1
képzőművészeti nevelés az alapiskolák 7. évfolyama és a nyolcosztályos gimnáziumok 2. évfolyama számára Ladislav Čarný Kiadó: Združenie EDUCO 2012
Szerző - Autor: prof. akad. mal. Ladislav Čarný, 2011 Társszerzők - Spoluautori: Mgr. Daniela Čarná, PhD. PaeDr. Klára Ferliková Mgr. Norbert Lacko PaedDr. Renáta Pondelíková Mgr. Ľubomír Zabadal, PhD. Lektorálták - Lektorovali: prof. PhDr. Erich Mistrík, CSc. Mgr. Miloslava Salanciová Grafikai elrendezés, reprodukciók és illusztrációk kiválasztása - Grafická úprava, výber reprodukcií a ilustrácie: prof., akad. mal. Ladislav Čarný, 2011 Köszönet az észrevételekért - Poďakovanie za pripomienky: doc. PhDr. Marian Zervannak, PhD., az anyagokért- za podklady Mgr. art. Ria Kmeťovának, ArtD. Prepress: Výtvarná agentúra A1, Žilina - Ing. Jaroslav Horečný, Ing. Jaromír Moškoř Fordítás preklad: Laukó Zsuzsanna Nyelvi korrektúra Jazyková korektúra: Krcsmériné Gyurkovics Mária A tankönyv része egy DVD, mely külön kerül kiadásra. A tankönyvhöz tartozik egy DVD, melyen kibővített tananyag, filmrészletek, az elektronikus média oktatásához szükséges szabad programok, filmek vágása és hangosítása, zene és egyéb anyagok találhatók. A DVD tartalma az oktatók és a diákok számára készült a tankönyv szöveges részében lévő tananyag kiegészítésére és illusztrálására. A DVD elérhetőségéről a kiadó ad információkat: e-mail: va1@va1.sk, www.va1.sk A Szlovák Köztársaság Oktatásügyi, Tudományos, Kutatási és Sport Minisztériuma Képzőművészeti nevelés az alapiskolák 7. évfolyama és a nyolcosztályos gimnáziumok 2. évfolyama számára címmel 2011. november 15-én 2011-16947/44968:4-919 határozati számon tankönyvvé nyilvánította. Az engedélyezési záradék 5 évig érvényes A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Všetky práva vyhradené. Toto dielo ani žiadnu jeho časť nemožno reprodukovať bez súhlasu majiteľov práv. A tankönyv és a DVD, mely a tankönyv része, kizárólag edukációs célokra használható. Učebnicu a DVD, ktoré je súčasťou učebnice, je možné používať výhradne na edukačné účely. Első kiadás - Prvé vydanie, 2012 Kiadta - Vydalo: Združenie EDUCO 2012 Nyomda: Patria I., spol. s r.o., Prievidza ISBN 978-80-89431-30-4
tartalom a tankönyvről 6 rend és káosz 8 tervszerű és véletlen a művészetben 10 a tér ábrázolása/perspektíva 14 a táj ábrázolása 20 az installáció művészete 24 tér az építészetben 30 a tér számítógépes ábrázolása 32 a forma számítógépes változtatása 36 dadaizmus 38 ready-made 40 pop-art 42 akcióművészet 46 kép és szó 52 forgatókönyv, film és videó készítése 58 az épület típusa és funkciója 60 az épület kifejezőereje 64 fotóriport 68 ajánld a termékedet 74 mesterségek és öltözetek 80 a reneszánsz művészet 86 a reneszánsz szlovákiában (slovensko) 90 a régió és település legendájának, 94 történetének művészi feldolgozása képzőművészeti kifejezések kislexikona 98 művészek kislexikona 107
a tankönyvről A hetedik évfolyam képzőművészeti nevelés óráin is alkotó módon dolgoztok majd - rajzoltok, festetek, modelleztek, terveztek, fényképeztek, videofilmet készítetek tehát képzeletetek, ötleteitek és a környező világ megfigyelése alapján új dolgokat alkottok majd. A képzőművészeti nevelés nem tanulható tankönyv szerint. A tankönyv útikalauz lesz számotokra, melyben információkat találtok. Szélesíti látókörötöket a vizuális kultúra és a művészet világára. A múltra és a jelenre. Mai világunkban a vizuális információk nagyon fontosak. Az újságok, reklámok, a billboardok, az internetes oldalak, filmek, játékok képei A benneteket körülvevő dizájn formái (a rajtatok lévők is pl. a ruhák), az építészeti formák és terek, melyben időtök nagy részét töltitek. Mindez folyamatosan hat rátok. Elmondhatjuk: állandó felhasználói vagytok a vizuális kultúrának. Ennek segítségével nyertek információkat és ismerkedtek a világgal. Lehet, hogy nem is tudatosul bennetek, hogy