Magyarország és Kazahsztán gazdaságikereskedelmi

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány Magyarország és Kazahsztán gazdaságikereskedelmi kapcsolatai Készítette: Papp Klára Budapest, 2003

2

BEVEZETÉS... 6 1. MAGYARORSZÁG KAPCSOLATAI A SZOVJET UTÓDÁLLAMOKKAL... 8 1.1 KAPCSOLATOK ALAKULÁSA 1991 UTÁN... 8 1.1.1 Az utódállamokkal fenntartott kapcsolatok alakítása... 8 1.1.2 Magyar érdekek a térségben... 10 1.2 INTEGRÁCIÓS TÖREKVÉSEK A SZOVJET UTÓDÁLLAMOK KÖZÖTT... 16 1.3 A FÁK GAZDASÁGÁNAK HELYZETE... 17 1.4 A FÁK TAGÁLLAMAINAK SZEREPE MAGYARORSZÁG GAZDASÁGÁBAN... 20 2. KAZAHSZTÁN... 25 2.1 POLITIKAI HELYZET... 25 2.1.1 Kazahsztán megalakulása... 25 2.1.2 Politikai szerkezet... 26 2.1.3 Politikai pártok... 27 2.1.4 Elnöki hatalom... 28 2.1.5 Belpolitikai helyzet... 30 2.1.6 Külpolitikai orientáció... 31 2.2 GAZDASÁGI HELYZET... 35 2.2.1 Általános gazdasági áttekintés... 35 A. Az önállóság első évei... 35 B. Fellendülés, a gazdaság jelenlegi helyzete... 37 C. Növekedési szektorok... 39 D. Fejlesztéspolitika, tervek... 40 E. A kormányzat szerepe a gazdasági folyamatokban... 42 F. Infrastruktúra... 43 2.2.2 Gazdasági szerkezet, főbb gazdasági szektorok... 44 A. Ipar... 45 B. Mezőgazdaság... 52 2.3 KÜLKERESKEDELEM... 54 2.3.1 Kereskedelempolitika... 54 2.3.2 Relációs- és áruösszetétel... 56 3

2.4 KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE... 59 3. MAGYARORSZÁG KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATAI KAZAHSZTÁNNAL 62 3.1 DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATOK... 62 3.2 GAZDASÁGI-KERESKEDELMI KAPCSOLATOK... 62 3.3 ÉRVÉNYBEN LÉVŐ MEGÁLLAPODÁSOK... 66 3.4 OKTATÁSI, KULTURÁLIS ÉS TUDOMÁNYOS EGYÜTTMŰKÖDÉS... 68 3.5 TŐKEMOZGÁS... 68 3.6 A BUDAPESTI VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖZALAPÍTVÁNY KAPCSOLATAI KAZAHSZTÁNNAL... 69 3.6.1 A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány... 69 3.6.2 Kazah-magyar projekt... 70 3.7 AZ EU ÉS KAZAHSZTÁN... 73 3.7.1 Az EU és Kazahsztán kapcsolatai... 73 3.7.2 Magyarország kapcsolatrendszere Kazahsztánnal az Európai Unióhoz való csatlakozása után... 76 BEFEJEZÉS... 78 IRODALOMJEGYZÉK... 80 TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1.1. MAGYARORSZÁG 10 LEGFONTOSABB KÜLKERESKEDELMI PARTNERE A 2002. ÉVI FORGALOM ÉRTÉKÉNEK CSÖKKENŐ SORRENDJÉBEN... 11 1.2. ÉRTÉKVÁLTOZÁS ÉS A FORGALOM MEGOSZLÁSA A 2002. ÉVBEN... 21 1.3. A FÁK-ORSZÁGOKKAL FOLYTATOTT KÜLKERESKEDELEM ÁRUSZERKEZETE... 23 1.4. ÉRTÉKVÁLTOZÁS ÉS A FORGALOM MEGOSZLÁSA A 2001-2002. ÉVEKBEN... 23 2.1. KAZAHSZTÁN GAZDASÁGI MUTATÓI... 38 2.2. KŐOLAJ TERMELÉS (1998-2003)... 49 2.3. FELTÁRT ÉS POTENCIÁLIS KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ KÉSZLETEK... 50 2.4. AGRÁR TERMÉKEK SZEKTORA... 53 2.5. VÁMSTATISZTIKA (1999-2001)... 55 2.6. KERESKEDELEMI FORGALOM... 56 2.7. KAZAHSZTÁN EXPORTJÁNAK MEGOSZLÁSA ORSZÁGOK SZERINT (2001)... 57 2.8. A KAZAHSZTÁNBA ÁRAMLÓ IMPORT MEGOSZLÁSA ORSZÁGOK SZERINT (2001)... 58 4

2.9. A KAZAH KÜLKERESKEDELEM ÁRUSZERKEZETE (2001)... 59 2.10. KAZAHSZTÁNBA ÁRAMLÓ KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE ORSZÁGOK SZERINT... 60 2.11. KAZAHSZTÁNBA ÁRAMLÓ KÜLFÖLDI MŰKÖDŐTŐKE SZEKTOROK SZERINT... 61 3.1. A MAGYAR-KAZAH KÜLKERESKEDELEM ÁRUSZERKEZET... 64 ÁBRÁK JEGYZÉKE 1.1. AZ EXPORT ÉS IMPORT NÖVEKEDÉSE A FÁK ÁLLAMAIBAN (1994-2002)... 17 1.2. A KERESKEDELEM IRÁNYAI (1994-2002)... 18 1.3. A GAZDASÁGI NYITOTTSÁG NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSA... 20 2.1. GDP SZEKTORONKÉNTI MEGOSZLÁSA (1993, 2001)... 44 2.2. IPARI TERMELÉS... 45 2.3. BEFEKTETÉSEK ÁGAZATOKRA VETÍTVE... 46 3.1. A MAGYAR-KAZAH KERESKEDELEM... 63 3.2. AZ EU ÉS KAZAHSZTÁN KERESKEDELME... 74 3.3. TERMÉKSZERKEZET SZERINTI KERESKEDELEM... 75 5

BEVEZETÉS Szakdolgozatom témája egy közép-ázsiai ország: Kazahsztán. Témaválasztásom elsődleges oka az, hogy felkeltsem a figyelmet egy olyan térség iránt, amely egykoron nagy szerepet töltött be Magyarország, pontosabban a magyar emberek életében; ez pedig a Független Államok Közösségének köztársaságai. A második világháború után Magyarország akarva akaratlanul bekerült a térség, a nagy szovjet birodalom vérkeringésébe. Külkereskedelmi forgalmunk nagy részét ezen államokkal bonyolítottuk. A tervutasításos gazdaság keretein belül elengedhetetlen volt a különböző termékek, nyersanyagok cseréje, hiszen egyes területek bizonyos termékek előállítására szakosodtak. A Szovjetunió összeomlásával viszont radikálisan csökkent a térséggel folytatott kereskedelmünk volumene, megszűntek az egyes területeken fennálló együttműködések. A több évtizedes kényszerkapcsolatok rányomták a bélyegüket a jelenre is. A magyar emberek rossz szájízzel gondolnak vissza azokra az időkre és a rendszerváltás után igyekeztek minden kapcsolatot megszűntetni a térséggel, illetve számos területen, illetve számos területen nem lehetett fenntartani a régi együttműködési, kereskedelmi formákat. Jelentős, jól jövedelmező piacokat vesztettünk el a FÁK-államok területén, amelyeket azóta is nehéz visszaszereznünk. Véleményem szerint nem szabad elhanyagolnunk ezt a régiót. Különböző exportösztönzési módszerekkel a magyar vállalatok segítségére kell sietni, illetve felkészíteni őket az e térségben várható problémákra. Hiszen az önállóvá vált közép-ázsiai országok (Kazahsztán, Tádzsikisztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán) figyelemre méltó erőt képviselnek: 4 millió négyzetkilométeren élő 50 milliónyi embertömeget, világszinten is számottevő nyersanyagkincsekkel rendelkező gazdaságok. Nem véletlen, hogy a Kaukázus államaihoz hasonlóan élénk külföldi érdeklődés kíséri a térség gazdasági-társadalmi fejlődését, és abban nem csekély a nyugati hatalmak beavatkozási kísérlete sem. A Kazah Köztársaságot kiemelve szeretném bemutatni, hogy igenis van keresnivalónk a térségben. Az elmúlt két-három év adatai is alátámasztják ezt a kijelentésemet. A térséggel bonyolított külkereskedelmi forgalmunk évről évre komoly növekedést mutatott. Ez mindenképpen elgondolkodtató és cselekvésre ösztönző tény. A 6

