ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI ÉVKÖNYV 2007

Kiadja: a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 1015 Budapest, Donáti utca 35-45. Felelős kiadó: Bihari Mihály elnök Szerkesztő: Sereg András sajtófőnök Nyomás: Printer Art Kkt. 1164 Budapest, Csókakő utca 27. Felelős vezető: Némedy Jenő ügyvezető Tájékoztatást szolgáló ingyenes kiadvány 2

Tartalom Előszó 5 1. 2007 a számok tükrében 1.1. Indítványok és döntések 11 1.2. Teljesítetlen jogalkotói mulasztások 15 2. Az év válogatott döntései 2.1. Január február 23 2.2. Március április 30 2.3. Május június 38 2.4. Július augusztus 53 2.5. Szeptember október 56 2.6. November december 63 3. Az év főbb eseményei 3.1. Január február 77 3.2. Március április 81 3.3. Május június 88 3.4. Július augusztus 93 3.5. Szeptember október 99 3.6. November december 104 4. Gazdálkodási adatok 4.1. A 2007. évi költségvetési alapokmány 107 4.2. Költségadatok 111 5. Általános tudnivalók 5.1. Az Alkotmánybíróság 5.1.1. Az Alkotmánybíróság létrejötte 115 5.1.2. Az Alkotmánybíróság hatásköre 117 5.1.3. Az Alkotmánybíróság tagjai 120 5.1.4. Az Alkotmánybíróság volt tagjai 132 5.1.4. Az Alkotmánybíróság munkatársai 134 3

5.2. Az Alkotmánybíróság válogatott döntései (1990-2006) 139 5.3. Gyakori kérdések 5.3.1. Hogyan nyújtható be indítvány? 171 5.3.2. Mi történik a beadvánnyal? 171 5.3.3. Mikor várható döntés? 173 5.3.4. Hogyan lehet közérdekű adatot igényelni? 173 5.4. Szimbólumok 5.4.1. Az Aranybulla 175 5.4.2. A talár 176 5.4.3. Az Alkotmánybírósági Érdemérem 177 5.5. Az Alkotmány 178 4

Előszó Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. Pótolhatatlan alkotmányossági kontrollt végez. Tükröt állít a jogalkotók elé. Az Alkotmánybírósági évkönyv megjelentetésével önmagunk elé tartunk tükröt. Beszámolunk arról, mit végeztünk az előző esztendőben, hol tartunk, melyek a hiányosságaink. Immár második alkalommal tárjuk leltárunkat a nyilvánosság elé. Az Alkotmánybíróság legfontosabb feladata, hogy az Alkotmány betartásán, az alkotmányos jogállam fenntartásán és működtetésén őrködjön. 2007-ben akadt elég dolga a testületnek: ezerötszáztizenegy indítványt kapott többet, mint az elmúlt másfél évtizedben bármikor is, és négyszáztizenhat érdemi határozatot hozott. Tavalyi döntéseink több fontos területet érintettek. Példálódzóan: a médiatörvénnyel kapcsolatos határozatok, adóügyek (kamatadó, elvárt adó), a kötelező védőoltások kérdése és a kötelező kamarai tagság eltörlésének összefüggései. És akkor még nem szóltam a több tucat népszavazási kezdeményezésről, vagy a köztársasági elnök kitüntetésadományozási jogkörét érintő határozatunkról. Az Alkotmánybíróságnak sokszor elvont, absztrakt döntéseket kell hoznia az Alkotmány szövege és értékrendje alapján. Nem csupán jogszabályokat alkalmazunk, hanem vitatható ügyekben értékeljük a jogtudomány vonatkozó eredményeit, elemezzük a nemzetközi jogot. Folyamatosan figyelemmel kísérjük az európai uniós ítélkezési gyakorlatot, a strasbourgi emberi jogi bíróság munkáját. Ezek közvetlenül nem kötelezőek ránk, de befolyásolják döntéseinket és indokolásukat. Az Alkotmánybíróság határozatai nem tartoznak a könnyed, pihentető olvasmányok közé, mert sok szempontot egyesítenek. Nem könnyű eligazodni például az eutanázia, a gyűlöletbeszéd jogi következményei vagy a halálbüntetés eltörlésének kérdésében. Ezek az alkotmányos dilemmák nem egyszerűen ítélhetők meg. Az alkotmánybírósági határozatok külön jogászi műfajt képviselnek. Az elméleti színvonalból már csak a kivételesen nagy tét miatt sem engedhetünk. Ez- 5

zel együtt meggyőződésem, hogy a döntéseinket a közélet dolgai iránt érdeklődő emberek figyelmes olvasással megértik, és ki tudják alakítani róluk a saját véleményüket. Az elénk kerülő ügyek egy részének erős politikai tartalma van, hiszen a pártpolitikai hadszíntérről nemegyszer hozzánk jutnak el okkal vagy ok nélkül. Mi a többségi döntésünkkel ilyen esetekben is mindig szakmai válaszokat adunk, ám amikor azok visszakerülnek a politikába, természetesen befolyásolják azt: a határozat valakinek kedvez, másnak meg kevésbé. A politikát tehát szükségképpen befolyásoljuk, de ebből nem következik, hogy a döntéseink politikai irányultságúak volnának. Az utóbbi időben sokan számon kérik rajtunk, hogy miért nem védjük meg a képviseleti demokráciát a populista, demagóg, az országot a referendum eszközével irányítani akaró törekvésekkel szemben. Politikusok közötti éles politikai vitáról van szó, és nekünk nincs hatáskörünk arra, hogy ebbe beleszóljunk. Ezzel együtt az a véleményem, hogy az alkotmányos rendszer alapjait a most folyó csatározások nem veszélyeztetik, de ezt a konkrét ügyek kapcsán nem is mérlegeljük, mert kizárólag az alaptörvényből indulunk ki. A népszavazás intézményével kapcsolatban felmerülhetnek persze aggályok, hiszen amikor a jogalkotó 1997-ben a referendum részletes szabályait az Alkotmányba emelte, sok mindenre nem gondolhatott. Ezért átfogó törvénymódosításra lenne szükség, hogy valamennyi vitás kérdésre beleértve a tiltott tárgyak körét is megoldást találjunk. Minden ellenkező híreszteléssel szemben: nincs presztízsharc az Alkotmánybíróság és az Országos Választási Bizottság között. Mindkét szerv független, önálló döntéshozó testület, amely ugyanazt a tizenhét alkotmányossági tilalmat, valamint az egyértelműséget és a burkolt alkotmánymódosítást vizsgálja a népszavazási kezdeményezésekben, ugyanúgy testületi vitát folytat és egyhangú vagy megosztott többségi döntést hoz. Vagyis az első és a másodfok közötti döntéshozói viszonyról van szó, amely tisztán jogorvoslati-eljárási, nem pedig hatalmi viszony. Ebben a kérdésben a különböző jogszabályok így a választási eljárásról, illetve az Alkotmánybíróságról szóló törvény is teljesen egyértelműen fogalmaznak. Ami a köztársasági elnök kitüntetési jogkörével kapcsolatos határozatunkat illeti, abban többször is hangsúlyoztuk, hogy nem valamiféle 6

