész Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 124

nevelıtestülete megismerte a programcsomagot, szükségét érezték a Helyi Nevlési Programjuk cél és feladatrendszerének átdolgozását, bıvítését, a kompetencia alapú fejlesztésnek való megfeleltetés érdekében. Így 2007 szeptemberétıl minden csoportban e szerint valósul meg a nevelés- oktatás. A jelenleg befejezett fejlesztési szakaszban az inkluzív befogadó pedagógia tesztelése történt meg. A gyermekek nevelése- oktatása a program átdolgozott Kapcsos könyvében leírt törzsanyag és kiegészítı mellékleteinek megfelelıen a három képességszint szerinti differenciálás figyelembe vételével történik. A szülık idıbeni és színvonalas tájékoztatása jól szolgálta az együttmunkálkodást a támogató, érdeklıdı hozzáállást. Erısítette a szülık pozitív viszonyulását az a tény, hogy gyermekeik minden nap új élményekkel és új ismeretekkel térnek haza. - Az óvoda testülete 810 órás ingyenes képzésen vett részt, mely újszerő látásmódot eredményezett. Ezek a továbbképzések a szervezeti kultúra fejlıdését nagymértékben segítették. Az újszrő technikák, módszerek megvalósulásának hatására sikerük elindított az egész nevelıközösségben egy szakmai innovációt. - A programcsomag népszerősítésében is szerepet vállaltak az óvónık: Saját nevelıtestületükben Környezı kistérségnek (3) SOPI felkérésére Pécs város 2 óvodájában tartottak elméleti és gyakorlati programot. A város 3 általános iskolájának alsós munkaközösségét is tájékoztatták a új óvodai programcsomagról A város lakosságát a városi TV-n keresztül tájékoztatták a projekt bevezetése és megvalósítása folyamán A megyei újságban a programcsomaggal kapcsolatban jelentek meg cikkek A programcsomag sikeres alkalmazásának tesztelésének és a Pannonkaptár Közoktatási Konzorcium vezetésének felkérésére az Egyesített Óvoda TIOK munkacsoportja vállalta az Óvodai Kompetencia Alapú Programcsomag újabb követı intézményeinek mentorálását. Ez jó lehetıséget biztosít a társulás többi óvodájának a módszer megismerésére és gyakorlatban történı alkalmazására. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 125

Több iskola is megismerkedett innovációs folyamat keretében a MAG programmal. Ennek az adaptív tanulásszervezési koncepciónak a gyakorlati alkalmazására és kiterjesztésére jó lehetıséget nyújthat a kistérség területén. Háromfán és Nagyatádon két iskolában (Árpád Fejedelem és Babay József Általános Iskola) innovációs folyamat keretében az Országos Közoktatási Intézet egyik legjelentısebb MAG Megelızés Alkalmazkodás Gondoskodás címet viselı holland magyar együttmőködésben zajló projektben vettek részt. A program indulásakor 23 nevelıbıl többségében alsós tanítók, kisebb számban felsıs tanárok csatlakoztak. A program a társadalmi integráció megvalósításán alapul. Abból indul ki, hogy minden gyereknek joga van ahhoz, hogy sikereket elérve, örömmel járjon a saját lakókörnyezetében élı többi diákkal iskolába. A gyerekek örömteli és eredményes tanulásának biztosítását a program az iskolai kudarcok megelızésével kívánja teljesíteni. A megvalósítás a tanulók közti különbségek elfogadására és arra a gondolatra épít, hogy minden gyermeknek belsı késztetése van a fejlıdésre. A pedagógusok ezt természetesnek tekintik, és a tanulásszervezés során arra törekszenek, hogy a tanulók egyéni fejlıdéséhez megteremtsék a szükséges, lehetıleg optimális feltételeket. A MAG-programban az elsı három év mindenképp meghatározó volt, hisz ezt a szakaszt tekintették a közös innovációs munka alapjának, amely után az intézmények a MAG-iskolák összetartásával, de önállóan folytatták a fejlesztést. A negyedik év feladatainak megtervezésében sokat segített az az átfogó értékelés, amelyet a holland és magyar kollégák közösen végeztek el a hollandiai tanulmányút során a harmadik év végén. A tanítás a gyermekek és különösen a hátrányos helyzető tanulók alapszükségleteihez igazodva folyik. İk azok, akik a változást elıidézik. Ugyancsak a mag csírába szökkenésére utal az, ha Az adaptív tanulásszervezés megjelenik az iskola pedagógiai programjában, és az intézményvezetık ( az igazgató, illetve a helyettese), valamint a fenntartó elısegítik és támogatják az adaptív szemlélet terjedését. A pedagógusok munkájának vizsgálatakor ezért azt elemezték, hogy a tanítok az adaptív tanulásszervezés modelljét alkalmazva valamennyi diák számára eredményesebb tanulási feltételeket biztosítottak-e. A fejlesztés félévenkénti monitorozása alapján elmondhatjuk, megállapították hogy a program elsı, 2003/2004-es tanévének végén a projektben részt vevı tanítók szívben Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 126

és lélekben magukévá tették az adaptív tanulásszervezés filozófiáját. A regionális és az iskolákban tartott tréningek segítettek leküzdeni a pedagógusok kezdeti félelmeit, akik több tantárgynál, így például a rajz és a technika esetében megkezdték a kísérletezést. Továbbfejlesztették és bıvítették didaktikai eszköztárukat. Különféle kooperatív tanulási technikák kipróbálását, differenciált feladatok és gyakorlatok csoportmunka keretében megvalósuló alkalmazását, interaktív tanítási technikák bevezetését jelentette. A harmadik év végére a tanítók mindegyikének sikerült eredményesebb tanulási lehetıségeket biztosítania diákjai számára. Kezdett általánossá válni a változatos iskolai, oktatási tevékenységek felkínálása, leginkább a sok apró feladatra épülı csoport- és pármunka nıtt a tanító és a diákok közötti interakciók, a gondolkodásra késztetı kérdések mennyisége. A MAG-os órán több tantárgy jelent meg egyszerre, s a tanuláshoz az osztályterem nyitott, barátságos környezetet biztosított. A felsı tagozatos kollégákat bevonták a programba. Ennek alapja az alsó tagozaton tanító pedagógusokkal kialakított együttmőködés és az egymástól tanulás volt. Külön célnak tekintették tehát az alsó és felsı tagozat közti átmenet támogatását (tantestületen belüli tanulás, mentorálás, belsı szakmai hálózat kiépítése stb. útján). Úgy látták, hogy a MAG-projekt korábbi három évében olyan a fejlesztésre nyitott és szakmailag átgondolt környezet kezdett kialakulni a MAG-iskolákban, ahol az adaptív pedagógusok sokkal nagyobb figyelmet fordít általános és pedagógiai kérdésekre, vagyis ez a környezet segítheti, elıkészítheti más, az adaptivitás gondolatát elfogadó tartalmi fejlesztés beindítását és elmélyítését. A MAG program fejlesztı programjainak kipróbálásában, tesztelésében, alkalmazásában részt vett pedagógusok tevékenységükrıl tanúsítványt kaptak. 5.2.2. A pedagógiai munka megújításának szükségessége és lehetséges irányai a kistérség iskoláiban A Rinyamenti Kistérség pedagógiai, szakmai eredményeire, erısségeire, partnerei igényeire építve terveztük meg a közoktatási intézmények innovációját. Az innovációs javaslatok felvázolásánál az alábbi tartalmi szükségletekbıl indultunk ki: Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 127

A kistérség közoktatási infrastruktúrája intézményenként eltérı minıségő, nagyrészt fejlesztésre szorul A közoktatási infrastruktúra nem felel meg a korszerő építészeti, környezeti, ergonómiai követelményeknek Az esélyegyenlıség, hátránykompenzálás feltételrendszere eltérı A kistérségi utazótanár hálózat nem került megszervezésre Szakos ellátottság nem teljes Hatékony pedagógus munkát segítı programcsomagokra, értékelést segítı eszközökre van szükség Az országos kompetencia mérések eredményei intézményi, és fenntartói beavatkozást igényelnek A kistelepülések iskoláiban alacsony a tanulók motiváltsági szintje A szülıi háttér tanulást támogató szerepe csökken A taneszközök nem segítik az alkalmazás képes tudás kialakítását A korszerő tanulásszervezési eljárások nem a napi gyakorlat eszközei A szakmai munka terén megfigyelhetı, az egyes intézmények közötti indokolatlan különbség A pedagógusok egy része, az új ismeretek birtokában sem tud a megújult tartalmakhoz alkalmazkodni Hiányzik a kistérségi szakmai munkát támogató, eredményességet értékelı, hatékony szakértıi rendszer Tanulók fejlesztését segítı javaslatok Tanulási környezet fejlesztése A kistérségi pedagógiai innovációnak a tanulást segítı környezet kiépítése nélkülözhetetlen eleme. A környezet hozzájárulhat a tanulók motiváltsági szintjének emeléshez, a nevelı-oktató munka segítéséhez. A gyermekek egészséges fejlıdéséhez nélkülözhetetlen, hogy nevelésük-oktatásuk korszerő építészeti, belsıépítészeti elıírásoknak megfelelı, életkori sajátosságaikhoz igazodó bútorzattal berendezett tantermekben, ingergazdag, esztétikus környezetben történjen az oktatásuk. Javasoljuk a pályázati források feltárását, és a jelzett környezeti feltételek kialakítását. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 128

