LI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 798 Ft MÁRCIUS 23. TARTALOM KÖZLEMÉNYEK

LI. ÉVFOLYAM, 5. SZÁM Ára: 798 Ft 2007. MÁRCIUS 23. TARTALOM oldal KÖZLEMÉNYEK Az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleménye a kulturális járulék megfizetésének módjáról és mértékérõl kiadott szakmai állásfoglalásokról (2006)... 273 A Sárvíz Multimédia Bt. Mûsorszolgáltatási szabályzata. 279 A Vízió TV televízió Mûsorszolgáltatási szabályzata.. 284 A Dera Televízió Pomáz Közmûsor-szolgáltatási szabályzata 292 Krakovszky Tamás-Krako Stúdió Közmûsor-szolgáltatási szabályzata... 297 A Rakamazi Városi Televízió Közmûsor-szolgáltatói szabályzata... 301 oldal A VIDEOKRÓNIKA Mûsorszolgáltatási szabályzata (Gyomaendrõd)... 305 Az Országos Rádió és Televízió Testület pályázati felhívása (Dabas 97,5 MHz helyi rádiós frekvencia)... 313 Az Országos Rádió és Televízió Testület pályázati felhívása (Eger, 106,9 MHz rádiós frekvencia).... 343 Az ORTT közleményei... 372 Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti állásaira... 381 A közlöny zárása után érkezett pályázati felhívások... 385 A Nemzeti Kulturális Alap 3. számú Hírlevele KÖZLEMÉNYEK Az Oktatási és Kulturális Minisztérium közleménye a kulturális járulék megfizetésének módjáról és mértékérõl kiadott szakmai állásfoglalásokról (2006) Termékek, részegységek ipari célú továbbfelhasználása I. Termékek kulturális járuléka Az Országgyûlés 2001. február 6-ai hatállyal átfogóan módosította a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (Nkat.) mellékletét. A módosítás alapvetõ célja volt a kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások körének hozzáigazítása a Kombinált Nómenklatúrának (KN) megfelelõ (8 számjegyû) vámtarifaszámokhoz, valamint a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) és az Építményjegyzék (ÉJ) jegyzékek változásaihoz. Az átfordítás néhány esetben együtt járt a járulékoltatott termékkör bõvítésével, illetve szûkítésével, ezért is vált szükségessé az Nkat. hatálya alá tartozó besorolási kódszámokat részletezõ NKÖM-közlemény (Besorolási segédlet) kiadása és közzététele a Magyar Közlöny 2001/37. számában. A segédlet értelemszerûen a 2001. február 6-ától hatályos Nkat. mellékletében foglalt termékek beazonosítására szolgál. A kiigazítást, illetve átfordítást követõen, az Nkat. mellékletének I. része (Termékek) kulturális járulékfizetési kötelezettséget állapított meg az alábbi híradástechnikai termékekre vonatkozóan: ex 8522 ** ** vámtarifaszámú Kizárólag vagy elsõsorban kép- és hangrögzítõ és lejátszó berendezések alkatrészei, a polgári repüléshez felhasznált, valamint az ipari továbbfelhasználású alkatrészek kivételével, 8529 90 ** vámtarifaszámú Kép- és hangrögzítõ és -lejátszó berendezések, rádió, televízió, rádiótelefon alkatrészei (antenna nélkül), a polgári repüléshez felhasznált, valamint az ipari továbbfelhasználású alkatrészek kivételével.

274 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám Az ipari továbbfelhasználás fogalmát ugyanakkor sem az Nkat., sem a Kereskedelmi Vámtarifa nem határozza meg, de más jogszabályok sem adnak erre vonatkozóan konkrét eligazítást. Az ipari célú továbbfelhasználásra a Besorolási segédlet sem tartalmaz utalást, mivel a Kombinált Nómenklatúra a polgári repüléshez használt termékek kivételével nem tartalmaz az Nkat. mellékletében meghatározott közcélú vagy közhasznú felhasználási célok szerinti megbontást. Ennek ellenére a jogalkotói szándék az volt, hogy meghatározott termékek esetében a járulékoltatott körbõl kikerüljenek a nem közvetlenül lakossági értékesítésre és felhasználásra szánt berendezések, eszközök. Ilyen kivételt jelent az ipari továbbfelhasználás is a 8522 és 8529 90-es vámtarifaszám alá sorolt termékek vonatkozásában, függetlenül attól, hogy a jogi kötõerõvel nem bíró (nem jogforrás értékû) Besorolási segédlet tartalmazza-e ezeket a kivételeket vagy nem. Más megfogalmazásban: egy termék kulturális járulékkörbe tartozását nem a Besorolási segédlet, hanem az Nkat. kivételeket is tartalmazó melléklete határozza meg. Mindez összhangban van a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tövény 1. -ának (2) bekezdésével is, mely szerint alacsonyabb szintû jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintû jogszabállyal. A járulékmentesség igénybevételéhez elegendõ lehet a vevõ nyilatkozata, illetve megfelelõ bizonylata, miszerint az eladótól vásárolt összes terméket saját ipari termelõ tevékenysége során használja fel. Mivel az Nkat. errõl konkrétan nem rendelkezik, a kérdést a törvény módosítása rendezheti megnyugtatóan, a vevõ nyilatkozatának formai és tartalmi követelményeirõl. (OKM-13250/2006.; OKM-14038/2006.) II. Szolgáltatások kulturális járuléka Külföldi székhelyû, kizárólag az általános forgalmi adó alá bejelentkezõ társaságok kulturális járulékfizetési kötelezettsége Az Nkat. 5/A. (1) bekezdésének elsõ mondata szerint a kulturális járulék alapja a kulturális járulékköteles termékek és szolgáltatások értékesítésének a számviteli törvény szerint az üzleti évben elszámolt árbevétele vagy egyéb bevétele. E meghatározással a jogalkotói cél egyértelmûen az volt, hogy a belföldön az Nkat. mellékletében meghatározott termékértékesítés (termékimport) vagy szolgáltatásnyújtás révén árbevételt elérõ adóalanyok fizessék meg a kulturális járulékot. A jelzett törvényhelyben a számviteli törvényre történõ utalás az árbevétel, illetve az egyéb bevétel fogalmának az értelmezését szolgálja. Kétségtelen tény az is, hogy az adóalanynak járulékfizetési kötelezettsége csak akkor keletkezik, ha az Nkat. hatálya alá tartozó vámtarifaszámon vagy SZJ-számon árbevételt vagy egyéb bevételt realizál. Amennyiben a kérdéses külföldi székhelyû társaságok üzleti tevékenységet végeznek Magyarországon, amelybõl árbevételük (egyéb bevételük) van, akkor alanyaivá válnak a kulturális járulékfizetési kötelezettségnek függetlenül attól, hogy a számviteli törvény hatálya alá tartoznak vagy sem. Reklámszolgáltatás az Európai Unión keresztül Az Nkat. 5. -ának (1) bekezdése értelmében a mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétele (jegybevétele) után kell megfizetni a kulturális járulékot. E szakasz (4) bekezdése azt mondja ki, hogy a járulékalap megállapítása során az SZJ 74.4 alá tartozó tevékenységbõl származó árbevételt csökkenti a számlával igazolt e törvény szerint járulékköteles ugyanilyen SZJ szám alá tartozó igénybe vett szolgáltatás ellenértékeként kifizetett összeg. A fenti szabály lényege: a járulékalap megállapítása során a hirdetési tevékenységbõl származó árbevételt csökkenti a számlával igazolt az Nkat. szerint járulékköteles ugyanilyen SZJ szám alá tartozó igénybe vett szolgáltatás ellenértékeként kifizetett összeg. Ennek az egyedi rendelkezésnek a magyarázata egyrészt a korábbi, egymásnak ellentmondó tájékoztatások, jogértelmezések feloldása, másrészt a reklámszolgáltatási tevékenységre jellemzõ ügynökségi, alvállalkozói láncolatból fakadó járulékhalmozódás kiküszöbölése, összhangban azzal a jogalkotói szándékkal, hogy egy terméket, illetve szolgáltatást csak egyszer terhelhet járulékfizetési kötelezettség. Ezt erõsítette meg az Nkat. 2005. január 1-jétõl beiktatott 5. (6) bekezdése, amely szerint a járulékalapot csökkenti a kulturális járulék fizetésére kötelezett által végzett járulékköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében beszerzett járulékköteles termékek, igénybe vett szolgáltatások számlával igazolt, általános forgalmi adó nélküli beszerzési ára. Ez a módosítás egy évek óta húzódó jogértelmezési problémát szüntetett meg azzal, hogy egyértelmûvé tette az egyszeres járulékteher fizetési kötelezettséget, mely megfelel az állásfoglalásokban kifejtett jogértelmezéseken alapuló eddigi adózói és adóhatósági gyakorlatnak. E szabályozás a belföldi, illetve a belsõ piaci termékértékesítésekre és szolgáltatásnyújtásokra vonatkozik. Az exporthoz, illetve a Közösségen belüli termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtásokhoz ugyanakkor több mentesség is kapcsolódik. Ezek szerint nem kell kulturális járulékot fizetni:

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 275 azon termékek esetében, melyek után a járulék fizetésére kötelezett személy az áfatörvény 29. -a szerint (termékexport, termékexporttal egy tekintet alá esõ termékértékesítés, valamint a nemzetközi közlekedéshez és a termékek nemzetközi forgalmához közvetlenül kapcsolódó termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás) mentes az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól [5. -ának (3) bekezdése], azon termékek esetében, melyek után a járulék fizetésére kötelezett személy az áfatörvény 29/A. -a szerint (közösségen belüli termékértékesítés) mentes az általános forgalmi adó fizetési kötelezettség alól [5. -ának (3) bekezdése], azon szolgáltatások után sem, melyek az áfatörvény alkalmazásában külföldön teljesítettnek minõsülnek [5. -ának (3) bekezdése]. A közösségen kívüli országokból történõ termék- és szolgáltatásimport, valamint a belföldön (belsõ piacon) elõállított termék forgalomba hozatala után továbbra is meg kell fizetni a kulturális járulékot. Ennek egyértelmûvé tételét szolgálta az Nkat. 2005. január 1-jei hatállyal történõ módosítása, amely az importáló fogalmát kiegészítette azzal, hogy közösségen belüli beszerzés esetén a forgalmazó a kulturális járulék alanya. A jelzett kiegészítés hiányában a közösségen belüli termék-elõállítás és -beszerzés, illetve szolgáltatásnyújtás teljes egészében kikerült volna a járulékkörbõl, ami nem lett volna összhangban a jogalkotói célokkal, és hátrányosan érintette volna a magyarországi gyártókat, forgalmazókat. Az a körülmény, hogy a reklámszolgáltatást egy külföldi alvállalkozó nyújtja egy belföldi szolgáltatónak (aki ezt továbbszámlázza a belföldi megrendelõ felé), önmagában nem alapozza meg az árbevétel-csökkentési és ebbõl következõen kulturális járulék-csökkentési