Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye Integrált Területi Programja 2014-2020 Cím Verzió 1.0 Megyei közgyűlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó határozat száma és dátuma: Finanszírozó operatív program: Érintett földrajzi terület: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Integrált Területi Programja [határozat száma és megnevezése] [határozat megjelenésének dátuma] [dokumentum hivatkozási száma, dátuma] [határozat száma és megnevezése] [határozat megjelenésének dátuma] Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ITP felelős szervezet: ITP felelős szervezet kapcsolattartó: ITP felelős szervezet címe: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat [kapcsolattartó neve, beosztása] [email, telefon] [cím] Nyíregyháza, 2014. október 29. 1
Tartalom 1. Az Integrált területi program (ITP) készítésének célja, tervezésének körülményei... 3 2. Az integrált területi program (ITP) stratégiája és beavatkozási logikája... 6 2.1. ITP beavatkozási logikája és struktúrája... 6 2.2. Az integrált területi program viszonya az uniós, nemzeti és megyei fejlesztési dokumentumokhoz... 9 2.3. Területi célokhoz és térségi fejlesztési szükségletekhez való hozzájárulás... 12 2.4. Az ITP külső kapcsolatrendszere... 12 3. ITP projektcsomagok leírása... 15 3.1. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Integrált Területi Program Gazdaságfejlesztési projektcsomagjai... 15 3.2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Integrált Területi Program Településfejlesztési projektcsomagjai... 29 4. A horizontális elvek érvényesülése az integrált területi program fejlesztéseiben... 44 2
1. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (ITP) KÉSZÍTÉSÉNEK CÉLJA, TERVEZÉSÉNEK KÖRÜLMÉNYEI A 2014-2020-as európai tervezési időszakban a megyei területfejlesztési tervek elkészítése mellett a megyei önkormányzatoknak ki kell dolgozniuk a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programhoz (TOP) kapcsolódó Integrált Területi Programjukat (ITP). A megyei önkormányzatok az ITP-k keretében gazdaságfejlesztéshez és településfejlesztéshez kapcsolódó programokat terveznek a megyei szinten dedikált TOP forrásokra. A TOP elsődleges célja a térségi, decentralizált gazdaságfejlesztés által a foglalkoztatás növelése. A kitűzött célt két fő stratégiai célon keresztül kívánja elérni, amelyek a következők: 1. Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása 2. Vállalkozásbarát város/településfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása A 2014 2020 közötti források területi koordinációjának kereteiről szóló 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozata alapján a 2014-2020 közötti tervezési időszak során a fejlesztések integrációjának és a térségi programoknak a szintjei és beavatkozási egységei a megyék, a megyei jogú városok térségei, a helyi közösségek és települések együttműködésén alapuló kisvárosi térségek, valamint az egyes országos szempontból kiemelten kezelendő speciális, funkcionális térségek. A TOP céljainak és a célokból levezetett prioritásainak megvalósulása decentralizált fejlesztési és tervezési keretek között, a 1115/2013. (III. 8.) Korm. határozatban meghatározott területi egységekhez kapcsolódva fog történni. A TOP forráskeretéből, a területi szinten tervezett fejlesztésekre fordítható területi forrásallokációt az 1298/2014.(V.5.) Korm. határozat tartalmazza megyékre, megyei jogú városaikra és várostérségeikre bontva. (Folyamatban van a határozat módosításának előkészítése az 1431/2014.(VII.31.) Korm. határozat 6. pontja alapján.) Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a 2014-2020-as tervezési időszak alatt a következő területi szinten dedikált forrásokból gazdálkodhat: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gazdaságfejlesztési forrás: 45, 846 milliárd Ft Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településfejlesztési forrás: 23, 949 milliárd Ft A TOP céljainak elérésében a megyéknek, valamint a megyei jogú városoknak kulcsszerepük van. A megyei önkormányzatok összehangolják, koordinálják a megye területén megvalósuló összes tervezési folyamatot. A TOP megvalósításának alapját a megyei önkormányzatok által a 2014-2020- as tervezési időszakra kidolgozott megyei területfejlesztési koncepciók és területfejlesztési programok (stratégiai és operatív programok), valamint az előbbi dokumentumokban meghatározott fejlesztési irányokhoz kapcsolódó, a TOP fejlesztési prioritásaihoz illeszkedő megyei területfejlesztési (uniós) részdokumentumok képezik. A megyei önkormányzatok területfejlesztési és területrendezési feladatait törvényi szinten a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szabályozza. A fenti jogszabályokban foglaltak alapján a megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint koordinációs feladatokat lát el (2011. évi CLXXXIX. törvény 27. ). Továbbá a megyéknek az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióval összhangban területfejlesztési koncepciót, illetve a megyei területfejlesztési koncepció és a megyei területrendezési terv figyelembevételével területfejlesztési programot kell készíteniük (1996. évi XXI. törvény 11. ). Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési tervdokumentumai 2012 és 2014 között készültek el a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet alapján. A megyei területfejlesztési dokumentumok kidolgozására az ÁROP-1.2.11/A-2013 Területfejlesztési tevékenység támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok és a Balatoni Fejlesztési Tanács számára pályázat keretein belül került sor. 3
