MEMBRÁNOK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A BIOGÁZ ELŐÁLLÍTÁSNÁL



Hasonló dokumentumok
Pannon Egyetem Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

BIOSZORBENSEK ELŐÁLLÍTÁSA MEZŐGAZDASÁGI HULLADÉKOKBÓL SZÁRMAZÓ, MÓDOSÍTOTT CELLULÓZROSTOK FELHASZNÁLÁSÁVAL


Hidrogén előállítása tejcukor folyamatos erjesztésével

Bevezetés - helyzetkép

BIOGÁZ-TERMELŐDÉS MATEMATIKAI MODELLEZÉSE

Biogáz Biometán vagy bioföldgáz: Bio-CNG

Biofilm rendszerek alkalmazása a szennyvíztisztításban

A biohidrogén Escherichia coli-val megvalósított előállításának és membrános szeparálásának vizsgálata

S300-B pult alatti háztartási. víztisztító GÉPKÖNYV

Ivóvíz arzénmentesítése nanoszűréssel

GALAKTURONSAV SZEPARÁCIÓJA ELEKTRODIALÍZISSEL

SZÉN NANOCSŐ KOMPOZITOK ELŐÁLLÍTÁSA ÉS VIZSGÁLATA

hír CSATORNA TARTALOM

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

GYÓGYSZEREK ÉS METABOLITJAIK ELTÁVOLÍTHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA SZENNYVÍZBŐL

A project címe Fluidizációs biofilm reaktor szennyvíz kezelésére.

Nitrogén-eltávolítás az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen

SZERVETLEN KÉMIAI TECHNOLÓGIA

Biogáz fermentáló rendszerek hatékonyságának mikrobiológiai fokozása

Különböző módon táplált tejelő tehenek metánkibocsátása, valamint ezek tárolt trágyájának metánés nitrogénemissziója

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

A hazai szennyvíztisztító kapacitás reális felmérésének problémái

Extraktív heteroazeotróp desztilláció: ökologikus elválasztási eljárás nemideális

Biogáz-földgáz vegyestüzelés égési folyamatának vizsgálata, különös tekintettel a légszennyező gázalkotókra

A FOTOAKUSZTIKUS SPEKTROSZKÓPIA SZÉLESKÖRŰ ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK ALÁTÁMASZTÁSA AZ IPARBAN, A BIOLÓGIÁBAN ÉS A KÖRMYEZETVÉDELEMBEN

SZERVETLEN KÉMIAI TECHNOLÓGIA

BEVEZETÉS, CÉLKITŐZÉS

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉÁKOK HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZEREKBEN. Székesfehérvár 2007

TARTALOMJEGYZÉK. Füleki Péter. Aszfaltbeton keverékek fundamentális alakváltozási jellemzőinek kapcsolata a bitumenek teljesítményalapú paramétereivel

Baranyáné Dr. Ganzler Katalin Osztályvezető

Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával

A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Növényolajok kémiai átalakításának vizsgálata

Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál?

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Nagytisztaságú laboratóriumi gázok és gázkeverékek. Budapest, Messer Hungarogáz Kft. Simonics Renáta

Technológiai módszeregyüttes, az optimális biotechnológiához tartozó paraméterek: KABA, Kutricamajor

Technológiai rendszerek. Egyéb veszélyek. 11. hét: A szennyvíztisztítás technológiái és a gumihulladékok újrahasznosítása

Kommunális szilárd hulladék szerves frakciójának anaerob kezelése Dániában

MEMBRÁNOS GÁZSZEPARÁCIÓ ALKALMAZÁSA BIOHIDROGÉN KINYERÉSÉRE ÉS KONCENTRÁLÁSÁRA

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

IFFK 2011 Budapest, augusztus Biogáz laboratórium fejlesztése

Hulladékgazdálkodás. A hulladékgazdálkodás elméleti alapjai. A hulladékok fogalma, fajtái; környezeti hatásai

GÁZMINŐSÉGEK VIZSGÁLATA AZ EGYSÉGES EURÓPAI GÁZSZOLGÁLTATÁSI SZABVÁNY VONATKOZÁSÁBAN

A biogáztermelés helyzete Magyarországon.