lehetõséget az Nkat. 5. -ának (4) bekezdése alapján. A beszámítási lehetõség arra az esetre vonatkozik, amikor a szolgáltatási láncolat elõzõ szereplõje már megfizette a kulturális járulékot ugyanazon tevékenység után. A szolgáltatási láncolat további szereplõinek ekkor csak a hozzáadott számlaérték után keletkezik járulékfizetési kötelezettsége. (2.3.1/1591/2005.) Az építtetõ tájékoztatási kötelezettsége III. Építmények kulturális járuléka Az Nkat. 2001. évi módosítását követõen került kiadásra a kivitelezõt terhelõ kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról szóló 10/2001. (IV. 24.) NKÖM PM együttes rendelet (R.), amely a címében is azt juttatja kifejezésre, hogy a kivitelezõt terheli a járulékfizetési kötelezettség. Az R. kibocsátása azért vált szükségessé, mert az építmények megvalósításának, kivitelezésének sajátosságaira tekintettel bizonyos esetekben rendelkezni kellett az építtetõ feladatairól, kötelezettségeirõl is. Ennek megfelelõen, az építtetõ az építési-szerelési-kivitelezési szerzõdésben nyilatkozni köteles a kivitelezõ felé, ha a tervezett építmény számviteli törvény szerinti bekerülési értéke a szerzõdéskötéskor eléri a 120 millió forintot. Az építtetõ tájékoztatási kötelezettsége kiterjed arra az esetre is, ha a bekerülési költség a késõbbiekben beálló változás hatására mégsem éri el, illetõleg, ha a szerzõdéskötéskor nem, de a késõbbiekben beálló változás hatására mégis eléri vagy meghaladja a járulékköteles értékhatárt [R. 2. (1) (2) bekezdései]. Ezek a részletszabályok azt a célt szolgálják, hogy mentesítsék a kivitelezõt a járulékfizetési kötelezettség alól azokban az esetekben, amikor a bekerülési értéket, illetve változását (csökkentését) nem õ, hanem az építtetõ határozza meg, pontosabban az építtetõ van az ezen információk birtokában. Az Nkat. 5/B. -ának (1) bekezdése szintén meghatároz egy olyan esetkört, amikor a járulékfizetési kötelezettség átszáll az építtetõre: Az építtetõ (beruházó, megrendelõ) köteles a kivitelezõt írásban tájékoztatni arról, hogy a megvalósítandó építmény kulturális járulékköteles vagy nem. A kivitelezõ járulékfizetési kötelezettsége ezzel egyidejûleg keletkezik, illetõleg szûnik meg. Az írásbeli tájékoztatás elmulasztása esetén a járulékfizetési kötelezettség az építtetõt terheli. Az építtetõ tájékoztatási kötelezettségének ugyanakkor nem feltétlenül kell külön (önálló) írásos nyilatkozatot öltenie, különös tekintettel arra, hogy sem az Nkat., sem az R. nem részletezi, nem határozza meg a nyilatkozat formáját. Ebbõl következõen a tájékoztatás megvalósulhat az építési (szerelési, kivitelezési) szerzõdésben is oly módon, hogy a felek egyértelmûen rögzítik a kulturális járulék fizetési kötelezettség alanyát. (Erre utal amúgy az R. 2. -ának (1) bekezdése is, amely azt mondja ki, hogy az építtetõ az építési szerzõdésben nyilatkozik a kivitelezõ felé az építmény bekerülési értékérõl.) Mindazonáltal nem az NKÖM, hanem a jogalkalmazó szervek (APEH, bíróság) hatáskörébe tartozik annak megítélése, hogy a konkrét szerzõdésben szereplõ kitétel ( A javadalmazás kiemelten a vállalkozó valamennyi anyag- és bérköltségét fedezi, valamint minden egyéb, a jelen szerzõdés teljesítésébõl keletkezõ költséget, kiemelten a szállítási költségeket, adókat, vámokat ) kiváltja-e a jogszabályok által megkövetelt nyilatkozatot, vagy sem. A helyzetet az Nkat. vagy az R. megfelelõ módosítása rendezheti megnyugtatóan, az építtetõi nyilatkozat formai és tartalmi követelményeirõl. (2.3.1/529/2006.)

276 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám Értéknövelõ beruházások kulturális járulékfizetési kötelezettsége Az Nkat. 2001. február 6-ától hatályos 5/A. -ának (2) bekezdése szerint a kulturális járulék alapja az Nkat. mellékletének III. részében felsorolt épületek és egyéb építmények kivitelezése esetén a 120 millió forintot elérõ vagy meghaladó összértékû építmények létrehozásának bekerülési költsége. Járulékfizetési szempontból bekerülési költségnek minõsülnek az építmény megvalósításának (megépítésének) anyagköltségei és munkadíja. Egyéb, az Nkat.-ban nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjérõl szóló törvény és a kivitelezõt terhelõ kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról szóló 10/2001. (IV. 24.) NKÖM PM együttes rendelet (R.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Az R. 3. -ának (2) bekezdése szerint az építési szerzõdés megkötését megelõzõen megvalósított (létrehozott) építmény esetében kizárólag a bõvítésével, rendeltetésének, funkciójának megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggõ költségeket kell a járulékköteles értékhatár megállapítása szempontjából számításba venni. Ez a szabály csak úgy értelmezhetõ, hogy ha egy építmény bekerülési értéke a bõvítést követõen meghaladja a 120 millió forintot, akkor járulékfizetési kötelezettség keletkezik, függetlenül attól, hogy a bõvítés költsége eléri-e a 120 milliós határt vagy alatta marad annak. Jelentõsége van ugyanakkor az építmény aktiválása idõpontjának, vagyis annak, hogy beruházást 2001. február 6-a elõtt (meghatározott építményekre vonatkozó kulturális járulék bevezetésének idõpontja) vagy 2001. február 6-a után valósítják meg. Az elsõ esetben az eredeti építmény könyv szerinti értéke nem képez járulékalapot. A 120 millió forintot meghaladó könyv szerinti értéken nyilvántartott épületek esetében a kulturális járulék alapja a beruházás(ok) bekerülési költsége. Ebben az esetben tehát az eredeti építmény értékét nem, a beruházás bekerülési költségét viszont akkor is figyelembe kell venni a kulturális járulék alapjának meghatározásakor, ha a beruházás bekerülési költsége önmagában nem éri el a 120 millió forintot. A második esetben az építmény könyv szerinti értéke értelemszerûen része a járulékalapnak, kivéve azt az esetet, ha a 2001. február 6-a után megvalósított 120 millió forint könyv szerinti értékû építmény után már megfizették a járulékot; ez esetben a beruházás teljes költsége képezi a járulék alapját. Abban az esetben, ha egy beruházás több évig tart, akkor akár növekszik, akár csökken a késõbbiekben az értékhatár a kulturális járulék megfizetése szempontjából az építési szerzõdés megkötésének évében hatályos törvényi értékhatár az irányadó. (2.3.1/263/2006.) Építmények, építtetõ besorolása; a járulékfizetésre kötelezett személy vagy szervezet meghatározása Az Nkat. 2001. február 6-ától hatályos módosítása a járulékköteles termékek és szolgáltatások körét kiegészítette különbözõ ÉJ szám alá tartozó épületekkel és egyéb építményekkel (III. fejezet). Az Nkat. mellékletének III. fejezete minden tekintetben az Építményjegyzékrõl szóló 9006/1999. (SK 5.) KSH Közlemény (ÉJ) besorolását és kategóriarendszerét veszi alapul. Ez azt jelenti, hogy a kulturális járulékfizetési kötelezettség szempontjából az ÉJ vonatkozó négy számjegyû osztályozási rendszerének a meghatározásait kell figyelembe venni, az ezekhez tartozó részletezésekkel és kivételekkel ( Nem tartoznak ide: ) együtt. Mindebbõl tehát az is következik, hogy építmények kivitelezése esetén a kulturális járulékfizetési kötelezettséget nem a tevékenység SZJ-szám szerinti besorolása, hanem a megvalósított építmény ÉJ-száma alapozza meg. A kivitelezõ fogalmát az Nkat. 9/A. -ának 6. pontja, valamint az építõipari kivitelezési, valamint a felelõs mûszaki vezetõi tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 151/2000. (VIII. 9.) FVM GM KöViM együttes rendelet pontosan definiálja. Az elõbbi szerint kivitelezõ: építmény létrehozására az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint jogosult természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet. Az utóbbi szerint pedig kivitelezõ: az építõipari kivitelezési tevékenység gyakorlására jogszabályban meghatározottak szerint jogosult természetes vagy jogi személy, illetõleg jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság. Az építtetõ fogalmát ugyancsak ez a rendelet határozza meg, a következõképpen: minden olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezõ társaság, aki (amely) az építmény megterveztetését, kivitelezését megrendeli, és rendelkezik a kivitelezés megkezdéséhez szükséges engedélyekkel. Építmények kivitelezése esetén fõszabályként a kivitelezõ köteles megfizetni a kulturális járulékot. Az Nkat. pontosan meghatározza azokat a kivételes eseteket, amikor a járulékfizetés nem a kivitelezõt, hanem az építtetõt terheli [5/B. (1), (4) és (5) bekezdése]. Alvállalkozók bevonása esetén is a fentiek alapján kell meghatározni azt, hogy ki (mely gazdálkodó szervezet) köteles megfizetni a kulturális járulékot, nem pedig aszerint, hogy az adott vállalkozás milyen statisztikai besorolási szám szerint azonosítja magát. Több kivitelezõ esetén pedig a kivitelezõk külön megállapodását, a terhek egymás közötti megosztását figyelmen kívül hagyva a kulturális járulék megállapítására és megfizetésére az köteles, aki az Nkat. mellékle-

