SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Gödöllő

SZENT ISTVÁN EGYETEM Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Gödöllő TANULMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ az állattenyésztő mérnöki alapszakon 2010/2011. tanév 2010. szeptember 1

Holnapunknak minden kulcsa két kezedben van... (Déry T. Presser G.: Képzelt riport) Szerkesztette: Vargáné Zsolnai Andrea titkárságvezető Harangi Rita igazgatási ügyintéző 2

Tartalomjegyzék I. SZENT ISTVÁN EGYETEM...4 II. A SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATA...5 III. MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR...9 IV. A MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VEZETŐI, VEZETŐ TESTÜLETEI...14 V. SZABÁLYZATOK ELÉRHETŐSÉGE...18 VI. A NEPTUN EGYSÉGES TANULMÁNYI RENDSZER PÉNZÜGYI MODULJÁNAK HASZNÁLATA...19 VII. ÁLTALÁNOS TANULMÁNYI ISMERETEK...20 VIII. FOGALOMTÁR...25 IX. AZ ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI ALAPSZAK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA...26 X. AZ ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI ALAPSZAK NAPPALI TAGOZATÁNAK MINTATANTERVE...29 XI. AZ ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI ALAPSZAK SPECIALIZÁCIÓINAK MINTATANTERVEI...31 XII. AZ ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI ALAPSZAK NAPPALI TAGOZATA SZÁMÁRA...32 XIII. A SZAKOK ELVÉGZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ JOGI SZABÁLYOZÁS...33 3

I. SZENT ISTVÁN EGYETEM A Szent István Egyetem 2000. január 1-jén alakult nagy hagyományú intézményekből. Alapításának éve egybeesik névadójának, Szent Istvánnak, az első magyar királynak ezer éves koronázási évfordulójával. A Szent István Egyetemet létrehozó intézményeknek az volt a céljuk, hogy képzési, kutatási, oktatásszervezési és gazdálkodási tevékenységük összehangolásával biztosítsák a kor követelményeinek megfelelő oktatást, és így jobban alkalmazkodhassanak a változó társadalmi igényekhez. A Szent István Egyetem felsőfokú oktatási, tudományos kutatási, valamint szaktanácsadói tevékenységét elsősorban a vidéki térségek, települések infrastruktúrájának, humán erőforrásainak biztosítása és az agrárgazdaság, a környezetgazdálkodás, a műszaki szolgáltatások fejlesztése területén fejti ki. Székhelye Gödöllő. Fő oktatási egységei: Alkalmazott Bölcsészeti Kar Állatorvos-tudományi Kar Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézet Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Gazdasági Kar Gépészmérnöki Kar Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Pedagógiai Kar Ybl Miklós Építéstudományi Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Kar Cím: Szent István Egyetem 2103 Gödöllő, Páter Károly u. 1. További információk találhatók az Egyetem honlapján: http://www.szie.hu 4

II. A SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATA Köszöntünk Téged a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Hallgatói Önkormányzata (HÖK) nevében! Szeretnénk bemutatni néhány szóban Karunkon a HÖK-öt és a hallgatói életet. A HÖK az egyetem más szervezeteivel együttműködve látja el a hallgatók képviseletét. A Hallgatói Önkormányzat tagja az egyetem minden beiratkozott hallgatója, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen képzési formában végzi. A hallgatók a Hallgatói Önkormányzat által biztosított jogaikat képviselet útján, a HÖK Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített módon gyakorolhatják. A HÖK egyetértést gyakorol a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat elfogadásakor, ill. módosításakor, valamint a hallgatók által a képzési követelményekben, ill. a tantervben foglalt kötelezettségek teljesítéséhez nem kapcsolódó szolgáltatásokért fizetendő díjak megállapításában. A HÖK véleményt nyilváníthat, és javaslatot tehet külső előadók meghívásáról, szabadon választható tárgyak, szemináriumok bevezetéséről, a szabályzatok hallgatókra vonatkozó rendelkezéseinek elfogadásakor, fegyelmi- és kártérítési szabályzatok megalkotásánál és a különeljárási díjak, ill. a kollégiumi térítési díjak felhasználásában. Ez a hivatalos része a tevékenységünknek, amiből kiderül, hogy a Kar vezetése számít a hallgatók véleményére is! A mindennapok során néhány rendezvényünkkel igyekszünk színesíteni az Egyetem és a Te életed: Egyetemi Diák Napok, Gólyatábor, Gólyabál, Maraton Kupa, Kari napok stb. Részt veszünk a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK), valamint a HÖOK Agrár Felsőoktatási Szakmai Szövetségének munkájában is. Hozzájárulunk a TDK (Tudományos Diákkör) megszervezéséhez, díjazásához, az évfolyam bulikhoz az Agymosodában, felező bulikhoz, az ötödévesek ballagó hetéhez. Karunk hallgatói önkormányzatának vezetői: Elnök: Kadosa Gábor Ha bármilyen problémád, ötleted van, keress meg minket, mi vagyunk az érdekvédelmi szervezet, tehát csak bátran! De akkor is gyere, ha nincs semmi konkrét közölnivalód, csak úgy kötetlenül beszélgetnél valamiről. A Diákcentrumban vagy a kari HÖK irodában biztos megtalálsz minket. Tanulmányok Karunkon alapvetően mezőgazdasággal kapcsolatos témákról tanulhatsz, de természetesen mással is foglalkozhatsz. Oktatásunk során szerteágazó ismeretet kapunk minden kapcsolódó témában. A nyelv- és számítástechnika oktatásra is hangsúlyt fektetnek, s ha szorgalmas és ügyes vagy mert egyetemen a legtöbb dolog már rajtad múlik akkor több nyelvvel és számítógépes ismeretekkel is gazdagodhatsz. Lehetőség van karunkon külföldi tanulmányutakra és szakmai gyakorlatokra is. Ebben nagy segítséget nyújt a HÖK, külügyi bizottságot állítottunk fel, hogy megkönnyítsük a hallgatók kijutását. 5

Ha kérdésed van tanulmányi ügyekben, bizalommal fordulj a HÖK-höz, a tanulmányi előadókhoz, az oktatási dékánhelyetteshez, vagy a dékánhoz. Kollégium És most néhány fontos információ a hallgatói életről: Gratulálunk kedves felvételt nyert hallgatók! Örömmel tudatjuk Veletek, hogy kollégiumi szolgáltatásaink bővültek. Megújult az általunk biztosított sport és szolgáltatási lista is: szauna, szolárium, jakuzzi, masszázs, aerobik, konditerem (lányoknak külön), fodrászat, manikűr, stb A kollégiumi élet irányítói: Kollégiumi igazgató: Dr. Bujáki Gábor egyetemi magántanár Kari kollégiumi igazgatóhelyettesek: GTK: Dr. Káposzta József egyetemi docens GM: Szabadi László tanszéki mérnök MKK: Dr. Szoboszlay Sándor egyetemi docens Gondnokok: Minden épületnek külön gondnoka van, aki megtalálható munkaidőben a kollégium területén. Náluk jelenthetsz be általad észlelt hibát, vagy bármilyen problémát. Portások: Náluk lehet feliratkozni mosásra, és egyéb ügyekben segítenek. Este és éjjel a kollégiumi belépő felmutatásával, vagy ha nem vagy kolis, a diákigazolványod leadásával engednek csak be. Nevelőtanárok: Minden épület minden folyosóján laknak nevelőtanárok, ők biztosítják a zavartalan nyugalmad és a házirend betartását. A kollégiumban több kör és a kikapcsolódást biztosító helyiség is működik. Kultúra A néptánc szerelmeseit az egyetemi néptánc együttes várja szeretettel! Sok érdekes előadót lát vendégül az egyetem, figyeljétek a plakátokat! Szent István Egyetem c. újság: Az Egyetem havi rendszerességgel megjelenő hivatalos lapja. Érdekes információkat nyújt intézményünkről, az egyetemi életről és a hallgatókat érintő legfontosabb kérdésekről. A Diákcentrumban és a nagyobb portákon lehet kapni. Könyvtár: Rengeteg hasznos és kötelező szakirodalom mellett biztos, hogy találsz más, Téged érdeklő könyvet és folyóiratot is. Ha valamilyen, általad keresett kiadvány nincs meg itt, akkor könyvtárközi kölcsönzéssel meghozatják. A katalogizálás számítógépes rendszeren fut, használatát illetően kérj segítséget a könyvtárosoktól, esetleg felsőbbévesektől. Ha egy tankönyvért vagy egy jegyzetért nem akarsz kiadni pénzt, akkor ezeket is kikölcsönözheted a 6

