AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA w w Brüsszel, 14.07.2004 COM(2004) 470 végleges 2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az európai audiovizuális iparágat támogató program megvalósításáról (MEDIA 2007) {SEC(2004) 955} (előterjesztő: a Bizottság) HU HU
MAGYARÁZÓ FELJEGYZÉS 1. A KÖZÖSSÉGI CSELEKVÉS INDOKLÁSA Az audiovizuális iparág iránymutató az európaiság, az európai kultúra kifejezéséhez és elsődleges szerepe van az európai kulturális identitás felépítésében, különösen a fiatalok körében. Az európai audiovizuális alkotások fokozott elterjedése fontos eszköznek bizonyult az európai kultúrák közötti párbeszéd és kölcsönös megértés valamint megismerés erősítésében, az európai állampolgárság alapjának megteremtésében. Az audiovizuális ágazat közösségi támogatása része annak a stratégiának, hogy az európaiak választhassanak. Amennyiben az európaiak nem lesznek képesek saját életüket és történelmüket, valamint a szomszédjaikat bemutató regényeket, drámákat, dokumentumfilmeket és más műveket nézni, nem fogják azokat többé teljességében felismerni és megérteni. Az európai audiovizuális alkotások elterjedése csak az iparág megerősítésével, illetve az európai kultúrák kreatív potenciáljának teljes kibontakoztatásával érhető el. Az európai audiovizuális iparágnak nemcsak a politikai és kulturális értéke nagy, hanem a társadalmi és gazdasági potenciálja is. A Európai Tanács lisszaboni ülésének eredményei között szerepelt, hogy a tartalomszolgáltató ipar az európai kulturális sokféleség kihasználásával és hálózatba szervezésével teremt hozzáadott értéket. Az audiovizuális ipar versenyképességének közösségi cselekvés által történő támogatása hozzájárul a lisszaboni stratégia célkitűzéseinek eléréséhez. Ezen kívül az Európai Alkotmányt létrehozó szerződéstervezet 3. cikkének egyik célkitűzése, hogy az Unió tiszteletben tartja gazdag kulturális és nyelvi sokszínűségét és biztosítja Európa kulturális örökségének megőrzését és gazdagítását. A közösségi cselekvés feladata, hogy az európai kultúráknak beleszólást biztosítson a közös európai identitás és az európai állampolgárság politikai koncepciójának harmonikus megalkotásához. Az EK Szerződés 151. cikkének 2. bekezdése kinyilvánítja, hogy a közösségi cselekvés célja a tagállami cselekvéseknek a támogatása és kiegészítése a művészi és irodalmi alkotások terén, beleértve az audiovizuális ágazatot. A Televíziózás határok nélkül irányelv által létrehozott egységes műsorszórási piac mellett az EU intézkedéseket tett az európai audiovizuális ipar 1 támogatására, mely az ismeretek cseréjének egyedi eszköze. Végül az audiovizuális iparág támogatása hozzájárul a más európai politikák célkitűzéseinek eléréséhez, mivel az audiovizuális alkotások létfontosságú eszközök az oktatás, tudomány, környezet, kutatás és kormányzás területén rendelkezésre álló ismeretanyag átadásához. Végezetül az audiovizuális termelés alapul szolgálhat a különösen a mediterrán térségben található harmadik országokkal történő kulturális együttműködéshez és párbeszédhez. 2. AZ EURÓPAI AUDIOVIZUÁLIS IPARÁG ÉS A KÖZÖSSÉGI CSELEKVÉS SZEREPE Az európai audiovizuális iparág széttagolt mind a gyártási struktúráját illetően, mind azt a kulturális keretet tekintve, amelyben működik. Egyrészről világos, hogy ez a széttagoltság a kulturálisan különböző és nagymértékben független előállító ipar eredménye, mely az európai örökséget alkotó különböző kulturális hagyományoknak ad hangot, ugyanakkor 1 Az 1997. június 30-i 97/36/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvvel módosított, a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezésekben meghatározott, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelv. HU 2 HU
megakadályozza, hogy az európai ipar az Unióba irányuló nem európai importtal szemben, illetve világszerte nagyobb piaci részesedést érjen el. Az európai audiovizuális ipar küzd, hogy amerikai megfelelőjével szemben versenyképes maradjon. Az audiovizuális ipar számára indított új európai cselekvésnek hozzá kell járulnia az európai kulturális értékek világviszonylatban versenyképes iparággá történő átalakításához azoknak az akadályoknak a leküzdésével, melyek meggátolják a piaci szereplők nem nemzeti audiovizuális termékek közös piacának előnyeiből történő részesedését. A jellemzően kicsi audiovizuális vállalkozások, melyek léte egy-egy audiovizuális terméktől függ, valamint az audiovizuális gyártási folyamat munkaigényessége azt jelenti, hogy az iparág nem képes teljes mértékben hasznot húzni a többi iparágban tapasztalható méretgazdaságosság pozitív hatásaiból. Az audiovizuális iparág különleges és egyedi értékláncolatával, illetve előállítási és terjesztési ciklusaival igen magas pénzügyi kockázatot jelent. A jelenlegi gazdasági közeg egyre inkább függővé teszi a nyilvános politikától. A jelenlegi gazdasági közegben lévő magánbefektetők egyre kevésbé hajlandók az audiovizuális iparágban aktív kis- és középvállalkozások gyártási folyamataival kapcsolatos kockázatok viselésére. Ráadásul a gyártással és a terjesztéssel kapcsolatos magas kockázatok abból a tényből fakadnak, hogy az egyes alkotásoknak a sikere és emiatt gazdasági életképessége számos olyan véletlen és előre meg nem jósolható tényezőtől függ, mint a közízlés, a kulturális szempontok, az alkotási projektben résztvevők tapasztalata és a kérdéses történet. Az iparág nyilvános politikájának szerepe a pozitív externáliák növelése az iparág növekedési potenciáljának maximalizálása érdekében. Ebből a szempontból a közös piac lehetőségeinek kihasználása az iparág számára pozitív externáliának számít és csakis európai szinten lehet erősíteni. Az iparág szerkezete miatt a teljes kihasználás nem azt jelenti, hogy a nyilvános politikának kizárólag nagy piaci szereplők létrehozására kell törekednie, hanem egy olyan környezet megteremtésére, mely a kis- és középvállalkozásoknak megfelel és megkönnyíti a nem nemzeti audiovizuális alkotások terjesztését szerte az Európai Unióban. Egy versenyképesebb audiovizuális ipar pozitív hatással lesz az egész Unió növekedésére és a foglalkoztatottságra, továbbá megerősíti az európai állampolgárság alapjain nyugvó európai kulturális értékeket. A közösségi támogatás hozzájárul az európai audiovizuális iparág számára kedvező társadalmi-gazdasági környezet kialakításához. Célja az iparágba történő magánbefektetés elősegítése az audiovizuális