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 277 tében foglalt építmények kivitelezése után, az ezeknek megfelelõ ÉJ-szám szerinti (vég)számlát kibocsátja az építtetõ (beruházó) felé. (OKM-166/2006.) Építmények bekerülési költsége bontásnál A kulturális járulékfizetés körébe tartozó termékeket, szolgáltatásokat és építményeket, valamint a járulék megfizetésére kötelezettek körét a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (Nkat.) határozza meg. Az Nkat. 2004. június 10-tõl hatályos módosítása szerint a kulturális járulék alapja az Nkat. mellékletében felsorolt épületek és egyéb építmények kivitelezése esetén a százhúszmillió forintot elérõ vagy meghaladó összértékû építmények létrehozásának bekerülési költsége. Járulékfizetési szempontból bekerülési költségnek minõsülnek az építmény megvalósításának (megépítésének) anyagköltségei és munkadíja [5/A. (2) bekezdése]. Az építmény megvalósításának bekerülési költségét, vagyis az építmény megépítésének számlázott anyagköltségét és munkadíját az Nkat. 9/A. -ának 9. és 10. pontja határozza meg. Eszerint: az építmény megvalósításának anyagköltsége magában foglalja az építmény megvalósítása (megépítése) során felhasznált vásárolt anyagok és saját elõállítású termékek bekerülési (beszerzési, elõállítási) értékét, ezen anyagoknak, termékeknek a felhasználás helyéig felmerült szállítási, rakodási költségeit, továbbá az egyéb rakodási költségeket; az építmény megvalósításának munkadíja magában foglalja az építmény megvalósításához (megépítéséhez) igénybe vett munkaerõ bérköltségét és annak járulékait, az igénybe vett gépek és szolgáltatások költségeit, az ezekre jutó általános költségek hasznos fedezetét. Az építmények bekerülési költségének meghatározásakor figyelemmel kell lenni továbbá a kivitelezõt terhelõ kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról szóló 10/2001. (IV. 24.) NKÖM PM együttes rendelet (R.) elõírásaira is. Az R. 3. -ának (1) bekezdése kimondja, hogy az építmény bekerülési értékének meghatározásakor valamennyi, az építmény rendeltetésszerû használatához, az építmény céljának, funkciójának megvalósításához szükséges költséget számításba kell venni. Ez azt jelenti, hogy egy építménynél az elõkészítés (pl. tervezés, tereprendezés), vagy pl. a lift és a telefonközpont költségei ide tartoznak, míg a szobaberendezések, bútorok költségei nem. Mindebbõl az következik, hogy egy új építmény megvalósulásának a helyén lebontásra kerülõ építmény bontási költségeit figyelembe kell venni az építmény bekerülési költségének meghatározásánál. (OKM-11446/2006.) Kulturális járulék lakóépülethez tartozó tároló és garázsépület esetében Az Nkat. mellékletének III. része sorolja fel a járulékköteles építményeket ÉJ (Építményjegyzék) szám szerinti bontásban. Eszerint kulturális járulékot kell fizetni az 1242 ÉJ-szám alatti Garázsépületek és az 1252 ÉJ-szám alatti Tárolók, silók és raktárak után. A 11 ÉJ-gyûjtõszám alatti lakóépületek megépítése után nem kell megfizetni a kulturális járulékot. A kulturális járulékfizetési kötelezettség szempontjából a fent említett építményeket aszerint kell megítélni, hogy azok üzembe helyezése, illetve pénzügyi aktiválása elkülönül-e, továbbá, hogy külön fõkönyvi számon kerülnek-e nyilvántartásra. Amennyiben a garázsépület és a tárolók aktiválása elkülönül a lakóépülettõl, akkor a törvényi feltételek megléte esetén meg kell fizetni utánuk a kulturális járulékot. Abban az esetben viszont, ha a garázsépület és a tárolók a lakóépület bekerülési értékének részeként kerülnek aktiválásra, akkor azok bekerülési költségei nem képezik részét a kulturális járulék alapjának. (OKM-12271/2006.) Építmények bekerülési költségének meghatározása 1. Az Nkat. 2004. június 10-tõl hatályos módosítása szerint a kulturális járulék alapja az Nkat. mellékletében felsorolt épületek és egyéb építmények kivitelezése esetén a százhúszmillió forintot elérõ vagy meghaladó összértékû építmények létrehozásának bekerülési költsége. A bekerülési költség fogalmának és tartalmi elemeinek a meghatározásánál az alábbi jogszabályi rendelkezéseket kell figyelembe venni: Nkat. 5/A. (2) bekezdése, valamint 9/A. -ának 9., 10. és 11. pontja, a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 47 51. -ai [Az eszközök bekerülési (beszerzési és elõállítási) értéke], a kivitelezõt terhelõ kulturális járulék alapjának megállapításáról és megfizetésének módjáról szóló 10/2001. (IV. 24.) NKÖM PM együttes rendelet (R.) 3. -a. Az említett jogszabályok meghatározásai helyenként eltérnek egymástól, ami azt a látszatot keltheti, hogy a rendelkezések között nincs összhang. Ez az ellentmondás azonban csak látszólagos, és elsõsorban abból adódik, hogy az eszközök

278 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám bekerülési értékére vonatkozó Szt.-beli gyûjtõszabályok minden eszközre vonatkoznak, nemcsak az építményekre. Ezzel szemben az Nkat. és a végrehajtására kiadott R. értelemszerûen csak az építmények, épületek bekerülési költségével (értékével) foglalkozik. Mindebbõl következõen, az Szt. éppúgy, mint az adózás rendjérõl szóló törvény (Art.) háttértörvénye az Nkat.-nak, vagyis elõírásait alkalmazni kell azokban az esetekben, amelyeket az Nkat. és az R. nem szabályoz teljeskörûen. Az Szt. szerint az építmény (épület) beszerzési (bekerülési) költségek között kell elszámolni például a tervezés, elõkészítés, lebonyolítás, az új technológiaelsajátítás díjait, közvetlen költségeit. Ezeket az elõírásokat az Nkat. és az R. nem ismétli meg, de ez nem jelenti azt, hogy ne kellene figyelembe venni az építmény (épület) kivitelezése utáni kulturális járulékalap meghatározásánál. Az R. 3. -ának (1) bekezdése az építmény bruttó értéke kifejezést használja, amit konkrétan nem határoz meg. A jogalkotói szándék azonban e tekintetben is világos, és ez a hivatkozott bekezdésbõl egyértelmûen következik: az építmény bekerülési értékének meghatározásakor valamennyi, az építmény rendeltetésszerû használatához, az építmény céljának, funkciójának megvalósításához szükséges költséget számításba kell venni. Ez azt jelenti, hogy egy építménynél az elõkészítés (pl. tervezés, szakértés, bontás, tereprendezés), vagy pl. a személyi felvonó költségei ide tartoznak, míg a szobaberendezések, bútorok költségei nem. 2. Egy építmény esetében a bekerülési érték részét képezik, következésképpen a kulturális járulék alapjába beszámítandó a beruházáshoz kapcsolódó hitelek után fizetett kamatok, devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyam-differenciák, biztosítási díjak, összhangban az Szt. 47. -a (4) bekezdésének a, b) és c) pontjával. Az építmény megvalósításának munkadíját az Nkat. 9/A. -ának 11. pontja a következõképpen definiálja: az építmény megvalósításához (megépítéséhez) igénybe vett munkaerõ bérköltsége és annak járulékai, az igénybe vett gépek és szolgáltatások költségei, az ezekre jutó általános költségek hasznos fedezete. Az Szt. ehhez kapcsolódóan csak a beruházástervezés, a beruházás-elõkészítés, a beruházáslebonyolítás, az új technológiaelsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségeit említi, illetve emeli ki [47. -a (4) bekezdésének d) pontja]. Ezekbõl a rendelkezésekbõl az következik, hogy az adott építmény megvalósításához kapcsolódóan megfizetett közmûfejlesztési hozzájárulások összege is része a járulékalapnak, ha azt a megrendelõre nem ilyen címen hárítják át. A törvényi definícióban szereplõ ezekre jutó általános költségek hasznos fedezete kifejezés azt jelenti, hogy ha a munkát mások számára végzik, akkor a munkadíjat a számlázott összegben, ha pedig saját vállalkozásban végzik, akkor az Szt. 51. -ában meghatározott módon kell számításba venni a kulturális járulék alapjának meghatározásánál. A kulturális járulék alapjába be kell számítani a tervezés, az építési ellenõrzés és a szakértés díjait, költségeit is. Amennyiben egy kivitelezõ vagy közremûködõ kizárólag valamely részfeladatot végez el, akkor a kulturális járulék megállapítására és megfizetésére az köteles, aki az Nkat. mellékletében foglalt építmények kivitelezése után, az ezeknek megfelelõ ÉJ-szám szerinti (vég)számlát kibocsátja az építtetõ (beruházó) felé. Ellenkezõ esetben, vagyis generálkivitelezõ hiányában az egyes kivitelezõk (vállalkozók) a teljes bekerülési költség rájuk esõ részének arányában kötelesek a kulturális járulékot megfizetni. A kivitelezõk az építtetõvel kötött szerzõdésnek megfelelõen számlázzák az építmény megvalósításának költségeit. Az így számlázott (és a számviteli elõírások szerint az üzleti évben az értékesítés árbevételeként elszámolt) összeg lesz a kulturális járulék alapja. A kivitelezõ fogalmát az Nkat. 9/A. -ának 6. pontja, valamint az építõipari kivitelezési, valamint a felelõs mûszaki vezetõi tevékenység gyakorlásának részletes szakmai szabályairól és az építési naplóról szóló 51/2000. (VIII. 9.) FVM GM KöViM együttes rendelet pontosan definiálja. Ez utóbbi szerint kivitelezõ: az építõipari kivitelezési tevékenység gyakorlására jogszabályban meghatározottak szerint jogosult természetes vagy jogi személy, illetõleg jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság. Az Nkat. és az R. rendelkezései alapján építmények kivitelezése esetén fõszabályként a kivitelezõ köteles megfizetni a kulturális járulékot. Az Nkat. pontosan meghatározza azokat a kivételes eseteket, amikor a járulékfizetés nem a kivitelezõt, hanem az építtetõt terheli [5/B. (1), (4) és (5) bekezdése]. Mindezekbõl következõen, a kizárólag tervezõi, szakértõi tevékenységet végzõ közremûködõket nem lehet kivitelezõnek tekinteni, és közremûködésük ellenértékét amennyiben tevékenységük elkülönül a generálkivitelezõétõl és az építtetõ közvetlenül bízza meg õket úgy kell tekinteni, mint az építtetõ által nyújtott (saját) szolgáltatást. Ezek után pedig a kulturális járulékfizetési kötelezettség közvetlenül az építtetõt terheli. 3. Az adózás rendjérõl szóló törvényi rendelkezéseknek megfelelõen az Nkat. 2006. január 1-jétõl hatályos módosítása kimondja, hogy az építtetõ az õt terhelõ kulturális járulékot utólag, az építmény üzembe helyezésekor, illetve rendeltetésszerû használatba vételekor (aktiválásakor) egy összegben vallja be és fizeti meg [6. (1) bekezdése]. Ebbõl a rendelkezésbõl az következik, hogy alapesetben az építmény rendeltetésszerû használatba vételekor (aktiválásakor) fennálló értékét kell figyelembe venni a kulturális járulék alapjának meghatározásánál. Erre az esetek többségében a használatbavételi engedély kiadását követõen kerül sor. Ha a használatbavételi engedély kiadása elválik a belsõ specifikációk kiépítésétõl, akkor ezeknek az ügyfélspecifikus kialakításoknak a bekerülési költségei is az építmény (épület) bruttó értékének a részét képezik, amelyeket számításba kell venni a kulturális járulék alapjának meghatározásakor. Ha már megtörtént az építmény (épület) aktiválása, akkor az aktivált értéket korrigálni kell az utólagos bekerülési költségekkel. (OKM-11342-1/2006.)

