Tatabányai SZC Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakgimnáziuma Szervezeti és Működési Szabályzata OM azonosító: 203064 2018. 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ SZMSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI... 5 1.1 AZ SZMSZ CÉLJA... 5 1.2 AZ SZMSZ JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 5 1.3 AZ SZMSZ HATÁLYA... 6 1.4 AZ SZMSZ ELFOGADÁSA, MEGTEKINTÉSE... 6 1.5 TÁJÉKOZTATÁS AZ ISKOLA SZABÁLYZATAIRÓL... 6 2. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSE, FELADATAI, ALAPDOKUMENTUMAI... 7 2.1 AZ ALAPÍTÓ OKIRAT KIVONATA... 7 2.2 AZ ALAPÍTÓ OKIRAT KEZELÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK... 8 2.3 A MŰKÖDÉS TOVÁBBI ALAPDOKUMENTUMAI... 8 3. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZŐI... 9 4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE... 9 4.1 AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE (ÁBRA)... 9 4.2 AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEI... 11 4.2.1 Iskola vezetősége... 11 4.2.2 Nevelőtestület... 11 4.2.3 Szakmai munkaközösségek, munkacsoportok... 13 4.2.4 Szülői munkaközösség... 14 4.2.5 Diákönkormányzat... 15 4.3 A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS RENDJE... 16 5. AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA... 18 5.1 AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSI STRUKTÚRÁJA, A VEZETŐK KÖZÖTTI MUNKAMEGOSZTÁS... 18 5.2 VEZETŐK BENNTARTÓZKODÁSI RENDJE... 24 5.3 A KIADMÁNYOZÁS SZABÁLYAI... 24 5.4 A KÉPVISELET SZABÁLYAI... 25 5.5 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ VAGY INTÉZMÉNYVEZETŐ-HELYETTES AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN A HELYETTESÍTÉS RENDJE... 27 5.6 AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÉBŐL LEADOTT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK... 27 6. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI... 28 6.1 AZ ISKOLA ALKALMAZOTTAI ÉS KÖZÖSSÉGEIK... 28 6.1.1 A nevelőtestület... 28 6.1.2 Szakmai munkaközösségek... 30 6.1.3 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok... 31 6.2 A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI... 31 6.2.1 Osztályközösség... 31 6.2.2 Gyakorlati csoport... 31 6.2.3 Diákkörök... 32 6.2.4 Diákönkormányzat... 32 6.3 A SZÜLŐK KÖZÖSSÉGEI... 33 6.4 AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK KAPCSOLATTARTÁSA... 34 6.4.1 Az iskola vezetősége, a nevelőtestület és közösségeinek kapcsolattartása... 35 6.4.2 Az iskola vezetőinek, pedagógusainak kapcsolattartása a tanulók közösségeivel... 35 6.4.3 Nevelők és szülők... 36 6.4.4 A tanulók egymás közötti kapcsolattartása... 37 7. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE... 37 7.1 A TANÉV HELYI RENDJE... 37 7.1.1 Az iskola munkarendje... 38 7.1.2 A tanítás rendje... 38 7.2 A TANÍTÁSI ÓRÁK RENDJE... 39 2
7.2.1 A csengetési rend... 39 7.2.2 Az óraközi szünetek rendje... 39 7.3 A GYAKORLATI OKTATÁS RENDJE... 40 7.4 AZ INTÉZMÉNYI FELÜGYELET RENDSZABÁLYAI... 40 7.5 A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATÁSRA KERÜLŐ FEGYELMI ELJÁRÁS SZABÁLYAI... 41 7.6 AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT ÉS A PAPÍRALAPÚ DOKUMENTUMOK HITELESÍTÉSÉNEK ÉS TÁROLÁSÁNAK RENDJE... 43 7.6.1 Az elektronikus napló... 43 7.6.2 Jogok és kötelezettségek az elektronikus naplóban... 44 7.7 A PEDAGÓGIAI MUNKA RENDJE, A BENNTARTÓZKODÁS RENDJE... 47 7.7.1 A tanulók benntartózkodásának rendje... 47 7.7.2 A vezetők és a tanárok benntartózkodásának rendje... 48 7.7.3 A nem pedagógus alkalmazottak benntartózkodásának rendje... 49 7.7.4 Jogviszonyban nem állók benntartózkodási rendje... 50 7.7.5 Helyiségek, berendezések használatának szabályai... 50 7.8 AZ ISKOLAI TANULÓK JOGÁLLÁSA, JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK... 51 7.8.1 Tanuló... 51 7.8.2 A tanulói jogviszony... 51 7.8.3 Magántanuló... 51 7.8.4 A tanulók jogai és kötelezettségei... 51 8. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE... 51 8.1 A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE, ELJÁRÁSI SZABÁLYOK... 54 8.1.1 A tanulók értékelésének rendje... 54 8.1.2 Az osztályozó-, a javító-, és az egyéb vizsgák lebonyolításának helyi szabályai... 54 8.1.3 A mulasztás igazolására vonatkozó helyi rendelkezések... 56 8.2 A PEDAGÓGUSOK MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE... 56 9. AZ INTÉZMÉNY KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE... 56 9.1 A KÜLSŐ KAPCSOLATOK CÉLJA, FORMÁJA ÉS MÓDJA... 56 9.2 A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS MÓDJAI... 56 9.3 AZ INTÉZMÉNY ÜGYVITELI KAPCSOLATAI... 57 9.4 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ÉRDEKÉBEN MŰKÖDTETETT KAPCSOLATOK... 58 9.5 AZ ISKOLA-EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLATTAL MŰKÖDŐ KAPCSOLAT... 58 9.5.1 Az iskolaorvos feladatai... 59 9.5.2 Az iskolai védőnő feladatai... 59 9.5.3 Az iskolafogászati tevékenységet ellátó fogorvos feladatai... 60 9.5.4 A mindennapi testedzés feladatainak végrehajtását szolgáló program... 60 9.6 KAPCSOLATTARTÁS A PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATOKKAL ÉS A PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÓKKAL... 60 9.7 KAPCSOLATTARTÁS A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATTAL... 61 9.8 KAPCSOLAT A POLITIKAI PÁRTOKKAL... 61 10. REKLÁMTEVÉKENYSÉG AZ ISKOLÁBAN... 61 11. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE... 62 11.1 AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYTATOTT FELNŐTTOKTATÁS ÉS FELNŐTTKÉPZÉS FORMÁI... 64 12. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE... 65 12.1 A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK... 65 12.2 ISKOLAÚJSÁG, ISKOLARÁDIÓ... 66 13. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEI, VAGYONA ÉS EZEK MEGÓVÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK... 67 13.1 INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK, RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK... 67 13.2 FELADATOK BALESETEK, SÉRÜLÉSEK ESETÉN... 69 13.3 RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK... 70 13.3.1 Tűz esetén teendők... 70 3