alaptörvényen túli mércét szabtunk, amikor az alkotmányos érték fogalmát, mint a kitüntetések adományozásánál mérlegelendő szempontot meghatároztuk, hanem azt a normaszövegben világosan meghatározott általános értékekből vezettük le. Az Országgyűlésnek komoly jogalkotói restanciája van. 2008. január 1-jén tizenhét olyan mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet kimondó alkotmánybírósági határozat volt, amelyből következő jogalkotási kötelezettségüknek a felhívott jogalkotók még nem tettek eleget. Egy esetben a kormány, tizenhat mulasztás vonatkozásában pedig a parlament késlekedik. A közszférát érintő költségvetési megszorítások az Alkotmánybíróság Hivatalát is elérték. A 2007-es költségvetési törvény a bérkeretet 64,3 millió forinttal, a létszámot tíz százalékkal mérsékelte. Az elvont bérkeret nagysága miatt az alkotmánybírák döntés-előkészítő munkáját közvetlenül segítő jogász munkatársak számát 25 százalékkal kellett csökkenteni. 2007. január 9-én hat munkatársat, június 1-jén további egyet mentettünk fel. Két kolléga felmentésére május 1-jén, az alkotmánybíró-váltáshoz kapcsolódóan került sor. Egy személy áthelyezéssel, egy másik közös megegyezéssel hagyta el az Alkotmánybíróságot. Tavaly tizenegy érdemi munkatárstól váltunk meg. A belső munkatársak száma a leépítés után 111-ről 99-re olvadt. Ez is működésünk hátteréhez tartozik. Céljaink teljesítéséhez elengedhetetlen, hogy a törvényben meghatározott számú taggal, vagyis teljes létszámmal működjék a testület. Erdei Árpád és Kiss László alkotmánybírói mandátuma március 10-én lejárt. Az Országgyűlés Kiss Lászlót március 11-ével újraválasztotta. Megválasztották Trócsányi Lászlót is, akinek március 19-én vette kezdetét megbízatása. Harmathy Attila április 20-án töltötte be 70. életévét, emiatt megszűnt a megbízatása. Április 21-én foglalta el az alkotmánybírói tisztséget Lenkovics Barnabás és Lévay Miklós. Örömmel tölt el, hogy jelenleg nincs üres alkotmánybírói szék. 2007-ben gazdag volt a nemzetközi naptárunk is: nálunk járt többek között az orosz és a román Alkotmánybíróság, a kínai Országos Népi Gyűlés küldöttsége, valamint Vassilios Skouris elnök vezetésével az Európai Bíróság tizenhét tagú delegációja is. Minderről naprakészen informál honlapunk (www.mkab.hu). Már nem csak a határozatok, hanem az indítványok között is lehet keres- 7

gélni. A nyitott Alkotmánybíróság jegyében rengeteg közérdekű információt tettünk hozzáférhetővé. Sokszor az újságírók lepődnek meg a legjobban, ha a kényesnek vélt kérdéseikre kész válaszokat, adatokat találnak honlapunkon. A döntések után nem sokkal már az interneten is olvashatóak a határozatok. Az érdeklődők komfortosan szörfözhetnek : pénteken megtudhatják, miről tárgyal a testület a következő héten, háttéranyagokhoz juthatnak hírleveleink révén. Célunk az, hogy minél több, az érdemi működéssel kapcsolatos információ legyen elérhető a világhálón. Ezt a célt szolgálja évkönyvünk is. Dr. Bihari Mihály, az Alkotmánybíróság elnöke 8

2. 2007 A SZÁMOK TÜKRÉBEN 9

1.1. Indítványok és döntések Az alkotmánybírák 2007-ben 416 határozatot, illetve végzést hoztak. Ennyi döntés még nem született egy esztendő alatt! Az Alkotmánybíróság teljes ülése tavaly 192 határozatot és 84 végzést fogadott el (2006-ban 181-et, illetve 56-ot). 2007-ben a hármas tanácsok 84 határozatot és 37 végzést írtak alá, míg az azt megelőző évben 62 határozatot és 59 végzést. Az Ab az elmúlt tizennyolc évben 24 065 indítványt kapott, és ezek közül 2007. december 31-ig 22 249 ügyet fejezett be. Vagyis 1816 ügy volt folyamatban. Ha megvizsgáljuk az elmúlt tizennyolc esztendő adatait, akkor kiderül, hogy a legtöbb indítvány a kilencvenes évek elején érkezett az Alkotmánybírósághoz: 1990-ben 1625, 1991-ben 2302, 1992-ben 1700. A legkevesebb kérelmet 2000 és 2003 között iktatták: 2000-ben 1031-et, 2001-ben 1188-at, 2002-ben 947-et, 2003-ban 960- at. Az elmúlt négy évben ismét nőtt az indítványozási kedv: 2004-ben 1233, 2005-ben 1208, 2006-ban 1215, 2007-ben 1511 beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz. Nem nőtt a különvélemények száma: 2007-ben az alkotmánybírák 50 esetben éltek ezzel a lehetőséggel. (2006-ban összesen 57 különvélemény született.) A legtöbb különvéleményt Bragyova András jegyezte (11), őt nyolc különvéleménnyel Trócsányi László, hat-hat különvéleménnyel Holló András és Kovács Péter követte. Míg csökkent a különvélemények száma, öt és félszeresére (8-ról 44-re) nőtt a párhuzamos indokolásoké. Ebben a műfajban Bragyova András és Holló András a listavezető (9-9), megelőzve Kiss Lászlót és Kovács Pétert (5-5). 2007-ben egyszer tartott az Ab nyilvános teljes ülést. Május 15-én az alkotmánybírák döntést hoztak az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvénnyel összefüggő, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kérő indítványok tárgyában. Az Ab megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn amiatt, mert a parlament nem 11

szabályozta, hogy az eredményes, ügydöntő országos népszavazáson hozott döntés meddig kötelezi az Országgyűlést. Számos, nagy érdeklődést kiváltó határozatot fogadott el a testület 2007-ben. Az úgynevezett Gyurcsány-csomag kapcsán tizenegy határozat született 2006 novembere óta. A házipénztáradót és az elvárt adót megsemmisítette az Ab, négy különböző ügyben egy-egy rendelkezést talált alkotmányellenesnek, míg öt komplett kérdéskörben elutasította az indítványokat. Alkotmányosnak minősítette a banki különadót, az áfatörvényt, a cégtelefon magáncélú adóztatását, a biztosítási adókedvezmény igénybevételének szigorítását és a kamatadót. 2007-ben az Országos Választási Bizottság határozatai ellen 262 kifogás érkezett. 182 ügy még az év során befejeződött, míg három esetben felfüggesztő döntés született. Íme az OVB határozatai ellen benyújtott, illetve az Alkotmánybíróság által elbírált kifogások száma: 2007 Kifogások száma 12 Döntés Befejezett Technikai (egyesítés) Január 0 0 12 Február 1 0 0 Március 0 7 0 Április 10 1 0 Május 7 1 1 Június 10 6 8 Július 87 0 0 Augusztus 32 0 31 Szeptember 39 3 43 Október 26 20 22 November 27 14+3 0 December 23 5 8 Összesen: 262 57+3 125 A Fidesz és a KDNP népszavazási kezdeményezéseivel több fordulóban is foglalkozott a testület. Március 6-án hét kérdésből ötben helybenhagyta az OVB határozatát, és kettőben új eljárásra utasította. Június 5-én három kérdés került ismét az Ab elé (vizitdíj, kórházi na-