kazah-magyar kapcsolatokat pozitívan befolyásoló múltbeli előnyeinkre támaszkodva fokozatosan kell visszaszereznünk elvesztett piacainkat, illetve új piacokra kell betörnünk. A kazahok mindig különleges jelentőséget tulajdonítottak a magyarokhoz fűződő kapcsolataiknak, bennünket távolabbi, a Magyarországon hazára talált kunokat pedig közeli rokonaikként tartják számon. A kipcsakok révén jóformán sógorok vagyunk, hiszen a kipcsakok besenyők és kunok leszármazottai itt élnek közöttünk: Kazahsztánban ezt annyira komolyan veszik, hogy kifejezetten ezért van tiszteletbeli konzuluk Karcagon. A magyarok iránti rokonszenv mellett jelentős igény tapasztalható a lakosság körében azon termékek iránt is, amelyek tőlünk annak idején a Szovjetunió e távoli tájaira is tisztes mennyiségben eljutottak. Kevésbé vidám kapcsolat viszont az, hogy a második világháború alatt és után sok honfitársuk fordult meg Kazahsztánban nem a maga jóvoltából. Szpasszk városa közelében 2000 ben avattak fel egy óriási temetőt, amelyben a 40-50-es évek lágereiben elhunyt sok ezer német, ukrán, lengyel de még olasz és francia mellett magyarok is nyugszanak. 1 A szélesedő kapcsolatokra jó példa a 2003 májusában köttetett partnerségi megállapodás Almati és Budapest között. A tervezet messze túlmegy a gazdasági kapcsolatok terén megvalósítható együttműködésen. Gyarapítani szeretnék a kulturális, az oktatási, a sport és idegenforgalmi szálakat is. Almati politikai vezetői között is akadnak Magyarországon végzett szakemberek, akik szinte megfertőzik a környezetüket Budapest-nosztalgiájukkal. 2 Szaginbek Turszunov, Kazahsztán magyarországi nagykövetének kijelentését idézve szeretnék egyfajta adni a jelenlegi kapcsolatok továbbfejlesztéséhez, kibővítéséhez: Hatalmas lehetőség van a fejlődésre és a kazahsztáni-magyar kapcsolatok megerősítésére, és ennek megfelelően sok munka. 3 1 Kulcsár István: Kazahsztán, Világvevő Rádió, 2000. november 4. ( www.vilagvevo.radio.hu/adasok/09/kazahsztan.htm ) 2 Farkas József György: A kazahsztáni New York, Népszabadság 2003. május 27. 3 Szabados: Kazah Köztársaság, www.kronika.matav.hu/2003apr/kazahinterju.htm (2003.10.28) 7

1. MAGYARORSZÁG KAPCSOLATAI A SZOVJET UTÓDÁLLAMOKKAL 1.1 Kapcsolatok alakulása 1991 után 1.1.1 Az utódállamokkal fenntartott kapcsolatok alakítása 4 A Szovjetunió 1991-ben történt felbomlását követően a Magyar Köztársaság az utódállamokkal új típusú kapcsolatokat alakított ki. A diplomáciai elismerési folyamatokat a jogi kapcsolatok alapjainak lerakása követte, mely folyamat jelenleg is tart. A magyarországi rendszerváltást követően a korábbi kapcsolatok a szuverén országok kapcsolatrendszerének szintjén alakulnak. Sikerült felszámolni politikai, ideológiai függőségünket és egyenjogú, a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatrendszert kiépíteni az új államokkal. Az időközben bekövetkezett világpolitikai változások, a NATO-hoz történt csatlakozásunk és az Európai Unióval megkezdett csatlakozási folyamatunk szükségessé és időszerűvé teszik a térség országaival folytatott külpolitikánk áttekintését, a helyzetértékelést és a főbb célok újradefiniálását, kiemelve a közép-ázsiai térséget illetve a Kazah Köztársaságot. A Szovjetunió felbomlását követően megalakult a Független Államok Közössége, amely a balti államok kivételével az utódállamok új integrációjának kereteit teremtette meg. Az utódállamok egy részének demokratikus átalakulása eddig csak részben valósult meg. Társadalmaik fejlődése még nem a demokratikus jogállam intézményrendszereinek működéséhez, hanem inkább személyekhez kötött (politikájukban sok a szubjektív elem). A szovjet utódállamokkal fenntartott kapcsolatok fontos szerepet játszanak a magyar külpolitika azon - külpolitikai prioritásaink által meghatározott - egyensúlyi helyzetének kialakításában, amely az európai és az euroatlanti integráció, valamint az integrációból kimaradó országokkal való viszony rendszerében szükséges. 4 Magyarország külgazdasága 2002 (Kiadó: Külügyminisztérium, Budapest 2003) 8

Magyarország számára az európai és euroatlanti integráció alapvető érdek, ugyanakkor az integrációval a földrajzi térséget és a piacot nem hagyja el. Hazánk abban érdekelt, hogy az integrációból kimaradó országokkal külkapcsolatai dinamikájukban és tartalmukban ne essenek vissza. A diplomáciai kapcsolatok felvétele minden utódállammal megtörtént. A kétoldalú megállapodások gyakorlatilag kiterjednek az országok közötti kapcsolatok minden területére, és egyre csökken azon volt magyar-szovjet szerződések száma, amelyek érvényben tartása a kapcsolatok folyamatos fenntartásához szükséges. A magyar külpolitika a szovjet utódállamok vonatkozásában két irányban rendelkezik mozgástérrel: a multilaterális kapcsolatok keretében részt vesz a NATO és részben az EU e térséggel kapcsolatos politikájának formálásában és végrehajtásában, az ET és az EBESZ tagjaként részt vállal az európai biztonság továbbfejlesztésében és a demokrácia vívmányainak kiterjesztésében, illetve a kétoldalú kapcsolatok keretében képviseli nemzeti érdekeit. A posztszovjet térségre vonatkozó magyar külpolitikának összhangban kell lennie az EU és a NATO politikájával, ugyanakkor képviselnie kell nemzeti, nemzetgazdasági érdekeinket. Magyarország egyetértését fejezte ki az EU által elfogadott "Oroszország Stratégiájával kapcsolatban, a magyar külpolitika tagjelöltként kész a dokumentum által előirányzott együttműködésben való részvételre. Érdekünk a formálódó "Ukrajna Stratégia" főbb elemeinek időben történő megismerése, a stratégia kialakításában való részvétel. Törekednünk kell arra, hogy a posztszovjet térséggel kapcsolatos ismereteinket az integrációs szervezetekben is hasznosítsuk. A magyarok érdeke is, hogy kiegyensúlyozott kapcsolatot tartsunk fenn a mindenkori orosz és ukrán vezetéssel. A kétoldalú kapcsolatokban meglévő gyakorlati problémák kezelésének, a rendezett, hosszú távú érdekeinket biztosító gazdasági kapcsolatoknak feltétele a jó viszony. A legfontosabb feltételek adottak a széleskörű gazdasági kapcsolatok fenntartásához, amelyhez a politikai szint kedvező feltételeket teremthet. A kereskedelmi forgalom - alapvetően a magyar export - növeléséhez fel kell mérni lehetőségeinket, és alkalmazkodni kell a bonyolult feltételekhez. A transzkaukázusi és a közép-ázsiai térség országaival - az általunk vallott értékek alapján - hosszú távú konstruktív partneri kapcsolatok kialakítására törekszünk. Kiemelkedő fontosságot tulajdonítunk a béke és stabilitás megőrzésének, a meglévő 9