13.3.2 Bombariadó és egyéb rendkívüli helyzet esetén szükséges teendők... 70 14. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE... 71 15. AZ INTÉZMÉNYI ALAPDOKUMENTUMOKRÓL VALÓ TÁJÉKOZÓDÁS RENDJE... 71 16. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 72 16.1 AZ SZMSZ HATÁLYBALÉPÉSE... 72 16.2 AZ SZMSZ FELÜLVIZSGÁLATA... 72 17. MELLÉKLETEK... 72 4
1. Az SZMSZ általános rendelkezései 1.1 Az SZMSZ célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 1.2 Az SZMSZ jogszabályi háttere A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról Tatabányai Szakképzési Centrum Szervezeti és Működési Szabályzata Tatabányai Szakképzési Centrum a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés, utalványozás eljárásrendjéről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI rendelet) 326/213. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 17/204. EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus kézikönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 5
368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 26/1997. (IX.3.) NM rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 1.3 Az SZMSZ hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény tanulóira, az iskola valamennyi dolgozójára, valamint az iskolával szerződéses jogviszonyban állókra nézve kötelező érvényű az iskola egész területén, az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken pl. osztálykirándulás, szalagavató továbbá a Pedagógiai Programunk végrehajtásához kapcsolódó egyéb rendezvényeken. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. A szabályzat határozatlan időre készült. 1.4 Az SZMSZ elfogadása, megtekintése A Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket nézve kötelező érvényű. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el, a diákönkormányzat és a szülői munkaközösség véleményezési jogának gyakorlása mellett. Ezt követően a fenntartó, a Tatabányai Szakképzési Centrum jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerül az előző SZMSZ. A Szervezeti és Működési Szabályzat a Pedagógiai Programmal és a Házirenddel együtt megtekinthető az iskola titkárságán, továbbá az iskola honlapján. 1.5 Tájékoztatás az iskola szabályzatairól Az iskola alapító okiratáról és működési engedélyéről információ kérhető az iskola titkárságán munkaidőben, előre egyeztetett időpontban. A Szervezeti és Működési Szabályzat, a Pedagógiai Program és a Házirend tartalmával kapcsolatban tájékoztatás kérhető az iskola vezetőségétől az iskola elérhetőségein, munkaidőben. 6
2. Az intézmény működése, feladatai, alapdokumentumai Az intézmény 2015. július 1-jétől a Tatabányai Szakképzési Centrum tagintézményeként működik. Alapdokumentumának az NGM/26257-30/2017. számú Alapító okirat tekintendő, melyet a Nemzetgazdasági Minisztérium adott ki a Tatabányai Szakképzési Centrum alapító okirataként. 2.1 Az Alapító okirat kivonata Az intézmény adatai Név: Tatabányai Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakgimnáziuma OM azonosítója: 203064 Székhelye: 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Telefon: 34/309-545 E-mail cím: ititkar@is-kola.hu Honlap: kossuth.is-kola.hu Az intézmény jogállása A tagintézmény a Centrum szakképzési feladatellátását önállóan végző szervezeti egység. Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve Tatabányai Szakképzési Centrum 2800 Tatabánya, Fő tér 4. Az intézmény irányítása Az intézmény élén az igazgató áll, akit a Tatabányai Szakképzési Centrum főigazgatója az oktatásért felelős miniszter egyetértésével bíz meg Tatabányai Szakképzési Centrum Szervezeti és Működési Szabályzatában leírtak szerint. Az intézmény szakmai tekintetben önálló a Centrumon belül, amit a Centrum jogszabályokon alapuló alapdokumentumai garantálnak. Az intézmény irányítása a hatályos jogszabályok alapján történik. 7
Az intézmény alap- és egyéb feladatai szakgimnáziumi nevelés-oktatás felnőttoktatás Sajátos feladatellátásának felsorolása (ld. TSZC dokumentumai) Az intézmény bélyegzőjének felirata: Hosszú bélyegző: Tatabányai Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakgimnáziuma 2800 Tatabánya, Cseri u. 35. Körbélyegző: Tatabányai Szakképzési Centrum Kossuth Lajos Közgazdasági és Humán Szakgimnáziuma (középen: Magyarország hivatalos címerével) A bélyegző nyilvántartásért, valamint használati rendjének betartásáért a titkárságvezető felelős az ügyiratkezelési szabályzatban foglaltak szerint. Egyéb bélyegzők használata, illetve kezelése az Iratkezelési Szabályzat szerint történik. 2.2 Az Alapító okirat kezelésére vonatkozó szabályok Az alapító okiratban szereplő adatok nyilvánosak. A bejegyzett adatokban történő változásokat 30 napon belül be kell jelenteni a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal részére, illetve a nyilvántartásba vevőnek. Az alapító okirat adatainak módosítására a fenntartó jogosult. 2.3 A működés további alapdokumentumai 1. Pedagógiai program 2. Szakmai programok 3. Kerettantervek 4. Tantárgyfelosztás 5. Órarend 6. Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei 7. Az intézmény Házirendje 8. A Könyvtár Működési Szabályzata 8