könyvtárból. (Csak az a kérdés, hogy elég gyors vagy-e, mivel a példányszámok természetesen korlátozottak) Tankönyv- és jegyzetbolt: A Tankönyv- és jegyzetbolt a szemináriumi porta mellett található. Itt veheted meg a tanulmányaidhoz szükséges jegyzeteket, könyveket. Ne hagyd a könyvek, jegyzetek beszerzését a ZH és vizsga előtti utolsó pillanatokra, mert esetleg addigra elfogy, és az előadót ez hidegen hagyja! Diákcentrum: Ha bármilyen problémád, kérdésed van, vagy csak fénymásolni, internetezni, újságot olvasni akarsz, akkor ide jöhetsz. Ingyenes újságokat, prospektusokat és hallgatókat érintő anyagokat találsz. Sport Több lehetőség áll rendelkezésedre, az egyetem, ill. a kollégium területén. Sportlétesítmények: Fedett: Sportcsarnok Konditermek Vívóterem (feltételes) Aerobic terem Szabadtéri: Központi pálya Füves labdarúgó pálya 6 sávos atlétikai pálya Kézilabda pálya Lovarda (Babat-völgy) A Gödöllői Egyetemi Atlétikai Club (GEAC) szakosztályai is tárt karokkal várnak Rád, ha van kedved és tehetséged a sporthoz. Lehetőségek: atlétika, kosárlabda, röplabda, labdarúgás, sakk, vívás, terepíjászat, aerobic. A főépületben egy, a kollégiumban pedig két különálló, jól felszerelt konditerem áll a fiúk és a lányok rendelkezésére. Hagyományos rendezvények: Gólyakupa, Maraton Kupa (kispályás labdarúgó bajnokság 25-30 csapat részvételével), Pókerverseny, Tanszékek közötti labdarúgó bajnokság, stb Évente több vízi- és gyalogtúrát, illetve sítábort szervez a Testnevelési Tanszék, amelyen újabb élményekkel gazdagodhatsz (napszúrás, lábtörés, stb.). Egyetemi szórakozóhelyek Katlan klub: az egyik legkönnyebben és leggyorsabban elérhető egyetemi szórakozóhely, a B kollégium aljában. Van bowling pálya, lehetőséged van csocsózni, biliárdozni, darts-ozni, foci közvetítéséket nézni óriáskivetítőn, és egyéb más módon elütni az időt. Agymosoda: az étterem aljában található szórakozóhely. Nevét a jogelőd intézménytől örökölte részben, ugyanis ott előtte egy tisztító volt. Általában minden zenei stílust kielégítő bulik szoktak lenni, de természetesen itt is több a populáris zenei stílusból való buli. 7

Campus Cafe és Fagyizó: egy új modern stílusú kávézó. Ahol mindig jó a környezet, igényes a kiszolgálás, kávé és tea kínálatuk a legjobb a környéken. 8-as előadó: a régi egyetemi klubok hangulatát idéző szórakozóhely. A campusra bevezető úton található a tűzoltóság mellett. Itt is lehetőség van csocsózni, darts-ozni, táncolni. Kellemes zenével és sok finom hűtött itallal várják itt a hét hat napján a hallgatót. Agrár klub: szintén egy patinás egyetemi klub. Az egyetemi posta mellett található. Várja a kedves hallgatókat hűvös italokkal, és a jó beszélgetésekhez elengedhetetlen hangulatos légkörrel. Trafo club: a campus területén kívül helyezkedik el, a palotakerti HÉV megállóban található. Kulturáltan berendezett kétszintes szórakozóhely, nagy fedett kerthelyiséggel. Lehetőség van csocsózni, biliárdozni, ping-pongozni, ill. van óriáskivetítő itt is. Nem klasszikus szórakozóhely, de elengedhetetlen a szórakozóhelyek taglalásánál a vasútállomás és a HÉV végállomásánál található Gyros falatozó. Az ország egyik legjobb gyrosát mérik itt, (ez nagyon fontos) 0-24 órában. Éttermek, kifőzdék Sok hangulatos étterem és 8 pizzázó várja szerte a városban a randira betérő, vagy éppen csak éhes ifjúságot (bátran kérdezz felsőbb éveseket). Egy gyors reggelihez elengedhetetlen a kollégiumi büfé, mely kora reggeltől, késő estig várja a vendégeket. Itt beszerezhetsz szinte bármilyen élelmiszert is. Ha véletlenül napközben éheztél volna meg, akkor a szemináriumi portával szemben található Alma Mater (Kalória) éttermet ajánlom figyelmedbe. Továbbá a kollégiumban található kifőzde is ízletes finomságokkal várja az étkezni vágyókat. Választható körök és szakkollégiumok Állattenyésztési szakkollégium Biblia kör Egyetemi hittancsoport Egyetemi színjátszó kör Festetics Imre molekuláris biológiai szakkollégium Fórum diákklub Fotó kör GATE zöld klub IAAS - Agrárhallgatók Nemzetközi Egyesülete IAESTE Mérnökhallgatók Nemzetközi Egyesülete Néptánc csoport Öreg diákok klubja Szövő szakkör Természetvédelmi önképző kör Tölgy Természetvédelmi Egyesület Vadászati szakkollégium Vidékfejlesztési szakkollégium Zöld szakkollégium Ha érdeklődsz a felsoroltak iránt, gyere bátran, fordulj a HÖK- höz mi segítünk, válaszolunk a kérdéseidre. Tanulmányaidhoz és választásodhoz sok sikert kívánok a SZIE-MKK HÖK nevében: Kadosa Gábor sk. MKK HÖK elnök 8

III. MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR A gödöllői campus hagyományait meghatározó Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar 1950-től működik jelenlegi helyén, ahol fő feladatául kapta a mezőgazdaság, az ágazati szakigazgatás és kutatás felsőfokú szakemberképzését. 1951-től 1956-ig a nagyüzemi termelési ágazatok igényei szerint (növénytermesztés, állattenyésztés, ökonómia) több karra tagolódott, majd 1957-ben ismét egyesült. Ezután 30 évig gyakorlatilag változatlan szervezeti formában működve képezte a magyar mezőgazdaság számára a felsőfokú agrárszakembereket: agrármérnököket, üzemvezetőket, szakmérnököket. 1990-ig sok ezer agrármérnök és mérnöktanár szerezte szakképzettségét a karon. Eközben kialakultak az agrártermelést tudományosan megalapozó alap- és alkalmazott tudományok műhelyei, valamint a nagyüzemi gépesített technológiákat a növénytermesztés és állattenyésztés területén elterjesztő iskolák. A hetvenes években a kar a kemizálás és a növényvédelem, valamint az iparszerű technológiák oktatása és kutatása területén haladt előre, míg a 80-as évektől úttörő szerepet vállalt a molekuláris biológiai biotechnológiai képzés szervezésében. A kar képzési rendjének megújítása rugalmas, kredit rendszerű értékelésre alapozott tanterv bevezetésével kezdődött és 1995-ben, kiváló minősítéssel nyert akkreditációt az okleveles agrármérnöki szakon történő képzésre. 1997-ben megkezdődött a különböző képzési szintek, (egyetemi alapképzés és kiegészítő képzés, szakirányú továbbképzés, doktori képzés) teljes rendszerének kiépítése, illetve összehangolása. E rendszer középpontjában változatlanul a magas színvonalú, tudományos igényű okleveles agrármérnök képzés állt. 2001. júliusától a Karhoz tartozik önálló szakot gondozó intézetként a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, ahol egyetemi szintű környezetgazdálkodási agrármérnök képzés folyik. A képzés célja, hogy az itt végzett hallgatók rendelkezzenek azokkal a legfontosabb ökológiai, mezőgazdálkodási, műszaki, jogi, közgazdasági és társadalmi ismeretekkel, amelyek képessé teszik őket területfejlesztési, vidékfejlesztési, környezetgazdálkodási feladatok ellátására és koordinálására. Ez az intézet gondozza a 2006/07. tanévben először indult természetvédelmi mérnöki szakot is, melynek célja olyan ökológiai szemléletű, környezettudatos természetvédelmi szakemberek képzése, akik a természetvédelem általános és sajátos feladatainak megtervezéséhez, szervezéséhez, irányításához és végrehajtásához szükséges elméleti tudással és gyakorlati készséggel rendelkeznek. 2001. szeptemberében a Karon megkezdődött a főiskolai és az egyetemi szintű környezetmérnök képzés is. A szakon karunk eddigi hagyományaira építve a mezőgazdaságilag hasznosított és a természeti környezetet ésszerűen használó és védő szakemberek képzése a cél. Fontos feladata lesz az itt végzett szakembereknek a környezeti problémák feltárása, környezeti hatásvizsgálatok, tervek kidolgozása a környezet állapotjavítására. A karon a vadgazdálkodási képzés több évtizedes hagyományainak eredményeként 2003-ban indult a vadgazda mérnök képzés, amelynek célja magas szintű szakmai képzettséggel rendelkező szakemberek képzése a vadgazdálkodás, a természetvédelem és a környezetgazdálkodás területén működő intézmények számára. A felsőoktatás korszerűsítése során a képzési szerkezetet az Európai Unióban a tagországok egységesítik, amely elősegíti, hogy a képzések átjárhatók legyenek (Bologna- 9

folyamat). Ennek a fejlesztésnek az eredményeként az eddigi 5 éves képzések kétszintűvé alakulnak: 7 féléves alapképzés (BSc szint), valamint 4 féléves mesterképzés (MSc szint). A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar sikeresen akkreditáltatta az Állattenyésztő mérnöki, Kertészmérnöki, Környezetmérnöki, Mezőgazdasági mérnöki, Növénytermesztő mérnöki, Környezetgazdálkodási agrármérnöki, a Természetvédelmi mérnöki, valamint a Vadgazda mérnöki alapképzési (BSc) szakokat. Emellett az Agrármérnöki,a Környezetmérnöki, a Környezetgazdálkodási agrármérnöki, a Mezőgazdasági biotechnológus, a Növénytermesztő mérnöki, a Növényorvos, az Ökotoxikológus, a Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnöki, a Természetvédelmi mérnöki, valamint a Vadgazda mérnöki mesterképzések szakindítási akkreditációja is sikeres volt. Több szakon angol nyelvű képzés indítására is vállalkozik a Kar. A fentieknek megfelelően a 2010/2011. tanévben a következő szakokon tanulhatnak hallgatóink: Felsőfokú szakképzés: Hulladékgazdálkodási technológus: Szakvezető: Dr. Czinkota Imre egyetemi docens Operatív helyettese: Hartman Mátyás egyetemi tanársegéd Alapszakok: Állattenyésztő mérnöki: Szakvezető: Dr. Tőzsér János egyetemi tanár, intézetigazgató Operatív helyettese: Szentléleki Andrea tanszéki mérnök Kertészmérnöki: Szakvezető: Dr. Dimény Judit egyetemi tanár, intézetigazgató Operatív helyettese: Dr. Ombódi Attila egyetemi docens Környezetgazdálkodási agrármérnöki: Szakvezető: Dr. Ónodi Gábor egyetemi docens Operatív helyettese: Dr. Magyari Julianna egyetemi docens Környezetmérnöki: Szakvezető: Dr. Heltai György egyetemi tanár, tanszékvezető Operatív helyettese: Dr. Tolner László egyetemi docens Mezőgazdasági mérnöki: Szakvezető: Dr. Vetési Margit egyetemi docens, dékánhelyettes Operatív helyettese a levelező tagozaton: Dr. Heltai Miklós egyetemi docens Természetvédelmi mérnöki: Szakvezető: Dr. Turcsányi Gábor egyetemi docens Operatív helyettesei (nappali tagozat): Dr. Centeri Csaba egyetemi docens, (levelező tagozat): Dr. Malatinszky Ákos egyetemi adjunktus Vadgazda mérnöki: Szakvezető: Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár, dékán Operatív helyettese: Dr. Heltai Miklós egyetemi docens Továbbtanulási lehetőség az alábbi Mesterszakokon lehet (egyetemi, főiskolai-, vagy BSc szintű végzettséggel rendelkezők számára): Agrármérnöki szak Szakvezető: Dr. Birkás Márta egyetemi tanár, tanszékvezető Operatív helyettese: Dr. Kassai M. Katalin egyetemi docens 10

Állattenyésztő mérnöki szak Szakvezető: Dr. Tőzsér János egyetemi tanár, intézetigazgató Operatív helyettese: Dr. Szentléleki Andrea tanszéki mérnök Környezetmérnöki szak Szakvezető: Dr. Heltai György egyetemi tanár, tanszékvezető Operatív helyettese: Dr. Tolner László egyetemi docens Környezetgazdálkodási agrármérnöki szak Szakvezető: Dr. Ángyán József egyetemi tanár Operatív helyettese: Szalai Dániel tanszéki mérnök Mezőgazdasági biotechnológus szak Szakvezető: Dr. Heszky László akadémikus, intézetigazgató Operatív helyettese: Dr. Veres Anikó egyetemi adjunktus Növényorvosi szak Szakvezető: Dr. Kiss József egyetemi tanár, intézetigazgató Operatív helyettes: Dr. Bán Rita egyetemi docens Növénytermesztő mérnöki szak Szakvezető: Dr. Jolánkai Márton egyetemi tanár, intézetigazgató Operatív helyettese: Dr. Tasi Julianna egyetemi docens Ökotoxikológus szak Szakvezető: Dr. Bakonyi Gábor egyetemi tanár, intézetigazgató Operatív helyettese: Dr. Nagy Péter egyetemi docens Takarmányozási és Takarmánybiztonsági mérnöki szak Szakvezető: Mézes Miklós egyetemi tanár Természetvédelmi mérnöki szak Szakvezető: Dr. Gyulai Ferenc egyetemi tanár Operatív helyettesei (nappali tagozat): Dr. Grónás Viktor egyetemi docens (levelező tagozat): Dr. Malatinszky Ákos egyetemi adjunktus Vadgazda mérnöki szak Szakvezető: Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár, intézetigazgató Operatív helyettese: Dr. Heltai Miklós egyetemi docens 11