problémák preventív kezelésének. Demokratikus elveinkkel összhangban, az Észak-atlanti Szövetség tagjaként elkötelezettek vagyunk a térség országainak területi integritása, politikai stabilitása és gazdasági felemelkedése mellett. A rendszerváltás tapasztalatai alapján a térség országainak figyelmébe ajánljuk a piacgazdaságra való áttérés húzóerő jellegét a demokrácia építésében. A régió növekvő jelentősége és kiaknázásra váró lehetőségei alapján indokolt a Transzkaukázusban és Közép-Ázsiában nyomatékot adni jelenlétünknek, esetenként a történelmi hagyományokra épülő együttműködés fejlesztésében való érdekeltségünknek. A kapcsolatokat alapvetően a konkrét gazdasági érdekek figyelembevételével célszerű fejleszteni. 1.1.2 Magyar érdekek a térségben 5 Most tekintsük át a magyarok számára kiemelkedő szereppel bíró és a jövőben nagyobb figyelmet érdemlő tagállamokat. Magyarország több szempontból is jelentősen érdekelt Oroszország stabilitásában. Mint a térséggel közvetlenül határos NATO-peremország; a Magyar Köztársaság számára nem közömbös, milyen fejlődési modell valósul meg Oroszországban és milyen eredményekkel. Az oroszországi befektetési feltételek 2002-ben sem javultak: még mindig számos bürokratikus akadály nehezíti a piacra jutást, és a törvények sem ösztönzik és védik kellően a külföldiek tőkebefektetéseit. 2002-ben a Mol Rt. Vegyes vállalatot hozott létre 50 százalékos tőkerészesedéssel egy szibériai kőolajlelőhely közös művelésére: a 200 millió USD-os befektetés eredményeként a kitermelés 2005 után évi 2,5 millió tonna lesz. A külkereskedelmi forgalom nagyságát tekintve Oroszország ötödik legfontosabb kereskedelmi partnerünk. 5 Magyarország külgazdasága 2002 (Kiadó: Külügyminisztérium, Budapest 2003) 10

1.1. táblázat Magyarország 10 legfontosabb külkereskedelmi partnere a 2002. évi forgalom értékének csökkenő sorrendjében KIVITEL BEHOZATAL M USD Index% Résza.% M USD Index% Résza.% Mindösszesen: 34 337 112,6 100,0 111,7 100,0 37 612 Kiemelt országok összesen: 24 890 112,5 72,5 109,7 64,9 24 426 1. Németország 12 163 112,0 11

35,4 109,0 24,3 9 145 2. Ausztria 2 434 100,7 7,1 104,3 6,9 2 595 3. Olaszország 1 984 104,1 5,8 107,2 7,5 2 838 4. Franciaország 1 944 107,0 5,7 114,5 4,8 1 808 5. Oroszország 455 96,3 1,3 96,4 6,1 2 284 12

6. Nagy-Britannia 1 615 122,9 4,7 107,7 2,8 1 069 7. USA 1 199 78,6 3,5 96,8 3,7 1 379 8. Hollandia 1 457 103,9 4,2 112,0 2,1 783 9. Kína 155 137,3 0,5 156,3 5,5 2 085 10. Svédország 1 484 492,7 13

4,3 126,3 1,2 440 Forrás: Magyarország külgazdasága 2002, p. 304 Nem globális jellegű, de fontos részérdekekként kezelhetjük azokat a problémákat, feladatokat, amelyek mielőbbi megoldásában, illetve tartós rendezésében a magyar fél érdekelt. Ide sorolhatjuk a szovjet adósság törlesztésének hátralévő részét (közel félmilliárd USD), a rendszerben lévő orosz haditechnikai eszközök hadrafoghatóságának biztosításához szükséges szállításokat, illetve a magyar műkincsek visszaszolgáltatásának évek óta húzódó ügyét. A magyar külpolitika prioritásainak mindegyike (szomszédság, magyarság, euroatlanti integráció) érinti Ukrajnát. Érdekeltek vagyunk a független, stabil és demokratikus Ukrajna létében, a sokoldalú kapcsolatok fejlesztésében. Kétoldalú kapcsolataink rendezettek, lényeges problémák nem terhelik. Ukrajna támogatta NATOcsatlakozásunkat, azt nem tartja érdekeivel ellentétesnek. Számunkra is fontos az ukrán- NATO kapcsolatok fejlesztése. Érdekünkben áll az európai és az euroatlanti értékrend Ukrajnán belüli térhódítása, Ukrajna és az Európai Unió közötti kapcsolatok elmélyülése. Az ukrajnai magyarság mintegy 170 ezer főt számlál és a határon túli magyarság legalacsonyabb életszínvonalon élő, a szovjet múlt keserű örökségét magán hordozó részét képezi. Nemzeti érdekünk, hogy identitásuk megőrzésének feltételei javuljanak és biztosítva legyen számukra a szülőföldön való boldogulás reális esélye. A kisebbségi kérdés Ukrajna függetlenné válása óta kiemelt területe külkapcsolatainknak, a nemzeti kisebbségek ügyeivel foglalkozó magyar-ukrán kormányközi vegyes bizottság más szomszédaink felé is példaértékkel bír. Érdekeink kapcsolódási zónája az a közös határtérség, amelyben a magyar kisebbség él, miáltal éppen a kárpátaljai magyar kisebbség válhat Ukrajna erősödő nyugati kötődésének, jól fejlődő államközi kapcsolataink haszonélvezőjévé. Fontos érdekünk fűződik - nem csupán NATO-tagságunk okán - a stabilitás zónájának keleti irányú kiterjesztéséhez, ahhoz, hogy minden lehetséges módon 14

hozzájáruljunk Ukrajna európai és euroatlanti kötődésének erősödéséhez. Stratégiai fekvése, az összeurópai stabilitás és biztonság fennmaradása, valamint gazdasági-kereskedelmi megfontolások alapján nem vagyunk érdekeltek a Belorusz Köztársaság nemzetközi elszigetelődésében. Belorusz geopolitikai helyzeténél fogva összekötő, közvetítő szerepet tölthet be a FÁK- és a balti térség, valamint a közép-európai államok között. A Moldovai Köztársasághoz fűződő kapcsolataink szorosan illeszkednek külpolitikai aktivitásunk fő irányaihoz. Moldovát a térség stabilitása szempontjából fontos partnerünknek tekintjük. Jelentős politikai és gazdasági érdekeink fűződnek belső demokratikus rendjének megszilárdulásához, fenyegetettségtől mentes külső környezetének megőrzéséhez, a kétoldalú kapcsolatok sokrétű fejlesztéséhez. A kaukázusi és közép-ázsiai térségben közvetlen külpolitikai érdekeink elsősorban a térség általános demokratizálódásához és a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséhez fűződnek. Számunkra is fontos, hogy ezen országok megőrizzék függetlenségüket, politikai mozgásterüket és kapcsolataik sokrétűségét. Közép-Ázsiában Kazahsztán mellett gazdaságilag a "földgáz-nagyhatalomnak" számító Türkmenisztán a térség egyik legígéretesebb állama, míg a régióban az egyik legnagyobb kereskedelmi forgalmat Üzbegisztánnal bonyolítjuk, amely gazdag ásványkincs-tartalékokkal rendelkezik, és a világ negyedik gyapottermelője. Míg Kazahsztán, Kirgizisztán - és részben Tádzsikisztán is - a széles körű integráció szükségességét hirdeti, addig Üzbegisztán elsősorban a kétoldalú kapcsolatrendszer fejlesztését támogatja és a közép-ázsiai országok szoros együttműködését csak gazdasági téren tartja célszerűnek. Üzbegisztán - Kazahsztántól és Kirgizisztántól eltérő módon - továbbra sem liberalizálta gazdaságát. A térség mindegyik államának külpolitikájában jelen van a külkapcsolatok diverzifikációja: kapcsolatépítés a Kelet és Nyugat országaival egyaránt. A régió államai - Tádzsikisztán kivételével - csatlakoztak a NATO békepartnerségi programjához és tagjai az EBESZ-nek. A Kaszpi-tenger szénhidrogén kincseinek köszönhetően rohamosan nő a 15