3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői A tagintézmény a Szakképzési Centrum szervezeti egysége. Önálló költségvetéssel nem rendelkezik, költségvetését és gazdálkodási kereteit a Szakképzési Centrum költségvetésének melléklete tartalmazza. Az intézmény a Tatabányai Szakképzési Centrum által jóváhagyott éves költségvetés alapján működik. Az intézmény a gazdasági, pénzügyi, munkaügyi feladatait az intézmény székhelyén látja el. Az intézmény működéséhez szükséges fedezetet az állami költségvetés, a fenntartó hozzájárulása, továbbá az intézmény saját bevételei biztosítják. Az intézmény székhelyének helyet adó épület Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdona, melyet a fenntartó ingyenes tartós használatba kapott oktatási intézmény működtetése céljából. Az intézmény az ingatlanokat az illetékes tulajdonos és a fenntartó hozzájárulása nélkül nem terhelheti meg. Az intézmény igazgatója az intézmény átmeneti szabad kapacitását az alaptevékenység sérelme nélkül jogosult bérbe adni vagy egyéb módon hasznosítani. 4. Az intézmény szervezete 4.1 Az iskola szervezeti felépítése (ábra) (az iskola sajátosságai szerint) 9
10 GYAKORLATI KÉPZÉSÉRT FELELŐS GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ IGAZGATÓ ÁLTALÁNOS IGAZGATÓ- HELYETTES SZAKMAI IGAZGATÓ- HELYETTES ISKOLATITKÁR SZAKMAI MUNKA- KÖZÖSSÉG- VEZETŐ KÖZFOGLAL- KOZTATOTTAK KÖZISMERETI TANÁROK TÁRSADALOMTU- DOMÁNYI MUNKAKÖZ. VEZETŐ SZAKMAI ELMÉLETI TANÁROK SZAKOKTATÓK OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKAKÖZ. VEZETŐ OKTATÁSTECHNIKUS ÉS GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐK ISKOLAI SZÜLŐI MUNKA- KÖZÖSSÉG GONDNOK TAKARÍTÓK OSZTÁLY SZÜLŐI MUNKA- KÖZÖSSÉG SZÜLŐI KÖZÖSSÉG ISKOLAI DIÁK- ÖNKORMÁNYZAT OSZTÁLY DIÁK-BIZOTTSÁGOK EGYES SZÜLŐK ALKALMAZOTTAK KÖZÖSSÉGE OSZTÁLY KÖZÖSSÉGEK EGYES TANULÓK TERMÉSZETTUDO- MÁNYI MUNKAKÖZ. VEZTŐ
4.2 Az intézmény szervezeti egységei 4.2.1 Iskola vezetősége Az iskola vezetősége véleményező, javaslattevő, döntés-előkészítő, döntéshozó, ellenőrző, és irányító operatív testület. Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az iskola vezetését az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai a következő vezető beosztású dolgozók: általános igazgatóhelyettes szakmai igazgatóhelyettes gyakorlati oktatásvezető Az iskola vezetője az igazgató, aki a Nkt. előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az intézményvezető feladatait a TSZC SZMSZ szerint végzi. Az igazgató közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettesek munkáját, az iskolatitkárt, a technikai személyzetet, a könyvtáros tanárt. Kapcsolatot tart a fenntartóval, együttműködik a szakmai munkaközösségekkel, a diákönkormányzattal, a szülői közösséggel és biztosítja a működésük feltételeit. Az iskolavezetés hetente egyszer rendszeresen tanácskozik, de szükség szerint bármikor összehívható az igazgató vagy bármely tag kezdeményezésére. Az iskolavezetés megbeszéléseiről, ha az szükséges, emlékeztető feljegyzés készül. 4.2.2 Nevelőtestület A nevelőtestület a vonatkozó jogszabályok előírásai szerint, véleményezési, javaslattételi, egyetértési és döntési jogköröket gyakorol. A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: tanévnyitó és tanévzáró értekezlet félévi és év végi osztályozó értekezlet 11
szükség szerint rendkívüli nevelőtestületi értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze a tagintézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak egyharmada, illetve a tagintézmény vezetője vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. Ha a szülői munkaközösség vagy a diákönkormányzat kezdeményezi az értekezlet összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha a tagintézmény főállású pedagógusainak legalább 80% a jelen van. A nevelőtestület döntéseit és határozatait a jogszabályokban, törvényekben meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok fegyelmi felelősséggel a nevelőtestület minden tagjára kötelezőek. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület többségének, illetve személyi ügyekben az érintett személynek a kérésére a nevelőtestület döntését titkos szavazással hozza meg. Ilyen esetben szavazatszámláló bizottságot kell kijelölni a nevelőtestület tagjai közül. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. Ilyen értekezlet lehet: egy osztályban tanítók értekezlete munkaközösségi értekezlet tanfolyami oktatók értekezlete A nevelőtestület minden tagjától elvárt, hogy képességei és szaktudása szerint magas minőségi színvonalú, korszerű nevelő-oktató munkájával, illetve kötelességtudás, együttműködő készség, tolerancia, empátia és segítőkészség tanúsításával, valamint a tanulóknak nyújtott személyes példamutatásával, segítse elő az iskola Pedagógiai Programjának megvalósítását. 12
4.2.3 Szakmai munkaközösségek, munkacsoportok Szakmai munkaközösségek létrehozásának lehetőségéről a Nkt. 71. rendelkezik. A munkaközösség tagjai a legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógus. Ennek megfelelően az iskolában osztályfőnöki, természettudományi, társadalomtudományi és szakmai (gazdasági és egészségügyi) munkaközösségek működnek. A munkaközösségek éves munkaterv alapján végzik munkájukat a megválasztott munkaközösség-vezető irányításával. A szakmai munkaközösségek, munkacsoportok javaslattételi és véleményezési jogkörük gyakorlásával kapcsolódnak be a tagintézmény vezetésébe. A munkaközösségek legalább negyedévenként egyszer munkaértekezletet tartanak az elért eredmények értékelése és az aktuális feladatok megbeszélése céljából. A szakmai munkaközösségek, munkacsoportok feladatai: döntenek működési rendjükről és munkaprogramjukról tanév végén elkészítik értékelésüket a munkaközösség, munkacsoport tevékenységéről szakmai, módszertani kérdésekben segítik az intézmény vezetőségének munkáját részt vesznek a nevelő oktató munka tartalmi és módszertani fejlesztésében módszertani megbeszéléseket tartanak, szervezik és figyelemmel kísérik a szakirodalom tanulmányozását, felhasználását segítséget és útmutatást adnak a kezdő tanároknak, kölcsönös óralátogatásokat szerveznek elvégzik a tantárgycsoporttal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét javaslatot tesznek a belső, illetve a kötelező pedagógus továbbképzésen túli továbbképzési programokban való részvételre javaslatot tesznek a szertárfejlesztés, könyvbeszerzés, folyóirat rendelés pénzkereteinek felhasználására döntenek a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek 13