ágazatban tevékenykedő vállalatok versenyképességének és a pénzügyi biztonságának javítása végett. Az új program a kreativitási folyamatra helyezi a hangsúlyt a gyártási lánc minden szintjén azzal a céllal, hogy az iparág teljes mértékben kiaknázhassa az európai közös piac gazdasági és kulturális potenciálját. A közösségi cselekvés ezáltal része lesz egy programnak, mely a gyártás előtti és az az utáni fázisokba avatkozik bele, a szubszidiaritás elvével összhangban. Az audiovizuális iparág nemzeti finanszírozása valójában szinte teljesen az előállítás támogatására irányul, s vajmi kevés erőfeszítés tapasztalható az előállítás európai dimenziójának fejlesztésére és az európai audiovizuális alkotások terjesztésére. Világos, hogy az audiovizuális alkotások Európa szerte történő terjesztésének feladatát az Unió szintjén lehet a legjobban kivitelezni és koordinálni. A kulturális gyártás európai dimenzióját ugyanúgy csak európai szinten lehet hatékonyan segíteni. HU 3 HU
3. A MEDIA PROGRAMOK Az európai audiovizuális ipar támogatására létrehozott közösségi intézkedések közé tartoznak a MEDIA Plus és a MEDIA Képzési programok. A jelenlegi programok 2001. január 1-jétől 2006. december 31-ig futnak és a Szerződés 157. cikkének és a 150. cikk (4) bekezdésének alapján az Európai Bizottság javaslatai szerint készültek. Az iparágban megvalósuló közösségi cselekvés végrehajtásának teljes ideje alatt folyamatos értékelés és nyomon követés biztosított annak érdekében, hogy a célnak megfeleljen, és hatékony maradjon. Az értékelési folyamat előzetes (ex-ante), időközi (mid-term) és utólagos (ex-post) értékelésből áll. Az értékelési és monitoring funkcióval a Bizottság hasznot húzott az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet által rendelkezésre bocsátott adatokból, mely az iparág elemzéséhez és nyomon követéséhez fontos eszköz. A jelenlegi MEDIA programok időközi értékelését az i2i Audiovisual: Növekedés és audiovizuális ipar előkészítő cselekvéssel együtt nemrégiben egy független külső tanácsadó cég végezte el a Bizottság számára. A MEDIA Plus program az audiovizuális iparágban tevékenykedő kis- és középvállalkozásoknak 2 nyújtott támogatásokon keresztül támogatta az audiovizuális ipart, és az audiovizuális alkotások Európa- és világszerte történő terjesztésének elősegítésével előremozdította a közös európai piac megteremtését. Az audiovizuális termelés kulturális gazdagságának felértékelését Európában az ipar európai és nemzetközi piacokon történő reklámozásával érték el. Az európai audiovizuális iparág kulturális és gazdasági potenciáljának teljes kihasználása függ Európa audiovizuális örökségének a tagállamok oktatási és kulturális politikájába történő beépülésétől is. Az értékelés megerősítette, hogy a közösségi beavatkozás az iparág szükségleteivel (új szereplők, finanszírozási krízis, az iparág alapjának megszilárdítása, nemzetközi terjeszkedés) összhangban történik, melyek egyre inkább az európai szakmabeliek által tapasztalt problémák között találhatók. Gazdasági értelemben a hatékonyságot azzal a ténnyel mérik, hogy a MEDIA Plus részt vállal azoknak az európai kis- és középvállalkozások kockázatából, melyek máskülönben haboznának egy európai cselekvési stratégia kifejlesztésében, illetve, hogy megmaradjanak az európai piacokon. A kis- és középvállalkozások számára kidolgozott I2I elnevezésű előkészítő cselekvés hatékonyan járult hozzá a vállalatok pénzügyi tervének elkészítéséhez. A cselekvés, mintegy válaszként, az első próbálkozás volt az iparág egyre növekvő pénzügyi szükségleteire. Megmutatta, hogy a támogatási politikák szükségesek az európai audiovizuális iparágba történő magánberuházások vonzásához. Ezek a támogató intézkedések hatékonyan erősítik az iparágban tevékenykedő kis- és középvállalkozásokat. A közösségi cselekvés az iparág számára az összes részt vevő országban hozzáadott értéket jelentett. Sikeres volt az európai audiovizuális gyártás támogatásában és az európai kultúra megszilárdításában. A programnak az Unió különböző országaiban pozitív volt a hatása. Azokban az országokban, ahol nagy a gyártási kapacitás, a program különösen hatékonynak bizonyult. Alacsony gyártási kapacitású országoknál a program fő szerepet játszott az ipar fejlesztésében. A program biztosította a támogatás egyenlőbb elosztását azáltal, hogy az alacsony kapacitással rendelkező országokat pozitív módon különböztette meg. A MEDIA képzési program eredményei megmutatták, hogy közösségi szinten szükség van a beavatkozásra annak érdekében, hogy az európai audiovizuális iparágban dolgozó szakemberek hozzáértésüket és kézségeiket megszerezzék, illetve fejlesszék. A létrehozott 2 Mikro-, kis- és közepes méretű vállalkozások lásd a Bizottság mikro-, kis-, és középvállalkozások meghatározására vonatkozó 2003. május 6-i ajánlását, HL L 124. szám (2003) 0036 0041. oldalak HU 4 HU
program hatékony választ jelentett ezekre a szükségletekre és európai dimenziót adott a professzionális audiovizuális képzésnek. A fejlesztést tekintve az iparágban aktív kis- és középvállalkozásokra gyakorolt hatás pozitívnak értékelhető, abban az értelemben is, hogy képessé tette őket a gyártásaikhoz szükséges jobb üzleti tervek készítéséhez. A MEDIA program terjesztésre vonatkozó eleme, amely költségvonzatát tekintve a legnagyobb, mind az európai, mind a világpiacon kedvező hatást gyakorolt az európai munkák terjesztésére, és a származási országon kívül történő terjesztésben a filmek 90%-át támogatta. Fokozta továbbá az európai piaci szereplők közötti együttműködést azzal, hogy európai szinten terjesztői hálózatot hozott létre. A filmipari kiállítás szintén hatékony eszköznek bizonyult az európai audiovizuális munkák terjesztésének fokozott elősegítésében. Az európai ipar Európában és világviszonylatban való ismertté tétele is pozitív eredményeket hozott. A MEDIA Plus és képzési programok az európai audiovizuális ipar számára létfontosságú eszköznek bizonyultak és elismertették az iparág számára az európai hozzáadott értéket. 