pidíj, képzési hozzájárulás), és megsemmisítette mindhárom határozatot. Október 15-én viszont már helybenhagyta az OVB határozatait, amelyek hitelesítették a három népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének mintapéldányait. Az Ab július 3-án értelmezte az államfő kitüntetés-adományozási és -viselésének engedélyezési jogát. A határozat szerint a kitüntetési eljárás során valamennyi résztvevő alkotmányos kötelessége az alkotmányos értékrend biztosítása és védelme, a köztársaság értékrendjének érvényesítése a kitüntetések adományozásakor. A 2007. december 31-ig elfogadott alkotmánybírósági döntések előadó alkotmánybírónkénti megoszlása Alkotmánybíró döntések döntések Alkotmánybíró száma száma Ádám Antal 393 Lenkovics Barnabás 31 Bagi István 112 Lévay Miklós 23 Balogh Elemér 64 Németh János 49 Bihari Mihály 352 1 Paczolay Péter 62 Bragyova András 52 Schmidt Péter 216 Czúcz Ottó 110 Sólyom László 136 Erdei Árpád 208 Solt Pál 10 Harmathy Attila 148 Strausz János 216 Herczegh Géza 43 Szabó András 98 Holló András 415 2 Tersztyánszky Ödön 239 Kilényi Géza 394 T-né Dr. Vasadi Éva 215 Kiss László 403 3 Trócsányi László 16 Kovács Péter 103 Vörös Imre 163 Kukorelli István 205 Zlinszky János 182 Lábady Tamás 166 1 az elnöki végzésekkel együtt 2 elnöki végzésekkel együtt; ebből az első ciklus alatt 331 döntés került előkészítésre, az új megbízatás alatt 84 3 ebből az első ciklus alatt: 370, az új megbízatás alatt 33 döntés került előkészítésre 13

1.2. Teljesítetlen jogalkotói mulasztások 2008. január 1-jén tizenhét olyan mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet kimondó alkotmánybírósági határozat volt, amelyből következő jogalkotási kötelezettségüknek a felhívott jogalkotók még nem tettek eleget. Ezek közül az Alkotmánybíróság egy esetben a kormányt, tizenhat mulasztás kapcsán pedig az Országgyűlést kötelezte jogalkotásra. A teljesítetlen jogalkotói mulasztások sorában számos szakállas ügy is van. A törvényhozás hosszú évek óta nem rendezi többek között a kisebbségek parlamenti képviseletének kérdését, a Párizsi Békeszerződés által előírt kártalanítást és a Csehszlovákiából áttelepítettek kárpótlását. Bár az Országgyűlés a múlt év végén módosította a Házszabályt, még mindig szabályozatlan a parlament ülésezési rendje vagy a vizsgálóbizottságok státusza. Ugyancsak adós a törvényhozás a népszavazások speciális jogorvoslati határidőivel. Három jogalkotói mulasztás pótlására megállapított határidő még nem telt le, illetőleg egy esetben csak részben pótolta a mulasztást az Országgyűlés. Összesen tizenhárom olyan mulasztás van, amelynek esetében a jogalkotó az Alkotmánybíróság által előírt határidőig még részben sem teljesítette jogalkotási feladatát. 15

Már letelt a határidő: 1.) 37/1996. (IX. 4.) AB határozat Forrás: ABH 1996, 122. Mulasztás tárgya: Párizsi Békeszerződés 29. cikk 3. pont magyar állampolgárok kártalanítása. Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 1997. június 30. Orvosolták-e a mulasztást? NEM. 2.) 27/1998. (VI. 16.) AB határozat Forrás: ABH 1998, 197. Mulasztás tárgya: frakcióalakítási jog. 46/1994. (IX. 31.) OGY határozat (Házszabály). Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 1998. szeptember 30. Orvosolták-e a mulasztást? NEM. 3.) 4/1999. (VI. 16.) AB határozat: Forrás: ABH 1999, 52. Mulasztás tárgya: Országgyűlés ülésezési rendje 46/1994. (IX. 31.) OGY határozat (Házszabály). Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 1999. december 15. Orvosolták-e a mulasztást? NEM. 4.) 45/2003. (IX. 26.) AB határozat Forrás: ABH 2003, 474. Mulasztás tárgya: Csehszlovákiából áttelepítettek kárpótlása. Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2004. június 30. Orvosolták-e a mulasztást? NEM. 5.) 50/2003. (XI. 5.) AB határozat Forrás: ABH 2003, 566. Mulasztás tárgya: országgyűlési vizsgálóbizottságok státusza és eljárása. 16

Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2004. március 31. Orvosolták-e a mulasztást? NEM. 6.) 54/2004. (XII. 13.) AB határozat Forrás: ABH 2004, 690. Mulasztás tárgya: kábítószerrel kapcsolatos nemzetközi egyezmények kihirdetésének elmulasztása. Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2005. május 31. Orvosolták-e a mulasztást? a) Gyermekek Jogairól szóló Egyezmény (1991.évi LXIV. tv.) és a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott forgalmazása elleni egyezmény (1998. évi L. tv.) szabályainak megfelelő jogszabályok megalkotása NEM. b) Egységes Kábítószer Egyezmény I-IV. listája (1965. évi 4. tvr.) és a pszichotróp anyagokról szóló egyezmény I-IV. listája (1979. évi 25. tvr.) IGEN. c) Btk. 282-283/A. elkövetési tárgy meghatározása a alkalmazása során IGEN. d) a kábítószer-élvezőket segítő, megelőző, gyógyító programokban közreműködők büntetőjogi felelősségének kérdésein NEM. e) Btk. 282-283/A. elkövetési magtartásai és az engedéllyel folytatható tevékenységeket megállapító jogszabályok összehangolásának hiánya NEM. Ha igen, határidőben? a) b) igen c) igen d) e) Mulasztást orvosló jogalkotás (kihirdetve): a) b) 2005. évi XXX. tv. 1-5.. és 7. (2005. május 13.) c) 2005. évi XXX. tv. 6. (2005. május 13.) d) e) 17