a körülöttetek létező színek, formák és terek kellemesen (vagy kellemetlenül) hatnak rátok, hogy ráhangolnak benneteket életetek átélésére. Ezekkel az eszközökkel kifejezhetitek magatokat, kommunikálhattok más emberekkel. Ezért fontos tudni, megismerni, érteni és szükség esetén használni azt a nyelvet, melyet a vizuális eszközök (média) különféle fajai beszélnek, (mert nem muszáj mindenkinek jól rajzolnia, festenie vagy modelleznie de mindnyájunknak szüksége lehet néha felvázolni, lefényképezni valamit, berendezni vagy rendbe hoznia környezetét, külsejét, öltözékét). A művészetet, mely nemcsak érzékszerveinkre és érzéseinkre hat, hanem közvetíteni is akar bizonyos gondolatokat, meg kell érteni. Sok minden abból, amivel a képzőművészeti nevelés órákon foglalkozunk, összefügg más tantárgyakkal is. Például a zenei neveléssel (ritmus, hangulat, szín ), történelemmel, (történeti korok építészete és művészete), biológiával (a sejtek, kristályok alakja és szerveződése ), matematikával (összeadás, kivonás, osztás, szorzás kifejezhető képzőművészettel is), földrajzzal (ábrázolás a térképen), informatikával (a számítógép monitorán végzett munka többnyire képzőművészeti elemekkel történik) és másokkal. A képzőművészeti nevelés így fonódik össze más tantárgyak ismereteivel. A tankönyv ebben akar segíteni nektek a hozzá megjelenő DVD-vel együtt, mely olyan anyagokat (filmeket, hanganyagot, animációkat) tartalmaz, melyek szélesítik látókörötöket, kulturális írástudásotokat. A tankönyv végén lévő kislexikonban megtalálhatjátok azokat a művészeket, és kifejezéseket, melyekkel a képzőművészeti nevelés tankönyvben találkozhattok. Kívánunk nektek sok jó ötletet és az alkotásból, megismerésből fakadó örömöt. 6 A könyv szerzői
A tankönyvben néhány jelet és színes mezővel kiemelt szöveget találhatunk. nézd meg, mit jelentenek! Ehhez a fejezethez nézd meg a DVD szemelvényeit! A tankönyvben ilyen sárga mezőben a műalkotásokról és képekről találsz információkat, és segítséget a művekről való gondolkodáshoz. ez a kép a fejezetek mellett azt jelenti, hogy a 7. osztályos képzőművészeti nevelés oktatásához a DvD-ről további anyag megtekintését javasoljuk. A DvD-t külön adják ki, melyről az iskolákat tájékoztatni fogjuk. lásd a 46.o: Akcióművészet ez az üzenet arra figyelmeztet, hogy az, amiről ebben a fejezetben tanulsz, összefügg valamivel, mely egy másik oldalon található. nézd meg A szürke mezőben kérdések találhatók (megpróbálhatsz válaszolni rájuk). A narancssárga pipával jelölt szürke mezőben alkotói feladatokat találsz. Ezek típusfeladatok a képzőművészeti nevelés tanításához, melyeket ki is próbálhatsz szabadidődben. Az oldalszám melletti szürke szövegrész információ az oktató számára. megjelöli, hogy a fejezet a nemzeti Oktatási program mely témájához tartozik (csillaggal jelölt). A többi fejezet (nem csillaggal jelölt) a téma kiegészítésének lehetőségeit mutatja meg. új szó Az ilyen világoskék mezőben az aktuális fejezet legfontosabb új szavainak magyarázatát találod. ismételj A lila mezőben azok a szavak találhatók, melyekről az előző évfolyamokon tanultunk, de nem árt átismételni őket, mert fontosak annál a témánál, amellyel éppen foglalkozunk. a képzőművészet nyelve és a kompozíció* 7
rend és káosz Ehhez a fejezethez nézd meg a DVD szemelvényeit! Hésziodosz (K. e. 700. sz.) Káosz (a görög chainein=ásítani szóból) - határozatlanságot, rendezetlenséget jelent, a rend és törvényszerűség ellentéte. A görög mitológiában a legelső teret jelenti, mely üres vagy már jelen van benne a világegyetem összes alkotóeleme, de még rendezetlenül. A görög gondolkodó, Hésziodosz szerint a Káoszból keletkezett Érosz, aki rendezni kezdte az elemeket, így kialakította az általunk ismert világot. Kozmosz (világegyetem) a görögök számára a rendet, rendezettséget jelentette. A világ, melyben élünk rendezett, saját