This document has been provided by the International Center for Not-for-Profit Law (ICNL). ICNL is the leading source for information on the legal environment for civil society and public participation. Since 1992, ICNL has served as a resource to civil society leaders, government officials, and the donor community in over 90 countries. Visit ICNL s Online Library at http://www.icnl.org/knowledge/library/index.php for further resources and research from countries all over the world. Disclaimers Content. The information provided herein is for general informational and educational purposes only. It is not intended and should not be construed to constitute legal advice. The information contained herein may not be applicable in all situations and may not, after the date of its presentation, even reflect the most current authority. Nothing contained herein should be relied or acted upon without the benefit of legal advice based upon the particular facts and circumstances presented, and nothing herein should be construed otherwise. Translations. Translations by ICNL of any materials into other languages are intended solely as a convenience. Translation accuracy is not guaranteed nor implied. If any questions arise related to the accuracy of a translation, please refer to the original language official version of the document. Any discrepancies or differences created in the translation are not binding and have no legal effect for compliance or enforcement purposes. Warranty and Limitation of Liability. Although ICNL uses reasonable efforts to include accurate and up-to-date information herein, ICNL makes no warranties or representations of any kind as to its accuracy, currency or completeness. You agree that access to and use of this document and the content thereof is at your own risk. ICNL disclaims all warranties of any kind, express or implied. Neither ICNL nor any party involved in creating, producing or delivering this document shall be liable for any damages whatsoever arising out of access to, use of or inability to use this document, or any errors or omissions in the content thereof.
2003. évi L. törvény A Nemzeti Civil Alapprogramról 1. A törvény célja, hogy a civil szervezetek működése központi költségvetési támogatására létrehozza a Nemzeti Civil Alapprogramot (a továbbiakban: Alapprogram) és szabályozza a törvényben biztosított forrásoknak az Alapprogram szervezetén keresztül történő felhasználását a társadalmi részvétel és együttműködés elvének figyelembe vételével, az állam civil kapcsolatainak erősítése érdekében. 2. Az Alapprogramot a központi költségvetés Nemzeti Civil Alapprogram elnevezésű elkülönített fejezeti kezelésű előirányzata szolgálja. Az Alapprogrammal kapcsolatos feladatokat a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Informatikai és Társadalmi Kapcsolatok Hivatalát kormánymegbízottként vezető politikai államtitkár (továbbiakban kormánymegbízott) e törvény előírásai szerint látja el, az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottsága (a továbbiakban: Bizottság) e törvényben meghatározott jogai mellett. 3. (1) Az Alapprogram céljainak megvalósítása érdekében a Kormánymegbízott: a) létrehozza az Alapprogram Tanácsát (továbbiakban Tanács). A Tanács elnöke a Kormánymegbízott által - a Bizottság Elnökének egyetértésével - erre felkért személy. A Tanács tizenöt tagból áll, amelynek három tagját a kormánymegbízott saját hatáskörében választja ki és bízza meg. A Tanács további két tagját a Bizottság kijelölése alapján -, tíz tagját pedig az országos civil érdekképviselet kijelölése alapján bízza meg a Kormánymegbízott. Az országos civil érdekképviselet a jelölteket úgy kéri fel, hogy a Tanácsban a