7.) 22/2005. (VI. 17.) AB határozat Forrás: ABH 2005, 246. Mulasztás tárgya: választókerületek kialakítása. Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2007. június 30. Orvosolták-e a mulasztás? NEM. 8.) 23/2005. (VI. 17.) AB határozat Forrás: Forrás: ABH 2005, 261. Mulasztás tárgya: népszavazások speciális jogorvoslati határidői. Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2005. december 31. Orvosolták-e a mulasztást? NEM. 9.) 33/2005. (IX. 15.)AB határozat Forrás: Forrás: ABH 2005, 352. Mulasztás tárgya: jegyző személyi, dologi, postaköltséginek megtérítése termőföld-elidegenítés kapcsán [16/2002. (II. 18.) Korm. rend. 7. ]. Felhívott jogalkotó: Kormány. Határidő: 2005. december 31. Orvosolták-e a mulasztást? NEM. 10.) 22/2006. (VI. 15.) AB határozat Forrás: Forrás: ABH 2006, 339. Mulasztás tárgya: a kiszolgáló- és lakóút céljára történő lejegyzés szabályozása [az Alkotmány 13. (2) bekezdése]. Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2007. június 31. Orvosolták-e a mulasztást? NEM. 11.) 3/2007. (II. 13.) AB határozat Forrás: ABK XVI. évf. 2. szám. Mulasztás tárgya: a szabálysértési őrizetnél nem érvényesülnek az Alkotmány 55. (2) bekezdésének és az 57. (5) bekezdésének garanciái. Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2007. december 31. Orvosolták-e a mulasztás? NEM. 18

12.) 36/2007. (VI. 6.) AB határozat Forrás: ABK XVI. évf. 6. szám. Mulasztás tárgya: az ellátásszervezők adatkezelésével összefüggésben az eljárási szabályok nem biztosítják, hogy az érintett adatai kezelésének megtiltásáról az adattovábbítást megelőzően nyilatkozhasson. Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2007. december 31. Orvosolták-e a mulasztás? NEM. 13.) 42/2007. (VI. 20.) AB határozat Forrás: ABK XVI. évf. 6. szám. Mulasztás tárgya: nincs biztosítva a kezdő egyéni vállalkozók számára a törvényben meghatározott társadalombiztosítási járulékfizetési alapok közötti választás lehetőség [Alkotmány 70/A. (1) bekezdése]. Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2007. december 31. Orvosolták-e a mulasztás? NEM. 14.) 46/2007. (VI. 27.) AB határozat Forrás: ABK XVI. évf. 6. szám. Mulasztás tárgya: nem biztosított a műsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó pályáztatásban a sajtószabadság érvényesülése [Alkotmány 61. (2) bekezdése]. Nincs szabályozva a műsorszolgáltatási jogosultság elnyeréséről szóló jogalkalmazói döntések teljes körű, érdemi bírósági felülvizsgálatának lehetősége [Alkotmány 57. (1) bekezdése]. Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2007. december 31. Orvosolták-e a mulasztás? NEM. 19

Még nem telt le a határidő: 1.) 39/2007. (VI. 12.) AB határozat Forrás: ABK XVI. évf. 6. szám. Mulasztás tárgya: nincs hatékony jogorvoslati eszközt a kötelező védőoltás alóli mentesítés megtagadásával szemben [Alkotmány 50. (2) bekezdése és az 57. (5) bekezdése]. Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2008. március 31. Orvosolták-e a mulasztás? A határidő még nem telt le. 2.) 91/2007. (XI. 22.) AB határozat Forrás: ABK XVI. évf. 11. szám. Mulasztás tárgya: a tanú személyi adatainak zártan kezelése. Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2008. június 30. Orvosolták-e a mulasztás? A határidő még nem telt le. 3.) 100/2007. (XII. 6.) AB határozat Forrás: ABK XVI. évf. 12. szám Mulasztás tárgya: versengő népszavazási kezdeményezések Felhívott jogalkotó: Országgyűlés. Határidő: 2008. március 31. Orvosolták-e a mulasztás? A határidő még nem telt le. 20

2. AZ ÉV VÁLOGATOTT DÖNTÉSEI 21

2.1. Január február Az államháztartási törvény 41. -a 183/B/2004. AB határozat (Alkotmánybírósági Közlöny, 2007/1.) Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter Az Alkotmánybíróság január 8-ai határozata szerint alkotmányos az államháztartási törvény 41. -a, amely a költségvetési törvény év közbeni módosításának, valamint a pótköltségvetési törvényjavaslat benyújtásának feltételeit határozza meg. Az Alkotmány 19. (3) bekezdés d) pontja alapján az Országgyűlés hatáskörébe tartozik az állami költségvetés jóváhagyása, amellyel hasonló tartalommal rendelkezik a jogalkotási törvény is, amely előírja, hogy a központi költségvetést törvényben kell szabályozni. Az indítványozó szerint a költségvetés egyes előirányzatai is csak törvényben, az Országgyűlés által módosíthatóak, kormányrendelettel nem. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés (a 2002-ben módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 41. -a) oly mértékben lazítja fel a parlament költségvetés megállapításához fűződő jogát, hogy ezzel lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy a hatáskörét elvonja. Ez alapján a kormány költségvetési törvénymódosítást köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben a központi költségvetés, a társadalombiztosítási alapok és az elkülönített állami pénzalapok együttes egyenlegeinek a költségvetési törvényben megállapított összege a jóváhagyottól legalább ezek kiadási főösszege együttes ös??szegének 2,5 százalékával, és pótköltségvetési törvényjavaslatot, ha 5 százalékával tér el. Az Ab többségi véleménye szerint a törvényhozó viszonylag széleskörű szabadságot élvez abban a kérdésben, hogyan határozza meg azt az eltérést, amelynek meghaladása esetén az Országgyűlés aktusára van szükség. Harmathy Attila alkotmánybíró különvéleménye szerint viszont meg kellett volna semmisíteni a 41. -t. Álláspontjához négy alkotmánybíró csatlakozott (Bragyova András, Erdei Árpád, Kovács Péter és Kukorelli István). Miután a tíz bíróból öten igennel, öten meg nemmel szavaztak, Bihari Mihály elnök szavazata döntött a kérdésben. 23