kiválasztásáról véleményt nyilvánítanak a szakterületüket érintő kérdésekben javaslatot tesznek a tantárgyfelosztásra, továbbá az egyéb foglalkozások programjára javaslatot tesznek jutalmazásra, kitüntetésre, esetleges elmarasztalásra. Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy a vezetőség döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot a vezetőség hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. A szabadidő hasznos eltöltésére irányuló szervezői feladatok ellátására az igazgató bízza meg a nevelőtestület egy-, vagy több tagját. A szakmai munkaközösségek munkacsoportok tagjai munkaközösség vezetőt, munkacsoport vezetőt választanak maguk közül, aki felelős a fenti feladatok teljesüléséért. A munkaközösség vezetői feladatok ellátásának időtartamáról a választással egyidejűleg a munkaközösség dönt. A munkaközösség vezetőt a feladat ellátásával az igazgató bízza meg. A munkaközösség vezetőt pótlék illeti meg. 4.2.4 Szülői munkaközösség Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet működik. Az osztályszintű szülői közösséggel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, az iskolai szintű szülői szervezettel pedig az igazgató és az általános igazgatóhelyettes. Az iskolai szülői munkaközösség tagja minden osztály szülői közösségének két választott képviselője. Az iskolai szülői munkaközösség éves munkaterv alapján tevékenykedik, munkatervében kapcsolódik az iskola tanévre lebontott céljaihoz és feladataihoz. Az iskolai szülői munkaközösség évente kétszer ülésezik, általában az őszi és tavaszi szülői értekezlet előtt. Az ülésen az igazgató tájékoztatást ad az aktuális iskolai problémákról és 14
eredményekről, illetve a szülői munkaközösség tagjai közvetítik a szülők véleményeit, észrevételeit, javaslatait. A szülői munkaközösség munkája megbeszélések formájában történik. 4.2.5 Diákönkormányzat A tanulói közösségek érdekeinek képviseletére, a diákok jogszabályokban biztosított demokratikus jogainak (részvételi, véleményezési, egyetértési, döntési jog) gyakorlására az iskolánkban diákönkormányzat működését kell biztosítani. A diákönkormányzat tagjait évente újraválasztja a tanulói közösség. A diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott osztályküldöttekből álló, iskolai diákönkormányzati-vezetőség irányítja a diákönkormányzat munkáját segítő tanár közreműködésével. A diákönkormányzat vezetősége éves munkaterv alapján dolgozik, és havonta ülésezik. A diákönkormányzat osztályszinten az osztályfőnökökön keresztül, iskolai szinten a diákönkormányzat munkáját segítő tanáron keresztül kapcsolatot tart a nevelőtestülettel és az intézményvezetővel. Diákönkormányzat rendszeres tevékenységi területei: a tanulói közösséget megillető jogosultságok gyakorlása a Házirend módosításainak előkészítése kirándulások, sport-, és kulturális rendezvények szervezése, lebonyolítása, és a tanulók aktivizálása a részvételben. A diákönkormányzat által szervezett programok lebonyolításához szükséges helyiségeket /osztályterem, tornaterem, sportudvar/ illetve a berendezések, eszközök használatát /bútorok, CD lejátszó, videó kamera, számítógép, fénymásoló/ az iskola ingyen biztosítja. Az iskola eseti elbírálás alapján nyújt pénzbeli segítséget a mindenkori lehetőségek függvényében az egyéb kiadásokhoz. 15
4.3 A belső kapcsolattartás rendje 4.3.1. Vezetők kapcsolattartása Az iskolai vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul: a mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában; a heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezleteken; az alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővített vezetői megbeszéléseken; alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott kibővített vezetői megbeszélésen a szakmai munkaközösségek vezetői és/vagy egy adott feladattal megbízott kolléga részvételével az igazgató és az igazgatóhelyettesek munkanapokon történő meghatározott rend szerinti benntartózkodása során; az igazgatóhelyettesekkel és a szakmai munkaközösség-vezetőkkel történő munkamegbeszélések útján; az igazgató, vagy az igazgatóhelyettesek részvételével zajló szakmai munkaközösségek munkamegbeszélésein; az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken. A felsoroltakon kívül az iskola vezetése és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet. Ezek biztosítják a rendszeres információcserét az iskola vezetése és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök között. Az egy osztályban tanítók közössége az osztályfőnök vezetésével szükség szerinti gyakorisággal tart munkamegbeszéléseket (pl.: javaslatok megfogalmazása, fegyelmi kérdéseket érintő állásfoglalás kialakítása érdekében, stb.). Tagja minden, az adott osztályban tanító pedagógus, vezetője az osztályfőnök, aki szükség esetén jogosult az osztályban tanító pedagógusok összehívására (osztálytanári értekezlet). A nevelőtestület egy-egy kisebb tanulói közösség neveltségi szintjének elemzését, tanulmányi munkájának értékelését, az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. 16