térség nemzetközi gazdasági, stratégiai és politikai jelentősége. 1.2 Integrációs törekvések a szovjet utódállamok között Ma már több mint 11 éve, hogy a Szovjetunió szétesése után az utódállamok létrehozták a Független Államok Közösségét (FÁK). Az integráció szempontjából a közösen elhatározott egyik legfontosabb törekvés a szabadkereskedelmi övezet megteremtése volt, de 8 év alatt csak igen lassú előremozdulás történt. A Közép-Ázsiai Gazdasági Közösséget 1994 elején hozta létre Kazahsztán és Üzbegisztán, majd még ugyanazon évben csatlakozott Kirgizisztán és 1998-ban Tádzsikisztán. A Közösség célja elsősorban a gazdasági integráció, a regionális biztonság megőrzése. Az 1995-ben létrejött Vámszövetség tagjai az utódállamok közötti szorosabb gazdasági együttműködés hívei: Oroszország, Fehéroroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán 2000 októberében létrehozta az Eurázsiai Gazdasági Közösséget (EÁGK), 2001 májusában az államfők elfogadták a szervezet tevékenységét szabályozó alapdokumentumot. A szervezet gyakorlatilag megteremti a szabadkereskedelmi övezetet, és a többlépcsős megvalósítás elvezet az áruk, szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlásának megteremtéséhez. 2003-ban újabb integrációs kezdeményezés gondolata merült fel. A Független Államok Közössége 12 tagországából négy Ukrajna, Oroszország, Fehéroroszország és Kazahsztán szorosabb együttműködésre és a kereskedelmi korlátok leépítésére törekszik. A négy állam a FÁK jaltai csúcstalálkozóján határozott erről. Meghatározó indokként említették azt a tényt, hogy a Szovjetunió korábbi köztársaságai a szovjet időkben kereskedelmük 79 százalékát egymás között bonyolították. 2002-ben ez már csak 26 százalék volt. Az orosz elnök (Vlagyimir Putyin) szerint a jaltai terv megvalósítása a FÁK minden államának nemzeti érdeke. A nyolc további FÁK-államot később hívják meg a gazdasági közösségbe, amely az áruk, a tőke és a munka szabad mozgását, valamint az egységes vámok elérését tűzi ki célul. 6 A FÁK-on belüli integrációtól leginkább tartózkodó államok képviselői a GUUAM (Grúzia, Ukrajna, Üzbegisztán, Azerbajdzsán és Moldova) regionális egyesülést 1997-ban még konzultatív fórumnak nyilvánították, de ma már az EÁGK ellensúlyozása céljából a 6 Figyelő (2003. szeptember 19.) FÁK: Kereskedelmi korlátok leépítése 16

szervezet nemzetközi elismertetésére törekednek. Államfőik 2001. június 7-én Jaltában elfogadták a GUUAM-országok együttműködésének elveiről szóló alapokmányt. Kidolgozták a szabadkereskedelmi övezetről és a konzuli segítségnyújtásról szóló megállapodás tervezetét is. 7 Kirgizisztán és Grúzia után Moldova is a WTO tagja lett. Tádzsikisztán és Türkmenisztán esetében még nem kezdődtek meg a tagfelvételi tárgyalások, míg a többi FÁK-tagállam tárgyalásai különböző állapotban vannak. 1.3 A FÁK gazdaságának helyzete A Szovjetunió szétesését kísérő sokkot követően az elmúlt tíz év alatt felélénkült a FÁK gazdasága. 2002-ben minden tagállamban gazdasági élénkülés volt tapasztalható: a GDP növekedett, többségükben az infláció mérséklődött, a lakosság jövedelmi viszonyai javultak, az állami költségvetés GDP-hez viszonyított hiánya csökkent. Az átalakulási folyamat kezdeti negatív mérlegét követően a kereskedelemben is jelentős növekedést realizált az országcsoport. 1993 és 2002 között 154 százalékos bővülést produkált az export és 128 százalékot az import oldal. Bár az 1998-as orosz válság egy időre megtörte ezt a növekedési ütemet. 1.1. ábra Az export és import növekedése a FÁK államaiban (1994-2002) 250 200 150 Export növekedése Import növekedése 100 50 0-50 7 Ludvig Zsuzsa: A FÁK nem nőnek az égig; Cégvezetés 2000/5. szám Moldova Ukrajna 17

Forrás: IMF 8 Földrajzi viszonylatban is lényeges orientációváltás ment végbe a FÁK kereskedelmében. Miközben 1990-ben a nem orosz köztársaságok szovjet blokkon belüli kereskedelme elérte a 80 százalékot, addig ez az érték 1994-ben már csak 33 százalék, 2002-ben pedig mindössze 25 százalékot mutatott. Ludvig Zsuzsa 9 tanulmánya alapján a legjelentősebb okok, amelyek ezt a változást gerjeszthették a következők: a FÁK-országok párhuzamos módon kialakult külkereskedelmi szerkezettel rendelkeznek; az országok gazdasági szerkezete egyre primitívebbé kezd válni. Csak nyersanyagkincseit és esetleg más alacsony feldolgozottsági fokú termékeit tudja értékesíteni a fejlett országok piacain, így a tudomány- és technológiaintenzív ágazatok kezdenek leépülni; a FÁK gyenge működési mechanizmusa; intenzív távol-külföldi kapcsolatépítés; az egyes tagállamok különböző tarifális és nem tarifális diszkriminációs gyakorlata. 1.2. ábra A kereskedelem irányai (1994 és 2002) 2002 1994 Egyéb 26% FÁK 25% Egyéb 22% Más Más átalakulóban átalakulóban lévő USA EU lévő gazdaságok EU 5% 31% gazdaságok 10% 30% 13% USA 8 Katrin Elborgh-Woytek: Of Openness and Distance: Trade, Developments 5% in the CIS, 1993-2002 IMF Working Paper, 2003 (WP/03/207) 9 Ludvig Zsuzsa: FÁK, MTA VKI 2000, Műhelytanulmányok 30. szám (2000. december) FÁK 33% 18

