Hajdúböszörmény Bocskai István Általános Iskola OM 031054 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Hajdúböszörmény
Hatályba lép: 2013. április 01-től Elfogadta: a Bocskai István Általános Iskola nevelőtestülete Kelt: 2013. március 26. A dokumentum módosításának dátuma: 2015. november 09. Hatályba lép: 2015. november 10. Tartalom I. rész A szakmai alapdokumentum foglaltak részletezése 1. Az intézmény adatai... 6 2. Az intézmény neve... 6 3. Az intézmény székhelye és telephelye... 6 4. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata... 6 5. Az alapító és fenntartó neve és székhelye... 6 6. Ellátandó alaptevékenységek... 6 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és felette való rendelkezés joga... 7 8. Az irányító szerv neve és székhelye... 7 9. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje... 7 10. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások... 8 11. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság... 8 12. Az intézmény megszüntetése... 8 13. A kötelező szabályozások... 8 14. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek, telephelyek megnevezése, tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje... 8 15. A szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványai, melyek körében a költségvetési szerv képviselőjeként járhat el... 10 16. A vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség... 10 17. Az iskola bélyegzői... 10 Mellékletek: 1. Az intézmény szervezeti ábrája... 11 2. Az egyes munkaköri feladatok... 11 II. rész - A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje... 14 - a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, - az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje... 15 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel... 16 4. Az igazgató vagy igazgatóhelyettes akadályoztatása esetére a helyettesít és rendje... 16 5. A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája... 17 2
6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések... 19 7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás... 20 8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok... 24 9. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 25 10. Az intézményi védő, óvó előírások... 25 11. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők... 28 12. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési joggal ruházza fel... 30 13. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje... 30 14. A szakmai munkaközösségek együttműködési kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében... 31 15. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása... 32 16. A tanuló fegyelmi eljárása... 34 17. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje... 37 18. Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 37 19. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták... 39 20. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok, melyek megtartása kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek... 39 21. Egyéb jogszabály által szabályozandó de más szabályozásban nem szabályozható kérdések... 40 III. rész - A további szabályok 1. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei... 41 2. Felnőttoktatás... 42 3. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása).. 42 4. Azok az ügyek, melyekben a diákönkormányzatot a szervezeti és működési szabályzatvéleményezési joggal ruházza fel... 43 5. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje... 43 6. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend... 44 Mellékletek I. Könyvtári SZMSZ... 46 II. Tankönyvellátás rendje... 46 III. Adatkezelési szabályzat... 51 IV. A tanuló fegyelmi eljárásának szabályzata......68 V. Iratkezelés...77 VI. Munkaköri leírásminták.. 78 Záró rendelkezések. 81 3
Bevezető Jogszabályi háttér: Törvények: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet (továbbiakban: Korm. r.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: R.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM-rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM-rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) kormányrendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 4
17.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) kormányrendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OMrendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM-rendelet az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről 5