4.3.2. A szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a munkaközösségek vezetői felelősek. A munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat. A munkaközösségek vezetői az iskolavezetés ülésein rendszeresen tájékoztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről. Az iskola szakmai tevékenységét segíti a szakképzésben résztvevő munkaközösség, munkájukba bevonják a külső képzőhelyek kapcsolattartóit, oktatóit. A munkaközösség-vezetők felelnek a rendszeres információátadásért. Az intézményvezetéstől kapott információkat kötelesek haladéktalanul megosztani a közösség tagjaival, az internetes üzenetek szétküldéséről is ők gondoskodnak. 4.3.3. Szülőkkel való kapcsolattartás Az iskola pedagógusai (tanárok, óraadó szakemberek, külső képzőhelyek oktatói stb.), osztályfőnökei, vezetői a szülői értekezleteken, szülői fogadónapokon, iskolai rendezvényeken rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel. A kapcsolattartás fontos eleme a szülő számára az intézmény által adott jogosultsággal a digitális napló és az ellenőrző könyv. Az iskola egészét, vagy tanulói csoportokat érintő kérdésekben az osztályfőnökök, illetve az iskola vezetése tart kapcsolatot a szülői közösséggel és a szülői szervezettel. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként az éves munkatervben meghatározott időpontban két alkalommal tart fogadóórát. A szülői szervezetek részt vállalhatnak az iskolai tanórán kívüli programok megszervezésében és végrehajtásában. Ennek érdekében együttműködnek az adott feladatot végrehajtó pedagógus közösséggel. A pedagógusok munkája megismerésének segítése érdekében a szülői szervezet számára bemutatóórákat tarthatnak a munkaközösségek. Az érettségi írásbeli vizsga szervezésével, a szóbeli vizsganapok kijelölésével, beosztásával, a vizsgacsoportok kialakításával összefüggő igazgatói döntések meghozatala előtt a szülői 17
szervezet véleményét ki lehet kérni. Az érettségi vizsgák előkészítését, megszervezését és lebonyolítását a szülői szervezet képviselője figyelemmel kísérheti. 4.3.4. Diákönkormányzattal való kapcsolattartás A szakmai munkaközösségek, az osztályfőnöki munkaközösség, az osztályban tanító tanárok közössége folyamatosan kapcsolatot tart az osztályközösségekkel, a diákkörökkel, az iskolai sportkörrel, a diákönkormányzattal. A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek, osztály- és iskolai programok, osztálygyűlések, diákközgyűlés alkalmával valósul meg. A kapcsolattartás része, hogy az osztályközösségek és a tanulók az osztály által választott képviselőkön keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a pedagógusokhoz, az osztályfőnökhöz és az iskola vezetéséhez fordulhatnak. Írásos felvetéseikre 15 napon belül választ kapnak. Az iskola vezetése, pedagógusai és a diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse elsősorban a diákönkormányzatot segítő tanár, aki minden DÖK vezetőségi ülésen és a közgyűléseken részt vesz. Az igazgató tanévenként egy alkalommal (a második félév során) a diákközgyűlésen beszámol az iskola vezetősége által hozott, a tanulókat érintő fontosabb intézkedésekről, illetve tájékozódik a diákönkormányzat munkájáról. A diákönkormányzat vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása az iskola vezetése és a DÖK SZMSZ-e szerint történik. 5. Az intézmény irányítása 5.1 Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás 5.1.1. Igazgató Az iskola igazgatója gyakorolja a Nkt-ben, a Munka Törvénykönyvében és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben ráruházott vezetői jogkört, továbbá ellátja az ezzel összefüggő feladatokat. 18
Hatáskörébe tartozik: az iskola teljes szervezete. Jogköre: gyakorolja az intézményvezetőre ráruházott jogköröket első fokon dönt azokban a tanügyigazgatási kérdésekben, melyeket a törvények és más jogszabályok a hatáskörébe utalnak tanulói fegyelmi ügyekben az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója szabályozza az iskolai szervezet működését, továbbá az iskolai élet belső rendjét meghatározza az iskolán kívüli szervekkel, szervezetekkel való kapcsolat feltételeit és módjait, az ügyvitel rendjét és ennek keretében a szerződéskötésekre, levelezésre és aláírásra, az iskola képviseletére jogosultak körét ellenőrzi az iskolai nevelő-oktató munkát, az iskola ügyvitelét, szervezeteinek és közösségeinek működését intézkedik rendkívüli események bekövetkezésekor fizetési kötelezettségek, utalványozás esetén gyakorolja aláírási jogkörét a kötelezettségvállalási szabályzat által meghatározott esetekben dönt ilyen irányú kérelem esetén a tanulók egyes órák látogatása alól történő felmentéséről meghatározza az óralátogatások alól felmentett tanulók és a magántanulók felkészültségének ellenőrzési módját. Feladata: külső kapcsolataiban személyesen képviseli az iskolát felügyeli az iskolaadminisztrációs rendszerek működtetését gondoskodik az előírt adatszolgáltatások elkészítéséről és határidőre történő továbbításáról koordinálja és irányítja a szakképzésben közreműködő szakmai szervezetekkel fennálló kapcsolatrendszert, különös tekintettel a kamarával, a szakmai szervezetekkel, a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel fennálló kapcsolatokra kapcsolatot tart a szakmai érdekképviseleti szervekkel kidolgozza az iskolai nevelő-oktató munka elveit, ellenőrzési és minősítési tervét irányítja a tanfelügyelettel és a pedagógusok minősítési rendszerével kapcsolatos 19