A 2014-2020-as időszak megyei területfejlesztéshez kapcsolódó dokumentumait a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei közgyűlés az alábbi önkormányzati határozataival fogadta el: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció I. kötet: Előkészítő fázis, Feltáró munkarészek Helyzetelemzés, helyzetértékelés, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció II. kötet: Javaslattevő fázis, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció Területi Hatásvizsgálat című dokumentumokat a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 14/2014 (II. 20.) önkormányzati határozatával elfogadta. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Program Stratégiai Programrész, Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Program Operatív Programrész, Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Területfejlesztési Program Területi Hatásvizsgálat elnevezésű dokumentumokat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 67/2014 (IX. 30.) önkormányzati határozatával elfogadta. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciója a dokumentum kidolgozását megelőző komplex helyzetfeltárásra alapozva nagytávra fogalmazza meg a megye jövőképét, valamint meghatározza hosszútávra a megye átfogó és horizontális céljait. A koncepcióban továbbá kijelölésre kerültek a megye középtávú fejlődését meghatározó stratégiai céljai, amelyek közül tematikus és területi célokat lehet megkülönböztetni. A koncepció 3 területi célján keresztül 5, a területfejlesztés szempontjából együtt kezelendő területi egységet határoz meg a megyében, amelyek a következők: 5. stratégiai cél: Fejlett centrum - a nyíregyházi agglomerációnak, mint gazdasági-foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztése megyeszékhely (Nyíregyháza) 6. stratégiai cél: Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok- a megyei gazdasági decentrumok és járásközpontok funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése megyei decentrumok (Kisvárda-Záhony, Mátészalka, Nyírbátor) és a megye egyéb járásközpontjai 7. stratégiai cél: Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák - a megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése megye vidéki térségei és a megye külső perifériája (A megye külső perifériája területileg egybeesik a Csengeri, Fehérgyarmati, Mátészalkai és a Vásárosnaményi járások területével.) A megyei területfejlesztési program a koncepció céljaihoz kapcsolódó területfejlesztési prioritások mentén ismerteti a megye 2014-2020 közötti területfejlesztését meghatározó operatív intézkedéseit. A területfejlesztési program a teljes tervezés elvét követve több operatív programra tervez, a felmerült fejlesztési igények teljes forráskeretéig. A program operatív munkarészében a területfejlesztési intézkedések részletesen kerülnek bemutatásra, ugyanakkor ezek az intézkedések a legtöbb esetben nem konkrét projektekként funkcionálnak. A területfejlesztési koncepció stratégiai céljai és a területfejlesztési program prioritásai közötti összefüggéseket az 1. ábra szemlélteti. A tervezési folyamat jelen szakaszában a megyék az integrált területi programjaikat készítik el. Az Integrált Területi Program (ITP) az Útmutató a megyei jogú városok integrált területi programjainak kidolgozásához és megvalósításához című iránymutatás alapján a kormányzat által meghatározott TOP forráskerethez igazodó és abból finanszírozható projektcsomagok összessége. A megyék a TOP valamennyi prioritására és intézkedésére jogosultak tervezni ITP gazdaság- és településfejlesztési részprogramjaik keretében. A megye Integrált Területi Program gazdaságfejlesztési és településfejlesztési részprogramjainak létrehozására a megyei területfejlesztési koncepcióihoz és programjaihoz kapcsolódó tervezés folyamán került sor. A tervezés több fázisában történt megyei szintű projektgyűjtés, amelyek az egész megyére kiterjedően, az országos és a megyei területfejlesztési irányokhoz illeszkedő önkormányzati projektek felmérését szolgálták. Mindezek mellett meghatározásra kerültek a megye szempontjából kiemelkedő fontosságú fejlesztési területek (vezérprojektek), amelyek megvalósítása megyei szintű koordinációt és a projektek integráltsága miatt országos szintű támogatást kell, hogy élvezzenek a megvalósítás során. A megyei ITP részprogramjainak kidolgozása tehát a megyei és országos területfejlesztési irányok, a megyei szintű projektgyűjtés, valamint a megyei közgyűlés által elfogadott megyei vezérprojektek figyelembevételével került sor. 4
TERÜLETI TEMATIKUS Stratégiai célok Versenyképes élelmiszergazdaság az agrárgazdaság erősítése fókuszált módon Zöld megye Zöldgazdaság, klímabarát energiagazdálkodás, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás Prioritások 1. A megyei élelmiszergazdaság piacorientált megerősítése 2. Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megteremtése Proaktív megye A megyei szintű gazdasági, társadalmi önszerveződés feltételeinek kialakítása Képzett megye rugalmas szakképzési, felsőoktatás és innovációs környezet kialakítása 3. Komplex megyei menedzsment és marketing tevékenység megvalósítása 4. A megye gazdasági fejlődését elősegítő oktatási és innovációs rendszer kialakítása Fejlett centrum a nyíregyházi agglomerációnak mint gazdasági foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztése Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok a megyei gazdasági decentrumok és járásközpontok funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák a megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése 5. A megyeszékhely komplex, integrált fejlesztése 6. A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése 7. A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése 8. Élhető vidéki térségek megteremtése 9. A külső perifériák felzárkóztatása 10. A leszakadó rétegek ezen belül a romák felzárkóztatása* 1. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye stratégiai céljainak és területfejlesztési prioritásainak kapcsolata 5