Taneszközök kiválasztását befolyásolja a jelenlegi tankönyvpiaci rendszer, amely a nem egymásra épülı, nem egymás hatását erısítı taneszközök kiválasztása is megengedi. Kistérségi szinten megalakított munkaközösségek innovatív szerepet kaphatnak a taneszközök összehangolása terén. Tanulásszervezés A kistérség több intézménye megkezdte, illetve alkalmazza a korszerő nevelést-oktatást segítı eljárásokat. (IPR- Somogyszob, Beleg, Ötvöskónyi, Rinyaszentkirály, Segesd, Kutas, Szabás, Lábod, Nagykorpád, Görgeteg, Tarany, Háromfa; Integrált nevelés etnikai nevelés részprogram- Nagyatád; MAG- Nagyatád, Háromfa; Kompetencia alapú oktatás- Háromfa, Tarany, Kutas, Nagyatád; Sindelar program- Somogyszob, Bolhás, IKT oktatás- Somogyszob, Háromfa; Óvodák etnikai nevelési program- Háromfa, Tarany, Görgeteg, Rinyaszentkirály, Ötvöskónyi, Beleg). A Nagyatádi Közoktatási Intézmény, illetve a Háromfa-Tarany intézménye a szakszolgálati tevékenységek közül a logopédiai és a gyógytestnevelés ellátására képes, illetve jogosult. A gyógypedagógiai fejlesztés más területeit az Éltes Mátyás Általános Iskola, Egységes Pedagógia Szakszolgálat és Nevelési Tanácsadó végzi. A pedagógiai-szakmai szolgáltatás elsıdlegesen az intézményi innovációkból származó multiplikációval összefüggı feladatokra, mentori tevékenységre épülhet. Tapasztalataikra, szakmai eredményeikre támaszkodva terjeszthetık a kistérség intézményeiben az egyéni fejlesztések hatékony módszerei, a differenciált tanulásszervezés, a kooperatív tanulás, az IPR, SNI gyermekek oktatása, IKT, MAG, etnikai nevelés. Módszertani felkészültségük köré továbbképzések, szervezhetık, és fıként a jó gyakorlatok bemutatását, elterjesztését javasoljuk. IKT eszközök képzési folyamatba emelése Az informatikai írástudás, informatikai eszközök, oktatóprogramok használata nélkülözhetetlen oktatástechnikai bázis a gyermekek fejlesztésénél, a tanórán alkalmazható, motivációs hatást kifejtı eszköz. Az informatikai eszközök hardver és szoftver igénye folyamatos fejlesztést igényel. Kistérségi szinten az SDFT tananyagok megismerése megvalósítható. Innovációs szerepe lehet a kistérségnek az IKT terjesztésében, multimédiás oktatóprogramok, digitális tananyagok adatbázisának létrehozásában, információs hálózat mőködtetésében. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 129

A kistérség közoktatásának fejlesztését segítı javaslatok A kistérség tartalmi munkáját, programjait össze kell hangolni, lehetıleg oly módon, hogy valamennyi intézmény értékét emeljék be, építsenek a meglévı értékekre. A tartalmi fejlesztést ennek megfelelıen kell megvalósítani. Fontos feladat a szakmai kapcsolatok elmélyítése, a módszertani kultúra, eszközhasználatának, eszköztudásának kistérségi szintő kiépítése. Pedagógiai hozzáadott érték javítása érdekében megteendık: Reális iskolai önértékelést készítenek. A pedagógiai hozzáadott értéket is feltérképezik. Minden évben a kompetenciamérést minden tanuló esetében kiértékelik. Eredményeik alapján a hiányosságok okait feltárják. Célokat és feladatokat határoznak meg a teljesítmény javítása érdekében. Továbbképzéseken megfelelı számú szakembert képeznek a mérésértékeléshez és a kompetencia alapú oktatáshoz. A kompetencia alapú oktatást alsó tagozaton fokozatosan bevezetik. Az 5. és 6. évfolyamon az intézmény pedagógiai programjában tervezett arányban a tanórákon a szakrendszerő oktatás keretében képességfejlesztést végeznek. Tanulói portfóliókat készítsenek az eredmények tárolására, hogy lehetıvé váljon a teljesítmény- vagy személyiség változásoknak, a fejlıdésnek a követése. A kistérség az iskolák helyi problémáit nem tudja megoldani. Ahhoz, hogy az iskolák megfelelıen értékeljék önmagukat, értékelési kultúrára (feladat szerkesztés, statisztikai mutatók értelmezése), számítógép-használatra van szükségük. Mindkettı fejleszthetı és remélhetıleg lesz lehetıség a fejlesztésre. A méréseknél a kimenet elemzése nem elegendı, mivel ha csak a kimenetet mérjük, akkor az iskolák érdeke a szelekció. Az viszont nem várható el az iskolától, a pedagógustól, hogy megalkossa az értékelés elveit, szempontjait, kidolgozza a képességmérés módszereit. A fogalmilag is letisztult rendszer viszont meg kell tanítani a pedagógusoknak a képzés vagy továbbképzés keretében, majd minden eszközzel támogatni kell abban, hogy azt használni is tudják. Ebben nyújthat segítséget a kistérség. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 130

SNI felzárkóztatás HHH integráció Valamennyi intézményben erısíteni kell IPR Kompetencia alapú oktatás Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 131

A kistérség intézményei által nyújtható oktatási kínálat jelenlegi értékeit, továbbfejleszthetı erısségeit mutatják az alábbi ábrák: Óvodai feladatellátás Óvoda3 Kutas, Kisbajom, Segesd, kompetencia alapú nevelés, képességfejlesztés Óvoda 1 Nagyatád, kompetencia alapú nevelés, erdei óvoda, környezeti nevelés, integrált nevelés Óvoda2 Tarany, Háromfa, Ötvöskónyi, Beleg, etnikai progam, Hátrány kompenzáció Óvoda 4 Rinyabesenyı, helyi sajátosságok megırzése Óvodák erısségei Óvoda7 Somogyszob, Bolhás, sindelar Óvoda5 Lábod, Nagykorpád, Integrált nevelés Óvoda6 Görgeteg, Rinyaszentkirály, játékosság, népi játékok, egészségnevelés Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 132

Általános iskolai feladatellátás Iskola2 Nagyatád-NKI, Integrációs központ mővészeti oktatás, emeltszintő oktatás, sportiskola IKT, IPR, BGR, Multiplikátor Iskola1 Tarany, Háromfa, Projektmódszer, MAG, cigány kisebbség oktatás Iskola3 Segesd, SNI Integráció, hagyományırzés Iskola4 Somogyszob, IKT Iskolák erısségei Iskola5 Kutas, Integrációs központ, SNI, Kompetencia alapú fejlesztés Iskola6 Iskola7 Görgeteg, IPR egészségnevelés népismeret Lábod, Erdei iskola, környezeti nevelés Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 133

Középfokú oktatás Ady E. Gimnázium és Szakközépiskola A tankötelezettség végéig tartó tanulási út biztosítása, felnıtt képzés Középfokú oktatás erısségei József A. kollégium hátránykompenzálás Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 134

A kistérség valamennyi intézménye számára nyújtandó, kistérségi szintő szolgáltatást szemlélteti az alábbi diagramm: Szakszolgálati feladatok ellátása Kistérségi mérési értékelési rendszer Kistérségi szintő pedagógiai innováció Szakmai szolgáltatás Iskolabusz szolgáltatás Alapfokú mővészeti oktatás Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 135

5.2.3. Javaslatok a pedagógiai munka megújításában résztvevı lehetséges partnerekre és tevékenységekre: szakszolgálat, szakmai szolgáltatás Szakszolgálati feladatok innovációja: A feladatok ellátására a társulás továbbra is kössön megállapodást a Nagyatádi Közoktatási Intézménnyel, és a feladatok ellátásánál törekedjen a teljes körőség megvalósítására. Javasoljuk megvalósítani a kistérségben a szakszolgálati szolgáltatás ellátását utazó szakemberhálózat kialakításával. Törekedjen arra, hogy a kistérség intézményeiben meglévı szakembereket vonják be a szolgáltatás ellátásába. Az intézményeket fel kell szerelni az ellátáshoz szükséges eszközökkel. A pedagógiai innováció fontos eszköze, hogy az integrációs központ rendelkezzen iskolapszichológussal, aki bekapcsolódhat a nevelési folyamatokba, fejlesztésbe. A nevelési tanácsadó szőrései, fejlesztı és terápiás tevékenysége továbbra is fontos szerepet kapjon. Kistérségi szinten célszerő képzéseket szervezni a problémák felismerésére, kezelésére. Szakmai szolgáltatás innovációja A szakmai szolgáltatás normatív támogatására az elmúlt idıszakban volt forrás, de a hatékony képzési formákon való részvételt nem tette lehetıvé. A költségvetési törvény tervezetében elıre látható idıszakban nem található forrás a feladatok ellátására. Pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybevétele eltérı a kistérség intézményeiben. A kistérség intézményeinek szakmai kompetenciái lehetıvé teszik, hogy a humán erıforrás korszerő képzési technikáit továbbadja az integráció tagjainak. Javasoljuk, hogy a kistérség koordinációjával, a kistérség meglévı szakember bázisára építve, szervezetten történjen a továbbképzés. Pályázati források elnyerésével szükséges tovább bıvíteni a szakmai képzések lehetıségét, és a kistérségi szintő szakmai koordináció kiépítését, illetve mőködtetését. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 136

