Az agrárfoglalkoztatás jellemzői

Az agrárfoglalkoztatás jellemzői

A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai Helyhez kötöttség mobilitási problémák A háztartási gazdaság sajátos hatása Alacsonyabb bérszínvonal (nemzetgazd. átlag 70 80% a) A munkaerő képzettségbeli eltérése A munkaerő piaci tendenciák hatásainak késése a vidéki térségekben Falu város kulturális és életszínvonalbeli különbségei A fizikai munkavégzés sajátosságai, ciklikus munkacsúcsok Jll Jellemző ő a feketemunka, fk k elsősorban ő a kézimunka igényes k ié ágazatokban

Agrárfoglalkoztatás

Agrárnépesség g Korcsoportok A munkaerő korösszetétel szerinti megoszlása a mezőgazdaságban (%) 1990 1996 2001 14-29 év 23,5 21,8 17,9 30-3939 év 31,0 25,9 23,1 40-4949 év 27,2 35,1 34,0 50-X év 18,3 17,2 25,0 Összesen: 100 100 100

Iskola A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása (%) 1990 1996 2001 Általános isk. 55,3 42,4 34,0 Középiskola 39,2 50,4 58,3 Felsőfokú 5,5 7,2 7,7 iskola Összesen: 100 100 100

Mezőgazdasági munkaerőfelhasználás (éves munkaerőegység) Megnevezés 2006 2007 2008 2009 2010 + Nem fizetett Fizetett Összesen 390 903 348 046 314 915 318 306 310 979 113 500 111 245 106 934 106 399 103 436 504 403 459 291 421 848 424 705 414 415 +előzetes adat Forrás: KSH

Élőmunka Élőmunka - holtmunka A termelés érdekében kifejtett fizikai és szellemi munka Holtmunka Az élőmunka helyettesítésére irányuló technikai fejlesztés A holtmunka növeli az élőmunka hatékonyságát Csak akkor gazdaságos a holtmunka növelése, ha általa több élőmunkát lehet megtakarítani, mint amennyit előállítására felhasználtak

Az élőmunka hatékonysága Hatékonyság = termelékenység Kifejezi, hogy az alkalmazott munkaerő milyen mennyiségű és minőségű terméktömeget állít elő Akkor nő, ő ha ugyanannyi terméket t kevesebb élőmunkával állítunk elő Munkatermelékenységi mutató MT = Q/T Q = előállított termékmennyiség T = a termelésben felhasznált munkaidő Munkaigényességi mutató MI = T/Q A terméktömeg előállításához mennyi élőmunka szükséges

A családi gazdaság g A családi kapcsolatrendszerre, a háztartási erőforrásokra épít Összefonódik a háztartás és a gazdaság, az önfogyasztás és az árutermelés Alapkoncepció: biztosítsa egy család megélhetését a mg. tev. Főfoglalkozású családi gazdaság: mg bevétel >50% Teljes jövedelmet biztosító családi gazdaság: mg. bevétel 90% Kisegítő jövedelmet biztosító családi gazdaság: nem mg. bevétel 10% és 50% között ött Részmunkaidős családi gazdaságok: mg. bevétel <50%

A mg. i ágazatban dolgozó aktív keresők számát befolyásoló főbb tényezők GDP hez való hozzájárulás más ágazatok (ipar, szolgáltatás) fejlettsége földdelvaló ellátottság (minőség, mennyiség) élőmunka technikai felszereltsége számítási alap (nemzetközi összehasonlításban) szolgáltatás, alaptevékenységen kívüli tevékenység

Foglalkoztatás számokban 60 A mezőgazdaságban dolgozók részaránya a nemzetgazdaság aktív keresőiből 50 40 % 1983 = 1028 ezer 30 20 2004 = 200 ezer 10 0 1950 1952 1954 1956 1958 1960 1962 1964 1966 1968 1970 1972 1974 1976 1978 1980 1982 1984 1986 1988 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 2004

Nemzetközi kitekintés az ezredfordulón Az agrárgazdaságban dolgozók részaránya az aktív keresőkből (%) 80 70 60 EU átlag = 44 4,4 60,5 68 50 % 40 30 20 10 0 1,6 2,9 3 5,4 6,2 6,4 8,6 7,4 12,6 17 2,2 7,4 22,8 4,6