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM 2. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM (ITP) STRATÉGIÁJA ÉS BEAVATKOZÁSI LOGIKÁJA 2.1. ITP BEAVATKOZÁSI LOGIKÁJA ÉS STRUKTÚRÁJA Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Integrált Területi Programja a megyei területfejlesztési dokumentumokban meghatározott fejlesztési irányelvekre alapozva, valamint a tervezési időszak alatt végrehajtott projektgyűjtések során felmerült fejlesztési igények alapján 4-4 gazdaság- és településfejlesztési projektcsomagból épül fel. Gazdaságfejlesztési projektcsomagok (GF): GF1: Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása (TOP 1.1) GF2: Megyei turizmusfejlesztés (TOP 1.2, 2.2) GF3: Kis- és középvállalkozások közvetett, közösségi támogatása (TOP 1.1, 1.2, 6.1, 6.2) GF4: Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés (TOP 1.3, 3.1) Gazdaságfejlesztési Részprogram 1. projektcsomag: Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása 3. projektcsomag: Kis- és középvállalkozások közvetett, közösségi támogatása 2. projektcsomag: Megyei turizmusfejlesztés 4. projektcsomag: Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés Településfejlesztési Részprogram 1. projektcsomag: Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése 2. projektcsomag: Települési környezet fenntartható fejlesztése, megyei városrehabilitációk 3. projektcsomag: Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának javítása 4. projektcsomag: Önkormányzati közszolgáltatások minőségének fejlesztése 2. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Integrált Területi Programjának tematikus ábrája 6
Településfejlesztési projektcsomagok (TF): TF1: Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése (TOP 1.4) TF2: Települési környezet fenntartható fejlesztése, megyei településrehabilitációk (TOP 2.1, 4.4, 6.3, 6.4) TF3: Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának javítása (TOP 3.2) TF4: Önkormányzati közszolgáltatások minőségének fejlesztése (TOP 4.1, 4.2, 4.3) A gazdaságfejlesztési és a településfejlesztési projektcsomagok részprogramon és programon belüli kapcsolatait a 2. és 3. ábrák szemléltetik. A projektcsomagokat a megyei projektgyűjtés során beérkezett projektek alkotják. A projektek illeszkedésének vizsgálata a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program 5.0 verziója alapján lett elvégezve. A projektcsomagok projektjei között prioritási sorrend nem lett felállítva. A projektcsomagokat alkotó projektek a megyei forráskeret összegét túllépik. 7
Településfejlesztési projektcsomagok Gazdaságfejlesztési projektcsomagok 1. projektcsomag: Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása 2. projektcsomag: Megyei turizmusfejlesztés 3. projektcsomag: Kis- és középvállalkozások közvetett közösségi támogatása 4. projektcsomag: Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés 1. projektcsomag: Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése 2. projektcsomag: Települési környezet fenntartható fejlesztése, megyei településrehabilitációk 3. projektcsomag: Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságán ak javítása 4. projektcsomag: Önkormányzati közszolgáltatások minőségének fejlesztése Gazdaságfejlesztési projektcsomagok Településfejlesztési projektcsomagok 1. projektcsomag: Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása 2. projektcsomag: Megyei turizmusfejlesztés 3. projektcsomag: Kis- és középvállalkozások közvetett közösségi támogatása 4. projektcsomag: Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés 1. projektcsomag: Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése 2. projektcsomag: Települési környezet fenntartható fejlesztése, megyei településrehabilitációk 3. projektcsomag: Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának javítása 4. projektcsomag: Önkormányzati közszolgáltatások minőségének fejlesztése 3. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Integrált Területi Program projektcsomagjai közötti összefüggések 8
2.2. AZ INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM VISZONYA AZ UNIÓS, NEMZETI ÉS MEGYEI FEJLESZTÉSI DOKUMENTUMOKHOZ 2.2.1. Az illeszkedés és hozzájárulás a megyei területfejlesztési koncepcióhoz, programhoz és célkitűzésekhez Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciójában meghatározott stratégiai célokban és a hozzájuk kapcsolódó területfejlesztési prioritásokban megfogalmazott célokat a megye a következő tervezési időszak alatt a megyei ITP projektcsomagjait alkotó projektek megvalósulásával kívánja részben elérni. Az ITP projektcsomagok tartalmát képező projektek a megyei területfejlesztési dokumentumokban megfogalmazott irányelvekkel szoros kapcsolatban vannak. Az ITP gazdaság- és településfejlesztési projektcsomagjai és a megyei területfejlesztési koncepció céljai, valamint a területfejlesztési program prioritásai között a következő kapcsolatokat lehet beazonosítani: A megyei ITP gazdaságfejlesztési projektcsomagjai közül a GF2 Megyei turizmusfejlesztés és GF3 Kis- és középvállalkozások közvetett közösségi támogatása projektcsomagok és a 3. tematikus prioritás Proaktív megye - A megyei szintű gazdasági, társadalmi önszerveződés feltételeinek kialakítása között mutatható ki erőteljes kapcsolat. A GF2 projektcsomag a megyei turisztikai marketingstratégia kidolgozásán és megvalósításán keresztül, a GF3 projektcsomag egy megyei szintű befektetés-ösztönzési program kialakításán, a program végrehajtását támogató szervezeti háttér kiépítésén keresztül erősíti a megye proaktív jellegét. A tematikus településfejlesztési projektcsomagok közül a TF1 Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése, a TF2 Települési környezet fenntartható fejlesztése, megyei településrehabilitációk és a TF3 Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának javítása projektcsomag kapcsolódnak valamelyik megyei tematikus prioritáshoz. A megyei ITP projektcsomagjainak területi prioritásokkal való kapcsolata igen szoros. A területfejlesztési program 5. prioritása (A megyeszékhely komplex, integrált fejlesztése) Nyíregyháza megyei jogú város fejlesztési irányait határozza meg a következő tervezési időszakra. Igaz, a megyei ITP projektcsomagjai elsősorban a megye megyei jogú városokon kívül eső területeinek a fejlesztését kell, hogy szolgálják, ugyanakkor Nyíregyháza megyei gazdaságfejlesztésben betöltött szerepe miatt a megyei gazdaságfejlesztés szerves részét kell, hogy képezzék a megyeszékhelyen megvalósuló projektek is. Az ITP gazdaságfejlesztési projektcsomagjait alkotó projektek hozzájárulnak a koncepció 5. területi céljában (Fejlett centrum - a nyíregyházi agglomerációnak mint gazdasági-foglalkoztatási, közszolgáltatási és kulturális centrumnak a fejlesztése) foglaltak megvalósulásához. A megyeszékhely településfejlesztéshez kapcsolódó projektjeit Nyíregyháza