Dunántúli-középhegység
Határai NY: a Keszthelyi-hegységet árkos süllyedékek választják el a Zalai-dombságtól. ÉNY: a Bakonyhoz tartozó, 5 10 km széles hegységelőtéri hordalékkúpsorokkal, hegylábfelszínekkel, hegységperemi dombságokkal kapcsolódik a Kisalföldhöz; É: a Duna teraszos völgye övezi; ÉK: árkos hegységközi medencék választják el a Visegrádi-hegységtől. DK: medencedombságokkal, lankás hegylábfelszínekkel hajlik a Mezőföld síkjára; D: a Balaton hegységelőtéri süllyedéksorozata különíti el a Dunántúli-dombságtól.
FÖLDTÖRTÉNET - ÓIDŐ Aljzat: gyenge és közepesen metamorfizált kaledóniai és variszkuszi hegységroncsok képezik; 350-400 m vastag üledékek agyagpala, fillit, szilúr, (graptoliteszek) Balaton-felvidék diabáz, Velencei gránit Kékkúti mészkő, Szabadbattyáni mészkő HEFOP 3.3.1.
Perm: vörös homokkő Balaton-felvidék Meleg-féligszáraz éghajlat Térszínek többszöri tönkösödésen kellett hogy keresztülmenjenek. HEFOP 3.3.1.
KÖZÉPIDŐ Tethys kinyílása Triász Dachsteini mészkő Fődolomit tengeri üledékképződés HEFOP 3.3.1.
Júra Kréta Tektonikai mozgások: takaróképződés, pikkelyeződés és gyűrődés ment végbe, Hegységgé válás HEFOP 3.3.1.
Kréta felszínfejlődés Trópusi felszínfejlődés trópusi torony- és kúpkarsztos tönkfelszín képződött. Bauxit Szőc Nyírád Halimba Gánt HEFOP 3.3.1.
HEFOP 3.3.1.
ÚJIDŐ - HARMADIDŐSZAK A harmadidőszakban a hegység fő tömege részekre töredezett sasbércsorozatokra és hegyközi medencesorokra tagolódott HEFOP 3.3.1.
EOCÉN Elöntés üledékek Széntelepek (Tatabánya, Oroszlány, Nagyegyháza, Mány Vulkáni-tevékenység Velence-hegység andezitek HEFOP 3.3.1.
Oligocén Kiemelkedés Lepusztulás HEFOP 3.3.1.
Miocén Mai szerkezet és morfológia kialakulása, Végén: szigetsorokat, öblözeteket formálva emelkedett ki a pannóniai tóból. Pannon-tó abrázió (a tengerhullámzás pusztító tevékenysége) HEFOP 3.3.1.
Pannon HEFOP 3.3.1.
Bazaltvulkanizmus PLIOCÉN Mind a földkéreg, mind a kőzetburok vastagsága a Pannon-medence területén az átlagosnál jóval kisebb Európa alatt nagy kiterjedésű, az asztenoszféra normális hőmérsékleténél forróbb köpenytartomány húzódik. Magmaképződés HEFOP 3.3.1.
2-6 millió évvel ezelőtt HEFOP 3.3.1.
Bazaltvulkanizmus: Balaton-felvidék Gulács Csobánc Szent-György-hegy Badacsony HEFOP 3.3.1.
A Tihanyi- félsziget vulkánossága 7 millió éves maar-vulkanizmus Utóvulkáni működés gejzírek HEFOP 3.3.1.
HEFOP 3.3.1.
PLEISZTOCÉN Interglaciálisokban a folyóvízi eróziós bevágódás, a völgyképződés Glaciálisokban periglaciális folyamatok (sár- és talajfolyás, csuszamlások, fagyaprózódás stb.) jellemezték. HEFOP 3.3.1.
Krioplanációs folyamatok Kőtenger Törmelékhalmaz Torony HEFOP 3.3.1.
A hegylábfelszíneken és a medencékben megindult a lösz és a löszszerű lejtőüledékek felhalmozódása. tanúhegyek. kipreparálódása Hegység emelkedése HEFOP 3.3.1.