Alkotmányellenes rendelkezés a médiatörvényben 1/2007. (I. 18.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2007/5.) Előadó alkotmánybíró: Kukorelli István Az Alkotmánybíróság január 16-án elfogadott határozatában megállapította: az Alkotmány 61. (2) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (médiatörvény) 49. -a alkalmazásakor a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát a műsor jellegétől függően az egyes műsorszámon belül, illetve a műsorszámok összességében kell vizsgálni. Emellett az Ab a médiatörvény 48. (3) bekezdését alkotmányellenesnek nyilvánította. E rendelkezés a médiatörvény 4. -a alá nem tartozó panaszügyek (az úgynevezett egyéb panaszok) elintézésének a rendjét érinti. Az Ab megállapította, hogy a szabály formai és tartalmi szempontból sem felel meg az Alkotmánynak. Egyrészt, mert a jogszabálynak nem minősülő ügyrendre bízza az egyéb panaszokkal kapcsolatos eljárási rend szabályozását. Másrészt, mert alkotmányosan indokolt cél nélkül korlátozza az Alkotmány 61. (2) bekezdésében biztosított sajtószabadságot. Az Ab a megsemmisítés időpontját a Panaszbizottság előtt folyamatban lévő ügyekre és az új szabályok megalkotására tekintettel 2007. június 30. napjában határozta meg. A határozathoz Kovács Péter alkotmánybíró csatolt párhuzamos indokolást. Az adókedvezmény megváltoztatása nem sérti a jogbiztonságot 858/B/2006. AB határozat (Alkotmánybírósági Közlöny, 2007/1.) Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter Az Alkotmánybíróság január 22-én tartott teljes ülésén a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvénynek az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény által módosított egyes rendelkezései alkotmányellenességét vizsgálta. Az Ab elutasította azt az indítványt, amely a biztosítási adókedvezmény igénybevétele feltételeinek az adóalanyok számára kedvezőtlen megváltoztatását kifogásolta. A határozat szerint az a korlátozás, amelynek értelmében az adókedvezményt 2007. január 1-jét követően csak az a személy veheti igénybe teljes egészében, akinek az éves összjövedelme a 3 400 000 forintot nem haladja meg, nem alkotmányellenes. Az Ab indokolásában hangsúlyozta: valamely adókedvezmény megváltoztatása egyik adóévről a másikra általában nem sérti a jogbiztonságot. A 24

testületnek ez volt sorrendben a kilencedik határozata, amely az úgynevezett Gyurcsány-csomag alkotmányosságát vizsgálta. Alkotmányosak a kamatadó szabályai 698/B/2006. AB határozat (Alkotmánybírósági Közlöny, 2007/1.) Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter Az Alkotmánybíróság január 22-én elutasította azt az indítványt, amely a kamatadó megváltozott szabályait kifogásolta. A határozat szerint a kamat mint tőkejövedelem adóztatása az Alkotmány közteherviselési kötelezettséget kimondó szabályával összhangban van, és nem állapítható meg az sem, hogy az adó 20 százalékos mértéke aránytalanul nagy elvonást eredményezne az adóalanyoknál. Az Ab nem találta alkotmányellenesnek a kamatadóra vonatkozó új rendelkezéseket hatályba léptető szabályokat sem. A döntés rámutatott arra, hogy a törvény értelmében a 2006. szeptember 1-jén hatályba lépett módosítás előtt megvásárolt értékpapírok, vagy e határidő előtt indított betétlekötések alapján számított kamatjövedelemre az új szabályozás még nem alkalmazható, ezért visszaható hatályú jogalkotásról sincs szó. A testületnek ez volt a tizedik határozata, amely a Gyurcsány-csomag alkotmányosságát vizsgálta. A tíz eddigi döntésből egy esetben az Ab egészében megsemmisítette a jogszabályt (a házipénztár-adó esetében), három esetben egy-egy rendelkezést talált alkotmánysértőnek, míg hat esetben elutasította az indítványokat. Alkotmányellenes titkos információgyűjtés 2/2007. (I. 24.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2007/7.) Előadó alkotmánybíró: Erdei Árpád Az Alkotmánybíróság január 23-án elfogadott határozatában alkotmányellenesnek nyilvánította a rendőrségi törvény, a büntetőeljárási törvény, valamint a jövedéki törvény több, a titkos információgyűjtésre és adatszerzésre vonatkozó rendelkezését. Ezeket többségükben jövőbeli hatállyal, 2007. december 31. napjával semmisítette meg azért, hogy a jogalkotónak módja legyen az Alkotmány rendelkezéseivel összhangban álló szabályozásra, s ilyen módon ne sérüljenek az alkotmányos államcélok teljesüléséhez fűződő érdekek. A határozat indokolásában az Ab rámutatott: az alkotmányellenes rendelkezések kidolgozatlansága és fogalmi bizonytalansága a kérdéses jogintézmények 25

működését kiszámíthatatlanná, illetve ellenőrizhetetlenné teszi. A szabályozás ezen túlmenően sért több alkotmányos alapjogot, így például az emberi méltósághoz, a magánlakáshoz, a magántitkok és az egyes személyes adatok védelméhez, a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való jogot. A határozat ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a közrend és a közbiztonság védelme alkotmányos államcél, s ez indokolttá teszi a titkos eszközök és módszerek alkalmazását is. Erre azonban csak kivételesen, a törvényben pontosan körülírt esetekben, kellő súlyú indokkal van alkotmányos lehetőség. Az Ab határozata nem érintette a nemzetbiztonsági törvény rendelkezéseit, továbbá a bírói engedélyhez kötött egyes titkos eszközökön túl rendelkezésre álló más módszerek alkalmazását sem. A helyi önkormányzat nem szabályozhatja a gyülekezési jogot 4/2007. (II. 13.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2007/16.) Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter Az Alkotmánybíróság háromtagú tanácsa (Balogh Elemér, Kovács Péter és Paczolay Péter alkotmánybíró) február 12-én döntést hozott arról az indítványról, amelyben azt kifogásolták, hogy a Fővárosi Önkormányzat rendelete közterület-használati engedélyhez köti építmények, berendezések, valamint járművek parkolásnak nem minősülő elhelyezését politikai rendezvényeken. Az Ab a rendelet kifogásolt szabályait megsemmisítette. A Fővárosi Önkormányzat 2006. október 26- án módosította a fővárosi közterületek használatáról és a közterületek rendjéről szóló 59/1995. (X. 20.) Főv. Kgy. rendeletet. A rendeletmódosítás értelmében a fővárosi közterületeken a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó rendezvények esetében is az önkormányzat hatáskörébe utalta többek között a színpadi és hangosító berendezések felállításának engedélyezését. Az érintett rendelkezést a Társaság a Szabadságjogokért támadta meg. Az Ab osztotta a jogvédők álláspontját. A határozat indokolásában hangsúlyozta: a gyülekezési jog alapján megtartott rendezvények célja az, hogy a gyülekezési joggal élő polgárok közös véleményt alakítsanak ki, illetve nézeteiket másokkal megosszák és közösen juttassák kifejezésre. Ehhez nélkülözhetetlenek a rendelet szerint csak a közterület tulajdonosának hozzájárulásával alkalmazható eszközök, azaz a gyülekezés joga különösen nagyobb létszámú rendezvény esetén nem gyakorolható rendeltetésszerűen 26