rendje van. Rendezettek az anyagot alkotó legkisebb részecskék, az energia, a növényi és emberi sejtek egyaránt. Egy bizonyos rendezettséget találunk az egész világegyetemben. Ebben a rendezettségben mégis előfordulnak eltérések, kisebb szabálytalanságok, részaránytalanságok. A renddel és káosszal több minden foglalkozik. Foglalkozunk vele a mindennapi életben, amikor rendet rakunk munkaasztalunkon, berakjuk az iskolatáskába a tankönyveket vagy a füzeteket, megfésüljük a hajunkat... A renddel és káosszal foglalkozunk akkor is, amikor rajzolunk, festünk, modellezünk. Amikor már megszületett az ötletünk, elképzelésünk, gondolatunk - valamit elrendeztünk a fejünkben: kialakult valamilyen forma, helyzet vagy eset; lehet színe, hangja, illata... Létezhet kizárólag a mi fantáziánkban. Ott rendeződött. Létrehoztuk egyéni gondolati képünket, melynek saját rendszere, rendje van. Utána ezt a gondolati képet szavakba is önthetjük - tehát elmesélhetjük valakinek; vagy kifejezhetjük alkotással, mozgással, zenével is. Mindenképpen valamilyen rendet, rendezettséget adtunk az alkotóelemeknek (hangoknak és szavaknak, vonalaknak és formáknak, a zenei hangoknak), melyet más ember is megért. A hangokat, szavakat, vonalakat, formákat, színeket... át is rendezhetjük. Véletlenszerűen, úgy, hogy belőlük káosz (rendetlenség) alakul ki, melyet senki sem fog megérteni. Próbáld meg elmesélni osztálytársadnak, mit álmodtál. Próbáld meg álmodat lerajzolni vagy lefesteni! Hasonlítsd össze az álom mindkét kifejezésmódját! A rajzod alapján osztálytársaid el tudják mesélni az álmodat? Néha az álmok olyan kuszák, hogy el sem tudjuk mesélni őket, olykor könnyebb lerajzolnunk vagy lefestenünk. Néha azonban még azt sem. Nem tudunk álmainkban olyan rendet teremteni, hogy más is megértse. Fejezd ki közök segítségével alkotóesz- a rendet és a káoszt! Használj ehhez azonos alkotóelemeket! Lehet absztrakt (nem ábrázoló), vagy konkrét tárgyi ábrázolás. Hasonlítsd össze a rend és káosz kifejezésére készült alkotásodat osztálytársaidéval! 8 Rend és káosz, internetes oldal www.rfractals.net a képzőművészet nyelve és a kompozíció* Káosz és rend, diákmunka
A káosz szó hallatán rendszerint rendetlenségre, összevisszaságra gondolunk. A magyar nyelvben erre gyakran használjuk a zűrzavar kifejezést. Ha a betűk szavakba rendeződnek, akkor a mondatot el tudjátok olvasni. Rendje van és értelmezhető számotokra. Ha ugyanezeket a betűket összekeverjük pl. így: tkűsz bevanebaka rdezenődk, akkor a mondat zavaros, értelmetlen. Ez nem zárja ki, hogy az ilyen mondat tetszik nektek. Figyelem! Első látásra úgy tűnhet, hogy a betűk véletlenszerű csoportosításának nincs értelme, de ez lehet valamilyen titkosírás is. Ha valaki ismeri, hogy a titkosírásban a betűk mi alapján követik egymást, elmondhatjuk, hogy a titkosíráshoz van egy megoldókulcsa. Hasonlóképpen történhet ez a képekkel is. Ingres Riviere kisaszszony portréjának reprodukcióját feldarabolhatjuk olyan összeviszsza, hogy a kép értelmezhetetlenné válik. De feldarabolhatjuk úgy is, hogy egy új elrendezés szerint ragasztjuk össze a részeket, kollázst készíthetünk belőle, ahogyan ezt Jiří Kolář is tette az új kép kompozíciójában. Jean-Auguste-Dominique INGRES: Riviere kisasszony portréja, 1805, olaj, részlet lásd 38.o.: Dadaizmus és 52.o.: Kép és szó Jiří KOLÁŘ: Riviere kisasszony portréja, 1981, kollázs (rollázs) Hubble űrteleszkóp Két felvétel a Hubble űrteleszkópjával (amerikai távcső a Föld (Zem) keringési pályáján, mely figyeli és fényképezi a világűrt). Az űrhajósok az elsőnek a Káosz Orion szívében nevet adták, a másikat Isten Szemének nevezték el. Mindkét felvétel a világűr alakzatait ábrázolja. Az elsőben semmi konkrétat, rendezettet nem látunk. Úgy tűnik, mintha rendetlen, kaotikus lenne. Fordítva, a másik felvételen egy szemet láthatunk, még ha a valóságban ez a világűr egy alakzata is. A részecskék belső rendeződését az egészben (ebben az esetben a fényképen) struktúrának nevezzük. Běla KOLÁŘOVÁ: Tárgyak ábécéje, 1964, fénykép Képzelj el egy munkaasztalt szétdobált tárgyakkal, és hasonlítsd össze Běla Kolářová fotójával! Próbálj meg valami hasonlót készíteni, pl. iskolai felszerelésből, konyhai eszközökből... Keress vagy találj ki példákat a káosz és a rendezettség összehasonlítására! a képzőművészet nyelve és a kompozíció* 9