A Karon számos lehetőség nyílik posztgraduális tanulmányok végzésére. A szakirányú továbbképzési szakok az egyetemi- és főiskolai szakirányú végzettséggel rendelkező szakemberek számára kerülnek meghirdetésre. Ezek a képzések levelező tagozaton és önköltséges finanszírozási formában folynak. A képzés időtartama általában 4 félév. Jelenleg az alábbi szakirányú továbbképzési szakok működnek: Alternatív-energia gazdálkodási tanácsadó Dr. Máté András egyetemi docens Alternatív-energia termelési rendszer tanácsadó Dr. Máté András egyetemi docens Halászati-halgazdálkodási Dr. Urbányi Béla egyetemi docens Kertészeti marketing és logisztika Dr. Dimény Judit egyetemi tanár Kynológus Dr. Horvainé Dr. Szabó Mária egyetemi docens Megújuló energia termelési és hasznosítási Dr. Máté András egyetemi docens Mezőgazdasági környezetgazdálkodási Dr. Füleky György egyetemi tanár Növénygenetika és növénynemesítés Dr. Kiss Erzsébet egyetemi tanár Takarmányozási és takarmánygazdálkodási Dr. Vetési Margit egyetemi docens Talajtani szakmérnöki Csákiné dr. Michéli Erika egyetemi tanár 12

A Karon 2000-től a doktori programok Doktori Iskolákba tömörültek, oktatóink részvételével az alábbi Doktori Iskolák nyertek akkreditációt: Állattenyésztés-tudományi Doktori Iskola Vezetője: Dr. Mézes Miklós egyetemi tanár Környezettudományi Doktori Iskola Vezetője: Dr. Heltai György egyetemi tanár Növénytudományi Doktori Iskola Vezetője: Dr. Heszky László egyetemi tanár Biológiatudományi Doktori Iskola Vezetője: Dr. Bakonyi Gábor egyetemi tanár A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar diszciplinárisan jól tagolt, hosszú fejlődés útján jött létre, kiemelkedő vezető professzorok, kiváló oktatók és kutatók dolgoznak minden területen. A tudományos kutatómunka pályázati forrásokra támaszkodik. A Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar a 2005. évi akkreditáció során minden területen A minősítést kapott! 13

IV. A MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR VEZETŐI, VEZETŐ TESTÜLETEI A Kar vezetője a Dékán, akit feladatainak ellátásában a dékánhelyettesek, a dékáni hivatal munkatársai, valamint az intézet- és tanszékvezetők segítik. A Kar legfőbb döntéshozó testülete a Kari Tanács, amelynek tagjait az oktatók (dolgozók) és a hallgatók közül választják 3 éves időtartamra. A Kar vezetői: Dékán: Oktatási- és ifjúsági dékánhelyettes: Általános- és stratégiai dékánhelyettes: Dr. Csányi Sándor egyetemi tanár Dr. habil. Vetési Margit egyetemi docens Dr. Kriszt Balázs egyetemi docens A Kari Tanács munkáját állandó bizottságok segítik. Karunkon jelenleg az alábbi bizottságok működnek: Tanulmányi- és Diákjóléti Bizottság: Oktatási- és Kreditátviteli Bizottság: Szabályzat-előkészítő Bizottság: Minőségbiztosítási Bizottság: Felülbírálati Bizottság: Dr. Vetési Margit egyetemi docens Dr. Tolner László egyetemi docens Dr. Kiss István egyetemi docens Dr. Bárdos László egyetemi tanár Dr. Helyes Lajos egyetemi tanár 14

Dékáni Titkárság Tanulmányi Titkárság: Karip Krisztina titkárságvezető Zatykó Krisztina igazgatási ügyintéző Giczi Mariann személyügyi referens Bobos Pálné hivatalsegéd László Tamás informatikus Vargáné Zsolnai Andrea titkárságvezető Besenyei Márk igazgatási ügyintéző Csernich Sándorné igazgatási ügyintéző Galambosi Imréné igazgatási ügyintéző Harangi Rita igazgatási ügyintéző Lendvai Ágnes ügyvivő szakértő Putz Krisztina ügyvivő szakértő Bódi Tibor tanszéki mérnök, NEPTUN rendszergazda Gazdasági Osztály: Lehoczki Zsuzsanna gazdasági vezető Melisekné Rejtő Magdolna főelőadó Soós Ivett gazdasági ügyintéző Gyakorlatszervezési Osztály: Aranyos Lajos mestertanár Potocska Andrea igazgatási ügyintéző Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Hivatala: Szabó Péterné titkárságvezető Dr. Ángyán Józsefné könyvtáros Orbánné Dobrovits Katalin igazgatási ügyintéző Szabóné Péli Anasztázia tanszéki mérnök 15

Ügyintézés az MKK Tanulmányi Titkárságán: Az MKK hallgatói tanulmányi ügyeiket a Tanulmányi Titkárság információs irodáján, a fogadó órák alatt intézhetik, a Főépület II. emeletén, a 2015-ös szobában (pl. beiratkozás, igazolások, kérvények, diákigazolványok stb.). A különböző intézkedések a hirdetőtáblákon (folyosón), az évfolyamvezetőkön keresztül, évfolyamonkénti levelezőlistán kör-e-mail-ben, NEPTUN üzenetben, valamint személyes megbeszélés útján jutnak a hallgatók tudomására. Fogadóóra: Telefon (külső hívás esetén): 28/522-059 Mellék (épületen belüli hívás esetén) 1601 hétfő, kedd, csütörtök 09.00 11.30 szerda 13.00-15.00 péntek nincs fogadóóra A levelező tagozatos képzések esetében az ügyintézés előzetes telefonos, illetve e- mailben, levelezőlistán kör-e-mail-ben, NEPTUN üzenetben, valamint személyes megbeszélés útján történik. A Kar dékánjához, illetve a dékánhelyetteshez intézett kérelmeket a Tanulmányi Titkárság információs irodájába, a fogadó órák alatt kell írásban benyújtani. A vonatkozó döntéseket is az információs iroda közli. Ügyintézés a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézeti Hivatalában: A KTI hallgatói tanulmányi ügyeivel a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Hivatala foglalkozik. A különböző intézkedések a hirdetőtáblán (a Tanulmányi Titkárság és a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Hivatalának folyosóján), az évfolyamfelelősökön keresztül, az évfolyamonkénti levelezőlistán kör-e-mailben, valamint személyes megbeszélés útján jutnak a hallgatók tudomására. A hallgatók a tanulmányi munkával kapcsolatos ügyeiket az évfolyamok tanulmányi ügyintézőinél a fogadóórák alatt intézhetik. Fogadóórák a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Hivatalában: hétfő, kedd, csütörtök: 08.00 12.00 szerda: 13.00 16.00 péntek: nincs fogadóóra szombat: 08.00 12.00 A levelező tagozatos képzések esetében az ügyintézés telefonos egyeztetés, illetve e- mail, levelezőlista, kör-email, NEPTUN-üzenet, valamint személyes megbeszélés útján történik. Az egyetem rektorához vagy a Kar dékánjához, illetve a dékánhelyetteshez intézett kérelmeket a Tanulmányi Titkárságra az illetékes tanulmányi ügyintézőnek, a fogadóórák alatt, írásban kell benyújtani. A vonatkozó döntéseket is a Tanulmányi Titkárság közli. 16

