FELSİZSOLCA VÁROS KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 7/2008. (III.28.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE AZ ÖNKORMÁNYZAT TULAJDONÁBAN LÉVİ LAKÁSOK ÉS NEM LAKÁS CÉLÚ HELYISÉGEK BÉRLETÉRİL, VALAMINT ELIDEGENÍTÉSÉRİL Felsızsolca Város Képviselı-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Lt.) 3. (1) bekezdés, 3. (2) bekezdés, 4. (3) bekezdés, 5. (3) bekezdés, 12. (5) bekezdés, 19. (1) bekezdés, 20. (3) bekezdés, 21 (2), (6) bekezdés, 23. (3) bekezdés, 24. (1) bekezdés, 29., 33. (3) bekezdés, 36. (2) bekezdés, 42. (2) bekezdés, 52. (1)-(2) bekezdés, 54. (1)-(2) bekezdés, 58. (2) bekezdés, 84. (1) bekezdések felhatalmazása alapján a következı rendeletet alkotja. I. FEJEZET A RENDELET HATÁLYA 1. (1) E rendelet hatálya kiterjed Felsızsolca Város Önkormányzata tulajdonában lévı lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek (továbbiakban helyiségek) bérletére és elidegenítésére. (2) A lakások bérbeadói jogát- a polgármester kijelölı intézkedése alapján - Felsızsolca Város Képviselı testület Gazdasági Mőszaki Ellátó-és Szolgáltató Szervezetének (továbbiakban: GAMESZ) igazgatója gyakorolja. (3) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó lakásokról és helyiségekrıl a GAMESZ (továbbiakban: bérbeadó) nyilvántartást vezet. II. FEJEZET A LAKÁSBÉRBEADÁS SZABÁLYAI A lakások bérbeadásának jogcímei 2. Önkormányzati lakás bérbe adható: a) szolgálati lakásként költségelven és b) szolgálati lakásként szociális helyzet alapján. A lakásbérlet létrejötte 3. (1) Felsızsolca Város Önkormányzata közérdekő feladatainak ellátásához a tulajdonában álló lakásokat szolgálati lakásként bérbe adja. (2) Az önkormányzati lakásra megkötött bérleti szerzıdést írásba kell foglalni.
(3) A bérleti szerzıdésnek tartalmaznia kell: a) a lakásbérlet jogcímét, b) a bérlet idıtartamát, c) a lakás adatait (cím, helyiségek alapterülete, komfortfokozat), d) a lakás helyiségének felszereltségét, e) a bérlı (társbérlı) adatait, f) a bérlıvel együtt költözı személyek adatait, g) a lakbér összegét, megfizetésének idıpontját, h) a bérbeadó jogait, kötelezettségeit, i) a lakás felújítására, karbantartására vonatkozó rendelkezéseket, j) a lakásba történı befogadás feltételeit, k) a lakásbérleti szerzıdés felmondásának eseteit, feltételeit és jogkövetkezményeit, l) Lt.-re való hivatkozást, hogy a rendeletben illetve a szerzıdésben nem szabályozott kérdésekben a lakástörvény rendelkezéseit kell megfelelıen alkalmazni. (4) A lakásbérleti szerzıdés fennállása alatt a bérlı köteles életvitelszerően a lakásban lakni. A bérlı a 2 hónapot meghaladó távollétét és annak idıtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni, (a)melynek megszegése rendkívüli felmondási ok. A bérlı által bejelentett távollét alatt, erre hivatkozással a bérleti szerzıdést felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerzıdést akkor sem, ha a bérlı a bejelentést menthetı okból mulasztotta el és errıl a bérbeadót - felhívására írásban tájékoztatja. A bérbeadás idıtartama 4. Önkormányzati lakásra lakásbérleti szerzıdés csak határozott idıre, legfeljebb azonban 4 éves idıtartamra köthetı. A kijelölés a bérleti jogviszony lejártakor meghosszabbítható, ha az 5. (1)-(2)-(5) bekezdés feltételei fennállnak. A bérletre jogosultak 5. (1) Szolgálati lakásra jogosult: - a polgármester, a jegyzı, valamint a hivatal köztisztviselıje, - a város területén mőködı orvos, fogorvos, védını, körzeti ápolónı, - az önkormányzat intézményeinek szakalkalmazottjai, - a rendırırs parancsnoka, beosztott állománya, - a városi közérdekő feladatok ellátása szempontjából fontos munkakört betöltı személy. (2) Szolgálati lakást az az (1) bekezdésben megjelölt határozatlan idejő munkaviszonyban vagy szerzıdéses jogviszonyban álló személy kaphat, - e rendelet 1. számú mellékletét képezı kérelem alapján -, aki: - Felsızsolcán és annak 50 km-es körzetében lakás tulajdonjogával, vagy lakás használati jogával nem rendelkezik, valamint együtt költözı közeli hozzátartozója sem, - lakáshoz jutását munkáltatója javasolja, - feladatai ellátásához a helyben lakás szükséges. 2