4. A NYILVÁNOSSÁG BEVONÁSA A MEDIA 2007 előkészítésének vonatkozásában a Bizottság széleskörű egyeztetést folytatott az iparág szükségleteiről az összes érdekelt féllel. A nyilvánosság 2003. május 12. és augusztus 12. között történő bevonása megerősítette a közösségi politika pozitív hatását az európai audiovizuális iparág támogatását illetően. Ezen kívül a nyilvánossággal folytatott egyeztetések világosan megmutatták, hogy a közösségi cselekvést folytatni kell tekintettel az iparág szerkezeti hiányosságaira és piaci kudarcára. A tíz újtagállam csatlakozása jelentős változásokat fog eredményezni az EU audiovizuális piacán, a kis- és középvállalkozások finanszírozásának problémája még jobban érződik, illetve a digitális technológia megjelenése olyan további akadályokat jelent, melyeket le kell küzdeni annak érdekében, hogy az iparágban tevékeny piaci szereplők hasznot húzzanak a közös piac által kínált lehetőségekből. A MEDIA 2007-nek továbbra is a gyártás előtti és utáni szakaszokra kell koncentrálnia, de a cselekvéseknek változniuk kell a technológia és a piac fejlődésével, hogy tükrözzék a digitalizáció által elindított változásokat. Ráadásul a MEDIA 2007-ben olyan intézkedéseket is szerepeltetni kell, melyek az új tagállamokból érkező szakmabeliek problémáival foglalkozik, ezen kívül innovatív és célzott cselekvéseket a digitalizáció illetően, továbbá a kis- és középvállalkozások finanszírozásának könnyítését elősegítő intézkedéseket. 5. GLOBÁLIS CÉLKITŰZÉSEK A közösségi cselekvés egyetlen egy programba lesz beágyazva, mely a gyártást megelőző és az azt követő időszakban avatkozik be. Ez a beavatkozás összhangban van a szubszidiaritás elvével. Továbbá az európai audiovizuális munkák terjesztésének elősegítése magában foglal egy olyan európai hozzáadott értéket, amely meghaladja a nemzeti politikák határait. A MEDIA 2007 globális célkitűzései között azonos fontossággal szerepel: Az európai kulturális sokféleség, a filmipari és audiovizuális örökség megőrzése, Európa polgárai számára való hozzáférésük biztosítása és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása; Az európai audiovizuális alkotások fokozott terjesztése az Európai Unión belül és azon kívül; HU 5 HU
Az európai audiovizuális iparág versenyképességnek növelése egy nyitott és versenyképes piac keretében. A programnak négy horizontális prioritása lesz: Először is az európai audiovizuális iparágon belül az alkotási folyamat fontosságát és Európa filmipari és audiovizuális örökségének kulturális értékét a javasolt cselekvésekben szerepeltetni szükséges. Másodszor az európai audiovizuális iparág magját alkotó kis- és középvállalkozások gyártási struktúrájának erősítése, az ipar versenyképességének javítása céljából. Ez az iparág számára egy üzleti kultúra elterjesztéséhez való hozzájárulást eredményez, mely megkönnyíti az iparágba történő magánbefektetéseket. Harmadszor, a program az európai audiovizuális piacon belül csökkenteni fogja a magas gyártási kapacitással és az alacsony gyártási kapacitással, vagy korlátozott nyelvi területtel rendelkező országok közötti egyenlőtlenséget. Ez a prioritás válasz az európai kultúrák közötti párbeszéd és kulturális sokszínűség megőrzésében és hangsúlyozásában. Ez a prioritás az egész Unió számára biztosított növekedési potenciáljával hozzájárul az egységes piac átlátható és versenyképes működéséhez. Végül a program nyomon követi és elősegíti a digitalizálással kapcsolatos piaci fejlesztéseket. A program intézkedéseket foganatosít azon változások követéséhez, melyet a digitalizáció az audiovizuális iparág gyártási- és terjesztési folyamatának minden szakaszában, valamint az iparág szakmabelieknek új kompetenciáit illetően előidéz. 6. SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEK ÉS BEAVATKOZÁSOK 6.1. Gyártás előtti szakasz Készségek megszerzése és tökéletesítése az audiovizuális iparágban A program olyan projekteket támogat, melyeknek célja az európai audiovizuális iparág szakmabeliek számára a kreatív és irányítási készségek javítása, valamint technikai hozzáértésük digitális technológiához történő igazítása. Célja a szakemberek kapcsolattartásánál és a képzési projekteknél az európai dimenzió erősítése, ideértve a filmiskolákat, egyedi képzési projekteket, ösztöndíjakat. Végül támogatni fog egy olyan európai stratégiát, mely a szakmabeliek együttműködését, közös produkciók és üzleti tervek kidolgozását célozza. A megvalósítandó cselekvések európai hozzáadott értékkel bíró képzési projektek támogatása lesz. Ezen felül az új tagállamok szakemberei számára speciális ösztöndíjakat hoz létre azzal a céllal, hogy képessé tegye ezeket a szakembereket a kibővült európai audiovizuális piac kihívásaival való megbirkózásra. Ez a cselekvés hozzájárul a nagy gyártási kapacitással és a kis gyártási kapacitással és/vagy korlátozott nyelvi területtel rendelkező országok közötti különbség csökkentéséhez. Kidolgozás: A program független kis- és középvállalkozások gyártásának kidolgozási fázisát támogatja dokumentum-, animációs- és dráma műfajhoz tartozó filmek és multimédiás alkotások HU 6 HU
területén. Támogatja a vállalatokat abban, hogy a kidolgozási fázistól kezdve a projektjeik számára nemzetközi reklám- és marketing-stratégiákat dolgozzanak ki. A program segíti továbbá a vállalatokat a gyártáshoz szükséges jó pénzügyi tervek elkészítésében, illetve megkönnyíti az európai audiovizuális iparág független kis- és középvállalkozásai számára hitel igénybevételét. A program támogatást ad független gyártó vállalatoknak egyedi projektek kidolgozásához. Támogatja az alkotásokat tartalmazó katalógus kidolgozását mind a korlátozott befektetési kapacitással, mind a nagyobb befektetési kapacitással rendelkező vállalatok számára. A támogatás az alkotásokkal és az alkotásokat tartalmazó katalógussal kapcsolatos jó pénzügyi tervek kidolgozására folyósítható. Mivel az audiovizuális iparág egy speciális terület, különösen oda kell figyelni a készségek és hozzáértés javítása, illetve a program kidolgozási komponense közötti szinergia elősegítésére. Ennek a két alkotóelemnek a koordinációja és fokozott integrációja pozitív hatással lesz az európai audiovizuális gyártás láncában megvalósuló értékteremtésre. 