Mérési rendszer kiépítése A kistérségi mérési értékelési rendszer, az integrációs hálózat mérési rendszereként, segítheti a gyermeke fejlesztését, hátránykompenzálását. A kistérségi együttmőködés mindenképpen szükségessé teszi egy közös mérés értékelési szakember alkalmazását. Az intézményekben dolgozó, szakvizsgás képesítéssel rendelkezı pedagógusokból mérési munkacsoportot alakítva hatékonyabbá teszi a fejlesztı munkáját az intézményeknek. 46. Táblázat Javasolt mérések Mérések típusai Résztvevık Érintettek DIFER Országos kompetencia mérés Kistérségi mérési, értékelési rendszer Óvodások, iskolások Általános iskola, középiskolajogszabályban rögzített évfolyamokon Általános iskola pedagógusok Pedagógusok Szülık tanulók Pedagógusok Szülık tanulók Tantárgyi mérések tanulók Pedagógusok, Szülık tanulók Partneri elégedettség mérése Neveltségi szint mérése Közvetlen és közvetett partnerek tanulók Intézmény partneri köre Pedagógusok, Szülık tanulók Lehetséges kistérségi feladat képzés szervezése Fejlesztı folyamatok segítése szakértıi támogatással, elıkészítés,értékelés nyilvánosságra hozatala, intézkedések készítésének szakértıi segítése Mérés koordinálása, segítése szakértı bevonásával,az értékelés nyilvánosságra hozatala Feladatbankok készítése szakértıi támogatással, mérések koordinálása Kérdıívek kiválasztásának, kiértékelésének segítése, az intézkedési tervek készítésének segítése, tanácsadás nyújtása Szakértı biztosítása, értékelés segítése Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 137

A nevelés-oktatás területén a szakemberekkel az intézményenként változó minıségi, és mennyiségi problémák vannak. Az érdemi, minıségi szolgáltatások nyújtására képes, magas szakmai színvonalú nevelı-oktató munka szükséges, de nem elégséges feltétele a fejlıdésnek. A szakmai felkészültség mellett az aktív kezdeményezı szerepet, jelentıs dinamizmust is fel kell mutatni annak érdekében, hogy ismertebb és elismertebb, megkerülhetetlen szereplıi lehessenek a közoktatás rendszerének, hogy jelen legyenek a települések életében, közgondolkodásban. Az intézmények közötti kapcsolatok létrehozásában, szakmai együttmőködésben a kistérségi munkaközösségeknek meghatározó szerepe lehet. A stratégiai célokhoz kapcsolódó tartalmi, szakmai munka eredményesebb lehet, ha a munkaközösségek átgondolják, összehangolják feladataikat az alábbi területeken: Az inkluzív nevelés eredményeinek bemutatása Az intézményfokok közötti átmenetek segítése (óvoda,iskola, iskola, gimnázium) Tanári értékelést segítı tapasztalatok átadása Kompetencia mérések feldolgozása, a fejlesztı beavatkozások tervezése, a kompetencia alapú oktatást segítı továbbképzések, tájékoztatók, Az integrációs pedagógiai rendszerben dolgozó intézmények tapasztalatainak feldolgozása Korunk szakmai kihívásaira szakmai megoldásokkal felkészült pedagógusoknak lesz lehetıségük eredményes nevelı-oktató tevékenységet megvalósítani. A pedagógusok továbbképzésének szervezését, a képzések koordinálását kistérségi szinten javasoljuk megszervezni. Pályázati források feltárásával a képzési költségek csökkenthetık A humán erıforrás fejlesztésének fontos tartalmi megújulását jelentheti a kistérségi helyettesítési rendszer kiépítése. Továbbképzésen való részvétel elmaradhat, ha nincs megfelelı helyettes. A helyettesítı pedagógusoknak helyismerettel, pedagógiai folyamatok ismeretével, az intézményben alkalmazott módszerekkel meg kell ismerkednie. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 138

5.2.4. Javaslat a közoktatási feladatellátás minıségirányításának kialakítására A közoktatási feladatok minıségirányítási rendszerének célja: Minıségfejlesztés A partnerség szervezése a közoktatási intézmények egyik kulcsfeladata kell hogy legyen, hiszen a valós partneri kapcsolatok sora, a partneri együttmőködés minısége alapozhatja meg egy kistérség, egy intézményfenntartó társulás fejlıdését, segíti a közoktatási tervezés folyamatát és eredményes megvalósulását. A tervezés minısége ma már versenyképességi tényezınek tekinthetı. A partnerség elve szerinti mőködés eredményeként a kistérségi közoktatás feladatellátásának fejlıdése nem elszigetelt akciók és döntések eredményeként valósul meg, hanem valamennyi partner együttmőködésével, konszenzussal történik. A feladatok, projektek végrehajtása során létrejött partnerkapcsolatok erısítik egy-egy közoktatási integrációs központ fejlıdését, stabil együttmőködés alakulhat ki, a közoktatás, intézményfenntartás szereplıi közötti. 47. Táblázat A közoktatási intézmények minıségfejlesztési munkájának összesítése Óvodák Fenntartói Szülıi Tanári Dolgozói Egyéb Partner Kisbajom - - - - - Kutas 2007 2007 2007 2007 2007 Háromfa 2006 2006 2006 2006 - Tarany 2006 2006 2006 2006 - Somogyszob 2005 2005 2005 2005 - Szabás - 2005 - - - Nagykorpád 2007 2007-2007 - Görgeteg 2006 2006 2006 2006 2006 Ötvöskónyi 2007 2007 2007 2007 2007 Beleg 2007 2007 2007 2007 2007 Lábod 2007 2007 2007 2007 2007 Rinyaszentkirály 2006 2006 2006 2006 - Segesd - 2006 2007-2005 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 139

Óvodák Fenntartói Szülıi Tanári Dolgozói Egyéb Partner Rinyabesenyı - 2005 - - - Csillagszem 2005 2006 2006 2007 - Gyöngyvirág 2005 2006 2006 2007 Nagyatád Nyitnikék 2006 2006 2007 Napsugár 2006 2006 2007 Hétpettyes 2006 2006 2007 Százszorszép 2006 2006 2007 Iskolák Fenntartói Szülıi Tanulói Dolgozói Egyéb Somogyszob 2005 2005 2005 2005 2005 Segesd 2005 2007 2005 2005 2005 Kutas 2006 2007 2007 2007 - Szabás n.a. n.a. n.a. n.a. Nagykorpád - - - - - Lábod 2005 2005 2005 2005 2005 Görgeteg 2007 2007 2007 2007 2007 Rinyaszentkirály 2007 2007 2007 2007 Tarany-Háromfa 2005 2005 2005 2005 Nagyatád Árpád F. 2006 2006 2006 2006 2006 Babay 2007 2007 2007 2007 2007 Bárdos 2005 2006 2007 2005 2005 Beleg n.a. n.a. n.a. n.a. Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból A kistérségi minıségirányítási rendszer két pillére építve egységesíthetı, és mőködtethetı. 1. Intézményi önértékelés mőködik 2. Irányított önértékelés (Fenntartói, kistérségi intézményértékelés, amely azonos területek értékelésére épít) Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 140

3. Partneri mérések 4. Teljeskörő szabályozás Intézményi önértékelés az intézmény által végzett szisztematikus vizsgálat célja, hogy mélyebb tudást nyerjen az intézmény saját mőködésérıl, és az intézményi folyamatok fejlesztési támogatása által növelje az intézmény eredményességét. Funkciója: Az intézmény pedagógiai céljainak a tanulói eredményekkel való összehasonlítása. Az iskolahasználók elégedettségének vizsgálata. Az intézmény pedagógiai és mőködési tevékenységének, folyamatainak elemzése (helyzetértékelés, problémafeltárás). Az önértékelés segítségével döntést tudjon hozni a fejlesztésekrıl. (Az intézményi önértékelés az elsı lépése az intézményi minıségfejlesztés folyamatának.) A fejlesztési folyamatok végig vitele által javítani tudja az eredményességet. Az intézményi önértékelés területei és szempontjai Intézményi önértékelés megkezdése elıtt a pedagógiai/nevelési program értékelése Az intézményi önértékelés során a pedagógiai/nevelési program értékelésének kiinduló szempontja, hogy az intézmény pedagógiai céljai szakszerően megfogalmazottak-e, alkalmasak-e arra, hogy az intézményértékelés alapjául szolgáljanak. A pedagógiai/nevelési program értékelésének másik szempontja, hogy a program milyen mértékben támogatja a pedagógiai eredmények elérését, tehát az intézmény nevelési programja, helyi tanterve összhangban van-e a tanulási célokkal. Az intézményi eredményesség, amely a tanulási eredményekben és az intézményhasználók elégedettségében jelenik meg. A tanulási eredményesség A Nemzeti Alaptantervben és egyéb központi követelményekben meghatározott elvárások teljesülése. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 141