SZENNYVÍZKEZELŐ TELEP ILIRSKA BISTRICA

Tiszta oxigén adagolás és szabályozása a szennyvíztisztításban

Irányítási struktúrák összehasonlító vizsgálata. Tóth László Richárd. Pannon Egyetem Vegyészmérnöki és Anyagtudományok Doktori Iskola

A biogáz előállítás,mint a trágya hasznosítás egy lehetséges formája. Megvalósitás a gyakorlatban.

D-Pesti szennyvíztelep bioszűrő tisztító-egységével elért eredmények értékelése

NÉHÁNY HIDROLÁZ, AZ α- ÉS β-glükozidáz, VALAMINT A PEKTIN-METIL-ÉSZTERÁZ ÉLELMISZERIPARI ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA

Tájékoztató. Elmolight Bt Tapolca, Kossuth Lajos u. 2. Tel./Fax: ,

VÍZ-, LEVEGŐTISZTASÁG ÉS TALAJVÉDELEM II.

2. A MIKROBÁK ÉS SZAPORÍTÁSUK

Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Biohidrogén előállítása etanol anaerob fermentációjával. A ph szerepe a folyamatban

AMMÓNIA TARTALMÚ IPARI SZENNYVÍZ KEZELÉSE

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

A SZULFÁTTRÁGYÁZÁS HATÁSA AZ ŐSZI BÚZA KÉMIAI ÖSSZETÉTELÉRE ÉS BELTARTALMI ÉRTÉKMÉRŐ TULAJDONSÁGAIRA. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KALOCSAI RENÁTÓ

Szakmai ismeret A V Í Z

NÉHÁNY KÜLÖNLEGES FÉMES NANOSZERKEZET ELŐÁLLÍTÁSA ELEKTROKÉMIAI LEVÁLASZTÁSSAL. Neuróhr Katalin. Témavezető: Péter László. SZFKI Fémkutatási Osztály

Hulladékgazdálkodás Előadás 15. Települési hulladéklerakók -Hulladéklerakóhelyekfajtái,kialakításilehetőségei, helykiválasztás szempontjai.

Ipari eredetű nyári túlterhelés a Debreceni Szennyvíztisztító Telepen.

Tejsavó nano- és diaszűrésének vizsgálata

Mezőgazdasági melléktermék-hasznosításon alapuló élelmiszer- és energiatermelés lehetőségei kisüzemi méretekben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján

Tantárgy tematikája: I. Félév

A biogáztermelés és -felhasználás környezeti hatásai

A kompakt szennyvíztisztító berendezések gyártója

Bioreaktorok Magyarországon

Biodízel előállítása hulladék sütőolajból

Szakmai Zárójelentés Szénmonoxid preferenciális oxidációja hidrogén jelenlétében (PROX) című, F számú, ifjúsági OTKA kutatásról ( )

NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A LOGISZTIKA EREDMÉNYEINEK ALKALMAZÁSA A HAZAI FAHASZNÁLATOK HATÉKONYSÁGÁNAK FOKOZÁSÁRA

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása

17 év. Összeállítás Liptay György tiszteletére, február 20.

Az emberi tevékenység lenyomata: A nitrogén és a szén-dioxid lábnyom számítása

23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet. A rendelet hatálya. Értelmezı rendelkezések

KIRÁLIS I FORMÁCIÓK TERJEDÉSI MECHA IZMUSA ALKIL-KOBALT-TRIKARBO IL- FOSZFÁ KOMPLEXEKBE. Doktori (PhD) értekezés tézisei. Kurdi Róbert.

A biogáz-termelés és -felhasználás alakulása Magyarországon és az EU tagállamaiban

SZENT ISTVÁN EGYETEM

A szennyvíztelepi biogáz termelő fermentációs folyamatok nyomon követése kémiai és biokémiai módszerekkel. Doktori értekezés tézisei.

Tárgyszavak: Diclofenac; gyógyszermineralizáció; szennyvíz; fotobomlás; oxidatív gyökök.

BORJOG HÍRLEVÉL június / 33. szám

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

Szén-dioxid semleges elektromos energia előállítása szerves szennyezőanyagokból mikrobiológiai üzemanyagcellákban

KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS 2006

Ph. D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Szanyi Ágnes

VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS SZENNYVIZEK. UI-fertőtlenítés költségei vízművekben. Tárgyszavak: ivóvíz; UI-fertőtlenítés; vízmű; költségbecslés.

