EURÓPAI IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Alapvető Jogok és Állampolgárság Program - ARECHIVIC PROJEKT Az emberkereskedelem gyermekáldozatainak megsegítése és reintegrációja: a forrás és célországok leginkább bevált gyakorlatainak promóciója és értékelése WORKSTREAM-2 MÓDSZERTANI IRÁNYELVEK A gyermekkereskedelem áldozatainak segítését és reintegrációját szolgáló programok értékelése Szerzők: Kamelia Dimitrova Andrey Nonchev Center for the Study of Democracy 2011 Co-funded by
Tartalom Kifejezések jegyzéke... 4 Bemutatás... 5 a) A projekt háttere... 5 b) Módszertani célkitűzések és magyarázat... 7 Az értékelés szerkezete... 8 1. AZ IRÁNYVONALAK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE (I. SZINT)... 9 1.1 A teljeskörű struktúra, célok és célkitűzések értékelése... 10 1.1.1. A stratégiai dokumentum általános felépítése... 10 1.1.2. A nemzetközi jogi normáknak és vezérelveknek való megfelelőség... 11 1.1.2.1. Kormányzati tulajdon... 12 1.1.2.2. A civil társadalom részvétele... 13 1.1.2.3. Emberi jogi alapú megközelítés... 14 1.1.2.4. Interdiszciplináris és ágazatokat átfogó megközelítés... 16 1.1.2.5. Fenntarthatóság... 17 1.2. Forrás és költségvetési mobilizáció értékelése... 19 1.3. Ellenőrzési értékelési mechanizmusok értékelése... 20 1.3.1. Ellenőrzési mechanizmusok értékelése... 20 1.3.2. Értékelési mechanizmusok minősítése... 20 1.4. Eredmények értékelése... 22 2. REINTEGRÁCIÓS TERÜLET SZERINTI ÉRTÉKELÉS (II. SZINT)... 24 2.1. A gyermekkereskedelem áldozatai részére történő segítségnyújtás előfeltételei... 24 2.1.1. Gyám kijelölése... 25 2.1.2. Átvilágítás és dokumentáció... 26 2.1.3. Egyedi esetfelmérés... 28 2.1.3.1. Egyedi felmérés... 28 2.1.3.2. A helyzeti felmérés... 29 1.2.2. Átmeneti gondozás... 31 2.2.1. Elhelyezés és szociális gondoskodás... 32 2.2.2. Egészségügyi és pszicho-szociális támogatás... 33 2.2.3. Jogi segítségnyújtás... 34 2.2.4. Oktatás... 34 2.3. Hosszú távú re/integráció... 37 2.3.1. Helyi integráció/a célországban történő integráció... 38 2.3.2. Visszatérés a származási országba... 40 2.3.2.1.Biztonság... 41 2.3.2.2. Orvosi/ egészségügyi ellátás... 41 2.3.2.3. Tanácsadás... 42 2
2.3.2.4. Elszállásolás és elhelyezés... 43 2.3.2.5. Visszailleszkedés az oktatásba... 43 2.3.2.6. Pénzügyi támogatás... 44 2.3.2.7. Jogi segítségnyújtás... 44 2.3.3. Áttelepülés és integráció egy harmadik országban... 47 3. ADATGYŰJTÉS: FORRÁSOK ÉS MÓDSZEREK... 48 3.1. A szükséges információ típusok és források beazonosítása... 48 3.2. Az adatgyűjtéshez kötelező érvényű módszerek... 48 3.2.1. Elméleti kutatás... 48 3.2.2. Információért és kérdőívekért folyamodó írásbeli kérelmek... 49 3.2.3. Félig megszerkesztett interjúk... 49 3.2.4. Helyszíni látogatások... 50 3.3. Választható módszerek adatgyűjtéshez... 51 3.3.1. Fókusz-csoportos felmérés... 51 4. ORSZÁGJELENTÉS SZERKEZETE... 52 4.1. Háttér... 52 4.1.1. Intézményi felkészültség, jogi és politikai keretek... 52 4.1.2. Profilok és statisztikák a gyermekkereskedelemről... 53 4.2. Módszertani bevezetés... 53 4.3. Értékelés... 54 4.3.1. Az átfogó nemzeti emberkereskedelem gyermekáldozatára irányuló reintegrációs program értékelése... 54 4.3.2. Értékelés a reintegráció területei alapján... 54 4.4. Következtetések és ajánlások... 55 4.5. Hivatkozások listája... 56 3
Kifejezések jegyzéke kamasz gyermek Az a fiatal, aki túl van a pubertáson, de nem érte el a teljes érettséget. gyermeknek minősül minden tizennyolcadik életévét be nem töltött személy gyermekkereskedelem GYJ egyezmény kárenyhítés származási ország célország kizsákmányolás belföldi emberkereskedelem nemzeti áldozatkezelési mechanizmus bűncselekmény Palermói Jegyzőkönyv Emberkereskedelemnek" minősül a gyermekek kizsákmányolás céljából történő toborzása, szállítása, átadása, rejtegetése vagy fogadása. Egy gyermek kizsákmányolás céljából történő toborzása, szállítása, eladása, elrejtése vagy átvétele emberkereskedelemnek minősül még akkor is, ha az nem jár eszközök alkalmazásával; Európa Tanács emberkereskedelem elleni fellépésről szóló egyezménye Jóvátételként vagy fizetségként adott vagy kapott pénz Az az ország, ahonnan a emberkereskedelembe került gyermek jön Az az ország ahová a az emberkereskedelem keretében a gyermeket szállították A kizsákmányolás legalább a következőket foglalja magában: a prostitúció révén történő kizsákmányolás vagy a szexuális kizsákmányolás más formái; a kényszermunka, a koldulást, a rabszolgatartás, a rabszolgatartáshoz hasonló gyakorlatokat, illetve a szervek kivételét is ideértve." Emberkereskedelem ugyanazon országon belül (régiók/területek között stb.) Eljárás azon szereplők - minisztériumok, civilszervezetek és mások -, közötti koordináció biztosítására, akik érintettek az emberkereskedelem áldozatainak gondozásában és az őket érintő döntések meghozatalában 'Bűncselekmény' és 'bűntett' ugyanazt jelenti, egyik nem súlyosabb a másiknál. Emberkereskedelmi jegyzőkönyv, továbbiakban Palermói Jegyzőkönyv az emberkereskedelem, különösen a nő- és gyermekkereskedelem megelőzéséről, felszámolásáról és megbüntetéséről szóló jegyzőkönyv az ENSZ nemzetközi bűnözés ellenes egyezményéhez kapcsolódó (2000.) 4
Bemutatás A módszertan ezen része biztosítja a projekt hátterét és körvonalazza a módszertan magyarázatát. a) A projekt háttere Annak ellenére, hogy nemzetközi jogi, valamint gyakorlati eszközök léptek életbe a gyermekáldozatok megsegítése érdekében, az EU tagállamok különböző és gyakran korlátozott haladást értek el az áldozatok fizikai, lelki és szociális felépülését segítő hatékony irányelvek és programok kidolgozása terén. A legtöbb országban hiányoznak a gyermekáldozatokra specializált integrációs programok, más esetekben a gondoskodáshoz jutás ahhoz a feltételhez van kötve, hogy pl. tanúskodni kell az emberkereskedő ellen, vagy az áldozat elismerése szigorú jogi követelményekhez kötött. Például több EU tagállamban a megfelelő orvosi ellátás a gyermek lakóhelyétől függ, míg máshol az elégséges lelki segítségnyújtási szolgáltatásokról való gondoskodás mutat hiányosságokat. 