(3) A szolgálati lakás bérlıjét a polgármester jelöli ki. A polgármester esetében a kijelölés joga a Képviselı- testület hatáskörébe tartozik. (4) A bérlı kijelölése után a lakásbérleti szerzıdést a bérbeadó köti meg. (5) Szociális helyzete alapján szolgálati lakásra jogosult az az 5. (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételekkel rendelkezı kérelmezı: - akinek a háztartásában az egy fıre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékát, és vagyonnal nem rendelkezik. A szociális helyzet megítélése tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. rendelkezései az irányadóak. (6) Az egy fıre jutó jövedelem megállapításánál azokat a személyeket, továbbá jövedelmeket vagy a rájuk tekintettel folyósított ellátást kell figyelembe venni, akik az adott lakásba együtt kívánnak beköltözni. A beköltözni kívánó család tagjainak azokat a személyeket kell tekinteni, akik az 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 685. b. pontja szerint közeli hozzátartozónak minısülnek. A lakásigénylés rendje és nyilvántartásba vétele Az igényjogosultság elbírálására és a lakásbérletre vonatkozó rendelkezések 6. (1) A lakások bérbeadására, lakásbérleti jogviszony folytatására, illetve lakáscserére irányuló kérelmet (igénylést) e rendelet 1. számú mellékletét képezı formanyomtatványon lehet benyújtani Felsızsolca Város Polgármesteri Hivatalához. (2) Az igénybejelentéshez mellékelni kell: a) a jogosultság igazolására szolgáló okiratokat (munkaszerzıdés, kinevezési okmány, stb.), b) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy Felsızsolcán és annak 50 km-es körzetében lakás tulajdonjogával sem az igénylı sem pedig az együtt költözı közeli hozzátartozója nem rendelkezik, c) munkáltatói javaslatot, d) a lakás szociális helyzet alapján történı bérbeadása esetén az igénylı nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az igénylés elbírálásáig, illetve kedvezı elbírálás esetén a lakásbérleti szerzıdés megszőnéséig az Önkormányzat jogosult az igénylı személyes adatait kezelni. (3) A kérelem benyújtásakor az adatok ellenırzését követıen az igénylıt nyilvántartásba kell venni. (4) Az igénylınek a kérelemben közölt adatok, körülmények változását be kell jelentenie a Polgármesteri Hivatalhoz, a változást követı 15 napon belül. (5) A lakásigénylést 4 évig kell nyilvántartani. A határidı után az igény hatályát veszti. 3
A bérbeadói hozzájárulás szabályai 7. (1) A bérlı a lakásába más személyt - a kiskorú gyermeke (örökbefogadott, mostoha-, nevelt gyermek), valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével a polgármester elızetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. (2) Abban az esetben, ha a befogadásra törvény alapján kijelölıi hozzájárulás nélkül kerül sor, a bérlı köteles a befogadás tényérıl haladéktalanul, írásban értesíteni a polgármestert. (3) Az önkormányzati lakásba történı befogadást - amennyiben ahhoz a bérbeadó hozzájárulása szükséges - meg kell tagadni: - ha a bérlınek lakbértartozása áll fenn, illetve - ha a lakás szobaszámára és a benne lakó személyek számára tekintettel, a befogadással lényegesen rosszabb életkörülmények alakulnának ki. (4) Szolgálati lakásra bérlıtársi szerzıdést a bérleti jogviszony keletkezésekor egyenes ági hozzátartozóval, házastárssal, és testvérrel lehet kötni. A házastárs kivételével a bérleti jogviszony fennállása alatt a szerzıdés megkötésének feltétele legalább két éves állandó lakcímbejelentéssel is igazolt életvitelszerő együttlakás, továbbá annak igazolása, hogy a bérleményt lakbértartozás nem terheli. A lakbér mértékére vonatkozó rendelkezések 8. (1) A bérlı a lakbért a szerzıdésben meghatározott összegben és idıpontban köteles a bérbeadó részére megfizetni. Ha a felek a lakbérfizetés idıpontjában, a bérleti szerzıdésben eltérı módon nem állapodtak meg, a bérlı a lakbért havonta elıre egy összegben, legkésıbb a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni (2) A lakbér mértékét a lakások komfort fokozata, alapterülete, a lakóépület állapota és a településen, illetve lakóépületen belüli fekvése határozza meg. A lakbér az önkormányzat bevétele. (3) A lakbér mértékét a bérbeadó számításai alapján a Képviselı- testület évente állapítja meg, melyet évente két alkalommal módosíthat. (4) A lakások m 2 -enkénti havi bérleti díja: - Összkomfortos lakás esetén: 257,-Ft/m 2 - Komfortos lakás esetén: 195,-Ft/m 2 - Komfort nélküli lakás esetén: 98,-Ft/m 2 A szociális helyzet alapján bérbe adott szolgálati lakások m 2 -enkénti havi bérleti díja: - Összkomfortos lakás esetén: 180,-Ft/m 2 - Komfortos lakás esetén: 136,-Ft/m 2 - Komfort nélküli lakás esetén: 69,-Ft/m 2 4
