A Zempléni Tájvédelmi Körzet. Abaúj és Zemplén határán

A Zempléni Tájvédelmi Körzet Abaúj és Zemplén határán

A Zempléni Tájvédelmi Körzet Abaúj és Zemplén határán

A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MONOGRÁFIÁI 3. SOROZATSZERKESZTŐ: Baráz Csaba

A Zempléni Tájvédelmi Körzet Abaúj és Zemplén határán SZERKESZTETTE: Baráz Csaba Kiss Gábor Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Eger, 2007

SZERKESZTETTE: Baráz Csaba Kiss Gábor ÍRTÁK: Balassa M. Iván Balkányi Ferenc Baráz Csaba Belényesy Károly Benke István Bihari Zoltán Bodnár Tamás Feld István Frisnyák Sándor Gasztonyi Éva Gyarmati Pál Havassy András Ilonczai Zoltán Járási Lőrinc Kiss Gábor Lenár György Matus Gábor Martonné Erdős Katalin Németh Ákos Nováki Gyula Pelles Gábor Petrovics Zoltán Pinczés Zoltán Sárközy Sebestyén Schmotzer András Simon Tibor Somlai Tibor Szakáll Sándor Szepesi János T. Biró Katalin Tamás Edit Tóth Zoltán Varga Zoltán Viga Gyula Vojtkó András LEKTORÁLTÁK: Dudás György Gyarmati Pál Martonné Erdős Katalin Zimányi Árpád FORDÍTOTTÁK: Angol: Baros Zoltán Angol nyelvi lektor: Vermes Albert Szlovák (fordítás és lektorálás): SKRIVANEK Slovensko s.r.o. TÉRKÉPMELLÉKLETEK: A A Tokaji-hegység földtani térképe (összeállította: Gyarmati Pál 2007) B A Zempléni Tájvédelmi Körzet áttekintőtérképe (készítette: Sulyok József 2007) C A Zempléni-hegység potenciális vegetációtérképe (készítette: Simon Tibor 1977) D A Nagy-Milic aktuális vegetációtérképe (készítette: Vojtkó András 2007) Címlapon: A regéci vár (Baráz Cs.) Hátlapon: Hagyományos szénaszárítás a Felső-Hegyközben (Kiss G.) Előzéken: Részlet az első katonai felmérés (1782 1785) Coll: XIII. Sectio X. jelzésű térképlapjáról (Telkibánya környéke) Készült az INTERREG III A program keretében az Európai Unió és a Magyar Köztársaság finanszírozásával Kiadja a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Felelõs kiadó: Duska József igazgató ISSN 1789-3135 ISBN 978-963-9817-01-2

TARTALOMJEGYZÉK Tartalom Elõszó (Duska József Salamon Gábor)......................... 7 A hegység elnevezése, lehatárolása és tájai (Kiss Gábor)................ 9 A TERMÉSZET VILÁGA Fejlődéstörténet, földtani felépítés, földtani értékek (Gyarmati Pál Szepesi János)............................. 15 A Tokaji-hegység ásványtani jellemzése (Szakáll Sándor)................ 45 Felszínfejlődés, felszínformák és felszínalaktani értékek (Martonné Erdős Katalin Pinczés Zoltán Kiss Gábor)............................. 55 Éghajlati adottságok (Havassy András Németh Ákos)................. 91 Vízrajzi és vízföldtani viszonyok, víztani értékek (Havassy András).......... 95 Talajtani adottságok és értékek (Kiss Gábor)...................... 105 Növényvilág, növénytani értékek (Simon Tibor Matus Gábor Pelles Gábor Tóth Zoltán Vojtkó András)................... 111 Állatvilág, állattani értékek gerinctelenek (Varga Zoltán)............... 141 Állatvilág, állattani értékek gerincesek (Bihari Zoltán Petrovics Zoltán Somlai Tibor)............................ 151 TÁJ- ÉS KULTÚRTÖRTÉNET Régészeti kultúrák és lelőhelyek (Bodnár Tamás).................... 167 Várak, várkastélyok (Feld István Nováki Gyula Sárközy Sebestyén)....... 181 Pálos kolostorok (Belényesy Károly)........................... 205 Népességtörténet (Tamás Edit).............................. 211 Néprajz (Viga Gyula).................................... 217 Települési és építészeti hagyományok (Balassa M. Iván)............... 233 Az erdő- és vadgazdálkodás története (Járási Lőrinc)................. 243 A mezőgazdaság történeti földrajza (Frisnyák Sándor)................ 265 A bányászat és az ipar történeti földrajza (Frisnyák Sándor)............ 271 Az obszidián kultúrtörténete (T. Biró Katalin)..................... 279 5