6.2. Gyártás utáni szakasz Terjesztés A közösségi cselekvés erőfeszítéseit a szubszidiaritás elvével összhangban a nemzetközi terjesztésre koncentrálja, a tagállami támogatási mechanizmusok kiegészítő módszereként. A terjesztési fázis (mozi, TV, video, DVD és on-line) támogatása továbbra is prioritást élvez az európai közös piac megszilárdításához, továbbá az ipar versenyképességének javításához. Csakis egy európai terjesztési stratégia végrehajtása teszi lehetővé, hogy az európai audiovizuális alkotások megállják a helyüket a világversenyben. Az új program erősíti az európai terjesztési iparágat azáltal, hogy ösztönzi a nem európai alkotások gyártásába történő befektetést, akvizíciót, hirdetést és promóciót, illetve, hogy elősegíti az iparág különböző szereplői (terjesztők, értékesítési ügynökök, gyártók, kiállítók...) közötti koordinált marketing stratégiák létrehozását az EU versenyjog által előírt határokon belül. Exportjuk, terjesztésük és filmes kiállításon való szerepeltetésük segítségével javítani fogja a nem nemzeti európai filmek terjesztését az európai- és a nemzetközi piacokon. Emellett segíti a független gyártó vállalatok által készített európai audiovizuális alkotások nemzetközi terjesztését azzal, hogy ösztönzi a műsorszórók, producerek és független terjesztők közötti együttműködést. A program továbbra is a MEDIA Plus program keretén belüli cselekvések által elért eredményekre épül, nevezetesen a terjesztők részére kidolgozott automatikus és szelektív rendszerre illetve a terjesztők csoportjaira. Ezen kívül támogatni fogja azokat az alkotásokat tartalmazó katalógusokat terjesztő vállalatokat, melyek alacsony kereskedelmi potenciállal és magas kulturális értékkel rendelkeznek. A digitalizáció prioritásával összhangban a cselekvések végrehajtásakor figyelemmel kell lenni az európai audiovizuális alkotások digitalizációjának támogatására. Különös figyelem kíséri az európai nem nemzeti filmek digitális másolatainak elkészítését lehetővé tevő automatikus rendszer létrehozását. Támogatás nyújtható továbbá a szinkronizálásra, feliratozásra és a több nyelvű másolásra a kulturális sokszínűség megőrzésére. Végezetül a digitális kiállítások támogatása is a tervek között szerepel, nevezetesen a digitális felszerelésekbe történő beruházások finanszírozásának megkönnyítésével. HU 7 HU
Promóció A program ösztönzi az európai filmipari alkotások és televíziós programok terjesztését az európai szakmai piacok keretein belül és világszerte. Ezen kívül ösztönzi az európai piaci szereplők európai és nemzetközi piacokon nemzeti magán- vagy közszervezetek promóciót célzó közös cselekvéseken keresztüli együttműködését és koordinációját az európai promóciós stratégia erősítése végett. Végül a program biztosítja, hogy a fesztiválok szerepe a kultúrpolitikában és a közönség nevelésében maximálisan kihasználja lehetőségeit. Az előirányzott cselekvések közé tartozik a szakmabeliek hozzáférésének biztosítása az európai és nemzetközi audiovizuális piacokhoz; így garantálva az európai és nemzetközi közösség legszélesebb rétegeinek az európai kulturális sokszínűséghez és a kultúrák közötti párbeszédhez való hozzáférést; ösztönözve a nemzeti filmpromóciós és az audiovizuális programokat reklámozó szervezetek közötti közös cselekvéseket; és ösztönözve az európai filmipari és audiovizuális örökség promócióját. 6.2.1. Bemutató projektek / digitális technológia Az innováció elengedhetetlen az audiovizuális értékláncolat végén található közönségnek történő legszélesebb választék bemutatásában. Ebből a szempontból a bemutató projektek sikeres próbának bizonyultak. Míg bizonyos korábban lefedett területek most a program részeivé váltak, ez a teszt-labor létfontosságú marad. A bemutató projektek eredményei széles körben jelennek meg a nyilvánosság előtt, hogy ösztönözzék a legjobb gyakorlat elterjesztését és az on-line illetve off-line események szervezését. 7. EGYSZERŰSÍTÉS Az új program szerkezetileg egyszerűsíteni fogja az audiovizuális szektorba történő közösségi beavatkozást. A két jelenlegi programot (MEDIA Plus és a MEDIA Képzés) felváltó külön integrált program (MEDIA 2007) létrehozása, illetve a 4 költségvetési sor eggyé történő összevonása (a MEDIA 2007 költségvetési sora magában foglalja majd a két jelenlegi programot, az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézetről szóló döntést, valamint az audiovizuális politika nyomon követését) döntő módon hozzájárul az erőforrásoknak a kedvezményezettek és a Bizottság szolgálatai számára történő jobb elosztásához. A Bizottság a meglevő pénzügyi rendeletekkel összhangban számításba veszi az összes lehetséges eszközt a kedvezményezettekre vonatkozó korlátozások könnyítésének céljából. A Bizottság különös figyelmet fordít a: a pályázati nyomtatványok és eljárásrendek egyszerűsítésére; az odaítélési folyamatok és a pályázóval folytatott információcsere; az arányosság elvének lehető legszélesebb körű alkalmazására, tekintettel a pályázó pénzügyi kapacitásának és a kedvezményezetteknek történő jelentési kötelezettség ellenőrzésére abban az esetben ha kis összegű támogatásokról, vagy világosan elkülöníthető költségvetési elemekről van szó. A program hatékonyságának és eredményességének javítása érdekében a Bizottság a program irányítását egy végrehajtó ügynökségre bízza, ahogy azt a közösségi programok igazgatásában bizonyos feladatokkal megbízott végrehajtó hivatalokra vonatkozó alapszabály HU 8 HU
megállapításáról szóló tanácsi rendelet 3 előírja, illetve az Európai Közösségek általános költségvetéséből finanszírozott végrehajtó hivatalok működési irányelvei 4 szerint. A fentiekre figyelemmel a Bizottság javasolja, hogy az Európai Parlament és Tanács fogadja el a MEDIA 2007-re vonatkozó alábbiakban csatolt határozatot. 3 2002. december 19-i 58/2003 tanácsi rendelete, HL L 11., 2003.01.16. 4 C(2003) 4645, 2003.12.12 HU 9 HU
2004/0151 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA Az európai audiovizuális iparágat támogató program megvalósításáról (MEDIA 2007) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, és különösen annak 157(3) és 150(4) cikkeire, tekintettel a Bizottság javaslatára 5, tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 6, tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 7, a szerződés 251. cikkében 8 említett eljárással összhangban, mivel: (1) Az európai audiovizuális iparág elsődleges szerepet játszik az európai polgárság felemelkedésében, mivel az napjainkban az európaiak és különösen a fiatalok számára a kulturális értékek egyik fő közvetítője. A közösségi segítségnyújtással az európai audiovizuális iparág képes lehet az európai polgárság összetartására. A közösségi segítségnyújtás az iparág versenyképességének fokozását, különösen a nem nemzeti európai alkotások piaci részarányának növelését célozza meg. (2) Ugyancsak szükségszerű az aktív polgárság felemelése és a kirekesztés minden egyes formája, beleértve a rasszizmust és az idegengyűlöletet, ellen folytatott küzdelem fokozása. (3) Az audiovizuális iparág közösségi támogatásának alapját a Szerződés 151. cikke adja, amely kiköti, hogy : a Közösség hozzájárul a tagállamok kultúráinak felvirágoztatásához azok nemzeti és regionális sokféleségének tiszteletben tartásával és annak elismerésével, hogy azok a közös kulturális örökség részét képezik; 5 6 7 8 HL C.,..o. HL C.,..o. HL C.,..o. HL C.,..o. HU 10 HU
