A 2012/1. SZÁM TARTALMA ÚJÉVI KÖSZÖNTŐ EMLÉKEZÉS HUSZENICZA GYULA PROFESSZORRA SZARVASMARHA Földi J., Pécsi A., Abonyi-Tóth Zs., Kulcsár M., Huszenicza Gy.: A puerperalis metritis kialakulását befolyásoló egyes tényezők vizsgálata tejelő teheneken / 7 Jánosi Sz., Rónai Zs., Dán Á., Glávits R., Barta E.: Egzotikus kórokozók okozta tőgygyulladások Magyarországon: Prototheca, gombák, corynebacteriumok és mycobacteriumok / 15 Bényei B., Costa Barros, C. W.: Növendék szarvasmarha szarvcsonkítása sebészi úton. Esetismertetés / 21 JUH Faigl V., Keresztes M., Árnyasi M., Kulcsár M., Balogh O., Nagy S., Szenci O., Cseh S., Huszenicza Gy.: Melatonin alapú ciklusindukciós technikák tejelő awassi juhokban / 24 KISÁLLAT Thuróczy J., Perge E., Müller L., Kollár E., Balogh L.: A pajzsmirigy göbös elváltozásainak és daganatos betegségeinek diagnosztikai nehézségei kutyában és macskában / 30
EGZOTIKUS ÁLLAT Nagy P., Juhász J.: A tevefélék szaporodásbiológiájának legfontosabb jellemzői. Irodalmi összefoglaló és saját megfigyelések / 39 Juhász J., Nagy P.: A nagyüzemi tevetej-termelési rendszer kifejlesztése és működtetése. Kihívások, tapasztalatok és eredmények / 52 RENDEZVÉNY 100 éve született dr. Kádár Tibor (Nagy Gy.) / 63 Földi J. Pécsi A. Abonyi-Tóth Zs. Kulcsár M. Huszenicza Gy.: A PUERPERALIS METRITIS KIALAKULÁSÁT BEFOLYÁSOLÓ EGYES TÉNYEZŐK VIZSGÁL AT A TEJELŐ TEHENEKEN A szerzők, két nagy létszámú, hazai tejelő tehenészetben vizsgálatot végeztek legalább kétszer ellett teheneken a hajlamosító tényezők hatásának értékelésére a puerperalis metritis (PM) kialakulásában és súlyosságában: (1) szülőúti manuális beavatkozás, (2) magzatburokvisszamaradás (MBV), (3) inkompenzált negatív energia-egyensúly (3/a) ketonuriában, ill. (3/b) hyperketonaemiában megnyilvánuló formája. A méhgyulladásban szenvedő teheneket, a tünetek súlyossága alapján, két csoportba sorolták: az enyhébb PM (epm) csoportban csak a betegség helyi tünetei voltak megfigyelhetők, míg az ún. toxikus PM (tpm) csoport egyedeinek, ezen túlmenően, általános tünetei (láz,
levertség stb.) is voltak. Kontrollként tünetmentes involúciójú állatok szolgáltak. Az ellés során végzett manuális beavatkozás és MBV esetén szignifikánsan (P<0,001) gyakoribb volt a PM előfordulása [esélyhányadosok (odds ratio OR) 6,7, ill., 13,5], az MBV pedig befolyásolta a betegség súlyosságát is (OR 3,86). A tehén energiahiányos állapotának mind a hyperketonaemiás (OR PM-re 6,13; tpm-re 6,25), mind a ketonuriás (OR PM-re 3,71; tpm-re 14,0) formája szignifikáns hajlamosító tényező a PM kialakulására és súlyosságára egyaránt. E magyarázó változók igénybevételével összeállított többváltozós logisztikus regressziós modell pontosítása érdekében további tényezőket vettek vizsgáltak, és megállapították, hogy: (1) a 9400 litert meghaladó előző laktációs tejtermelés (OR tpm-re 23,11) és (2) a napi tejhozam csökkenése az ellést követő 3 5. nap között (OR PM-re 9,14; tpm-re 6,67), valamint (3) a napi testhőmérséklet emelkedése az ellést követő 3 5. nap között (OR PM-re 16,27; tpm-re 12,46) hajlamosítanak a PM, ezen belül a súlyos tpm kialakulására. A többször ellett egyedek hajlamosabbak a méhgyulladás súlyosabb formájára (OR tpm-re 3,14). Jánosi Sz. Rónai Zs. Dán Á. Glávits R. Barta E.: EGZOTIKUS KÓROKOZÓK OKOZTA TŐGYGYULLADÁSOK MAGYARORSZÁGON: PROTOTHECA, GOMBÁK, CORYNEBACTERIUMOK ÉS MYCOBACTERIUMOK