Az intézmény nevelési, pedagógiai programjában megfogalmazott céljainak teljesülése. Az érdekeltek elégedettsége A partnereknek az intézmény tanulóinak eredményeivel, az intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal, az intézmény mőködésével való elégedettsége. Az intézményi eredményességet befolyásoló körülmények és tevékenységek Az önértékelésnek biztosítania kell azt, hogy az eredményességet befolyásoló körülményeket folyamatosan változtatni, fejleszteni tudja az intézmény. Ahhoz, hogy az intézményi önértékelés fejlesztési funkciójának megfeleljen, vizsgálni szükséges, hogy az eredmények elérését mennyire támogatja a pedagógiai tevékenység, az intézményi környezet. Tanulásirányítás, a tanulást támogató intézményi tevékenységek Az intézmény azon tevékenységeinek elemzése, amelyek a gyermeket, tanulót segítik tanulásában. Ezen tanulásirányítási eljárások, módszerek rendszere akadályozhatja, vagy támogathatja a pedagógiai eredményességet. A pedagógusok tevékenysége A pedagógusok munkájának értékelése az intézményi önértékelés kiemelt területe, hiszen a tanulási eredmények elérésének fı felelıse maga a pedagógus. A pedagógusok tevékenységének, együttmőködésének, kompetenciáinak értékelése abból a szempontból történik, hogy ezek mennyire járulnak hozzá a tanulói eredményességhez. Az intézmény mőködése Az intézmény mőködésének a pedagógiai célok szerinti vizsgálata: az intézmény szervezeti mőködésének, a szervezet irányításának, tanulási környezetének értékelése a tekintetben, hogy megfelelı feltételeket biztosít-e a tanulási folyamatokhoz. A fejlesztési terv céljainak megvalósulása Az önértékelési tevékenység célja az eredményesség javítása, melyet az Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 142

intézményi tevékenység folyamatos fejlesztésével valósít meg az intézmény. Az önértékelés tapasztalatai alapján az intézmény fejlesztési programot dolgoz ki. A kidolgozott fejlesztési program eredményeinek számbavétele, a fejlesztési folyamat értékelése része az önértékelési tevékenységnek. Fenntartói értékelés A fenntartó által végzett külsı értékelés amely akár az intézmény teljes tevékenység-rendszerét is átfogja az intézmények fenntartó általi elszámoltathatósága, a központi követelmények, valamint a fenntartói, használói elvárások teljesítése mértékének megállapítása szolgál. Funkciója: Információ biztosítása az intézmény fenntartójának fenntartói tevékenysége szakszerő ellátásához, a szükséges fejlesztések elvégzéséhez. Az érintettek tájékoztatása a közoktatási közszolgáltatás színvonaláról. A fenntartó tájékoztatása az intézmény számára megfogalmazott fenntartói elvárásoknak való megfelelés mértékérıl. Az intézmény alapfeladatai (nevelés, oktatás) ellátásának értékelése a program céljai mentén. Bemeneti információt szolgáltatni az eredményességet növelı intézményi fejlesztésekhez b) A fenntartói intézményértékelés területei és szempontjai Intézményértékelés megkezdése elıtt a pedagógiai/nevelési program értékelése Annak vizsgálata, hogy az intézmény pedagógiai/nevelési programjának céljai összhangban állnak-e a fenntartó által megfogalmazott elvárásokkal (ÖMIP), tehát a helyi társadalmi igényekkel. Az intézményi eredményesség, amely a tanulási eredményekben és a fenntartói elvárások teljesülésének vizsgálatában jelenik meg. A tanulási eredményesség A Nemzeti Alaptantervben és egyéb központi követelményekben meghatározott elvárások teljesülése Az intézmény pedagógiai céljai teljesülésének vizsgálata az intézmény tanulási eredményeinek tükrében. A fenntartói elvárások teljesülésének vizsgálata Annak vizsgálata, hogy a fenntartó által az ÖMIP-ben megfogalmazott Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 143

elvárásoknak az intézmény megfelelt-e és milyen szinten, milyen mértékben. Az intézmény eredményességét befolyásoló körülmények és tevékenységek Az intézmény vezetıje (vezetése) munkájának értékelése A vezetı tevékenysége mennyiben járul hozzá a pedagógiai program céljainak megvalósításához és a hatékony mőködéshez. A vezetıi feladatok ellátásának (tervezés, irányítás, értékelés, ellenırzés, fejlesztés) vizsgálata. Az intézmény hatékony mőködése Az intézményi eredmények összevetése a ráfordításokkal. Annak vizsgálata, hogy az intézmény hogyan használta fel a fenntartó által az intézmény számára elıírt feladatainak ellátásához átadott forrásokat (személyi, tárgyi, pénzügyi erıforrások). Az intézményi fejlıdés, a fejlesztési terv megvalósulása, eredményei. Az elızı értékelés során megfogalmazott fejlesztési javaslatok megvalósultak-e, s mennyiben járultak hozzá az eredményesebb mőködéshez. Az intézményi önértékelés és külsı értékelés területeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze: 48. Táblázat Intézményi önértékelés és külsı értékelés ÖNÉRTÉKELÉS FENNTARTÓI ÉRTÉKELÉS Eredményesség 1. Tanulási eredményesség Tanulási eredményesség 2. Partneri elégedettség A fenntartói elvárások teljesülésének értékelése Az eredményességet befolyásoló területek 3. Tanulásirányítás Vezetés 4. Pedagógus munka A mőködés hatékonysága 5. Az intézmény mőködése Az intézményi fejlıdés, a fejlesztési terv megvalósulása, eredményei 6. A fejlesztési terv magvalósulása Forrás: Egységes közoktatási minıségértékelés Oktatáspolitikai elemzések központja, 2006. június Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 144

5.2.5. Közös irányelvek a külsı értékelés számára Az intézményértékelés folyamata, eljárásai; nyilvánossági szabályok A közoktatási intézmények minıségbiztosításának mőködését miniszteri rendelet szabályozza a 3/2002 (II.15.) OM rendelet az alábbiakban határozza meg az intézményi minıségbiztosítás és minıségfejlesztés célját és lényegét: A közoktatási intézményekben folyó minıségfejlesztés célja annak garantálása, hogy a közoktatási intézmények a társadalmi és a helyi igényeknek megfelelı szolgáltatásokat nyújtsanak. A közoktatási intézmény ennek érdekében folyamatos, önértékelésen alapuló minıségfejlesztési tevékenységet folytat. Az önértékelés keretében a közoktatási intézmény azonosítja partnereit, folyamatosan méri azok igényeit, illetve elégedettségét. A mérések eredményeinek elemzése alapján meghatározza szakmai céljait és szolgáltatásainak fejlesztését, amelyek megvalósításához intézkedési terveket készít. Az intézkedési tervek megvalósulását értékeli, és azok eredményeit felhasználja mőködésének folyamatos fejlesztéséhez. 5.2.6. Közös irányelvek a kistérségi minıségbiztosítás számára A Rinyamenti Kistérség közoktatási tartalmainak korszerősítése, racionalizálása, esélyegyenlıség, és teljes körő hozzáférés biztosítása érdekében javasoljuk a kistérségi szintő integrációs hálózatot, integrációs központtal, központokkal létrehozni. Az integrációs célkitőzést és a tervezıi állásfoglalást a gazdaságossági szempontok, és a pályázati források elnyerésén túl az ágazati törvények is befolyásolják. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény(továbbiakban:kt). 26. (1) bekezdése értelmében "az általános iskolának nyolc évfolyama van." A Kt. 26. (3) bekezdése kimondja, hogy "Az alapító okirat szerint nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskola, másik nyolc évfolyammal mőködı általános iskola vagy legalább hat évfolyammal mőködı gimnázium tagiskolájaként látja el feladatait. E rendelkezések alkalmazásában nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal mőködı általános iskolának kell tekinteni azt az Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 145

iskolát is, amelyikben - az alapító okiratban meghatározottak ellenére - egymást követı két tanítási évben nem indult osztály a hetedik és a nyolcadik évfolyamon". A 2006/2007. tanévtıl kezdıdıen vizsgálni kell, hogy indult-e a létszámhatárnak megfelelı hetedik és nyolcadik évfolyam az általános iskolában. A hetedik és nyolcadik évfolyamon indított osztályokat csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha az egyes osztályok tanulói létszáma eléri a maximális osztálylétszám ötven százalékát, azaz a 15 fıt. A törvény elıírja, hogy a létszámok vizsgálatánál a tényleges tanulói létszámot kell figyelembe venni, tehát a sajátos nevelési igényő gyermekeket is 1 fınek kell tekinteni. A tervezett integrációhoz kapcsolódó szakmai lehetıségek, kistérségi koordinálással, kistérségi szinten javasolható megszervezni: Kistérségi feladatokat, és szolgáltatásokat ellátó szakemberek tevékenységének koordinálása, támogatása, képzéseik megvalósítása Kistérségi közoktatási szakszolgálat Kistérségi szakmai szolgáltatás Kistérségi szakértıi, szaktanácsadói hálózat kiépítése, mőködtetése Kistérségi humánerıforrás tervezés, továbbképzési tervek összehangolása Kistérségi információáramlás biztosítása, kiadványok, újság, kistérségi televízió Helyettesítési rendszer kiépítése, 100 %-os szakos ellátottság megszervezése Iskolabusz szolgáltatás Egészségügyi és szociális intézmények kapcsolata a közoktatási intézményekkel, az együttmőködés lehetséges formáinak kiépítése Tehetségfejlesztı hálózat kistérségi megszervezése, feltételrendszere megteremtése, támogatása, versenyek szervezése Sport és diáksport versenyrendszer koordinációja, szabadidısport szervezése, Erdei iskola, táborozás, szabadidıs programok kistérségi lehetıségének nyújtása A kistérségi minıségbiztosítási rendszer kiépítése, és mőködtetése hozzájárulhat a minıségi közoktatás feladatok nyújtásához, együttmőködı, egymást kiegészítı partnerkapcsolatok megvalósításához. Kistérségi szinten fontos a kitőzött célok feladatok követése, teljesítések ellenırzése, szükséges beavatkozások megtétele. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 146