építmények, berendezések, például színpad, hangosítás, kivetítők nélkül. Ezek használatának szabályozása tehát érinti, alkalmazásuk hozzájáruláshoz kötése pedig korlátozza a gyülekezés jogát. Az Ab szerint helyi önkormányzat nem egészítheti ki a gyülekezési jogról szóló törvényben meghatározott feltételrendszert, mivel a politikai rendezvények és más, a törvény hatálya alá tartozó rendezvények jogi feltételeinek szabályozására sem a gyülekezési jogról szóló törvény, sem más jogszabály jogalkotási felhatalmazást nem ad, önálló szabályozási jogköre pedig a helyi önkormányzatnak a gyülekezési jog, mint alapvető jog tekintetében nincs. Egyedi döntés jogszabályi formába öntése 5/2007. (II. 27.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2007/22.) Előadó alkotmánybíró: Erdei Árpád Az Alkotmánybíróság február 19-én az alaptörvénnyel ellentétesnek találta a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény 85. (10) bekezdését, ezért azt megsemmisíti. Az indítványozó alapvetően azt kifogásolta, hogy a megbízatás megszűnésének új eseteként rögzített rendelkezés a Magyar Energia Hivatal vezetőinek soron kívüli a hatéves kinevezési időtartam letelte előtti elmozdítását teszi lehetővé. A támadott szabály előírja, hogy a rendelkezés hatályba lépését követő kilencvenedik napon a Hivatal vezetőinek megbízatása megszűnik. Az Ab a határozat indokolásában megállapította: ha a jogalkotó a hatályos jogszabály alkalmazását, vagy a jogszabály normatív módon történő módosítását kerüli meg az egyedi döntés jogszabályi formába öntésével, a megoldás visszaélésszerűvé válik. Az indoklás szerint csak a törvényben meghatározott okok, így lemondás, halál, illetőleg összeférhetetlenség megállapítása esetén lehetséges megrövidíteni az állami vezetők, így a független hatóságok elnökeinek határozott időtartamú megbízatási jogviszonyát. A határozathoz Kiss László alkotmánybíró csatolt különvéleményt. A választások előtti közvélemény-kutatásról 6/2007. (II. 27.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2007/22.) Előadó alkotmánybíró: Holló András Az Alkotmánybíróság február 26-án megsemmisítette a választási eljárásról szóló törvény azon rendelkezését, amely tiltotta a szavazást 27

megelőző nyolcadik naptól a szavazás befejezéséig a közvéleménykutatási eredmények nyilvánosságra hozatalát. Az Ab figyelembe vette a kampánycsendre vonatkozó törvényi szabályozás alkotmányossága tárgyában hozott korábbi határozatát, miszerint a választások zavartalanságának biztosítása mint legitim célhoz képest, a vélemény- és sajtószabadság rövid időtartalmú korlátozása arányosnak minősül. A közvélemény-kutatási adatok nyilvánosságra hozatalának időbeli korlátozása is a választások zavartalanságát biztosító alkotmányos cél szolgálatában áll. Az Ab ugyanakkor megállapította, hogy a nyolc napig tartó tilalom az elérni kívánt céllal nincs arányban. Alkotmányosan ugyanis nem indokolható az érintett alapjogoknak a kampánycsend általi korlátozásnál súlyosabb korlátozása A testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy a közvélemény-kutatási felmérések nyilvánosságra hozatali tilalmára mint jogintézményre a választási eljárásról szóló törvénynek a kampánycsendre vonatkozó szabályai lesznek irányadóak. E szerint a kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. A határozathoz Kovács Péter alkotmánybíró különvéleményt csatolt. Alkotmányellenes az elvárt társasági adó 8/2007. (II. 28.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2007/23.) Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Az Alkotmánybíróság február 27-én megsemmisítette a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 6. (5)- (9) bekezdéseit, valamint az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 225. (16) bekezdését. Az Ab utólagos normakontroll keretében vizsgálta a társasági adóalap alapján elvárt jövedelmet (nyereséget) adóztató törvényi szabályozást, valamint az elvárt adó adóelőlegének a megfizetéséről szóló rendelkezést. A testület többségi határozata szerint a társasági adóalanyok nyereségét adóztató jövedelmi típusú adó szabályozása során a törvényalkotót köti az Alkotmány közteherviseléssel kapcsolatos előírásából és az Ab korábbi határozataiban már megfogalmazott követelményekből levezetett alkotmányos mérce. A határozat indokolása alapján a jövedelmi és vagyoni típusú adók esetében az említett alkotmányos 28

mérce az alábbi fogalmi elemekből áll: az adó (közteher) és az alanyi kötelezettek jövedelmi és vagyoni viszonyainak való megfelelése; az adó és az alanyi kötelezettek adófizetési kötelezettség alá vont jövedelme, illetve vagyona között fennálló közvetlen kapcsolat; az alanyi kötelezettek által ténylegesen megszerzett jövedelem, illetve vagyon adóztatása; az adó alanyi kötelezettek teherviselő képességével való arányossága. Az Ab többségi határozata megállapította, hogy a társasági adóalap és az adóalap alapján fizetendő elvárt jövedelmet (nyereséget) adóztató adó nem felel meg a fent említett alkotmányos mércének. Az elvárt jövedelemhez (nyereséghez) kötődő elvárt adó nem áll közvetlen összefüggésben az adófizetésre kötelezett adóalanyok tényleges jövedelmi-vagyoni viszonyaival, ezektől függetlenül ír elő, ténylegesen meg nem szerzett jövedelem (nyereség) után adófizetési kötelezettséget. A határozat rámutat, hogy az elvárt jövedelmet adóztató adó olyan megdönthetetlen törvényi vélelem, amellyel szemben a törvényalkotó nem tette lehetővé az ellenbizonyítást. A többségi határozathoz Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt, míg Bragyova András és Holló András alkotmánybírók különvéleményt írtak. A testületnek ez volt a tizenegyedik határozata, amely az úgynevezett Gyurcsány-csomag alkotmányosságát vizsgálta. 29

2.2. Március április A Fidesz és a KDNP népszavazási kérdései I. Az Alkotmánybíróság döntött a Fidesz és a KDNP népszavazási kezdeményezéseit érintő OVB határozatok elleni kifogásokról. Hétből öt kérdésben véglegesen eldöntötte az aláírásgyűjtő ív hitelesítésének sorsát: három kérdés tekintetében helybenhagyta az OVB hitelesítő határozatát, így ezekben (a gyógyszerek kizárólag patikán belüli árusítása, a kórházak állami és önkormányzati kézben maradása, valamint a családi gazdálkodók termőföld-elővásárlási joga) megindulhatott az aláírásgyűjtés; két kérdés esetében az OVB hitelesítést megtagadó határozatát hagyta helyben, ezekben a kérdésekben (a kormány tagjainak speciális felelőssége, illetve a nyugdíjasok munkavállalása) nem tartható népszavazás. Két kérdés vonatkozásában az Ab új eljárásra utasította az OVB-t: a képzési hozzájárulással kapcsolatos OVB határozatot tartalmi okok miatt semmisítette meg, míg a vizitdíj kérdésében formai okok miatt kell az OVB-nek új döntést hoznia. 30

