Az év végéhez közeledve szeretnénk kellemes ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog Új Esztendőt kívánni Önnek. Bízunk benne, hogy a jövő évben is velünk tart. De ne szaladjunk előre, hiszen a mostani PROSYSTEM Inside-ban is van újdonság bőven. Új továbbfeldolgozó sorral rukkolt elő az MBO. A KBA MePrint bemutatja a modulokból felépülő száraz ofszet nyomógépét, mely határok nélküli címkegyártást tesz lehetővé. 200 éves a rotációs nyomtatás, azaz a KBA egyik alapító tagjának, Friedrich Koenignek a találmánya megváltoztatta a kommunikáció világát. A TOSS csomagológépek képviseletével a Prosystem gépportfóliója ismét bővült. Az All in Print kiállításon az MBO egy szelektív továbbfeldolgozó gépsort prezentált November közepén az MBO egy szelektív továbbfeldolgozó gépsorral rukkolt elő a shanghai-i kiállításon, a CANON standján. Egy digitális rotációs nyomógép és egy hozzá csatlakoztatott továbbfeldolgozó gép találkozásával az MBO és a CANON belecsapott a lecsóba. A gépsor élőbemutatója rengeteg szakembert vonzott a standra. Legelöl az MBO UW52-770 típusú letekercselő pályavezetővel és balra mellette az újonnan kifejlesztett MBO WTS6 típusú pályafordító állomás, mögötte az MBO SVC775C keresztvágó Az Océ ColorStream 3500 nyomógépen különböző oldalszámú és formátumú terméket nyomtattak egymásután. Majd ezt követően az offline MBO gépsor feldolgozta a termékeket, mely magába foglalta a vágási és hajtási folyamatokat. A felállított gépsor egyik felhasználási területe a brosúra- és könyvgyártás. A nagy érdeklődésnek köszönhetően a gépsor még a kiállítás ideje alatt értékesítésre került.
Varius LX-TX, a modulokból felépülő száraz ofszet nyomógép Határok nélküli felhasználhatóság a címkegyártásban, melyhez verhetetlen minőség párosul. A műanyag-, papír- és kartonnyomtatás piacán már régóta innovatív KBA MePrint ismét tett egy lépést a csomagolás piaca felé. Kifejlesztésre került egy keskenypályás rotációs ofszet nyomógépet Varius LX-TX néven, mely az igényes címke és lamináltnyomtatást igénylő felhasználóknak biztosít érdekes megoldásokat. A semi-rotációs nyomógép modulokból épül fel, felszereltségére jellemző a már évtizedek óta jól bevált KBA-MePrint nyomtatási technológia, amely kitűnő nyomatminőséget, maximális rugalmasságot és magas fokú teljesítményt garantál. Száraz ofszet nyomtatást kombinálja az UVfestékekkel, mely a csúcsminőségű nyomtatás mellett rövid átállási időt és kevés makulatúrát jelent. A Varius LX-TX az igényes címkegyártás különösképpen a borok, kozmetikumok és egyéb italok piacára ideális választás. Flakonok lamináltnyomtatására szintén minőségi és gazdaságos megoldást kínál ez a nyomógép. KBA-MePrint VARIUS LX-TX száraz ofszet nyomógép A száraz ofszet nyomtatás alaptechnológián kívül egyéb nyomtatási eljárások, felületnemesítések és feldolgozási lépések integrálhatók. A Varius LX-TX úgy van kialakítva, hogy KBA-anilox rövid festékezőműves technológia mellett a száraz ofszet nyomtatás, a flexonyomtatás UV-lakk és fehér fedőaplikációk részére, valamint a KBA-Kammann szitanyomás technika is alkalmazható. A maximális rugalmasságot olyan modulok biztosítják, mint például a hideg és meleg prégelés, a fóliázás, a stancolás stb.. Jelöléshez, egyéniesítéshez és megszemélyesítéshez a nyomógép digitális nyomófejekkel is felszerelhető. Az ügyfelek igényeihez igazodva különböző gyártóktól különböző szárító rendszerek használhatók fel. Az UV és IR szárítás mellett forrólevegős szárítórendszert is alkalmazhatunk. A semi-rotációs nyomtatási eljárás fokozat nélküli nyomathosszúság változtatást tesz lehetővé, lemez és gumikendőhenger cserélése nélkül. A gép automatizáltsága igen magas (teljesen automata lemezcsere, auto-regiszter, gyorscsererákelkamra), ezért az átállás egyik munkáról a másikra igen rövid idő alatt megvalósítható. Különösen nagy előny, hogy a Varius megvásárlásával a jövőbeli piaci igények is lefedhetők.