TARTALOMJEGYZÉK Telkibánya nemesércbányászatának története (Benke István)............. 283 A nemfémes ásványok bányászatának újkori története (Gasztonyi Éva)....... 289 Szőlő- és borkultúra Tokaj- és Abaúji-Hegyalján (Frisnyák Sándor)........ 295 Ipar- és erdei vasutak (Lenár György).......................... 303 A zempléni turistaság története a két világháború között (Balkányi Ferenc).... 311 Változó idegenforgalom: fürdők, múzeumok, fesztiválok (Tamás Edit)........ 315 Jeles kövek, regélő helyek eredetmondák, földrajzi népregék a Tokaj Zempléni-hegyvidék területén (Baráz Csaba Kiss Gábor)....... 319 TERMÉSZETVÉDELEM A Zempléni Tájvédelmi Körzet múlt, jelen és jövő (Gasztonyi Éva)....... 331 A Tokaj Zempléni-hegyvidék egyéb védett természeti területei és értékei (Kiss Gábor Ilonczai Zoltán Schmotzer András)............... 335 A természeti értékek védelme és kezelése a Zempléni Tájvédelmi Körzetben (Gasztonyi Éva)..................................... 349 Chránená Krajinná oblasť Zemlín a jej okolie..................... 363 The Zemplén Landscape Protection Area....................... 375 Földrajzi nevek mutatója.................................. 389 6

ELŐSZÓ Elõszó Hegyláncok ölelésében megbúvó hazánknak a kárpáti tájakhoz leginkább hasonló gyöngyszeme a Rákócziak földje. Patakjaiban pisztráng villan, erdőségeit a farkas járja. Lelkes természetjárók, tudósok, 1984-től pedig már hivatásos természetvédők is kutatják rejtelmeit. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság monográfiái sorozat harmadik kötete a két különálló egységet alkotó a Háromhutai-hegycsoport központi részére és a Milic-hegycsoportra kiterjedő Zempléni Tájvédelmi Körzetet és a védett természeti területnek keretet adó tájat mutatja be. Megismerhetjük a 15 millió éve kezdődött és 6 millió évig tartó vulkanikus tevékenységet, mely létrehozta az Eperjes Tokaji-hegység változatos kőzetösszetételét, különleges formaegyüttesét, gazdag ásványvilágát. Ezen az alapkőzeten jött létre hazánk egyik legérintetlenebb és legnagyobb összefüggő erdőtakarója, mely számos értékes növény- és állatfaj számára nyújt menedéket. Feltárul az Abaúj és Zemplén határán húzódó, várakkal koronázott kárpáti hangulatú tájban élő emberek kulturális hagyatéka nemcsak a kolostorromok és a középkori bányászati emlékek, hanem a népi építészet alkotásait, a hagyományos gazdálkodás különböző formáit mai napig őrző kistelepülések élete is. Megpróbáltuk bemutatni a természeti és kulturális örökség megóvását szolgáló természetvédelmi kezelést is, melyet az 1984-ben létrehozott védett területen több mint két évtizeden át a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság látott el. 2007. február 1-jétől a 103 települést magába foglaló tájegység védett természeti területeinek kezelését az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság végzi. A nemzeti parkok igazgatóságainak alapfeladata a természeti értékek megőrzése és bemutatása. Ezt a célt szolgálja a Zempléni Tájvédelmi Körzetről és táji környezetéről az elmúlt évtizedekben összegyűlt ismeretek rendszerbe foglalása és közreadása. Reméljük, e könyv írásai további kutatásokra, együttmunkálkodásra ösztönöznek minden természetért felelősen gondolkodó, Zemplént és Abaújt szerető honfitársunkat. Eger, 2007. szeptember 21. Duska József igazgató Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Salamon Gábor igazgató Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 7