A kistérségi folyamatok koordinálását a kistérség szakmai bázisként mőködtesse. 5.3. Építményi és mőszaki fejlesztések, berendezések, jármővek 5.3.1. Bölcsıdei és óvodai fejlesztések Az infrastrukturális fejlesztéseknél kiemelt figyelmet kell fordítani az alábbiak érvényesítésére: 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet 7. melléklet kötelezı minimális eszköz- és felszerelési jegyzék, teljesítés 2008-ig kötelezı eszközök és helyiségek megléte 19/2002. (V.8.) OM rendelet az épületekre vonatkozó építészeti mőszaki feltételek 49. Táblázat Megvalósult közoktatási beruházások Gesztor/település Nagyatád Bolhás Beleg Görgeteg Háromfa Kisbajom Kutas Lábod Nagykorpád Cs GY Ny N H Sz Megvalósult közoktatási beruházások/átadás idıpont Új bútor 15000 ft.- 2006-ban Melegítı konyha 2005.-ben Épület felújítás 17 000 000 ft- 2006.-ban Nyílászárók cseréje, felújítása, főtésrendszer felújítása 2006.-ban Épület részleges akadálymentesítése 2006.-ban Élelmiszerbiztonság 548 000 ft, 2005.-ben Informatikai fejlesztések 100 000 ft- 2005-ben Élelmiszerbiztonság 752 000 ft.-ban Gyermek asztalok: 250.000,- Ft; gyermekcsúszda: 60.000,- Ft; értelmi képességet fejlesztı játékok vásárlása 360.000,- F- 2005-ben, Tálaló szekrény, szekrény: 200.000,- Ft; Kesztyő- és ujjbáb készlet: 202.410,- Ft; hinta készítése: 90.000,- Ft, Tisztasági meszelés 2005,2006,2007 Élelmiszerbiztonság 2007.-ben Informatikai fejlesztések 2006.-ban Világítás korszerősítése 2004.-ben Vizes helyiségek részleges felújítása 2005.-tıl folyamatosan Élelmiszerbiztonság 60000 ft-2007.-ben, vizes helyiségek részleges felújítása 300 000ft- 2006.-ban Épület felújítása 433 000ft-2006.-ban, Vizes helyiségek részleges felújítása 4 771 000ft- 2005,2006 Élelmiszerbiztonság Új építés, drótkerítés 160 000-2006.ban, Vizes helyiségek részleges felújítása 200 000 Élelmiszerbiztonság 146 000ft, épület felújítás 129 000ft,- 2006.-ban, Épület felújítás 3 545 000ft- 2005.-ben Élelmiszerbiztonság 145 000 ft-2006.-ban Épület felújítás 150 000ft- 2006.-ban Vizes helyiségek részleges felújítása 84000ft- 2006.-ban Élelmiszerbiztonság 404 000 ft, épület felújítás 1 700 000 ft- 2005, Épület felújítás 6 900 000ft- 2006 ban, Épület részleges akadálymentesítése- 2005, Vizes helyiségek teljes felújítása 2006, Nyílászárók cseréje 2006 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 147

Gesztor/település Megvalósult közoktatási beruházások/átadás idıpont Ötvöskónyi Informatikai fejlesztések 2005,2007 Élelmiszerbiztonság 605 000 ft- 2005.-ben Informatikai fejlesztések 95 400ft- 2005,2006, 2007.-ben Épület felújítás 2 252 462 ft- 2007.-ben Főtésrendszer cseréje 1 000 000 ft- 2005 Nyílászárók cseréje 428 068 ft, világítás korszerősítése 441 559 ft- 2007.- ben Épület részleges akadálymentesítése- 464 433 ft, vizes helyiségek teljes felújítása- 476 833 ft- 2007.-ben Informatikai fejlesztések 160 000 ft.- új építés (épület, épületszárny) 2 520000ft 2006.-ban Új építés 9 980 000ft- 2007.-ben Főtésrendszer felújítása 220000 ft, Világítás korszerősítése- 2007.-ben Épület felújítás 30 000 000ft- 2005.-ben, nyílászárók cseréje, világítás Segesd korszerősítése, vizes helyiségek részleges felújítása 2005.-ben Fejlesztı eszközök, játék 51 000ft, épület felújítás 538 000 ft. 2005, -fejlesztı eszköz, játék 51 000 ft.,- 2006 Épület felújítás 11 250 000ft-2007 Épület felújítás- 2006 ban, Szabás Főtésrendszer cseréje- 2007-12-10 Épület komplex akadálymentesítése- 2007.ben Épület felújítás-alászigetelés 2006,2007, Főtésrendszer felújítása 1997-ben, Tarany Világítás korszerősítése 2006, Épület részleges akadálymentesítése 2004 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Somogyszob 50. Táblázat Óvodai intézmények fejlesztési szükséglete Gesztor/település Bolhás Beleg Görgeteg Háromfa Kisbajom Kutas Tervezett közoktatási beruházások/átadás idıpont Épület felújítás 400 000ft-2012-2013, Nyílászárók felújítása 2013, Épület részleges akadálymentesítése 2012, Épület komplex akadálymentesítése 2013, Vizes helyiségek teljes felújítása 2013 Élelmiszerbiztonsági igény 1 000 000ft- 2008, Élelmiszerbiztonsági igény 10 000 000ft.- 2012-2013, Új építés (épület, épületszárny) 50 000 000ft.-2009-2011, Nyílászárók cseréje 5 000 000ft.-2009, Főtésrendszer cseréje 2 000 000ft.- 2010-2011, Épület részleges akadálymentesítése 2 000 000ft.-2009, Épület komplex akadálymentesítése 10 000 000ft.- 2010-2011, Vizes helyiségek részleges felújítása 2 000 000ft.- 2008, Tárgyi eszközök folyamatos pótlása, épület helyiségeinek bıvítése Épület felújítás 2009; 20.000.000,- + 2010; 20.000.000,- Főtésrendszer felújítása 2010; 2.500.000,- Világítás korszerősítése 2010; 4.000.000,- Vizes helyiségek teljes felújítása 2010; 3.500.000,- Játszóudvar kialakítása, felszerelése 2010; 2.000.000,- Épület felújítás, 2010; 76.000.000,- Egyéb 2010; 10.000.000,- Főtésrendszer felújítása 2010; 7.000.000,- eszközök folyamatos pótlása, Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 148

Gesztor/település Lábod Cs GY Ny Nagyatád N H Sz Nagykorpád Ötvöskónyi Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Segesd Tervezett közoktatási beruházások/átadás idıpont Informatikai fejlesztések 2008 Világítás korszerősítése folyamatosan, 2010; 9.000.000,- Vizes helyiségek teljes felújítása 2010; 9.000.000,- Játszóudvar létrehozása, felszerelése 2010; 10.000.000,- Játszóudvar eszközeinek felújítása, korszerősítése 2008; 1.000.000,- Eszközigény 50 000ft.-2008 Élelmiszerbiztonsági igény 100 000ft- 2008, Informatikai fejlesztések 1.300 000ft.-2009, 500.000,- 2010 Épület felújítás 50 000 000ft.-2008-2011, Tankert, eszközvásárlás 2010; 2467858,- Nyílászárók felújítása,2009 10.782.197,- Világítás korszerősítés 2009; 10242000,-Ft épület komplex akadálymentesítése, 2009; 1312360,- Parkoló akadálymentesítése 2009; 807066,- Játszóudvar kialakítása, felszerelése 2010; 1442191,- vizes helyiségek teljes felújítása 2010; 1960835 Főtésrendszer felújítása 7294200,- 2009 Eszközigény 5 327 700ft.- 2008-2012 Épület bıvítése, nyílászárók cseréje, világítás felújítása, vizesblokkok felújítása Eszközigény 1 964 260ft.-2008-2012, Világítás korszerősítése épület felújítása, vizesblokk felújítása Eszközigény 895 000ft.-2008-2012, Világítás korszerősítése, nyílászárók cseréje, épület festése, felújítása Eszközigény 2 347 000ft- 2008-2012, Világítás korszerősítése, tetı, járdák, kerítés felújítása Eszközigény 942 580ft.-2008-2012, Nyílászárók javítása, cseréje, vizesblokk felújítása, kerítés javítása, felújítása Eszközigény 1 386 150-2008-2012, Épület felújítása, kerítés javítása, élelmiszerbiztonsági igény Informatikai fejlesztések 250 000ft.-2010, Épület felújítás 6 000 000ft.-2010, Új épület építés 2010, Egyéb beruházás 4 000 000ft.-2009, Nyílászárók cseréje 2009, Főtésrendszer felújítása 2010, Főtésrendszer cseréje 2 000 000ft.-2010, Akadálymentesítés egyéb terület -2009 Épület komplex akadálymentesítése 2011, Játszóudvar felújítása, korszerősítése, létrehozása 2010, Játszóudvar eszközeinek felújítása 2010 Főtésrendszer felújítása 400 000ft.-2009, Világítás korszerősítése 100 000ft- 2010, Épület komplex akadálymentesítése 2 000 000ft.-2008, Eszközigény 100 000ft.-2008, Informatikai fejlesztések 120 000.-2008-2010, Épület felújítás 2008-2011, Nyílászárók cseréje 2008-2011, Épület komplex akadálymentesítése 2008-2011, 6.603.358,- Akadálymentesítés egyéb területen 2010; 895.720,- Játszóudvar eszközeinek felújítása, korszerősítése 2011; 1.536.804,- Épület felújítása, vizesblokk felújítása Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 149