1 A gyermekkereskedelem áldozatainak megfelelő védelmének és támogatásának fontosságának felismerése a visszaélés jogorvoslásához, a gyermekkereskedelem áldozatainak megsegítése és reintegrációja: A leginkább bevált gyakorlatok promóciója és értékelése a kiinduló és a célországokban' (ARECHIVIC) projekt a három kiinduló (Olaszország, Ausztria, Svédország), és a három célországban (Szlovákia, Bulgária, Magyarország) elért haladás értékelését célozza. A területen végzett olyan korábbi kutatásra építve, mint az Európai Alapjogi Ügynökség (FRA) által elvégzett 'Emberkereskedelem az Európai Unióban: kihívások, perspektívák és bevált gyakorlatok', a projekt célja, hogy mélyreható vizsgálatot biztosítson a gyermekáldozatok fizikai, lelki és szociális felépülésének segítésére irányuló erőfeszítésekkel kapcsolatban. A vizsgálat egy bevett programértékelési módszertanon alapul, mely figyelembe veszi az áldozatvédelemről szóló, következő gyakorlati okmányokban az áldozat támogatásról és védelemről szóló elveket és irányvonalakat: UNICEF irányelvek a gyermekkereskedelem áldozatainak védelméhez IOM kézikönyv az áldozatok megsegítéséről Átfogó emberkereskedelem elleni válasz kialakításáról és alkalmazásáról szóló ICPMD irányelvek 1 Alapjogi Ügynökség (2009. Emberkereskedelem az Európai Unióban: kihívások, prespektívák és bevált gyakorlatok 101/105. 5
UNODC eszközkészlet az emberkereskedelem elleni küzdelemhez Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (2009) Fejlődési mutatók a gyermeki jogok védelmére, tiszteletére és támogatására az EU-ban. A módszertan más EU országokban is alkalmazható, ezen a területen alkalmazandó programok haladásának irányítására és mérésére. Az átülthethető bevált gyakorlatok meghatározásának célja az is, hogy hozzájáruljon a hosszútávú fenntartható erőfeszítésekhez, ezáltal megfelelő támogatást biztosítson a gyermekkereskedelembe bekerültek számára. A projekt fő céljai: Megállapítani a gyermekkereskedelem áldozatainak a megsegítésének és a társadalomba való reintegrációjának az irányelveit, jogi és intézményes kereteit; Módszertan létrehozása a gyermekkereskedelem áldozatainak a megsegítése és a társadalomba való reintegrációja céljából alkalmazott programok értékelésére, azzal a céllal, hogy a növekedjen a programalkalmazás hatékonysága az EU-ban, és támogatva az EU-szerte a területen az értékelési normákat; Gyermekáldozatok támogatására és reintegrációjára irányuló programok értékelése a három célországban és a három kiinduló országban, valamint ajánlatok indítványozása a programok javítására, összhangban az alapvető gyermeki jogokkal; Leginkább bevált gyakorlatok meghatározása a gyermekáldozatok támogatására és védelmére a hat EU országban, összhangban a gyermeki jogokkal és az áldozatok legfőbb érdekeinek támogatásával; A leginkább bevált gyakorlatok alkalmazásának támogatása és a gyermekkereskedelem áldozatainak megsegítésére és reintegrációjára irányuló programok értékelésére és ellenőrzésére irányuló mechanizmusok megállapítása az EU országaiban; Egy innovatív, web-alapú interaktív eszköz fejlesztése, melynek célja az érdekeltek támogatása a gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációjában; Az EU-val, nemzeti irányelvekkel, reintegrációs programokkal kapcsolatos információk, magyarázatok és visszacsatolási lehetőség biztosítása a gyermekkereskedelem áldozatainak és azok szüleinek számára; Közintézményekből, civil szervezetekből és egyetemekből álló kiterjedt és stabil hálózat kialakítása, mely támogatja a gyermekáldozatok reintegrációját és az ehhez kapcsolódó kutatásokat. 6
b) Módszertani célkitűzések és magyarázat Számításba véve a gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációjával kapcsolatos MS erőfeszítések értékelésére irányuló korábbi kezdeményezéseket 2 jelen módszertan célja, hogy egy olyan okmányt biztosítson az MS-nek a nemzetközi sztenderdeknek és a gyakorlati irányelveknek való megfelelőségének mértékének mélyrehatóbb értékeléséhez, valamint, hogy iránymutatást adjon arra nézve, hogy miként lehet az irányelvek kialakításának és végrehajtásának folyamatát mérhető jelzőkkel értékelni. A gyermekkereskedelem áldozatainak a megsegítése és a reintegrációja céljából alkalmazott program értékelési módszertan átfogó célja, a program alkalmazás hatékonyságának növekedése az EU-ban, és az EU értékelési normák támogatása a területen. A módszertan meghatározott célkitűzései iránymutatás adnak: A gyermekkereskedelem áldozatainak megsegítése és reintegrációja céljából alkalmazott programok céljainak és célkitűzéseinek a nemzetközi jogi normáknak és vezérelveknek való megfelelésének értékelésére. A gyermekkereskedelem áldozatainak megsegítése és reintegrációja céljából alkalmazott programok végrehajtási folyamatainak értékelésére, ideértve az érdekeltek részvételét és a megfelelő finanszírozás biztosítását. A gyermekkereskedelem áldozatainak 3 megsegítése és reintegrációja céljából alkalmazott nemzeti programok eredményeinek értékelésére összhangban a felállított mérhető mutatókkal. A gyermekkereskedelem áldozatainak megsegítése és reintegrációja céljából alkalmazott programok ellenőrzési mechanizmusainak értékelésére Annak értékelésére, hogy a gyermekkereskedelem áldozatainak hatékony megsegítésének előfeltételei milyen mértékben valósultak meg. A gyermekkereskedelem áldozatainak védelmével és átmeneti gondozásával kapcsolatos programok eredményeinek értékelésére mérhető mutatókkal. A gyermekkereskedelem áldozatainak megsegítése és reintegrációja céljából alkalmazott programok eredményeinek értékelésére 2 Pl. EU Alapjogi Ügynöksége (2008.) Tematikus tanulmány a gyermekkereskedelemről 3 Az 'eredmények' és 'következmények' a szövegben ugyanazzal a jelentéstartalommal bírnak. 7
Az értékelés szerkezete Jelen módszertan a gyermekkereskedelem áldozatainak a megsegítése és a reintegrációja céljából alkalmazott programok értékeléséhez biztosít irányelveket. I. szint: Az irányvonalak átfogó értékelése II. szint: Területek szerinti értékelés Az értékelés első szintjének célja a gyermekkereskedelem áldozatainak a megsegítését és a reintegrációját célzó átfogó nemzeti keretrendszer értékelése, míg a kettes szint a segítségnyújtás és a reintegráció meghatározott területein teljesített eredmények értékelését célozza. A két terület részletes tárgyalása következik. 8