Lakbértámogatás 9. (1) Az Önkormányzat a tulajdonában álló szociális helyzet alapján bérbe adott szolgálati lakások bérlıi részére, a részükre megállapított havi lakbér megfizetéséhez az e rendeletben meghatározott módon és mértékben lakbértámogatást nyújt. (2) Lakbértámogatásban az a bérlı részesülhet,aki szociális helyzet alapján bérbe adott szolgálati lakás bérleti jogával rendelkezik és akinek a jövedelme illetıleg- ha a lakásban más személy e rendeletben foglalt szabályok szerint életvitelszerően a bérlıvel együtt lakik a háztartás egy fıre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 százalékát és vagyonnal nem rendelkezik. (3) Lakbértámogatás ugyanazon lakásra csak egy személynek állapítható meg, függetlenül a lakásban élı személyek és háztartások számától. (4) A lakbértámogatás mértéke havonta a mindenkori nyugdíjminimum 50 százalékát nem haladhatja meg, de nem lehet kevesebb, mint 2.500,-Ft. (5) A lakbértámogatásról, illetıleg annak mértékérıl - e rendelet keretei között - a polgármester dönt. (6) A lakbértámogatás megállapítása kérelemre történik. A kérelmet az erre a célra rendszeresített, a rendelet 2. számú mellékletét képezı formanyomtatványon kell benyújtani a Polgármesteri Hivatalhoz. (7) A kérelemben meg kell jelölni a bérlıvel együtt lakó személyek számát, illetıleg a bérlı által eltartott és a bérlıvel együtt lakó személyek számát. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmezı és a vele együtt lakó személyek jövedelmi, vagyoni viszonyaira vonatkozó nyilatkozatot, valamint az azokat tanúsító igazolásokat. (8) A lakbértámogatás a kérelem benyújtását követı hónap elsı napjától kerülhet megállapításra, a bérleti szerzıdésben meghatározott idıtartam felére. (9) A lakbértámogatás megállapításáról szóló döntésben a bérlıt fel kell hívni arra, hogy amennyiben a jövedelmi, vagyoni viszonyaiban a lakbértámogatásra való jogosultságot érintı változás áll be, úgy azt köteles a változás bekövetkezésétıl számított 8 napon belül a Polgármesteri Hivatalhoz bejelenteni. (10) Ha a jogosult az elızı bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, a jogosulatlanul igénybe vett támogatást köteles visszafizetni. (11) A bérbeadó a jogosultság fennállását évente felülvizsgálja, és a feltételek megszőnése esetén a lakbértámogatást megszünteti. (12) Az önkormányzat éves költségvetési rendeletében kell meghatározni a lakbértámogatás összegét és az elszámolás rendjét. 5
A jogcím nélküli használat szabályai 10. (1) A lakást jogcím nélkül használó, a bérbeadó részére lakáshasználati díjat köteles fizetni. A jogcím nélküli lakáshasználó a jogcím nélküli használat kezdetétıl számított két hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegő használati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni. (2) A bérlı a jogcím nélküli használat 3-6. hónapjáig emelt használati díjat köteles fizetni, mely a lakbér kétszerese. (3) A jogcím nélküli használat 7. hónapjától az emelt használati díj összege a lakbér ötszöröse. A felek jogai és kötelezettségei 11. (1) A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelı lak(ás)berendezésekkel együtt, a szerzıdésben meghatározott feltételekkel és idıpontban, rendeltetésszerő használatra alkalmas állapotban leltár szerint köteles a bérlınek használatába adni. A lakás átalakításával és korszerősítésével, a kötelezettségek átvállalásával, teljesítésével és a költségek kiegyenlítésével kapcsolatos megállapodást a feleknek elızetesen írásban kell rögzíteniük. (2) A bérlı és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlı teszi rendeltetésszerő használatra alkalmassá a lakást és látja el komfortfokozatának megfelelı lakásberendezésekkel, illetve elvégzi a lakástörvényben meghatározott bérlıi feladatokat. (3) A (2) bekezdésben említett munkák számlákkal igazolt ellenértékét- a lakás mőszaki átvételét követı 30 napon belül a bérbeadónak egy összegben kell a bérlı részére megfizetni. A bérbeadó és a bérlı megállapodhatnak a költségek bizonyos százalékának lakbérbe történı beszámításáról. (4) Ha a tényleges ráfordítás költségei a tervezett költséget meghaladják, a bérlı csak a rendeltetésszerő használatra alkalmas állapot kialakításához szükséges kiadásainak a megfizetésére tarthat igényt. (5) A bérbeadót kellék- és jogszavatosság terheli a tekintetben, hogy a lakás az átadáskor a jogszabályban illetve a szerzıdésben meghatározott követelményeknek megfelel. A jogszavatosság alapján a bérlınek igénye van arra, hogy korlátozásoktól mentes háborítatlan bérlıi jogosultságot szerezzen. (6) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával illetıleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésére a bérbeadó és a bérlı megállapodása az irányadó, megállapodás hiányában a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlıt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik. 6
(7) A lakásbérleti szerzıdésnek tartalmaznia kell az elızı bekezdésben meghatározott kötelezettségek pontos megjelölését, azok idıbeni ütemezését, továbbá a lakbér összegét csökkentı egy hónapra esı - költségeket. (8) Ha a (7) bekezdésben foglaltak alapján a lakásbérleti szerzıdésben meghatározott munkák szükségességét a lakás nem rendeltetésszerő használata, illetıleg a lakás berendezéseinek rongálása idézte elı, azok elvégzését a bérlı a bérbeadótól nem követelheti. (9) A bérbeadó és a bérlı írásban megállapodhatnak abban, hogy a bérlı a lakást átalakítja, korszerősíti. Amennyiben ezáltal a lakás komfortfokozata is megváltozik, az eredeti szerzıdés módosítására akkor kerülhet sor, ha a felmerülı költségeket a bérbeadó viseli, illetve a bérlı részére az indokolt költségeket megtérítette. (10) A megállapodásnak tartalmaznia kell az elvégzendı munkák: - konkrét megjelölését, - befejezésének határidejét, - költségeit, és azok megfizetésének feltételeit, módját, valamint azt, hogy amennyiben a munkálatok megkezdéséhez szükséges, a hatósági engedély iránti kérelmet a bérlı az építésügyi osztályhoz benyújtotta. (11) A bérbeadó a rendeltetésszerő használatot, valamint a szerzıdésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább kétszer - elızetes értesítés alapján - a bérlı szükségtelen háborítása nélkül ellenırzi. A bérlı arra alkalmas idıben a lakásba történı bejutást biztosítani, és az ellenırzést tőrni köteles. Az albérlet 12. A bérlı a lakást, vagy a lakás egy részét albérletbe nem adhatja, a lakás használatát sem részben, sem egészben másnak semmilyen jogcímen át nem engedheti. Lakásbérlet megszőnése, lakáscsere 13. (1) A bérlı a bérleti szerzıdés megszőnésekor köteles a lakást és a lakás berendezéseit rendeltetésszerő használatra alkalmas állapotban leltár szerint átadni a bérbeadónak. (2) A bérbeadó és a bérlı megállapodhatnak abban, hogy a lakásbérleti szerzıdés megszőnésekor a lakást és berendezésit a bérbeadó teszi rendeltetésszerő használatra alkalmassá. (3) A (2) bekezdésben említett megállapodás csak akkor köthetı meg, ha a bérlı vállalja, hogy legkésıbb a kiköltözést követı 30 napon belül a költségeket a bérbeadó részére egy összegben megtéríti. (4) Szolgálati lakás csak Felsızsolca területén lévı másik szolgálati lakással cserélhetı a bérlıkijelölés szabályai szerint. 7
