Állati érzékelés állatkerti oktatócsomag 8 12 évesek tanításához Rajzok: Lukács Albert Fotók: Bagosi Zoltán www.zoobudapest.com www.gorillazoona.hu
Általános szervezési információk Az állatkert nagyszerű hely a tanulásra. Az iskolában sok tananyagot csak a könyvek, fotók és filmek segítségével tudunk bemutatni, megtanítani a gyerekeknek. Az állatkertekben lehetőség nyílik arra, hogy megfigyeltessük és megtapasztaltassuk, ezáltal elmélyítsük az ismereteket. A tapasztalati ismeretátadás élményszerű tanulást tesz lehetővé. Ez az oktatócsomag segítséget kíván nyújtani a gyermekcsoportokkal az állatkertbe látogató pedagógusoknak. Az állatkerti foglalkozás szervezésénél figyelni kell arra, hogy időről időre az állatfajok cserélődhetnek, előfordulhat az is, hogy aktuálisan nem láthatóak (pl. elbújtak vagy orvosi kezelés alatt állnak stb.). Ezért röviddel a látogatás előtt célszerű a foglalkozás helyszíneit végigjárni, illetve használják rugalmasan az anyagban leírtakat. Tanácsok a foglalkozás hatékonyságának növeléséhez: Az állatkertbe érkezés után érdemes időt szánni arra, hogy az izgatott gyerekek megnyugodjanak, és szükségleteiket kielégítsék (például: egyenek, mosdót használjanak stb.). A foglalkozás alatt törekedjünk arra, hogy a tervezett programot tartsuk, s ne iktassunk be plusz állomásokat. Az ismeretek mennyiségének növelése a foglalkozásunk hatékonyságának csökkenéséhez vezethet. A foglalkozás valamennyire mindig kötött program, utána érdemes időt szánni a lazításra. Erre a célra ajánljuk figyelmükbe az állatkert játszóterét. Az állatkerti viselkedés szabályai: Vendégségbe jöttünk az állatkertben élő állatokhoz és növényekhez. Ezért az állatkert területén csendben, halkan közlekedünk. Így az állatok is szívesebben jönnek majd közelebb hozzánk. Az állatokat nem etetjük, mert a sok finomságnak nem tudnak ellenállni, aminek az eredménye hasfájás, hányás, hasmenés. Az üvegfelületeken nem kopogunk, nem kiabálunk be az állatoknak, mert azzal megijesztjük őket. Inkább csendben megfigyeljük, hogyan élik mindennapi életüket. Az állatok közelében lassan és óvatosan mozgunk. A hirtelen mozdulatok megijeszthetik őket. Szervezési tippek: A témához kapcsolódó állattartó helyek egy része a szabadban található, ezért célszerű az időjárásnak megfelelően öltözni. Az állatkertben az állatházak 10 órától tartanak nyitva, és az állatkert zárása előtt fél órával zárnak. Így a Főemlősház, a Keselyűröpde, valamint a Szavannaház is csak ebben az időszakban látogatható. A témát célszerű a késő tavasztól kora őszig tartó időszakban feldolgozni, hogy a témához kapcsolódó növényeket is meg tudják figyelni. A tanulmányi séta során lehetőség szerint mellőzzék az állatok etetését és simogatását is! Előfordulhat, hogy némelyik állat védekezésképpen harap. Érdemes megnézni, hogy milyen aktuális látványetetési program fut az állatkertben, mert egyes etetések kapcsolódhatnak a témához. Ajánlott útvonal: Főkapu Hóbagolyröpde Jegesmedve-kifutó Keselyűröpde Főemlősház (orangután) Szavannaház (keresztespók). 2