Forrás: IMF 10 Számos FÁK-ország gazdasága az exportált áruk és az export piacok nagyfokú koncentrációját mutatja, ami nagyban tükrözi természeti adottságukat és a szovjet munkamegosztás örökségét. Például Kazahsztán, Azerbajdzsán, Oroszország és Türkmenisztán exportjában fontos helyet kap a kőolajexport, sőt a két utolsó még jelentős földgázexportőr is. A legutóbbi adatok szerint az egyes országok első három legfontosabb exportterméke a FÁK-országok összexportjának a 67 százalékát képezi. Az áruk és a piacok ilyen fajta koncentrációja sebezhetővé teszi a tagállamok gazdaságát a világpiaci változásokkal és egyes piacokon tapasztalható fejlődéssel szemben. A FÁK-államok kereskedelmi nyitottsága jelentősen emelkedett a 90-es években. 5 százalékról (1992) 15 százalékra (1997) nőtt, majd az orosz válság következményeként kicsit visszaesett; 2002-ben 12 százalékot mutatott. A három legnyitottabb ország: Belorusszia, Moldova és Üzbegisztán sem közelíti meg akár az EU akár a kelet-középeurópai országok szintjét sem. 11 10 Katrin Elborgh-Woytek: Of Openness and Distance: Trade, Developments in the CIS, 1993-2002 IMF Working Paper, 2003 (WP/03/207) 11 Katrin Elborgh-Woytek: Of Openness and Distance: Trade, Developments in the CIS, 1993-2002 IMF Working Paper, 2003 (WP/03/207) 19

1.3. ábra A gazdasági nyitottság nemzetközi összehasonlítása (százalékban) 60 50 40 30 20 10 0 Moldova Ukrajna KKE EU Forrás: IMF 12 1.4 A FÁK tagállamainak szerepe Magyarország gazdaságában A rendszerváltozás hatására mind a FÁK-tagállamok egymás közötti mind Magyarország és a Független Államok Közösségének köztársaságai között csökkent a termékforgalom. (Lásd 8. oldal) Magyarország külkereskedelmi forgalmának csupán 5,2 százalékát teszi ki a FÁKkal való kereskedelem, melynek több mint 80 százalékát Oroszországgal bonyolítjuk. 13 Mégis megéri figyelmet szentelni ennek az országcsoportnak. Számos tagország komparatív előnyeit tekintve teljesen más szerkezetet mutat, mint Magyarország. A kapcsolatok továbbfejlesztésével mindkét fél jelentős előnyökhöz juthat. 12 Katrin Elborgh-Woytek: Of Openness and Distance: Trade, Developments in the CIS, 1993-2002 IMF Working Paper, 2003 (WP/03/207) 13 Magyarország külgazdasága 2002 (Kiadó: Külügyminisztérium, Budapest 2003) 20

1.2. táblázat Értékváltozás és a forgalom megoszlása a 2002. évben (%) Index (2002/2001) Megoszlás KIVITEL BEHOZATAL KIVITEL BEHOZATAL Összesen: 112,6 111,7 100,0 100,0 Fejlett országok 112,0 107,6 82,0 66,8 Közép- és Kelet-Európa 112,0 111,7 14,0 16,6 Fejlődő országok 127,2 132,0 4, 16,6 OECD országok 112,6 109,1 86,1 73,3 Európai Unió 113,8 108,7 75,1 56,3 EFTA 102,8 107,3 1, 1, CEFTA 112,1 119,4 9, 8, FÁK-országok 105,9 103,8 2, 7, Forrás: Magyarország külgazdasága 2002, p. 303 Magyarország az elmúlt évtizedben valamennyi FÁK-tagállammal megteremtette a gazdasági-kereskedelmi együttműködés piaci alapokon nyugvó intézményes jogi kereteit. Az alapdokumentumokat a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokról szóló kormányegyezményeket és egyes kiemelt országokkal a kereskedelmi-gazdasági együttműködési kormányközi bizottság létrehozásáról, továbbá a kettős adóztatás elkerüléséről és a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről aláírt megállapodásokat jelentik. 14 A legfontosabb gazdaságdiplomáciai feladatot a kereskedelmi akadályok felszámolása, az 1999-ben zuhanásszerűen visszaesett forgalom, elsősorban a magyar export bővítési lehetőségeinek feltárása, a kétoldalú kapcsolatok egyezményes jogi bázisának további korszerűsítése, az ágazati kapcsolatok, a mezőgazdasági és ipari kooperáció bővítése, a kölcsönös befektetések áruforgalmat generáló hatásának kihasználása jelentette. Aktívan támogatjuk az utódállamok (mindenekelőtt Oroszország, Ukrajna, Fehéroroszország) WTO-hoz való közeledését, amely nem csupán világgazdasági integrálódásukat segítheti, de a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok javulását is eredményezheti. Az utóbbi időben a magyar piacvédelmi intézkedések előkészítésének, bejelentésének és bevezetésének kérdése is a figyelem középpontjába került Oroszország, 14 Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben (Kiadó: Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., 1999 Budapest) 21

Ukrajna és Fehéroroszország esetében. Előrelépésként értékelhető, hogy kialakult az érintett partnerekkel a WTO normák szerinti párbeszéd, és a vitarendezés mechanizmusa. Ennek eredményeként az ukrán és fehérorosz partnerrel önkorlátozási megállapodások jöttek létre, az orosz fél pedig eltörölte a néhány magyar élelmiszertermékre ellenintézkedésként bevezetett büntetővámokat. 2002-ben a régióba irányuló magyar kivitel (822,2 millió USD) 5,9 százalékkal nőtt, az import (2940,8 millió USD) szintén bővült (3,8 százalék), ellentétben a 2001-ben tapasztalt enyhe visszaeséssel, amely elsősorban a szénhidrogén-árak csökkenésével volt magyarázható. Exportunkban 2,4 százalék, importunk 7,8 százalék a FÁK-országainak részesedése, mindkét érték csökkenő mértéket mutat a 2001-es adatokhoz viszonyítva. Ennek egyik oka Oroszország túlsúlya a magyar külkereskedelmi forgalomban. 15 Oroszországot leszámítva, a többi tagállammal nagymértékben bővült a termékforgalmunk: az export értéke (367 millió USD) 20,9 százalékkal, az importé (656,8 millió USD) 41,6 százalékkal nőtt. A százalékos adatokból is látszik, hogy a térségből származó import növekedése kétszeres értékét mutatja az export növekedésének. Ezáltal a külkereskedelmi forgalom relációjában fennálló passzívumunk is tovább nőtt (-289,4 millió USD). Áruforgalmunkban elsősorban a feldolgozott termékek, gépi berendezések és a nyersanyagok dominálnak. A fontos energiahordozó-import nagy része (76,1 százaléka) a régióból, ezen belül is nagy százalékban Oroszországból származik, mert beszerzésük innen a leggazdaságosabb. 15 Magyarország külgazdasága 2002 (Kiadó: Külügyminisztérium, Budapest 2003) 22

1.3. táblázat A FÁK-országokkal folytatott külkereskedelem áruszerkezete (M USD) KIVITEL BEHOZATAL EGYENLEG 2001 2002 2001 2002 2001 2002 Összesen: 776,2 822 2833,2 2941-2057 -2119 Élelmiszer, ital, dohány 197,6 210,0 15,9 8,5 181,6 201,5 Nyersanyagok 17,0 15,2 135,3 147,6-118,4-132,4 Energiahordozók 3,3 1,5 2103,3 2099,5-2100 -2098 Feldolgozott termékek 419,7 460,5 496,2 567,1-76,5-106,6 Gépek, gépi berendezések 138,7 135,0 82,8 118,2 55,9 16,8 Forrás: Magyarország külgazdasága 2002, p. 310 1.4. táblázat Értékváltozás és a forgalom megoszlása a 2001-2002. években (%) (1.3. táblázat alapján) Index (2001/2000) Index (2002/2001) Megoszlás(2002) Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Kivitel Behozatal Összesen: 109,3 96,6 105,9 103,8 100,0 100,0 Élelmiszerek, ital, dohány 92,9 117,3 106,3 53,7 25,5 0,3 Nyersanyagok 53,9 80,4 89,3 109,1 1,8 5,0 Energiahordozók 122,9 100,5 46,5 99,8 0,2 71,4 Feldolgozott termékek Gépek, gépi berendezések Forrás: Magyarország külgazdasága 2002, p. 310 123,0 98,4 109,7 114,3 56,0 19,3 113,7 53,3 97,3 142,7 16,4 4,0 Forgalmunk mind az együttműködő országokat, mind az áruösszetételt tekintve erősen koncentrált. Jellemzően Oroszországba, Ukrajnába és Fehéroroszországba kerül az export mintegy 91 százaléka, és innen származik az import mintegy 96 százaléka. Az áruforgalom szerkezete lényegesen nem változott az elmúlt évben: az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek részaránya kissé csökkent, a feldolgozott termékeké nőtt. 23