1. AZ IRÁNYVONALAK ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE (I. SZINT) Az értékelés célja: Az értékelés ezen szintje a gyermekkereskedelem áldozatainak a megsegítését és a reintegrációját célzó átfogó nemzeti keretrendszer értékelésére összpontosít. Ezen keretrendszer leggyakrabban egy emberkereskedelem elleni stratégiában és a vonatkozó éves cselekvési tervekben jelenik meg. A cselekvési terveknek fel kell vázolniuk a többoldalúan jóváhagyott cselekvési célokat, prioritásokat, a végrehajtandó tevékenységeket, csakúgy, mint a szükséges forrásokat és az érintett minden hivatal vonatkozó felelősségét. (UNODC, 2008, 29. o.). Ezenkívül az állam rendelkezhet a nemzeti áldozatkezelési mechanizmussal, ami egy olyan együttműködési keretrendszer, melyen keresztül az állami szereplők teljesítik az emberkereskedelembe került személyek emberi jogainak védelmére és támogatására vonatkozó kötelezettségeiket, összehangolva erőfeszítéseiket a civil társadalommal egy stratégiai partnerség keretében.(osce/odihr, 2004,. 16 o.). Az értékelés az egyes szinten az emberkereskedelemmel foglalkozó nemzeti referens, vagy ugyanezen funkciókkal rendelkező testület meglétét hivatott azonosítani. A nemzeti referens szerepe az információ gyűjtés és terjesztés, hogy felhívja a figyelmet a problémákra és megoldásokat javasoljon az emberkereskedelem elleni küzdelemre. A referensnek el kell készítenie a kormány számára az éves jelentést, mely a rendőrség és a jogi hatóságok bűnügyi aktáihoz való széleskörű hozzáféréssel és a nemzetközi szervezetekkel való együttműködés alapján kerül összeállításra. (UNODC, 2008, 11. o.) 9
1.1 A teljeskörű struktúra, célok és célkitűzések értékelése 1.1.1. A stratégiai dokumentum általános felépítése A nemzeti emberkereskedelem elleni válasz rendszerint egy nemzeti emberkereskedelem elleni stratégia keretében kerül megfogalmazásra, amely egy bevezetőből áll, ami körvonalazza a dokumentum átfogó céljait, fő elveit és a politikai elkötelezettségét; a háttér analízis alapvonal adatokat az érdekelt felek vizsgálatát, valamint stratégiai célokat és célkitűzéseket biztosít. A céloknak és célkitűzéseknek a következő területeket kell lefednie: Támogató keretrendszer Megelőzés Segítségnyújtás és az áldozatok reintegrálása Emberkereskedelemmel kapcsolatos nyomozás és bűnvádi eljárás Működési szinten egy nemzeti cselekvési tervet szükséges készíteni, amely elmagyarázza a stratégiai célok elérésének módját. Annak ellenére, hogy a tervek tartalmát a nemzeti körülmények diktálják, vannak bennük egyezőségek. A nemzeti cselekvési terv konkrét akciókat határoz meg a stratégiai célok és meghatározott célkitűzések elérésére a négy összetevőre, miképpen a nemzeti emberkereskedelem elleni stratégiában meghatározott. A hatékony nemzeti cselekvési tervnek: meg kell határozni az elérendő fő célkitűzéseket, fel kell állítani a prioritásokat, meg kell határozni azokat az stratégiai cselekvéseket és alcselekvéseket, amelyeket a célok eléréséért meg kell tenni, meg kell határozni ki a felelős a különböző részek megvalósításáért, meg kell határozni azokat a forrásokat (emberi, pénzügyi, műszaki), amelyek a megvalósításhoz szükségesek, meg kell adnia a megvalósítás ütemezését, meg kell határoznia, hogy a célok teljesítésének ellenőrzési és értékelési módját, ajánlani kell kapcsolódó mutatókat, meg kell fogalmaznia a nemzetközi összefogás növelésének szükségességét(unodc, 2008, 53. o., ICMPD, 2006, 18. o.). 10
Ajánlott mutatók: Ezen értékelés céljaira az értékelés ezen lépésének meg kell határoznia: Van-e a nemzeti stratégiának segítségnyújtási és reintegrációs eleme A segítségnyújtási és reintegrációs elem a továbbiakban a menzeti cselekvési tervben ki van-e dolgozva a következő elemekkel: célkitűzések cselekvések források a végrehajtásért felelős érdekeltek időkeret várt eredmények Felállították-e a nemzeti áldozatkezelési mechanizmust (az általános részeként, vagy létrehoztak-e egyet kizárólag gyermekek részére), amely bizosítja az együttműködés keretrendszerét (kormánytestületek között, állami és nem állami szereplők között), valamint a gyermekkereskedelem áldozatainak védelmét. Volt-e az emberkereskelem status quo-jának empirikus kutatás általi átfogó értékelése a nemzeti cselekvési terv kialakítása előtt (pl. a nemzeti cselekvési terv empirikus alapokon nyugszik?) 1.1.2. A nemzetközi jogi normáknak és vezérelveknek való megfelelőség Az emberkereskedelemre adott nemzeti válasznak jogi hatáskörében, megközelítésben és az érdekeltek részvételében világosan tükröznie kell a nemzetközi jogi normákat és vezérelveket. Ezenkívül a válasznak egy jogi alapú megközelítésnek kell lennie, ahol az alapvető emberi jogoknak és gyermeki jogoknak kell minden cselekvés középpontjában lennie. A Migrációs Politikát Fejlesztő Nemzetközi Központ (ICMPD) kidolgozott négy vezérelvet, melyeknek alakítaniuk kell az átfogó nemzeti emberkereskedelem elleni válasz tervezésének és végrehajtásának a koncepcionális keretrendszerét: kormányzati tulajdon, civil társadalom részvétele, emberi jogi alapú megközelítés, interdiszciplináris és ágazatokat átfogó megközelítés. (ICMPD, 2006, 21. o.). Ezek minden összetevőre vonatkoznak, ideértve az áldozatok reintegrációját és a segítségnyújtást (beleértve a gyermeáldozatok számára nyújtott segítségnyújtást) és jelen kell lenniük, mint stratégiai, mind működési szinten. Mivel ezek az 11
elvek nemzetközileg elismertek (az UNODC által is) 4, jelen értékelés alapjául is szolgálnak majd. 1.1.2.1. Kormányzati tulajdon A 'kormányzati tulajdon' kifejezés a kormánynak az országban alkalmazott emberkereskedelem elleni intézkedésekhez való kapcsolatát fejezi ki 'Kormány' az állami szereplőkre utal, pl. azokra a szereplőkre, akik a közigazgatás részei és közvetlenül kapcsolódnak hozzá. (helyi, körzeti és nemzeti hatóságok). 'Tulajdon' ebben a kontextusban azt jelenti, hogy a kormányzat felvállalja a teljes részvételt, felelősségvállalást és az elszámolási kötelezettséget a célkitűzések meghatározásában, a tevékenységek megvalósításában és a nemzeti emberkereskedelem elleni válasz eredményeinek értékelésében.(icmpd, 2006. 