Háttér-információk az érzékeléshez A külső környezet ingereit felvevő receptorok és az őket körülvevő ún. segédkészülékek együttesét érzékszerveknek nevezzük. Érzékszerveink: szem, orr, száj, fül, bőr. Érzékelés: A külvilág ingereinek felfogása az érzékszerveink illetve érzékelő sejtjeink (receptorsejtek) segítségével. Az érzékelés során a fizikai, kémiai ingereket a receptorok elektromos jelekké alakítják, így jutnak el az idegsejteken keresztül az agykéreg megfelelő területére. Az érzékelés során az ingerek erősségét (intenzitását) és minőségét is kódolják az érzékszerveink. Érzékleti modalitások: Látás, hallás, szaglás, ízlelés, bőrérzékletek: tapintás, hőmérséklet-érzékelés, fájdalomérzékelés, testérzékletek. Látás: A gerinces állatok, továbbá a gerinctelenek egy része, rendelkezik látószervvel (szemmel). Ezzel a környezetükben lévő objektumok képét érzékelik. A szem belsejében található különleges sejtek képesek észlelni a hozzájuk érkező fény mennyiségét és színét, s mindezek alapján formákat is. Az ingerek felvételekor ingerületek képződnek, amelyek a látóidegen át az agyhoz közvetítik az információkat. A tárgyakról alkotott kép tehát az agyban képződik, nem a szemben. Az állatok látása az életmódjuknak megfelelően fejlődött. A ragadozóknál például az éleslátás és a térlátás előnyösebb, míg a gyümölcsevő állatoknál a színlátás az elsődleges. Hallás: A hallószervek (fülek) a közelebbi-távolabbi hangokat érzékelik. A hang keletkezésekor a levegőben hanghullámok, hangrezgések terjednek, amik a fülbe jutnak. A fülben lévő membrán, a dobhártya veszi fel a rezgéseket, majd továbbítja azokat a hallócsontocskáknak, amelyekről az inger a csigában lévő érzékelő sejtekhez jut. Onnan továbbítódik az információ az agyba, ami azt hangként értelmezi. Ha a dobhártya beszakad, nincs többé, ami a hangrezgéseket továbbítsa, ezért az élőlény megsüketül, ami lehetetlenné teszi életben maradását a természetben. Szaglás: A szagok, illatok kémiai ingerek, mikroszkopikus anyagi részecskék (molekulák) formájában érkeznek az orrba, a szaglás szervébe. Ott az orr szaglóhámján kémiai ingereket keltenek annak speciális érzékelő sejtjeiben. Ezek a sejtek a szag- és illatmolekulák jelenlétét észlelik, ingerületeket küldenek az agy szaglóközpontjába, s az agy határozza meg, milyen a szóban forgó szag vagy illat. Az orral nem rendelkező állatok közül is sokan érzékelik a kémiai ingereket, ilyen például a lepke feromonjainak az érzékelése, vagy a halak teljes testfelületen történő szaglása. Ízlelés: Hasonló a szaglás mechanizmusához. Kémiai ingerek, mikroszkopikus molekulák (ízek) érkeznek a nyelvhez, az ízlelés szervéhez. Ott a nyelv érzékelő sejtjei (az ízlelőbimbók) az ízmolekulák jelenlétét észlelik, ingerületeket küldenek az agy ízlelésért felelő központjába, s az agy meghatározza, milyen a szóban forgó íz. Az ízeltlábúak az ízeket csápjaikkal érzékelik. Tapintás: A tapintás érzékelő sejtjei a testfelszín közelében találhatók. Képesek észlelni a bőrrel érintkező tárgy nyomását, állagát, minőségét (lágy vagy kemény, sima vagy érdes), továbbá a testhez viszonyított hőmérsékletét (hideg vagy meleg). Bizonyos testrészek felületén sokkal több a tapintásérzékelő sejt, pl. az állatok orrán, a kézen, a rovarok csápjain stb. A fakó keselyű látása A madarak szeme sok elvárásnak kell, hogy megfeleljen. Például észre kell venni vele, ha ragadozó támad. Ehhez nagy látómező szükséges, az éleslátás és a térlátás pedig a ragadozó madarak jellemzője. A látógödör az a része a szemnek, ahol a legtöbb receptor található. A ragadozó madaraknak (és valószínűleg a keselyűnek is) éles térlátása van, mert szemeik a fej elülső részén találhatók, illetve nem egy, hanem két látógödörrel rendelkeznek. A keselyű éles látásának és kitűnő szaglásának köszönhetően nagy távolságokból képes rátalálni a táplálékául szolgáló elhullott állattetemekre. 3