KARSZTOSODÁS Barlangok: nincs nagy barlangrendszer Oka Földtani szerkezet TAGOLTSÁG, TÖREDEZETTSÉG A fiatalabb takarórétegek nagy elterjedése, melyek a kialakult karsztjelenségeket is sokfelé eltakarják, sőt eltömik. HEFOP 3.3.1.
Gerecsében és a Budai-hegységben a Duna és mellékpatakjainak teraszaihoz igazodva édesvízimészkő-szintek települtek HEFOP 3.3.1.
DOMBORZAT ÁTALAKÍTÁSA Emberi tevékenység. Erdőirtások Földművelés Bányászat szénbányászat (Ajka, Dorog, Tatabánya-Oroszlány) bauxit HEFOP 3.3.1.
FELSZÍNTÍPUSOK 1. Középhegységi fennsíkok. 2. Bazaltvulkáni kúpok és tanúhegyek. 3. Hegyközi medencék. árkos süllyedékek sorozatai (Zirci-, Budakeszimedencék stb.). HEFOP 3.3.1.
4. Hegységelőtéri dombságok-síkságok. eróziós és deráziós formák; jó részük mezőgazdasági művelés alatt áll, felszabdaltság HEFOP 3.3.1.
5. Síkságok árterek, alacsony teraszok hordalékkúp-felszínek mélyfekvésű medencetalpak HEFOP 3.3.1.
TALAJ A permi homokkő vörös málladéktakaróján többnyire savanyú talajok, a gránitfelszíneken agyagbemosódásos barna erdőtalajok képződtek. A karsztos, vízhiányos mészkő- és dolomittérszíneken a talajképződés lassú, mállási termék alig képződik, ezért csak sekély váztalajok, vékony rendzinatakarós termőrétegek alakulhattak ki. HEFOP 3.3.1.
A dombsági és hegységelőtéri térszíneken jellegzetes képződmények a lösz és löszszerű üledékfelhalmozódások, az eluviális-deluviális üledéktakarók, a többszörösen áthalmozott üledéktípusok. Ezek a barna erdőtalajok (csernozjom barna erdőtalaj, Ramann-féle erdőtalaj) kitűnő alapkőzetei. Szárazabb területeken a mészlepedékes csernozjom fejlődött ki. HEFOP 3.3.1.
Éghajlat Földrajzi helyzete miatt a szubkontinentális jelleg mellett a szubmediterrán hatás is érvényesül. Csapadék-ellátottságát meghatározza, hogy délnyugat-északkeleti csapása merőleges az Atlanti-óceán felől érkező légtömegekre, így a hegység nyugati oldalán több csapadék hull, keleten viszont főnhatás érvényesül. A csapadék átlagos évi összege a Bakonyban a legmagasabb (a Magas-Bakony fennsíkjain akár 800 900 mm), míg legszárazabb területei a Balatonfelvidék délkeleti pereme, ahol a csapadék évi összege 600 mm alatt van, sőt az esőárnyékos hegységelőtereken alig több mint 500 mm. A januári hőmérséklet 1,5 és 4 C között váltakozhat; a legenyhébbek a telek a Balatoni-riviéra térségében ( 1 C). A nyári hőmérséklet a magasság növekedésével csökken; 300 m felett a júliusi középhőmérséklet 19,5 C-nál alacsonyabb, a legmagasabb részeken a 17,5 C-t sem éri el. Az uralkodó északnyugati szél az északnyugati-délkeleti árkokban jelentősen felerősödhet (Móri-árok, Pilisvörösvári-árok, Budaörsimedence; utóbbiban mérték hazánk eddigi legnagyobb szélsebességét). Speciális, főn jellegű szél alakulhat ki a Balatonfelvidéken, a Tési-fennsík keleti előterében (Inota) és a Vértes keleti peremén (Csákvár). HEFOP 3.3.1.
NÖVÉNYZET A Dunántúli-középhegység növényföldrajzilag a Bakonyicum önálló flóravidékét képezi, amelyen ugyanakkor erősen érződik az Északiközéphegység, az Alföld, illetve főként a délnyugati szubmediterrán területek hatása. HEFOP 3.3.1.