Megyei Jogú Város Integrált Területi Programja 2014-2020 tartalmazza. A területfejlesztési koncepció 6. stratégiai célhoz (Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok- a megyei gazdasági decentrumok és járásközpontok funkcióbővítése és összehangolt fejlesztése) kapcsolódó két területi prioritása szoros összefüggést mutat a gazdaság- és a településfejlesztési projektcsomagokkal egyaránt. A 6. prioritás (A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése) esetében a decentrumok gazdaságfejlesztésének kiemelt jelentősége miatt a kapcsolat a gazdaságfejlesztési projektcsomagokkal erőteljesebb. A járásközpontok fejlesztését célként kitűző 7. prioritásban (A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése) kiemelt célként a járásközpontok szolgáltatásainak fejlesztése jelenik meg, ezért a prioritás megvalósítását elsősorban a településfejlesztési projektcsomagok tartalmát alkotó projektek szolgálják. A megye vidéki térségeinek és külső perifériájának fejlődését (7. stratégiai cél: Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák - a megye külső perifériáinak komplex felzárkóztatása és a vidéki térségek integrált fejlesztése) a turizmus és közlekedési kapcsolatok fejlesztésén keresztül a GF2 és GF4 gazdaságfejlesztési projektcsomagok, valamint a települési szolgáltatások fejlesztésén és a szegregált területek rehabilitációján keresztül a TF2 és TF4 településfejlesztési projektcsomagok szolgálják. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Integrált Területi Programjában meghatározott gazdaság- és településfejlesztési projektcsomagok illeszkedését a megyei területfejlesztési program prioritásaihoz az 4. ábra ismerteti. 9
Településfejlesztési projektcsomagok Gazdaságfejlesztési projektcsomagok 1. A megyei élelmiszergazdaság piacorientált megerősítése 2. Hatékony környezetgazdálkodás és klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megteremtése 3. Komplex megyei menedzsment és marketing tevékenység megvalósítása 4. A megye gazdasági fejlődését elősegítő oktatási és innovációs rendszer kialakítása 5. A megyeszékhely komplex, integrált fejlesztése 6. A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése 7. A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése 8. Élhető vidéki térségek megteremtése 9. A külső perifériák felzárkóztatása 10. A leszakadó rétegek ezen belül a romák felzárkóztatása Kapcsolat erőssége Területfejlesztési program prioritásai gyenge erős 1. projektcsomag: Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása 2. projektcsomag: Megyei turizmusfejlesztés 3. projektcsomag: Kis- és középvállalkozások közvetett közösségi támogatása 4. projektcsomag: Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés 1. projektcsomag: Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése 2. projektcsomag: Települési környezet fenntartható fejlesztése, megyei településrehabilitációk 3. projektcsomag: Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának javítása 4. projektcsomag: Önkormányzati közszolgáltatások minőségének fejlesztése 4. ábra: A megyei Integrált Területi Program projektcsomagjai és a megyei területfejlesztési program prioritásai közötti összefüggések 10
2.2.2. Illeszkedés és hozzájárulás a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban rögzített uniós és nemzeti célkitűzésekhez Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ITP-jében meghatározott 4 gazdaságfejlesztési és 4 településfejlesztési projektcsomagok közvetlenül járulnak hozzá a TOP két stratégiai céljának megvalósulásához, valamint a TOP prioritásainál megfogalmazott beruházási prioritásokhoz kapcsolódó egyedi célkitűzésekhez. Az ITP gazdaságfejlesztési projektcsomagjai és a TF1 településfejlesztési projektcsomag a TOP 1. stratégiai céljához (Gazdaságélénkítéshez és foglalkoztatási szint növeléséhez szükséges helyi feltételek biztosítása), az ITP többi településfejlesztési projektcsomagja a TOP 2. stratégiai céljához (Vállalkozásbarát város/településfejlesztés, az életminőség és társadalmi összetartozás javításához szükséges helyi feltételek biztosítása) kapcsolódnak. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei ITP gazdaságfejlesztési projektcsomagjai, valamint a TF1 Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése településfejlesztési projektcsomagja egyértelműen kapcsolódnak az Európai Unió 8. tematikus céljához ((8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése) a projektcsomagok gazdaságfejlesztési fókuszán keresztül. E projektcsomagok a tematikus célhoz kapcsolódó adott beruházási prioritásokon keresztül két egyedi célkitűzés megvalósulását szolgálják, amelyek a következők: (1.A) Térségi gazdasági környezet fejlesztése a gazdasági aktivitás növelése érdekében (6.A) A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése A GF2 Megyei turizmusfejlesztés projektcsomag integrált megközelítése miatt a turisztikai szolgáltatások fejlesztése mellett, a települések turisztikai szempontból vonzerőként funkcionáló természeti és kulturális örökségének megőrzését és fejlesztésit is magában foglalja. Az integráltságból adódóan a projektcsomag a 6. tematikus célhoz ((6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása) is kapcsolódik. A tematikus célhoz kapcsolódó (c) beruházási prioritáson keresztül a (2.B) A kulturális és természeti örökségre épülő turizmusban rejlő térségi potenciál kiaknázása egyedi célkitűzés elérését szolgálja. A GF4 Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés projektcsomag együtt kezeli a gazdaságfejlesztést szolgáló munkaerő mobilitás ösztönzéshez, valamint a fenntartható, környezetbarát közlekedésfejlesztéshez kapcsolódó projekteket. A projektcsomag a 4. tematikus cél ((4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban) (e) beruházási prioritásán keresztül a (3.A) Környezetbarát közlekedési rendszerek fejlesztése és a fenntartható közösségi mobilitás elősegítése egyedi célkitűzés eléréséhez járul hozzá. A településfejlesztési projektcsomagok közül TF2 Települési környezet fenntartható fejlesztése, megyei településrehabilitációk projektcsomag a 6. tematikus célhoz ((6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása), valamint