Szennyvíziszap dezintegrálási és anaerob lebontási kísérlete. II Ökoenergetika és X. Biomassza Konferencia Lipták Miklós PhD hallgató

CUKORCIROK ÉDESLÉ ÉS CUKORCIROK BAGASZ ALAPÚ VEGYES BIOETANOL ÜZEM MODELLEZÉSE

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

A szennyvíziszap ezüsttartalmát befolyásoló tényezők

Biohulladékok kezeléséből származó talajtermékenység-növelő anyagok minőségbiztosítási rendszere

4. SZERVES SAVAK SZERVES SAVAK. Felhasználása. Citromsav. Termelés. Történet. Pécs Miklós: Biotermék technológia

Növényi eredetű hulladékok ko-fermentációs rothasztása Oláh József* Palkó György* Rása Gábor* *Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

AGROMETEOROLÓGIAI INTÉZETI TANSZÉK

Átírás:

PANNON EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI TUDOMÁNYOK ÉS ANYAGTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MEMBRÁNOK ALKALMAZÁSI LEHETŐSÉGEI A BIOGÁZ ELŐÁLLÍTÁSNÁL DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI KÉSZÍTETTE: SZENTGYÖRGYI ESZTER OKL. KÖRNYEZETMÉRNÖK TÉMAVEZETŐ: BÉLAFINÉ Dr. BAKÓ KATALIN TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS PANNON EGYETEM MŰSZAKI KÉMIAI KUTATÓ INTÉZET 2010

BEVEZETÉS A levegő és a vizek szennyezésének növekedésével a világ minden részén egyre fontosabb kérdéssé válik a környezet védelme. A kormányok támogatják az olyan új technológiák kifejlesztését, melyek segítségével hatékonyan és gazdaságosan lehet eltávolítani a káros anyagokat a környezetből. A rendelkezésre álló megoldási lehetőségek közül, a szennyezések szerves frakciójának kezelésére alkalmas, anaerob körülmények között végzett mikrobiológiai lebontás az egyik legígéretesebb, környezetvédelmi és gazdaságossági szempontból egyaránt. Az anaerob folyamat (rothasztás) egyik fő terméke a biogáz, mely környezetvédelmi aspektusból megújuló energiaforrás. Napjainkra egyre több biogáz üzem épül világszerte, részben az egyre nagyobb mennyiségű, különböző eredetű szerves hulladékok kezelésére, részben pedig a megújuló energiaforrások iránti igény növekedése miatt. A biogáz előállítás hatékonyságának növelésére két lehetőség kínálkozik. Egyrészről a mikroorganizmusok metabolizmusának tanulmányozása során fény derült különböző lehetséges metabolikus utakra, melyek által elősegíthető a megfelelő populációk hatékonyabb szaporodása és működése. Másrészről a membránszeparációs technikák, mint környezetkímélő, hulladékszegény eljárások hatékony eszközök lehetnek az iszaptartózkodási idő növelésében, amennyiben a mikroorganizmusokat szinte teljes mértékig visszatartják az anaerob rendszerben. Amennyiben a membránok közvetlenül kapcsolódnak az anaerob rendszerhez, a rendszer integrált anaerob membrán bioreaktorként (AnMBR) üzemel. Munkám során célul tűztem ki egyrészt az anaerob lebontás és annak hatékonyság növelési lehetőségeinek tanulmányozását membrántechnikákkal való integrálás esetén, másrészt a termékként előállított biogáz tisztítási lehetőségét gázszeparációs membrán használatával. Vizsgálni kívántam, hogy az anaerob fermentorban visszamaradó iszap membrános koncentrálásával lehet-e biogáz többletet termelni, illetve a membrán integrálásával kialakítható membrán bioreaktor működtethető-e jobb hatékonysággal, nagyobb szerves anyag terheléssel, mint a konvencionális anaerob fermentor.