civil jelöltek személyében is biztosítva legyen a magyarországi hét régió és Budapest Főváros civil szervezeteinek érdekképviselete, valamint az 1997. évi CLVI. törvény 26. c.) pontjában meghatározott közhasznú tevékenységeket ténylegesen gyakorló civil szervezetek érdekképviselete legalább a 16. (4) bekezdés a. - f. pontjaiban meghatározott csoportok szerint. b) a Tanács javaslata alapján - a Bizottság egyetértésével - regionális és más kollégiumokat hoz létre, ezt követően a Tanács javaslatára megbízza a Kollégiumok vezetőit. A Kormánymegbízott minden Kollégiumban a tagok 1/3-át saját hatáskörében kéri fel és bízza meg, 2/3-át pedig az országos civil érdekképviselet kijelölésére. (2) A Tanács csak teljes létszámának kijelölése és megbízása esetén működhet. 4. (1) A Tanács az Alapprogram elvi irányító testülete. E törvény keretei között a Tanács meghatározza az Alapprogram működésének normatív szabályait, az Alapprogramból nyújtható támogatások rendező elveit, a kollégiumok közötti forrásmegosztás arányait, valamint ellátja a törvényben ráruházott egyéb feladatokat. (2) A szabályszerűen összehívott ülésen a Tanács határozatképességéhez a tagok legalább 3/4-ének szavazásban részvétele szükséges. A Tanács a döntéseit a jelenlévő tagok igen szavazatának legalább 2/3 arányú többségével hozza a nem szavazatokhoz viszonyítottan. A tartózkodás szavazatot nem kell számításba venni a szavazás eredményének megállapításakor. Szavazategyenlőség esetén a Tanács elnökének szavazata dönt. (3) A Tanács működésének részletes szabályait ügyrend határozza meg, amelynek szövegére a Tanács Elnöke tesz a Kormánymegbízottal egyeztetett javaslatot. A Tanács minden tagjának egy szavazata van. A Tanács ügyrendjét és annak módosítását a határozatképes Tanács a jelenlévők legalább 3/4 arányú szavazati többségével fogadja el. (4) A Tanács határozata ellen bármelyik tag kifogást nyújthat be a Miniszterelnöki Hivatalt Vezető Miniszterhez, ha a döntés jogszabályt sért vagy a Tanács ügyrendjét nem tartották be. A Miniszter a kifogás tárgyában hozandó döntése előtt köteles a Bizottság Elnökének véleményét kikérni. Ha a Miniszter a kifogásnak helyt ad, megállapítja a megtámadott határozat érvénytelenségét. 5. (1) A Kollégiumok - a 12. szerinti kormánymegbízotti keret kivételével - a Tanács által meghatározott támogatási elvek, módok, arányok alapján és szerint döntenek az érintettek normatív alapú támogatásáról vagy konkrét pályázatok kiírásáról, s azok elbírálásáról. (2) A Kollégium a döntéseit a jelenlévő tagok igen szavazatának egyszerű többségével hozza a nem szavazatokhoz viszonyítottan. A Kollégium minden tagjának egy szavazata van.. A tartózkodás szavazatot nem 1
kell számításba venni a szavazás eredményének megállapításakor. A Kollégium határozatképességéhez a tagok legalább felének szavazásban részvétele szükséges. (3) A Kollégiumok saját működésüknek szabályait - a jogszabályok és a Tanács vonatkozó rendelkezéseinek keretein belül - ügyrendben határozzák meg. A Kollégium ügyrendjének szövegére a Kollégium Vezetője tesz a Tanács Elnökével egyeztetett javaslatot. A Kollégium ügyrendjét és annak módosítását a határozatképes Kollégium a jelenlévők legalább 2/3 arányú szavazati többségével fogadja el. (4) A Kollégium döntése ellen bármelyik tag kifogást jelenthet be abban az esetben, ha a döntés jogszabályba, a Tanács valamely határozatába, vagy saját ügyrendjébe ütközik. A kifogás tárgyában a Tanács dönt. Ha a kifogást a Tanács alaposnak találja, megállapítja a megtámadott döntés érvénytelenségét. 