A nem lakás céljára szolgáló helyiségre (továbbiakban helyiség) vonatkozó rendelkezések 14. (1) Az Önkormányzat tulajdonát képezı helyiségek bérbeadásáról a GAMESZ rendelkezik. (2) A bérbeadó üres, önkormányzati tulajdonú helyiséget csak pályázati eljárás lefolytatása után adhat bérbe. (3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell: a) a bérbeadásra meghirdetett helyiség fekvési helyét (település, utca, házszám) alapterületét, rendeltetését, felszereltségi állapotát, b) a helyiség felhasználásának célját (üzlet, mőhely, stb.) és az abban folytatható tevékenység megjelölését, c) a bérleti szerzıdés idıtartamát, d) a fizetendı bér minimális mértékét, e) a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges, a leendı bérlı által saját költségén elvégzendı építési munkákat és azok elvégzésének határidejét, továbbá az esetleges eredeti állapot helyreállítási kötelezettséget, f) a pályázati ajánlat benyújtásának a módját, helyét és határidejét, továbbá a tárgyalás megtartásának helyét és idıpontját. (4) A pályázati ajánlatot írásban kell benyújtani, melynek tartalmaznia kell: a) a pályázó nevét és címét, a tevékenység folytatására feljogosító engedély másolatát, b) nyilatkozatot arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja. (5) A pályázati tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki pályázati ajánlatát az elıírt idıben és tartalommal benyújtotta. A pályázók közül az részesül elınyben, aki a legmagasabb összegő bér megfizetését vállalja. Ha a pályázó a bérleti szerzıdést az eredményhirdetést követı 8 napon belül nem kötötte meg, a szerzıdés a 2. legjobb ajánlattevıvel megköthetı, feltéve, hogy az általa megajánlott bérleti díj nem alacsonyabb a pályázatban kiírtnál. (6) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlınek átadni. (7) A bérlı nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak megfelelı módon kialakítsa, felszerelje, illetıleg berendezze. (8) A bérlı köteles gondoskodni: a) a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról illetıleg cseréjérıl b) a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény, védıtetı, ernyıs szerkezet, biztonsági berendezések karbantartásairól, c) a helyiségben folytatott tevékenység körében felmerülı felújításról, pótlásról illetıleg cserérıl, d) az épület olyan központi berendezéseinek karbantartásáról, amelyeket a bérlı kizárólagosan használ illetıleg üzemben tart, 8
e) az épület továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek, területek tisztításáról és megvilágításáról, a nem háztartási szemét elszállításáról, amely a bérlı tevékenységével függ össze. (9) A bérlı a helyiséget a bérleti jogviszony megszőnésekor az átadás-átvétel állapotának megfelelıen köteles visszaadni. (10) A helyiség albérletbe nem adható és el sem cserélhetı. A helyiségek használata másnak sem egészben, sem részben, semmilyen jogcímen át nem engedhetı. E szabály megszegése felmondási okként vehetı figyelembe. A lakások és helyiségek elidegenítése Az elıvásárlási jog gyakorlása 15. (1) Az önkormányzati lakásra, más személyt megelızı elıvásárlási jog illeti meg: a) a bérlıt, b) a bérlıtársakat egyenlı arányban, c) a társbérlıt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában, d) az a)-c) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenes ági rokonát, valamint örökbefogadott gyermekét. (2) Az elsı adásvételi szerzıdés megkötését megelızıen- az egylakásos, illetıleg az egy helyiségbıl (helyiségcsoportból) álló épület kivételével- az épületet társasházzá kell alakítani. (3) Az elıvásárlási joggal érintett lakások eladása esetén a lakás vételárának megállapításánál a mindenkori helyi forgalmi érték az irányadó. (4) Az elidegeníthetı lakások illetve nem lakás céljára szolgáló helyiségek helyi forgalmi értékét ingatlanforgalmi szakértıi szakvéleménnyel kell megállapítani az Lt. 52 (1) bekezdésben szabályozottak figyelembe vételével. (5) A vételár megállapításakor a forgalmi értékbıl le kell vonni a bérlınek a lakásra fordított, és meg nem térített értéknövelı beruházásainak az értékét. (6) Nem idegeníthetık el azok a lakások és helyiségek, amelyek valamelyik intézmény zárt területén vannak, s attól mőszakilag és az ingatlan-nyilvántartásban sem különíthetık el. (7) A lakások és helyiségek elidegenítésre történı kijelölésével, az elidegenítés elıkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a GAMESZ végzi, az elidegenítésrıl való döntés pedig a Képviselı-testület hatásköre. (8) Az elidegenítésre kijelölt lakást vételre az elıvásárlási jog jogosultjai részére kell felajánlani. Az ajánlatnak tartalmaznia kell: a) az ingatlan legfontosabb ingatlan-nyilvántartási és más jellemzı adatait, b) az épület, a lakás mőszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást, c) a lakás forgalmi értékét, vételárát, a kialakításnál figyelembe vett tényezıket, d) és a fizetési feltételeket. 9