1.) 12/2007. (III. 9.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2007/28.) Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Az Ab kétszer tárgyalta (február 20., február 27.) az Országos Választási Bizottság 569/2006. (XI. 21.) OVB határozatát, amely hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. A határozatot több magánszemély támadta meg. Az íven a következő kérdés szerepelt: Egyetért-e Ön azzal, hogy gyógyszereket továbbra is csak gyógyszertárban lehessen árusítani? Az Ab elutasította azokat az álláspontokat, melyek szerint a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, burkolt alkotmánymódosításra irányul, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, illetve, hogy az eredményes népszavazás szükségképpen nemzetközi szerződés módosítását vonná maga után. Az Ab helybenhagyta az OVB határozatát, mely hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet. A határozathoz Kovács Péter alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt. 2.) 13/2007. (III. 9.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2007/28.) Előadó alkotmánybíró: Harmathy Attila Kétszer szerepeltek (január 29., február 20.) napirenden az Országos Választási Bizottság 567/2006. (XI. 20.) OVB határozata elleni kifogások. Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát hitelesítette. A határozatot több magánszemély támadta meg. Az íven a következő kérdés szerepelt: Egyetért-e Ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban? Az Ab nem osztotta azokat az álláspontokat, melyek szerint a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, valamint, hogy burkolt alkotmánymódosításra irányul. Az Ab helybenhagyta az OVB határozatát, mely hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet. A határozathoz Holló András alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt. 3.) 14/2007. (III. 9.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2007/28.) Előadó alkotmánybíró: Kukorelli István Háromszor került napirendre (február 6., február 13., február 20.) az Országos Választási Bizottság 571/2006. (XI. 21.) OVB határozata, amely hitelesítette az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát. A határozatot két magánszemély támadta meg. Az íven a következő kérdés szerepelt: Egyetért-e Ön azzal, hogy a 2002. június 15-i állapot szerint hatályos termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény szerinti családi gaz- 31

dálkodót első helyen illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén? Az Ab elutasította azokat az álláspontokat, melyek szerint a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, ellentétes az Alkotmány több rendelkezésével, valamint, hogy burkolt alkotmánymódosításra irányul. Az Ab helybenhagyta az OVB határozatát, mely hitelesítette az aláírásgyűjtő ívet. 4.) 15/2007. (III. 9.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2007/28.) Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter Négyszer tárgyalta (február 6., február 13., február 20., február 27.) az Ab az Országos Választási Bizottság 566/2006. (XI. 20.) OVB határozata elleni kifogást. Az OVB megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. A határozatot a Fidesz és a KDNP támadta meg. Az íven a következő kérdés szerepelt: Egyetért-e Ön azzal, hogy az államilag támogatott felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatóknak ne kelljen képzési hozzájárulást fizetniük? Az Ab nem osztotta az OVB azon indokolását, hogy a kérdés a kormányprogramot közvetlenül érinti, és azt sem, hogy a kérdés burkolt alkotmánymódosításra irányul amiatt, mert nem határozza meg, hogy az eredményes népszavazáson hozott döntés mennyi ideig köti a jogalkotót. Az Ab az OVB-t tartalmi okok miatt új eljárásra utasította. A határozathoz Bragyova András alkotmánybíró különvéleményt, míg Holló András alkotmánybíró párhuzamos indokolást csatolt. 5.) 16/2007. (III. 9.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2007/28.) Előadó alkotmánybíró: Paczolay Péter Háromszor tárgyalt (február 6., február 27., március 5.) az Ab a vizitdíjról. A Fidesz és a KDNP kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottság 568/2006. (XI. 21.) OVB határozata ellen. Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. Az íven a következő kérdés szerepelt: Egyetért-e Ön azzal, hogy a háziorvosi ellátásért, fogászati ellátásért, és a járóbeteg-szakellátásért továbbra se kelljen vizitdíjat fizetni? Az Ab megállapította, hogy az OVB határozata formai okokból nem felel meg az alkotmányi és törvényi követelményeknek. Az OVB amiatt tagadta meg az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mert a kérdés közvetlenül érinti a költségvetést, és ez ellentéte az Alkotmány ún. tiltott népszavazási tárgyköröket megállapító 32

28/C. (5) bekezdésének a) pontjával. Az Ab rámutatott arra, hogy az OVB határozatának elfogadásakor még nem volt olyan hatályos költségvetési törvény, amely a vizitdíjat, mint bevételi forrást tartalmazta, így az akkori jogi helyzet szerint a költségvetés érintettségét nem állapíthatta volna meg az OVB. Az Ab az OVB-t formai okok miatt új eljárásra utasította. A határozathoz Bragyova András alkotmánybíró különvéleményt csatolt. 6.) 17/2007. (III. 9.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2007/28.) Előadó alkotmánybíró: Holló András Kétszer tárgyalta (február 6., február 13.) az Ab a nyugdíjasok munkavállalását érintő népszavazási kérdésről. A Fidesz és a KDNP kifogást nyújtott be az Országos Választási Bizottság 570/2006. (X. 21.) OVB határozata ellen is, amely megtagadta az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését. Az íven a következő kérdés szerepelt: Egyetért-e Ön azzal, hogy a nyugdíjasok továbbra is a 2006. október 23-án hatályos törvényi rendelkezések szerint vállalhassanak munkát? Az Ab megállapította, hogy a népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg a népszavazási törvény 13. (1) bekezdésben megfogalmazott egyértelműségi követelménynek. Az Ab helybenhagyta az OVB határozatát. A kérdésben nem lehet népszavazást tartani. 7.) 18/2007. (III. 9.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2007/28.) Előadó alkotmánybíró: Bihari Mihály Kétszer tűzte napirendre (február 20., február 27.) az Ab az Országos Választási Bizottság 572/2006. (XI. 20.) OVB határozata elleni kifogást. Az OVB az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadta. A határozatot a Fidesz és a KDNP támadta meg. Az íven a következő kérdés szerepelt: Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés a fegyelmi és kártérítési felelősség mellett törvényben szabályozza a miniszterelnök és a Kormány tagjai speciális, objektív felelősségét is a költségvetési hiány túllépéséért? Az Ab megállapította, hogy a népszavazáson feltenni kívánt kérdés nem felel meg a népszavazási törvény 13. (1) bekezdésben megfogalmazott egyértelműségi követelménynek. Az Ab helybenhagyta az OVB határozatát. A kérdésben nem lehet népszavazást tartani. 33