21. o). A kormányzatnak vállalnia kell a felelősséget az áldozatok támogatásáért és reintegrációjáért való célok és célkitűzések meghatározásáért (különösen tekintettel a gyermekáldozatokra) az országban az emberkereskedelemre vonatkozó megbízható adatokra és analízisre, valamint a gyermekáldozatok profiljára alapozva. A kormánynak ugyancsak felelősséget kell vállania többek között gyermekáldozatok hazatéréséért és reintegrációjáért való nemzetközi együttműködés biztosításáért és a gyermekkereskedelem áldozatai részére való támogatás infrastruktúrájának felállításáért és szabályozásáért. Minden kapcsolódó intézménynek (egészségügyi, oktatási) részt kell vállalnia a gyermekkereskedelem áldozatainak helyi reintegrációjának végrehajtásában (lsd. az interdiszdiszciplináris és ágazatokat átfogó megközelítést). A kormány elkötelezettsége szükséges a gyermekáldozatok támogatása és reintegrációja érdekében megvalósult programok és intézkedések fenntarthatóságának biztosítása miatt. Ajánlott mutatók: A nemzeti koordinátor által évente elkészített jelentések a nemzeti cselekvési tervről (segítségnyújtás és reintegráció a gyermekkereskedelem áldozatai részére) Nemzetközi együttműködési megállapodások megléte a külföldön lévő kísérő nélküli kiskorúak hazatelepítésével kapcsolatban A kormány által működtetett, engedélyezett, pénzügyileg támogatott szálláslehetőségek megléte a gyermekkereskedelem áldozatai számára Működtet-e a kormány a gyermekkereskedelem áldozataira vonatkozó adatgyűjtési 4 Lásd. UNODC eszközkészlet az emberkerseskedelem elleni küzdelemhez, UNODC, 2008. 12
mechanizmusokat (azonosított és támogatott)? Megvizsgálja, és áttekinti-e a kormány rendszeresen a nemzeti stratégiában és cselekvési tervben szereplő célkitűzéseket, tükrözve a gyermekáldozatok szükségleteit? Jelentést tesz-e rendszeresen a kormány az áldozat támogatás és reintegráció területén a nemzeti emberkereskedelem elleni válasz eredményeinek megvalósulásáról, különös tekintettel azon intézkedések körvonalazására, amelyeket a gyermekáldozatok helyzetére irányultak? Biztosít-e a kormány egy személy hazatelepítésével kapcsolatos kockázati értékelést szolgáló formalizált eljárást? Biztosít-e képzést a kormány az összes kapcsolódó hivatal számára gyermekáldozatoknak való segítségnyújtással és reintergrációval kapcsolatban? 1.1.2.2. A civil társadalom részvétele A 'civil társadalom részvételének' elve megköveteli, hogy az emberkereskedelem elleni programok és intézkedések létrehozása és végrehajtása nemcsak az állami hatóságok által kell, hogy történjen, hanem azon érdekeltek részvételével is, akik az államtól függetlenek, és kívül esnek az állam-és közigazgatáson. A civil társadalom bevonása a nemzeti emberkereskedelem elleni válaszadásba nemcsak azt jelenti, hogy a civil társadalom képviselőinek lehetőségük van találkozókon, munkacsoportokban való részvételre stb. hanem aktív szerepet játszanak a döntéshozatalban és nézeteik, véleményük megfelelő mértékben tükröződik a nemzeti emberkereskedelem elleni válaszadás tervezésében és végrehajtásában.(icmpd, 2006, 22.o ). A gyermekkereskedelem áldozatainak való segítségnyújtás és reintegráció tekintetében a gyermeki jogok védelmében speciális tapasztalattal rendelkező civilszervezeteknek és a kormányközi szervezeteknek ki kell terjeszteniük a szolgáltatási rendelkezéseket, hogy részt vegyenek az emberkereskedelem elleni célok és célkitűzések kialakításában az áldozat támogatás és reintegráció terén. Ajánlott mutatók: Civilszervezeteket rendszeresen meghívják-e a nemzeti cselekvési terv végrehajtásában való részvételre Civilszervezeteket rendszeresen meghívják-e a nemzeti áldzatkezelési mechanizmus végrehajtásában való részvételre 13
Civil és kormányközi szervezetek száma a nemzeti munkacsoportban speciális gyermekvédelmi tapasztalattal szavazati jogokkal/teljes tagsági státusszal Az emberkereskedelem elleni intézkedések végrehajtásában résztvevő civilszervezetek száma az áldozattámogatás és reintegráció területein, a nemzeti cselekvési terv által megállapított módon. A nemzeti áldozatkezelési mechanizmusban résztvevő civilszervezetek száma A gyermekáldozatoknak való segítségnyújtásra és reintegrációjára elérhető finanszírozás teljes összege, és átruházott szolgáltatási rendszerrel rendelkező országokban azoknak a civilszervezeteknek a száma, akik a költségvetésből támogatást kapnak a gyermekáldozatoknak való segítségnyújtásra és reintegrációjára, Biztosít-e a kormány hatékony csatornákat a civilszervezetekkel való kommunikációra és konzultációra a gyermekáldozatoknak való segítségnyújtást és reintegrációt célzó nemzeti programok tervezésére és végrehajtására? Konzultál-e rendszeresen a kormány civilszervezetekkel gyermekáldozatoknak való segítségnyújtást és reintegrációt célzó nemzeti programok tervezéséről és végrehajtásáról? 1.1.2.3. Emberi jogi alapú megközelítés Az 'emberi jog alapú megközelítés' azt jelenti, hogy a nemzeti emberkereskedelem elleni válaszadás (csakúgy mint az egyedi intézkedések) normatívan a nemzetközi emberi jogoknak kell, hogy megfeleljenek, és működés szerint az emberi jogok védelmére és támogatására kell, hogy irányuljanak, különös tekintettel az áldozatokra. A 'jog' fogalom kifejezi, hogy az egy törvényileg kikényszeríthető jogosultságnak kell lennie, mely részletezi az állam kötelezettségét, hogy tisztelje, támogassa, védje és megvalósítsa azt. Ez magában foglalja a következményt, hogy azok számára, akik nincs lehetőségük élni a jogaikkal, azoknak adott a lehetőség, hogy kiköveteljék ezeket. A definíció szerint az ilyen meghatározás összeférhetetlen azokkal az irányelvekkel vagy cselekvésekkel, melyeknek jogtipró hatásuk van, és nem engedi meg a kompromisszumokat pl. az elkövetők bűneljárása és az áldozatok jogai között. Az emberi jogi megközelítés nélkülözhetetlen eleme az emberi jogi normák és a diszkrimináció ellenes elvek betartása, norma keret és felelősségvállalás, nemi perspektíva integrálása, az embernek mint jogok alanya és birtokosaként való elismerése. 14