6. (1) A Tanács és a Kollégiumok tagjait - kijelölésüket követően haladéktalanul - a Kormánymegbízott bízza meg feladatuk ellátásával. A Tanács és a Kollégiumok tagjainak megbízatása 3 évre szól. E törvény 16. (4) bekezdésében írt ideiglenes megbízatás az adott naptári év utolsó napjáig tart. (2) A Tanács és a Kollégiumok tagjait tevékenységükért illetve költségeik megtérítésére a kormánymegbízott által évente a Tanács tagjaira és Elnökére, illetve a Kollégiumok tagjaira és Vezetőjére normatívan megállapított díjazás illeti meg. 7. (1) A Tanács tagja vagy közeli hozzátartozója nem lehet a Kollégium tagja. (2) A Kollégium tagja nem vehet részt a döntésben, ha a támogatással érintett civil szervezetben saját maga vagy közeli hozzátartozója tisztségviselő, illetve a döntés következtében a tag illetve közeli hozzátartozója akár közvetve is vagyoni előnyben részesülne. (3) Nem lehet a Tanács illetve a Kollégium tagja az a személy, aki olyan civil szervezet vezető tisztségviselője volt, amely civil szervezet megszűnt és megszűnését megelőző két éven belül keletkezett köztartozás megfizetésére a szervezetet vagy jogutódját jogerős hatósági vagy bírósági határozat kötelezte, s ennek nem tettek eleget. (4) Ha a Tanács vagy a Kollégium tagja az ülések éves átlagban számított több mint felén nem vesz részt, a Tanács Elnöke vagy a Kollégium vezetője kezdeményezheti a kormánymegbízottnál a megbízatás visszavonását a testületek működőképességének fenntartása érdekében. Ilyen kezdeményezés megalapozottsága esetén a Kormánymegbízott a Tanács vagy a Kollégium tagjának megbízatását visszavonhatja. (5) A Tanács Elnökére vonatkozó összeférhetetlenségi bejelentést a Kormánymegbízotthoz, a Kollégium vezetőjével kapcsolatos összeférhetetlenségi bejelentést a Tanács Elnökéhez kell megtenni. Összeférhetetlenség megállapítása esetén a kormánymegbízott saját hatáskörben megteszi a szükséges intézkedést a Tanács Elnökével kapcsolatos összeférhetetlenség megszüntetése érdekében; a Kollégium vezetőjének összeférhetetlensége esetén pedig a Tanács Elnöke kezdeményez ugyanilyen intézkedést a Kormánymegbízottnál. (7) A Tanács tagjával kapcsolatos összeférhetetlenséget a Tanács Elnökéhez, a Kollégium tagjával kapcsolatos összeférhetetlenséget a Kollégium vezetőjéhez kell bejelenteni. Ha a Tanács tagjának összeférhetetlenségére vonatkozó bejelentés alapos, a Tanács Elnöke felhívja a tagot az összeférhetetlenség megszüntetésére, s az érintett személy ennek megtörténtéig nem gyakorolhatja a Tanácsban vállalt megbízatásával kapcsolatos jogait. Az összeférhetetlenség fennállása kérdésében vita esetén - a Tanács érintett tagjának kérésére - a Miniszterelnöki Hivatalt Vezető Miniszter dönt. Ha a Kollégium tagjának összeférhetetlenségére vonatkozó bejelentés a Kollégium vezetőjének megítélése szerint alapos, az érintett tag nem gyakorolhatja a kollégiumi tagságával járó jogokat, illetve nem vehet részt az összeférhetetlenséggel érintett ügyre közvetlenül vonatkozó döntés meghozatalában. Az összeférhetetlenség fennállása kérdésében vita esetén - a Kollégium érintett tagjának kérelmére - a Tanács dönt. (8) Az összeférhetetlenség bejelentését neki felróhatóan elmulasztó tag a Tanácsi - és Kollégiumi tagságra méltatlanná válik. Az összeférhetetlen tag támogató szavazatával hozott az összeférhetetlenséggel érintett ügyre közvetlenül vonatkozó már meghozott kollégiumi döntés érvénytelen. Az érvénytelenség megállapítása nem járhat civil szervezet jóhiszeműen már megszerzett és gyakorolt jogainak sérelmével. 8. (1) A Tanács és a Kollégiumok ülései nyilvánosak. A Tanács Elnökének illetve a Kollégium vezetőjének indítványára a Tanács illetve a Kollégium zárt ülésről vagy napirend zárt tárgyalásáról határozhat, ha a személyiségi 2