tervszerű és véletlen a művészetben Csinálj néhány pacát! Nézd meg különböző oldalról a keletkezett foltokat; milyen tokat fedezel fel bennük, alakzavan olyan, amely több dologra is hasonlít? Ha szükséges egészítsd ki, rajzolj hozzá részleteket! Hasonlítsd össze elképzeléseidet az osztálytársaidéval! Ha kiömlik a tus vagy a tinta, akkor paca keletkezik. A formája véletlenszerű. Ha véletlenül öntöttük ki, semmit sem akartunk ábrázolni vele. De ha figyelmesen nézzük, bizonyos alakzatokat fedezhetünk fel benne. Lehet, hogy elég csak hozzárajzolni valamit, és máris kép lesz belőle. Az, ami belőle kialakult, tervszerűen, a mi szándékunk szerint jött létre. A pszichológusok a Rorschach-tesztnél tintafoltokat használnak. A vizsgált személynek el kell mondania, mire emlékeztetik a foltok. Különböző képeket kell bennük keresnie. Martin MARTINČEK, Kacérkodó, 1962-1963, fénykép a fatönk repedéseiről Martin MARTINČEK, Ragadozó madár, fénykép a víz csillogásáról, 1963 Ahhoz, hogy valami véletlenszerűben képet fedezzünk fel, képzelőerőre van szükség. Martin Martinček, fényképész egy gyors folyású hegyi patakban fedezte fel egy sas fejét. A lefűrészelt fatönkön pedig egy portrét. Képzelőerőnk érvényesül, ha figyeljük az égen úszó felhőket vagy a régi falak repedéseit. Keress alakzatokat a Rorschach-teszt foltjaiban! Mire emlékeztetnek? Mire emlékeztetik osztálytársaidat? Alexander COZENS, Felhők, 1770, akvarell Ľubo Stacho fotójának diák általi értelmezése 10 a képzőművészet nyelve és a kompozíció
Vladimír Boudník felhívta a járókelők figyelmét a prágai (Praha) öreg falakon látható formákra. Ehhez a fejezethez nézd meg a DVD szemelvényeit! lásd 46.o.: Akcióművészet 98.o.: Képzőművészeti kifejezések kislexikona Vladimír BOUDNÍK, akció, 1950 Kép festhető olyan nem véletlenül keletkezett foltok segítségével is, melyeket a festő szándékosan alkotott az ujjával,locsolással, maszatolással, lavírozással, fúvással; ecsettel vagy más eszköz segítségével. Joseph BEUYS, Anya és gyermeke, 1958, folt a papíron Leonardo da VINCI (1452-1519), Önarckép Alkotás közben a véletlen is inspirálhat. Már Leonardo da Vinci is ajánlotta tanítványainak, hogy figyeljék az öreg, repedezett falakat, és a repedésekben keressenek tájat vagy alakokat, melyeket azután lefesthetnek. Frank GEHRY, próbálkozás anyaggal és dobozokkal Az amerikai építész, Frank Gehry egy épület építésének készítésénél különböző formákat kombinál. Szövetdarabokkal, dobozokkal, zsugorfóliákkal játszik. Ha felfedez egy neki tetsző formát, lerajzolja, és ennek alapján elkészíti a projektet. Pisai ferde torony, 1174-1350, Olaszország (Taliansko) A pisai (Pisa) ferde torony építése idején egyenes volt. Azért dőlt meg, mert az alatta lévő föld, nem volt elég stabil. Ezzel szemben a prágai (Praha) Táncoló házat ilyenre tervezték és szándékosan így építették. Frank GEHRY, Koncertterem épülete, 1995, Seattle (Seattle), USA (USA) Frank GEHRY, Táncoló ház, 1995, Prága (Praha) a képzőművészet nyelve és a kompozíció Fényképezz le érdekes felhőket vagy régi, repedezett falat! Keress a fényképeken olyasvalamit, mely emberre, állatra, tárgyra vagy tájra emlékeztet! A fényképeken látható formákat alkotó módon ki is egészítheted. 11