Ezenkívül, az emberkereskedelem sajátos gyermekjog alapú megközelítése keretében, a gyermekkereskedelem áldozatai a következő jogokkal kell hogy rendelkezzenek: A gyermek legfőbb érdekének elve kell, hogy az átfogó irányelv legyen, (minden emberkereskedelem elleni fellépés esetében ez a legfőbb szempont) Jog az egyenlő bánásmódhoz A gyermek véleményének tisztelete Információhoz való jog Titoktartáshoz való jog Egészséghez való jog Oktatáshoz való jog Rehabilitációhoz való jog Védelemhez való jog (Gyermekek jogairól szóló ENSZ Egyezmény) Ajánlott mutatók: A gyermekáldozatok megsegítésére és reintegrációjára vonatkozó nemzeti emberkereskedelem elleni válasz összhangban van-e az aláírt és ratifikált emberi jogi egyezményekben szereplő nemzetközi emberi jogi normákkal, valamint a nemzetközi munkaügyi és gyermekjogi normákkal? A gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációs gyakorlatai betartják és tisztelik-e a gyermekek jogait, ideértve: A gyermek véleményének tisztelete Információhoz való jog Titoktartáshoz való jog? A gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációs gyakorlatai biztosítják-e minden arra jogosult gyermek számára a: Hozzáférést az egészséghez Hozzáférést az oktatáshoz Hozzáférést a rehabilitációhoz? A gyermek rendelkezik-e minden vonatkozó joggal, amivel a gyermekkereskedelem áldozatai rendelkeznek, a diszkrimináció-mentesség elvének tiszteletben tartása mellett? Létezik-e a gyermekáldozatoknak való segítségnyújtásra és reintegrációra vonatkozóan formalizált eljárás a legfőbb érdek meghatározására az intézkedésekben? 15
A nemzeti stratégia és cselekvési terv kitűzi-e célul az áldozatoknak való segítségnyújtás és reintegráció terén az emberkereskedelem áldozatainak, különös tekintettel a gyermekeknek a jogtudatosságát? A nemzeti cselekvési tervben előirányzott segítségnyújtási és reintegrációs intézkedések szándékoznak-e számításbe venni a gyermekáldozatok nemi és etnikai hátterét? 1.1.2.4. Interdiszciplináris és ágazatokat átfogó megközelítés Az emberkereskedelem összetett jelenség, mely különböző területekkel és érdekekkel kapcsolódik össze, mint pl. a migráció, a szervezett bűnözés, korrupció, munkaügy, prostitúció, emberi jogok, egyenlőtlen nemzetközi gazdasági kapcsolatok, nemi kérdések, nők ellen irányuló erőszak, szegénység "elnőiesedése" stb. A hatékony ellen-stratégiáknak figyelembe kell vennie ezt a komplexitást, hogy az emberkereskedelem különböző aspektusait egyszerre tudja megcélozni. Ennek érdekében szükséges az 'interdiszciplináris' módon folytatott munka, ami azt jelenti, hogy a különböző tudományágak tudását és tapasztalatát, csak úgy, mint módszereit egyesíteni kell az emberkereskedelem elleni harc és megelőzés érdekében való intézkedések kidolgozására. (pl. jogi dokumentumok, oktatási módszerek, társadalmi kutatás, gazdasági jogtudatosság, pszichológiai segítségnyújtás stb.) 'Az ágazatokat átfogó' kifejezés azt jelenti, hogy a beavatkozásokat úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy lefedje a társadalom minden ágazatát. (pl. igazságügy, oktatás, munkapiac stb.)(icmpd, 2006, 24 o.). Egy interdiszciplináris és ágazatokat átfogó megközelítés iránti szükséglet egyértelműen megerősített a gyermekkereskedelem áldozatainak való segítségnyújtás és reintegráció terén. A gyermekáldozatok sikeres reintergációjának egy holisztikus megközelítésen kell alapulnia, ami számításba veszi a gyermekek emberi jogait, csakúgy, mint speciális szükségleteiket a biztonságos elhelyezés, egészség és oktatáshoz való hozzáférés tekintetében. Ajánlott mutatók: Minden kapcsolódó érdekelt részvétele a nemzeti emberkereskedelem elleni munkacsoportban, beleértve a következő területek minisztériumainak képviselőit: végrehajtás oktatás 16
migráció munkaügy egészség/jólét igazságügy külügy ifjúság nemi egyenlőség ezenkívül: gyermekvédelmi hivatalok civilszervezetek kormányközi szervezetek A rendszeres információcsere kialakított mechanizmusa a különböző szereplők között, beleértve munkacsoport megbeszélések információs adatmegosztási mechanizmusok a gyermekáldozatok azonosításával és támogatásával kapcsolatban A kapcsolódó hivatalok (ideértve a társadalomtudományi intézetek, oktatási és egészségügyi hatóságok stb.) tapasztalatát és tudását aktívan igénylik-e a gyermekáldozatok segítségnyújtását és reintegrációját célzó programok kialakításához? A kapcsolódó állami és civil szervezetek részvételét aktívan igénylik-e a gyermekáldozatok segítségnyújtását és reintegrációját célzó akutális inézkedések megvalósításához? 1.1.2.5. Fenntarthatóság A nemzeti emberkereskedelem elleni válaszadás tekintetében a fenntarthatóság azt jelenti, hogy a megvalósítandó struktúra és rendszer időtálló és kreatívan alkalmazkodik a változó körülményekhez. Léte nem függhet semmitől, pl. egy jelentős külső pénzügyi támogatótól, amely miatt könnyen összeomolna a rendszer(icmpd, 2006, 26. o.). A kormányzati tulajdon és a polgári társadalom részvétele kulcsfontosságú a nemzeti válaszadás fenntarthatóságának biztosításában, mivel a kormány politikai és pénzügyi elkötelezettsége biztosítja a folytonosságot, míg a polgári társadalom részvétele biztosítja a tevékenységek ellenőrzését, és az emberkereskedelem elleni intézkedések szükségességének átfogó, nyilvános elismertségét. 17
Ajánlott mutatók: A kormányzati tulajdon és a civil társadalom részvételét jellemző mutatókon kívül (az 1.1 Szerkezet, célok és célkitűzések átfogó értékelésének a) és b) vonatkozó szakaszában felsoroltak) a következő mutatókat szükségesek: A nemzeti cselekvési terv időszakos áttekintése és felülvizsgálat, létrehozva egy új (évi/kétévi) nemzeti cselekvési tervet. A végrehajtott segítségnyújtási és reintegrációs intézkedések rendszeres értékelése az értékelési jelentésekben jóváhagyott módon. A helyi közigazgatási rendszerek bevonása a helyi struktúrák és a helyi az áldozatsegítésről és reintergrációról szóló részeket tartalmazó emberkereskedelem elleni (beleértve a gyermekkereskedelmet is) cselekvési tervek által jóváhagyott módon. Rendszeres állami költségvetési juttatások az emberkereskedelem elleni koordinációs struktúrák finanszírozására, miképpen a struktúrák éves költségvetése jóváhagyja. Az áldozattámogatás és reintegráció területén a kulcsszereplők állami támogatásának mértéke/összege, a nemzeti cselekvési terv forrás szakaszában jóváhagyott módon. Segítségnyújtási és reintegrációs intézkedések esélyegyenlősége a gyermekkereskedelmi intézkedések számára a vonatkozó összetevő bevonásával más a) stratégiai dokumentumokban (pl. gyermekvédelmi stratégia) b) képzések (pl. kormányhivatal és szolgáltatást nyújtók) c) oktatási tananyagok (pl. szociális munkások, ápolók/gyógyászati személyzet) 18