A parlament tanácskozásainak rádiós és televíziós közvetítése 20/2007. (III. 29.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2007/37.) Előadó alkotmánybíró: Harmathy Attila Az Alkotmánybíróság március 27-én elutasította a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 138. -a (3) bekezdésében szereplő az Országgyűlés épületének kijelölt helyéről szövegrész alkotmányosságát támadó indítványokat. Az indítványozók szerint a médiatörvény támadott szövegrésze sérti a sajtószabadság és a közérdekű információk megismeréséhez való jogot. Álláspontjuk szerint az Országgyűlés a parlamenti közvetítés vonatkozásában nem teremtette meg a teljes körű televíziós tömegtájékoztatás lehetőségét. Az Ab nem osztotta az indítványozók álláspontját. A testület a döntés indoklásában kifejtette: a parlament tanácskozásainak rádiós és televíziós közvetítésével kapcsolatban a külföldi gyakorlat nem mutat egységes képet. Az Európa Tanács Közgyűlése részére készített összehasonlító áttekintés szerint vannak olyan országok, amelyekben csak az állami televíziónak biztosítanak lehetőséget a közvetítésre, másutt minden televíziós társaságnak lehetősége van a közvetítésre. Egyes parlamentek saját technikai berendezéseiket bocsátják rendelkezésre a televíziós közvetítések céljaira. Elterjedt az a tájékoztatási módszer, amelynél a parlament bocsát rendelkezésre a tömegtájékoztatás céljaira olyan összefoglalókat, amelyek áttekintést adnak a parlamentben történtekről. A közvetítések közös általános elveként jelenik meg az objektív, elfogulatlan, kiegyensúlyozott, érthető tájékoztatás követelménye. Széles körben ismertté vált és befolyást gyakorol az angol parlament által elfogadott szabályzat, amely meghatározza, hogy miről és milyen módon lehet felvételeket készíteni, előírja továbbá a közvetítés szerkesztési elveit. Az Ab 1992-ben hozott határozatában kifejtette, hogy a rádiónak és televíziónak elvileg képesnek kell lennie a vélemények teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű kifejezésre juttatására, elfogulatlan tájékoztatásra. 2005-ben pedig megállapította, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága akkor érvényesül, ha a rádióra és a televízióra olyan szabályok vonatkoznak, amelyek kizárják a műsor tartalmának a tájékoztatás elfogulatlanságát sértő befolyásolását. Az Ab mostani döntésében rámutatott, hogy a zártláncú televíziós rendszerből kimenő jel valamennyi műsorszolgáltató részére hozzáférhető. A kimenő jelek alapján rögzített példányt két nyilvános könyvtárban 34

helyezik el, és arról bárki másolatot készíthet. A zártláncú közvetítés, valamint a kijelölt helyeken történő felvételkészítés az Országgyűlés munkájáról szóló kiegyensúlyozott, pártatlan, elfogulatlan és teljes körű tájékoztatást szolgálja. Az a korlátozás, amely ezzel a rendszerrel jár, szükségesnek tekintendő az Országgyűlés, mint legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv munkája zavartalanságának, a demokratikus közvélemény kialakulása és érvényesülését biztosító tárgyilagos és tényszerű tájékoztatásnak az érdekében. Világháború előtti kötvényekből származó követelések elévülése 63/D/2002. AB határozat (Alkotmánybírósági Közlöny, XVI./4.) Előadó alkotmánybíró: Harmathy Attila Az Alkotmánybíróság április 16-án hozott határozatával elutasította a Polgári törvénykönyv életbeléptetéséről szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendeletnek az 1960. május 1-je előtt keletkezett jogviszonyokból származó jogokról és kötelezettségekről szóló 75. (1) bekezdése és a folyamatban lévő elévülésről szóló 85. (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványokat. Több indítványozó fordult az Alkotmánybírósághoz a második világháború előtt kibocsátott kötvényekből származó követelések elévülésének szabályozása miatt. Az Ab a határozat indokolásában kifejtette, hogy nincs hatásköre a konkrét ügyekben hozott bírósági határozatok felülvizsgálatára; a támadott szabályok pedig nem ellentétesek az Alkotmánynak az indítványokban megjelölt rendelkezéseivel. Az Ab visszautasította azt az alkotmányjogi panaszban előterjesztett indítványt, amely mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányult arra hivatkozva, hogy a törvényalkotó nem határozta meg, ki tekintendő jogutódnak a Budapest székesfőváros által kibocsátott kötvények tekintetében. Alkotmányellenes APEH-tájékoztató 23/2007. (IV. 19.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2007/49.) Előadó alkotmánybíró: Balogh Elemér Az Alkotmánybíróság április 16-án döntést hozott a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény korábbi rendelkezésein alapuló, úgynevezett Sulinet-kedvezmény kérdéskörében. (A törvény 36/A. -ában szabályozott meghatározás szerint ez az adókedvezmény 35

számítógép, számítástechnikai eszköz beszerzéséhez kapcsolódott.) A kedvezmény érvényesítésének egyes kérdéseiről az APEH illetékes főosztályai tájékoztatót tettek közzé az Adó és Ellenőrzési Értesítő 2004. évi 2. számában. A tájékoztató rögzítette, hogy az adókedvezmény érvényesítésére csak az a magánszemély jogosult, aki a családjogi jogszabályok alapján a gyermek szülőjének (apjának, anyjának) tekinthető. A vér szerinti apán és anyán kívül csak a gyermeket örökbe fogadó szülő sorolható ide. Az utóbbi esetben az örökbe fogadó szülő házastársa csak akkor lehet jogosult, ha ő maga is örökbefogadó. Ez az értelmezés kizárta azt, hogy nevelt gyermek után igénybe vehessék a kedvezményt. Mivel a tájékoztató sem jogszabálynak, sem állami irányítás egyéb jogi eszközének nem tekinthető, az Ab a tájékoztató rendelkezéseinek érdemi vizsgálatát nem végezte el, ugyanakkor a formai jellemzők megvizsgálása alapján határozatában állandó gyakorlatának megfelelően megállapította, hogy annak kiadása alkotmányellenes volt, ahhoz joghatás nem fűződik, a jogalanyokra nézve semmilyen kötelező ereje nincsen. A határozathoz Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Bragyova András, Paczolay Péter és Trócsányi László alkotmánybírók különvéleményt fűztek. Nem tartható népszavazás az ingyen sörről 26/2007. (IV. 25.) AB határozat (Magyar Közlöny, 2007/52.) Előadó alkotmánybíró: Bragyova András Az Alkotmánybíróság április 24-én helybenhagyta az Országos Választási Bizottság határozatát, amellyel elutasította az ingyen sörrel kapcsolatos népszavazási kezdeményezést. Az Ab négy alkalommal tárgyalta az Országos Választási Bizottság 573/2006. (XI. 22.) OVB határozata elleni kifogást. Az íven a következő kérdés szerepelt: Egyetért-e ön azzal, hogy vendéglátó üzletek vendégeinek a sörért ne kelljen fizetniük? Az OVB az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. Az Ab döntésében megállapította, hogy a kérdés nem felel meg a jogalkotói egyértelműség követelményének. Nem világos, hogy eredményes népszavazás esetén az Országgyűlést milyen jogalkotási kötelezettség terheli. Nem világos az sem, hogy milyen forrásból kellene biztosítani a vendéglátó-üzletekben kötelezően ingyenesen felszolgált sör ellenértékét. Az Ab megállapította, hogy minden népszavazásra feltenni kívánt kérdés, amely valamely termék vagy szolgáltatás köte- 36