a Közösség az ezen szerződés más rendelkezései címén folytatott cselekvési programja során különösen a kulturális sokféleség tiszteletben tartása és felemelése érdekében figyelembe veszi a kulturális aspektusokat. (4) Az audiovizuális iparág közösségi támogatása, az Európai Tanács lisszaboni ülése által az Unió számára meghatározott új stratégiai célkitűzésekbe 9 is beleillik, ugyanis: a tudásra alapozott gazdaság adja a foglalkoztatás bővítésének, a gazdasági reformnak, illetve a szociális kohéziónak az alapját. E végkövetkeztetés alapján a Tanács megállapította, hogy tartalomipar az európai kulturális sokféleség kihasználásával és hálózatba szervezésével teremt hozzáadott értéket. Ezt a megközelítést a Európai Tanács brüsszeli ülésének konklúziója 10 is megerősítette. (5) Végül az audiovizuális iparág közösségi támogatásának alapját adja a MEDIA I, MEDIA II, MEDIA Plus és MEDIA Képzés 11 programok keretében összegyűjtött jelentős mennyiségű tapasztalat, amelyek 1991-től kezdődően az európai audiovizuális iparág fejlesztését ösztönözték. Ezek a tapasztalatok a fent említett programok értékelésének 12 köszönhetően váltak nyilvánvalóvá. (6) Bebizonyosodott, hogy a közösségi cselekvési programoknak különösen a következőkre kell összpontosítaniuk: az audiovizuális gyártás elején, az európai audiovizuális alkotások kidolgozására, továbbá az audiovizuális ismeretek megszerzésére, a hozzáértés tökéletesítésére, ez utóbbit egyébként az audiovizuális alkotások gyártását megelőző eljárás integráns részeként kell kezelni; a gyártás végén az európai audiovizuális alkotások forgalmazására, filmszínházakban történő bemutatására és promóciójára. (7) A kiegészítő jelleggel beindított MEDIA Plus és MEDIA Képzés programok és a i2i Növekedés és audiovizuális iparág Előkészítő Cselekvési Program egy újabb lépést jelentett az audiovizuális iparágat támogató közösségi politika megvalósítása felé. Valójában mindez az audiovizuális iparágban működő kis- és középvállalkozások támogatáshoz való hozzájutásával kapcsolatban felmerülő problémákat volt hivatott orvosolni. A i2i Növekedés és audiovizuális iparág program kiértékelése megerősítette azt a tényt, hogy a program az iparág szükségleteihez megfelelő módon igazodik és azt, hogy szükségszerű a közösségi cselekvési program ilyen irányú folytatása. (8) Ami a közösségi támogatás megvalósítását illeti, szükséges számításba venni az audiovizuális iparág speciális természetét, különösen szükséges gondoskodni az adminisztrációs és pénzügyi eljárásrend maximális szintű egyszerűsítéséről, illetve, 9 10 11 12 2000 2003 A 90/685/EGK tanácsi határozattal (MEDIA I), a 95/563/EK és 95/564/EK tanácsi határozatokkal (MEDIA II), a 2000/821/EK tanácsi határozattal (MEDIA Plus) és a 163/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal (MEDIA Képzés) bevezetett programok. A Bizottság Jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának : Jelentés a MEDIA II (1996-2000) Program megvalósításáról és eredményeiről COM (2003) 802 hivatkozással 2003.12.18., A Bizottság Jelentése a Tanácsnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának : Jelentés a MEDIA Plus és MEDIA Képzés (2001 2005) programok megvalósításáról és félidős eredményeiről, valamint a Növekedés és audiovizuális iparág : i2i audiovizuális iparág Előkészítő Cselekvési Program eredményeiről COM (2003) 725 hivatkozással 2003.11.24.. HU 11 HU
arról, hogy az a kitűzött célokhoz, valamint az audiovizuális ipar gyakorlatához és érdekeihez igazodjon. (9) Az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 3. cikke kiköti, hogy minden, a Szerződésben említett cselekvési program esetében, a Közösségnek a szabálytalanságok kiküszöbölésére, valamint a férfiak és nők között az egyenlő elbánás elvének biztosítására kell törekednie. (10) Az európai audiovizuális piaccal kapcsolatos információk fokozott átláthatósága és terjesztése jelenti az iparág szereplői, különösen a kis- és középvállalkozások versenyképességének egy meghatározó tényezőjét. Mindez a közösségi cselekvési program értékelését és figyelemmel követését is megkönnyíti. Az Európai Unió részvétele az Európai Audiovizuális Megfigyelő Intézet munkájában nagymértékben hozzájárulhat e célkitűzések megvalósításához. (11) Szükségszerű hangsúlyozni, hogy az audiovizuális iparág szereplői közötti mindennemű együttműködési stratégiának tiszteletben kell tartania az Európai Unió versenyjogról szóló rendelkezéseit. (12) Az Európai Unió tagjelölt országainak és az EGT Megállapodás részes EFTA országainak - az ezen országokkal kötött megállapodásokkal összhangban a közösségi programokban való részvétele egyfajta küldetésnek tekintendő. (13) Az Európai Tanács 2003. június 19/20-i szaloniki ülésén elfogadták "A Nyugat Balkán Agendája: haladás az európai integráció útján"-t, meghatározva azt, hogy a közösségi programokat a stabilizációs és társulási folyamatban résztvevő országok számára nyitottá kell tenni a Közösség és ezen országok között megkötött megállapodások szerint. (14) A határokon átnyúló televíziózásról szóló Európa Tanácsi Egyezmény más európai részes országai az európai audiovizuális térnek integráns részei, valamint összhangban az érdekelt felek által megkötött megállapodásokban foglalt feltételekkel, a programban póthitelek biztosítása mellett történő részvételükkel egyfajta küldetést teljesítenek; ezek az országok kérésükre költségvetési megfontolásból vagy audiovizuális iparáguk elsőbbsége esetén, póthitelekkel és az érdekelt felek által meghatározott specifikus feltételek mellett, résztvehetnek a programban vagy egy egyszerűbb együttműködési formában. (15) A fejlett nem európai harmadik országokkal a kölcsönös és kiegyensúlyozott érdekek alapján folytatott együttműködés az európai audiovizuális iparnak egyfajta pluszt adhat a promóció, a piacrajutás, a forgalmazás, a terjesztés és az európai alkotások ezen országokban történő bemutatása tekintetében; ezt a típusú együttműködést póthitelekre alapozva és az érdekelt felek által kötött megállapodásokban foglalt specifikus feltételek mellett kell kidolgozni. (16) Életbe kell léptetni olyan intézkedéseket, amelyekkel lehetővé válik a szabálytalanságok, a csalások megelőzése, valamint az eltűnt vagy jogtalanul átutalt vagy felhasznált pénzalapok felkutatása. (17) E határozattal egyidejűleg a program teljes időtartamára egy pénzügyi alap elkülönítésére is sor kerül, amely a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló 1999. május 6-i európai parlamenti, tanácsi és bizottsági HU 12 HU