A laboratóriumi vizsgálatok eredményei alapján, a klasszikus, gyakori tőgypatogén baktériumok mellett több, korábban alig ismert és ritkán észlelt kórokozó is halmozottan előfordult egyes hazai tehenészeteinkben. Ezek közül a legnagyobb jelentősége a Prototheca zopfii algának, az élesztőgombáknak, a corynebacteriumoknak és egyes gyorsan növő, atípusos mycobacteriumoknak van. A szerzők a jelen cikk közreadásával szeretnék ráirányítani a figyelmet e szokatlan viselkedésű mastitiskórokozókra, amelyek számos tejtermelő tehenészetben okoznak jelentős gazdasági veszteséget. Bényei B. C. W. C. Barros: NÖVENDÉK SZARVASMARHA SZARVCSONKÍTÁSA SEBÉSZI ÚTON. ESETISMERTETÉS A növendék szarvasmarhák szarvtalanítása Magyarországon nem elterjedt beavatkozás. A szerző Brazíliában tapasztaltakat ismerteti, ahol nagyszámban végzik ezt a műtétet istállóban vagy karámban. A kötelekkel rögzített állat szarvtövén infiltrációs érzéstelenítést alkalmaznak, a szarvtöveken a bőrt felpreparálják, a szarvakat vasfűrésszel metszik, a sebet a bőrlebennyel fedik. Faigl V. Keresztes M. Árnyasi M. Kulcsár M. Balogh O. Nagy S. Szenci O. Cseh S. Huszenicza Gy:
MELATONIN ALAPÚ CIKLUSINDUKCIÓS TECHNIKÁK TEJELŐ AWASSI JUHOKBAN A szerzők három különböző, a tenyészszezonon kívül alkalmazott ciklusindukciós/szinkronizációs módszer hatékonyságát hasonlították össze tejhasznú awassi juhokban. Az első kísérletbe [a kísérlet 0. napja (d0) február 10.] 85 őszi ellésű anyát vontak be. A 0., 7. és 13. napon gyűjtött tej-, ill. bélsárminták progeszteron- (P4) bélsár esetében gesztagénmetabolit tartalmának alapján meghatározták a tenyészszezonon kívül ciklusos állatok arányát. A Gest csoportot áprilisban gesztagénszivacs (56 70. nap) + 600 NE ecg (70. nap) kombinációval kezelték. A Mel+Gest csoportot a 0. napi melatoninimplantátum (Melovin ; CEVA, Libourne, France) beültetését követő 56. napon a Gest csoporthoz hasonló szinkronizációs kezelésben részesítették. A Mel+GPG-csoportot a melatoninbeültetést (0. nap) követően GnRH (63. nap) + PGF2α (70. nap) + GnRH (72. nap) adásával szinkronizálták. Az állatokat 12 órás különbséggel kétszer termékenyítették (fix idejű AI), majd 14 nappal később háremben fedeztették. A 45 99. nap között követték az állatok egyedi progeszteronszintjét. A 99. és 133. napon meghatározták a plazma vemhességspecifikus glükoprotein- (pregnancy associated glucoprotein PAG) mennyiségét. A fogamzás idejét az ellési adatok alapján határozták meg. A 46. naptól a fix idejű AI-t követő 28. napig gyűjtött vérmintákból IGF-I- és tiroxinszinteket mértek. A második kísérlet során a teljes protokollt megismételték 115 tavaszi ellésű anyával (0. nap
június 22.). Eredményeik arra utalnak, hogy hazai körülmények között az awassi juhok ivari működése kifejezetten szezonális. A februárban beültetett, lassú kioldódású melatoninimplantátum nem volt képes ciklust indukálni, míg júniusban alkalmazva, jótékony hatása volt. A melatoninkezelés hatására ugyanakkor csökkent a plazma IGF-I-szintje, ami laktáló állatokban negatívan befolyásolhatja a tejtermelést. A GPG módszer szerinti szinkronizálás és azt követő fix idejű inszeminálás csak abban az esetben válthatja ki a hosszú idejű gesztagénkezelést, ha a természetes tenyészszezonhoz közeli időben alkalmazzák. Thuróczy J. Perge E. Müller L. Kollár E. Balogh L.: A PAJZSMIRIGY GÖBÖS ELVÁLTOZÁSAINAK ÉS DAGANATOS BETEGSÉGEINEK DIAGNOSZTIKAI NEHÉZSÉGEI KUTYÁBAN ÉS MACSKÁBAN A szerzők harmincegy kutya (16 nőstény, 15 hím) és tíz (5 nőstény, 5 hím) macska tiroxin- (T 4 ), thyreoideastimuláló hormon (TSH) értékét vizsgálták a pajzsmirigy technécium-pertechnetát szcintigráfiás vizsgálata mellett. A szövettani eredmény alapján 14 (45%) kutya szenvedett rosszindulatú és 17 (55%) jóindulatú pajzsmirigyelváltozásban. Macskákban az arány 4 (40%) és 6 (60%) volt. Tizenegy kutyánál az élettani értéknél kisebb és tíz betegnél az élettani értéknél nagyobb TSH-értéket mértek. A betegeket jóindulatú és rosszindulatú elváltozás alapján csoportosítva, a pajzsmirigyhormon-értékek sem csoporton belül, sem a fajok között statisztikailag jelentősen nem tértek