intézményi feladatokat biztosítja az iskola működését, a zavartalan nevelő-oktató munka feltételeit, az iskolai munkaterv, munkarend megvalósítását irányelveket ad a munkaterv, a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítéséhez, majd elkészíti az intézményi munkatervet gondoskodik az iskolai élet demokratikus légköréről, az egymást segítő emberi kapcsolatok erősítéséről, a kitűzött pedagógiai céloknak megfelelő tanár-diák viszony kialakításáról és fenntartásáról, a saját, valamint az iskola dolgozóinak tervszerű és folyamatos továbbképzéséről gondoskodik a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséről, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséről és ellenőrzéséről gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünnepléséről irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet irányítja a tanulmányok alatti vizsgák előkészítését és ellenőrzi azokat biztosítja a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályok szerinti működést az elméleti oktatás és a gyakorlati tevékenységek területén irányítja a középiskolai beiskolázási feladatokat, a 9. évfolyamra és a szakképzési évfolyamokra történő felvételi eljárást gondoskodik az érettségi és szakmai vizsgák jogszabályoknak megfelelő előkészítéséről, megszervezéséről és lebonyolításáról. Kijelöli az érettségi és szakmai vizsgabizottságban résztvevő iskolai képviselőket támogatja és elősegíti a tanulószerződések és együttműködési megállapodások megkötését irányítja az intézmény pályázati tevékenységét, felügyeli a pályázatok megvalósítását és a fenntartási kötelezettség teljesítését gondoskodik a pedagógus munkaközösségek megalakulásáról és működéséről, a pedagógusok kezdeményezéseinek felkarolásáról és támogatásáról, a nevelőtestületi döntések végrehajtásáról, a nevelőtestületi értekezletek megtartásáról gondoskodik a diákközgyűlés összehívásáról és lebonyolításuk feltételeinek biztosításáról 20
irányítja az ifjúságvédelmi munkát gondoskodik az iskolai élet egyes területeinek tennivalóit rögzítő szabályzatok végrehajtásáról irányítja a közösségi szolgálat megszervezését és lebonyolítását biztosítja a szülői szervezet, a diákönkormányzat és a diákkörök működésének feltételeit irányítja és összehangolja az iskola pedagógus és nem pedagógus beosztású dolgozóinak tevékenységét az iskola dolgozóinak munkáját értékeli, minősíti, jutalmazza, valamint kitüntetésre javasolja a kiemelkedő munkát végzőket, illetve szükség esetén felelősségre vonást alkalmaz figyelemmel kíséri és segíti a nevelőtestület és a tanulóközösség életét, a diákönkormányzat érdekvédelmi feladatainak megvalósulását kezdeményezi és támogatja a nevelő oktató munka tervszerű fejlesztését, a korszerűsítő és újító törekvések kibontakozását szervezi az iskola és az iskolával kapcsolatban lévő külső szervezetek, valamint az iskola és a tanulók családja (gondviselője) közötti kapcsolatokat irányítja, szervezi és ellenőrzi az iskolatitkár munkáját irányítja a pedagógiai dokumentumok elkészítését irányítja a tankönyvellátással kapcsolatos feladatokat ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét irányítja a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadónapok, SZMK értekezletek stb.) megszervezését gondoskodik az egész iskolát érintő tárgyi feltételek megteremtéséről szervezi és ellenőrzi a beszerzéseket felügyeli a karbantartási és felújítási munkálatokat gondoskodik a vagyonvédelem megszervezéséről kapcsolatot tart a szülői közösség képviselőjével 21
5.1.2. Igazgatóhelyettesek, gyakorlati oktatásvezető Az igazgatóhelyettes I. az általános igazgatóhelyettesi hatás- és jogkörrel, valamint feladatokkal megbízott helyettese az igazgatónak. Felelősséggel osztozik az iskola nevelési céljainak megvalósításában, továbbá az iskola tanügyigazgatási feladatainak jogszabály szerinti ellátásban. Ellenőrzései során személyesen győződik meg a nevelési feladatok végrehajtásáról. Általános igazgatóhelyettesi feladata a nevelési, tanügyigazgatási területek és az iskolában folyó közismereti oktatás felügyelete, továbbá a diákönkormányzatot segítő tanár irányítása. Hatásköre: osztályfőnöki munkaközösség társadalomtudományi munkaközösség természettudományi munkaközösség Jogköre: a tanügyigazgatási tevékenység irányítása aláírási jogkör gyakorlása az igazgató által kiadott külön intézkedés szerint utalványozási és más teljesítési kötelezettség esetén a rendeletek változásainak megfelelően az iskolai dokumentumok módosításának irányítása javaslat készítése a pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására a gyakornoki rendszer működtetése az elektronikus napló működtetése javaslattétel a diákönkormányzat számára biztosított anyagi források felhasználására a diákközgyűlések szervezése és irányítása a hirdetések ellenőrzése, az iskolarádió üzemeltetése az igazgató hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség, szakmai út stb.) esetén az igazgató helyettesítése jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja. 22
Az igazgatóhelyettes II. szakmai igazgatóhelyettes hatás-és jogkörrel, távolléte esetén helyettesíti az általános igazgatóhelyettest. Felelősséggel osztozik az iskola szakképzési feladatainak megvalósításában. Ellenőrzései során személyesen győződik meg a nevelésioktatási feladatok végrehajtásáról. Feladata a szakképzési feladatok megszervezése, a tanulók átvételével, felmentésével kapcsolatos jogviszony ügyek előkészítése, a szakmai vizsga megszervezése, lebonyolítása, a szakmai elméleti és a gyakorlati oktatás irányítása, az iskolai gyakorlati oktatás felügyelete, továbbá a felnőttoktatás/felnőttképzés irányítása. Hatáskörébe tartozik: szakmai (gazdasági és egészségügyi) munkaközösség Jogköre: szakmai elméleti és gyakorlati oktatás irányítása, felügyelete javaslatot készít a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására gyakorolja aláírási jogkörét az igazgató által kiadott külön intézkedés szerint utalványozási és más teljesítési kötelezettség esetén a rendeletek változásainak megfelelően irányítja az iskolai dokumentumok módosítását helyettesíti az általános igazgatóhelyettest annak hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség stb.) esetén helyettesíti az igazgatót az általános igazgatóhelyettes és az igazgató hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség stb.) esetén jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja. Gyakorlati oktatásvezető (igazgatóhelyettesi besorolásban) feladatai: szervezi és irányítja a szakmai gyakorlati versenyeket, bemutatókat rendszeresen ellenőrzi az iskolai szakmai gyakorlat munkáját, rendjét javaslatot tesz a korszerű technológiák oktatási feltételeinek megteremtéséről, a gyakorlatban használt eszközök, berendezések műszaki fejlesztéséről az ellenőrzési ütemterv alapján óralátogatásokat végez, és azokról elemzést készít az illetékes kamarával együttműködve biztosítja a tanulók számára a munkahelyi gyakorlóhelyeket, illetve rendszeresen ellenőrzi munkahelyi körülmények előírásoknak való megfelelését, és a tanulók munkavégzését 23
megszervezi az évközi és a nyári szakmai gyakorlatokat rendszeres kapcsolatot tart a szakképzésben részt vevő gazdálkodó szervekkel rendszeresen tájékoztatja a gyakorlóhelyeket az intézmény szakképzéssel kapcsolatos szabályairól, döntéseiről irányítja, szervezi a gyakorlati oktatáshoz kapcsolódó, tanulóviszonnyal összefüggő tevékenységeket ellenőrzi a gyakorlati oktatás adminisztrációs tevékenységét (osztályzatok, mulasztások, szerződések, megállapodások stb.) a szakmai igazgatóhelyettessel közösen megszervezi és lebonyolítja a szakmai vizsgákat segíti a szakmai igazgatóhelyettes tevékenységét teljes körben elkészíti félévkor és tanév végén a munkaterületét érintő elemző jelentéseket a fentieken kívül elvégez a törvényi kereteken belül minden olyan munkát, mellyel az igazgató megbízza. 5.2 Vezetők benntartózkodási rendje A tanítási napokon az igazgató és az igazgatóhelyettesek a tanévre megállapított heti beosztás szerint tartózkodnak az iskolában. A beosztás napi bontásban a tanítás megkezdésétől, az adott napon esedékes utolsó foglakozás (ideértve a délutáni foglalkozásokat is) végéig tartalmazza a vezetők beosztását. A beosztást ki kell függeszteni az iskola titkárságán és a tanári szobában. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei rendkívüli, előre nem látott ok miatt nem tudnak az intézményben tartózkodni, úgy a vezetők helyettesítési rendjében szabályozottak alapján kell eljárni. 5.3 A kiadmányozás szabályai A kiadmányozás rendjét a Tatabányai Szakképzési Centrum által kiadott utasítás szabályozza. Az intézményvezető kiadmányozza: a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény 24
közalkalmazottjaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket és egyéb leveleket; az intézmény szakmai feladatainak ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási joga a főigazgatót illeti meg; a közbenső intézkedéseket; a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat. Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlói az igazgatóhelyettes I., illetve akadályoztatása esetén az igazgatóhelyettes II. 5.4 A képviselet szabályai Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre, a TSZC SZMSZ-e betartásával. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre és partnerekre terjed ki: jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében tanulói jogviszonnyal, az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos 25
ügyekben települési önkormányzatokkal való ügyintézés során állami szervek, hatóságok és bíróság előtt az intézményfenntartó előtt intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során a kamarával, a gyakorlati oktatásban résztvevő gazdálkodó szervezetekkel való kapcsolattartás során nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az iskolaszékkel és az intézményi tanáccsal történő kapcsolattartás során más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel történő kapcsolattartás során az intézmény székhelye szerinti egyházakkal történő kapcsolattartás során munkavállalói érdekképviseleti szervekkel történő kapcsolattartás során. Sajtónyilatkozatot az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére az igazgató vagy annak megbízottja adhat (a fenntartóval történt egyeztetés után). Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat tételről, annak szabályairól fenntartói szabályzat rendelkezik. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni. Gazdasági kötelezettségvállalásra, ellenjegyzésre a Szakképzési Centrum vezetője, vagy az általa feljogosított személy jogosult. 26
5.5 Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az igazgató távolléte alatt az ügyeletes igazgatóhelyettes az intézmény felelős vezetője. Az igazgatót tartós távolléte esetén igazgatóhelyettes I. helyettesíti, mindkettőjük tartós távolléte esetén igazgatóhelyettes II. az iskola felelős vezetője. Amennyiben ez a helyettesítési rend nem tartható, akkor a helyettesítendő vezető írásban bízza meg a gyakorlati oktatásvezetőt. A tavaszi, őszi, téli és nyári szünetekben azokra a munkanapokra, amikor az iskola nyitva tart, az igazgató írásban előre elkészíti a helyettesítési rendet és azt kifüggeszti a hirdető táblán, valamint közzéteszi az iskola honlapján. Ez az előírás vonatkozik a nyári ügyeleti napokra is. 5.6 Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető az alábbi feladat- és hatásköröket ruházza át a helyetteseire. a pedagógusok teljesítményértékelése, az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben való vezetői feladatok a munkavégzés ellenőrzése az ügyeletek és a helyettesítések elrendelése az iskolai taniroda és gyakorló termek működésének irányítása, felügyelete az érettségi, szakmai és tanulmányok alatti vizsgák szervezése az iskolai dokumentumok elkészítése a statisztikák elkészítése az órarend és a tantárgyfelosztás elkészítése a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmek elbírálása a nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplése a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése javaslattétel a pedagógusok továbbképzésére az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés az ifjúságvédelmi feladatok koordinálása 27