A klímazonális vegetáció egységei közül elsőként a bükkösöket említjük, amelyek nagyobb összefüggő foltokban az Északi-Bakonyban fordulnak elő. A gyertyános-tölgyesek az enyhén savanyú talajokat kedvelik, olykor elegyes társulásokat alkotnak. Szép állományaik fordulnak elő a Bakonyban, a Vértesben. A cseres-tölgyesek inkább az agyagbemosódásos barna erdőtalajokon tűnnek fel, elsősorban a hegység alacsony peremi fennsíkjain, harmadidőszaki laza üledékekkel takart sasbércein, peremi medencéiben és dombságain. HEFOP 3.3.1.
A Dunántúli-középhegység vegetációjának talán legjellegzetesebbjei a száraz tölgyesek: a karsztbokorerdők és karszttölgyesek. Ezek a legkiterjedtebb felszínépítő kőzeteken, a dolomiton és mészkövön élnek. HEFOP 3.3.1.
A Dunántúli-középhegység tájai 1. Keszthelyi-hegység 2. Bakony 3. Vértes 4. Velencei-hegység 5. Gerecse 6. Pilis 7. Budai-hegység
Bakony Határai: Ny: Keszthely- hévízi árok. K: Móri- árok. D: Balaton és a Sárrét süllyedéke. É: A Bakony dombsági előtere észrevétlenül megy át a Kisalföldbe.
A Bakony tagolása A Veszprém- devecseri töréses- árkos süllyedék két részre bontja: Északi- (Öreg-) Bakony. A Zirc- Eplény- Veszprém vonal mentén kettéválik: Nyugati- (Magas-) Bakony Keleti- Bakony Déli- Bakony. A Veszprém- nagyvázsonyi árkos süllyedék (Litéri- törés) mentén kettéosztódik: Déli- Bakony. É-i rész Balatonfelvidék. D-i rész
A Bakonyvidék tájai
5.1. Bakonyvidék 5.1.1. Keszthelyi-hegység 5.1.11. Tátika-csoport 5.1.12. Keszthelyi-fennsík A két egység között a Zsidimedence húzódik.
5.1.2. Balaton-felvidék 5.1.21. Badacsony-Gulács-csoport 5.1.22. Balaton-felvidék 5.1.23. Vilonyai-hegyek
5.1.3. Déli-Bakony 5.1.31. Veszprém Nagyvázsonyi-medence 5.1.32. Kab-hegy Agártető-csoport 5.1.33. Sümeg Tapolcai-hát 5.1.34. Devecseri Bakonyalja
5.1.4. Északi-Bakony 5.1.41. Öreg-Bakony 5.1.42. Bakonyi kismedencék 5.1.43. Kelet-Bakony 5.1.44. Veszprém-Devecseri-árok
Cuha-völgy
5.1.51. Pápai Bakonyalja 5.1.52. Pannonhalmidombság 5.1.53. Súri-Bakonyalja 5.1.5. Bakonyalja
5.2. Vértes Velencei-hegyvidék 5.2.1. Vértesaljai-dombság 5.2.11. Bársonyos 5.2.12. Által-ér-völgy 5.2.13. Móri-árok
5.2.2. Vértes-hegység 5.2.21. Vértes-fennsík 5.2.22. Vértes peremvidéke 5.2.23. Gánti-medence
5.2.3. Velencei-hegység és környéke 5.2.31. Zámolyi-medence 5.2.32. Sőrédi-hát 5.2.33. Lovasberényi-hát 5.2.34. Velencei-hegység
5.3. Dunazug-hegyvidék 5.3.1. Gerecsevidék 5.3.11. Nyugati-Gerecse 5.3.12. Központi-Gerecse 5.3.13. Keleti-Gerecse 5.3.14. Gerecsei kismedencék
5.3.2. Bicske-Zsámbéki-medence 5.3.21. Etyeki-dombság 5.3.22. Zsámbéki-medence
5.3.3. Budai-hegység 5.3.31. Budai-hegyek 5.3.32. Tétényi-fennsík 5.3.33. Budaörsi- és Budakeszi medence
5.3.4. Pilis-hegység 5.3.41. Pilisi-hegyek 5.3.42. Pilisi-medencék
Nummuliteszes mészkő
Nummuliteszes mészkő
Hippuriteszes mészkő
Karros mészkő a Bakonyban
Bakony dolomitsziklák