Gesztor/település Tervezett közoktatási beruházások/átadás idıpont Informatikai fejlesztések 150 000ft- 2010,2013 Egyéb (kapu, fektetık) 440 000ft.-2008, Új építés(épületszárny) 2013, Nyílászárók cseréje 2013, Világítás korszerősítése 2013, Akadálymentesítés egyéb területen 2012, Somogyszob Óvoda és iskola tervezett infrastruktúra fejlesztése: Főtésrendszer felújítása, radiátorcsere, főtés szétválasztás 2009; 15.000.000,- Nyilászárók cseréje 2011; 15.000.000,- Világítás korszerősítése 2011; 5.000.000,- Épület részleges akadálymentesítése 2010; 5.000.000,- Vizes helyiségek teljes felújítása 2010; 10.000.000,- Sportpálya felújítása, korszerősítése 2010; 10.000.000,- Játszóudvar eszközeinek felújítása, korszerősítése, 2010; 5.000.000,- Számítógépek beszerzése 2008. 3.200.000,- Helyi hálózat korszerősítése 2009; 200.000,- Internet elérését segítı eszközök, berendezések beszerzése 2008; 200.000,- Digitális tananyag beszerzése 2008; 160.000,- + 2010; 200.000,- Digitalizált tananyag fejlesztését segítı eszközök beszerzése 2011; 200.000,- Szabás Tarany Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Az intézmény teljes felújításának igénye jelentkezik a bolhási, a kutasi, a lábodi, és nagyatádi intézménynél. Tetıfelújítás, nyílászáró, belsı helyiség felújítások szükségesek, Kisbajomban, Nagyatád több intézményegységében, Háromfán, Nagykorpádon és Somogyszobon. Tornaszoba kialakítása szükséges Kisbajomban, Kutason, Lábodon, Nagykorpádon, Rinyabesenyıben és Rinyaszentkirályon. A mőködtetett konyhák felszerelésének korszerősítésére csak Kutason, Lábodon és Nagykorpádon szükséges. A tálalókonyha eszközeinek a fejlesztésére van szükség Kutason, Lábodon és Nagyatádon és Nagykorpádon. A fejlesztı szobákat a 11/1994 (VI.8.) MKM. rendelet 7. sz. melléklete alapján fel kell szerelni a következı berendezési tárgyakkal: tanulási képességeket fejlesztı eszközök tükör asztal egy gyermek és egy felnıtt szék szınyeg Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 150

5.3.2. Általános iskolai fejlesztések A megfelelı nevelı-oktató munkához megfelelı állagú és állapotú épületekre van szükség. Egy település oktatási intézményének megfelelı színvonalú karbantartásához nem elegendıek a település önkormányzatának saját bevételei. Cél, hogy az épületeket folyamatosan karban tudják tartani, biztosítva ezzel az oktatáshoz szükséges fény- és hıtechnikai követelményeket. 51. Táblázat Megvalósult közoktatási beruházások Gesztor/település Beleg Görgeteg Háromfa Kutas Megvalósult közoktatási beruházások/átadás idıpont Eszköz 1910000ft- 2005,2006,2007.-ben Informatikai fejlesztés 2 481 000ft- 2005,2006,2007.-ben Épület felújítás 700 000ft- 2006.-ban Főtésrendszer felújítása 669 000ft.-2005, 2006.-ban Vizes helyiségek részleges felújítása 183 000-2005.-ben Eszköz 50000ft- 2007.-ben Informatikai fejlesztések 5 005 000ft- 2006,2007.-ben Eszköz 4 100 000ft-2005,2006,2007.-ben Élelmiszerbiztonság 4075413ft-2005,2006.-ban Informatikai fejlesztések 1 265720ft- 2005,2006,2007.-ben Főtésrendszer cseréje 2 000 000ft- 2005.-ben Világítás korszerősítése 500 000ft- 2005.-ben Nagyatád Lábod Nagykorpád Rinyaszentkirály Segesd Élelmiszerbiztonság 535990ft-2005,2006 Eszköz: 2996336ft- 2006,2007 Informatikai fejlesztések 308400ft- 2005,2006,2007 Épület felújítás 1660260ft- 2006.-ban Árpád Nyílászárók cseréje, főtésrendszer felújítása, világítás korszerősítése- 2005.-ben Nyílászárók cderéje 2007.-ben, Főtésrendszer felújítása 2007.-ben Bárdos Vizes helyiségek részleges felújítása 2005 Informatikai fejlesztések (sz.terem, sz.gépek, internet)1.500.000ft-2005-2007.-ig Élelmiszerbiztonság 1 609800ft-2006.-ban Épület felújítás 7 000 000ft- 2006.-ban Babay Tetıszigetelés- 2007.-ben Főtésrendszer felújítása 15 000 000ft- 2006.-ban Főtésrendszer felújítása 1.400 000ft- 2007.-ban Épület részleges akadálymentesítése- 2006.-ban Vizes helyiségek teljes felújítása-2006.-ban Eszköz 214 000ft.-2005,2006.-ban Informatikai fejlesztések 142 000ft- 2006.-ban Főtésrendszer cseréje 58 000ft- 2005 Épület részleges akadálymentesítése 200 000ft-2007.-ben Informatikai fejlesztések 16 000 000ft- 2005.-ben Épület felújítás 50 000 000ft- 2005.-ben Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 151

Gesztor/település Somogyszob Szabás Tarany Megvalósult közoktatási beruházások/átadás idıpont Eszköz 3 000 000ft- 2006,2007.-ben Nyílászárók cseréje, világítás korszerősítése- 2005.-ben Vizes helyiségek részleges felújítása- 2005.-ben Élelmiszerbiztonság 2858 000ft- 2005,2006.-ban Informatikai fejlesztések 1 354 000ft- 2005, 2006,2007-ben, Épület felújítás (konyha) 10 158 000ft- 2005,2006 Technikai eszközök, egyéb eszközök 336 000-2005,2006,2007.-ben Eszköz 50 000ft- 2007.-ben Élelmiszerbiztonság 510 000ft- 2006.-ban Informatikai fejlesztés 1 330 000ft- 2005,2007 Világítás korszerősítése 1 500 000ft- 2006 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból 52. Táblázat Iskolai intézmények fejlesztési igénye Gesztor/település Beleg Görgeteg Háromfa Kutas Lábod Tervezett közoktatási beruházások/átadás idıpont Informatikai fejlesztések 3 000 000ft- 2009-2011 Új építés 150 000 000ft- 2009-2011 Főtésrendszer cseréje 3 000 000ft- 2008 Nyílászárók cseréje 15 000 000ft- 2011-2013 Világítás korszerősítése 2 000 000ft- 2009-2010 Épület komplex akadálymentesítése 10 000 000ft.- 2011 Vizes helyiségek részleges felújítása 1000000ft- 2009 Vizes helyiségek teljes felújítása 3000000ft - 2010 Eszközigény 1 200 000ft- 2008-2013 Élelmiszerbiztonsági igény 900 000ft- 2008-2013 Informatikai fejlesztések 1 500 000ft- 2008-2013 Épület felújítás 10 000 000ft- 2008-2009 Új építés 61 000 000ft- 2008-2009 Nyílászárók cseréje 2 000 000ft- 2008-2009 Világítás korszerősítése 2 000 000ft- 2008-2009 Épület részleges akadálymentesítése 5 000 000ft- 2008 Épület komplex akadálymentesítése 1 500 000ft- 2008 Vizes helyiségek részleges felújítás 1 500 000ft- 2009 Eszközigény 1 800 000ft- 2008-2010 Élelmiszerbiztonsági igény 800 000ft.- 2008-2010 Informatikai fejlesztések 950 000ft.- 2008-2010 Nyílászárók cseréje 25 000 000ft.- 2010 Főtésrendszer felújítás 2010; 33.000.000,- Épület komplex akadálymentesítése 4 500 000-2010 Vizes helyiségek részleges felújítása 1 500 000ft- 2008 Vizes helyiségek teljes felújítása 20 000 000ft- 2010 Játszóudvar kialakítása, felszerelése 2010; 1.500.000,- Konyha fejlesztése Tetıcsere, vizesblokk, járólapozás Épület felújítása 2010; 96.400.000,- Új épület építése 2010; 25.000.000,- Egyéb 2010; 18.400.000,- Digitális tananyagbeszerzés 500.000,- 2008 Eszközifejlesztés Informatikai fejlesztések 2.800.000,- 2009 + 1.000.000,- 2010 Épület felújítás 2010; 17.936.346,- Új építés 2010; 19.232.526,- Épület külsı belsı felújítása Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 152