I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képző egyéb belső szabályzatok, intézményvezető utasítások betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényű. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel kapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyási időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. A szabályzat elfogadására vonatkozó döntés meghozatalára a nevelőtestület jogosult. A jelen szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatban véleménynyilvánítási jog gyakorlása biztosított volt: o az iskolai szülői szervezetnek, o a diákönkormányzatnak. 1. Az intézmény adatai Létrehozásáról szóló jogszabály: 2011. évi CXC. törvény, 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet OM azonosító száma: 031054 KIK azonosító száma: 084003 2. Az általános iskola neve 3. Székhelye és telephelye 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai tér 11. 4. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata /Szakmai alapdokumentum szerint/ Általános iskolai nevelés-oktatás 5. Az alapító és fenntartó neve és székhelye /Szakmai alapdokumentum szerint/ Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, 1055 Budapest, Nádor u.32. 6. Ellátandó alaptevékenységek Az ellátandó alaptevékenysége: Az intézmény nyolc évfolyammal működő általános iskola. Alapfeladata: az iskoláskorú gyermekek általános műveltséget megalapozó nevelése és oktatása, a szocio-kulturálisan hátrányos helyzetben lévő gyermekeknél a hátrányok kompenzálása, differenciált képességfejlesztés. Hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítése. 6
Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált iskolai nevelése-oktatása a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján. Gyógypedagógiai (konduktív pedagógiai) ellátás. Sajátos nevelési igénylő általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása, annak a különleges bánásmódot igénylő tanulónak aki, a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján érzékszervi fogyatékos (hallássérült), vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, felvételi előkészítők szervezése. Iskolai sportkör működtetése. Tanórán kívül szervezett foglalkozások megtartása. Iskolai könyvtár működtetése. Az 5-8. osztályban emelt szintű oktatás matematikából, emelt óraszámú oktatás angol nyelvből. Tagintézményben sajátos nevelési igényű, értelmi fogyatékos enyhén értelmi fogyatékos gyermekek általános iskolai gyógypedagógiai nevelése és oktatása folyik, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján. A tagintézmény nevelői egységes gyógypedagógiai, módszertani, utazó gyógypedagógusi feladatot is ellátnak 7. A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga Feladat ellátási hely szerint: Pontos cím: Székhely: 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai István tér 11. Telephelye: 4220 Hajdúböszörmény, Káplár Miklós u. 5. Tagintézménye: 9. Sz. Általános Iskola Telephelye: 4220 Hajdúböszörmény, Dobó István u. 2. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Működtető neve: Hajdúböszörmény Város Önkormányzata 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai István tér 1. 8. Az irányító szerv neve és székhelye Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 183001, 1055 Budapest, Nádor u. 32. 9. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje 9.1.Az iskola vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje Az iskola vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul: a) A pályáztatás Az intézményvezetői állást nyilvános pályázat útján kell betölteni. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a KLIK köteles elvégezni. b) Az intézményvezetői megbízás Az intézményvezetői megbízást az alapító KLIK adja. (A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének és a működtető önkormányzatnak a véleményét.) A megbízás 5 évre, illetve tanévre szól. 9.2. Foglalkozási jogviszonyok Az intézményben foglalkoztatottak a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a közoktatási intézményekben történő végrehajtásáról szóló 138/1992. (X. 8). Korm. rendelet hatálya alá tartoznak. 7
9.3. A munkáltatói jogok Az intézményvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, mely jogok egy részét jelen SZMSZben, valamint az érintett vezető munkaköri leírásában meghatározottak szerint átruházhatja. A munkáltatói jog gyakorlására vonatkozó szabályok: o az intézményvezető gyakorolja valamennyi intézményi foglalkoztatott esetében a következő jogokat: átsorolás, jogviszony módosítás, fegyelmi jogkör gyakorlása, o a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyek véleményének előzetes kikérését követően dönt: a tanulmányi szerződéskötésről, túlmunka elrendelésről, fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről, - az intézményvezető a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltő személyekkel egyeztetve készíti el a magasabb vezetők munkaköri leírását, o a magasabb vezetői szinthez tartozó munkakört betöltők az intézményvezető kérésére összeállítják az irányításuk alá tartozó dolgozó munkaköri leírás tervezetét, melyet az intézményvezető hagy jóvá, o a munkaköri leírásokat évente legalább 1 alkalommal aktualizálni kell. 10. Az intézmény oktatási funkciójával kapcsolatos előírások 10.1. Az intézmény oktatási funkciót tölt be. 10.2. Az évfolyamok száma: 1-8 évfolyam 10.3. Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám: 708 fő. Tagintézménybe felvehető tanulók száma: 120 fő. 11. Az intézményi feladat ellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság Alapításkor az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon az alapító tulajdona. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság a szakmai alapdokumentumban meghatározott. 12. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító határozattal dönt. 13. A kötelező szabályozások Az intézményvezető felelős a 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet 13. (2) bekezdésében meghatározott belső szabályozások elkészítéséért és rendszeres felülvizsgálatáért. 14. Az intézmény szervezeti felépítési és működési rendszere, ezen belül a szervezeti egységek, telephelyek megnevezése, tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje 14.1. Szervezeti felépítés: Székhely neve és címe: Bocskai István Általános Iskola 4220 Hajdúböszörmény, Bocskai István tér 11. Tagintézmény neve és címe: 9. Sz Általános Iskola 4220 Hajdúböszörmény Dobó István u.2. Az intézmény szervezeti ábráját az I. rész 1. számú melléklet tartalmazza. 8
14.2 A vezetés szervezeti felépítése, struktúrája a következő: Lehetséges szervezeti szintek (1) A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges vezető beosztások (2) 1. Legfelső vezetői szint: igazgató, igazgatóhelyettesek 2. Középvezetői szint: munkaközösség-vezetők, szakszervezeti főbizalmi, közalkalmazotti tanács elnöke 14.3. Az iskola működési rendszere Az iskolát az intézményvezető irányítja, a legfelsőbb vezető. Az iskolán belül megtalálható: o az alá- és fölérendeltség, o illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség. Az iskolán belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: o vezetők o illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. 14.4. A tagintézmények, szervezeti egységek közötti együttműködés, kapcsolattartás A szervezeti egységek együttműködnek az intézményi feladatellátás megvalósítása érdekében. Az egységek koordinált működését o az intézményvezető irányító tevékenysége, valamint o a középszintű vezetők feladatellátása biztosítja. A szakmai együttműködést a vezetést segítő munka, a középvezetői, valamint az egyéb nevelési értekezletek is segítik. Az intézményvezető napi kapcsolatban áll a tagintézmény vezetőjével. Az aktuális feladatokról időben tájékozatják egymást. A szerv szervezeti felépítéséből, struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes egységek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is. A dolgozók, középvezető, és magasabb vezető közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat a munkaköri leírásnak kell tartalmaznia. A kapcsolattartás részletes szabályozását jelen SZMSZ 2. része tartalmazza. 14.5. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok és hatáskörök Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatokat és hatásköröket az I. rész 2. számú melléklet tartalmazza. A részletes munkaköri leírásokat a II. részhez kapcsolódó melléklet tartalmazza. 14.6. Az intézményi helyettesítés rendje Az intézményvezető köteles a munkaköri leírások rendszerét úgy kialakítani, hogy abban szerepeljen az, hogy mely munkakör milyen munkakört helyettesíthet. A helyettesítés elrendeléséről, figyelemmel kíséréséről az adott dolgozó közvetlen felettesének, vezetői szinten lévő dolgozó esetében az igazgatónak, illetve helyettesének kell gondoskodnia. Az intézmény folyamatos, zavartalan működése érdekében a szabadságok, betegségek idején gondoskodni kell a megfelelő helyettesítésről. A helyettes felelősséggel tartozik a munkaköri leírásnak megfelelő helyettesítés keretében végzett tevékenységéért. Felelőssége a helyettesített személy felelősségével megegyező. A helyettesítés rendjét a jelen SZMSZ II. része tartalmazza a vezető munkakörökre, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítés rendjét a munkaköri leírások tartalmazzák. 9
A munkáltatói jogok gyakorlása: o Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, míg az egyéb munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője, képviselője gyakorolja. o Az intézményben a munkáltatói jogokat elsődlegesen az intézményvezető gyakorolja. o Az intézményvezető belső szabályzatban, munkaköri leírásokban rendelkezhet egyes munkáltatói jogainak más személy részére történő átruházásáról. 15. A szervezeti egységek vezetőjének azon jogosítványai, melyek körében az iskola képviselőjeként járhat el A szervezeti egységek vezetőinek azon jogosítványait, melyek körében az iskola képviselőjeként járhat el jelen SZMSZ 2. rész tartalmazza a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás részben. 16. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény 4. -ának figyelembe vételével az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló személyek közül vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége az igazgatónak van. 17. Az iskola bélyegzői 10
