Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat



Hasonló dokumentumok
IPARI TERÜLETEK REHABILITÁCIÓJA - FUNKCIÓVÁLTÁS IPARI ÉPÜLET. Az ipari örökség kezelésének lehetőségei Borsodban

IPARI ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGRE ALAPOZOTT JÖVŐKÉP

BORSOD 2050 projekt beszámoló

Borsodi volt iparvárosok megújulásuk lehetőségei és nehézségei

Új tehetséggondozó programok és kutatások

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért október , Mezőtúr. Közösségi tervezés

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia kritikai elemzése környezetgazdálkodási szempontból Békéscsaba példáján

Duna Stratégia és az európai területi együttműködési színterek

KÖZÖSSÉGI LAKÓHELYEK MAGYARORSZÁGON - MINT A LAKÁSRENDSZER TÁRSADALMI BEFOGADÁST TÁMOGATÓ ÚJ ESZKÖZEI

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

talált tárgyak anyagok mozgásban

A felsőoktatási lifelong learning társadalmi és gazdasági haszna: kutatás fejlesztés innováció

Közösségi alapú tervezés az uniós finanszírozású területfejlesztésben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

határhelyzetek* tervezési módszertana átmenetek

Gondolatok a DEKA-ról 1. Ferge Zsuzsa feljegyzése az Egyesület (KARD) alakuló ülésének.

Az Európai Táj Egyezményből adódó hazai feladatok és eddigi eredmények

Intelligens európai városi közlekedés: Budapest közlekedési rendszerének megújítása

Projekt címe: LIFE TreeCheck:

Közösségi részvétel a városfejlesztési folyamatokban

Fejlesztéspolitika az egészségügyben

Belvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt

Máthé Dóra, Tátrai Ádám, Weiszkopf András

A SZOCIÁLIS VÁROSREHABILITÁCIÓ LEHETŐSÉGEI ÉS KORLÁTAI, A TOVÁBBLÉPÉS LEHETSÉGES IRÁNYAI

A Dunamellék Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Kistérségi közösségfejlesztés Borsod- Abaúj- Zemplén megyében

A Biztonságosabb Internet Program bemutatása

Városfejlesztési stratégiák gazdasági fenntarthatósága Pécs, október 27.

AZ EMBERKÖZPONTÚ CSELEKVÉSI MODELL TÁBLÁZAT Az emberközpontú modell fő hangsúlyai

TANULMÁNYOK A KÖZLEKEDÉS ÉS AZ

A Bakonyalja-Kisalföld Kapuja Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Erasmus+ stratégiai partnerségek (köznevelés)

- Az óvodáskori gyermeki intelligenciák mozgósításánakfeltárásának

J a v a s l a t Ózd város közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjának elfogadására

Struktúratervezés Pest megye északi mikro-régiójában minta projekt

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI

Integrált roma program a nyíregyházi Huszár lakótelepen

Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata

KÖZÖSSÉG ÁLTAL IRÁNYÍTOTT HELYI FEJLESZTÉS

ReTInA. 7 Délkelet-európai ország 10 partner 9 város A projekt ( ; folyamatos) CÉL MÓDSZER

A fejlődés folytatódik

Enyedi György közpolitikai öröksége Pálné Kovács Ilona MTÜ, november 22. Enyedi György Emlékülés

TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Városrehabilitációs tapasztalatok a Dél-Dunántúlon Béres Gábor

Szakmai beszámoló. Országos Irodalmi Muzeológus továbbképzés A továbbképzés helye: Petőfi Irodalmi Múzeum Ideje: május

Tát Tokod matematikai modelljének további hasznosítása

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

49. Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem és Tervező Tábor

Helyi fejlesztés - a TEHO-tól a társadalmi innovációig

Beszámoló a Vas megyei Szent Flórián Tűzoltó Szövetség évi tevékenységéről

E L Ő T E R J E S Z T É S

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program

PROJEKTAUDIT JELENTÉS - - -

TÉRALKOTÓ NORMÁK ÉS A TERÜLETI SZABÁLYOZÁS

Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban. Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