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 279 Az Országos Rádió és Televízió Testület közleményei Az Országos Rádió és Televízió Testület tájékoztatja az érdekelteket, hogy több, vezetékes mûsorszolgáltatót közmûsor-szolgáltatóvá nyilvánított az alábbiakban leírtak szerint: Sárvíz Multimédia Bt.-t (Sárvíz Térségi Televízió) az ORTT 668/06. (III. 22.) határozata alapján, Dunakeszi Vízió Stúdió Médiaszolgáltató Bt.-t (Vízió TV) az ORTT 1545/06. (VI. 7.) határozata alapján, Pagdi Kft.-t (Dera Televízió) az ORTT 2769/06. (XII. 13.) határozata alapján, Krakovszky Tamás egyéni vállalkozót (Egyek Községi TV) az ORTT 257/07. (I. 31.) határozata alapján. A felsorolt mûsorszolgáltatók mûsorszolgáltatói szabályzatát alább közöljük. A Sárvíz Multimédia Bt. Mûsorszolgáltatási szabályzata I. Általános alapelvek 1. A Sárvíz Multimédia Bt. (továbbiakban SÁRVÍZ Térségi Televízió) az Országos Rádió és Televízió Testülethez leadott mûsorszolgáltatási bejelentés alapján 2006 február 15-tõl végez helyi mûsorszolgáltatást. 2. A teljes mûsoridõ napi 24 óra. A Sárvíz Multimédia Bt. vállalja, hogy a napi mûsoridejének 50%-át meghaladóan közszolgálati mûsorokat szolgáltat és a képernyõszövegen kívül legkevesebb heti 2 óra saját készítésû mûsort szolgáltat. 3. A SÁRVÍZ Térségi Televízió kötelezettséget vállal, hogy maradéktalanul eleget tesz a közmûsor-szolgáltatókra vonatkozó szigorúbb törvényi elõírásoknak. II. A politikai függetlenség elvei és biztosítékai 4. A SÁRVÍZ Térségi Televízió tevékenységét pártoktól és politikai mozgalmaktól függetlenül végzi a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt a sajtó szabadságára, és a véleménynyilvánításra vonatkozó garanciák alapján. 5. Politikai mozgalmat, szervezeteket nem támogat, s tõlük támogatást nem fogad el. A pártok és politikai mozgalmak nézeteirõl, tevékenységükrõl tárgyszerû és elfogulatlan tájékoztatást ad. 6. A SÁRVÍZ Térségi Televízió az országgyûlési, ill. az önkormányzati választási idõszak kivételével politikai hirdetéseket nem közöl. A politikai pártok és mozgalmak sem közvetlenül, sem közvetve nem befolyásolhatják önmaguk, ill. más hasonló szervezetek megjelenítésének körülményeit. Ennek elõfordulása esetén a SÁRVÍZ Térségi Televízió az alkotmányos jogvédelem eszközeivel élhet. 7. Politikai pártok, mozgalmak, országgyûlési és önkormányzati képviselõk, polgármesterek, alpolgármesterek bármely politikai megnyilvánulása esetén közölni kell a megszólaló személy pártállását, tisztségét az általa képviselt mozgalom nevét. 8. A SÁRVÍZ Térségi Televízió politikai párttól és mozgalomtól, központi vagy helyi államigazgatási szervtõl, ezek tisztségviselõitõl sem közvetlen vagy közvetve utasítást nem fogadhat el, amely a mûsorszolgáltatásra, mûsorszámok tartalmára, mûsorkörnyezetére, idõtartamára vagy a szerkesztés egyéb elveire vonatkozik. III. A hírmûsorokra, közéleti és politikai mûsorszámokra vonatkozó elvek 9. A SÁRVÍZ Térségi Televízió elsõsorban az adáskörzet aktuális kérdéseivel, eseményeivel foglalkozik, figyelemmel az országos feladatok helyi folyamatára. Ezen belül köteles gondoskodni arról, hogy a közvéleményt foglalkoztató, közérdeklõdésre számot tartó vagy a vitatott kérdésekben minden lényeges, a helyi közélet szempontjából befolyásoló vélemény megismerhetõ legyen.

280 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 10. A mûsor közzétételének nem akadálya, ha valamely álláspont képviseletére szubjektív vagy objektív okból nincs lehetõség. Ekkor az akadály okáról a nézõt tájékoztatni kell. 11. Hír-, ill. politikai mûsorokban a valósághû tájékoztatás megköveteli a tények, események pontos ismertetését a lényeg megragadását. Az adott információk hitelességét ellenõrizni kell, azok nem sérthetik mások becsületét, személyiségi jogait. A szerkesztés során mûsorba kerülõ vélemény egyezõ maradjon a megkérdezett álláspontjával. 12. Helyreigazítást, ill. kifogást kell közzétenni annak megalapozottságát ellenõrizve az érintett kérelmére, valamint akkor, ha ezt jogerõs bírói ítélet vagy a panaszbizottság határozata elõírja. 13. A SÁRVÍZ Térségi Televízió munkatársa a mûsorkészítés során nem propagálhat valamilyen politikai, ill. világnézetet. IV. Az anyanyelvi kultúra ápolásának követelményei 14. A SÁRVÍZ Térségi Televízió a képernyõre kerülõ munkatárstól megköveteli az adott alkalomhoz illõ öltözködést, nyelvileg kifogástalan, trágárságot kerülõ beszédet. 15. Kerülni kell a magyarul is kifejezhetõ idegen szavak indokolatlan és gyakori használatát. 16. A mûsorvezetõnek arra is figyelmet kell fordítania, hogy megsértésük nélkül a megszólalókat a magyar nyelv helyes használatára késztesse. V. A nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, életük bemutatása 17. A SÁRVÍZ Térségi Televízióban a kisebbségekhez tartozó személyek,csoportok bemutatásakor adott esetben figyelmet kell fordítani, hogy hagyományaik, kultúrájuk és mûvészetük értékelése megfelelõ súllyal kifejezésre jusson. 18. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személynek akkor is joga van a saját nyelvén megszólalni, ha egyébként a magyar nyelvet is érti és beszéli. Ebben az esetben a mûsorkészítõ kötelessége a tolmácsolás biztosítása. VI. A kultúra, tudomány, világnézet és vallás tárgyilagos bemutatása 19. A SÁRVÍZ Térségi Televízió kulturális mûsoraiban törekszik arra, hogy bemutassa a helyi a nemzeti, valamint az egyetemes mûvészet értékeit. Népszerûsíti a mûvészeti alkotásokat és elõsegíti azok befogadását a nézõi réteg érdeklõdésének megfelelõen. A mûsorokban elsõsorban a vételkörzetében történõ kulturális eseményekre figyel, ezekrõl rendszeresen beszámol, esetenként azonban kész helyt adni az egyes mûfajok országosan is elismert személyiségeinek. 20. A SÁRVÍZ Térségi Televízió alkalmanként beszámol a tudomány eredményeirõl. Tudományos kérdésekben, ill. általánosan még el nem fogadott tudományos témák közlésekor az ellentétes vélemények ismertetése nem kerülhetõ el. Az ezekkel kapcsolatos eredmények bizonytalanságára a nézõk figyelmét egyértelmûen fel kell hívni. 21. Tudományos mûsor nem szolgáltatható a nézõ egészségi állapotának közvetlen befolyásolására, e célból módszerek és eszközök nem ajánlhatók. 22. A SÁRVÍZ Térségi Televízió felelõs azért, hogy világnézeti, vallási meggyõzõdést sértõ nézetek a mûsorban ne hangozhassanak el. Köteles törekedni a különféle egyházak hitéleti tevékenységének bemutatásakor a kiegyensúlyozottságra, az arányosságra. A mûsorokban világnézeti vagy vallási propaganda nem folytatható. 23. A világnézeti, ill. vallási mûsorok esetén a SÁRVÍZ Térségi Televízió konzultációs lehetõséget ad az érintettek számára. VII. A kiskorú nézõkre való tekintettel betartandó szabályok 24. A SÁRVÍZ Térségi Televízió a kiskorúak szellemi és erkölcsi fejlõdésére súlyosan ártalmas mûsorszámokat nem közvetít.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 281 25. A mûsoraival igyekszik elõsegíteni a kiskorú nézõk szellemi, társadalmi és erkölcsi fejlõdését, környezetük megismerését és pozitív magatartásminták kialakulását. 26. Fokozottan tiszteletben tartja a mûsorszámaiban esetlegesen szereplõ kiskorú személyiségi jogait, és nem él vissza a tapasztalatlanságával, õt nem hozza nevetséges helyzetbe, nem teszi ki sem lelki, sem számára kellemetlen fizikai megpróbáltatásnak. VIII. A megkülönböztetõ jelzéssel ellátott mûsorszámok közzététele 27. A SÁRVÍZ Térségi Televízió reklámot a mûsortól elkülönítetten, azonosítható szignállal különbözteti meg akkor is, ha az beszélgetés formájában hangzik el. A szignál minden esetben külön konferálással pótolható. 28. Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzététele esetén mindig meg nevezi azok forrását. Ennek során tartózkodik attól, hogy a közlemény, ill. felhívás tárgya által nem indokolt információt közöljön. 29. A támogatott mûsorszám esetén a támogatót közvetlenül azt megelõzõen vagy utána kell megnevezni. A támogató kizárólag szervezet vagy személy lehet, termék vagy szolgáltatás nem. 30. A politikai és választási hirdetéseket a mûsortól elkülönítetten kell közzétenni, megjelölve okát (országgyûlési, önkormányzati képviselõk választása, népszavazás). 31. Politikai tájékoztató- és hírmûsorokban a hírekhez kommentárt, jegyzetet és magyarázatot e minõség megjelölésével a szerzõ megnevezésével, a hírektõl megkülönböztetetten kell közzétenni. IX. Reklámok és támogatott mûsorszámok megjelenésének szabályai 32. A SÁRVÍZ Térségi Televízió adásában a reklámidõ nem haladhatja meg a bármiként számított egy órán belül a hat percet, valamint a reklám csak az egyes mûsorszámok közötti idõben jelenhet meg, azokat megszakítva nem. 33. A reklám nem élhet vissza a fogyasztó bizalmával, nem használhatja ki tapasztalatlanságát. Tartalma nem sértheti az erre vonatkozó szabályokat és a polgári jó ízlést. Nem kelthet félelmet, nem népszerûsíthet erõszakos magatartást az emberi és természeti környezet károsítását, állatok kínzását. 34. A reklám nem lehet túlzó, nem vezetheti félre, ill. tévesztheti meg a fogyasztót sem közvetve, sem közvetlenül. A mûszaki és tudományos eredményekkel nem élhet vissza, így nem tüntethet fel tudományosan megalapozottnak olyan állításokat, melyek nem azok. 35. Nemzeti ünnepek eseményeirõl, egyházi szertartásokról készített mûsorszámokat megelõzõen, ill. azt követõen reklám nem közölhetõ. 36. A mûsor vagy mûsorszám támogatója nem befolyásolhatja annak tartalmát, valamint elhelyezését. A támogatót egyértelmûen meg kell nevezni az általa támogatott mûsoranyag elõtt vagy után. 37. A reklám nem tartalmazhat durva szavakat vagy közízlést sértõ felvételeket, nem szólíthatja fel közvetlen formában a tapasztalatlan kiskorú nézõket arra, hogy ösztönözzék a szüleiket áruk megvásárlására, szolgáltatások igénybevételére. X. Közérdekû közlemények közzététele 38. A SÁRVÍZ Térségi Televízió a közérdekû közlemények forrását és hitelességét köteles ellenõrizni. 39. Állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szervezet általi közérdekû, valamint a fõszerkesztõ eseti döntése alapján más, méltánylást érdemlõ ok érdekében is ingyenesen közzétehetõ az adott közlemény. 40. A SÁRVÍZ Térségi Televízió a közérdekû közleményeket a képújság e célra szolgáló oldalain teszi közzé. Az 1996. évi I. tv. 137. -a által szabályozott esetekben a közleményeket akár az adást megszakítva is a legrövidebb idõn belül nyilvánosságra hozza az információ forrásának pontos megjelölésével.