jogok védelme, adatvédelmi jogi szempont vagy a pályázati eljárással összefüggő tisztességes versenyhelyzet biztosítása ezt indokolja. (2) Az Alapprogram működésének nyilvánosságát külön NCA internetes honlap biztosítja. A bárki által látogatható és használható honlapon kell nyilvánosságra hozni a Tanács és a kollégiumok döntéseit. A döntéshozó szerv kivételes esetben az (1) bekezdésben írt jogvédelmi okból dönthet a nyilvánosságra hozatal mellőzéséről. A honlapon hozzáférhetővé kell tenni az Alapprogram működésével kapcsolatos jogszabályokat, az Alapprogramra és kezelő szervének működésére vonatkozó normatív vagy szerződéses szabályokat, valamint az Alapprogram szervei (Tanács, Kollégiumok) tagjainak nevét. (3) A Bizottság tagjai és a Kormánymegbízott illetve az őt képviselő személy állandó meghívottjai a Tanács és a Kollégiumok üléseinek. Az állandó meghívottak részt vehetnek a zárt ülésen illetve napirend zárt tárgyalásán is. (4) A Kormánymegbízott minden naptári évet követő március 31. napjáig beszámol a Bizottság előtt a Nemzeti Civil Alapprogram előző évi tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. 9. (1) A Tanács, illetve a kollégium tagjának megbízatása megszűnik: a) megbízása hatályba lépésétől számított 3 év elteltével, b) a Kollégium megszűnésével, c) megbízatásának visszavonásával méltatlanná válás, összeférhetetlenség megszüntetése vagy a törvényben meghatározott mértéket meghaladó mulasztás miatt, d) a megbízatásról történő lemondással, e) a tag halálával. (2) A Tanács, illetve a Kollégium tagja megbízatásának visszavonását az őt kijelölő országos civil érdekképviselet vagy annak létrejöttéig az őt kijelölő civil szervezet illetve képviseleti együttműködés a Kormánymegbízottnál bármely okból kezdeményezheti. A Kormánymegbízott ilyen irányú kezdeményezés esetén köteles a tag megbízását visszavonni. (3) A Bizottság által kijelölt személyek megbízatását a Kormánymegbízott a Bizottság erre vonatkozó döntése alapján vonja vissza. (4) A Tanács -, illetve a Kollégium tagja megbízatásáról bármikor, bármely okból a Kormánymegbízotthoz címzett írásbeli bejelentéssel lemondhat. Ilyen esetben a Kormánymegbízott haladéktalanul köteles a törvényben írt eljárás szerint a megüresedett hely betöltéséről gondoskodni. A Bizottság által kijelölt tagok továbbá az országos civil érdekképviselet vagy annak létrejöttéig a civil szervezetek, képviseleti együttműködések által kijelölt tagok esetében a Kormánymegbízott eljárási kötelezettsége a kijelölésre történő felhívás megküldését, illetve a kijelölést követően a haladéktalan megbízást jelenti. 10. (1) Az Alapprogram bevételi forrásai: a) a megelőző költségvetési év befizetett személyi jövedelemadójának 1 %-a, csökkentve a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény 4. -ában megjelölt kedvezményezetteknek ténylegesen kiutalt személyi jövedelemadó hányaddal; b) a jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek, és természetes személyek önkéntes befizetései, adományai; c) jogszabályban meghatározott egyéb bevételek. (2) Az (1) a) pont szerinti forrás időarányos részét a Magyar Államkincstár negyedévenként, a negyedévet követő első hó 20. napjáig biztosítja az Alapprogram számára. (3) A törvény hatályba lépésének évében az (1) bekezdés a) pontja szerinti összeg a törvény hatálybalépéstől számítva a költségvetési év végéig részarányosan illeti meg az Alapprogramot. 3