A régióból származó magyar behozatal közel háromnegyede energiahordozó. A régió országaiban a gazdaság további stabilizálódása, esetenként mérsékelt növekedése várható. A magyar export érdemleges bővülésére akkor van lehetőség, ha ki tudjuk használni a kapcsolatainkban korábban megszerzett tapasztalatokat, megfelelő árakkal, finanszírozási háttérrel tudunk megjelenni a piacon. 24

2. KAZAHSZTÁN 2.1 Politikai helyzet 2.1.1 Kazahsztán megalakulása 16 Kazahsztán, mint politikai egész a szovjet birodalom megalakulása után jött létre. 1920-ban az Orosz Föderáció joghatósága alatt megalakult a Kirgiz Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság. Az oroszok a kirgizekkel azonosították a kazah népet, azért hogy megkülönböztessék őket a kozákoktól, akikhez valójában semmi rokoni szál nem fűzi őket. Az 1924-25-ös Közép-Ázsiai Nemzeti Elhatárolás eredményeként néhány kazahok által lakott területet a Kirgiz Köztársasághoz csatoltak. 1932-ben a Karakalpak régiót elválasztották a köztársaságtól. Kazahsztánt 1936-ban emelték Egyesült Köztársaság rangra, hivatalos néven Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság lett. A többszöri 16 Modern and recent history of Kazakhstan, http://www.president.kz/main/mainframe.asp?lng=en; 2003.10.08 14 h 25

határátrajzolások ellenére Kazahsztán fő körvonala nem változott a szovjet időszak korai szakasza óta. A Szovjetunió 1991. december 16-i felbomlása óta Kazahsztáni Köztársaság néven kinyilvánította függetlenségét. 2.1.2 Politikai szerkezet Az ország kormányzása elnöki rendszerben működött, önálló törvényhozó, végrehajtó és igazságszolgáltató testülettel. A függetlenség korai éveiben a végrehajtó hatalom megszilárdította pozícióját a másik kettővel szemben. Ez a tendencia átterjedt a helyi kormányzatokra is, amelyek az autonómia magas fokát élvezték még az 1995-ös Alkotmány szerint is. Oroszországhoz hasonlóan a törvényhozó és végrehajtó testületek funkciói között helyi szinten egyfajta hiány volt tapasztalható. Az utóbbi hatalma intenzíven nőtt a Szovjetunió utolsó és a függetlenség első éveiben, és eljutott arra a szintre, hogy jelentést közvetlenül az elnöknek köteles tenni, megkerülve a helyi tanácsokat és a központi kormányzat minisztériumait. Ma az ország 16 adminisztratív egységre oszlik. A 16 Akimot, akik a polgármesterhez hasonló státuszban vannak, az elnök nevezi ki és jelentésüket is közvetlenül neki teszik. Az államfői státuszt a Köztársaság Elnöke tölti be, az állampolitika alakításában meghatározó személyiség. Általános, közvetlen és titkos választójog alapján 5 éves periódusra választják. A fegyveres erők főparancsnoki posztját is ő tölti be. A miniszterelnök a Miniszterek Kabinetjének elnöke és Kazahsztán kormányfőjeként tevékenykedik. 1997-ben az Elnök a kormány nagyszabású átszervezését rendelte el, eredményeként jelentősen csökkent a kormányzati testületek és a kormány személyzetének száma. A parlament a törvényhozó testület legfelsőbb képviselője. A parlament két házból áll: Szenátus és Mazhilis (alsóház). Az alsóházi választások általánosak, közvetlenek és titkosak. A Mazhilis-ben 77 képviselő foglal helyet. A következő választások 2004-ben lesznek. A Szenátust közvetett és titkos szavazás útján választják meg, 39 tagja van. A parlament hivatali státusza 4 évre szól. A végrehajtó hatalom feje Kazahsztánban a kormány. A kormány a miniszterelnök fennhatósága alá tartozik és a köztársaság 26

parlamentjének tartozik felelősséggel a kormányzati programok jóváhagyásával vagy megváltoztatásával kapcsolatban. 17 A jelentős politikai döntések az elnök, a kormány és a parlament hatáskörébe tartoznak. A Kazahsztánban működő legfelsőbb állami szervek jelenleg fennálló struktúrája biztosítja a fontos politikai megoldások hatékony alkalmazását. A Kazahsztáni Köztársaság Alkotmányának szigorú végrehajtását biztosítandó megalapították az Alkotmányi Tanácsot. 2.1.3 Politikai pártok A politikai pártok nagyon kis szerepet játszottak Kazahsztán politikájában. Ezért nemcsak maga az elnök okolható, hanem az egész társadalom, amely a vitával ellentétben a konszenzus híve. A következő pártok képezték a legjelentősebb erőt Kazahsztán történetében: Kazahsztáni Szocialista Párt (Kommunista Párt utódja), Kazahsztán Népi Kongresszusa, Népek Egységének Pártja. 1996-ban egy értelmiségieket tömörítő csoport elindította az Azamat nevű mozgalmat, több demonstrációt szerveztek a kormány politikája ellen. Több kisebb nemzeti párt is alakult, mint a Republikánus Párt, Alas, Yedinstvo és a Szláv Mozgalom-Lad. 18 Az 1990-es évek végén két új politikai párt kezdte el tevékenységét, a Kozák Unió és az új Pro-Nazarbajev Mozgalom Kazahsztánért 2030. Bár a nyugati értelemben vett pártpolitikai élet gyenge maradt, jelentős Nazarbajev elnök 1998-as alkotmányi reform javaslata, mely szerint az államnak támogatnia kell a nyugati típusú politikai pártok szervezését. Bár Kazahsztánban számos nemzeti kulturális központ, közel 40 párt és 700 társadalmi szervezet működik, de a hatalom teljes egészében az elnök kezében koncentrálódik. A kellő hatalommegosztás hiánya miatt a nemzetközi szervezetek - köztük az EBESZ is - kritikával illették a kazah állam-modellt. A kazahok minden ilyen esetben ázsiai hagyományaikra, népük mentalitására, az európaitól eltérő kultúrájukra és fejlődésükre hivatkoznak. Kazahsztánban 1999. szeptember 17-én, és október 10-én soros parlamenti felsőházi, illetve alsóházi választásokat tartottak, amelyek eredményeként a törvényhozó testületben az elnökhöz közelálló Otan párt (30, 89%) szerzett többséget, 17 Eastern Europe and the Commonwealth of Independent States 1999; Europa Publ. London 18 Eastern Europe and the Commonwealth of Independent States 1999; Europa Publ. London 27