1.2. Forrás és költségvetési mobilizáció értékelése Az emberkereskedelem elleni válaszadás hatákonyságát biztosítani kell, hogy biztosítva legyen a források mobilizációjának elégséges volta. Az emberkereskedelem elleni tevékenységek végrehajtására vonatkozó pénzügyi, műszaki és emberi erőforrás rendelkezések a gyermekkereskedelem áldozatainak való segítségnyújtás és reintegráció terén, bizonyítja a kormánynak az áldozatok emberi jogainak megsértésének jogorvoslata iránti elkötelezettségét. Az állami finanszírozás a nemzeti cselekvési terv áldozattámogatás és reintegráció szakasz végrehajtásának elsődleges forrása kell, hogy legyen. A finanszírozást különböző kormányzati intézményekből kell elérhetővé tenni. A tervezett cselekvések hatásának növelése érdekében további finanszírozás igényelhető külső támogatóktól, és az állami-magán együttműködéseket is számításba kell venni. Ajánlott mutatók: Az emberkereskedelem ellen, az áldozatsegítésre és reintergációra irányuló nemzeti és cselekvési terveknek egyértelműen meg kell fogalmaznia a forrásokról való intézkedés szakaszait. Ezen szakaszok ( minden tevékenységre vonatkozólag) magukba kell foglalják: pénzügyi forrásokat emberi erőforrásokat műszaki felszerelést (ahol van ilyen) A finanszírozás forrását és a forrásról való rendelkezést: A segítségnyújtás és reintegráció elsődleges forrása az állami finaszírozás kell legyen. Az állami finaszírozást több állami hivatal kell, hogy biztosítsa, és a speciális finanszírozás a gyermekáldozatok kell, hogy célozza. Az áldozat segítségnyújtás és reintegrációról szóló nemzeti cselekvési tervben elő kell irányozni az adományozói finanszírozást. A gyermekkereskedelem áldozatai számára nyújtott segítségnyújtásra és reintegrációjára vonatkozó finanszírozás rugalmas-e, és képes-e tükrözni az azonosított áldozatok, (életkor, nem, egészségi állapot, etnikai háttér stb.) számában történő változásokat? 19
1.3. Ellenőrzési értékelési mechanizmusok értékelése Ellenőrzés és értékelés két egymást kiegészítő eszköz, ami felhasználható: meghatározott áldozatsegítés és reintegrációs program vagy projekt vezetésére a sürgető irányzatok reflektálása céljából. a segítségnyújtás és reintegrációs programválasz sikerének meghatározása hatékonyság és eredményesség tekintetében. 1.3.1. Ellenőrzési mechanizmusok értékelése Az értékelés a gyermekkereskedelem áldozatainak való segítségnyújtási és reintegrációs program végrehajtása során történik, és a rendszeres adatgyűjtés, analízis és használat három célt szolgál: a megszerzett tapasztalatokból való tanulást (tanulás) A felhasznált forrásokról és az elért eredményekről való külső és belső elszámolás. (ellenőrzés) döntéshozás (vezető funkció) (toolkitsfordevelopment.org) A program végrehajtásában résztvevő minden szereplőnek egy előzőleg meghatározott ellenőrzési sablon szerint, rendszeresen adatokat kell szolgáltatnia az ellenőrzési folyamat számára. Az ellenőrzésnek stratégiai és működési szinten is meg kell jelennie és egyértelműen meghatározott mutatókon kell alapulnia. A koordináló emberkereskedelem elleni testület felelőssége működési szinten segítségnyújtási és reintegrációs program ellenőrzésének elvégzése, míg stratégiai szinten egy külső testület felelős az ellenőrzésért. Az ellenőrzési folyamat során gyűjtött adatokat az átfogó programértékeléshez kell felhasználni. 1.3.2. Értékelési mechanizmusok minősítése Az értékelés folyamatban lévő, vagy elvégzett a gyermekkereskedelem áldozatait célzó nemzeti segítségnyújtási és reintegrációs nemzeti program szisztematikus és célirányos minősítése. A gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációját és támogatását célzó ebben a projekt keretben felmérésre kerülő programértékelésnek, a működési szintre kell összpontosítania, a meglévő programok célkitűzéseinek. Az értékelés célja, hogy a gyermekkereskedelem áldozatait segítését és reintegrációját célzó programot értékelje a következők tekintetében: relevancia 20
hatékonyság eredményesség hatás fenntarthatóság. Az értékelésnek segítenie kell az érdekelteket, hogy felismerjék, elérték-e a program célkitűzését, voltak-e hiányosságok, valamint, hogy szükséges-e javulás. Jelen vizsgálat a jövőbeni irányvonal kialakítását kell, hogy szolgálja, és egyértelműen tükröződnie kell a további emberkereskedelem-elleni politika okmányok azon szakaszaiban, amelyek az áldozatok, különös tekintettel a gyermekeknek való segítségnyújtásról és reintegrációról szólnak. Az értékeléseket egyértelműen meghatározott, mérhető mutatókra kell alapozni, melyek megmutatják a program célkitűzések kimenetelét. Korlátozott források esetében az értékelést a végrehajtási hivatal (nemzeti bizottság) speciálisan felkészített szakembereinek kell elvégeznie. Ajánlott mutatók: ToR megléte a az áldozatsegítés és reintegráció területére vonatkozó nemzeti válaszadás ellenőrzésének elvégzésére (ideértve a felelősségeket, adatgyűjtési rendszer, mutatók) Rendszeres ellenőrzési jelentések megléte/bizonyítéka, különös figyelemmel a gyermekkereskedelem áldozataira. A program dokumentumok átvizsgálásának megléte, összhangban az ellenőrzés fő ténymegállapításaival. Az emberkereskedelem elleni válaszadásról szóló értékelési jelentés megléte, meghatározott szakaszai az áldozatsegítést és reintegrációt taglalják, beleértve a gyermekkereskedelem áldozatainak támogatását és reintegrációját. Az ellenőrző jelentéseket rendszeresen megvizsgálják-e a fő érdekeltek (nemzeti bizottság, kapcsolódó munkacsoportok)? Az ellenőrző jelentések fő ténymegállapításait használják-e az áldozatsegítés és reintegráció, valamint a gyermekkereskedelem áldozatainak támogatása területén? Az értékelési jelentéseket megvizsgálja-e a nemzeti koordinációs testület, és nyilvánosságra hozzák-e az eredményeket? Az értékelési jelentések kihatással vannak-e a gyermekkereskedelem áldozatainak nyújtott segítségnyújtásra és reintegrációra vonatkozó politika kialakítására? 21