(4) A jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek és természetes személyek Alapprogram javára történő önkéntes befizetései, adományai közérdekű célú kötelezettségvállalásnak minősülnek. Meghatározott célú vagy feltételhez rendelt befizetések, adományok elfogadásáról az Alapprogram Tanácsa dönt. (5) Az Alapprogram kezelését erre szóló közbeszerzési eljárás eredményeként megbízott alapkezelő látja el, melynek tevékenységét, feladatait e törvény és a végrehajtását szolgáló miniszteri rendelet keretei között a vonatkozó szerződésben és az Alapprogram döntéseiben rögzítettek szerint a kormánymegbízott határozza meg. (6) Az Alapprogram és szerveinek működésére fordított összeg egy naptári évben - ide értve az Alapprogram kezelőjével kapcsolatos összes költséget is - nem haladhatja meg az Alapprogram (1) bekezdés a) pontjában meghatározott forrás 10 %-át. 11. (1) A 10. -ban írt és az Alapprogram rendelkezésére bocsátott összegből kormánymegbízotti keretet kell létrehozni. A kormánymegbízotti keret mértéke az Alapprogram rendelkezésére bocsátott összeg 10 %-a. (2) Az (1) bekezdésben írt keretből a Kormánymegbízott saját hatáskörben felállított kuratórium döntése nyomán nyújt az Alapprogram céljaival összefüggő támogatást a 13. -ban meghatározott civil szervezetek számára. A pályáztatási kötelezettség alól a kormánymegbízotti keret legfeljebb 50 %-a tekintetében a Kormánymegbízott a civil stratégiai célkitűzések megvalósítását szolgáló vagy rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, illetve előre nem látható körülmények vagy indokolt sürgősség esetén felmentést adhat. 12. (1) Az Alapprogram forrást biztosít a civil szervezetek cél szerinti működésének támogatásához és konkrét rendezvényekhez, feladatokhoz. (2) Az Alapprogramból különösen az alábbi célokra teljesíthetők kifizetések: a) civil szervezetek működési költségeinek támogatása; b) a civil szervezet közhasznú tevékenységének támogatása; c) a civil szervezeteket érintő évfordulók, fesztiválok, hazai és határon túli rendezvények támogatása; d) a nemzetközi civil kapcsolatokban jelenlét biztosítása, a hazai és határon túli rendezvényeken, fesztiválokon történő részvétel támogatása; e) a civil szférával kapcsolatos tudományos kutatásoknak támogatása; f) civil szférával kapcsolatos oktatási és tanácsadó, segítő és szolgáltató tevékenység támogatása; g) a civil szférát bemutató prezentációs kiadványok támogatása; h) a nemzetközi tagdíjak; i) a civil szervezetek pályázati önrészeinek finanszírozását segítő mechanizmusok támogatása; j) adományosztó szervezeteknek szóló juttatás a Tanács illetve a kollégiumok normatív döntései alapján történő támogatás-terítésre; k) az Alapprogram működésével kapcsolatos, a kezelő szervtől külön felmerülő költségek fedezése. 13. (1) E törvény alapján az alábbi civil szervezeteknek nyújtható támogatás: a) azon - az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szerinti - társadalmi szervezetnek (kivéve a pártot, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, valamint az egyházi célra felajánlható SZJA 1% hatálya alá eső szervezeteket), amelyet a bíróság a pályázat kiírása vagy a normatív jogosultság megállapítása illetve egyedi elbírálás évének első napja előtt legalább két évvel nyilvántartásba vett, és b) azon alapítványnak (ide nem értve a közalapítványt), amelyet a bíróság a pályázat kiírása vagy a normatív jogosultság megállapítása illetve egyedi elbírálás évének első napja előtt legalább két évvel nyilvántartásba vett, c) azon közhasznú alapítványnak (ide nem értve a közalapítványt) és közhasznú társadalmi szervezetnek, amelyet a bíróság a pályázat kiírása vagy a normatív jogosultság megállapítása illetve egyedi elbírálás évének első napja előtt legalább egy évvel közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett és az alapító okirata illetőleg alapszabálya szerint ezen időtartam alatt a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. c) pontjában meghatározott közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik; továbbá d) azon kiemelkedően közhasznú alapítványnak (ide nem értve a közalapítványt), kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezetnek, amelyet a bíróság a pályázat kiírása vagy a normatív jogosultság megállapítása illetve egyedi elbírálás évének első napjáig kiemelkedően közhasznú szervezetként jogerősen nyilvántartásba vett és az 4