Friedrich Koenig találmánya megváltoztatta a kommunikáció világát 1814 2014: Kétszáz éves a rotációs nyomógép 1814-ben, azaz 360 évvel a gutenbergi kézi nyomógép megjelenése után nyomták először a londoni Times újságot a Friedrich Koenig és Andreas Bauer által megtervezett és megépített duplahengeres és gőzerővel meghajtott nyomógépen. Ezzel a találmánnyal idén 200 éves jubileumát ünnepli a gépi újságnyomtatás. Ötletekkel telve, és a gőzzel meghajtott erőt igénylő nyomtatás helyettesítésére Friedrich Koenig, a tanult nyomdász rotációs hengereket iktatott be a nyomtatási folyamatba. Ezért használjuk ma is azt a kifejezést, hogy rotációs nyomtatás. Andreas Bauer volt az a finommechanikai műszerész, aki segített Koenignek az akkor már iparilag fejlett Angliában egy működőképes nyomógép megépítésében. Ezzel a megoldással sikerült az emberi erőt gépi erőre váltani. Ezen kívül megteremtették azokat a műszaki feltételeket, melyek segítségével a nyomtatott média a szerényebben élő lakosság számára is elérhetővé vált, így hozzájárultak egy jól informált társadalom létrejöttéhez. 1817-ben a két úttörő megalapította Würzburgban az első nyomógépgyárat Koenig & Bauer néven. Az ott gyártott 1.100 nyomat / óra sebességű nyomógépek ötszörös teljesítményre voltak képesek, mint a gutenbergi kézi nyomógép. Az akkoriban kitalált technológia, azaz a mechanikus festékfelhordás a nyomóformára a mai napig az analóg nyomtatási eljárás alapja. Ugyan a digitális nyomtatás esetén többnyire ma már érintés nélkül történik a nyomtatás (inkjet), de még ennél a technológiánál is alkalmaznak rotációs hengereket vagy dobokat a papírtovábbításhoz. A 200 évvel ezelőtti londoni premier kezdetben csak az újságnyomtatást érintette, azonban nem sokkal később már könyveket, folyóiratokat, katalógusokat és sok egyéb más kiadványt is gépi módon nyomtak. A Times -nyomógép csak egyoldalasan, azaz schön nyomott. Ezzel egy időben jelentette be Friedrich Koenig első szabadalmát egy schön-wider nyomógépre. A KBA-nál gyártott gépek aztán egyre rafináltabbak, gyorsabbak és minőségileg jobbak lettek. 1832-ben Friedrich Koenig gondolataiban megszületett egy tekercses rotációs nyomógép elképzelése, azonban ő már a megvalósításban nem tudott részt venni, mivel 1833-ban elhunyt. Társa, Andreas Bauer és felesége Fanny Koenig folytatták életművét. Majd más gyártók Németországban, Angliában, Ausztriában és az Egyesült Államokban tettek hozzá tudásukkal, ötleteikkel, hogy a nyomdaipar továbbfejlődjön.
A KBA ifj. Friedrich Koenig vezetésével 1876-ban szállította le első tekercses rotációs nyomógépét a Magdeburgische Zeitung-nak. Röviddel ezután az Egyesült Államokban feltalált hajtogató tölcsér segítségével a kirakóba már hajtott újságok kerültek, és a teljesítmény tovább növekedett. A KBA 1888-ban szállította első négyszínes rotációs nyomógépét, mégpedig Szentpétervárra. Az 1890-es években készültek az első speciális gépek az akkori luxustermékekhez. Aztán a gyár elkezdett foglalkozni bankjegynyomtatással is, mely területen a KBA ma már 60 éve piacvezető. Würzburgi Koenig & Bauer gyár 1901-ben A rádió, a televízió és nem utolsósorban az online és mobil médiák megjelenésével a nyomtatott újság nagy versenytársra talált. Ettől függetlenül a nyomtatott sajtó az olvasók körében ma is elfogadott és hiteles, és továbbra is erős reklámerővel bír, amivel lehet mit kezdeni. Persze kell hozzá bátorság és kreativitás, mint ami 200 évvel ezelőtt Friedrich Koenigben és Andreas Bauerben is megvolt.
A műanyag feldolgozás úttörője, és még 95 évesen is cégvezető Franco Toss szenvedélyes maximalista és feltaláló, aki 1967-ben megalapította a ma 170 munkatársat foglalkoztató TOSS GmbH-t. Az olasz származású Franco Toss 1919-ben született, és a 2. világháború kitörése előtt költözött Németországba. Dolgozott Dessau-ban a Junkers repülőgépgyárban, részt vett a JU 90 tervezésében. 1940-től a berlini Flettner repülőgépgyárnak tervezett és hajtott végre fejlesztéseket. Később az AEG részére tervezett kőolajfinomító berendezéseket. A háború után önálló vállalkozásba kezdett, először fogorvosi műszereket javított, majd később egyszerű kórházi berendezéseket kezdett el gyártani. Felismerte a fóliacsomagolásban rejlő üzleti lehetőséget, így elkezdett olyan lehetőségeket kidolgozni, melyek a műanyagfólia hegesztését, lezárását és ragasztását biztosítják. Készített műanyag kesztyűt gyártó gépet, körtalpas hegesztő berendezést, majd 1968-ban szíjlehúzó rendszert tervezett, mely elvnek köszönhetően a mai legtöbb tömlőtasakos csomagológép is működik. 1970-ben Franco Toss kifejlesztette az első forró levegővel működő hegesztő berendezést, mely gép segítségével biztosítottá vált a folyamatos hegesztés, és a tömlőtasakos csomagológépek rövidebb kiépítésben is megépíthetőkké váltak. A 90-es években Franco Toss fia, Ramon Toss gépészmérnök szintén beállt a ma Alten-Buseckben található cég munkájába. A gyár jelenleg három vállalati területre tagolódik: csomagoló rendszerek, pneumatika és ipari termékek, melyek egymáshoz kapcsolódnak. TOSS a legkisebb egyedi gépektől kezdve a komplett innovatív megoldásokig kínál csomagológépeket. Lehet szó továbbításról, mérésről, adagolásról, számolásról vagy csomagolásról a TOSS szinte minden csomagolási megoldásra a megfelelő partner. A PROSYSTEM PRINT Kft. a múlt hónaptól kezdve a TOSS cég csomagológépeinek kizárólagos képviselője Magyarországon és Romániában. További részletekkel kapcsolatban személyesen állunk rendelkezésére. Köszönjük, hogy elolvasta hírlevelünket. Kérdések esetén állunk szíves rendelkezésére. Prosystem csoport