(9) Az elıvásárlás jogosultjainak figyelmét fel kell hívni arra, hogy a kiküldött ajánlat alapján a kézhezvételtıl számított 30 napon belül nyilatkozzanak a lakás megvásárlására vonatkozóan. (10) Az adás-vételi szerzıdés megkötésekor a vételár 20%-át egy összegben kell megfizetni az önkormányzat számára. A vételár hátralékot a vevınek 15 év alatt kell kiegyenlíteni, havonta egyenlı mértékő részletekben. A fizetendı havi törlesztı részlet azonban nem lehet kevesebb, mint a lakásra vonatkozó mindenkori lakbér összege. (11) Részletfizetéssel történı vásárlás esetén, a vevınek a fennmaradó vételár hátralékára a mindenkori jegybanki alapkamatnak megfelelı kamatot kell fizetnie, kamatmentesség nem illeti meg. Késedelmes teljesítés esetén a mindenkor törvényes mértékő késedelmi kamat fizetésére köteles. (12) Háromhavi törlesztı részlet befizetésének elmulasztása esetén a vevı elveszti a részletfizetés lehetıségét, és az egész vételár hátralék megfizetése válik egy összegben esedékessé. (13) Amennyiben a vevı a vételárat a szerzıdéskötéskor egy összegben megfizeti, a vételárból 5 % kedvezmény illeti meg. A vételár hátraléknak a szerzıdésben vállalt határidı elıtt történı kiegyenlítése estén a vevı részére még fennálló tartozásból 5 % engedményt kell adni. (14) Üres állapotban lévı lakások értékesítése a mindenkori forgalmi érték alapul vételével pályáztatás útján történik, melyet a bérbeadó szerv bonyolít le. A kikiáltási ár a forgalmi érték. Ebben az esetben a részletfizetési kedvezmény 3 évre adható, a (11), (12) bekezdésben meghatározott feltételekkel. A helyiséget annak lehet elidegeníteni, aki a vételár kiegyenlítésére a legkedvezıbb ajánlatot teszi. (15) Az e rendelet alapján elidegenített ingatlanokra a teljes vételár kiegyenlítéséig a fennálló tartozással megegyezı összeg és járulékai erejéig jelzálogjog és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre Felsızsolca Város Önkormányzata javára, illetve az önkormányzat dönthet a tulajdonjog fenntartással történı eladásról, valamint az eladásról hozott döntésben szabályozhatja a szerzıdéstıl való elállás lehetıségét. Személyes adatok védelme 16. (1) A bérbeadó a jogszabály keretei között jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, illetve megtagadása során, a bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében tudomására jutottak. (2) Felsızsolca Város Polgármesteri Hivatala a lakások bérletével és elidegenítésével kapcsolatban az érintett polgárokról a személyi adat-és népesség nyilvántartásban kezelt adatokat használja fel. 10
(3) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a Polgármesteri Hivatal saját nyilvántartásában szerepel. (4) A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni nem szabad, az kizárólag a rendeletben szabályozott a bérbeadáskor szükséges szolgálati, jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálatához használható fel. (5) A személyes adatok kezelése során a személyes adatok védelmérıl és a közérdekő adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezéseinek megfelelıen kell eljárni. III. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 17. (1) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Lt. és a Ptk. szabályai, valamint az önkormányzat vagyongazdálkodásáról szóló 4/2003. (III. 28.) rendelet az irányadó. (2) E rendelet alkalmazásában a következı fogalmak tekintetében jövedelem, vagyon, közeli hozzátartozó, nem jövedelem - a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény rendelkezései az irányadók. (3) E rendelet 2008. április 1-jén lép hatályba. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejőleg a lakások és helyiségek bérletérıl és elidegenítésérıl szóló 8/1994. (V.27.) rendelet hatályát veszti. SÁHÓ ZOLTÁNNÉ S. K. FEHÉR ATTILA S. K. jegyzı polgármester 11