Mellékletek az I. részhez 1. számú melléklet Az iskola szervezetének vázlata Igazgató Igazgatóhelyettesek - Iskolavezetőség Alsós-igazgatóhelyettes, Felsős- igazgatóhelyettes Munkaközösségek: o 1-2.osztályos o 3-4. osztályos o Humán o Idegen nyelvi o Természettudományos o Nevelési o Napközis Az iskola közvetlen vezetése: Igazgató, alsós igazgatóhelyettes, felsős igazgatóhelyettes Az iskolavezetőség tagjai (13 fő): igazgató, alsós igazgatóhelyettes, felsős igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők, a diákönkormányzatot segítő tanár, a közalkalmazotti tanács vezetője, szakszervezeti főbizalmi. Igazgató Alsós igazgatóhe lyettes Felsős igazgatóhe lyettes Tagintézmény vezető Iskolatitkár Könyvtáros Alsós tanítók Alsós napközis csoportveze tők Felsős tanárok Felsős napközis csoportveze tők Tagintéz- mény nevelői 2. számú melléklet Az egyes munkaköri feladatok 1. Intézményvezető Általános vezetési feladatok: o Tagintézmény, intézményegységek vezetésével kapcsolatos feladatok o Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok Általános szakmai feladatok: o Együttműködés a szülőkkel o Az egyes jogok biztosítása o A fenntartóval való kapcsolattartás Részletes szakmai feladatok: 11
o A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok o A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok o A tanulók értékelésével kapcsolatos feladatok o Munkához szükséges ismeret megszerzése 2. Intézményvezető helyettesek Általános szakmai feladatok: o Együttműködés a szülőkkel o Az egyes jogok biztosítása o A fenntartóval való kapcsolattartás Részletes szakmai feladatok: o A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok o A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok o A tanulók értékelésével kapcsolatos feladatok o Munkához szükséges ismeret megszerzése 3. Tanító: o Felkészül a tanítási órákra napközis foglalkozásokra, előkészíti azokat. o A lemaradó tanulók számára a tanítási órákon a tanulási időben a lecke elkészítésében és a másnapi felkészülésben fokozott segítséget nyújt. o A szakvéleményében leírtaknak megfelelően gondoskodik a tanuló egyéni bánásmódjáról és a kötelezően előírt differenciált foglalkozáson történő megjelenésről. o A tanuló felülvizsgálata előtt pedagógiai véleményt ír. o Minden nap ellenőrzi a lecke elkészítését. o Alkalmazza a különféle munkaformákat. o Rendszeresen értékeli a tanulókat, arról időben tájékoztatja a szülőket. o A délutáni tanulási időt a gyerekek haladási tempójának megfelelően szervezi. o Biztosítja, hogy a gyerekek a tanítás utáni szabadidőben kikapcsolódhassanak, megfelelő időt töltsenek a szabad levegőn. o Szülői értekezleteket és fogadóórákat tart. o Elvégzi a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. o Részt vesz a nevelőtestület munkájában. o Közreműködik az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében. o Gondoskodik az általa használt szemléltető és technikai eszközök helyes tárolásáról, épségének megőrzéséről. o Felméri az erdei iskolai igényeket, gondoskodik annak a megszervezéséről. o Iskolai, városi és országos versenyekre felkészíti a tehetséges tanulókat. 4. Tanár Általános szakmai feladatok: o A tanári tevékenységgel kapcsolatos általános szakmai feladatok o Együttműködés a szülőkkel o Az egyes jogok biztosítása o Minőségirányítással kapcsolatos feladatok Részletes szakmai feladatok: o A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok o A pedagógiai programmal kapcsolatos feladatok o A tanulók értékelése o Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok 12
o Veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer o Egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok o Munkához szükséges ismeret megszerzése o Informatikai eszközök használata Osztályfőnöki feladatok: o Az osztályfőnöki megbízatással kapcsolatos feladatok o Informatikai eszközök használata 13
II. rész A nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok 1. Működés rendje Működés rendje, ezen belül a tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, az alkalmazottak és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 1.1. Általános szabályok Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni: o az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontjának felhasználását, o a szünetek időtartamát, o a nemzetünk szabadságtörekvéseit tükröző nemzeti múltunk mártírjainak emlékét, példáját őrző így különösen az aradi vértanúk (október 6.), a nemzeti összetartozás napja (június 4.), a március 15-ei és az október 23-ai nemzeti ünnepek, valamint az iskola hagyományai ápolása érdekében meghonosított egyéb emléknapok, megemlékezések időpontját o az iskolai élethez kapcsolódó ünnepek megünneplésének időpontját o az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját. Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. 1.2. A tanulók fogadásának rendje (az intézmény nyitva tartása) Az intézmény szorgalmi időben tanítási napokon reggel 7.00, ill. 7.30 órától - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 17.00 óráig van nyitva. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására - előzetes kérelem alapján - az intézmény vezetője adhat engedélyt. A nyitva tartás rendjét bővebben a Házirend tartalmazza. 1.3. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje Az alkalmazottak az intézményben: o a munkaszerződésükben meghatározott munkarend szerint, illetve o az elrendelt túlmunka, valamint o az alkalmazottak számára is nyitva álló intézményi rendezvények időtartamára tartózkodhatnak benn az intézményben. 1.4. A vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők nevelési oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: az igazgató és az igazgatóhelyettesek közül egy főnek minden hétköznap bent kell tartózkodnia az iskolában 8.00 16.00 között (pénteken 8.00 14.00 között). 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje 14