intézményközi megállapodás 13 33. és 34. pontja értelmében kiváltságos referenciával bír. (18) Helyénvaló a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal 14 összhangban az ezen határozat megvalósításához szükséges intézkedések meghatározása. (19) Helyénvaló átmeneti rendelkezések meghatározása a 2000. december 20-i 2000/821/EK tanácsi határozat és a 2001. január 19-i 163/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozat által létrehozott program és az e határozattal létrehozott program közötti átmenet biztosítása végett. A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT: 1. CÍM : A PROGRAM ÁLTALÁNOS CÉLKITŰZÉSEI ÉS PÉNZÜGYI KERETE 1. cikk A program célkitűzései és prioritásai 1. Ez a határozat az európai audiovizuális iparágra vonatkozó programot (a továbbiakban: programot) határoz meg a 2007. január 1-jétől 2013. december 31-ig terjedő időszakra. 2. Az audiovizuális iparág az európai kulturális értékek közvetítésének és felvirágoztatásának egyik legfőbb eszköze. A program az audiovizuális iparág gazdasági szempontból történő megerősítését irányozza elő, azért, hogy az minél inkább képes legyen a kultúra terén a szóban forgó feladat betöltésére. A program általános célkitűzései a következők: (a) (b) a kulturális sokféleség és az európai audiovizuális örökség megőrzése és hasznosítása, annak az európai polgárság számára elérhetővé tétele, illetve a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása; az európai audiovizuális alkotások forgalmának bővítése az Európai Unión belül és kívül; (c) nyitott európai versenypiac keretében az európai audiovizuális iparág versenyképességének javítása. 3. E célkitűzések megvalósítása érdekében a program az alábbiak támogatásával valósul meg: (a) az audiovizuális gyártás elején az audiovizuális területen az ismeretek megszerzése és a hozzáértés javítása, valamint az európai audiovizuális alkotások kidolgozása; 13 HL C 172., 1999.6.18., 1.o. 14 HL L 184., 1999.7.17., 23.o. HU 13 HU
(b) (c) az audiovizuális gyártás végén az európai audiovizuális alkotások forgalmazása és promóciója; bemutató projektek, amelyek a programnak a piaci változásokhoz történő hozzáigazítását biztosítják. 4. A következő prioritásokat kell figyelembe venni ennek a cikknek a (3) bekezdésében felsorolt beavatkozások során: (a) (b) (c) (d) az audiovizuális iparágban az alkotás, továbbá a filmművészeti örökségek és az európai audiovizuális alkotások megismertetésének és terjesztésének ösztönzése; különösen a kis- és középvállalkozások esetében az európai audiovizuális iparág gyártási struktúrájának megerősítése; az európai audiovizuális piacon az egyenlőtlenségek csökkentése azon országok között, amelyek jelentős audiovizuális gyártási kapacitással és azon országok vagy régiók között, amelyek csak gyengébb gyártási kapacitással és/vagy földrajzi területük és nyelvhasználatuk miatt korlátozott lehetőségekkel rendelkeznek; a digitalizáció szempontjából a piac fejlődésének nyomon követése. 2. cikk Pénzügyi keret 1. E program végrehajtására szánt pénzügyi keret az első cikk (1) bekezdésében említett időszakra 1.055 millió euró. 2. Az éves hitelkeretet a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi kilátások függvényében. 2. CÍM : SPECIFIKUS CÉLKITŰZÉSEK AZ AUDIOVIZUÁLIS GYÁRTÁS ELEJÉN 3. cikk Az ismeretszerzés és a hozzáértés javítása az audiovizuális iparágban Az audiovizuális iparágban az ismeretszerzést és a hozzáértés javítását illetően a program specifikus célkitűzései a következők: 1. Az audiovizuális iparágban dolgozó európai szakemberek hozzáértésének javítása a kidolgozás, a gyártás, a forgalmazás/terjesztés, valamint a promóció területén, annak érdekében, hogy az európai audiovizuális alkotások minősége és teljesítő képessége javuljon. A program az alábbi cselekvési programokat támogatja: (a) forgatókönyvírási technikák, azzal a céllal, hogy az európai audiovizuális alkotások minősége, valamint teljesítő képességük a forgalmazásban javuljon; HU 14 HU
(b) az audiovizuális alkotások gyártásának, forgalmazásának és promóciójának gazdasági, pénzügyi és kereskedelmi irányítása, annak érdekében, hogy a kidolgozás fázisától kezdődően európai stratégiák kidolgozása váljon lehetővé; (c) a gyártás elején a digitális technológiák figyelembevétele az európai audiovizuális programok gyártása, gyártás utáni szakasza, forgalmazása, bemutatása és archiválása során. Ezenfelül ennek a cikknek az a)-c) pontjai keretében támogatott képzési cselekvési programokban biztosítani kell azoknak a szakembereknek és oktatóknak is a részvételt, akik más országból származnak, mint ahol a képzésre sor kerül. 2. Az audiovizuális képzési programok európai dimenzióinak javítása: (a) a képzésben részt vevő európai szereplők összefogásával és mobilitásuk támogatásával, különösen: az európai filmművészeti iskoláké; a képzési intézeteké; a szakmát támogató partnereké; (b) (c) (d) az oktatatók képzésével; a képzésben való egyéni részvétel támogatásával; e cikk (1) bekezdésében felsorolt programok keretében támogatott szervezetek számára koordinációs és promóciós cselekvési programok bevezetésével. 3. Az ösztöndíjak engedélyezésével az új tagállamok szakemberei számára lehetővé kell tenni ennek a cikknek az (1) bekezdésében felsorolt képzési cselekvési programokban való részvételt. Ennek a cikknek az (1) - (3) bekezdéseiben felsorolt rendelkezéseket a mellékletben szereplő rendelkezések szerint kell megvalósítani. 4. cikk Kidolgozás 1. A kidolgozási iparágra vonatkozóan a program konkrét célkitűzései a következők: (a) az európai és nemzetközi piacra szánt, független gyártók által benyújtott gyártási projektek kidolgozásának támogatása; (b) a társaságok pénzügyi terveinek, illetve az európai gyártási projektek kidolgozásának segítése beleértve a koprodukciók pénzügyi tervét is. Ennek a bekezdésnek az a) és b) pontjaiban felsorolt rendelkezéseket a mellékletben szereplő rendelkezések szerint kell megvalósítani. HU 15 HU