elgondolkodtató képek Sok nagyváros peremkerületeiben olyan negyedek alakulnak ki, ahol a szegények tervezés nélkül, rendezetlenül építik fel viskóikat. A dél-afrikai, johannesburgi (Johannesburg) fotóművész, David Goldblat fényképén láthatjuk, hogyan építettek ezek közé a viskók közé egy építész által tervezett lakóépületet, melynek átgondolt, megtervezett formája van. Szervezettséget, rendet jelképez. Keress lakóhelyeden, környezetedben példát tervszerű és kaotikus építkezésre! Gondolkozz el azon, mely tevékenységet végzed csak úgy, véletlenszerűen, átgondolatlanul! Mi az, amit átgondolsz és megtervezel? Jackson Pollock, amerikai festő munka közben David GOLDBLATT, Areál, 2011, fénykép ismételj Az ABSZTRAKT MŰVÉSZET nem ábrázoló akkor sem, ha geometriai formákból, ecsetvonásokból, fröccsöntésből, foltokból, a festő kézmozdulatainak lenyomataiból áll; érzést, hangulatot, gondolatot fejezhet ki vagy csupán színt, formát, kompozíciót Jackson Pollock úgy alkotta meg absztrakt képeit, hogy a földre terített vászonra csöpögtette, fröcskölte vagy spriccelte a festéket. Így különböző formákat, vonalakat és textúrákat ( mintázott felületeket ) hozott létre. A véletlenszerű cseppekkel és foltokkal ellentétben Jackson Pollock festészete céltudatos. Képei szándékosan megörökítik a művész gyors vagy lassú mozdulatait, melyeket festés közben vagy a festék öntése közben végez. Festeni nem csak tárgyakat, alakokat, tájat lehet. Érzéseinket, hangulatunkat és végeredményképpen a festés közben végzett mozdulatainkat is ábrázolhatjuk. Jackson POLLOCK, a 20. sz. 50-es évei, absztrakt kép lásd a 46.oldalt: Akcióművészet 12 a képzőművészet nyelve és a kompozíció
Alberto BURRI, Repedés LA, 1976, anyagkép Alberto BURRI, Nagy vasdarab, 1958, anyagkép Alberto BURRI, Zsák, 1964, anyagkép Ha repedezett talajt, egy régi, rozsdás pléhdarabot vagy egy foltos zsákot látunk, nem nagyon köti le a figyelmünket. Az olasz festő, Alberto Burri azonban ilyen és ehhez hasonló anyagokból alkotja képeit. A repedések, rozsda vagy a lyukak a zsákon véletlenül, az ember szándéka nélkül keletkeznek. Burri képein azonban ezek az anyagok a művész által rendezetten jelennek meg. Kompozíciót alkotnak. Arra figyelmeztetnek, hogy az egyszerű anyagok is lehetnek érdekesek és szépek. A víz felszínére eső vízcsepp makrofotói A görbe tükör a valóságot mutatja. Ezt megfigyelhetjük például, ha közelről belenézünk egy karácsonyi gömbbe vagy az útkereszteződésnél lévő tükörbe. A művész-építész számára azonban egy ilyen kép inspiráló lehet. Egy lengyel építészpáros pontosan úgy tervezett meg egy épületet, mintha azt görbe tükörben látnánk. Makrofotó (egy apró részlet felnagyított fotója) azzal lep meg bennünket, hogy olyat is megláthatunk rajta, amit a szemünk normál körülmények között nem lát. Némely természeti jelenség meglepő, érdekes és gyönyörű lehet. Az új technikai eszközök, mint pl. a fényképezőgép nagyítólencséi, ezeket láthatóvá teszik számunkra. a képzőművészet nyelve és a kompozíció SZOTYŃSCY & ZALESKI, Görbe házikó, 2004, Sopoty (Sopoty), Lengyelország (Poľsko) 13
a tér ábrázolása Perspektíva (lat. perspicere, szóból, jelentése: kilátás, nézőpont) egy optikai jelenség, mely a tárgyak térbeli érzetét kelti, a távolabbi tárgyak kisebbeknek, a közelebbi tárgyak nagyobbaknak látszanak. Két távolba futó párhuzamos látszatra a távolban (horizonton) egy távoli pontban találkozik (enyészpont). Az ókori Egyiptom (Egypt) festői nem ismerték a perspektívát. Alakjaikat sorokban festették. A fontosabbak (istenek, fáraó) nagyobbak voltak, a jelentéktelenebbek kisebbek. Hasonlóképpen volt ez a régi Kínában (Čína). Diákmunka, 7. o., perspektíva rajz A tereket, melyekben élünk, legyen az egy épület belseje vagy a természet, a perspektíva segítségével ábrázolhatjuk. A perspektivikus ábrázolással úgy ábrázolhatjuk a teret, ahogyan érzékeljük, közelit és távolit, előteret és hátteret. Egyidejűleg azt is, hogy a tárgyat elölről, oldalról, felülnézetből (felülről) vagy alulnézetből (alulról) ábrázoljuk. Ha egy perspektivikus ábrát nézünk, maga