1.4. Eredmények értékelése Az értékelés ezen részének célja annak értékelése, hogy a nemzeti emberkereskedelem elleni válaszadás miképpen teljesíti az előre meghatározott célokat a gyermekkereskedelem áldozatainak megsegítése és reintegrációja terén. Ily módon az eredményekre összpontosít, miszerint a programnak sikerült-e vagy sem teljesíteni az eltervezett tevékenységeket. Az olyan közvetlen eredményekre való összpontosítás helyett, mint az emberkereskedelem elleni képzések száma, az értékelés az olyan tevékenységek eredményeire helyezi a hangsúlyt, mint a végrehajtásukból származó előnyök vagy változások. Emiatt szükséges a célok és célkitűzések és a megfelelő eredmények azonosítása a gyermekkereskedelem áldozatainak való segítségnyújtás és reintegráció területén. A program dokumentum vélhetően meghatározta a várt eredményeket a haladást mérő vonatkozó mutatókkal együtt. Amennyiben ezek az eredmények és mutatók léteznek, a mi szerepünk az lesz, hogy észrevételeket fűzzünk a célkitűzésekhez kapcsolódó eredmények és mutatók relevanciájához és a célkitűzéseket jellemző mutatókhoz, valamint, hogy összegyűjtsük a releváns adatokat és megvizsgáljuk az eredményeket. Amennyiben a program dokumentumokból hiányoznak a várt eredmények és mutatók, célunk, hogy az összes kapcsolódó érdekelt bevonásával megállapítsuk ezeket. Az ún. RACER kritérium alkalmazható, a mutatók ellenőrzése, illetve felállítása esetén: Releváns közeli kapcsolatban kell, hogy legyenek az elérendő célokkal Elfogadott az érdekeltek által elfogadottak kell, hogy legyenek Hiteles egyértelműnek és nem-szakértők számára is könnyen érthetőnek kell lennie Könnyű ellenőrzés az adatgyűjtésnek lehetőleg alacsony költségűnek kell lennie Szilárd más tényezők által nem befolyásolt Ajánlott mutatók A nemzeti emberkereskedelem elleni válaszadás világosan meghatározott céljainak és célkitűzéseinek megléte a gyermekkereskedelem áldozatainak reintergrációja terén. A nemzeti emberkereskedelem elleni válaszadás világosan meghatározott eredmény mutatóinak a megléte a gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációja terén. A nemzeti emberkereskedelem elleni válaszadás keretében az eredmények 22
értékeléséhez szükséges adatgyűjtési mechanizmusok megléte, összhangban a vonatkozó mutatókkal, a gyermekkereskedelem áldozatainak reintegrációja területén. 23
2. REINTEGRÁCIÓS TERÜLET SZERINTI ÉRTÉKELÉS (II. SZINT) 2.1. A gyermekkereskedelem áldozatai részére történő segítségnyújtás előfeltételei A gyermekkereskedelem áldozatai részére biztosított hatékony segítségnyújtás és reintegráció számos előfeltételtől függ, melyeket a megfelelő ellátás biztosítása előtt teljesíteni kell. Először is, azonosítani kell az emberkereskedelem áldozatául esett gyermeket, hogy a megfelelő intézmények és szolgáltatók gondjaiba vehessék, és megkapja ezután az ellátást és segítséget. A bűnüldöző tiszteknek, civil szervezetek munkatársainak, nőket támogató csoportoknak vagy bárkinek, aki munkája vagy önkéntes elkötelezettsége révén kapcsolatba kerül az emberkereskedelem egyik áldozatával, először fel kell ismernie a kizsákmányolás jeleit, hogy az emberkereskedelem bekövetkezését jelenteni tudja. A társadalom egészének e jelenségre való fogékonysága hozzájárulhat ahhoz, hogy az áldozatok részére következetes hatékony reintegrációs intézkedések legyenek biztosítva. A bűnüldöző tiszteknek speciális képzésben kell részt venniük, mely során elsajátítják az emberkereskedelem széles körű definícióinak alkalmazását, és az emberkereskedelemmel kapcsolatos tapasztalatok releváns mutatóit, valamint megfelelő kérdéseket, melyek segítenek az áldozatok azonosításában. Jelen módszertanban figyelembe vettük az azonosítási folyamat jelentőségét, és a Munkafolyamat 1. fázisának kutatása során külön megvitatjuk azt. A kutatás megismétlődésének elkerülésére azonban, valamint amiatt, mert az áldozatok azonosítása nem része magának a reintegrációs folyamatnak, hanem inkább az áldozatoknak biztosított segítségnyújtás előfeltétele, nem fogunk részletesen foglalkozni azzal a Munkafolyamat 2. fázisa keretében történő reintegrációs intézkedések tényleges értékelése során. A törvényes gyám kijelölése, az átvilágítási folyamat és dokumentáció szintén előfeltételei a sikeres reintegrációnak, és bár azok részei az áldozatoknak biztosított segítségnyújtásnak is, röviden foglalkozni fogunk velük, és megfelelő mutatókat is javasolunk. 24
2.1.1. Gyám kijelölése A gyám kijelölése elsődleges lépés, és a segítségnyújtási folyamat előfeltétele. A tagállamok kötelessége, hogy meghatározzák azt a kompetens hatóságot, amely felelős a gyám (gyámügyi szolgáltató) kijelöléséért, a gyámság jogállásának meghatározásáért (törvényes gyám, ideiglenes gyám, tanácsadó/képviselő, szociális munkás vagy civil szervezet munkatársa), és minden szükséges protokoll és eljárás kialakításáért. A gyámügyi szolgáltatónak rendszeresen ellenőriznie kell a nyújtott szolgáltatás minőségét. Gyámot akkor kell kijelölni, ha a gyermek kíséret nélkül van, vagy a gyermekkereskedelem áldozatát olyan személy kíséri, aki nem képviseli a gyermek érdekeit. A gyám kijelölésekor figyelembe kell venni a gyermek véleményét. A gyám a gyermeket az egész folyamat során végigkíséri, egészen a tartós megoldás megtalálásáig, és biztosítja, hogy a gyermek megfelelő gondozást, szállást, pszichoszociális és egészségügyi ellátást kapjon, és hogy minden végrehajtott intézkedés összhangban van a gyermek érdekeivel. A gyám többnyire a gyermek hivatalos törvényes képviselőjeként lép fel. Emellett, a gyám segítheti a család felkutatását célzó eljárásokat és a család újraegyesítést, amikor az a gyermek javát szolgálva történik. Amennyiben gyámként személy van kijelölve, rendelkeznie kell a megfelelő nyelvtudással, vonatkozó gyermekvédelmi tapasztalattal, gyermekjogi/emberi jogi ismeretekkel, valamint a gyermekáldozatok speciális igényeinek megértésével, többek között azokkal, melyek a nemekre vonatkoznak. Javasolt mutatók: Azoknak a gyermekeknek a száma, akiknek a reintegrációját gyám támogatta, az összes kíséret nélküli emberkereskedelem áldozatául esett gyermek százalékában Gyámügyi szolgáltató kijelölését célzó hivatalos eljárások megléte Formalizált kritériumok megléte szolgáltatás biztosítására, többek között gyámok felelősségének átruházása Gyámként való kijelölés speciális követelményeinek megléte, többek között korábbi tapasztalatok gyermekvédelem terén, a gyermekjogok és az emberkereskedelem áldozatául esett gyermek szükségleteinek ismerete A rendszeres ellenőrzés megléte és mechanizmusai, valamint a nyújtott gyámsági szolgáltatások felügyelete A gyámok hatékonyak abban, hogy tartós reintegrációs megoldást találjanak? Az ellenőrzési és felügyeleti mechanizmus hatékonyan biztosítja-e a nyújtott gyámsági szolgáltatás magas minőségét? 25