282 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám XI. A mûsorkészítõk önállósága, függetlensége és felelõssége 41. A SÁRVÍZ Térségi Televíziónál a munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló mûsorkészítõk tevékenységüket az arra vonatkozó jogszabályok és e szabályzat keretein belül végzik. A mûsorkészítõ az illetékes vezetõn kívül senki által nem utasítható. A mûsorkészítõnek joga van arra, hogy jogszabályt sértõ vagy e szabályzattal ellentétes utasítás végrehajtását megtagadja, ennek okát, körülményeit az illetékes vezetõ és a mûsorkészítõ aláírása mellett jegyzõkönyvben kell rögzíteni. 42. A mûsorkészítõ nem hallgathat el fontos információkat. Vitás esetekben az illetékes vezetõvel köteles konzultálni. Nem utasítható lelkiismeretével, meggyõzõdésével ellentétes tartalmú mûsorszám készítésére vagy az abban való közremûködésre. 43. A mûsorkészítõt megilleti a jogszabályok szerint a szellemi alkotáshoz fûzõdõ jog védelme. Ennek szabályait, valamint az õt terhelõ kötelezettségek betartásának rendjét a mûsorkészítõ foglalkoztatására irányuló szerzõdésben rögzíteni kell. 44. A mûsorkészítõ nem felelõs azokért a változtatásokért, amelyeket hozzájárulása vagy a tiltakozása ellenére hajtanak végre az általa készített mûsorszámon. 45. A saját meggyõzõdését, elõítéleteit a mûsorban nem fejtheti ki és nem kelthet olyan benyomást, hogy az elhangzott álláspont a mûsorszolgáltató véleménye. 46. A mûsorkészítõ közvetlenül részt vehet a mûsorkészítés elveinek kialakításában, ehhez észrevételeket fûzhet. Álláspontjuk kifejtésében a mûsorkészítõk egyenlõ jogosultságot tudhatnak. XII. Összeférhetetlenségi és magatartási szabályok 47. A SÁRVÍZ Térségi Televízió munkatársa minden, vele munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy. 48. A munkatársak sem magánéletükben, sem munkahelyükön kívüli társadalmi életükben viselkedésükkel, külsõ megjelenésükkel nem veszélyeztethetik a mûsorszolgáltató jó hírnevét. 49. A képernyõn és a riportalanyaikkal létesített munkakapcsolataikban egyaránt pártsemleges magatartást kötelesek tanúsítani. Írott politikai sajtótermék szerkesztõi nem lehetnek. Abban az esetben, ha a munkatárs egyesület vagy politikai célból létrejött szervezet, ill. alapítvány kuratóriumának tagja, gazdálkodó szervezet tulajdonosa vagy felügyelõbizottságának a tagja, ezen szervezetekkel foglalkozó mûsort nem készíthet. 50. Más mûsorszolgáltatónál tevékenységet csak az illetékes vezetõ írásos engedélyével vállalhat. 51. A pénzügyekkel foglalkozó mûsorokban, valamint a mûsorszolgáltatót érintõ üzleti titokkörébe tartozó adatokról a munkatárs bennfentes információkat nem közölhet. Az üzleti titok határait a munkavégzésére irányuló szerzõdésben rögzíteni kell. 52. Mindenkor figyelembe kell azt vennie, hogy a mûsorban megjelenõ személyek számára a nyilvánosság nem természetes közeg, ezért törekednie kell arra, hogy a szereplõ ilyen irányú feszültségét levezesse. Nem tehet különbséget a résztvevõ szereplõk között azok társadalmi helyzete szerint, törekednie kell, hogy egyformán udvarias megszólítási formát használjon. A tegezõdést lehetõség szerint kerülni kell. Az ifjúság számára készült mûsorokban, ha a mûsorkészítõ és a szereplõk egy korosztályba tartoznak a tegezõdés, valamint az ifjúságra jellemzõ bizalmas hangnem használata megengedett. 53. Amennyiben a mûsorkészítõ országgyûlési vagy önkormányzati képviselõ jelöltséget vállal, ennek bejelentésétõl választásokig a számára döntést hozó napig a mûsorkészítésben nem vehet részt. Abban az esetben, ha megválasztják, mandátuma lejártáig csak olyan mûsorban szerepelhet, amely képviselõi tevékenységével nem áll összefüggésben. 54. A SÁRVÍZ Térségi Televízió vezetõi, azok közeli hozzátartozói nem lehetnek vezetõ tisztségviselõi, tulajdonosai és felügyelõ-bizottsági tagjai azon gazdálkodó szervezeteknek, amelyekkel a mûsorszolgáltató gazdasági célra irányuló szerzõdést köt. 55. A munkatársak a szokásos sajtós ajándéktárgyakon kívül ajándékot nem fogadhatnak el. A támogatott mûsorszám bevételébõl, továbbá mûsorszámhoz kapcsolódó reklámbevételbõl közvetlenül nem részesülhetnek.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 283 XIII. A mûsorkészítés szakmai szabályai 56. A SÁRVÍZ Térségi Televízió megköveteli a munkában részt vevõ munkatársaktól általában a fõiskolai, újságírói vagy filmes szakmai végzettséget, vagy televíziós gyakorlatot. 57. A munkatársak kötelesek feladatukat legjobb szakmai tudásuk szintjén végezni, színvonalas elõkészítõ munkával felkészülten közelíteni a mûsorkészítésnél felmerülõ bármely témához, mellõzve elõítéleteket, közhelyeket és sztereotípiákat. 58. A SÁRVÍZ Térségi Televízió tudatos megtévesztés eszközeivel soha semmilyen körülmények között nem élhet, és az ebbõl adódó kárt viselnie kell. A mûsorszámok szerkesztési folyamata a szereplõk eredetileg rögzítésre került mondandóját nem módosíthatja. Utólag felvett kérdést nem szabad olyan látszattal közölni, mintha az a helyszínen hangzott volna el. 59. Tartózkodni kell ellenõrizetlen tények, számok, adatok közlésétõl. A mûsorszolgáltatónak tiszteletben kell tartani az ártatlanság vélelméhez fûzõdõ alkotmányos jogot. Olyan hírek közlése esetén, amelyek emberi életre vonatkoznak (baleset, bûnügy stb.) az áldozatok, elkövetõk megnevezése csak akkor lehetséges, ha ez nyilvános megerõsítést nyert és a közzétételhez az érintett vagy hozzátartozók engedélyt adtak. Közismert személyek esetében e rendelkezés alól kivételt lehet tenni. 60. Rejtett kamerát és mikrofont kivételes esetben szabad használni, az illetékes vezetõ írásos engedélye mellett. 61. Információt a mûsorszolgáltató belsõ életérõl csak akkor lehet közzétenni, ha az érinti a közéletet, és számot tarthat a nézõ érdeklõdésére. A témával kapcsolatban nyilatkozó munkatársak körét az illetékes vezetõ határozza meg. 62. A szereplõ személy magánéletére vonatkozó kérdés csak akkor tehetõ fel, ha ebbe elõzetesen a megkérdezett beleegyezett. A kérdés ízlést, ill. a személy jó hírnevét és becsületét ne sértse. 63. Archív anyag felhasználásakor egyértelmûen meg kell jelölni annak idõtartamát, és tekintetbe kell venni azt, hogy az archív anyagban szereplõ személyek álláspontjának esetleges megváltozása folytán jogaik és jogos érdekeik ne sérüljenek. XIV. Egyéb szabályok 64. A SÁRVÍZ Térségi Televízió a rá vonatkozó hatósági engedélyek alapján a lehetõségeihez mért legmagasabb mûszaki színvonalon szolgáltat mûsort a vételkörzetében élõ lakosság számára. 65. Együttmûködésre törekszik a helyi önkormányzattal is a mûsorszámok arányossága és tartalmi sokszínûsége érdekében. A jogszabályban elõírt kötelezettségeinek maradéktalan teljesítése mellett segítséget nyújt a helyi nyilvánosság fórumainak megteremtéséhez. 66. A telefonszámának megadásával rendszeres kapcsolatot tart a nézõkkel. A mûsorokkal kapcsolatos észrevételekre érdemben válaszol, és törekszik az esetleg elkövetett hibák mielõbbi orvoslására. A mûsorváltoztatás jogát fenntartja. 67. A SÁRVÍZ Térségi Televízió saját gyártású mûsoraiban alkoholt fogyasztó vagy dohányzó személy csak akkor jelenhet meg, ha ez a történések szerves részét képezi, vagy ha a mûsorszám erre, mint káros dologra fel is hívja a nézõ figyelmét. 68. Nem kerülhet képernyõre pornográfia, ill. olyan mûsorszám, melyben az erõszak öncélú alkalmazása követendõ példaként lenne értelmezhetõ. 69. Jelen szabályzat értelmezésében felelõs vezetõnek minõsül az üzletvezetõ és/vagy fõszerkesztõ és a gazdasági vezetõ. Skoda István s. k., üzletvezetõ, Sárvíz Multimédia Bt.