a kép határozza meg a néző helyét a kép előtt: Te vagy a néző, előttem állsz, én pedig megmutatom neked a teret, úgy, ahogy azt a valóságban látod. Piero della FRANCESCA, Krisztus megkorbácsolása, 1469, olaj lásd 86. o.: Reneszánsz művészet Ismeretlen szerző, Madárvadászat, Egyiptom (Egypt), Kr. e. 1540 1290, festmény Ismeretlen szerző, Kína (Čína), 14. sz. 14 A perspektivikus ábrázolás az európai kultúra nagy találmányainak egyike (a művészetnek, optikának, geometriának és matematikának). Más kultúrák az ilyen ábrázolást nem ismerték. A reneszánszban sok művész egyben tudós is volt. Az ókori görög művészek elképzeléseiből és néhány középkori gondolkodó ismereteiből indultak ki. Megpróbálták a világot olyannak lerajzolni (és kiszámolni), amilyennek a szemünk látja. Sikerült nekik ábrázolni a tér mélységét. Piero della Franceska képén két teret látunk: az egyiket az előtérben, nagy beszélgető alakokkal, a másikat balra hátul kisebb alakokkal; azonban itt játszódik le a kép fő eseménye (Krisztus megkorbácsolása) és a főszereplő Jézus Krisztus alakja a legkisebb a képen, egészen hátul áll. Mikor tekintetünk rászegeződik, mintha az egész ábrázolt tér alagútján kellene végigmennünk. az ábrázolás lehetőségei*
perspektíva Nézd meg a perspektíváról szóló szemelvényeket a DVD-n! horizont P Ismeretlen olasz szerző, Szentlélek templom, perspektíva rajz A perspektíva szerkesztésénél a reneszánsz művészek segédvonalakat használtak. A templom rajzán (fent) látjuk, hogy minden vonal, amely a valóságban párhuzamos, a képen egy pontban enyészpontban (P) találkozik, mely a vízszintes egyenesen (horizonton) szemmagasságunkban helyezkedik el. Ezek a vonalak és a pont csak képzeletbeliek, elképzeljük őket, de segítenek a látott tér ábrázolásában. Perspektivikusan összetett formákat is ábrázoltak, csigalépcsőket, sőt emberi alakokat is. Ellentétben a régi korok művészeivel (pl. gótika) a látott valóság pontos ábrázolására törekedtek. Jacopo de BARBARI, Luca Pacioli portréja, 1495, olajfestmény Több reneszánsz művész is foglalkozott geometriával és matematikával. Műveiket - rajzaikat, festményeiket, szobraikat és épületeiket kiszámolni és vázolni is tudták. Matheus MAROLOIS, Csillagperspektíva, 1614, rajz Leonardo da VINCI, Tanulmány a Háromkirályok imádása hátteréhez, 1481, rajz A festők a képeken különböző tereket ábrázolnak. Jan Van Eyck képén belső teret látunk, helyiséget ülő alakokkal. A teret, mely a külső térben, a tájban folytatódik, majd eltűnik az égbolton, perspektivikusan ábrázolta. Összeköti a lakóteret a természettel és az égbolttal. Rajzold le perspektivikusan a folyosót, egy hosszú helyiséget vagy a járdát a parkban! Használj segédvona- lakat, a horizontot és az enyészpontot! Helyezz el a térben alakokat vagy tárgyakat, melyek különböző távolságban helyezkednek el! Jan Van EYCK, Madonna Rolin kancellárral, 1439, olajfestmény az ábrázolás lehetőségei* 15
P P P Diákmunkák. Példák a homlokzatperspektívára. A tőlünk távolabbi tárgyakat kisebbnek látjuk. A horizonthoz közelítve egyre kisebbeknek tűnnek. Ezért lehet pl. az Eiffel toronyról egy vicces fotót készíteni. Homlokzatperspektíva Sarokperspektíva A perspektivikus ábrázolás lehet homlokzat- és sarokperspektíva. A homlokzatperspektívánál (bal felső képek) egy enyészpontot (P) használunk, melyben találkozik az összes, a valóságban párhuzamos vonal. Így ábrázoljuk a folyosókat, sínpárokat stb. A sarokperspektívánál (jobb felső képek) két enyészpont (P) szükséges, az egyikben találkoznak az épület sarkától jobbra lévő párhuzamosok, a másikban pedig a balra lévők. Victor VASARELY, Perspektíva, 1935, tinta, karton Victor VASARELY, 4. sz. kompozíció, akrilfestmény Diákmunkák Ha falak vagy tárgyak felületét beborítjuk a sakktábla négyzeteivel, megfigyelhetjük, hogyan jelenik meg a perspektíva az alakzatokon. A perspektíva elemeit (a vonalak találkozása az enyészpontban, a távolban lévő formák lekicsinyítése) felhasználja az op-art is, ahogy ezt Victor Vasarely képein is láthatjuk (a szöveg fölött). Vincent van Gogh kávéházi képén a sarokperspektíva (biliárdasztal) alkalmazását és a homlokzatperspektíva (az egész helyiség) alkalmazását is megfigyelhetitek. Vincent van GOGH, Éjjeli kávézó, 1888, olajfestmény 16 az ábrázolás lehetőségei*