A hóbagoly hallása A bagoly szemeit és csőrét speciális, rövid, végükön begörbülő tollak veszik körül, ennek neve arcfátyol, ami állítólag a fülekhez vezeti a hangot. A bagoly füle feje két oldalán, aszimmetrikusan helyezkedik el, amely hozzásegíti az állatot a hangforrás térbeli megállapításához, így a zsákmány helyének minél pontosabb betájolásához. Ez nagy segítség a hóbagoly számára, ugyanis a kis rágcsálókat (egér, pocok, lemming) hó alatti járataikban kell meghallania. Sok bagolyfajnál a fej tetején tollpamacs található, ezt gyakran összetévesztik a füllel, pedig semmi köze a halláshoz, csupán az aktuális lelkiállapotát jelzi vele az állat. A több ujjnyi széles fülnyílásokat toll fedi, így szabad szemmel nem láthatók. A bagoly nemcsak jól hall, hanem nehéz meghallani a röptét is. Tolla puha és laza szerkezetű. Evezőtollainak széle nem sima, hanem rojtos: ez lelassítja a szárny fölötti légáramlást és halkabbá teszi a repülést. Mivel a szárnyak nem keltenek zajt, észrevétlenül csaphat le áldozatára. A jegesmedve szaglása A jegesmedve szaglása igen kifinomult, fő zsákmányállatának, a fókának a szagát 1,5 km távolságról is megérzi, akár az 1 m-es hó alatt. A döglött állatokat, például bálnatetemeket 30 km-es távolságból is kiszagolja. A jól működő érzékszervek mindig szembetűnőek az állatokon. Általában mindig az az érzékszerv a legnagyobb méretű, amit gyakran használ az állat. A jegesmedvének az arcából előre nyúló, nagy, fekete orra van, azonban szemei és fülei, fejméretéhez képest meglehetősen kicsik. Rezgésérzékelés pókháló A pókháló anyaga, a pókselyem az egyik legszilárdabb, legrugalmasabb anyag. Egymáshoz simuló fehérjeszálakból áll, ez a rendezett szerkezet eredményezi a kivételes szakítószilárdságot (az acélénak háromszorosa). A pókok potrohában találhatóak a selyemmirigyek. Ezekből választják ki a hálóhoz szükséges selymet. Összesen hétféle pókselyem létezik. Külön selyem van a hálóépítéshez, a zsákmány beburkolására, a peték borítására, biztonsági kötélnek az ugrásokhoz, és a hím a spermiumait is ebbe burkolva adja át a nősténynek. Egyszerre mind a hét, egyik fajban sem található meg. A pókháló anyaga a szövőmirigyekből folyékonyan jön ki és a levegőn polimerizálódik. A legvékonyabb selyemszál 0,00002 mm vastagságú. A hálók alakja, mérete is sokféle lehet, a pók életmódjától függően készülhet fákra, bokrokra, talajra. Vannak pókok, amelyek pókfonalon kapaszkodva utaznak a levegőben. Más pókok nem szőnek hálót, földalatti járatokból törnek elő, vagy virágokon észrevétlenül lesnek a zsákmányra. A háló közepén pihenő vagy annak szélén lesben álló pók, lábaival érzékeli a háló legapróbb rezdüléseit, és a nem ragadós főszálon fut oda a zsákmányhoz. A témához kapcsolódó linkek az interneten http://hu.wikipedia.org/wiki/a_madarak_l%c3%a1t%c3%a1sa http://arachnophiliac.info/burrow/nephila_of_southern_africa.htm http://www.sulinet.hu/tart/fncikk/kiaa/0/6187/start.htm http://termeszet.indavideo.hu/video/a_pokhalo_szoves Könyvajánló Ahogy az állatok látnak, hallanak és éreznek Fordítás: Rónaszegi Éva, Tessloff-Babilon Kiadó 4