alapszabálya, illetőleg az alapító okirata szerint működésének időtartama alatt a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. c) pontjában meghatározott közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozik. (2) Nem jogosult az Alapprogram működési támogatására az a civil szervezet, amely egyébként megfelel az (1) bekezdésbe foglalt feltételeknek és az éves költségvetési törvény alapján közvetlenül részesül állami költségvetési működési támogatásban. 14. (1) A támogatások általában nyilvános pályázat vagy normatív támogatási döntés szerinti bejelentkezés útján nyerhetők el. A Kollégiumok az egy naptári évben rendelkezésükre álló források legfeljebb 10 %-áról a civil stratégiai célkitűzések megvalósítását szolgáló vagy rendkívüli méltánylást érdemlő esetben, illetve előre nem látható körülmények vagy indokolt sürgősség esetén nyilvános pályázat nélkül határozhatnak. (2) A Tanács Elnöke és a Kollégiumok vezetői gondoskodnak az Alapprogram keretében juttatott támogatásokra vonatkozó döntések folyamatos nyilvánosságra hozataláról. 15. (1) Az Alapprogram terhére a támogatás visszatérítendő és részben vagy egészben vissza nem térítendő formában nyújtható. (2) Az Alapprogram kezelője jogsértő, rendeltetésellenes felhasználás, valamint a támogatási szerződésben rögzített célkitűzésektől, követelményektől eltérő megvalósítás esetén részleges vagy teljes visszatérítési kötelezettséget érvényesíthet a támogatottal szemben. (3) A (2) bekezdés szerinti visszatérítési kötelezettség alá eső támogatás az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény szerinti adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. (5) Az Alapprogram számvevőszéki és költségvetési ellenőrzésére a vonatkozó jogszabályok alapján az arra illetékes szervezetek jogosultak. 16. (1) E törvény alkalmazásában országos civil érdekképviselet a civil szervezetek, szövetségek vagy más civil együttműködési fórumok olyan önszerveződése, amely elsősorban érdekképviseleti célra jött létre, a hét magyarországi régió mindegyike és Budapest Főváros civil szervezeteinek érdekképviseletét demokratikusan alulról szerveződő - legalább megyei, megyei városi, fővárosi kerületi szintű - területi fórumok útján ellátja, s a (4) bekezdésben írt tevékenységi köröknek megfelelő - demokratikusan alulról szerveződő - szakmai érdekképviseleti fórumokkal rendelkezik, legalább a (4) bekezdés a. - e. pontjában írt tevékenységi csoportosításban vagy ennél részletesebb tevékenységi bontásban. (2) Az (1) bekezdés követelményeinek megfelelő több országos civil érdekképviselet létrejötte és működése esetén az e törvényben foglalt jogokat a két vagy több országos civil érdekképviselet megegyezésük szerint gyakorolják. (3) Az (1) bekezdésnek megfelelő országos civil érdekképviselet létrejöttét az érdekképviselet vezető szerve jelenti be írásban a Kormánymegbízotthoz, aki a bejelentést követő 60 napon belül a törvényi feltételek fennállásának vizsgálatát követően felhívja az országos civil érdekképviseletet a törvénynek megfelelő személyi kijelölésekre. Az országos civil érdekképviselet által jelölt tagokat a Kormánymegbízott a tárgyévet követő év első napjától kezdődően bízza meg feladatuk ellátásával. (4) Az (1) bekezdésnek megfelelő országos civil érdekképviselet hiányában az Alapprogram Tanácsába - a Bizottság Elnökének egyetértésével - a Kormánymegbízott kéri fel a civil tagokat a magyarországi hét régióban és a fővárosban, továbbá országos jelleggel