2. A Bizottság figyelmet fordít arra, hogy a szakmai hozzáértés fejlesztése területén támogatott cselekvési programok és e cikk (1) bekezdésében felsorolt cselekvési programok kiegészítsék egymást. 3. CÍM : KONKRÉT CÉLKITŰZÉSEK AZ AUDIOVIZUÁLIS GYÁRTÁS VÉGÉN 5. cikk Forgalmazás és terjesztés A forgalmazókra és terjesztőkre vonatkozóan a program konkrét célkitűzései a következők: (a) (b) (c) (d) az európai forgalmazók erősítése befektetéseik ösztönzésével, a nem nemzeti európai filmek koprodukciója, beszerzése és promóciója, valamint összefogott kereskedelmi stratégia kidolgozása terén; az európai és nemzetközi piacokon a nem nemzeti európai filmek forgalmának javítása olyan intézkedésekkel, amelyek az export bővítésére, a forgalmazás javítására és a filmszínházakban történő bemutatás támogatására irányulnak; a független gyártók által készített európai audiovizuális alkotások nemzetek közötti terjesztésének előmozdítása egyrészt a terjesztőkkel, másrészt a független gyártókkal és forgalmazókkal való együttműködés ösztönzésével; az európai audiovizuális alkotások digitalizálásának ösztönzése; (e) a filmszínházak ösztönzése a digitális forgalmazás kínálta lehetőségek kihasználására. Ennek a cikknek az a)-e) pontjaiban felsorolt rendelkezéseket a mellékletben szereplő rendelkezések szerint kell megvalósítani. 6. cikk Promóció A promóció esetében a program specifikus célkitűzései a következők: (a) az európai audiovizuális alkotások forgalmának javítása az európai audiovizuális iparág az európai és nemzetközi szakmai vásárokon történő megjelenésének biztosításával; (b) (c) (d) az európai és nemzetközi közönség európai audiovizuális alkotásokhoz való hozzájutásának megkönnyítése; a filmek és audiovizuális programok promóciójával foglalkozó nemzeti szervezetek közös fellépésének ösztönzése; az európai filmművészeti és audiovizuális örökségek promóciójára irányuló cselekvési programok ösztönzése. HU 16 HU
Ennek a cikknek az a)-d) pontjaiban felsorolt rendelkezéseket a mellékletben szereplő rendelkezések szerint kell megvalósítani. 4. CÍM: BEMUTATÓ PROJEKTEK 7. cikk Bemutató projektek 1. A program keretében bemutató projektek támogathatók annak érdekében, hogy a programot hozzá lehessen igazítani a piac változásaihoz, különösen az információs és kommunikációs technológiák bevezetése és hasznosítása tekintetében. 2. E cikk (1) bekezdésének megvalósításához a Bizottság a bizottsági javaslattal kapcsolatban kikéri a tagállamok kijelölt szakértőiből álló technikai konzultációs csoportok tanácsát. 5. CÍM: A PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYOZÁSA RENDELKEZÉSEK ÉS PÉNZÜGYI 8. cikk A harmadik országokra vonatkozó rendelkezések 1. A programban a következő országok vehetnek részt feltéve, hogy az előírt feltételeknek megfelelnek, és póthiteleket mozgósítanak a programban való részvételhez: (a) azon EFTA-országok, amelyek tagjai az EGT-nek, összhangban az EGT megállapodás rendelkezéseivel; (b) azon tagjelölt országok, amelyek az Európai Unió előcsatlakozási stratégiájának kedvezményezettjei, összhangban ezen országok közösségi programokban való részvételével kapcsolatban a keretmegállapodásban és a Társulási Tanács határozataiban megállapított általános alapelvekkel, feltételekkel és szabályokkal; (c) A nyugat-balkáni országok a közösségi programokban való részvételükről szóló keretmegállapodásban meghatározott szabályok szerint. 2. A programban az (1) bekezdésben említett országokon kívül, póthitelek mozgósításával azok az országok is részt vehetnek, amelyek a határokon átnyúló televíziózásról szóló Európa Tanács-i Egyezmény részesei, összhangban az érintett felek között megkötött megállapodásokban foglalt feltételekkel. 3. Az európai harmadik országok az (1) és (2) bekezdésekben említett programban való részvételét megelőzi annak ellenőrzése, hogy a nemzeti jogrendszer összhangban van-e a közösségi vívmányokkal, beleértve a 97/36/EK irányelvvel módosított 89/552/EGK irányelv 6.1 cikke 5. bekezdését is. Ez a rendelkezés a 3. cikkben meghatározott cselekvési programokra nem vonatkozik. HU 17 HU
4. Mindezen túl a programban együttműködő partnerként, póthitelekkel és konkrét szabályok előírásával, minden olyan további harmadik ország is részt vehet, amely az Európai Unióval olyan társulási vagy együttműködési megállapodást kötött, amely az audiovizuális területre vonatkozó záradékot tartalmaz. Az (1) bekezdésben említett nyugat-balkán-i országok közül amelyek a programban csak részben kívánnak részt venni, e bekezdésben meghatározott feltételek mellett a program együttműködő partnerei lehetnek. 9. cikk Pénzügyi rendelkezések 1. Az 1605/2002 tanácsi rendelet 15, 114. cikke (1) bekezdésével összhangban, a program kedvezményezettjei természetes személyek is lehetnek. Azon megállapodások és egyezmények sérelme nélkül, amelyeknek a Közösség részese, a program keretében támogatott vállalkozásoknak többségi arányban közvetlenül a tagállamok és/vagy a tagállamok állampolgárainak tulajdonát kell képezniük. 2. A 2342/2002 bizottsági rendelet 16, 176. cikke (2) és (4) bekezdésével összhangban, a kedvezményezettek jellege és a cselekvési programok természetének függvényében, a Bizottság határozhat úgy, hogy eltekint a cselekvési program vagy munkaprogram elvégzéséhez a kedvezményezettektől megkövetelt szakmai alkalmasság és képzettség ellenőrzésétől. 3. A cselekvési program természete szerint a pénzügyi támogatás lehet szubvenció17 vagy ösztöndíj. A program keretében megvalósuló cselekvési programok és projektek esetében a Bizottság pályadíjakat is megítélhet. A 2342/2002 bizottsági rendelet 181. cikkével összhangban és a cselekvési program jellege szerint, engedélyezhető a hozzájárulások átalányfinanszírozása és/vagy termékegységre vetített költségskála alkalmazása. 4. A programhoz hozzárendelt pénzügyi támogatások nem haladhatják meg a támogatott program összköltségének 50%-át. Ugyanakkor, a mellékletben kifejezetten meghatározott esetekben, a pénzügyi támogatások elérhetik a támogatott program összköltségének 75%-át. 5. A társfinanszírozott cselekvési programok egyedi jellegére való tekintettel és az 1605/2002 tanácsi rendelet 112. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a támogatott cselekvési program megvalósítása során közvetlenül felmerülő költségeket, még akkor is, ha azokat a pályázat benyújtása előtt a kedvezményezett részben állta, a Bizottság jogosult költségeknek tekintheti. 15 HL L 248., 2002.9.16., 1.o. 16 HL L 357., 2002.12.31., 1.o. 17 A forgalmazásra pályázat útján elnyerhető támogatás esetében és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 109. cikke (2) bekezdésével és a 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 168. cikke (1) bekezdése albekezdésével összhangban a filmek filmszínházakban történő bemutatásából származó első évi bevételekből a MEDIA hozzájárulás mértékéig vissza kell téríteni (a szinkronizálásra/feliratozásra nyújtott támogatáson kívül). HU 18 HU