Az oktatócsomagban szereplő állatfajok jellemzése Hóbagoly (Nyctea scandiaca) Elterjedés: Eurázsia, Észak-Amerika. Testméretek: Testhossza: 63-73 cm, szárnyfesztávolsága: 170 cm, Tömege: 1,4-2,5 kg. Táplálkozás: Rágcsálók, madarak. Társas viszonyok: Magányosan él. Egyéb tudnivalók: Az Északi-sarkvidék legnagyobbra növő madárfaja. Más baglyokkal ellentétben jobbára nappal aktív. Fő tápláléka a lemming, de más rágcsálók, nyulak, különféle vízimadarak és időnként halak is szerepelnek az étlapján. Költöző faj, nyáron Alaszka, Kanada, Grönland, Észak-Skandinávia és Észak-Szibéria vidékén találkozni vele, telente délebbre is előfordul. Szinte teljes testfelületét fehér alapszínű, fekete foltokkal tarkázott tollazat borítja. Még a lábakat, sőt a lábujjakat is tollak fedik. Ezzel a hőszigeteléssel az állat még -50 C-os hőmérsékleten is képes fenntartani a 38-40 C-os testhőmérsékletét. Ha sok a táplálék, a tojó akár tucatnyi tojást is rakhat, de szűkös időben egy-kettő az általános. A kikelő fiókák előbb világos-, majd sötétszürke pihés tollat viselnek. Ennek sokkal jobb a hőszigetelő képessége, mint a felnőtteké, ráadásul a színe miatt is jobban átmelegszik a napon. Így a fiókák elkerülik a végzetes kihűlést. Jegesmedve (Ursus maritimus) Elterjedés: Északi-sarkvidék. Testméretek: Testhossza: 200-250 cm, tömege: 150-800 kg. Táplálkozás: Ragadozó. Társas viszonyok: Többnyire magányosan él. Egyéb tudnivalók: Tengeri medvét jelentő latin nevét azért kapta, mert életének jelentős részét nem a szárazföldön, hanem a sarki tengerek összefüggő jegén tölti. Nagy távolságokat megtéve vándorol az összefüggő jég évszakosan változó kiterjedésének megfelelően. Bár magányos állat, de a bőséges táplálékforrás nagy távolságokról akár több tucatnyi állatot is egy helyre vonzhat. Bundája valójában színtelen. Azért tűnik fehérnek, mert a szőrszálak visszaverik a látható fényt. A fiatal bocsok hófehérnek látszanak, de az idősebb egyedek sárgás árnyalatúvá válnak. A bunda külső rétege olajjal átitatott vízálló réteget képez, a belső réteg pedig hőszigetel. Bőre fekete, mert így a bunda több hőt képes elnyelni. Gyakran két lábra áll, ilyenkor akár 3 méternyire is felmagasodhat. A medvék között a legjobb úszó. A vízben főként a mozgékony mellső lábaival hajtja magát előre. Fakó keselyű (Gyps fulvus) Elterjedés: Afrika, Dél-Európa, Délnyugat-Ázsia. Testméretek: Testmagasság: 90-100 cm, szárnyfesztávolság: 240-280 cm, tömege: 7-11 kg. Táplálkozás: Dögevő. Társas viszonyok: Csoportban él. Egyéb tudnivalók: Bár világviszonylatban nem kell tartani a faj kipusztulásától, egyes területeken jelentősen megritkult. Eltűnéséhez a dögök hatósági megsemmisítése mellett a mérgezés és a vadászat is hozzájárul. 5
Egykor Magyarországon is honos volt, manapság alkalmi vendégként vetődnek el hozzánk kóborló egyedei. Európának ebben a térségében Horvátországban található jelentősebb állomány. A ragadozó madarak többségénél a karmok a legveszélyesebb fegyverek, a keselyűnek viszont a csőre a fő erőssége. Az éles csőr és az erőteljes nyak képes csak a tetem széttépésére. A rövid tollal fedett nyak és fej szintén a dögevők sajátossága. Bár a fakó keselyű párok költéskor féltékenyen védik fészkelőhelyüket a fajtársaktól, jobbára kisebb kolóniákban élnek. Csoportosan repülnek a magasba tetemet keresve, és a dög mellett is nagy számban gyűlhetnek össze. A csoportos repülés előnye, hogy egymás röptéből is látják, merre vannak a felszálló meleg légáramlatok. Szumátrai orangután (Pongo abelii) Elterjedés: Szumátra. Testméretek: Testhossza: 125-150 cm, tömege: 50-140 kg. Táplálkozás: Leveleket, gyümölcsöket fogyaszt. Társas viszonyok: Többnyire magányosan él. Egyéb tudnivalók: A trópusi erdőségek lakója, amint erre az állat maláj eredetű, erdei embert jelentő neve is utal. Az orangután délelőtt és késő délután aktív, éjszaka a lombkoronaszinten hálófészket épít magának. Étlapján gyümölcsök, vadon termő fügefélék és más növények mellett rovarok, alkalmanként madártojások és apró gerincesek szerepelnek. Az orangután mellső végtagjai lényegesen hosszabbak a hátsóknál. Erre azért van szüksége, mert a fák ágai között főként ezekkel kapaszkodik, és a karjait nyújtja ki akkor is, ha a szomszédos ágat szeretné elérni. Az orangutánt ma már nem is annyira az illegális vadászat és befogás, mint inkább az erdőirtás veszélyezteti. Ma Szumátrán mintegy 7500 orangután él, ám ez a népesség 21, egymástól elszigetelt erdőterületen lelhető fel. Jelenleg átlagosan 1000-rel csökken az orangutánok száma évente. Óriás keresztespók (Nephila senegalensis) Elterjedés: Dél-Afrika. Testméretek: Nőstény 15-30 mm-es, a lábaival együtt. A hímek mindig jóval kisebbek, testméretük 5 mm, súlyuk pedig ezredrésze a nőstényekének. Táplálkozás: Nagyobb ízeltlábúak. Társas viszonyok: A nőstény magányosan él, párzási időszakban a hímek felkeresik, és apró ajándékkal (táplálék) elterelik a figyelmét, amíg végbemegy a párzás. A párzás 15 órán át is eltarthat, miután a kimerült hím gyorsan távozik, nehogy belőle is táplálék legyen. Egyéb tudnivalók: A három afrikai Nephila nemzettségbe tartozó pókfaj egyike. Elterjedése a legnagyobb a három faj közül. Mindhárom pókfaj angol neve: golden orb-web spider, melynek körülbelüli jelentése: arany gömbhálós pók. Ez arra utal, hogy ezen fajok hálója, ha rávetül a napfény, aranylóan csillog. Az állatkerti fajt sárga színű lábsávjairól lehet felismerni. Az óriás keresztespókot határozókönyv és mikroszkóp nélkül is könnyen megismerhetjük nagyméretű, erős hálójáról, és arról, hogy a talajon nehézkesen mozog. Hálója annyira strapabíró, hogy kisebb madarak is beleragadhatnak, bár megenni ritkán szokta azokat. Nem agresszív pókfaj, marása fájdalmas, de emberre nézve nem mérgező. 6
Isten hozott a Budapesti Állatkertben! A mai napon az állatok különböző érzékszerveivel ismerkedhetsz. Az első állat, amelyet meglátogatsz, éles látásáról és kitűnő hallásáról már jól ismerhetsz. Keresd meg a hóbaglyot a Kisszikla sarkában a két fókamedence között! A hóbagoly a Föld hideg, északi területeinek sikeres ragadozó madara. Figyeld meg a hóbaglyot, majd karikázd be a táblázatban a helyes válaszokat, hogy megtudd, mi teszi sikeressé! Mekkora a szeme a fejéhez képest? Kicsi. Nagy. Mennyire tudja elfordítani a fejét? Jobbra és balra is több, mint 120 -ban. Teljesen, azaz 360 -ban. Merre néznek a szemei? Oldalra. Előre. Hol található a füle? A feje tetején. A feje két oldalán. A hangokat a füléhez tereli a szárnyaival. az arcán lévő tollakkal. Milyen a röpte? Miről kapta a nevét? Szárnyaival hangosan csapkod. Tollazatának rejtő színéről. Zajtalanul repül. Élőhelyéről. Olvasd el a fajtáblát, és írd ide, hogy melyik az az állat, amelyiknek a legjobban kell tartania a hóbagolytól! Most egy újabb sarkvidéki állatpár, Vitus és Lady, a jegesmedvék várnak rád a hóbagoly szomszédságában. Jól nézz körül! Ha a sziklán nem látod őket, akkor vagy a medencében úsznak, vagy elbújtak a kifutó hátsó részén. Figyeld meg a jegesmedvéket, és kösd össze a helyes párokat! Karikázd be közülük azt, amelyik szerinted a jegesmedve legfontosabb érzékszerve! fekete, hosszúkás szőrös kicsi, szőrös apró fekete, szőrös szem orr talp bőr fül 7