a 9. tematikus célhoz ((9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem) kapcsolódik. A projektcsomag a településfejlesztést komplexen kezeli, a projektcsomag keretében ERFA és ESZA típusú projektek is megvalósulnak. A projektcsomag a következő egyedi célkitűzések megvalósulását szolgálják: (2.A) Vállalkozások és lakosság számára vonzó települési környezet kialakítása (4.B) A leromlott városi területeken és városi külterületeken élő alacsony státuszú családok, romák életkörülményeinek javítása (6.B) A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú családok, romák életesélyeinek javítása (6.C) Társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten A TF3 Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának javítása projektcsomag a 4. tematikus cél ((4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban) (c) beruházási prioritásán keresztül a (3.B) A települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése egyedi célkitűzés eléréséhez járul hozzá. 11
TF4 Önkormányzati közszolgáltatások minőségének fejlesztése projektcsomag a 9. tematikus célhoz ((9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem) kapcsolódik, a tematikus cél (a) beruházási prioritásán keresztül a (4.A) Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése egyedi célkitűzés megvalósulásához járul hozzá. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Integrált Területi Programjában meghatározott gazdaság- és településfejlesztési projektcsomagok illeszkedését a TOP prioritásaihoz, intézkedéseihez, a TOP-ban meghatározott EU-s tematikus célkitűzésekhez és beruházási prioritásokhoz, valamint a beruházási prioritásokhoz kapcsolódó egyedi célkitűzésekhez az 5. ábra ismerteti. 2.3. TERÜLETI CÉLOKHOZ ÉS TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEKHEZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁS A fejezet kidolgozás alatt. Az ITP projektek megyei területi célokhoz való illeszkedését az 1.1 projekt összesítő táblázat melléklet tartalmazza részletesen. 2.4. AZ ITP KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE A fejezet kidolgozása a végső ágazati, valamint megyei jogú városi ITP projektcsomagok ismeretének hiányában nem releváns 12
Gazdaságfejlesztési projektcsomagok Kapcsolódó TOP prioritás és intézkedés Kapcsolódó EU tematikus cél Kapcsolódó EU beruházási prioritás A beruházási prioritásokhoz kapcsolódó egyedi célkitűzések 1. projektcsomag: Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása TOP 1.1 (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése (b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását 1.A Térségi gazdasági környezet fejlesztése a gazdasági aktivitás növelése érdekében 2. projektcsomag: Megyei turizmusfejlesztés TOP 1.2 (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése (b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását 1.A Térségi gazdasági környezet fejlesztése a gazdasági aktivitás növelése érdekében TOP 2.2 (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása (c) a természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése 2.B A kulturális és természeti örökségre épülő turizmusban rejlő térségi potenciál kiaknázása 3. projektcsomag: Kis- és középvállalkozások közvetett, közösségi támogatása TOP 1.1, 1.2 TOP 6.1, 6.2 (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése (b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását (i) munkaerő-piaci hozzáférés a munkakeresők és az inaktív személyek számára többek között helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén 1.A Térségi gazdasági környezet fejlesztése a gazdasági aktivitás növelése érdekében 6.A A foglalkoztathatóság javítása és a helyben, a helyi és térségi gazdasági szereplők által foglalkoztatottak számának növelése 4. projektcsomag: Munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló, környezetbarát közlekedésfejlesztés TOP 1.3 TOP 3.1 (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése (4) az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaságra való (b) a foglalkoztatásbarát növekedés elősegítése a saját belső potenciál kifejlesztése által, az adott területeket érintő területi stratégia részeként, beleértve a hanyatló ipari régiók átalakítását, valamint az egyes természeti és kulturális erőforrások fejlesztését, illetve az ezekhez való hozzáférhetőség javítását (e) alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó stratégiák támogatása valamennyi területtípuson, de különösen a városi 1.A Térségi gazdasági környezet fejlesztése a gazdasági aktivitás növelése érdekében 3.A Környezetbarát közlekedési rendszerek fejlesztése és a 13
Településfejlesztési projektcsomagok áttérés támogatása minden ágazatban területeken, ideértve a fenntartható multimodális városi mobilitást és a kárenyhítést előmozdító alkalmazkodási intézkedések támogatását fenntartható közösségi mobilitás elősegítése 1. projektcsomag: Gyermekjóléti alapellátáshoz, valamint óvodai ellátáshoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése TOP 1.4 (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás ösztönzése (c) helyi fejlesztési kezdeményezések és szomszédos szolgáltatásokat nyújtó struktúrák támogatása munkahelyek teremtése érdekében 1.B Kisgyermekesek munkaerőpiacra történő visszatérését segítő szolgáltatások bővítése TOP 2.1 (6) a környezet megőrzése és védelme, valamint a forráshatékonyság támogatása (e) a városi környezetfejlesztést, a városok megújítását, a rozsdaövezetek (köztük a átalakuló használatú területek) helyreállítását és szennyezésmentesítését és a légszenynyezettség csökkentését célzó intézkedések, valamint a zajcsökkentési intézkedések támogatása 2.A Vállalkozások és lakosság számára vonzó települési környezet kialakítása 2. projektcsomag: Települési környezet fenntartható fejlesztése, megyei településrehabilitációk TOP 4.4 TOP 6.3, 6.4 (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem (b) a városi és vidéki területeken élő, rászoruló közösségek fizikai rehabilitációjának, valamint gazdasági és társadalmi fellendülésének támogatása (i) az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében 4.B A leromlott városi területeken és városi külterületeken élő alacsony státuszú családok, romák életkörülményeinek javítása 6.B A leromlott városi területeken élő alacsony státuszú családok, romák életesélyeinek javítása 6.C Társadalmi aktivitás, társadalmi összetartozás növelése helyi szinten 3. projektcsomag: Önkormányzati tulajdonú épületek energiahatékonyságának javítása TOP 3.2 (4) az alacsony szén-dioxidkibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban (c) az energiahatékonyság, az intelligens energiahasználat és a megújuló energiák felhasználásának támogatása a közcélú infrastruktúrákban, beleértve a középületeket és a lakóépületeket is 3.B A települési önkormányzatok energiahatékonyságának fokozása és a megújuló energiaforrások részarányának növelése 4. projektcsomag: Önkormányzati közszolgáltatások minőségének fejlesztése TOP 4.1, 4.2, 4.3 (9) a társadalmi együttműködés előmozdítása, a szegénység és mindenfajta diszkrimináció elleni küzdelem (a) beruházás a nemzeti, regionális és helyi fejlődést szolgáló egészségügyi és szociális infrastruktúrába, az egészségügyi státuszbeli egyenlőtlenségek csökkentése, valamint átállás az intézményi szolgáltatásokról a közösségi alapú szolgáltatásokra 4.A Önkormányzati közszolgáltatások hozzáférhetőségének és minőségének fejlesztése 5. ábra: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Integrált Területi Program projektcsomagjai és az EU-s tematikus célok, beruházási prioritások és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program intézkedései közötti összefüggések 14
3. ITP PROJEKTCSOMAGOK LEÍRÁSA 3.1. SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE INTEGRÁLT TERÜLETI PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROJEKTCSOMAGJAI 1. gazdaságfejlesztési projektcsomag: Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása Projektcsomag sorszáma (azonosítója): Projektcsomag megnevezése: GF1 Munkahelyteremtés infrastrukturális feltételeinek biztosítása A projektcsomag célja: A projektcsomag a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció két stratégiai területi cél (5. területi cél: Fejlett centrum, 6. területi cél: Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok) gazdaságfejlesztési célkitűzéseinek megvalósítását biztosítja. A stratégiai célok elérése mellett a projektcsomag a területfejlesztési program két területi prioritásának megvalósulását is szolgálja: 5. prioritás: A megyeszékhely komplex integrált fejlesztése, 6. prioritás: A megye versenyképes decentrumainak fejlesztése. A projektcsomag célja a megye gazdaságának versenyképessé tétele a hazai és a nemzetközi piacokon egyaránt. Ennek egyik elsődleges feltétele, hogy a megye gazdasági teljesítmény alapján kiemelkedő településein az iparterületek fejlesztése megfelelő színvonalú legyen. A megyei célok elérése érdekében a települések iparterület fejlesztési projektjei közül kulcsprojektként kiemelkednek a megyeszékhely, Nyíregyháza és a megyei területfejlesztési koncepcióban meghatározott decentrum települések (Kisvárda-Záhony, Mátészalka, Nyírbátor) javaslatai. A projektcsomag TOP célkitűzéseihez kapcsolódó indikátorok teljesüléséhez való hozzájárulása: Indikátor megnevezése Bázis érték Célérték Foglalkoztatottak (15-64 éves) száma a közszféra adatai nélkül A tervezés jelen fázisában nem releváns. A tervezés jelen fázisában nem releváns. A projektcsomag tartalma: A megye városi jogállású településein a meglévő vagy új ipari területek fejlesztése, létrehozása Az ipari területek közművesítése, infrastrukturális fejlesztése Az ipari területek megközelíthetőségének, közlekedési kapcsolatainak fejlesztése A fejlesztések megalapozottsága, szükségletek azonosítása a megyei program alapján: A megye fejlesztésének különösen a versenyképes gazdaság fejlesztésének motorja egy erős centrumtelepülés. Nyíregyháza az agglomerációs településeivel szorosan együttműködve - alkalmas ennek a funkciónak a betöltésére, és jelentős szerepet játszhat a megye dinamizálásában. A nyíregyházi agglomeráció mint centrum mellett a megye egészének fejlesztésében fontos szerepet játszanak a megyei gazdasági decentrumok. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye decentrumai Mátészalka, Nyírbátor, Kisvárda-Záhony (ez utóbbi tervezési szempontból együttesen kezelendő). Integrált projektcsomag esetében a kulcsprojekt vagy - projektek azonosítása és indoklása: Kulcsprojekt: Nyíregyháza és a megyei decentrumok (Kisvárda-Záhony, Mátészalka, Nyírbátor) ipari területeinek a fejlesztése 15
Támogató projektek: Járásközpontok és egyéb városi jogállású települések ipari területeinek fejlesztése A projektcsomag tartalma részletesen: A projektcsomag a TOP 1.1 intézkedéshez illeszkedő iparterületek fejlesztéséhez kapcsolódó projekteket tartalmaz. A projektcsomagba sorolt projektek az iparterületek infrastrukturális fejlesztése mellett, új ipari területek kialakítását, a területek megközelíthetőségének javítását, inkubátorházak fejlesztését tartalmazzák. Az egyes projektek függőségi viszonya a csomag további elemeivel A projektek kiegészítő jellegűek. Projektcsomag költségigénye: 7.582,0 millió Ft Projektcsomag ütemezése: 2014-2020 között Projektcsomag keretében tervezett projektek előkészítettsége: Döntően projektötletek, melyekhez semmilyen terv vagy megvalósíthatósági tanulmány nem készült még. A projektcsomaghoz kapcsolódó kimeneti mutatók: Támogatásban részesülő vállalkozások száma Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál A vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás (vissza nem térítendő támogatás) A projektek térbeli kapcsolódása, a tervezett projektek térképi ábrázolása: A projektcsomag projektjei által érintett települések járásonként: Érintett járás Érintett település(ek) Baktalórántházai járás Baktalórántháza Csengeri járás Csenger Fehérgyarmati járás Fehérgyarmat Ibrányi járás Ibrány, Nagyhalász Kemecsei járás Kemecse Kisvárdai járás Fényeslitke Mátészalkai járás Mátészalka, Nagyecsed Nagykállói járás Balkány, Nagykálló Nyírbátori járás Nyírbátor Nyíregyházi járás Nyíregyháza, Újfehértó Tiszavasvári járás Tiszalök Vásárosnaményi járás Nyírmada, Vásárosnamény Záhonyi járás - A projektcsomag projektjei által érintett települések térképi ábrázolása: 16