284 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám A Vízió TV televízió Mûsorszolgáltatási szabályzata 1. Alapelvek 1.1. Dunakeszi Vízió Stúdió Médiaszolgáltató Bt. (székhelye: 2120 Dunakeszi, Kazinczy u. 5., cégjegyzési szám: Cg.13-06-055972 a továbbiakban: Vízió TV televízió vagy mûsorszolgáltató) az Országos Rádió és Televízió Testülethez történt bejelentés alapján végez televíziós mûsorszolgáltatást. 1.2. A Vízió TV televízió mûsorszolgáltató tevékenységét a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban Rttv. vagy törvény), a bejelentésben foglaltak és a jelen Mûsorszolgáltatási Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) alapján 2006. május 30. napjától közmûsor-szolgáltatóként folytatja. A Vízió TV televízió a közmûsor-szolgáltatás törvényes és szakmai feltételeinek érvényre juttatásáról a jelen Szabályzatban rendelkezik. 1.3. Jelen Szabályzat kötelezõ tartalommal bír a Vízió TV televízió minden munkavégzésre (tartalomszolgáltató tevékenységére) irányuló, bármely, a Vízió TV televízióval jogviszonyban álló alkalmazottjára (foglalkoztatottjára) nézve. A Szabályzat a foglalkoztatási jogviszony így különösen: a mûsorszolgáltatónál munkaviszony, a Polgári Törvénykönyv alapján kialakított megbízási, vállalkozási jogviszony létesítése céljából megkötött bármely szerzõdés része. 2. Általános szabályok 2.1. Jelen Szabályzat az Rttv. 2. (Értelmezõ rendelkezések) alatt felsorolt fogalmi meghatározásait használja. 2.2. A Vízió TV televízió adásnapján legalább 3 órában szolgáltat közszolgálati mûsorszámokat a fõmûsoridõben. A Vízió TV televízió vállalja, hogy amennyiben bármely okból a 19 22 óra közötti idõszakban nem ad mûsort, úgy 19 és 20 óra között közszolgálati mûsorokat szolgáltat a vállalt közszolgálati mûsorokon felül legalább hatvanpercnyi mûsoridõben. 2.3. A reklám tényállításaiért a Vízió televízió felelõsséggel nem tartozik. Lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdést reklám útján a Vízió televízió nem terjeszt, nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási és egyházi szertartásokról készített mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen és azt követõen reklámot nem közöl. A Vízió televízió híreket közlõ és idõszerû politikai tájékoztató mûsorszámokban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirdetésben. A Vízió TV televízió burkolt, illetve tudatosan nem észlelhetõ reklámot nem közöl. 2.4. A Vízió TV televízió választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi, területi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint tesz közzé politikai hirdetést a mûsorban. Választási idõszakon kívül politikai hirdetést kizárólag a már elrendelt népszavazással összefüggésben közöl. 2.5. A reklám, a közérdekû közlemény a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fûzõdik, a Vízió televízió felelõsségét, vagy szabadságát érintõ módon nem befolyásolhatja a mûsor tartalmát, vagy az idõpont kivételével mûsorszám idõbeli elhelyezését. A Vízió televízió a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés tartalmáért felelõsséggel nem tartozik. 2.6. A Vízió TV televízió nem tesz közzé dohányárut, fegyvert, lõszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehetõ gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást és alkoholtartalmú italt népszerûsítõ, ismertetõ reklámot. A Vízió TV televízió mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója, vagy forgalmazója. 2.7. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. A reklám a játék tényleges természetét és lehetõségeit illetõen nem lehet félrevezetõ. A reklám nem mutathat gyermekeket erõszakos helyzetben, és nem buzdíthat erõszakra. A kiskorúaknak szóló reklám nem építhet a szülõk vagy tanárok iránti bizalomra. 2.8. A mûsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelõzõen vagy azt követõen meg kell nevezni. Támogatott mûsorszám nem hívhat fel, és nem befolyásolhat a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy üzleti tevékenységének igénybevételére, illetõleg az attól való tartózkodásra. A támogató a mûsorszolgáltató felelõsségét, illetve szabadságát érintõ módon a mûsor vagy a támogatott mûsorszám tartalmát vagy mûsorbeli elhelyezését az idõpont kivételével nem befolyásolhatja. A Vízió TV televízió nem tesz közzé a mûsorelõzetés kivételével olyan mûsorszámot, amelyben a mûsorszám támogatójának védjegye, megkülönböztetõ jelzése, jelszava megjelenik. A politikai hírmûsorszám nem támogatható. A kizárólag áru vagy szolgáltatás, megrendelésre szakosodott mûsorszolgáltatásra e pont az elõzõ mondatban foglaltak kivételével nem alkalmazható. Nem támogathat mûsorszámot párt, politikai mozgalom, valamint az a vállalkozás, amely fõtevékenysége szerint e Szabályzat szerint nem reklámozható terméket állít elõ, nagykereskedelmi forgalomban értékesít, illetõleg ilyen termékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt. Ez a tilalom nem vonatkozik a gyógyszer termék, illetve a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás neve és védjegye közléséhez kötött támogatásra. A támogató megnevezésében (feltüntetett nevében) párt neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 285 2.9. A Vízió TV televízió különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát. A Vízió TV televízió rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. E feladatok ellátása során gondoskodik az Rttv. 137. -ban nem említett közérdekû közlemények nyilvánosságra hozataláról. A Vízió TV televízió biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. A Vízió TV televízió különös figyelmet fordít az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására, a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére. Az életkoruk, szellemi és lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismertetõ, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybe vehetõ szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó mûsorok bemutatására, a térség különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására. 2.10. A reklám idõtartama egyetlen mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveg kivéve a mûsoridõn kívüli képernyõszöveget megjelenítése is beleszámít. Reklám csak mûsorszámok összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok között tehetõ közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ. Alkoholtartalmú ital nem reklámozható. A közmûsor-szolgáltató mûsorszámait nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója és forgalmazója. 2.11. Csak az alábbi mûsorszámok támogathatók: vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok, mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok, a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok, az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok. 2.12. A rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól független sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. Az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot tilos közzétenni. 3. A pártoktól és a politikai mozgalmaktól való függetlenség 3.1. A Vízió TV televízió ezen Szabályzat szerinti közmûsor-szolgáltatói tevékenységét a politikai pártoktól és mozgalmaktól függetlenül folytatja, a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt, a véleménynyilvánítás és a sajtószabadságra vonatkozó garanciák alapján. 3.2. A pártok és a politikai mozgalmak tevékenységérõl és elveirõl a mûsorszolgáltató folyamatosan tájékoztatást ad úgy, hogy a tájékoztatás objektív, tárgyszerû, kiegyensúlyozott és pártatlan legyen. Annak keretében az eltérõ álláspontokat meg kell világítani, és lehetõséget kell adni arra, hogy a nézõ a véleményeket összehasonlíthassa. 3.3. A politikai pártok és mozgalmak sem közvetve, sem közvetlenül nem befolyásolhatják sem maguk, sem más hasonló szervezetek megjelenítésének körülményeit. A mûsorszolgáltató nem készít olyan mûsorszámot, amely egyetlen politikai párt vagy mozgalom nézeteit népszerûsíti, továbbá nem toborozhat politikai párt vagy mozgalom rendezvényein való részvételre. 3.4. A mûsorszolgáltató politikai hirdetést az országgyûlési, illetve az önkormányzati választások, továbbá az elrendelt népszavazás idején kívül nem tesz közzé. A politikai hirdetések közzétételének szabályaira nézve a mûsorszolgáltatót csak a jogszabályok elõírásai kötelezik. 3.5. A mûsorszolgáltató az általa megválasztott formában szerepeltetheti a helyi vagy országos politikai közélet érdeklõdésére számot tartó személyiségeit, azonban ebben az esetben sem válhat a mûsorfolyam egyetlen politikai vagy eszmei nézetrendszer kifejezõdésévé. 3.6. A mûsorszolgáltató a politikai pártok és mozgalmak által nyilvánosságra hozott dokumentumokat szerkesztett formában teszi közzé. Politikai pártok és mozgalmak, országgyûlési és önkormányzati képviselõk, polgármesterek és alpolgármesterek kommentárt, magyarázatot és jegyzetet a mûsorszolgáltató mûsoraihoz nem fûzhetnek. 3.7. Politikai pártok és mozgalmak, országgyûlési és önkormányzati képviselõk, polgármesterek, és alpolgármesterek bármely megnyilvánulása esetén a mûsorszolgáltató közli a megszólaló személy tisztségét és pártállását; illetve az általa