A tanulmányokkal, a tanulmányi renddel, a befizetésekkel stb. kapcsolatos eljárások, kérelmek során kötelezően használandó űrlapok bejelentkezés után megtalálhatók a kari honlapon a Hallgatóknak / Hasznos információk, nyomtatványok / Nyomtatványok menüpontban. 17

V. SZABÁLYZATOK ELÉRHETŐSÉGE A tanulmányokkal kapcsolatos szabályokat az SZMSZ 5.C. Tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza, amelynek érvényes változata elérhető a kari honlapon a Hallgatók / Hasznos információk, nyomtatványok / Szabályzatok menüpont alatt. A diplomadolgozat/szakdolgozat készítésének, valamint a záróvizsga lebonyolításának szabályait a Diplomadolgozat (Szakdolgozat) készítésének és a záróvizsga lebonyolításának rendje c. szabályzat foglalja össze. Ösztöndíj: Az államilag támogatott képzésben résztvevő hallgatók ösztöndíjban részesülhetnek. Az állami támogatás megoszlását, a tanulmányi-, ill. szociális ösztöndíj mértékét, valamit a hallgatók által fizetendő díjakat az SZMSZ 5.D. Hallgatói juttatások és térítések szabályzata tartalmazza. A hallgatói jogviszonnyal, a tanulmányokkal, valamint a hallgatói viselkedéssel, a Kar működésével kapcsolatos egyéb szabályok: A Szent István Egyetem szervezeti és működési szabályzata SZMSZ 5. A. A felvételi eljárás rendje SZMSZ 5. B. Hallgatói jogok és kötelességek teljesítésének rendje SZMSZ 5. C. Tanulmányi és vizsgaszabályzat SZMSZ 5. E. Fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálásának rendje SZMSZ 5. G. Hallgatói balesetekkel kapcsolatos eljárások A fenti szabályzatok teljes szövege megtalálható a Kari honlapon. 18

VI. A NEPTUN EGYSÉGES TANULMÁNYI RENDSZER PÉNZÜGYI MODULJÁNAK HASZNÁLATA A Szent István Egyetemen a tanulmányokkal kapcsolatos-, valamint a hallgatói pénzügyi adminisztrációt az egyetem hálózatán működő NEPTUN programrendszeren keresztül vezetjük. Minden hallgató köteles a tanulmányaival kapcsolatos előremenetelt (beiratkozás, tantárgyfelvétel, vizsgára való jelentkezés, stb.) a NEPTUN rendszerben jelezni. Ugyanitt történik a tantárgyak teljesítésének elismerése (aláírások, vizsgajegyek beírása) a tanárok részéről. Adott esetben NEPTUN rendszeren keresztül történik a Tanulmányi Osztály vagy a vizsgáztató részéről a hallgató értesítése sürgős napi tanulmányi ügyekben, ezért fontos, hogy az Ön elérhetősége pontosan be legyen jegyezve az adatlapján. A NEPTUN rendszer működésével kapcsolatos leírásokat, naprakész információkat a SZIE NEPTUN honlapján talál, melynek címe http://neptun.szie.hu/. A rendszer használata kizárólag belépési azonosítóval (NEPTUN kóddal) és jelszóval lehetséges. Az Ön NEPTUN kódját és jelszavát a Tanulmányi Osztály a felvételi értesítő levélben megküldte. Kérjük, hogy az adatok védelme érdekében ezeket kezelje titkosan, és jelszavát az első belépéskor változtassa meg. Az új jelszó egy tetszőleges, 6-8 karakterből álló alfanumerikus sorozat, melyben az ékezetes betűket és az Y, Z, 0 (nulla) karakterek használata kerülendő. Fontos: Amennyiben a rendszer nem fogadja el a jelszót, kérjük, keresse fel a tanulmányi előadóját! A tanulmányai során felmerülő befizetési kötelezettségeit a NEPTUN pénzügyi rendszerén keresztül kell teljesítenie! (E modul használatának részletes leírását szintén a SZIE NEPTUN portálon találja). A befizetés teljesítésének feltétele, hogy az Ön egyéni virtuális gyűjtőszámláján megfelelő összegű fedezet álljon rendelkezésre. A fedezetet a virtuális gyűjtőszámla feltöltését a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000 00282826 39100007 számú gyűjtőszámlára banki átutalással kell biztosítania, abból a pénzintézetből, ahol Önnek saját folyószámlája van. A gyűjtőszámlára történő készpénzes vagy postai csekkes befizetést a NEPTUN rendszer nem tudja feldolgozni, ezért kérjük ezeket a befizetési formákat kerülje! Az átutalási megbízás kitöltése: Kérjük, ügyeljen az átutalási megbízás pontos kitöltésére! Felhívjuk a figyelmét, hogy csak szabályosan kitöltött banki átutalási megbízáson érkező fedezetet tudunk elfogadni! Az átutalási nyomtatványt az a bank bocsátja rendelkezésére, ahonnan a pénzügyi átutalást elindítja. A közlemény rovatban feltétlen adja meg: NK-, kötőjellel a saját NEPTUN kódját! MINTA: A hallgató neve és számlaszáma: Minta Tímea - -, A jogosult neve és székhelye: Szent István Egyetem, Gödöllő Összeg: 15000 Ft A jogosult számlaszáma:10032000 00282826 39100007 Közlemény: NK ABCDEF A részletes leírást lásd: http://www.neptun.szie.hu/files/penzugy2.pdf címen! 19