el. A pertechnetátfelvételben sem a jóindulatú, sem a rosszindulatú elváltozások között statisztikailag értékelhető különbség egyik fajban sem volt. A szérumtiroxin-koncentráció és a pertechnetátfelvétel között sem faji, sem szövettani besorolás alapján korreláció nem volt mérhető. Kiemelkedően nagy szérumtiroxin-koncentrációt multinodularis hyperplasia, nodularis atrophia és pajzsmirigygyulladás esetén lehetett mérni, ezzel szemben a pertechnetátfelvétel kompaktsejtes carcinoma, follicularis adenocarcinoma és follicularis kompaktsejtes carcinoma esetén volt a legnagyobb. A szérum TSH-koncentrációjának szórása follicularis adenomák esetében volt a legnagyobb. Nagy P. Juhász J.: A TEVEFÉLÉK SZAPORODÁSBIOLÓGIÁJÁNAK LEGFONTOSABB JELLEMZŐI. IRODALMI ÖSSZEFOGLALÓ ÉS SAJÁT MEGFIGYELÉSEK Az óvilági (dromedár, kétpúpú teve) és az újvilági (láma, alpaka) tevefélékkel kapcsolatban csak kevés irodalmi adat áll rendelkezésre a magyar szakirodalomban. Ebben az összegzésben e hiány egy részét igyekeztek a szerzők pótolni és a tevefélék szaporodásbiológiájának legfontosabb és legérdekesebb sajátosságait foglalják össze. Ezen belül sor kerül a nemi szervek anatómiájának, a petefészek-működés jellemzőinek, az ivar és tenyészérettség, a szezonális nemi működés és a szexuális viselkedés részletezésére. Külön foglalkoznak az embrió és magzat fejlődésével, a vemhesség megállapítással, az elléssel és az
azt követő időszakkal, valamit a mesterséges termékenyítés és az embrióátültetés tevefélékben való alkalmazásával. Juhász J. Nagy P.: A NAGYÜZEMI TEVETEJ-TERMELÉSI RENDSZER KIFEJLESZTÉSE ÉS MŰKÖDTETÉSE. KIHÍVÁSOK, TAPASZTALATOK ÉS EREDMÉNYEK A világ első nagyüzemi tevetejtermelő telepe 2006-ban kezdte meg működését. A szerzők röviden bemutatják a tevéknek a Közel-Keleten betöltött szerepét, a tevetej előnyeit és a tevetejtermelés történetét. A telep létrehozása és működtetése három egymásra épülő fázisból tevődött össze. Az ezen időszak alatt felmerülő problémákat, szakmai kihívásokat mutatják be, különös tekintettel a fertőző és egyedi megbetegedésekre, a külső élősködők és a gombák okozta bőrbetegségekre, valamint a tőgyegészségügyi állapotra. A tevék élettanának, viselkedésének ismerete szükséges volt a telepi technológia kialakításához, mindkettőt röviden ismertetik. A telep a kezdeti mennyiségi fejlesztés után a minőségi fejlődés fázisában van. Nagy hangsúlyt fektetnek az állomány termelési mutatóinak a javítására, valamint a nagyszámú tejelő teve intenzív tartásából, takarmányozásából adódó problémák okának vizsgálatára. A telepen 2250 teve van, ebből 680 a fejősteve. A tanktej összcsíratartalma átlagosan 5413±128 cfu/ml, szomatikus sejtszáma 405 227±3537 sejt/ml. A legjobb laktáló teve 400 napos laktációs átlaga 17,4 kg/nap,
de a tevék többségének napi átlaga 7 8 kg/nap között van. Az elmúlt öt fedeztetési idényben a szezonvégi vemhesülési arány 81,1 87,5% között volt, átlagosan 39,1% ciklusonkénti vemhesüléssel. Az élve született borjak aránya 73,0 84,2% között volt.