2.1. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belső ellenőrzése: az intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. 2.2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények: o fogja át a pedagógiai munka egészét, o segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását, o a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, o ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére, o támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását, o a szülői közösség, és a tanuló közösség (diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását, o biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát, o támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását, o hatékonyan működjön a megelőző szerepe. 2.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult: a) az intézmény vezetője, b) az intézményvezető helyettesei, c) a belső önértékelési csoport tagjai, d) külső szakértő. A pedagógiai munka belső ellenőrzésébe bevonhatóak a szakmai munkaközösségek. A szakmai közösségek a pedagógiai munkát csak az érintett szakmai vonalon jogosultak ellenőrizni. A pedagógiai munka belső ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet. 2.4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái a következők lehetnek: o szóbeli beszámoltatás, o írásbeli beszámoltatás, o értekezlet, o óralátogatás, o kompetencia felmérések eredményei, o versenyeredmények, o speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok, o a belső önértékelés keretében előírt vizsgálati anyagok. Az igazgató a pedagógiai munka belső ellenőrzése céljából éves munkatervet készíthet. 15
2.5. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje Az intézményi ellenőrzési folyamatok, azon belül a szakmai (pedagógiai munka) ellenőrzése, illetve az értékelési folyamatok közvetlenül kapcsolhatóak a pedagógiai munka színvonalához. Nagy hangsúlyt fektetünk az iskolánkban a pedagógiai munka értékelésére. A pedagógiai munka belső ellenőrzése megtörténik értelemszerűen a vezetők, valamint a nem vezető beosztású pedagógusok esetében akkor, mikor az egyéni, illetve csoportos teljesítmény követelményeik, minősítési szempontjaik szerinti értékelésük megtörténik. Az intézményi önértékelés rendszerében a pedagógiai eredmények kerülnek értékelésre, melyek szintén felfoghatóak a pedagógiai munka ellenőrzésének. 2.6. A belső pedagógiai ellenőrzésének részletes szabályozása A belső pedagógiai ellenőrzésének részletes szabályzása érdekében az intézmény jelen SZMSZ mellékletében külön szabályzatot is elfogadhat. 3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az oktatási intézménnyel Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. (1) bekezdés c) pontja alapján o a Szervezeti és Működés Szabályzatában szabályozni kötelező a működés rendjét, ezen belül a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési oktatási intézménnyel. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: o külön engedély és felügyelet nélkül, illetve o külön engedély és felügyelet mellett. Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben: o a szülő, gondviselő, a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve o a meghívottak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor, o az intézményben működő szervezetek (szülői szervezet, stb.) tagjai a tevékenységük gyakorlása érdekében történő intézményben tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben: o a tanulót kísérő személy, o minden más személy. A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. 4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje Az iskola vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: o vezetői, o vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az iskola vezetője, a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége - 2 hét folyamatos -, távollét, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői 16