17
2. gazdaságfejlesztési projektcsomag: Megyei turizmusfejlesztés Projektcsomag sorszáma (azonosítója): Projektcsomag megnevezése: GF2 Megyei turizmusfejlesztés A projektcsomag célja: A projektcsomag Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztési koncepciójának több stratégiai céljához is kapcsolódik. A Proaktív megye (3) stratégiai célhoz a projektcsomag kulcsprojektjei kapcsolódnak. A támogató projektek esetében a területi rendezőelv érvényesül, ezáltal a Megyei turizmusfejlesztés projektcsomag az összes területi stratégiai cél megvalósulására hatással van: Fejlett centrum (5), Dinamizálódó decentrumok és szolgáltató járásközpontok (6), Élhető vidék és felzárkózó külső perifériák (7). A projektcsomag közvetlen hatást gyakorol a következő megyei fejlesztési prioritások megvalósíthatóságára: Komplex megyei menedzsment és marketing tevékenység megvalósítása (3); A megyeszékhely komplex, integrált fejlesztése (5); A megye járásközpontjainak és kisvárosainak funkcióbővítő fejlesztése (7); Élhető vidéki térségek megteremtése (8); A külső perifériák felzárkóztatása (9). A megyei turizmusfejlesztés projektcsomag célja Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a turizmus gazdasági szerepének és súlyának növelése. A turizmusnak interszektorális jellegéből adódóan erőteljes területfejlesztési funkciója van. Multiplikátor hatása révén, a turizmusnak egyszerre vannak gazdasági (jövedelemtermelés, munkahelyteremtés, vállalkozásfejlesztés, gazdasági szerkezetátalakítás előmozdítása) társadalmi (demográfia folyamatok alakítása, életminőség javítása) és kulturális (területi identitás erősítése, épített és természeti örökség revitalizációja, imázsalakítás, közművelődés) hatásai. A projektcsomag célja a megyei idegenforgalom versenyképességnek erősítése mellett a turizmus multiplikátorhatásainak a kiaknázása. A projektcsomag TOP célkitűzéseihez kapcsolódó indikátorok teljesüléséhez való hozzájárulása: Indikátor megnevezése Bázis érték Célérték Foglalkoztatottak (15-64 éves) száma a közszféra adatai nélkül Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (külföldi + belföldi) A tervezés jelen fázisában nem releváns. A tervezés jelen fázisában nem releváns. A tervezés jelen fázisában nem releváns. A tervezés jelen fázisában nem releváns. A projektcsomag tartalma: Turisztikai keresletélénkítést szolgáló marketing akciók Épített örökségelemek, műemléki értékek revitalizálása és látogatóbarát fejlesztése (történelmi emlékhelyek, kastélyok, kúriák, szakrális értékek, régészeti emlékek helyreállítása és bemutathatóságuk javítása, épített örökség turisztikai célú hasznosításának előmozdítása, történelmi városmagok, településközpontok fejlesztése) Természeti értékek megőrzését és bemutathatóságát szolgáló fejlesztések (tanösvények, kastélyparkok, történeti kertek, természetvédelmi területek, szabadidő parkok, természeti értékek turisztikai hasznosításának ösztönzése) Szellemi örökség megőrzését és bemutathatóságát szolgáló fejlesztések (irodalmi emlékhelyek, néprajzi értékek, helyi és gasztronómiai értékek bemutathatóságának javítását szolgáló infrastrukturális és látogatóbarát fejlesztések) Kerékpáros turizmus infrastruktúráinak hálózatos fejlesztése és azt kiszolgáló szolgáltatások fejlesztése (a meglévő hálózatok szolgáltatási kínálatának bővítése, a hiányzó hálózati elemek megteremtése, turisztikai vonzerők közötti kerékpáros közlekedés bővítése, kerékpárosokat kiszolgáló szolgáltatások fejlesztése) 18
Vízi turizmus hálózatos fejlesztése és az azt kiszolgáló szolgáltatások korszerűsítése, gyógydesztinációk, fürdőhelyek fejlesztése (kikötők, fogadóterek, gyógyfürdők, strandok, üdülőhelyek, üdülőövezetek korszerűsítése, szolgáltatási minőségének javítása) Lovas turizmus fejlesztése Falusi turizmus minőségi fejlesztése Kulturális fesztiválok infrastrukturális feltételeinek javítása és a programok minőségi fejlesztése Szálláshely kínálat bővítése és korszerűsítése (kereskedelmi és magánszálláshelyek, közösségi szálláshelyek fejlesztése) Turisztikai információs pontok bővítése, turisztikai centrumok kialakítása, kölcsönzők létrehozása Tematikus és zarándokutak fejlesztése A fejlesztések megalapozottsága, szükségletek azonosítása a megyei program alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vonzerejének és idegenforgalmi versenyképességének növelése nagymértékben múlik a térségben működő attrakciókon, vonzerőkön. A térség turizmusának alacsony versenyképességét egyrészt az okozza, hogy hiányoznak azok a vonzerők, amelyek nemzetközi jelentőségűek lennének, a térség egyetlen attrakciója sem alkalmas arra, hogy önmagában megfelelő létszámú keresletet generáljon és hosszú tartózkodási időt biztosítson. Ebből eredően kiemelt fontosságú a turisztikai kínálat hálózatosodásának megteremtése. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye adottságai kifejezetten jók a kulturális turizmus területén, de nem megfelelően hasznosítjuk vagy nem megfelelően aknázzuk ki a benne rejlő potenciálokat. A megyei turizmus általános problémái között többek között szerepel a komplex, élményt kínáló turisztikai termékek hiánya. A megváltozott turistaigények jelentős kihívásokat támasztanak a vonzerők számára, amelyhez csak nehezen tudnak alkalmazkodni az attrakciók. A valódi kihívást az élménygazdaságba történő átmenet jelenti a térségnek, vagyis a kínálati oldal jellegének megváltoztatása, élményközpontúvá tétele. Nincsenek minőségi szálláshelyek a megyeszékhelyen kívül, az elsődleges szuprastruktúrák minőségi problémákkal küszködnek, komoly gondot jelentenek a szálláshely kapacitás hiányai is. A másodlagos szuprastruktúrák hiányosak a megye területén. Szintén komoly problémát jelent a térség turisztikai kínálatának ismertségének viszonylag alacsony szintje, a turizmus marketingje elaprózódottnak, esetlegesnek és változó intenzitásúnak mondható Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén, inkább fejlesztési projektekhez köthetőek. További kedvezőtlen jelenség a turizmusban dolgozók szakmai képzettségének nem megfelelő