286 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám képviselt mozgalom megnevezését. Mellõzni ezt csak akkor lehet, ha a megszólaló személy politikai tevékenységétõl teljes mértékben független minõségben szólal meg. A mûsorszolgáltató azonban még ebben az esetben is ragaszkodhat a tisztség, a pártállás, illetve a mozgalom megnevezéséhez. 3.8. A mûsorszolgáltató sem politikai párttól és mozgalomtól, sem központi vagy helyi államhatalmi vagy államigazgatási szervtõl, sem azok tisztségviselõitõl közvetlen vagy közvetett módon olyan utasítást nem fogadhat el, amely a mûsorszolgáltatás vagy a mûsorszámok tartalmára, idejére, mûsorkörnyezetére, idõtartamára, továbbá a szerkesztés egyéb elveire vonatkoznék. 4. A hírek, idõszerû politikai mûsorok bemutatására vonatkozó elvek 4. 1. A Vízió TV televízió közmûsor-szolgáltató feladata az, hogy hitelesen, pontosan, tárgyilagosan, idõszerûen és kiegyensúlyozottan tájékoztasson az országban történt eseményekrõl, közvetítse a nemzeti és egyetemes kultúra és tudomány értékeit és eredményeit, biztosítson esélyegyenlõséget a társadalom tagjainak megnyilvánulására, szolgálja a társadalom rétegeinek speciális igényeit és érdeklõdését. 4.2. A mûsorszolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a közvéleményt foglalkoztató, a közérdeklõdésre számot tartó, vagy a vitatott kérdésekben minden lényeges, a helyi közélet szempontjából befolyásoló vélemény megismerhetõ legyen. 4.3. A hírekben, illetve a politikai mûsorokban a vélemények kinyilvánításának jogát csak a mûsor idõtartama korlátozhatja, de az is csak az arányosság szempontjai alapján. 4.4. A mûsorszolgáltató köteles arra, hogy a nézõ véleményének kialakításához szükséges minden lényeges információt és véleményt megjelenítsen. 4.5. A mûsorszolgáltató törekszik arra, hogy a hírekben, illetve a politikai mûsorokban a helyi közéletet meghatározó társadalmi csoportok véleménye helyet kapjon. 4.6. A mûsor közzétételének nem akadálya, ha valamely álláspont képviseletére, objektív okból nincs lehetõség. Ebben az esetben az akadály okáról a mûsorszolgáltató a nézõket tájékoztatni köteles. 4.7. A hír-, illetve politikai mûsorokban megjelenõ információk forrását a mûsorszolgáltató ellenõrzi, és ahol szükséges megjelöli. Ha több információ ellentétes tartalommal áll rendelkezésre, azok közül legalább két, egymástól független hírforrásból származó információt kell közzétenni, természetesen az ellentmondásra történõ egyértelmû figyelemfelhívás mellett. 4. 8. A különbözõ vélemények megszólaltatásakor a mûsorszolgáltató a véleménynyilvánításhoz fûzõdõ alkotmányos jog elvei szerint lehetõséget ad arra, hogy a megszólaló álláspontját ismertesse. Ez azonban nem járhat a személyiséghez fûzõdõ jogok sérelmével, megfogalmazásában pedig nem lehet durva, illetve alkalmas arra, hogy más becsületét vagy jó hírnevét sértse. Ha ez különösen élõ mûsorban mégis elõfordulna a mûsorszerkesztõnek haladéktalanul közölnie kell, hogy ez a megszólaló, nem pedig a mûsorszolgáltató álláspontja. 4.9. Hír- és politikai mûsorokban a mûsorvezetõ saját pártpolitikai kötõdését nem jelenítheti meg, saját véleményét az elhangzott álláspontok mellett vagy ellen nem ismertetheti. 4.10. Bármely állásfoglalás vagy vélemény a szerkesztés során nem változhat meg úgy, hogy az ellentmondásban álljon a megkérdezett álláspontjával. 4.11. Ha a hír- vagy politikai mûsorban tartalmi vagy tárgyi tévedés hangzott el, azt a lehetõ leghamarabb ki kell javítani a nézõ figyelmének erre történõ egyértelmû felhívása mellett. 4.12. Politikai mûsorban a mûsorvezetõnek törekedni kell arra, hogy a résztvevõk egymás emberi méltóságának tiszteletben tartásával fejtsék ki álláspontjukat. 4.13. Helyreigazítást, illetve kifogást lehet közzétenni az érintett kérelmére. Kötelezõ a közzététel akkor, ha ezt jogerõs bírói ítélet, vagy a panaszbizottság, illetve az ORTT határozata elõírja. 4.14. A mûsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató mûsorszámaiban mûsorvezetõként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremûködõ munkatársak a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül mûsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot kivéve a hírmagyarázatot nem fûzhetnek. 5. Az anyanyelvi kultúra ápolásának követelményei 5.1. A Szabályzat elõírásainak alkalmazása során a mûsorszolgáltató köteles a magyar nyelv helyes és pontos használatára, kerülve az anyanyelvet rontó fordulatok, a magyarul is kifejezhetõ idegen szavak indokolatlan és gyakori használatát. Idegen nevek és szavak használatakor a mûsorszolgáltató az adott nyelv fonetikai és kiejtési szabályait veszik figyelembe, kivéve, ha a használt név vagy kifejezés magyaros kiejtéssel került a köztudatba. 5.2. A mûsorvezetõknek figyelmet kell arra fordítaniuk, hogy a megszólalókat személyük sérelme nélkül a magyar nyelv helyes használatára késztessék. 5.3. A mûsorszolgáltató köteles kerülni a durva, a trágár, illetve a szeméremsértõ kifejezések alkalmazását.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 287 6. A nemzeti és etnikai kisebbségek bemutatásának követelményei 6.1. A mûsorszolgáltató az erre hivatott mûsorokon kívül is e Szabályzat elõírásainak megfelelõen sokoldalúan és tárgyilagosan mutatja be a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját és hagyományait. Ennek során a mûsorszolgáltató nem ad helyt a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó negatív beidegzõdéseknek. 6.2. A nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket a társadalmi élet különbözõ megnyilvánulásaiban kell bemutatni, és tartózkodni kell attól, hogy a megjelenítés egyoldalú legyen, illetve, hogy csak a kisebbség hagyományosan elfogadott szerepeiben történjék. 6.3. A nemzeti és etnikai kisebbségek bemutatásakor figyelmet kell arra fordítani, hogy hagyományaik, kultúrájuk és mûvészetük bemutatása megfelelõ súllyal kifejezéshez jusson. 6.4. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személynek akkor is joga van saját nyelvén megszólalni, ha a magyar nyelvet egyébként érti és beszéli. Ebben az esetben a mûsorszolgáltató kötelezettsége a tolmácsolás biztosítása. 7. A kulturális, tudományos, világnézeti és vallási témák bemutatása 7.1. A mûsorszolgáltató kulturális mûsoraiban törekszik arra, hogy bemutassa a nemzeti és egyetemes mûvészet értékeit, valamennyi nézõi réteg érdeklõdésének figyelembevételével. 7.2. A mûsorszolgáltató mûsoraiban népszerûsíti a mûvészeti alkotásokat és elõsegíti azok befogadását. A mûsorszolgáltató a kulturális értékek terjesztését úgy végzi, hogy megkülönböztetést vagy kizárólagosságot nem alkalmazva, a nézõt a kulturális érték fontosságának elismeréséhez segítse hozzá. 7.3. A mûsorszolgáltató rendszeresen beszámol a tudomány eredményeirõl. Tudományos kérdésekben biztosítani kell az eltérõ vélemények megjelenítését. Új tudományos eredmények ismertetése a nézõben nem kelthet megalapozatlan várakozást. Általánosan még el nem fogadott tudományos eredmények közlésekor az ellentétes vélemények ismertetése nem kerülhetõ el. Az eredmény bizonytalanságára a nézõ figyelmét egyértelmûen fel kell hívni. 7.4. A tudományos eredmények ismertetésekor a közérthetõségre törekedni kell. Szükség esetén bármely tudományos kérdésben igénybe kell venni szakértõ személyek vagy szervezetek segítségét. 7.5. Tudományos mûsor nem szolgáltatható a nézõ egészségi állapotának közvetlen befolyásolása céljából, illetve e célra módszerek és eszközök nem ajánlhatók. 7.6. A mûsorszolgáltató felelõs azért, hogy világnézeti, illetve vallási meggyõzõdését sértõ nézetek a mûsorban ne hangozhassanak el. A világnézeti, illetve vallási mûsorszám mûsorpolitikai nézetek népszerûsítésére nem szolgálhat, és nem irányulhat más világnézet vagy vallás ellen. 7.7. A mûsorszolgáltató köteles a világnézeti és vallási kérdésekben elfogultságtól mentesen ábrázolni a világnézetekre és vallásokra vonatkozó nézeteket. A mûsorszolgáltató mûsorában világnézeti vagy vallási propaganda nem folytatható. 7.8. A mûsorszolgáltató kiegyensúlyozott lehetõséget biztosít a történelmi egyházak hitéleti tevékenységének bemutatására. E tevékenység során az érintett történelmi egyház részére a mûsorszolgáltató konzultációs lehetõséget, illetve részvételt tesz lehetõvé az adott mûsorszám szerkesztésében. Az egyházi szertartások tartalmáért a mûsorszolgáltató nem tartozik felelõsséggel. A szertartások és más egyházi események közvetítése mûsorkörnyezetének kialakításakor figyelembe kell venni a vallásos ember érzelmeit és a hitélet méltóságát. 7.9. Vallási vagy világnézeti tartalmú mûvészeti alkotás közzététele esetén különösen, ha vitatott tartalmú alkotásról van szó a vallásos vagy világnézeti tartalomra a nézõ figyelmét fel kell hívni. 8. A megkülönböztetõ jelzéssel ellátott mûsorszámok közzététele 8.1. A Szabályzat alábbi meghatározásai szerint a Vízió TV televízió mûsorszolgáltató a következõ mûsorszámokat látja el megkülönböztetõ jelzésekkel és szöveges felvezetéssel: reklámok, közérdekû közlemények és jótékonysági felhívás, politikai és választási hirdetések, kiskorúak számára nem ajánlott mûsorok, támogatott mûsorszámok, vallási vagy világnézeti mûsorok, kommentár és hírmagyarázat. 8.2. A reklámot a mûsortól elkülönítetten, azonosítható szignállal kell közzétenni akkor is, ha az reklámriport formájában hangzik el. 8.3. Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzététele esetén mindig meg kell nevezni a közzétevõ szervezet, illetve a közlemény forrását. A jótékonysági felhívás reklámozásra nem használható. 8.4. A politikai és választási hirdetéseket a mûsortól elkülönítetten kell közzétenni, megjelölve a közzététel okát (országgyûlési vagy önkormányzati képviselõk választása, népszavazás).