Kiemelések 2006 adataiból (EU 27) foglalkoztatás (átlag:5,9) Magas Alacsony Görögország 12,0 Lettország 11,2 Dánia 3,1 Egyesült Királyság 1,4 14 Litvánia 12,4 Luxemburg 1,8 Lengyelország 15,8 Portugália 11,7 Málta 1,7 Németország 2,3 Románia 30,6 Svédország 2,2

A munkaerő megítélésének szempontjai Életkor 61% középkorú k és idősödő Szakképzettség p g javuló tendencia, de még mindig lemaradás más ágazatokhoz képest, vállalkozói ismeretek hiánya

Keresetek, jövedelemviszonyok kb. 20 30% lemaradás aktív kí koruakkalacsonyabb bbéletszínvonala l nincs jövedelemtartalékolás alacsony bértől függő juttatások (munkanélküli segély, nyugdíj, GYED) munkabéren kívüli juttatások csökkennek, eltűnnek

Jövedelmi viszonyok szociális összefüggései a mezőgazdaságban 2013.11.12. 16

A helyzetértékelés nehézségei, szempontjai Az agrárnépesség szociális helyzetének feltárásakor alapvető kérdés, ki számít az agrárnépességhez tartozónak? Releváns, megbízható adatok hiánya Az ágazatban dolgozók társadalombiztosításának ellentmondásai. Az éves teljesítmények és a foglalkoztatottak létszáma közötti tetemes különbség ( akár 2-2,52 szeres) A CAP Római Szerződésben foglalt, ide vonatkozó célkitűzése mérsékelten valósul meg. A társadalmi erők, a politika nem fordítanak kellő figyelmet a probléma megoldására

A rendszerváltást követően az agrárnépesség jelentős hányada kikerült a kötelező TB biztosítás rendszeréből. Az állami szabályozás eszközei ma is segítik segítik a társadalombiztosítási rendszerből való kivonulást -a legálisan foglalkoztató lk szektor számára á (az önfoglalkoztatókhoz képest) törvényileg meghatározott a társadalombiztosítási á i járulék -megszűntek a mezőgazdasági munkavégzés speciális, kedvezményes szabályai (100, illetve 150 tíz órás munkanap = 1 év)

Az önfoglalkoztató szektor szereplői, rövidlátó gondolkodásuk miatt, nem fizetnek nyugdíjjárulékot. Az ágazat jövedelmi helyzete támogatásokkal együtt se teszi lehetővé a bérek nemzetgazdasági szintre emelését. A mezőgazdasági tevékenységből egyre kevesebb ember és egyre kevesebb bbjövedelem-kiegészítést t szerezhet. Rövidesen az agrárnépesség hátrányos helyzetű rétegként kezelendő.

A mezőgazdaságban, g vad-és erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban foglalkoztatottak létszámának alakulása 1000,0 955,0 900,0 1994-2004 között 330,0 327,6 800,0 310,0 295,1 302,4 287,8 278,8 ez zer fő 700,0 600,0 500,0 ezer fő 290,0 270,0 250,0 230,0 210,0 270,4 255,5 243,4 240,9 215,2 200,0 + 400,0 190,0 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 300,0 200,0 327,6 295,1 302,4 287,8 278,8 270,4 255,5 243,4 240,9 215,2 200,0 + 100,0 1990 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

Egyéni gazdaság 1 500 1 400 1 400 ezer darab 1 300 1200 1 100 1 000 1 200 960 900 800 Egy éni gazdaságok száma 765 700 1989 1994 2000 2003 év 2013.11.12. 21

600 ezer ember sorsa legalább g 200 ezer nem alapvetően mezőgazdaságból élő kiegészítő tevékenység kárpótlás ápótás földosztás ödostás kistermelés, e őstermelők, családi gazdaságok alkalmi munkavállalás (napszámosok) Idősebb korosztály nyugdíjévek) relatív jobb helyzet (meglévő Fiatalabb korosztály < 20 év munkaviszony, nehéz éveket szerezni (Lásd: később nyugdíjösszefüggés)