szintje, valamint a kulturális és a turisztikai szféra szereplői közötti együttműködés elégtelensége. Nincsenek olyan marketing és turisztikai információs rendszerek, amelyek javítanának a turisztikai szereplők információellátottságán. A turizmusfejlesztés a külső perifériák esetében túlmutat az ágazat fejlesztésén. A megye perifériális, válságövezeteiben kifejezetten alkalmazható területfejlesztési eszközzé válhat a turizmus középtávon, a Szatmár-Beregi terület ugyanis rendelkezik olyan adottságokkal, amelyek unikális turisztikai termékké alakíthatóak. Mivel ebben a térségben kevés gazdaság ágazat képes megerősödni, a térség nem vonz befektetőket, alacsony a kkv-k aránya, a turizmus fejlesztése itt erre a kényszerhelyzetre való reagálást is jelenti. A turizmusfejlesztés a Szatmár-beregi térségben tehát területfejlesztési kérdés is. A projektcsomagnak egyszerre kell teát reagálnia a turisztikai kínálat versenyképességének javításán és a turisztikai kereslet növelésén. A vonzerőfejlesztések esetében a hálózatosodás előmozdítása, komplex turisztikai termékek fejlesztése és az élményorientált attrakciófejlesztés jelenti a legfontosabb fejlesztéspolitikai irányokat. A helyzetfeltárás alapján kiemelt terület a turisztikai szolgáltatások (elsődleges és másodlagos szuprastruktúrák) számának és minőségének fejlesztése. A harmadik kulcsterület a turisztikai kereslet élénkítése, amelyre Szabolcs-Szatmár-Bereg megye esetében önálló kulcsprojekt indul. Integrált projektcsomag esetében a kulcsprojekt vagy - projektek azonosítása és indoklása: Kulcsprojektek: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye önálló gazdaságfejlesztési projektcsomagot dolgoz ki a megyei turizmusfejlesztésre. A projektcsomag keretében két kulcsprojekt került kijelölésre, amelyet a TOP finanszírozna: 19
Megyei turisztikai marketingstratégia kidolgozása Megyei turisztikai marketingstratégia végrehajtása Támogató projektek: A fenti két kulcsprojekten kívül a projektcsomag többi projektje támogató projektnek minősül. A projektcsomag tartalma részletesen: A projektcsomagban Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turisztikai versenyképességének javítását célzó fejlesztéseket tartalmazza. A projektcsomag kulcsprojektjei a turisztikai kereslet élénkítését és projektcsomag támogató projektjei pedig a turisztikai kínálat fejlesztését célozzák. A támogató projektjavaslatok többsége a kulturálisturizmus, aktívturisztikai (kerékpáros, vízi, lovas), ökoturizmus és az egészségturisztikai vonzerők és szolgáltatásosok fejlesztését támogatja. A fejlesztések egy másik csoportja a turisztikai szuprastruktúrák fejlesztését célozza, elsősorban kereskedelmi, magán és közösségi szálláshelyek fejlesztésével, turisztikai információs centrumok (turisták szükségleteit kiszolgáló szolgáltatások) kialakításával. A fejlesztések harmadik csoportja a vonzerők közötti kapcsolatok erősítését, hálózatba szervezését segíti, tematikus útvonalak, túraútvonalak (vízi, gyalogos, kerékpáros) fejlesztésével. Az egyes projektek függőségi viszonya a csomag további elemeivel: A kulcsprojektek a projektcsomag soft elemeit tartalmazzák, még a támogató projektek nagy része az infrastrukturális fejlesztéseket integrálja. A projektcsomag hálózatos projektjeinek összehangolása rendkívül indokolt a szinergiák biztosítása érdekében. Hálózatos projektek közé tartoznak a kerékpáros turizmus, vízi turizmus fejlesztését támogató projektek, illetve a tematikus utak, zarándokutak fejlesztését segítő fejlesztések. A projektek priorizálásakor azonosítani szükséges, hogy melyik fejlesztések szolgálják leginkább az adott nagy desztináció idegenforgalmi vonzerejének növekedését, melyek a desztináció fejlesztésének legfontosabb beruházásai és melyek. A projektek térbeli kapcsolódása, a tervezett projektek térképi ábrázolása: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területfejlesztési koncepciójában meghatározásra kerültek úgynevezett idegenforgalmi magterületei a megyének. A helyzetfeltárás vizsgálatainak tükrében Szabolcs-Szatmár-Bereg megye idegenforgalmának négy nagy magterülete azonosítható, amelyek alapján körvonalazódnak a megye turisztikai nagy desztinációi, kisrégiói: Nyírségi desztináció, Szatmár-beregi kultúrtáj, Nyíri-Mezőség desztináció és a rétközi desztináció. A turisztikai fejlesztések közötti szinergiák erősítését ez a területi szemlélet hivatott elősegíteni. A beérkezett projektjavaslatok többsége korrelációban van a fenti területi összefüggésekkel, a projektjavaslatok részei valamelyik turisztikai desztinációnak. A beérkezett projektjavaslatok esetében a legerősebb koncentráció a szatmár-beregi kultúrtáj területén figyelhető meg. Ide tartoznak a fehérgyarmati, a vásárosnaményi, a csengeri és a mátészalkai járás települései. A vásárosnaményi járásból 9 településről, fehérgyarmati járásból 17 településről, a csengeri járásból 2 településről, a mátészalkai járásból pedig 7 településről érkeztek be projektjavaslatok. A nyírségi desztinációhoz tartoznak a nyíregyházi, a nagykállói, a nyírbátori és a baktalórántházai járások. A nyíregyházi járásból három településről, a nagykállói járásból két településről, a nyírbátori járásból 4 településről, a baktalórántházai járásból 5 településről érkeztek be projektjavaslatok. A Nyíri Mezőség desztináció területéhez tartozik a tiszavasvári járás teljes területe és a nyíregyházi járás egy része. A tiszavasvári járás területéről három településnek érkezett be projektjavaslata. Végül a rétközi desztináció területéhez tartozó ibrányi, kemecsei, kisvárdai és záhonyi járások közül a kisvárdai járásból 10 településeiről, a záhonyi, kemecsei és ibrányi járás területéről 3-3-3 településről érkezett be projekt javaslat. Projektcsomag költségigénye: 23.581,59 millió Ft Projektcsomag ütemezése: 2014-2020 között Projektcsomag keretében tervezett projektek előkészítettsége: A projektcsomagban lévő projektek megközelítőleg 60% csak a projekt ötlet szintjén áll. A benyújtott projektjavaslatok 6% semmilyen adatot nem tartalmazott a készenlétiség állapotra. A beadott projektjavaslatok 10%-nál már folyamatban vannak a tervek, engedélyek beszerzése, vagyis 20