VII. ÁLTALÁNOS TANULMÁNYI ISMERETEK Képzési ciklus (1) A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai a) az alapképzés (BSc), b) a mesterképzés (MSc), c) a doktori képzés (PhD). (2) A felsőoktatás keretében az (1) bekezdésben foglaltak mellett felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként a) felsőfokú szakképzés, b) szakirányú továbbképzés is szervezhető. Az első képzési ciklus, amelyet nemzetközileg bachelor-nak ismernek, és magyar elnevezéssel felsőfokú alapképzésnek hívjuk. A Karon működő alapképzések agrár képzési területen 6+1 szemeszter időtartamúak, 180+30 kredites képzések, műszaki képzési területen pedig 7 szemeszter időtartamú 210 kredites képzés folyik. Az e ciklusban folyó képzés célja a Bolognai Folyamat során kialakított első ciklusra meghatározott diszciplináris kompetenciák, készségek és tudáselemek átadása, konvertálható tudások és kompetenciák kialakítása, valamint legalább egy, a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő tartalmú, és a ciklushoz társítható szakképzettség nyújtása. A második képzési ciklus (nemzetközi terminológiában master, magyar elnevezéssel mesterképzés) az alapképzés utáni, arra épülő, fő szabályként 2 éves (négy szemeszteres, 120 kredites) képzés. A mesterképzés célja a Bolognai Folyamat során kialakított második ciklusra meghatározott diszciplináris kompetenciák, készségek és tudáselemek átadása, a tudományos kutatáshoz, a magasabb szintű diszciplináris ismeretek megszerzéséhez szükséges készségek és kompetenciák kialakítása, valamint egy, a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő tartalmú és a ciklushoz társítható szakképzettség nyújtása. A harmadik képzési ciklus (doktori képzés) a mesterképzés utáni, arra épülő 3 éves (hat szemeszteres, 180 kredites) képzés, amely doktori tudományos (illetve művészeti) képzést nyújt, és tudományos doktori fokozat (PhD, illetve DLA) megszerzésére készít fel. Államilag támogatott és költségtérítéses képzés (a tanulmányokkal kapcsolatos legfontosabb jogszabályok és előírások) (1) Egy személy tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető. A támogatási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet. A támogatási idő legfeljebb két félévvel megnő, ha a hallgató egységes, osztatlan képzésben vesz részt, és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet. A részidős képzés ideje és a távoktatás ideje legfeljebb négy félévvel meghosszabbítható. A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb további hat félévvel meghosszabbítható. Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a 20

megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban végbizonyítványt szerzett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a felsőfokú szakképzés tekintetében is. (2) Ha a hallgató kimerítette az (1) bekezdésben meghatározottak szerint rendelkezésére álló támogatási időt, csak költségtérítéses képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban. Az államilag támogatott és költségtérítéses képzési forma közötti átsorolás Ha a felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. E bekezdésben foglalt feltételek alapján az átsorolással érintett államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók száma a tanévben a felsőoktatási intézmény államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatóinak tizenöt százalékáig terjed. A döntést felsőfokú szakképzésben szakképzésenként, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben és mesterképzésben szakonként, képzési áganként vagy képzési területenként kell meghozni. Megürült államilag támogatott hallgatói létszámkeretre az vehető át, aki a) az utolsó két bejelentkezett félévben megszerezte az ajánlott tantervben előírt kredit mennyiségnek legalább az 50%-át és az összesített korrigált kreditindex alapján létrehozott hallgatói rangsor legelején lévő hallgató, továbbá akinek b) az összesített éves korrigált kreditindexe magasabb, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindex jegyzékén a rangsor alsó ötödénél elhelyezkedő hallgató éves kreditindexe. Hallgatói jogviszony létrejötte, megszűnése A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre. A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgató joga, hogy szüneteltesse hallgatói jogviszonyát, A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató több alkalommal is élhet hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. Megszűnik a hallgatói jogviszony, a) a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után fizetési hátralék miatt, b) kötelező tantárgy harmadik alkalommal történő sikertelen teljesítése esetén (és a dékáni méltányossági engedélyek kihasználása után), amelyekbe a csak vizsga (CV)-kurzus is beletartozik. A képzés során két alkalommal (egy tantárgyból csak egy alkalommal) méltányossági alapon a Kar dékánja engedélyt adhat ismételt tantárgyfelvételre, vagy újabb vizsga letételére. A kar egyoldalú nyilatkozattal is megszüntetheti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, b) egymást követő két alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre, c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait 21

d) a beiratkozást követő négy aktív félév elteltével kevesebb, mint 60 kreditet teljesített, feltéve minden esetben, hogy a hallgató figyelmét legalább két alkalommal írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről. Tantárgyi struktúra A karon az egyes oktatási formákra meghatározott tantervek az alábbi tantárgytípusokat tartalmazzák: - kötelező tantárgyak (A tantárgyak) - kötelezően választandó tantárgyak (B tantárgyak) - szabadon választható tantárgyak (C tantárgyak) Kötelező törzstárgyak ( A típusú tantárgyak): a képzési célban megfogalmazottak eléréséhez feltétlenül szükséges ismereteket tartalmaznak, azok teljesítése minden hallgatónak kötelező. A 0 kredites A tárgyak teljesítése kritériumkövetelmény, pl. testnevelés, szakmai gyakorlat. Ezen tárgyak hiányában végbizonyítvány nem szerezhető. Az Idegen nyelv c. tantárgy teljesítése nem kötelező, de nyelvvizsga hiányában a hallgató nem kaphat oklevelet! Kötelezően választandó tantárgyak ( B típusú tantárgyak): elsősorban a későbbi szakmai specializációt alapozzák meg, és közülük kötelezően kell választani. Ezek képezik egyes szakokon a szakirányi modulok/specializációk alapját. Szabadon választható tantárgyak ( C típusú tantárgyak): Az egyes szakok C tantárgylistáján lévő tantárgyak közül szabadon választható tantárgyak, amelyek 2-5%-át teszik ki a teljesítendő krediteknek. Kreditek jóváírása, kreditakkumuláció és kreditátvitel A kredit a mintatanterv által meghatározott tanulmányi követelmények teljesítése érdekében feltételezett hallgatói tanulmányi munkaidő alapján megállapított tanulmányi mértékegység. A kredit a tantárgy teljesítéséhez szükséges átlagos hallgatói összes munka mennyiségének mérőszáma. Megszerzése a tantárgy követelményeinek legalább elégséges, vagy megfelelt szintű teljesítésével lehetséges. A kredit értéke a megszerzett érdemjegytől független. 1 kredit = 30 hallgatói munkaóra, amely hallgatói munka a tanórákat és az egyéni hallgatói munkaráfordítást tartalmazza. A kreditrendszerű tanterv a tantárgyak előtanulmányi rendjét adja meg, a tantárgyak felvételét nem köti egy meghatározott félévhez. Így ebben a rendszerben a hallgató választott tanrendje alapján veszi fel a kötelező és a választható tantárgyakat. A kötelező tantárgyak szigorú előtanulmányi rendje miatt célszerű a mintatanterv előírásait követni! A hallgatók tanrendjük kialakításában segítséget kérhetnek a Tanulmányi Titkárság munkatársaitól. A kreditakkumuláció a kreditek gyűjtése a tanulmányok végzése során, melyek a tanulmányok befejezéséig hozzáadódnak a korábban megszerzett kreditekhez, amíg a hallgató az összes, az oklevél megszerzéséhez előírt számú kreditet megszerzi. Az egyes tanulmányi kötelezettségekért járó kredit a félév végi igazoló aláírás és a tantervben előírt értékelési eljárás sikeres teljesítése után kerül jóváírásra. Az abszolutórium megszerzése az új típusú alapképzéseken (BSc) a felsőoktatási törvény előírása szerint 180+30 kredit összegyűjtésével érhető el, amelyből a +30 kredit a gyakorlati félévért adható. Ez azt jelenti, hogy 1 félév teljesítéseként átlagosan 30 kredit számolható el. 22