P horizont Épületek látképe felülnézetből Épület látképe alulnézetből A felülnézetet madárperspektívának az alulnézetet békaperspektívának nevezzük. A horizont felett lévő tárgyakat alulnézetből látjuk. A horizont alattiakat pedig felülnézetből. Ha körülnézünk, a világot nem csak elölnézetből látjuk. Látjuk felülnézetből (ha lefelé tekintünk) és alulnézetből (ha felfelé nézünk). A felülről nézett tárgyakon észrevesszük, hogy párhuzamos oldalaik látszatra lefelé közelítenek, azoknak a tárgyaknak, melyeket alulról nézünk, párhuzamos oldalaik látszólag felfelé közelítenek. Perspektivikusan alakot is ábrázolhatunk, ha a lába felől vagy fordítva, a fejétől szemléljük. Az ilyen ábrázolást perspektivikus rövidülésnek nevezzük, mert az alakot (vagy tárgyat) lerövidítve látjuk. Emberi alak madárperspektívából Andrea MANTEGNA, Halott Krisztus siratása, 1480, tempera Albrecht DÜRER, Lantrajzoló, 1525, rajz A művészek a tárgyak és alakok perspektivikus rövidülésének lerajzolásához különböző segédeszközöket találtak ki. A német reneszánsz festő és grafikus Albrecht Dürer összeállított egy négyzethálós keretet. Azon keresztül nézte a lerajzolandó tárgyat, majd amit látott, lemásolta egy ugyanolyan négyzethálós papírra. az ábrázolás lehetőségei* Erdő békaperspektívából Fényképezd le a rátodat vagy barátnődet bamadár-és békaperspektívából! Hasonlítsd össze a két képe! Írd le, miben különböznek! 17
elgondolkodtató képek Ismeretlen szerző, Szent Lukács evangéliumot ír, ikon Oroszország (Rusko) 15. sz. Az ikonfestők a tárgyak térbeli ábrázolásánál a perspektívát különböző nézőpontból szemlélik. Némely tárgyat felülről, némelyet alulról látnak. A tárgyak élei nem a távolban találkoznak, hanem a néző irányában. Mintha a néző nem egy helyről nézné a képet, hanem lebegne előtte, mint egy angyal. ismételj Az IKON (eikón görög szóból, kép) - leggyakrabban fára festett szentkép; a bizánci kultúrából származik; Jézust, angyalokat, szenteket és bibliai motívumokat ábrázol; a pravoszláv és görög katolikus templomok szertartásaira jellemző. M. C. Escher grafikáján több teret látunk. Első látásra összefüggnek egymással, kapcsolatban állnak. Ha figyelmesebben megnézzük, megállapíthatjuk, hogy a képen néhány különböző irányú tér van, mindegyiknek van saját gravitációja, saját fel és le iránya. Ha az egyiket figyeljük, a többi észlelését mintha kikapcsolnánk. Mauritius Cornelius ESCHER, Relativitás, 1953, litográfia A képeken a tárgyakat és jelenségeket úgy is ábrázolhatjuk, ahogy a valóságban nem fordulhatnak elő. Ugyanazon a képen a teret egyszerre felülről és alulról is ábrázolhatjuk. Lehetséges, hogy az előtérben zajló esemény találkozzon a háttérben zajló eseménnyel. Keress William Hoghart grafikáján legalább 5 olyan részletet, mely ellentmond a perspektívának, mely úgy néz ki, ahogy az a valóságban lehetetlen. Magyarázd meg, miért? William HOGARTH, A perspektíva abszurditásai, 1754, grafika 18 az ábrázolás lehetőségei