KÍSÉRLETI MÓDSZEREK Az anaerob lebontás és a biogáz képződés vizsgálatára légmentesen zárható üvegreaktorokat használtam, melyekhez módosított U-cső kialakítású, a folyadék-kiszorítás illetve feszültséggenerálás elvén működő gáztérfogat mérő eszköz csatlakozott. Az anaerob fermentáció hatékonyság-javításának vizsgálatára saválló acélból készült fermentorokat alkalmaztam. A munkám során különböző anyagú és pórusméretű mikro-, ultra- és fordított ozmózis membránokat teszteltem. Az anaerob fermentáció vizsgálatához a beoltó iszap egy hazánkban működő biogázüzemből származott. Az adagolt szintetikus szubsztrát, mely az állati és mezőgazdasági szerves hulladékok modellezésére szolgált, saját készítésű volt. A folyamatok követésére analitikai módszereket és gázkromatográfiát alkalmaztam. A biogáztisztítás vizsgálatához egy mobil, nagynyomású membrántesztelő berendezést használtam, melyben kereskedelemi forgalomban kapható membránmodul szeparációs tulajdonságait teszteltem. A gázszeparáció teszteléséhez egykomponensű és modell gázelegyeket alkalmaztam. A folyamat követésére gázkromatográfiás módszert alkalmaztam. ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK Doktori munkám során az anaerob lebontást és a biogáz előállítás hatékonyság növelését tanulmányoztam membrántechnikák alkalmazásával, továbbá vizsgáltam a biogáz metánban való dúsításának lehetőségét gázszeparációs membránnal. Az anaerob lebontás folyamatát membránszeparációs eljárással integrálva a rendszerben teljesebb lebontás, és ezáltal nagyobb biogázhozam érhető el a hagyományos rendszerekhez képest. Ezen felül a hidraulikus tartózkodási idő csökkenthető, melynek köszönhetően a reaktor méretek csökkenthetők, a technológiának kisebb lesz a helyigénye. Az anaerob fermentáció során termelődött biogáz energiatermelésre illetve üzemanyagként való felhasználhatóságát a metántartalom növelésével lehet kedvezőbbé tenni. Ezen cél érdekében vizsgáltam a membrános gázszeparáció lehetőségét. Jelenleg az iparban a biogáz tisztítására főként abszorpciós eljárásokat használnak. A membrános gázszeparáció ezen eljárásokkal szemben versenyképes, hiszen nincs vegyszerigénye, környezeti hőmérsékleten üzemeltethető és könnyen kombinálható egyéb eljárásokkal, így hatékonyabb és környezetkímélőbb eljárásnak tekinthető.

1 ANAEROB LEBONTÁS VIZSGÁLATÁRA ALKALMAS RENDSZER Az egymástól lényegesen különböző biológiailag bontható szubsztrátok biogázkihozatali vizsgálatainak reprodukálható elvégzésére alkalmas berendezést tervezését és kialakítását végeztük el. Az újszerű mérőrendszer részei: termosztálható, saválló, több munkahelyes acélkád; 1 liter térfogatú üveg fermentorok; volumetrikus elven működő gázmennyiség mérők. A mérőrendszer alkalmas a biogáz hozam és képződési sebesség együttes meghatározására. A szubsztrátok minősítési eljárását, melynél minden mérési sorozatnál vizsgálható a beoltó iszap biogázkihozatala, ezzel korrigálhatóak a mérési eredmények. Továbbá a beoltó iszap biogázkihozatala állandó minőségű szintetikus szubsztráttal mérhető. Ezen mérési eredmények segítségével a különböző időpontokban vizsgált szubsztrátok egymással összehasonlíthatóvá válnak. A kialakított rendszernek és eljárásnak köszönhetően vizsgálható és összehasonlítható bármely szubsztrátok lebontási és biogázelőállítási folyamata. 2 ISZAPKONCENTRÁLÁS MEMBRÁNSZŰRÉSSEL Az anaerob fermentáció intenzifikálására és ezáltal a biogázelőállítás hatékonyságának növelésére, nyomáskülönbségen alapuló membránszeparációs kísérleteket végeztem különböző típusú mikro- és ultraszűrő membránokkal. A vizsgált ultraszűrő membránok alkalmasnak bizonyultak a szerves anyag 70-75 %-ának visszatartására. A PS_100H és P_020F ultraszűrő membránok alkalmazásával, 3 bar nyomáskülönbség és 50 %-os kitermelés mellett az 1,6 %-os iszapot 2,3-2,6 %-osra koncentráltam, és így a fajlagos biogázhozamot 0,33 m 3 /m 3 -ről 0,50-0,59 m 3 /m 3 -re növeltem. Az ultraszűrő membránok permeátumát további tisztítás céljából fordított ozmózis membránnal kezeltem. Megállapítottam, hogy a permeátumba kerülő tápanyagok fordított ozmózis membrán segítségével eltávolíthatók, így a tisztított víz (0,4-0,5 mg szárazanyag/l, a 0,5-10 mg KOI/l, 0,8-0,9 mg NH 4 -N/l és 1-3 mg TP/l) természetes befogadóba vezethető.