Az Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

Szervezeti működésfejlesztés komplexitása CMC minősítő előadás

A vállalkozások finanszírozása, alternatív finanszírozási lehetőségek a mai időkben Brealey Myerstől a Kékfrankig

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP projekt keretében készült stratégiák

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK II. FÉLÉVI M U N K A T E R V E

A településfejlesztés eszköztára bár látszatra távol áll a politikától, mégis jól alkalmazható

Budafok-Tétény belváros megújításának egy lehetséges koncepciója

Múzeumok - ma Tudományos munka (szakma) Minerva project. Nemzeti Képviselők Csoportja (NRG) keretein belül. Közművelődés (közönség)

MEE Szegedi Szervezet

MEGHÍVÓ NAPIREND. Javaslat a lakások bérletéről szóló 25/2006. (VII.12.) önkormányzati rendelet módosítására

Tudatos térhasználat város és vidékfejlesztés

Vizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján

Helyi értéktárak létrehozása a Nemzeti Művelődési Intézet közreműködésével

Activity Plan. A javaslat nem teljes körű: csupán a konzultáción, a cégvezető elmondása alapján szerzett információkon alapszik.

Gárdony-Kápolnásnyék-Nadap-Pákozd-Pázmánd-Sukoró-Velence-Vereb-Zichyújfalu

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának ( ) első évi eredményei

AZ INTÉZMÉNYFEJLESZTÉSI TERVEK ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTRENDSZERE

A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS

Visszatérítendő támogatások rendszere

Közös gondok-közös megoldások

A SZERVEZT SZERVEZETI IDENTITÁS. SZERVEZETI PROFIL. SZERVEZETI STRATÉGIA

A Magyar Telekom legutóbbi fenntarthatósági eredményei

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia. Soltész-Lipcsik Melinda Vállalati és kormányzati kapcsolatok Irodavezető

Bábolna december 10.

Jó ötletnek tűnik? Közös Dolgaink, március 19.

ETT műhely június 8-9. A Banat-Triplex Confinium EGTC bemutatása

Földrajztudományi Kutatóintézet

Tájékoztató az elmúlt időszak eredményeiről ( ) Beliczky Miklós pénzügyi vezető. 5. Projekt Irányító Testületi Értekezlet

1. blokk. 30 perc. 2. blokk. 30 perc. 3. blokk. 90 perc. 4. blokk. 90 perc. Beiktatott szünetek. ( open space ): 60 perc

FEHÉRVÁR ÁRUHÁZ CSOPORTOS ALKOTÁS BME DLA. Bedecs-Varga Éva Kovács Dávid Beke András

A program társadalmi nyilvánosságával kapcsolatos tapasztalatok.

MÉRÉS KÖVETELMÉNY KIMENET RENDSZER

HUMÁNERŐFORRÁS- FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

Városfejlesztési Kerekasztal - Elképzelések Budafok Belváros fejlesztéséről -

Az egészségügyi ellátáshoz való jog /1997. évi CLIV. Tv./ 7. (1) Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi

Átírás:

IPARI VÁROS - IPARVÁROSOK ÉS VÁROSI IPARTERÜLETEK MEGÚJULÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Borsod-Abaúj-Zemplén megye meghatározó ipari városainak példáján keresztül Ipari városok megújulása, városfejlesztési stratégia, köztérfejlesztés, átmeneti (alternatív) iparterület használat Kutatási beszámoló BME Építőművészeti Doktori Iskola -2012/13 Borzsák Veronika Konzulens: Fejérdy Péter Dla 2013. április 24.

ELŐZMÉNYEK Kiállítás és műhelybeszélgetés-sorozat Kiállítás sorozat rendezés és szervezés (Ózdi Olvasó, Miskolci Galéria, Budapest FUGA), hozzá kapcsolódó műhelybeszélgetés-sorozat (Miskolc) részvétel és tapasztalat Városmegújító mozgalom, Miskolc Miskolcon a kiállítás és műhelybeszélgetés-sorozat kapcsán kialakult városmegújító mozgalom, amelynek több civil szereplőn kívül a Borsod2050 csapata is részese lett Városfejlesztési stratégiáról szóló I féléves dolgozatom Miskolc és Ózd városfejlesztési stratégiájával foglakozott, azonban a műhelybeszélgetés-sorozat tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy a kizárólag stratégiai megközelítés jelenleg nem visz közelebb a helyzet megoldáshoz. rengeteg nehezítő tényezőre fény derült, valójában sokkal árnyaltabb a helyzet, hiányoznak fokok a lépcsőből