feladatot, igazgatóhelyettes, alsós, felsős, DÖK vezető pedagógus, szakszervezeti titkárnak kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, a vezető helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető-helyettesi feladatokat a mellékletben megjelölt személynek kell ellátnia. A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: o a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett, o a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott, o a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. Melléklet a helyettesítés rendjéről A vezető illetve a vezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje: A vezető megnevezése, akit helyettesíteni kell A helyettes megnevezése: (munkakör és név) Igazgató- Alsós igazgatóhelyettes Alsós igazgatóhelyettes - Felsős igazgatóhelyettes Felsős igazgatóhelyettes - DÖK vezető tanár DÖK vezető tanár - szakszervezeti titkár A helyettesítéshez kapcsolódó felelősségi szabályok A helyettesek a helyettesített személlyel megegyező felelősséggel tartoznak a helyettesítés keretében végzett feladatukért, tevékenységükért. A konkrét felelősségi szabályokat, illetve az esetleges eltéréseket a munkaköri leírásoknak, vagy a helyettesítésre vonatkozó belső utasításnak kell tartalmaznia. 5. A vezetők és az iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája Az intézményben az alábbi szervezetek működnek: - iskolai szülői közösség (SZK). A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézmény működését munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattévő joggal rendelkező szülői szervezetet hozhatnak létre. Az együttműködés és kapcsolattartás során kötelezettség terheli: o az intézményvezető valamint 17
o a szülői szervezet vezetőjét. Az intézményvezető felelőssége feladata: Az intézményvezető felel a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért. Az intézményvezető feladata, hogy: o amennyiben a szülői szervezet kezdeményezi, összehívja a nevelőtestületet, o tájékoztassa a szülői szervezetet arról, hogy mikor lesz nevelőtestületi értekezlet, és a szülői szervezet véleményezési javaslattevő jogával érintett ügyek tárgyalása esetén meghívja a szülői szervezet képviselőjét, hogy tanácskozási joggal vegyen részt az értekezleten, o a szülői szervezet számára jogszabályban, illetve más belső intézményi dokumentumban meghatározott jogkörök gyakorlásához szükséges - az igazgató számára rendelkezésre álló, vagy általa elkészített - dokumentumok rendelkezésre bocsátása, illetve tájékoztatás megadása, o a szülői szervezet működésének segítése (jogi segítségnyújtás, szervezési feladatok), o a szülői szervezet működéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosítása (helyiség, eszközök). Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői szervezet élhessen: a) a véleménynyilvánítási jogával, b) a javaslattételi jogával, c) az egyéb jogával. A szülői szervezet vezetőjének feladata A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy: o a hatáskörébe utalt jogköreit amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, o megadja a hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek. A kapcsolattartás formái A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái a következők: o szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével, o közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezetővel, o munkatervek egymás részére történő megküldése, o értekezletek, ülések, o szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre, o a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére, o írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről, o azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok), o a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek, o a szülő szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. A szülői szervezet tisztségviselői: A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit illetve elérhetőségüket, a szülői szervezet működési szabályzata tartalmazza, melyet a szervezet nyilvánosságra hoz. 18
6. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 6.1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja: o a szakmai munkaközösségre, o a diákönkormányzatra. A nevelőtestület jogköreit a nevelőtestület hatékony feladat- és hatáskör gyakorlása céljából a nevelőtestület működéséről szóló belső szabályzat tartalmazza. A nevelőtestület a számára meghatározott hatásköröket a 2. pontban meghatározottak kivételével átruházhatja. 6.2. Át nem ruházható hatáskörök Az igazgató nem ruházhatja át a következő jogköreit: o pedagógiai program elfogadása, o a szervezeti és működési szabályzat elfogadása, o házirend elfogadása. 6.3. Az átruházott hatáskörrel kapcsolatos jogok és kötelezettségek Átruházó joga és kötelezettsége Az átruházó joga, hogy: o az átruházható jogaiból döntése szerint a közoktatási intézmény hatékonyabb, partnereket jobban kiszolgáló, az igényekhez jobban igazodó működése céljából egyes jogait az iskolában működő szervezetekre ruházza, o megszabja az átruházott hatáskör gyakorlásával kapcsolatos elvárásait, és a döntési hatásköreit, o az átruházott jogkör gyakorlásra vonatkozóan meghatározza a beszámoltatás módját és határidejét, o az átruházott jogkört magához visszavonja. Az átruházó kötelezettsége, hogy: o a hatáskör átruházáshoz a szükséges tájékoztatást, információt megfelelő időben rendelkezésre bocsássa. Átruházott jogkörrel az átruházás alapján rendelkezni jogosult jogai és köztelezettségei Az érintett szervezet joga, hogy: o az átruházott jogkörrel éljen, o a hatáskör gyakorláshoz szükséges információt, tájékoztatást megkapja. Az érintett szervezet kötelessége, hogy: o az átruházott hatáskört a legjobb tudása alapján, az általa képviseltek érdekét szem előtt tartva gyakorolja, o a hatáskör gyakorlásáról az előre meghatározott módon beszámoljon a hatáskör átadója felé. 6.4. A beszámolásra vonatkozó szabályok Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. 19
