Témakörök Gazdasági szabályozás 12. hét Jó és rossz szabályozás ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék Készítette: Valentiny Pál A tananyag a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja és a Tudás-Ökonómia Alapítvány támogatásával készült az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékének közreműködésével Öt szempont Legitimitás jogszabályi környezet Beszámoltathatóság Megfelelő eljárások Szakszerűség Hatékonyság Legitimitás jogszabályi környezet Törvényi felhatalmazás Mandátum kérdése Többnyire széleskörű döntési jogkör A törvény értelmezési lehetőséget kínál Pl. a törvény előírja a fogyasztói érdekek védelmét, de a hogyan nincs meghatározva Törvényhozók nem ismerik a döntéshez szükséges részleteket Ma még nem látható problémák megoldása Beszámoltatás Forrás: The Regulatory State: Ensuring its Accountability [2004] 20.o. Megfelelő eljárás Igazságos Egyenlő, azonos elbánásmód Hozzáférhető Az érintettek részvétele Megvitatható döntés Megindokolt döntés Ismert szabályok Nyilt Erősíti a legitimációt 1
Szakértelem Indokolni kell a szakértők igénybevételét Vélemény részletes indoklása A vélemény kialakítási folyamatának bemutatása Világos megfogalmazások A szakértői függetlenség biztosítása Hatékonyság Döntések a legkevesebb erőforrás és a legkisebb költség felhasználásával Minél általánosabban szól a felhatalmazás, annál nehezebb mérni a teljesítményt A társadalmi célok követése és az allokatív hatékonyság egyaránt mérce kell legyen Az öt szempont egyaránt fontos Javítani lehet a felhatalmazás értelmezésén, parlamenti jóváhagyást lehet kérni az egyértelműbb feladatokra Parlamenti bizottságot lehet létrehozni a hálózatos szolgáltatások felügyeletére Az eljárások szabályait nyilvánosságra kell hozni A szakértelmet a hatóságoknál képzésekkel kell javítani A felhatalmazások pontosabb megfogalmazásával növelni lehet a hatékonyság számbavételének esélyét beavatkozás konfliktusa OECD javaslatok a jobb szabályozásra Szabályozási hatásvizsgálat (Regulatory Impact Assesment RIA) A nyilvánosság erősítése A szabályozás terheinek csökkentése Egyszerűsítési intézkedések A hagyományos szabályozás helyettesítése alternatív megoldásokkal A szabályozási időszak lezárulásának törvénybe foglalása RIA Áttekinti a lehetséges közpolitikai válaszokat Megállapítja a célokat, kockázatokat, költségeket és hasznokat Megmutatja A célok elérésének módját A kisvállalkozásokat érintő hatásokat Az érintettek véleményét Az ellenőrzés és értékelés módját Forrás: OECD [2008] 17.o. 2
A szabályozás könnyítésének, a kevés beavatkozás hívei előnyben részesítik a Szakmai szervezeteket Önszabályozást Vállalkozásokon belüli ellenőrzést A RIA elsősorban egy adott szabályozási lépés költséghaszon elemzésére alkalmas, alternatív megoldások egyenlő súlyú elemzése nem várható el tőle A RIA-k értékelése az Egyesült Királyságban A National Audit Office (NAO) által 2004-ben vizsgált esetek Felében volt a célok világosan meghatározva 10-ből 7 esetben nem vizsgáltal alternatív megoldási lehetőségeket Egyetlen esetben sem vizsgálták a szabályozás elmaradásának lehetőségét Egyetlen esetben végeztek érzékenységi vizsgálatot Tízből csak háromban készült a várható haszonra számszerű becslés Forrás: NAO [2007] 5.o. A villamosenergia-ipar kaliforniai deregulációja US általában sikeres De: a deregulációs lépések egymáshoz való viszonyának alakulására ügyelni kell, a liberalizálódás csak az egyes szabályozási lépések közötti összhang esetén lehet eredményes A kaliforniai szabályozási kudarc Visszaélés a piaci erővel Járadékvadászat Megoldatlan Kockázatkezelés Villamosenergia rendszerek összekapcsolása Elegendő szállítási kapacitás biztosítása Rendszerirányítás koordinálása 3
Dereguláció az Egyesült Államok villamosenergia-iparában Az áram termelésének, szállításának és szétosztásának korábbi vertikálisan integrált fázisai, államonként különböző mértékben, többé-kevésbé szétváltak Versenyző áramtermelők jelentek meg a nagykereskedelmi piacokon A különböző mértékig szabályozott részpiacok között sok helyütt nem sikerült megteremteni a verseny hatékonysága érdekében szükséges koordinációt, ezért Kapacitáshiányok Szállítási torlódások jöhettek létre Kereslet-kínálat egyensúlyának a villamosenergia-iparban - a tárolás lehetetlensége miatt - kezelhetetlen megbomlása alakulhatott ki Költség - haszon A haszon ott lehetett a költségeknél nagyobb, ahol a következetes reformot vezettek be Itt az államok felében - a költségek és az árak is csökkentek Forrás: Joskow [2005] 48.o. Forrás: Joskow [2001] 38.o. Forrás: Joskow [2001] 40.o. 4
Tanulságok Korábbi piaci problémákat nem vettek figyelembe A jelentős piaci erővel rendelkező erőművek könnyen visszaélhetnek helyzetükkel, ezt a szabályozási környezet kialakításánál figyelembe kellene venni Nagykereskedelmi szabadpiac mellett a kiskereskedelmi árak kötöttek voltak Kapacitáshiány a termelésben, árak emelkednek Szolgáltatók csőd közeli helyzetbe kerülnek Szállítási kapacitások növekedése elsősorban Az erőművek szállítóhálózatra való csatlakozása A rendszerek üzembiztonsági követelményei Kevés szállító kapacitás épült ki A rendszerek összekapcsolásához A regionális rendszerfelügyelethez 2008 Government Accountability Office (GAO) vizsgálata Nem állapítható meg egyértelműen, hogy a liberalizálás milyen hatással volt a villamosenergia szektorra Elemzésükhöz 13 korábbi tanulmányt használtak, ezekből hét pozitív hatást állapított meg, három szerzői úgy látták, hogy a költségcsökkenések hasznát a fogyasztók nem élvezhették, további három nem tudott egyértelmű következtetésre jutni A tanulmányok értékelésénél figyelembe kellett venni, hogy nyolcat az iparág valamelyik szereplője rendelt meg. 5