KUTATÁSI CÉLOK Saját eddigi munkánk dokumentálása: a Borsod2050 események és tapasztalatok összegzése Szeretnék arról is írni, amilyen események történtek a közös projekt során: a saját témám szemszögéből nézve a kiállítás és a műhelybeszélgetés-sorozat tapasztalatainak összegzése. Városmegújító törekvések jelenleg is alakuló folyamatainak nyomonkövetése Ózd és Miskolc Egyelőre nem történt semmilyen konkrét beavatkozás (bontásokon kívül), most formálódó folyamatok, ennek 2 iránya van: alulról jövő és civil törekvések, városvezetési és politikai törekvések Egyfajta versenyhelyzet a két legfontosabb megújulás előtt álló volt ipari város között Bizonyos pontokon eltérő, bizonyos pontokon hasonló körülmények a két városban Ipari városok és volt iparterületek megújítási stratégiái, kutatások folytatása, elméleti háttér Olyan eseteket sorra vétele és csoportosítása, ami egy lehetséges horizontot vázol a borsodi lehetőségekkel kapcsolatban Gyűjtő-kutató munka Rendszerezés, összevetés

TÉMAVÁZLAT 1. Helyzetkép Borsod Bevezető (gazdasági okok, környezet állapota) Problémafelvetés Az érvényben lévő fejlesztési stratégiák és rendezési tervek bemutatása A városok vezetésének eddigi lépései, hozzáállásuk bemutatása Városmegújító civil kezdeményezések Tapasztalatok összegzése 2. Helyzetkép nemzetközi Sikeresen megvalósult városi iparterületrehabilitációk (Lehetőségek, esettanulmányok, mi az, ami lehetne itt is? Milyen lehetséges utak vezetnek ehhez?) Megközelítési mód szerint Felülről jövő városmegújítási stratégiák Az alulról jövő kezdeményezések szerepe az iparterület megújításban A kétfajta megközelítési irány tanulságainak összegzése 3. Városi iparterület-megújítás Borsod Mi a lehetséges forgatókönyv? Sok megfogalmazódott kérdés

TÉMAVÁZLAT - I FÉLÉVES TÉMA 1. Helyzetkép Borsod Bevezető (gazdasági okok, környezet állapota) Problémafelvetés Az érvényben lévő fejlesztési stratégiák és rendezési tervek bemutatása A városok vezetésének eddigi lépései, hozzáállásuk bemutatása Városmegújító civil kezdeményezések Tapasztalatok összegzése 2. Helyzetkép nemzetközi Sikeresen megvalósult városi iparterületrehabilitációk (Lehetőségek, esettanulmányok, mi az, ami lehetne itt is? Milyen lehetséges utak vezetnek ehhez?) Megközelítési mód szerint Felülről jövő városmegújítási stratégiák Az alulról jövő kezdeményezések szerepe az iparterület megújításban A kétfajta megközelítési irány tanulságainak összegzése 3. Városi iparterület-megújítás Borsod Mi a lehetséges forgatókönyv? Sok megfogalmazódott kérdés

TÉMAVÁZLAT - II FÉLÉVES TÉMA 1. Helyzetkép Borsod Bevezető (gazdasági okok, környezet állapota) Problémafelvetés Az érvényben lévő fejlesztési stratégiák és rendezési tervek bemutatása A városok vezetésének eddigi lépései, hozzáállásuk bemutatása Városmegújító civil kezdeményezések Tapasztalatok összegzése 2. Helyzetkép nemzetközi Sikeresen megvalósult városi iparterületrehabilitációk (Lehetőségek, esettanulmányok, mi az, ami lehetne itt is? Milyen lehetséges utak vezetnek ehhez?) Megközelítési mód szerint Felülről jövő városmegújítási stratégiák Az alulról jövő kezdeményezések szerepe az iparterület megújításban A kétfajta megközelítési irány tanulságainak összegzése 3. Városi iparterület-megújítás Borsod Mi a lehetséges forgatókönyv? Sok megfogalmazódott kérdés