A Karon kreditátvitellel kapcsolatos ügyek az Oktatási és Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe tartoznak, amelynek vezetője Dr. Tolner László egyetemi docens (Környezettudományi Intézet, Talajtani és Agrokémiai Tanszék). Tantárgygörgetés Az Egyetem Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának előírásai szerint az A tantárgyat, valamint a B és C típusú választható tantárgyakat annak sikertelen zárása esetén a hallgatónak lehetősége van a következő tanév(ek)ben ismételten felvenni. Az ismétlendő tantárgy újbóli lehallgatására a mintatanterv szerint megadott félévben kerülhet sor, amennyiben a hallgatónak az adott tárgyból csupán vizsgakötelezettsége (CV) van, annak teljesítésére minden félévben lehetőség van. A gyakorlati jeggyel végződő A és B tantárgyak, illetve a félévközi jeggyel záruló kötelező tantárgyak ismételt lehallgatására csak abban a félévben kerülhet sor, amelyben az adott tantárgy a mintatanterv szerint meghirdetésre kerül. Annak a hallgatónak, aki a görgetendő tantárgyból a félév elismerését igazoló aláírást már megszerezte, az ismételt tantárgyfelvétel félévében csak vizsgakötelezettségét (CV) kell teljesítenie. A hallgatókra vonatkozó minden egyéb tanulmányi tudnivaló (pl. tanulmányi átlageredmény kiszámítása, tantárgyismétlés, párhuzamos képzés, vendéghallgatói jogviszony, egyéni tanulmányi- és vizsgarend, stb.) az Egyetem Tanulmányi- és Vizsgaszabályzatában található meg. Tantárgyak felvételével kapcsolatos adminisztrációs tennivalók A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiak TVSZ) szerint a hallgató az első félévet beiratkozással és a leckekönyv megnyitásával kezdi. A beiratkozás a tantárgyak on-line, az egységes számítógépes hallgatói nyilvántartó rendszerben (továbbiakban: NEPTUN) történik a szorgalmi időszak első hetéig. A felvett B és C tantárgyakat a szorgalmi időszak második hetének végéig lehet töröltetni. Ezt követően tantárgy nem törölhető! A tanulmányi ügyintézők a tantárgy felvételét pecséttel hitelesítik és ezután az adott félévben már újabb tantárgy nem vehető fel. CV-kurzus A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat (továbbiak TVSZ) 12. (2) szerint A vizsgával záruló kötelező tantárgyakat a mintatanterv szerinti aktuális félévükben elegendő számú jelentkező esetén kurzus meghirdetésével, míg a következő félévben a vizsgázás lehetőségével kell meghirdetni. Amennyiben a hallgatónak van aláírt féléve az adott tárgyból, akkor a következő félévben élhet a csak vizsgaként meghirdetett kurzus felvételével. Leckekönyvek A hallgatók leckekönyvében mind a tárgyfelvétel, mind a féléves eredmények a NEPTUN rendszerből kerülnek kinyomtatásra és beragasztásra, ezért a leckekönyv nem kerül kiadásra. A Tanulmányi Titkárság munkatársai a vizsgaidőszak után a hivatalos vizsgaidőszak utolsó napjáig teljesített vizsgák érdemjegyei alapján súlyozott tanulmányi átlagot, illetve kreditindexet számítanak, majd az oktatási dékánhelyettes aláírásával megtörténik a leckekönyvek lezárása. 23

Amennyiben a félév során a hallgató a tantárgy követelményeit nem teljesíti, a leckekönyvbe a tantárgyismétlés, ill. nem teljesítette bejegyzés kerül. A Tanulmányi Titkárság által hitelesített és lezárt indexlapokon utólagos javításokat tenni tilos! Vizsgára történő jelentkezés és a vizsga halasztása A hallgatók az aktuális vizsgákra, az oktatók által kiírt időpontra iratkoznak fel a NEPTUN rendszeren keresztül. A vizsgára való jelentkezés a feliratkozás sorrendjében történik. Egy-egy vizsganapon a vizsgáztató által megadott létszámú hallgató jelentkezését fogadja el a rendszer. Az oktató vizsgára csak azokat a hallgatókat fogadhatja, akik a vizsgát megelőző nap déli 12 óráig feliratkoztak a vizsgára! A vizsga eredményét (az érdemjegyet) a NEPTUN rendszerben rögzíti az oktató. Amennyiben a hallgató valamilyen okból a bejelentett időpontban nem tud vizsgázni, a vizsgát megelőző napon déli 12 óráig lejelentkezhet a vizsgáról. A hallgató a vizsgáztató által meghatározott nap/napok elteltével tud újra vizsgázni, az adott tanszék/intézet által meghirdetett vizsganapon. Halasztás esetén a tanszék/intézet nem köteles a meghirdetett vizsgaalkalmak számát növelni. Nyelvvizsga-kötelezettségek A Kar szakjain az oklevél kiadásának feltétele minden szakon középfokú C típusú nyelvvizsga bizonyítvány bemutatása az EU-ban használt hivatalos nyelvek valamelyikéből. Nyelvvizsga hiányában a hallgató nem kaphat oklevelet! A képzés lezárása A képzés lezárásaként a Kar a hallgató számára végbizonyítványt (abszolutórium) állít ki, amelynek feltétele az adott szak tantervében előírt követelmények teljesítése. Az abszolutórium kiállítását követően a hallgató tanulmányait záróvizsgával fejezi be. A záróvizsgára bocsátás feltétele az abszolutórium kiállítása. A záróvizsga a diplomadolgozat (mesterképzésben), illetve a szakdolgozat (alapképzésben) megvédéséből és a szak képesítési követelményeiben megadott szaktárgyakból összeállított szóbeli vizsgából áll. 24

Aktív félév: tantárgyfelvétellel megkezdett félév. VIII. FOGALOMTÁR Abszolutórium: leckekönyvi bejegyzés annak igazolására, hogy a hallgató tanulmányainak végén tanulmányi kötelezettségeinek eleget tett és teljesítette az állami záróvizsgára bocsátás feltételeit. Előtanulmányi rend: az adott tantárgy felvételéhez előzetesen teljesítendő tantárgyak összessége. Félév lezárása: a végleges tanrend lezárásaként az oktatási dékánhelyettes aláírásával történő hitelesítés. Félév elfogadása: a szorgalmi időszak végén a Neptun rendszerben a tárgyfelelős aláírásának megadása. Kötelező tantárgy: Az adott szak képzési céljainak megfelelően a diploma megszerzéséhez szükséges törzsanyagot magában foglaló, általában kreditponttal rendelkező tantárgy. Kötelezően választandó tantárgy: Az oklevél megszerzéséhez szükséges törzsanyagot tartalmazó, specializált ismereteket adó, kreditponttal rendelkező tantárgy. Mintatanterv: a szak tanterve alapján a kötelező tantárgyak ajánlott ütemezése átlagos félévi terheléssel. Passzív félév: a féléves hallgatói jogviszony szüneteltetése. Részképzés: a szak tantervének megfelelő, kétoldalú együttműködési szerződések alapján, más intézményben végzett tanulmányok. Választható tantárgy: az adott szak képzési céljainak megfelelő, a tantervben szereplő tárgyak választékából szabadon választott, kreditponttal rendelkező tantárgy. A levelező szakokon a B és C tárgyak listája szűkebb. A tantárgyak jelölési rendszere: Tantárgyi kód: pl.: SMKTK3015AN 1. betű = a Szent István Egyetem jele 2-3. betű = a Kar jele 4-5. betű = a Tanszék jele számjegy = a képzés szintje (1= főiskolai, 2 = BSc, 3 = egyetemi, 4 = MSc, 8 = kiegészítő) 2-3. számjegy = a tantárgy sorszáma a tanszéken; ( A tantárgy = 1-30, B tantárgy = 30-80, C tantárgy 80-100) 4. szám = a szemeszter, amelyben a tantárgy a mintatanterv szerint először felvehető a 4. számot követő betű = a szak rövidítése (A = agrármérnöki szak, Á= állattenyésztő mérnöki szak, E = kertészmérnöki szak, M = mezőgazdasági mérnöki szak, V = vadgazda mérnöki szak, K = környezetmérnöki szak, T = környezetgazdálkodási agrármérnöki szak (egyetemi szint), G = környezetgazdálkodási agrármérnöki B.Sc. alapszak, T = természetvédelmi mérnöki B.Sc. alapszak és MSc mesterszak, X = amennyiben a tantárgy több szakhoz is tartozik) utolsó betű = a tagozat jele (N = nappali, T = távoktatási, L = levelező) 25