Oldd meg a labirintust, és megtudod, hogy melyik zsákmányt szagolja ki a jegesmedve! A fakó keselyűk röpdéjét a Kisszikla oldalában találod. Be is tudsz sétálni hozzájuk. Az egyik bejárat a pingvinek és a Nagytó között van, a másik pedig a kenguruk felől vezető függőhídon keresztül. A keselyű látása éles, hogy minél hamarabb észrevegye a magasból a dögöket. Vajon a te látásod is ilyen jól működik? Mérd meg, mennyi idő alatt találod meg a keselyűket a kifutón! T L W I B S N T F Y A Ó R Á X Ő Z Y A Á O F T O F T R E E P J I Ő Ő Z Ü I Á M L I D Y G H A L L Á S V N A P O Í Z L E L É S T L Ó F S Z A G L Á S Á O T I F P O W O R O S M Z G H Ő M É R S É K L E T P T Ő I R Ó Z X P Y O bőr fájdalom fül hallás hőmérséklet ízlelés látás nyelv orr szaglás szem tapintás Keresd meg a szavakat a szókeresőben, s húzd ki azokat! Ha mindet sikerül megtalálnod, akkor az éleslátásoddal biztos nincs gond. A szavakat függőlegesen, vízszintesen és átlósan keresd! Húzd alá a felsorolt szavak közül az érzékszerveket! 8
A következő állat a szumátrai orangután. Az orangutáncsaládot a Főemlősházban találod. A külső kifutón vagy a belsőben keresd őket! Melyik állítás igaz? Figyeld meg az orangutánt, majd tegyél X-et a helyes mondatok elé! Az orangután szemei a fej két oldalán helyezkednek el, mint az összes többi növényevőnek. Az orangután szemei előre néznek. Az orangután orra rövid. Az orangután orra megnyúlt. Az orangután szaglása nem túl jó. Az orangután főként a látására hagyatkozik, de szaglása is kitűnő. Az orangután nem látja a különböző színeket. Az orangután jól látja a színeket, azért, hogy meg tudja különböztetni a mérgező gyümölcsöt az ehetőtől. Az óriás keresztespók a hálószövés mestere. A Szavannaház vitrinsorában várja, hogy megcsodáld. Egészítsd ki a rajzot! Rajzold meg a hiányzó pók felet, színezd ki az óriás keresztespók mintájára, és rajzold köré a hálóját is! 9
Állati érzékelés Tengerimalac-város tapír, kapibara kakadu mocsári kecske teknős nyúl papagáj AUSZTRÁLHÁZ TÁLTOS BÜFÉ tehén ló mangalica tyúk székelykapu juh teve prérikutya citrusok kaktuszok Kőzetösvény gém langur oroszlánmajom nutria mosómedve vidra béka BAGOLYVÁR oroszlán FÁCÁNTERASZ 2 farkas kazuár KUCKÓ BÜFÉ hiéna SZIKLAKERT oroszlánfóka Pákásztanya keselyű jegesmedve KISSZIKLA 3 kacsa hóbagoly mangábé kenguru MADAGASZKÁR-HÁZ réce kormorán pelikán krokodil NAGYTÓ réce fekete hattyú KÁVÉZÓ PÁLMAHÁZ ÉS AKVÁRIUM JAPÁNKERT LÁNGOS pingvin, fóka BIOBOLT vallabi ÉTTEREM emu FOTÓZÁS 1 FŐKAPU mandrill Emlék sétány AJÁNDÉKBOLT maki orangután 4 leopárd kis panda gorilla BIVALY BÁR medve tigris vadkutya N A G Y S Z I K L A vörös kafferbivaly flamingó makákó víziló ELEFÁNTKAPU MÉRGESHÁZ zebu kígyó sárkány babirussza indiai antilop zebra teknős szurikáta SZAVANNAKIFUTÓ gólya ELEFÁNTHÁZ elefánt JÁTSZÓTÉR zsiráf antilop elefánt orrszarvú marabu 5 JÁTSZÓHÁZ (külön belépő) lepke Örökbefogadás Nemzeti Bonsai Gyűjtemény Noé Aréna Klímalabirintus Lepkekert nyáron Magyar parasztudvar Állatsimogató Élet Halál ház Dél-Amerika-ház és röpde Fácános újvilági majmok Xántus János-ház Délkelet-Ázsia állatai Vízparti Élet Háza Oroszlánház Szavannaistállók Barlangterem, kiállítóterem Főemlősház Bivalyház Régi Zsiráfház 1 Hóbagoly 2 Jegesmedve 3 Fakókeselyű 4 Szumátrai orangután 5 Óriás keresztespók 10