Gesztor/település Árpád Bárdos Nagyatád Babay Nagykorpád Rinyaszentkirály Segesd Somogyszob Szabás Tarany Tervezett közoktatási beruházások/átadás idıpont Nyílászárók cseréje 2010; 21.657.844,- Főtésrendszer felújítása 2010; 28.166.600,- Világítás korszerősítése 2010; 42.456.000,- vizes helyiségek teljes felújítása 2010, 2.068.350,- Épület komplex akadálymentesítése 2009; 18.150.224,- Parkoló akadálymentesítése 2009; 414.162,- Sportpálya felújítása 2009; 325.872,- Játszóudvar kialakítása, felszerelése 2009; 1.259.748,- Udvari létesítmények felújítása Épület részleges akadálymentesítése 2008 Vizes helyiségek részleges felújítása 2009 Épület teljes felújítása Épület bıvítése Konyhai felszerelés, 2008,2009 Épület felújítás (tetıcsere), sportpálya felújítása, padlózatcsere 2008,2009, 2010,2011 Számítástechnikai eszközök folyamatos fejlesztése, cseréje 2008-2013 Külsı tatarozás, nyílászárók cseréje Eszközigény 150 000ft- 2008 Épület felújítás 300 000ft- 2008 Nyílászárok cseréje 800 000ft- 2009 Főtésrendszer felújítása 2 000 000ft- 2011 Világítás korszerősítése 2 000 000ft- 2012 Épület komplex akadálymentesítése 300 000ft- 2008 Eszköz 2008,2011 Élelmiszerbiztonsági igény 550 000ft- 2008-2012 Informatikai fejlesztések 1 590 000ft.- 2008-2013 Épület felújítás 1 200 000ft.- 2008-2013 Egyéb technikai eszközök 850 000ft- 2005-2013 Óvoda és iskola tervezett infrastruktúra fejlesztése: Főtésrendszer felújítása, radiátorcsere, főtés szétválasztás 2009; 15.000.000,- Nyilászárók cseréje 2011; 15.000.000,- Világítás korszerősítése 2011; 5.000.000,- Épület részleges akadálymentesítése 2010; 5.000.000,- Vizes helyiségek teljes felújítása 2010; 10.000.000,- Sportpálya felújítása, korszerősítése 2010; 10.000.000,- Játszóudvar eszközeinek felújítása, korszerősítése, 2010; 5.000.000,- Számítógépek beszerzése 2008. 3.200.000,- Helyi hálózat korszerősítése 2009; 200.000,- Internet elérését segítı eszközök, berendezések beszerzése 2008; 200.000,- Digitális tananyag beszerzése 2008; 160.000,- + 2010; 200.000,- Digitalizált tananyag fejlesztését segítı eszközök beszerzése 2011; 200.000,- Eszközigény 2 000 000ft- 2008-2013 Élelmiszerbiztonsági igény 700 000ft- 2008-2013 Informatikai fejlesztések 1 500 000ft- 2008-2013 Épület felújítás 10 000 000ft- 2008-2009 Új építés 80 000 000ft- 2008-2009 Nyílászárók cseréje 10 000 000 ft- 2008 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 153

Gesztor/település Tervezett közoktatási beruházások/átadás idıpont Épület részleges akadálymentesítése 1 500 000ft- 2008 Akadálymentesítés egyéb területen 250 000ft- 2008 Vizes helyiségek részleges felújítása 1 000 000ft- 2008 Vizes helyiségek teljes felújítása 2 000 000ft- 2009 Forrás: Saját szerkesztés az intézmények által szolgáltatott adatokból Nagyatádon a Bárdos iskola teljes korszerősítése szükséges. Valamint bıvítése egy aulával, konyhával, étteremmel. Az Árpád iskolában a nyílászárók cseréjére, a világítás és a felszerelések korszerősítésére van szükség. Kutason szükség lesz tetıcserére, vizesblokk felújításra, valamint konyhai eszközkorszerősítésre. Lábodon épület és sportudvari rekonstrukció, valamint eszközfejlesztés kívánatos. Görgetegen, Háromfán és Taranyban tornaterem építését látják fontosnak. Taranyban a fızıkonyha bıvítése is tervezett. Somogyszobon épületbıvítést terveznek, könyvtár és számítástechnikai teremmel, továbbá világításkorszerősítést. 5.3.3. Középiskolai, szakközépiskolai, kollégiumi fejlesztések A Nagyatád város által fenntartott gimnázium teljes rekonstrukciója jelenleg folyik. A beruházás befejezıdése 2008-ban várható. Újabb fejlesztési igénye jelenleg nincs. A kollégium teljes felújítása 2007 augusztusában befejezıdött. Újabb fejlesztési igénye várhatóan tartósan nem lesz. A szakiskola nem helyi önkormányzati tulajdon. Az intézmény adatot nem szolgáltatott. Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 154

53. Táblázat Az önkormányzatok fejlesztési elkézeléseinek összefoglalása Projektgazda (szervezet) neve Település Projekt megnevezése Becsült teljes költségvetés EZER FT- BAN Támogatási igény EZER FT- BAN Vonatkozó operatív program Pályázat benyújtásának tervezett idıpontja év, hó Somogyszob Község Önkormányzata Somogyszob Önkormányzati intézmények energiafelhasználásának korszerősítése 30 000 15 000 KEOP 2008 12 Háromfa Község Önkormányzata Háromfa Önkormányzati épületek utólagos hıszigetelése 10 000 5 000 KEOP 2008 06 Tarany Község Önkormányzata Tarany Általános iskola utólagos hıszigetelése 8 200 4 100 KEOP 2008 04 Nagyatád Város Önkormányzata Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Nagyatád Nagyatád Önkormányzati tulajdonú középületek energiafelhasználásának korszerősítése A 68 sz. fıút 11,5 t tengelyterhelésre való megerısítése 1 300 000 650 000 KEOP 2008 06 19 000 000 16 150 000 KÖZOP 2008 12 után Bolhás Község Önkormányzata Bolhás Bolhási tagóvoda akadálymentesítése 3 900 3 315 DDOP 2008 10 Somogyszob Község Önkormányzata Somogyszob Somogyszob Község középületeinek akadálymentesítése 20 000 17 000 DDOP 2008 12 Ötvöskónyi Község Önkormányzata Ötvöskónyi Önkormányzati intézmények akadálymentesítése 30 000 25 500 DDOP 2008 12 Kutas Község Önkormányzata Kutas Kutas Lábod mikrotérség iskola, óvoda integráció, 2 iskola és 6 óvoda felújítása 450 000 405 000 DDOP 2008 02 Nagyatádi Közoktatási Intézmény Intézményfenntartó Társulás Rinyaszentkirály Község Önkormányzata Nagyatád Nagyatádi integrált közoktatási intézmény fejlesztése 1 100 000 990 000 DDOP 2008 02 Rinyaszentkirály Családi napközi fejlesztése 7 000 6 300 DDOP 2008 06 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 155

Görgeteg Község Önkormányzata Görgeteg Családi napközi fejlesztése 60 000 54 000 DDOP 2008 06 Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Nagyatád Rinyabesenyı-Homokszentgyörgy közötti útszakasz megépítése 500 000 450 000 DDOP 2008 12 után Nagyatád Város Önkormányzata Nagyatád Közlekedésbiztonság fejlesztése, körforgalom létesítése 110 000 99 000 DDOP 2008 04 Somogyszob Község Önkormányzata Somogyszob 6814 sz közút felújítása 1 870 000 1 683 000 DDOP 2008 12 után Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása Nagykorpád 6619 sz. út felújítása 500 000 450 000 DDOP 2008 12 után Somogyszob Község Önkormányzata Somogyszob Somogyszob Községben a 0193 hrsz-ú út megépítése 40 000 36 000 DDOP 2008 12 után Forrás: Saját szerkesztés a Kistérségi Iroda által szolgáltatott adatokból Rinyamenti Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulása 156