amelyet a Kommunista Párt (17, 75%), az Agrárpárt (12, 63%), illetve a Polgári Párt (11, 23%) követett. Tekintettel arra, hogy az "Otan" párt még a választások előestéjén szövetségre lépett az Agrárpárttal és a Polgári Párttal, a parlamenti struktúra kétpólusúvá vált, a törvényhozásban egyedül a Kommunista Párt számít ellenzéknek. A parlamenten kívül rekedt ellenzéki pártok - Azamat Demokrata Párt (4, 57 %), Kazahsztán Népi Kongresszusa (2, 83 %), Alas Párt (2, 76 %), Megújulás Párt (1, 97 %), Munka Pártja (1, 38 %) - csalással vádolták a kormányzatot és új választások kiírását, követelték. Az EBESZ 200 fős megfigyelő csoportjának értékelése ugyancsak jelentős fenntartásokat fogalmazott meg a választások tisztaságával kapcsolatban kiemelve, hogy azok messze nem ütötték meg a nemzetközi normákat. 19 2002. július 15-én életbe lépett a parlament által elfogadott, az Alkotmánybíróság által az alaptörvénnyel összhangban lévőnek talált új párttörvény. Eszerint a már bejegyzett pártoknak is újra kellett regisztráltatniuk magukat 2003. január 17-ig az új, irreálisan szigorú rendelkezések szerint (50 ezer fős párttagság és országos jelenlét követelményei). Az EBESZ /ODIHR, az USA és az EU is aggodalmát fejezte ki a demokráciát korlátozó törvény életbelépésekor (az EU nyilatkozathoz társult országként csatlakoztunk). 2.1.4 Elnöki hatalom 1984-ben Nazarbajev megkapta a Kazahsztáni Miniszterek Tanácsának elnöki posztját és 1989-ben a Kazahsztáni Kommunista Párt első titkári címét. 1989 szeptemberében politikai és adminisztratív reformokat vezetett be, kibővítette a Legfelső Szovjet elnöki hatáskörét. 1990 februárjában ezt a posztot is elnyerte. 1991 decemberében Nursultan Nazarbajev-et választották meg Kazahsztán első elnökévé, öt évre szólt a mandátuma. Hatáskörébe tartozott a hivatalnokok kinevezése és leváltása minden szinten, illetve rendeleteket hozhat a parlamenti törvényhozás ellensúlyozásaként. 1991. december 1-én egyetlen jelöltként indult az elnöki választásokon, ahol a lakosság 98,8 százaléknak elnyerte támogatását. A szovjet rezsim utolsó éveiben jelentős szerepet játszott az összunió politikájának alakításában. Nazarbajev elnök legnagyobb vívmány az, hogy képes volt megőrizni a politikai egyensúlyt az orosz és kazah pártok között. Habár a tekintélyelvű kormányzása nem 19 Country Commercial Guide Kazakhstan, Fiscal Year 2003 28

segítette elő a többpárti demokrácia fejlődését, stabilizáló erőként hatott az országban és a régióban. A Kazah Köztársaság 1995. augusztus 30-án megtartott referendummal új alkotmányt fogadott el. Ez a francia alkotmány főbb elemeinek átvételén alapul, az elnök szinte teljhatalommal rendelkezik minden kérdésben. A miniszterelnöknek csak gazdasági kérdésekben van döntési jogköre. A főbb külpolitikai kérdésekben az elnök véleménye a mérvadó. A Parlament 1998. október 8.-i döntése alapján 1999. január 10-én előrehozott elnökválasztásokat tartottak Kazahsztánban. Ennek előkészítésére Nazarbajev elnök már hónapok óta készült, ugyanis joggal tartott attól, hogy az ország gazdasága az eredetileg 2000. decemberében esedékes elnökválasztásig kritikus helyzetbe kerül, ami jelentősen csökkentette volna győzelmi esélyeit. Emellett, a kazah ellenzék elsősorban Kazsegelgyin volt miniszterelnök aktivitása és népszerűségének fokozatos növekedése is gyors intézkedésre késztette az elnököt. Forrás: http://www.president.kz/main/mainframe.asp?lng=en Kampányának keretében 1998. szeptember 30-án publikálta a kazah néphez intézett felhívását 20, amelyben a demokrácia további kiszélesítése melletti hangzatos elkötelezettségének adott hangot. (www.bisnis.doc.gov/bisnis/bisdoc/0307kzccgfy04.htm - 2003.09.14, 14h) 20 Address of the President of the Republic of Kazakhstan to the People of Kazakhstan; September 30, 1998 - http://www.president.kz/main/mainframe.asp?lng=en, 2003.10.08 14 h 29

Kazahsztán politikai reformjának a középpontjában a demokratizálódás és politikai liberalizáció fog állni: 1. szabad és tisztességes választások; 2. a pártok szerepének megszilárdítása a politikai rendszerünkben; 3. a Majilis és a Szenátus autonómiájának biztosítása és megerősítése a stabilitás érdekében; 4. a polgári társadalom építését elősegítő nem kormányzati szervezetek szerepének erősítése; 5. a bíróság függetlenségének biztosítása; 6. a sajtó függetlenségének és szabadságának fenntartása; 7. a nők társadalomban betöltött szerepét növelni. Az előrejelzéseknek megfelelően Nazarbajev győztesen került ki a választásokból. A sietős előrehozatalt azonban az elnök tekintélyének további meggyengülésétől való félelem motiválta. A nemzetközi demokratikus normák megsértésével megvalósított pozícióbiztosítás kiváltotta a nyugati világ kritikáját. 2.1.5 Belpolitikai helyzet Kazahsztánban, a sajátos nemzetiségi arányok (44,3 % kazah, 35,8 % orosz) ellenére a függetlenség közel 10 éve alatt sikerült a belső békét megőrizni, az etnikai konfliktusoknak elejét venni. Nazarbajev elnökre a kazah nemzeti értelmiség nagy nyomást gyakorolt a kazah államnyelv bevezetése, valamint az ország területén lévő nukleáris robbanófejek megtartása érdekében. Az orosz lakosság pedig a kettős állampolgárság bevezetését követelte. Nazarbajev elnök 1994 végére sajátos kompromisszumot teremtett. Az államnyelv kérdésében engedett az orosz lakosságnak: az orosz hivatalosan egyenrangú nyelv maradt a kazahhal, a mindennapi életben pedig megőrizte pozícióit. A kazah vezetés az EBEÉ 1994 decemberi budapesti csúcstalálkozóján aláírta azt a nyilatkozatot, amelyben a Kazah Köztársaság lemondott az atomfegyverekről. Az ország nukleáris biztonságát Oroszország, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország szavatolják. Az állampolgárság kérdésében azonban az orosz lakosságnak a kettős állampolgárságot nem engedélyezték. 30