A beszámolás módja jellemzően a következő lehet: o szóbeli tájékoztatás, o a döntésről szóló határozat kivonat megküldése, o határozat kivonat megküldése és szóbeli tájékoztatás. 7. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskolaegészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart: a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel: o a fenntartóval, működtetővel, o más oktatási intézményekkel, o az intézményt támogató szervezetekkel, o egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel, b) a pedagógiai szakszolgálatokkal, c) a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, d) a gyermekjóléti szolgálattal; e) az egészségügyi szolgáltatóval; f) egyéb közösségekkel: o az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, o a település egyéb lakosaival. 7.1. Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás 7.1.1. A fenntartóval, működtetővel való kapcsolat Az intézmény és a fenntartó, illetve működtető kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: o az intézmény szakmai működtetése, o az intézmény működéséhez szükséges eszközök, feltételek megteremtése, o az intézmény nevének megállapítására, o a fenntartó által a köznevelési intézmény tantárgyfelosztásának, továbbképzési programjának jóváhagyására, o az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint o az intézményben folyó szakmai munka értékelésére, o a pedagógiai program, a házirend és az SZMSZ ellenőrzése A fenntartóval, működtetővel való kapcsolattartás formái: o szóbeli tájékoztatás, o írásbeli beszámoló, o dokumentum átadás jóváhagyás céljából, o egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel, o a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, o speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. 20
7.1.2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki. A kapcsolatok lehetnek: o szakmai, o kulturális, o sport és egyéb jellegűek. A kapcsolatok formái: o egymás kölcsönös tájékoztatása az oktatás színvonaláról, valamint az elvárásokról, o rendezvények, o versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik használatba adásakor. 7.1.3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: o a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény o anyagi helyzetéről, o támogatással megvalósítandó elképzeléséről és annak előnyeiről, o az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. o Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa. 7.1.4. Az egyéb, a köznevelési igazgatással összefüggő szervekkel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart: o a Kormányhivatallal, o más az oktatás területén létrehozott hivatalos szervvel. A kapcsolat tartás módja a szervek működését meghatározó jogszabályok szerinti. A konkrét feladatokat az igazgató illetve az általa kijelölt személy látja el. 7.2. A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény a nevelési-oktatási feladatainak ellátása érdekében kapcsolatot tart a pedagógiai szakszolgálattal. A pedagógiai szakszolgálat és az intézmény a következő területen működik együtt: o a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, oktatás és gondozás, o a fejlesztő nevelés, o szakértői bizottsági tevékenység, o a nevelési tanácsadás, o a logopédiai ellátás, o a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás, o a konduktív pedagógiai ellátás, o a gyógytestnevelés, o az iskolapszichológiai ellátás, o a kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók gondozása. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat meghatározó jogszabályok tartalmazzák. 21
7.3. A pedagógia szakmai szolgálatokkal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat nyújtó, az oktatásért felelős miniszter által kijelölt intézménnyel. A pedagógiai szakmai szolgáltatás és az intézmény a következő területeken működik együtt: o a pedagógiai értékelés, o a szaktanácsadás, tantárgygondozás, o a pedagógiai tájékoztatás, o a tanügy-igazgatási szolgáltatás, o a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése, o a tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása, o tanulótájékoztató, - tanácsadó szolgálat. A kapcsolattartás formáit, lehetséges módjait a szakszolgálat működését meghatározó jogszabályok tartalmazzák. 7.4. A gyermekjóléti szolgálattal és egyéb gyermekvédelmi, családjogi szervezettel való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a tanulók súlyos veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: o a gyermekjóléti szolgálattal, illetve o a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: o személyekkel, o intézményekkel és o hatóságokkal, o oktatási szolgálattal, o az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattal. Az intézmény segítséget kér, ha a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A segítséget az alábbi intézményektől, szervektől kéri: o a gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálattól, o az oktatásügyi közvetítői szolgálattól, o az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Az intézmény a fenti szervekkel közvetlen kapcsolatot tart fenn. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: o a szervek értesítése ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, o a gyermekjóléti szolgálat közreműködésének kérése a tanuló igazolatlan mulasztása miatt, o esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, o a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget o előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére, o az oktatásügyi közvetítő esetében a közvetítő fenntartó egyetértésével történő felkérése, és írásban történő megbízása, együttműködése az egyeztetési eljárásban. 7.5. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az intézmény a tanulók mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét az iskolai egészségügyi feladatokat ellátó egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. 22
A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni. 7.6. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős. A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg. Az intézmény külső kapcsolatait jelentő szervezetek felsorolását az alábbiak tartalmazzák. Kapcsolatrendszer A kapcsolatrendszer nyitottságot jelent: további társadalmi környezetet, partnerkapcsolatokat, az intézmény szakmai, hazai és nemzetközi kapcsolatait. Iskolánk nem önmagába bezárt világ, mind nyitottabbá vált. Az iskola szakmai önállósodása nemcsak nagyobb lehetőségeket teremt, hanem megnövelte a felelősséget is. A szerteágazó külső kapcsolatok sorában kiemelt hely illeti meg a más iskolákkal fennálló kontaktusokat. Ezeknek akkor van igazán értelmük, ha egyrészt a tanítványok számára teremtenek további kulturális, sport, tanulmányi vagy éppen szórakozási lehetőségeket, másrészt a tantestületek közötti tényleges együttműködéssé válnak. E kapcsolatok kiépítésében nem mindig az igazgatóé kell legyen a kezdeményező szerep. Sokszor életképesebbnek bizonyulnak az ún. alulról jövő kezdeményezések. A nemzetközi kapcsolatok jelentősége elsősorban a nyelvtanulásban játszott pótolhatatlan szerepben rejlik. Nagyon fontosak a nemzetközi cserekapcsolatok, tovább kell erősíteni őket!(erdei iskola, Határtalanul pályázat) Ehhez az anyagi eszközök előteremtésében az igazgatónak komolyan kell fáradoznia (pályázat, alapítvány). Fontosak a határon túli magyar iskolákkal való kapcsolattartás (például: Erdély). A kapcsolatok lehetséges körének felsorolása túl hosszadalmas volna, ezért csak azokat emlegetjük külön is fel, amelyek fontosak és érdekesek lehetnek hagyományosan, felújítva, vagy létrehozva: szülői közösség, önkormányzat, polgármesteri hivatal, tankerületi igazgatóság, KLIK, Kormányhivatal, EMMI, Oktatási Hivatal, városi közművelődési és közgyűjteményi intézmények, helyi sajtó, városi és környékbeli iskolák, családsegítő központ, ÁNTSZ, rendőrség, helyi civil szervezetek, gazdálkodó egységek, vállalkozók, volt tanítványok. 8. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 8.1.Az ünnepélyek, megemlékezések rendje Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével az alábbiak tartalmazzák. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. 8.2. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének: o megőrzése, illetve 23
o növelése. A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, mely tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolás eszközei: o ünnepségek, rendezvények, o egyéb kulturális versenyek, o egyéb sport versenyek, o egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.) Az intézmény hagyományai érintik: o az intézmény ellátottjait, o a felnőtt dolgozókat, o a szülőket, o a korábban az intézményben ellátott személyeket, esetleg o a szélesebb nyilvánosságot. Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját az alábbiak tartalmazzák. A hagyományápolás érvényesülhet továbbá: o az iskolai jelkép használatával o tanulók ünnepi viseletével, o az intézmény belső dekorációjával. Az intézményi konkrét jelkép, viselet, egyéb külső jegy mint hagyomány ápolásának, használatának leírását az alábbiak tartalmazzák. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is. Az iskolai hagyományok és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Iskolai egyenruha nincs, de az iskolai ünnepségeken (évnyitó, október 23., március 15., ballagás, évzáró) és egyéb esetleges egyedi rendezvényeken (Karácsony) kötelező viseletként elvárjuk: lányoknak a fehér felsőt, sötét aljat, Bocskai sálat, a fiúknak fehér inget,sötét nadrágot, Bocskai nyakkendőt. Ünnepségek, megemlékezések, rendezvények iskolánk életében: o évnyitó, o október 6., o október 23., o nyílt napok, o diákbál, o karácsonyi ünnepi műsor, o alapítványi bál, o farsangi bál, o március 15, o június 4., o ballagás, o évzáró. 24