A pozsonyi (Bratislava) Szentháromság-templomnak (Trinitáriustemplom) nincs kupolája (félgömb alakú boltozata). Ha azonban bemegyünk a templomba, a menynyezeten magas kupolát látunk. Az olasz festőművész, Galli Bibiena úgy festette meg, hogy a templom közepéről nézve a kupola tökéletesen perspektivikus. Antonio Galli BIBIENA, A Trinitárius-templom festett boltozata, Pozsony (Bratislava), 1740 Ha alaposan megfigyeljük Robert Smithson építményét, megállapíthatjuk, hogy hamis perspektívát jelenít meg: egy szűkülő, egyenetlen, ferde lépcsőt. lásd 24. o.: Az installáció művészete Robert SMITHSON, Értelmetlen enyészpont, 1968, objektum Hasonlítsd össze Ester Stocker két installációját! A jobb oldali installáció egy valós tér képzetét kelti, mert a helyiségben a falakon, a boltozaton, a padlón, a tárgyakon lévő vonalak vízszintesek és függőlegesek, így erősítik a perspektívát. A bal oldali képen rendezetlenül ferdék, így elveszítjük tájékozódó képességünket. az ábrázolás lehetőségei Ester STOCKER, Hasonló megnyilvánulás, 2004, installáció Ester STOCKER, Cím nélkül, 2008, installáció 19
a táj ábrázolása Marc TANSEY, Akciófestmény II, 1989, olajfestmény Színperspektíva azon alapszik, hogy a közelebbi tárgyakat hangsúlyosabban, telt, meleg színekkel festik. Minél távolabbi a megfestett tárgy, annál halványabb, kevésbé hangsúlyos (elmosódott) hideg színeket használnak. Ez akkor érvényes, ha a tájat nappal festjük le. Éjszaka a közelebbi tárgyak világosabbak, a háttér pedig sötét. Sorold fel a meleg és a hideg színeket! Haladj a legmelegebbiktől a leghidegebb felé! A festők - a tájképfestők fogják a festékeiket, vásznaikat és állványaikat, felállítják a természetben és azt festik le, amit látnak. Néha azonban ez nem lehetséges. Úgy, mint Marc Tansay képén. Nem lenne rá idejük. A helyzetet csak felvázolják, és a műteremben fejezik be; vagy egy fénykép alapján festenek. Vincent van Gogh két tájképén láthatjuk, ahogy a festő az előtérben lévő részeket élesebben, a háttérben lévőket halványabban ábrázolta. Ezzel sikerült elérnie a térbeliség hatását. Ezt a festék kiválasztásával és keverésével (árnyalásával) érte el. A tér ilyen fajta ábrázolási technikáját színperspektívának nevezzük. Vincent van GOGH, Párizs látképe, 1889, olajfestmény Vincent van GOGH, Híd a Szajnán, 1889, olajfestmény Vigyél magaddal állványt, papírt, festéket a természetbe vagy a városba (településre)! Jól nézz körül, majd válassz ki egy letet, melyet szívesen tájrész- lefestenél! Először próbáld meg lerajzolni azt, amit látsz (ceruzával vagy egyszínű festékkel - ecsettel vagy zsírkrétával). Azután fess! A színeket úgy keverd ki, hogy a távolabb lévő tárgyak és terek világosabbak és hidegebbek legyenek. Érezhetővé váljon, hogy közted és a távoli tér között több a levegő, mely elhomályosítja azokat. 20 az ábrázolás lehetőségei
Joseph W. TURNER, Velence (Benátky), látképe, Giudecca, 1841, olajfestmény A régmúltban az emberek nem festettek tájképeket. Nem volt rá szükségük, hiszen a természetben éltek. Csak a középkorban és a reneszánszban festettek tájképet, de csak térként vagy háttérként, amelyben valamilyen jelenet zajlik. Fontosak a jelenetben szereplő alakok voltak és nem a táj. A képen a tér és a távolság érzését nem csak a hidegebb és melegebb színárnyalatok váltják ki. Létrejön azzal is, hogy az előtérben lévő tárgyak nagyobbak, élesebbek, több apró dolgot (részletet) veszünk észre rajtuk. GIOTTO, Menekülés Egyiptomba (Egypt), 1300 körül, tempera lásd 86. o: Reneszánsz művészet Vincent van GOGH, A vörös szőlőhegy, 1888, olajfestmény Vincent van Gogh egyik képén egy nappal lefestett szőlőhegyet látunk, a másikon egy éjszaka lefestett utcarészletet. A nappal készült festményen az előtérben sötétebbek a színek, a háttérben pedig világosabbak, az éjszaka festett képen fordítva. Ernest ZMETÁK, Szicíliai olívaerdő, 1998 az ábrázolás lehetőségei Vincent van GOGH, Éjjeli kávézó 1888, olajfestmény Ernest Zmeták képén nem alkalmazza a színperspektívát. Szándékosan fest úgy, mintha a képen minden egyforma távolságban lenne a nézőtől; egy síkban. A táj olyan, mint az álomban (vagy a mesében?). A festők műveikben különböző technikákat alkalmazhatnak. Keress információkat Vincent van Gogh festőművészről az interneten! Milyen volt életútja? Melyek a leghíresebb képei? A tájfestészetről további információkat találsz a DVD-n. 21