3 BIOGÁZELŐÁLLÍTÁS ANAEROB MEMBRÁN BIOREAKTORRAL Egy hagyományos anaerob fermentor recirkulációs áramába ultraszűrő membránt (160 kda) tartalmazó modult integrálva, anaerob membrán bioreaktort alakítottam ki. Vizsgáltam a rendszer biogáz előállítási és szerves anyag eltávolítási hatékonyságát. Megállapítottam, hogy az anaerob membrán bioreaktor a hagyományos anaerob fermentorokhoz képest lényegesen nagyobb térfogati terheléssel üzemeltethető (4 helyett 9 kg KOI/m 3 nap), és ilyen magas terhelés mellett, 6 napos hidraulikus tartózkodási idővel is megtartható a rendszer stabilitása. Megállapítottam továbbá, hogy konvencionális anaerob reaktorhoz képest az anaerob membrán bioreaktor fajlagos biogázhozama 10 %-kal metánhozama 20 %-kal növelhető. 4 BIOGÁZ TISZTÍTÁSA MEMBRÁNOS GÁZSZEPARÁCIÓVAL A biogázból való széndioxid eltávolításra egy kereskedelmi forgalomban kapható membrán modult (UBE CO5) gázszeparációs tulajdonságait vizsgáltam, A membrán modul pórusmentes poliimid kompozit kapilláris membránt tartalmazott. Meghatároztam a membrán metánra és CO 2 -ra vonatkozó áramlási sebességét és szelektivitását tiszta gázok felhasználásával, amely alapján megállapítottam, hogy a membrán alkalmas a képződő biogáz CO 2 tartalmának eltávolítására. A továbbiakban kétkomponensű modell gázelegy (80 % CH 4, 20 % CO 2 ) szelektivitását vizsgáltam különböző betáplálási/permeátum nyomás arányoknál (p f /p p ) és kitermelésnél. Megállapítottam, hogy azonos kitermelés mellett a nyomásarányok változtatásával nagyobb mértékben befolyásolható a termék összetétele. 2,5 p f /p p felett, 90 %-os kitermeléssel már előállítható a 10 %-nál kevesebb CO 2 -ot tartalmazó termék. A biogáz modellezésére 20-30 % CO 2, 9-10 % N 2 és 60-70 % CH 4 tartalmú elegyet használtam. A vizsgálatokat különböző betáplálási/permeátum nyomás arányoknál (p f /p p ) és kitermeléseknél elvégezve megállapítottam, hogy 92 %-os kihozatallal (metánra vonatkoztatva) 90 % koncentráció feletti metán tartalmú gáz, biometán állítható elő.

ÖSSZEFOGLALÁS Kísérleti munkám tárgya az anaerob lebontás vizsgálata és integrálása membránszeparációs eljárással a biogázkihozatal növelésének érdekében, továbbá a biogáz metántartalmának dúsítása membrános gázszeparációval volt. A kísérletsorozat kezdő lépéseként az egymástól lényegesen különböző biológiailag bontható szubsztrátok biogázkihozatali vizsgálatainak reprodukálható elvégzésére alkalmas berendezést állítottunk össze, és a kidolgoztuk a minősítési eljárást. Következő lépésként az anaerob fermentáció hatékonyság növelését vizsgáltam nyomáskülönbségen alapuló membránszűrési technikák alkalmazásával. Különböző mikro- és ultraszűrő membránokkal koncentráltam az anaerob iszapot, és megállapítottam, hogy ultraszűrő membránok alkalmazásával a mikrobák viszzatarthatóak, ennek eredményeként a biogázkihozatal növelhető. A szűrési/koncentrálási kísérletek eredményei alapján ultraszűrő membránt tartalmazó membránmodult integráltam az anaerob fermentor recirkulációs áramába, és vizsgáltam, hogy a hidraulikus tartózkodási idő csökkentése és a térfogati terhelés növelése mellett mennyiben változik a biogáztermelés. Megállapítottam, hogy a hagyományos rendszerekhez képest, a membrán segítségével elérhető iszapkoncentrálódás következtében az anaerob membrán bioreaktor lényegesen nagyobb terheléssel, kisebb hidraulikus tartózkodási idővel üzemeltethető. A hidraulikus tartózkodási idő csökkenésének köszönhetően a rendszer helyigénye csökkenthető. Mindemellett a biogázhozama 10 %-kal, biometánhozama 20 %-kal növelhető a konvencionális rendszerekhez képest. A biogáz membrános gázszeparációval történő tisztítási vizsgálatai során megállapítottam, hogy a tesztelt membránmodul alkalmas metánban dús (>90 %) végtermék előállítására, tehát valószínűleg ez az eljárás kiválthatja az abszorpciós eljárásokat. Eredményeink alapján megállapítottuk, hogy a membrános eljárások beiktatásával valóban javítani lehet a biogáz termelés technológiáját. PUBLIKÁCIÓK Szentgyörgyi E., Nemestóthy N., Bélafi Bakó K., Biomethane production by gas separation membranes, Desalination and Water Treatment, 14 (2010) 112-115 Szentgyörgyi E., Bélafi-Bakó K., Anaerobic membrane bioreactors, Hungarian Journal of Industrial Chemistry, (2010) nyomtatásban