működő civil együttműködések jelölésére. A jelölteket úgy kell felkérni, hogy a Tanácsban a civil jelöltek személyében is biztosítva legyen a magyarországi hét régió és Budapest Főváros civil szervezeteinek érdekképviselete, valamint az 1997. évi CLVI. törvény 26. c.) pontjában meghatározott közhasznú tevékenységeket ténylegesen gyakorló civil szervezeti csoportok érdekképviselete legalább az alábbiak szerint: a.) egy személyt a nevelési, oktatási, kulturális, ismeretterjesztő, tudományos és kutatási, kulturális örökség megóvása, műemlékvédelem tevékenységet -, b.) egy személyt az egészségügyi és szociális, gondozási tevékenységet -, c.) egy személyt a környezetvédelem, természetvédelem, állatvédelem, közrend- és közlekedésbiztonság védelme, bűnmegelőzés, önkéntes tűzoltás, mentés, katasztrófa-elhárítás, ár- és belvízvédelem tevékenységet -, 5
d.) egy személyt az emberi és állampolgári jogok védelmével, hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésével, fogyasztóvédelemmel, a gyermek- és ifjúsági szervezetekkel, gyermek- és ifjúságvédelmi -, illetve gyermek- és ifjúsági érdekképviseleti -, nemzeti és etnikai kisebbségekkel, határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységet -, e.) egy személyt a rehabilitációs foglalkoztatást, munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzését és foglalkoztatásának elősegítését -, egészséges életmóddal és sporttal kapcsolatos tevékenységet -, f.) egy személyt az euroatlanti integráció elősegítésével, civil nonprofit szektornak szolgáltatást -, támogatást és adományosztást ténylegesen folytató civil szervezetek, civil együttműködések javaslatára kell felkérni és megbízni. (5) Az (1) bekezdésnek megfelelő országos civil érdekképviselet hiányában a Kollégiumokba a Kormánymegbízott kéri fel és jelöli ki a 3. (1) bekezdés b) pontja szerinti civil tagokat a Kollégium jellegének megfelelő civil szervezetek és civil együttműködések jelölésére. 17. E törvény alkalmazásában: a) közhasznú és kiemelkedően közhasznú alatt a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény által használt fogalmakat -, b) civil szervezet alatt a társadalmi szervezeteket és szövetségeket (kivéve a pártot, munkaadói és munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, valamint az egyházi célra felajánlható SZJA 1% hatálya alá eső szervezeteket) és az alapítványokat (ide nem értve a közalapítványokat) -, c) civil együttműködés alatt a civil szervezetek és a jogi személyiséggel nem rendelkező civil nonprofit szerveződések egymás között kialakított, legalább részben képviseleti célú együttműködési fórumait (például szövetségeket, tömörüléseket, fórumokat, egyesületeket, hálózatokat) -, d) közérdekű célra történő kötelezettségvállalás alatt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 593-596. -ában meghatározottakat -, e) SZJA 1 % alatt a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvényben írtakat f) régió alatt: a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996.évi XXI. Törvény 5. e)pontjának megfelelő tervezési statisztikai (nagy) régió: több megye (főváros) területére kiterjedő, az érintett megyék közigazgatási határával határolt, egybefüggő tervezési, illetve statisztikai területi egység. g) Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, és mostoha- és nevelőszülő, valamint a testvér. (Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. b) pont) kell érteni. 18. (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) Az Országgyűlés felhatalmazza a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert, hogy az Alapprogram kezelésének részletes eljárási szabályait, az ellenőrzés és beszámolás rendjét rendeletben szabályozza. Budapest, 2003. január 6