5.4. Tervezıi állásfoglalás, javaslatok az intézménystruktúra és a szakmai fejlesztésekre vonatkozóan A közoktatási intézmények fenntartásához szükséges állami források biztosítása többnyire nem elegendıek a feladatok ellátásához. Az elemzés során feltárt helyzet mutatja, hogy a többcsatornás állami finanszírozás ellenére, a fenntartási költségekhez képest alacsonyabb mértékő az állami finanszírozás. Ez lehetetlen finanszírozási hátteret eredményez, ugyanis a közoktatási feladatok ellátását így önerıbıl, intézmények saját bevételeibıl tudják, gyakran erın felüli vállalásokkal megoldani. Feladataik ellátását állami finanszírozással, pályázaton elnyert támogatással, önerı hozzáadásával valósítják meg. A Rinyamenti kistérség önkormányzatai a 2007/2008. tanévre közoktatási feladataikat részben intézményfenntartó társulások keretében látják el. A jelenleg mőködı intézményfenntartó társulások részben mutatják az intézményi struktúra lehetséges átalakításának, továbbfejlesztésének az irányait. A fenntartók szándéka hogy a települések gyermekei jó színvonalú, esélyegyenlıséget biztosító intézményekben sajátítsák el ismereteiket. Megállapítható, hogy az eddig megalakult intézményfenntartó társulások, iskolai ellátási körzetek többségében tükrözik a lakosság valóságos iskolaválasztási gyakorlatát. Az intézményfenntartó társulások további átszervezésére szükség lesz, és átgondolásra javasolható a közoktatási feladatok tartalmának korszerősítése, racionalizálása, pályázati források elnyerése érdekében. A tervezıi javaslatnál alehetséges kockázati tényezıket is figyelembe vettük: Az alacsony létszámú négy évfolyammal, és alacsony létszámú nyolc évfolyammal mőködı iskolák fenntartását nem tudják vállalni fenntartóik, nem lesz gazdaságos az intézmények fenntartása. Az igényelhetı normatívák létszámokhoz kötöttek, mértéke a létszámok arányában fog változni, vagyis az igényelhetı normatív támogatásokkal az intézmények mőködése nem biztosítható. Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Esélyegyenlıségi Intézkedési Terve

Tervezıi javaslat: Kistérségi fenntartásban mőködı intézményhálózat kialakítása, kistérségi közoktatási intézményi integrációban Javasoljuk, hogy az integrációs átszervezésnél az óvodák, az általános iskola 1-4, illetve 1-6 évfolyammal mőködve maradjanak meg azokon a településeken, ahol a finanszírozás megoldható. A közoktatási feladatok és a szociális ellátó rendszerek kapcsolódása további esélyeket teremthet a kistérség településeinek.(bölcsıde, gyermekjóléti szolgáltatás integrálása) Rinyamenti Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatási Fejlesztési Tervének stratégiai célkitőzésben meghatározott közoktatási integrációs intézményeknek javasoljuk: A) változat: Nagyatád és Kutas központú mikrotérségi közoktatási integrációk B) változat: A közoktatási intézmények kistérségi fenntartása A) változat bemutatása A Nagyatád központú integrációs javaslatnál prioritási szempont a földrajzi helyzete, központi kistérségi szerepe, megközelíthetısége, infrastruktúrája, oktató-nevelı munkájának innovatív szerepe, a mőködés hosszú távú fenntarthatósága, fejlesztésre fordítható erıforrása. A Kutas központú integrációs javaslatnál prioritási szempont a térségi helyzete, megközelíthetısége, infrastruktúrája és a települések együttmőködési szándéka. A megvalósítás tervezett idıintervalluma 2008-2009. 54. Táblázat Nagyatád központú mikrotérségi integráció Integrációs hálózat tagjai Nagyatád Nagyatád Tervezett közoktatási integrációt fenntartó társulás 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. Integrációs központ Egyesített óvoda Árpád Fejedelem Általános és Alapfokú Mővészetoktási Iskola 1-8 osztály Babay Józse Általános és Sport Iskola 1-8 ostály Bárdos Lajos Általános és Zene Iskola 1-8 osztáy Kistérségi közoktatási integrációs társulás Ötvöskónyi Bolhás Szivárvány Óvoda Óvoda 158

Somogyszob Segesd Tarany Háromfa Óvoda, Iskola 1-6 osztály Óvoda, iskola 1-8 osztály Óvoda, iskola 1-6 osztály Óvoda, iskola 1-6 osztály Bakháza Kaszó Várható tanulólétszám összesen 1720 fı Az integrációba bevont óvodák a településeken javasoljuk megtartani, azonban a bolhási tagóvoda továbbmőködtetése komoly kockázati tényezıt jelent. A jelenleg nyolc évfolyammal mőködı iskolák közül Háromfa, Tarany,és Somogyszob 1-6 évfolyamos tagintézménykénti mőködését javasoljuk. Ezen javaslatot a jövıbeni létszámadatok, illetve a hosszútávon megvalósítható fenntarthatóság figyelembevételével határoztuk meg. 55. Táblázat Kutas központú mikrotérségi integráció Integrációs hálózat tagjai és fenntartói Kutas Kutas Tervezett közoktatási integrációt fenntartó társulás 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. Integrációs központ Óvoda, iskola 1-8. osztály Beleg Óvoda, iskola 1-4 osztály Szabás Kisbajom Nagykorpád Lábod Rinyabesenyı Görgeteg Rinyaszentkirály Várható tanulólétszám összesen Óvoda Óvoda Óvoda, iskola 1-4 osztály Óvoda iskola 1-8 osztály Óvoda Óvoda, Iskola 1-8 osztály Óvoda 697 fı Kistérségi közoktatási integrációs társulás 159

Nem javasoljuk a jelenleg évfolyamok megtartását Szabás és Rinyaszentkirály településeken. Ezen intézményekben a jelenlegi összevont osztályok létszáma rendkívül alacsony, a közoktatási törvényben meghatározott átlaglétszám 66,6%-a, illetve 71,4%. A létszámok növekedésére hosszabb távon sem lehet számítani. A jelenlegi létszámadatok a finanszírozás tekintetében is csak gazdaságtalan mőködtetést tesznek lehetıvé. 56. Táblázat Javasolt szerkezeti változások rendszere A) Változat Intézmény központok Nagyatád Kutas Intézmény egysége NKI Nagyatád 1. Egyesített óvoda 2. Árpád iskola 3. Babay iskola 4. Bárdos iskola 5. Segesdi integrált intézmény (iskola, óvoda) 1. Lábodi integrált intézmény (iskola, óvoda) 2. Görgetegi integrált intézmény (iskola, óvoda) Tagintézménye 1. Taranyi integrál intézmény (iskola, óvoda) 2. Háromfai integrál intézmény (iskola, óvoda) 3. Somogyszobi integrál intézmény (iskola, óvoda) 4. Ötvöskónyi óvoda 1. Belegi iskolaóvoda 2. Szabási óvoda 3. Kisbajomi óvoda 4. Nagykorpádi iskola-óvoda 5.Rinyabesenyıi óvoda Telephelye k Bolhási óvoda (Somogyszo bi integrált intézmény telephelye) Rinyaszentk irályi óvoda (Görgetegi integrált intézmény telephelye) Megvalósít ás idıintervallu ma 2008-2009 Fenntartó Bakháza Bolhás Háromfa Kaszó Nagyatád Ötvöskónyi Segesd Somogyszob Tarany önkormányzata i Beleg Görgeteg Kisbajom Lábod Nagykorpád Rinyabesenyı Rinyaszentkirály Szabás B) változat bemutatása A javaslat a rövidtávon megvalósításra tervezett integráció racionalizált továbbfejlesztése. Megfelel a dokumentumban bemutatott oktatás-politikai törekvéseknek, hosszútávon fenntartható, érvényesülnek a szakmai prioritások. A demográfiai mutatók tükrözik, hogy a gyermeklétszám változása, és a létszámhoz kapcsolt normatív támogatás miatt a kockázati tényezık továbbra is jelen lesznek, és szükség lesz, az integráció további átszervezésére. Kockázati tényezık: Normatíva igényléshez szükséges létszámok tagintézményenként, telephelyenként nem biztosíthatók 160

Normatíva igénylésnek nem megfelelı létszámmal mőködı iskolákat nem tudják a fenntartók biztosítani A javaslat a kistérség valamennyi települését átfogja. Hosszútávon fenntartható, racionális mőködést nyújthat, lehetıséget teremt az erıforrások bıvítésére, a minıségi szolgáltatás teljes körő elérhetıségének megszervezésére. A kistérség csaknem valamennyi intézménye számára a pályázati források hozzáférhetıségét teszi lehetıvé. Ez a változat biztosítja a legkedvezıbb normatív támogatások megszerzését, és az 1-8 évfolyamos intézmények tagintézményként való mőködését. Az intézmények elérhetısége tekintetében tartható az elvárt 15 percen belüli idıintervallum. Az iskolabusz hálózat teljes körő megszervezése az integráció kiépítésével párhuzamosan valósuljon meg. A kistérségi szinten létrehozható intézmény integrációk úgy tudnak a jelzett kockázati tényezık mellett is hatékonyan mőködni, hogy egy intézményként a humán erıforrás hatékony kihasználását valósítja meg, az erıforrások összeadódnak, ez a pályázati potenciált erısíti. Az intézményegységek szakmai önállósága garanciája annak, hogy minıségi, tartalmi szolgáltatás jön létre. 161

Segesd Óvoda, iskola1-8 Somogyszob Óvoda, iskola 1-6 Bolhás, óvoda Nagyatád, Óvoda, iskolák 1-8 Háromfa Óvoda, iskola 1-6 Tarany óvoda, iskola 1-6, Ötvöskónyi óvoda Társulás által fentartott intézményi integráció Nagytád Kutas Óvoda iskola 1-8 Beleg óvoda iskola 1-4 Szabás, Kisbajom, óvoda Lábod Óvoda, iskola 1-8 Görgeteg Óvoda, iskola 1-8 Rinyabesenyı, Rinyaszentkirály óvoda 162