Alkalmazottak és foglalkoztatottak A mezőgazdasági ágazatokban Alkalmazottak Foglalkoztatottak Év ezer fő ezer fő 1995 176,0 295,1 1996 167,77 302,4 1997 158,2 287,8 1998 150,5 278,8 1999 144,9 270,4 2000 132,7 255,5 2001 121,3 243,4 2002 112,4 240,9 2003 107,4 215,22 2004 101,2 205,0 CSÖKKENÉS 75 ezer fő 90 ezer fő 2013.11.12. 23 Forrás: KSH

A mezőgazdasági alkalmazottak éves jövedelem helyzete 1 800 000 1 600 000 1 400 000 1 469 436 1 648 116 1 691 616* 1 200 000 Forint 1 000 000 800 000 813 168 1 071 276 1 011 012 1 080 732* 600 000 399 468 585 144 400 000 175 596 Nemzetg azdaság 200 000 295 740 Mezőgazdaság 0 130 812 1990 1994 1998 2002 2003 2004

A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágban alkalmazásban állók létszáma és átlagkeresete 2010 ben* Megnevezés Fizikai Szellemi foglalkozásúak lk k Összesen Alkalmazásban állók 59 141 17 547 76 689 száma 2010 az előző év %-ában 91,5 96,6 92,6 Bruttó kereset, Ft 119 889 222 743 143 861 2010 az előző ő év %-ában 105,2 102,5 104,9 Nettó kereset, Ft 88 516 145 614 101 824 2010 az előző év %-ában 106,1 109,6 107,7 *A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési szervezetek teljes köre, valamint a kijelölt non profit szervezetek adatai alapján Forrás: KSH

A 100 ezer fő nem alkalmazott Összetétel: bizonytalan Egyéni mezőgazdasági vállalkozó 28.000 fő Családi gazdálkodók dók Őstermelők Alkalmilag foglalkoztatottak

A munkanélküliség 1996 óta 10% alá csökkent (megfelel az EU átlagnak) 2006 ban: 7,5% (403.439 fő) Területi i eltérések léé

A munkanélküliség alakulása Magyarországon és az EU ban

A munkanélküliség típusai

Nyílt és rejtett munkanélküliség Rendszerváltást megelőzően csak rejtett munkanélküliség (munkanélküliség = munkakerülés = büntetés) Ma: nyílt munkanélküliség (sőt juttatás a regisztráltaknak) De kérdés: Ki számít munkanélkülinek? k?

Kapun belüli munkanélküliség A rendszerváltást megelőzően hivatalosan nem létezett munkanélküliség (Majdnem) minden embernek legalább papíron volt munkája. Hogy mit is dolgoztak?

Súrlódásos (frikciós) munkanélküliség Oka: Állásváltoztatás Lakhelyváltoztatás Jellemzői: Rövid ideigi tart t(ksh szerint tátlagosan 4 hétig) Mindig jelen van, megszűntetni nem lehet Csökkenthető az állásközvetítő rendszerek segítségével

Strukturális munkanélküliség Oka: Munkahelyek szerkezete Állást keresők szerkezete Jellemzője: Mindig jelen van, megszűntetni nem lehet Átképzéssel csökkenthető

Ok: Konjunkturális / recessziós munkanélküliség A gazdaság rövid távú ingadozásai Munkanélüliségi ráta Kunjunkturális / recessziós munkanélküliség Jellemző: Idő Mindig jelen jl van megszűntetni ű ttinem lehet lht Rossz esetben válságba torkollik

A munkanélküliség típusai (összegzés) NyíltN ésrejtett tt munkanélküliség é Súrlódásos (frikciós) munkanélküliség, (rövid távú, pl. munkahely keresés) Strukturális munkanélküliség Kapun belüli munkanélküliség Konjunkturális / recessziós munkanélküliség

A munkanélküliség kezelése Passzív munkaerő politika Aktív munkaerő politika Duális fejlesztéspolitika a mezőgazdaságban

A passzív munkaerőpolitika néhány eszköze Szakmailag aktív életszakasz lerövidítése Külföldi munkavállalás Háziasszony szerep felértékelése Tanulási idő meghosszabbítása Munkaidő lerövidítése

Az aktív munkaerőpolitika néhány eszköze Gazdaság fejlesztése Munkahelyteremtés khl Új munkahelyek létrehozásának támogatása Termelés bővítése Szakképzés