6. Az 1605/2002 tanácsi rendelet 18 113. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában, a társfinanszírozás teljesen vagy részben természetben megvalósítható oly módon, hogy az apport értéke ne lépje túl akár a ténylegesen állt és a könyvelési dokumentumok által igazolt költséget, akár a szóban forgó piac által általánosan elfogadott költségeket. 7. A program keretében a MEDIA (1991-2006) programból származó és a kiválasztott projektekre fel nem használt engedélyezett pénzösszegek, a MEDIA 2007 programra átvihetők. 10. cikk E határozat megvalósítása 1. A Bizottság megbízást kap a mellékletben meghatározott szabályok szerint a program megvalósítására. 2. E határozatnak az alábbiak tárgyában történő megvalósításához szükséges intézkedéseit a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott irányítási eljárással összhangban kell elfogadni: (a) (b) a mellékletben szereplő valamennyi intézkedés esetében az általános irányelvek; a pályázati felhívás tartalma, a projektek kiválasztásához a kritériumrendszer és az eljárásrend meghatározása; (c) a program pénzügyi forrásainak éves belső ellenőrzésével összefüggő kérdések, beleértve a szakmai hozzáértés javítására, a kidolgozásra, a forgalmazás/terjesztés és a promóció javítására meghatározott cselekvési programokat; (d) a cselekvési programok nyomon követésének és értékelésének szabályai. 3. E határozatnak minden más tárgykörben történő megvalósításához szükséges intézkedéseket a 11. cikk (3) bekezdésében meghatározott konzultációs eljárás keretében kell elfogadni. 11. cikk Bizottság 1. A Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló bizottság segíti, amelynek elnöke a Bizottság képviselője. 2. E bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkei alkalmazandók. Az 1999/468/EK határozat 4. cikke (3) bekezdésében meghatározott időtartam két hónap. 18 A 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet 172. cikkével kapcsolatban HU 19 HU
3. E bekezdésre történő hivatkozás esetében az 1999/468/EK határozat 3. cikkében meghatározott konzultációs eljárást kell alkalmazni, a határozat 7. cikke (3) bekezdésének és 8. cikkének rendelkezéseit betartva. 4. A bizottság elfogadja saját működési alapszabályát. 12. cikk MEDIA Desks 1. Az európai MEDIA Desks hálózat a programról szóló információk nemzeti szintű terjesztéséért felelős szerveként jár el, az 1605/2002 tanácsi rendelet 54. cikke (2) bekezdése c) pontjának és a (3) bekezdésének betartásával. 2. A MEDIA Desks-nek az alábbi kritériumoknak kell megfelelniük: megfelelő számú, a feladatkörük ellátásához szükséges szakmai képzettséggel, és a nemzetközi együttműködési környezetben folytatott munkához szükséges nyelvi ismeretekkel bíró személyzettel kell rendelkezniük; megfelelő infrastruktúrával kell rendelkezniük, különösen az informatikai felszereltség és a kommunikációs eszközök tekintetében; olyan adminisztrációt kell megvalósítaniuk, amely lehetővé teszi a feladatok zökkenőmentes ellátását, valamint az érdekellentétek elkerülését. 13. cikk A program hozzájárulása egyéb politikai és a közösségi hatáskörbe utalt programok megvalósításához 1. A program hozzájárul az Európai Közösség transzverzális politikáinak erősítéséhez, mégpedig: (a) (b) (c) a szólás szabadsága alapelvének előtérbe helyezésével; Európában a kulturális sokféleség és változatosság fontossága tudatosításának, továbbá a rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelem ösztönzésével; a fenntartható gazdasági fejlődés fontosságának tudatosításával; (d) hozzájárulva minden nemi, faji, etnikai, vallási vagy meggyőződésből, hátrányos helyzetből, életkorból vagy szexuális irányultságból eredő megkülönböztetés elleni küzdelemhez; (e) hozzájárulva az Európai Unióról, mint a béke, a jólét és a biztonság térségéről szóló vitákhoz, tájékoztatásokhoz. 2. A harmadik országokkal való kulturális együttműködés területén a program és a közösségi politikák között fennálló koherencia és kiegészítő jelleg kiemelt figyelmet érdemel. HU 20 HU
14. cikk Nyomon követés és értékelés 1. A Bizottságnak biztosítania kell a program pontos nyomon követését. A program megvalósítása során a nyomon követés és az értékelési eljárás eredményeit figyelembe kell venni. A nyomon követés e cikk (3) bekezdése a) és c) pontjaiban említett jelentések elkészítését és specifikus tevékenységeket foglal magába. 2. A Bizottságnak szabályszerű, külső, a programtól független értékelést kell biztosítania. 3. A Bizottságnak be kell mutatnia az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint a Régiók Bizottságának a következőket : (a) (b) (c) legkésőbb 2010. december 31-ig egy időközi értékelő jelentést a program megvalósítása során elért eredményekről és annak minőségi és mennyiségi jellemzőiről; legkésőbb 2011. december 31-ig a program folytatásáról szóló Közleményt; legkésőbb 2015. december 31-ig egy utólagos értékelő jelentést. 15. cikk Átmeneti rendelkezések A 2003. december 31. előtt a 2000. december 20-i 2000/821/EK tanácsi határozat és a 2001. január 19-i 163/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozat alapján felvállalt cselekvési programokat a befejezésükig e határozatok rendelkezéseivel összhangban kell kezelni. A 2000. december 20-i 2000/821/EK tanácsi határozat 8. cikkében és a 2001. január 19-i 163/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 6. cikkében meghatározott bizottságot ennek a határozatnak a 11. cikkében meghatározott bizottságnak kell helyettesítenie. 6. CÍM: TÁJÉKOZTATÁS AZ EURÓPAI AUDIOVIZUÁLIS IPARÁGRÓL ÉS RÉSZVÉTEL AZ EURÓPAI AUDIOVIZUÁLIS MEGFIGYELŐ INTÉZET MUNKÁJÁBAN 16. cikk Tájékoztatás az európai audiovizuális iparágról Az Európai Uniónak hozzá kell járulnia az európai audiovizuális iparágról szóló információk átláthatóvá tételéhez és terjesztésének javításához. HU 21 HU