személyi anyagok kezelése. Az átruházott feladat- és hatáskörök esetében az igazgatóhelyetteseket teljes körű beszámolási kötelezettség terheli. Az átruházott feladat- és hatáskörök helyettesek közötti megosztását a munkaköri leírások tartalmazzák. 6. Az intézmény közösségei 6.1 Az iskola alkalmazottai és közösségeik Az iskola dolgozói a Munka Törvénykönyve szerinti alkalmazottak, akik oktató-nevelő, oktatónevelő munkát közvetlenül vagy közvetetten segítő munkát végez és az intézménnyel foglalkoztatott jogviszonyban áll. Munkájukat munkaköri leírások alapján végzik. A pedagógus munkaköri leírásának mintája az SZMSZ mellékletét képezi. Az alkalmazotti közösségeket és azok képviselőit a jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. 6.1.1 A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő, és a nevelő oktató munkát közvetlenül segítők közül a felsőfokú végzettséggel rendelkező alkalmazottja. Véleményezési és javaslattévő jogköre kiterjed az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésre. Döntési jogköre a következőkre terjed ki: a Pedagógiai Program elfogadása az SZMSZ elfogadása a Házirend elfogadása az iskola éves munkatervének elfogadása az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása a továbbképzési program elfogadása a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása 28
a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása a tanulók fegyelmi ügyei az intézményi programok szakmai véleményezése az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma saját feladatainak és jogainak átruházása. Ezen túlmenően véleményezi, majd jóváhagyja a diákönkormányzat működési szabályzatát és véleményezi a diákönkormányzat működésére biztosított anyagi eszközök felhasználását. A nevelőtestület a számára biztosított feladat- és hatáskörök közül nem ruházhatja át döntési jogkörét a Pedagógiai Program, a Házirend és a Szervezeti és Működési Szabályzat esetében. A szakmai munkaközösségekre ruházza át döntési jogkörét: az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók egyes munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról; az egyes pedagógusok szaktárgyi teljesítményértékeléséről az iskola éves munkatervének munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról a továbbképzési program elfogadásáról. A tanulók magasabb évfolyamra lépéséről és az osztályozó vizsgára bocsátásról a döntést a nevelőtestület helyett az osztályban tanító tanárok közössége hozza meg. A tanulók fegyelmi ügyeiről a tanulói fegyelmi bizottság hoz döntést. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A felsorolt döntéshozók beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a döntést követő legközelebbi nevelőtestületi értekezleten. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét a kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlévő tagjai közül két hitelesítő írja alá. 29
6.1.2 Szakmai munkaközösségek Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: osztályfőnöki munkaközösség természettudományi munkaközösség társadalomtudományi munkaközösség szakmai (közgazdasági és egészségügyi) munkaközösség A munkaközösségek a nevelőtestület cím alatt felsorolt jogkörökkel rendelkeznek. A munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés) egységes mérési, értékelési követelményrendszert alakítanak ki a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése az egységes követelményrendszer alapján pályázatok, tanulmányi-, sport-, és kulturális versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása hazai és nemzetközi pályázatokon részvétel, pályázatok készítése és megvalósítása tanulók versenyekre való felkészítése, kísérése szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez összeállítják az osztályozó, a különbözeti, a javító, az érettségi-, és szakmai képesítő vizsgák helyben készítendő tételsorait, ezeket értékelik javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját megválasztják a munkaközösség vezetőjét, melyben az iskola igazgatójának egyetértési jogköre van segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések, beszámolók elkészítéséhez. Az osztályfőnöki munkaközösség segítséget nyújt az iskola vezetőségének az egységes 30
nevelési alapelvek kialakításában és ezek gyakorlati megvalósításában. Minden munkaközösség az iskola P edagógiai P rogramja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított 1 évre szóló munkaterv szerint tevékenykedik. A munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetők irányítják. 6.1.3 Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy a vezetőség döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot a vezetőség hozza létre, erről tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. A szabadidő hasznos eltöltésére irányuló szervezői feladatok ellátására az igazgató bízza meg a nevelőtestület egy-, vagy több tagját. 6.2 A tanulók közösségei 6.2.1 Osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, legalább egy tanévre alakult oktatásszervezési egység, amely meghatározott közös pedagógiai feladat végrehajtása céljából alakult. Az osztályközösség élén mint pedagógusvezető az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg a vezetőség javaslata alapján. Az osztályfőnökök tevékenységüket munkaköri leírás alapján végzik. 6.2.2 Gyakorlati csoport A gyakorlati képzés során az azonos témakörök vagy feladatrészek elsajátítására létrehozott tanulói közösség. 31