A kazah vezetés szakított a nemzetállam megteremtésének - bel- és külpolitikailag veszélyes - tervével. Az oroszok és a kazahok közötti ellentéteket tompítani akarják. Ezt szolgálta Abaj Kunanbajev (1845-1904) költő és gondolkodó emlékének felelevenítése 1995 nyarán, aki a kazahok orosz segítséggel történő modernizálását hirdette. Az ország területén lévő zárt etnikai tömbök - a kazahok számára kedvező - megbontását szolgálja az ország fővárosának Almatiból Akmolába (1998. május 6.-tól az új főváros nevét Akmoláról elnöki rendelettel Asztanára változtatták) történő átköltöztetése, ez ugyanis az ország északi, eddig nagyrészt orosz nemzetiségűek által lakott részét jelenti. A főváros áthelyezésével Nazarbajev elnök egy esetleges orosz elszakadási törekvésnek akarja elejét venni. 21 A 2001. szeptember 11-i terrorista támadás után a kazah belpolitikában is lehetett látni a rendszer szigorodásának bizonyos jeleit, de ezek egyelőre nem változtattak minőségileg az eddigi helyzeten. 2001 végén illetve 2002 elején pedig már tanúi lehettünk az ellenzék bizonyos fokú, s valószínűleg csupán formális erősödésének: bejegyezték a Kazahsztán Demokratikus Választása nevű új ellenzéki tömörülést. A hatalom gyakorlásának autoriter stílusából adódóan - az alkotmányos garanciák ellenére Kazahsztánban gyakran megsértik az emberi jogokat, a demokrácia elveit, csak korlátozottan érvényesül a szólás- és sajtószabadság. Mindazonáltal a kazah sajtó sokkal szabadabb és kritikusabb, mint több más közép-ázsiai országban. A bírói hatalom függetlensége is csak korlátozottan érvényesül, ami nehezíti a korrupció elleni harcot is. Látni kell tehát, hogy az országban kialakultak a demokratizálódás folytatásának feltételei, struktúrái, bár ezek hatékony és teljes funkcionálása még várat magára. 22 2.1.6 Külpolitikai orientáció A Kazah Köztársaság a közép-ázsiai térség egyik meghatározó középhatalma. Tagja az EBESZ-nek, az Euro-atlanti Partnerségi Tanácsnak, részt vesz a NATO Partnerség a Békéért programban, intézményesített kapcsolata van az Európai Unióval. Érdekelt az Európa Tanáccsal való kapcsolatok intézményesítésében. A politikai elit a demokratikus értékrend melletti deklarált elkötelezettség és a politikai gyakorlat között húzódó ellentmondást, a jogállamiság és a civil társadalom 21 Investment Guide for Kazakhstan, Paris, OECD, 1998 22 http:// www.hrw.org/press/2003/06/kazakhstan063003ltr.htm - 2003.11.06, 14 h 31

építése, az emberi jogok érvényesülése terén meglévő hiányosságokat a nyugatitól eltérő kulturális-civilizációs környezet túlhangsúlyozásával igyekszik enyhíteni. A kazah diplomácia az ország geopolitikai helyzetéből 23 kiindulva három meghatározó pólus - Oroszország, USA, Kína - között egyensúlyozva képviseli nemzeti érdekeit, miközben növekvő szerepet játszanak az EU-tagországokkal fenntartott kapcsolatok is. Prioritásnak tekinti a FÁK-térséghez fűződő kapcsolatok erősítését. Kezdeményezője egy ázsiai biztonsági mechanizmus (Ázsiai Biztonsági és Bizalomerősítő Értekezlet) létrehozásának. Ezen a fórumon a tágabb értelemben vett térség országainak képviselői szoktak találkozni. Ezeken az összejöveteleken egy asztal mellett foglalnak helyet olyan országok vezető képviselői, mint Irán és Izrael. A legutóbbi csúcstalálkozón megfogalmazódott az az igény, hogy a fórum szervezetté alakuljon át. A kazah diplomáciát bízták meg e lépés előkészítésével. Az ország számára biztonságpolitikai kihatású körülmény az iszlám radikalizmus új hulláma és az északi, orosz ajkúak által lakott körzetekben jelentkező ultra-nacionalista szeparatizmus. Kazahsztán a nemzetközi közösség megítélésében a régió egyik fontos, jó gazdasági perspektívával rendelkező állama. Szénhidrogén tartalékainak köszönhetően a nemzetközi befektetések (kb. 10 milliárd USD) egyik célországa. Gyorsuló ütemben folytatódik a húzó ágazatnak számító olaj- és gázszektor projektjeinek megvalósítása. Nyugati szakértők szerint 2020-ig mintegy 67 milliárd USD áramlik a Kaszpi-térségbe, amely nagyságrendileg összevethető az északi-tengeri olajberuházások volumenével. Figyelemre méltó, hogy az USA 2002-ben piacgazdaságnak ismerte el Kazahsztánt. Kazahsztán önálló külpolitika 24 megvalósítására irányuló törekvéseit fékezi Oroszország, amely - részben az orosz etnikum (a lakosság 35,8 százaléka) támogatása, részben igen jelentős, évszázados múltra visszatekintő gazdasági pozíciói révén, továbbá az iszlám radikalizmus új hulláma ellenpólusaként - komoly befolyást képes gyakorolni a fiatal kazah államra. A jelenlegi kazah külpolitika Oroszországtól való relatív függetlenedése meghatározó mértékben a Nyugat jelentős támogatásának, közvetlen tőkebefektetéseinek köszönhetően érvényesül. Ugyanakkor a kazah-orosz viszony stratégiai jelentőségű Asztana számára: a kiterjedt területtel, de viszonylag gyér lakossággal rendelkező ország perspektivikus fenyegetést lát a közeli Kínában, amelyet kizárólag egy Oroszországgal kialakított partnerség keretében tart kezelhetőnek. Kazahsztán a 23 Mustafa Aydin: New Geopolitics of Central Asia and the Caucasus, SAM Papers (Ankara, SAM, 2000) 24 Tuleutai Suleimanov: Kazakhstan s Foreign Policiy in a Bilateral and Regional Context, Foreign Policy Papers (Budapest, Magyar Külügyi Intézet, 1998) 32

közelmúltban megerősítette tagságát az 1999 májusában megújított FÁK kollektív biztonsági szerződésben Tagja az új FÁK integrációs szervezetnek, az Eurázsiai Gazdasági Közösségnek. A kazah külpolitika három pillérét jelzi az ország részvétele a NATO PfP programjában, valamint az 1997 áprilisában, Sanghajban aláírt kínai-orosz-kazah-kirgiztadzsik határ-megállapodás is. (Shanghai-5) A kazah vezetés a közép-ázsiai államok összefogására is törekszik. Kazahsztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán valamint Kirgizisztán (ritkábban Türkmenisztán) vezetői rendszeresen találkoznak, s egyre bővülő gazdasági - sőt biztonsági - együttműködés alapjait vetik meg. "Centrazbat" néven közös - kazah-üzbég-kirgiz - békefenntartó haderőt hoztak létre, amely a NATO-val a PfP keretében - rendszeres együttműködést valósít meg. Egyetértenek abban, hogy a közép-ázsiai térséget atomfegyvermentes övezetté nyilvánítsák, s elképzelhető, hogy egy ilyen tartalmú dekrétum még 2002-ben aláírásra kerül. 1997. január 10-én Biskekben a kazah, a kirgiz és az üzbég elnök örök barátsági szerződést írt alá, amely a korábbinál szorosabb együttműködést irányoz elő a három ország között. A "Hármas Szövetség"-hez 1998-ban csatlakozott Tádzsikisztán is. Ebből alakult ki 2002-ben a Közép-Ázsiai Együttműködési Szervezet. A kazahok az Amerikai Egyesült Államoktól jelentős térségbeli szerepvállalást várnak. Nazarbajev elnök 1997-ben, 1999-ben és 2002-ben tett hivatalos látogatást az Egyesült Államokban, ahol fogadták őt a hivatalban lévő elnökök. A Chevron kazahsztáni olaj-beruházásainak következtében az amerikai befektetők előtt Kazahsztán felértékelődött. Németország, az ott élő több százezer német miatt, Kazahsztán legfontosabb nyugati partnere. A német kormány gazdasági segélyekkel kívánja megakadályozni, hogy az ottani németek tömegével vándoroljanak ki Németországba. Brit, francia, angol és olasz olaj- és gázipari cégek nagy érdeklődést tanúsítanak Kazahsztán iránt. A közép-európai térség országai közül kiemelten kezelik Magyarországot és Lengyelországot, amelyek belső átalakulási folyamata modellként szolgál fejlődésükhöz. A kazah diplomácia nagy aktivitást fejt ki a Közel- és a Közép-Keleten, valamint az egész ázsiai térségben. Kazahsztán iszlám államként határozza meg magát, s tagja az IKSZ-nek (Iszlám Konferencia Szervezete). Ennek ellenére jó kapcsolatokat és együttműködést tart fenn Izraellel is. 33