1. Helyzetkép Borsod Bevezető (gazdasági okok, környezet állapota) Problémafelvetés Pusztuló ipari örökség Rendezetlen sorsú városi területek (tulajdonviszonyok rendezetlensége, felhasználás tekintetében nincs, vagy ellentmondó víziók vannak, nincs hosszútávra tudatosan felépített stratégia) Az érvényben lévő fejlesztési stratégiák és rendezési tervek bemutatása Dr. Váczi Piroska örökség alapú városfejlesztés 2004, Koszorú Lajos Borsod-Abaúj-Zemplén megye területrendezési terve 2009 Miskolc IVS Rombauer Terv Ózd A városok vezetésének eddigi lépései, hozzáállásuk bemutatása Ózd és Miskolc eltérő hozzáállása az ipari örökség megőrzése és a városmegújítási stratégiát tekintve Városmegújító civil kezdeményezések Közép Európai Ipari Örökség Útja Egyesület tevékenysége, és a Miskolci Galériával közös szervezésben létrejött Borsod 2050 kiállítás, és műhelybeszélgetés-sorozat párbeszéd kezdeményezés Factory Aréna, alkotótáborok elsősorban a fiatalokat megcélozó programok Tapasztalatok összegzése A kiállítás különböző helyszíneinek és az előadássorozat tapasztalatainak összegzése A két város egyfajta versenyszituációba került, ki mutat kinek irányt? A résztvevők szempontjából jelen pillanatban még nincs homogén szándék az iparterületek sorsát illetően (iparterület marad/megújulás, városi szándék/ tulajdonosi szándék/lakossági igények) Egyelőre nem jellemző a regionális gondolkodás az iparterületek megújításával kapcsolatban Az iparterület megújítás jelenleg is formálódó folyamatai zajlanak, jelenleg is zajlik a helyzetfelismerés, ám ellentmondó hangok vannak ezzel kapcsolatban

2. Helyzetkép Nemzetközi Sikeresen megvalósult városi iparterület-rehabilitációk (Lehetőségek, esettanulmányok, mi az, ami lehetne itt is? Milyen lehetséges utak vezetnek ehhez?) Megközelítési mód szerint 1. Felülről jövő városmegújítási stratégiák (sokszor regionális megújítási stratégiák részeként pl. IBA Ruhr-vidék: Essen, Dortmund, Duisburg, Francia megközelítés Pas-de-Calais, Lens és a Louvre) 2. Az alulról jövő kezdeményezések szerepe az iparterület megújításban: átmeneti (alternatív) terület használat városi példák elemzése: Ghent, Amsterdam WesterGasfabriek, Duisburg Nord Landschaftspark, Zollverein Essen) Borsod2050 kísérlet 2013 nyári alkotótábor, NKA pályázat keretében A kétfajta megközelítési irány tanulságainak összegzése Borsod szempontjából A nyugat-európai példák azt mutatják, hogy a sikeres rehabilitációkat jól felépített, hosszú távú stratégiai tervezés előzte meg. Ez Borsodban még nem tudott kiteljesedni, az egymásnak ellentmondó érdekek és rendezetlen területi viszonyok miatt, egyelőre túl távolinak is tűnik az átmeneti terület használat és az alulról jövő kezdeményezések jelentősége felértékelődhet

3. Városi iparterület-megújítás Borsod - Mi a lehetséges forgatókönyv? Lehet-e ilyen forgatókönyvet írni? Minden eset és város egyedi? Lehet-e irányelveket megfogalmazni? Van-e létjogosultsága az iparterület-megújításon alapuló regionális szemléletmódnak? Miért lehet jó ez? Hogyan segítheti a városok fejlődését? Adhat-e ez valamilyen környezetalakítási koncepciót? Elképzelhetők-e olyan nagy volumenű iparterület-rehabilitációs projektek Borsodban, mint nyugat-európában? Miben más Borsod? Elképzelhető-e, hogy amíg a forgatókönyv elkészül a területet alternatív módon hasznosuljon?...

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!