IX. AZ ÁLLATTENYÉSZTŐ MÉRNÖKI ALAPSZAK ÁLTALÁNOS BEMUTATÁSA Az Úristen vette az embert, és Éden kertjébe helyezte, hogy művelje és őrizze (Teremtés könyve, 2,15) A Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar a 2010/2011. tanévre az Állattenyésztő mérnöki BSc szakot az alábbi képzési formában hirdette meg: Képzési forma Alapképzés A szak vezetője: Operatív szakvezető-helyettesek: Képzési idő 6 + 1 félév Dr. Tőzsér János egyetemi tanár Kosztolányiné Szentléleki Andrea tanszéki mérnök Dr. Vertséné Dr. Zándoki Rita egyetemi tanársegéd A képzés célja A képzés célja olyan állattenyésztő mérnökök képzése, akik természettudományi, agrárműszaki, élelmiszergazdasági és mezőgazdasági technológiai, valamint állattenyésztési ismereteik birtokában képesek az állatitermék-előállítás termelési, feldolgozási, értékesítési folyamatainak tervezésére, irányítására, szervezésére, önálló gazdálkodásra, egyéni és társas vállalkozások működtetésére, továbbá kellő mélységű elméleti ismeretekkel rendelkeznek a képzéshez kapcsolódó MSc szakokra (Állattenyésztő mérnök mesterképzési szak, Agrármérnök mesterképzési szak, Mezőgazdasági biotechnológus mesterképzési szak, Takarmányozási és takarmánybiztonsági mérnök mesterképzési szak) történő továbblépéshez. A képzés tartalma Az állattenyésztő mérnöki alapszak elvégzése során hallgatóink képessé válnak: az állattenyésztés és takarmányozás, az állati termékek feldolgozása, értékesítése területén az ismeretek, módszerek, technológiák és munkaműveletek alkalmazására; az állattenyésztési ágazatokban folyó takarmánytermesztési, takarmányozási technológiai munkák szervezésére, berendezések és gépek szakszerű üzemeltetésére; gazdasági állatfajok tenyésztő-nemesítő munkájának elvégzésére; az állatállomány betegségmegelőzésével kapcsolatos feladatok szervezésére és megvalósítására; az előállított termékek szakszerű kezelésére és azok értékesítésére, piaci forgalmazására; állati termék-előállítás minőségi, minőségbiztosítási, környezetvédelmi és munkavédelmi előírásainak, jogi és közgazdasági szabályozórendszerének alkalmazására; környezetvédelemmel és állatvédelemmel kapcsolatos előírások betartására; gazdálkodás pénzügyi feltételeinek tervezésére és gyakorlati megvalósítására; gazdasági folyamatok elemzésére és az azzal kapcsolatos nyilvántartási folyamatok végzésére. Az alapfokozat birtokában az állattenyésztő mérnökök a várható szakirányokat is figyelembe véve alkalmasak: állatitermék-előállítással foglalkozó termelőegységek termelésirányítói munkaköreinek ellátására; 26

vállalkozói- és farmtípusú gazdaságok önálló vezetésére; állattenyésztési ágazatokban használatos korszerű technológiák bevezetésére és alkalmazására; állatitermék-előállításhoz kapcsolódó szakigazgatási feladatok ellátására. Szakmai gyakorlatok Időtartama: 1 hét/félév hetesi gyakorlat, 2x1 hét nyári gyakorlat, utolsó félév (legalább 13 hét) kötelező gyakorlat. A különböző gyakorlatok idejének letöltésére a hallgatók az Intézet által kiadott gyakorlati helyek listájáról választhatnak üzemet. Egyedi esetben a szakvezető engedélyezheti a gyakorlat listán nem szereplő, de a képzés céljának megfelelő helyen való letöltését. A gyakorlatok, tanulmányutak során együttműködő partnerek: Gödöllői Agrárközpont Kht. Állattenyésztési Tanüzeme, mesterséges termékenyítő állomások, spermaforgalmazó cégek, szarvasmarha-tenyésztő egyesületek, Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft., különböző méretű és típusú állattenyésztési vállalkozások és telepek. Differenciált szakmai ismeretek Az állattenyésztő mérnök alapképzés keretében a 4. szemesztertől kezdődően lehetőség nyílik differenciált szakmai ismeretek elsajátítására. Kellő számú jelentkezés esetén az alábbi specializációkat indítjuk (min. 15 fő/specializáció): Produkció és reprodukció az állattenyésztésben: A blokk képzésén belül a hallgatók áttekintést kapnak hazánk állattenyésztésének fejlődését befolyásoló objektív és szubjektív tényezőkről, kiemelve a hazai állattenyésztésben, takarmányozástanban és tartástechnológiában jelentős eredményeket elért elődeink munkáját. Az alkalmazott etológia témájában a gazdasági haszonállatok viselkedésének alapjait ismerik meg: etogram, tanult és öröklött viselkedésformák stb. A gazdasági haszonállatok szaporodásbiológiai jellegzetességei, a mesterséges termékenyítés elmélete és gyakorlata a méhtől a lóig ugyancsak az oktatás részét képezik. A hallgatók megismerkedhetnek a biotechnológia alapmódszereivel is (ET, MOET, embriófelezés, -mélyhűtés), valamint azok beépítési lehetőségeivel a nukleusztenyésztési stratégiákba. Továbbá az alap és számított tenyésztési adatok szakszerű értelmezését és biometriai feldolgozását az adatbázis-kezelés révén sajátíthatják el. Tógazdasági haltenyésztés: A halélettani, -rendszertani és hidrobiológiai alapok ismertetése után a hallgatók megtanulják a különböző tótípusokat, a közép-európai tavi pontytenyésztés jellemzőit, a tavi pontytenyésztés éves ciklusát, a tóelőkészítési feladatokat, valamint a halastavak trágyázását, benépesítését és a halak takarmányozását. Részletes taglalásra kerül a hal szaporodása, a halszaporítás módszerei, az egyes halfajok ivadékának nevelési technológiája, valamint halgenetikai és alkalmazott biotechnológiai alapjai is. Diplomatémájukat a hallgatók az intézet, valamint a képzésben részt vevő társintézetek által kiírt kutatási témakörökből választhatják ki. Képesítés Az alapfokozatú képzési program teljesítése esetén állattenyésztő mérnöki képesítést biztosít. A differenciált szakmai ismeretek megszerzését az adott specializáció követelményeinek maradéktalan teljesítése esetén a Kar a diplomához csatolt betétlappal ismeri el. 27