2.1.2. Átvilágítás és dokumentáció Az átvilágítási és dokumentációs folyamat rögtön azután történik, hogy az emberkereskedelem áldoztatául esett gyermeket azonosítják, és célja, hogy megfelelő információt gyűjtsön a gyermek személyazonosságának megállapításához, valamint az emberkereskedelem során tapasztaltak és az áldozatok speciális szükségleteinek meghatározásához. Egy magát elszakadt gyermeknek valló fiatal életkorának kezdeti felmérése különös jelentőséggel bír a bevándorlási őrizet és a szociális szolgáltatások biztosítása vonatkozásában, valamint abban a vonatkozásban, hogy az egyéni menedékjog iránti kérvényt kiskorúként bírálják-e el. A kezdeti nyilvántartásba vételt a bűnügyi szervek végzik el. Ebben a folyamatban általános személyi adatokat rögzítenek, és olyan információkat, melyek megkönnyítik a bírósági eljárásokat, valamint felmérik a gyermek érdekeit. A dokumentációs folyamat során további információt gyűjtenek annak érdekében, hogy a gyermek speciális igényeinek eleget tegyenek, többek között a felkutatáshoz, valamint hogy a gyermek jövőjét tervezni lehessen. Kezdetnek, a bűnüldöző hatóságok információs ügyiratot nyitnak az emberkereskedelem áldozatául esett gyermek számára. Ebben a személyes aktában minden intézkedést és információt dokumentálni kell az emberkereskedelem áldozatául esett gyermekre vonatkozóan, és az egész folyamat során kísérnie kell a gyermeket. Az állam köteles meghatározni azt az illetékes hatóságot, amely felelős az információ és az összes eljárás hozzáférhető módon való tárolásáért, valamint az információk felhasználásáért, többek között az adatok bizalmas kezeléséért. Az információgyűjtés többek között a gyermekkel való beszélgetéseken alapul. A kikérdezési folyamat során számításba kell venni az emberkereskedelem áldozataira, különös tekintettel a gyermekáldozatokra vonatkozó etikai alapelveket. Amikor csak lehetséges, a beszélgetést a gyermek anyanyelvén kell lefolytatni, vagy speciálisan képzett tolmácsok segítségével. Az UNICEF és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) irányelveket ajánl a gyermekkereskedelem áldozatainak kikérdezése során, biztosítva a következőket: A gyermekáldozatokat olyan módon kell kikérdezni, mely tiszteletben tartja emberi méltóságukat és fejlettségi kapacitásukat/szintjüket A gyermekáldozatokat speciálisan képzett, azonos nemű szakembereknek kell kikérdeznie, kivéve, amikor kulturális bizonyíték van arra, hogy az utóbbi nem 26
szolgálja a gyermek érdekeit. A gyermeket egyik szülője jelenlétében kell kikérdezni, vagy ha ez nem lehetséges/helyénvaló, akkor gyám/pszichológus jelenlétében. Az interjút készítő személynek a lehető legtöbbet kell megtudnia a gyermekről, és barátságos formában utalnia kell a gyermek számára ismerős eseményekre A gyermeket nem lehet kikérdezni azon a helyen, ahol a kizsákmányolás áldozata lett, illetve bármely feltételezett emberkereskedő fizikai közelségében. A gyermekáldozatokat a beszélgetés szempontjából biztonságos és kényelmes helyen kell kikérdezni A kikérdezést nem szabad siettetni, és a gyermek számára érthető szavakkal kell végezni Nyitott kérdéseket kell feltenni, és nem szabad a részletekről érdeklődni, ha a gyermek jelzi, hogy nem tud azokról A beszélgetést megnyugtató módon kell lezárni (UNICEF, 2006, 18. o., IOM, 2007, 31-32. o.). Javasolt mutatók: A gyermekkereskedelem áldozataira vonatkozó ügyiratok száma az összes azonosított áldozat százalékában A gyermekkereskedelem áldozataira vonatkozó információ tárolásáért felelős illetékes hatóság megléte Az információk hozzáférésére és felhasználására, többek között az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó, pontosan meghatározott eljárások megléte A bűnüldöző szervek által kiskorúak kikérdezésére vonatkozó etikai kódex/etikai alapelvek megléte A szolgáltatók által kiskorúak kikérdezésére vonatkozó etikai kódex/etikai alapelvek megléte A gyermekkereskedelem áldozatainak kikérdezését végző, speciálisan képzett bűnüldöző személyzet megléte Adott időszakban olyan ügyek száma, ahol az életkor vitatott (a korábbi időszakokhoz képest növekedett vagy csökkent-e a számuk) A gyermekkereskedelem áldozataira vonatkozó ügyek meglévő információi átfogóak-e, és megfelelnek-e az áldozatoknak részére biztosított segítségnyújtás követelményeinek? Léteznek-e speciális, gyermekbarát helyszínek a bűnüldöző 27
szervek létesítményeiben a kiskorúak kikérdezésére? A bűnüldöző szervek alkalmazottai részesülnek-e megfelelő képzésben a kiskorúak kikérdezése terén? Megfelel-e minden oldal (bűnüldöző szervek, kormányzati ügynökségek, szolgáltatók) a kiskorúak kikérdezésére vonatkozó általános etikai alapelveknek? Minden egyes ügynökség esetében ki kell fejteni. 2.1.3. Egyedi esetfelmérés Minden emberkereskedelem áldozatául esett gyermeknek joga van ahhoz, hogy esetét egyedi módon mérjék fel, multidiszciplináris megközelítés alkalmazásával, melynek célja a gyermek érdekeinek meghatározása és integrációs terv felvázolása. Bár minden ország más módszerekkel rendelkezik az egyedi esetfelmérés megvalósításához, a felmérés rendszerint az áldozat egyedi szükségleteinek és igényeinek meghatározásán, valamint környezetének felmérésén alapul. 2.1.3.1. Egyedi felmérés Az egyedi felmérés az áldozattal közvetlenül kapcsolatos körülményekkel foglalkozik, és azok a személyek végzik el, akik az áldozat esetében leginkább járatosak. Ez legvalószínűbben a gyermek gyámja, de lehet szolgáltatásnyújtó szervezet munkatársa, szociális munkás, vagy pszichológus. Az IOM integrációs kézikönyve négy alkalmazott kritériumot javasol a reintegrációs lehetőségek felmérésére: az áldozat szükségletei (fizikai, pszichiátriai, jogi, szociális és gazdasági) az áldozat különleges igényei az adott áldozat részére rendelkezésre álló lehetőségek, tekintetbe véve a korát, a nemét, a fejlettségi szintjét, képzettségét stb. az áldozat észlelt motivációs szintje (IOM, 2007, 82. o.). A családfelkutatás az egyik szükséges eljárás az egyedi esetfelmérés során, valamint a tartós megoldást megtalálásához, az olyan eseteket kivéve, amikor a család bűnrészes a gyermekkereskedelemben. A családfelkutatás az országok között megosztott információra, és ugyanannak a megközelítésnek az alkalmazására támaszkodik, szabványosított formanyomtatványokkal és kölcsönösen kompatibilis rendszerekkel, ami megkönnyíti az országok közötti együttműködést. 28