Szentgyörgyi E., Nemestóthy N., Bélafi Bakó K., Anaerobic moving bed biofilm fermenter for biogas production, Environmental Protection Engineering, (2010) nyomtatásban Csanádi, Z., Bélafi-Bakó, K., Szentgyörgyi, E., Gubicza, L., Knez, Z., Habulin, M., Enzymatic esterification of glycerol and stearic acid in non-conventional media, Acta Chimica Slovenica, 57 (2010) 244-249 Szentgyörgyi E, Vajda B., Nemestóthy N., Bélafiné Bakó K.: Membránok alkalmazási lehetőségei a biogáz előállításnál, Membrántechnika, Ipari Biotechnológia I/1 (2010) 2-10 Vajda B., Szentgyörgyi E.: Membránok alkalmazási lehetőségei a szennyvíztisztításban és a biogáz előállításban, Membrántechnika XIII/2., (2009) 22-31 Szentgyörgyi E., Pitás V., Kárpáti Á., A biofilmes szennyvíztisztítási technológiák létjogosultsága a modern szennyvíztisztításban, MASZESZ Hírcsatorna, május-június (2008) 3-9 Pásztor István, Kárpáti Árpád, Szentgyörgyi Eszter, Varga Gyula István, A szennyvíz lúgosságának jelentősége a szennyvíztisztítási technológiák tervezésében és modellezésében, MASZESZ Hírcsatorna, május-június (2007), 8-13 KONFERENCIA PROCEEDINGEK JEGYZÉKE E. Szentgyörgyi, N. Nemestóthy, K. Bélafi Bakó, Recovery of methane from biogas by membranes, XXVII EMS-Summer School, 2010. június 14-19, Bukarest, 50-54 E. Szentgyörgyi, N. Nemestóthy, K. Bélafi-Bakó, Anaerobic biofilm system for biogas production, Biotechnology Ecology of Big Cities 2010. március 15-17, Moszkva, Proceeding 178-179 E. Szentgyörgyi, N. Nemestóthy, K. Bélafi Bakó, Biomethane production by gas separation membranes, PERMEA2009, 2009. június 7-11, Prága, Proceeding Szentgyörgyi E., Nemestóthy N., Bélafiné Bakó K., Két anaerob biofilmes rendszer biogáz termelési hatékonyságának összehasonlítása, Műszaki Kémiai Napok, Proceeding (2010) 277-280 Szentgyörgyi Eszter, Tubik Eszter, Nemestóthy Nándor, Bélafiné Bakó Katalin, Mezőgazdasági hulladékok anaerob fermentációjának intenzifikálása membrános eljárásokkal, Műszaki Kémiai Napok, Proceeding (2009) 74-77 Szentgyörgyi, E., Pitás, V., Kárpáti, Á., A biofilmes szennyvíztisztítási technológiák létjogosultsága a modern szennyvíztisztításban, Nemzetközi Konferencia, Sopron, Proceeding, (2008) 5-12 Szentgyörgyi, E, Thury, P, Téli nitrifikáció a balatonfüredi és révfülöpi szennyvíztelepen, Nemzetközi Konferencia, Sopron, Proceeding, (2008) 21-29