288 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 8.5. A közönség figyelmét külön fel kell hívni minden olyan mûsorszámra, amely a kiskorú fejlõdését hátrányosan befolyásolhatja. A törvényben e körbe utalt mûsorokon kívül a mûsorszolgáltató az ilyen mûsorszámok körét maga határozhatja meg. A korlátozásra a mûsor-elõzetesekben, -ajánlókban és -újságokban is utalni kell. 8.6. A támogatott mûsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelõzõen vagy azt követõen egyértelmûen kell megnevezni. A megnevezés nem járhat együtt a támogató reklámjával. 8.7. A vallási vagy világnézeti mûsorszámok esetében közvetlenül megelõzõen és azt követõen egyértelmûen tájékoztatni kell a nézõt a mûsor jellegérõl. Szertartás vagy egyházi esemény közvetítésekor meg kell nevezni a mûsorszám tartalmáért felelõs egyházat. 8.8. Politikai tájékoztató- és hírmûsorokban a hírekhez kommentárt, jegyzetet és magyarázat e minõség megjelölésével, a szerzõ megnevezésével, és a hírektõl elkülönítve kell közzétenni. 9. A kiskorúakra vonatkozó szabályok 9.1. A mûsorszolgáltató a kiskorúak szellemi és erkölcsi fejlõdésére súlyosan ártalmas mûsorszámokat nem szolgáltat. 9.2. A mûsorszolgáltató mûsoraival igyekszik elõsegíteni a kiskorúak szellemi, társadalmi és erkölcsi fejlõdését, a világ megismerését és pozitív magatartásminták közvetítését. 9.3. A mûsorszolgáltató védi a kiskorúak személyiségi jogait és emberi méltóságát. Ezen belül a mûsorszolgáltató nem él vissza a kiskorú tapasztalatlanságával és nem használja ki azt, a kiskorút nem hozza nevetséges helyzetbe, és nem teszi ki sem fizikai, sem lelki megpróbáltatásnak. Gyermekkorú személy a mûsorban csak szülõje, törvényes képviselõje jóváhagyásával szólaltatható meg. 9.4. Kiskorúak számára készült mûsorokban durva, szeméremsértõ kifejezés, illetve káromkodás nem használható, még megkülönböztetõ jelzéssel történt helyettesítéssel sem. 9.5. Gyermekkorú személy szexuális helyzetben, vagy arra utaló körülmények között nem szerepeltethetõ. A reklámok közzététele során a mûsorszolgáltató az alábbi szabályok megtartására köteles: A reklámok nem beszélhetik rá a kiskorúakat tapasztalatlanságuk és hiszékenységük kihasználásával egy adott termék megvételére vagy szolgáltatás igénybevételére. A reklámok nem biztathatják a kiskorúakat, hogy szüleiket vagy másokat rábeszéljenek arra, hogy egy adott terméket megvásároljanak, vagy szolgáltatást igénybe vegyenek, illetve nem tartalmazhatnak számukra közvetlen vásárlási ajánlatot. A reklámok nem használhatják ki azt a különleges tiszteletet, amit a kiskorúak szüleikkel, tanáraikkal vagy egyéb személyekkel kapcsolatban éreznek. A reklámok hanghatásokkal vagy más módon és indokolatlanul nem mutathatnak kiskorúakat veszélyes helyzetben. A reklámok nem válthatják ki a kiskorúakban, fiatalokban azt az érzést, hogy a reklámozott áru nélkül társaiknál alacsonyabb rendûek. A reklám nem utalhat arra, hogy a termék megvásárlása, szolgáltatás igénybevétele minden család költségvetésébe belefér. 10. Reklám, támogatás 10.1. A reklám nem élhet vissza a fogyasztó bizalmával, nem használhatja ki tapasztalatlanságát vagy tudatlanságát. 10.2. A reklám nem kelthet félelmet, nem dicsérheti fel az erõszakos magatartást, az emberi és természeti környezet károsítását, az állatok kínzását. 10.3. A reklám nem igazolhat hátrányos faji, vallási vagy nembeli megkülönböztetést, ábrázolásmódja nem sértheti az emberi méltóságot. 10.4. A reklám nem irányulhat nem kellõ mennyiségben rendelkezésre álló árura, szolgáltatásra. 10.5. A reklám nem lehet túlzó, nem vezetheti félre, illetve tévesztheti meg a fogyasztót sem közvetve, sem közvetlenül, különös tekintettel: a termék, szolgáltatás legfontosabb tulajdonságaira, az áru értékére és a ténylegesen fizetendõ teljes árra, a fizetés egyéb feltételeire, a szállításra, a cserére, a visszavételre, a javításra és a karbantartásra, a garanciális feltételekre, a szerzõi jogokra és ipari tulajdonjogokra, a hivatalos minõsítésre, a jótékonysági célra fordítandó hányadra.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 289 10.6. A reklám nem élhet vissza a mûszaki és tudományos kutatási eredményekkel. A reklám nem tüntethet fel tudományosan megalapozottnak olyan állításokat, melyek nem azok. A reklámban szereplõ személyek nem kelthetnek olyan képzetet, hogy a terméket orvos ajánlja. 10.7. Az összehasonlításoknak bizonyítható tényen kell alapulni, melyek független forrásból származnak. 10.8. A reklám nem ronthatja más termékek, cég vagy személy hitelét, jó hírnevét, nem másolhatja le más reklámok általános megjelenését, vagy részleteit olyan módon, hogy az félrevezetõ legyen. 10.9. A reklám nem mutathat be olyan személyt, vagy tulajdonát, aki erre elõzetesen nem adott engedélyt. 10.10. A reklám csak magyar nyelvû lehet. Ez alól csak a szlogen, illetve a reklámdal képez kivételt, azonban a szlogent magyar nyelven is közölni kell. 10.11. A reklám nem tartalmazhat pornografikus szöveget, illetve nem szólhat öncélúan a szexualitásról. A reklám nem használhat durva vagy a közízlést sértõ szavakat és kifejezéseket. 10.12. Nemzeti ünnepek eseményeirõl, illetve egyházi szertartásokról készített mûsorszámokat megelõzõen vagy azt követõen reklám nem közölhetõ. A jelen Szabályzat céljai megvalósulása érdekében a Vízió TV televízió fõszerkesztõje meghatározhat egyéb olyan mûsorszámokat és mûsoridõket is, amelyekben reklám nem tehetõ közzé. 10.13. Ha közzététel után jut a mûsorszolgáltató tudomására, hogy a reklámot nem lehetett volna közvetíteni, köteles haladéktalanul a reklám közvetítését megszüntetni. 10.14. A mûsor támogatója nem befolyásolhatja a mûsorszám tartalmát, illetve elhelyezését. A támogatót a mûsorszám elõtt és az után egyértelmûen meg kell nevezni. A megnevezés nem bírhat reklámértékkel. 11. A közérdekû közlemények közzététele 11.1. A közérdekû közlemények forrását és hitelességét a mûsorszolgáltató ellenõrzi. 11.2. Állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szervezet által közölni kívánt közérdekû közleményt a mûsorszolgáltató ingyenesen teszi közzé. Méltánylást érdemlõ ok esetén a természetes személy által közzétenni kívánt közérdekû közlemény is ingyenes. 11.3. A közérdekû cél támogatására irányuló közérdekû közleményt a mûsorszolgáltató térítés ellenében teszi közzé. Térítésmentes közérdekû közlemény csak illetékes személytõl és írásban fogadható el. 11.4. A közérdekû közleményt haladéktalanul, az átvételétõl számított elsõ mûsorszámot megelõzõen közzé kell tenni, ha a közzététel elmaradása az élet- és vagyonbiztonságot, társadalmi csoportok vagy személyek méltányolható gazdasági érdekeit veszélyeztetné, vagy károkozással járna. 12. A mûsorkészítõk önállósága, függetlensége és felelõssége 12.1. A mûsorszolgáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló mûsorkészítõk tevékenységüket az arra vonatkozó jogszabályok és e szabályzat keretein belül függetlenül végzik. A mûsorkészítõ a mûsorszolgáltató erre illetékes vezetõin kívül nem utasítható. A mûsorkészítõnek joga van arra, hogy a jogszabályt sértõ vagy e szabályzattal ellentétes utasítás végrehajtását megtagadja. Az utasítás megtagadásának okáról és körülményeirõl a mûsorszolgáltató illetékes vezetõje és a mûsorkészítõ által aláírt jegyzõkönyvet kell haladéktalanul felvenni. 12.2. A felelõs szerkesztõ és a fõszerkesztõ mûsorértékelése nem minõsül a mûsorkészítõi függetlenség megsértésének. Abban az esetben, ha a mûsorértékelés a mûsorkészítõ számára sérelmes, joga van ezt írásban rögzíteni. 12.3. A mûsorkészítõ nem kötelezhetõ meggyõzõdésével vagy lelkiismeretével ellentétes tartalmú mûsorszám készítésére, vagy az abban való közremûködésre. Ebben az esetben a mûsorkészítõnek joga van nevét a mûsorszámról levétetni, ez azonban nem akadályozza meg a mûsor közzétételét. A mûsorkészítõt megilleti a jogszabályok szerint a szellemi alkotáshoz fûzõdõ jog védelme. Ennek szabályait a mûsorkészítõ foglalkoztatására irányuló szerzõdésben rögzíteni kell. 12.4. A mûsorkészítõt alkotmányos jogainak gyakorlásában a mûsorszolgáltató nem akadályozhatja meg. A mûsorkészítõt tevékenysége során megilleti a sajtóról szóló 1986. évi II. törvényben foglalt védelem. 12.5. A mûsorkészítõ fontos információkat nem hallgathat el vitás esetben, különösen akkor, ha az információ személyiségi jogokat sértene vagy erkölcsi, vagy anyagi kárt okozna, a mûsorkészítõ köteles konzultálni az illetékes vezetõvel. 12.6. A mûsorkészítõ nem felelõs azokért a változtatásokért; amelyeket tudta nélkül vagy tiltakozása ellenére hajtottak végre mûsorán. 12.7. A mûsorkészítõ saját véleményét, meggyõzõdését vagy elõítéleteit a mûsorban nem fejtheti ki, továbbá nem kelthet olyan benyomást, hogy az elhangzott álláspont a mûsorszolgáltató véleménye. 12.8. A mûsorkészítõnek a mûsorban való személyes közremûködése során kerülnie kell az indulatos megnyilvánulásokat, illetve azt, hogy más indulatos megnyilvánulásokat elfogadjon. A mûsorkészítõnek tiszteletben kell tartania a mûsorban résztvevõk álláspontját, illetve személyes megjelenését. A mûsorvezetõ nem tehet megjegyzést a mûsorban résztvevõk társadalmi helyzetére, testi adottságaira, nevére, családi állapotára, és nem használhat olyan kifejezéseket, vagy teremthet olyan helyzetet, amelyben a résztvevõk nevetségessé válnának, vagy egyébként megalázó helyzetbe kerülnének.

290 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 12.9. A mûsorkészítõ közvetlenül részt vehet a mûsorkészítés elveinek kialakításában, ehhez észrevételeket fûzhet. Álláspontjuk kifejtésében a mûsorkészítõk egyenlõ jogokat élveznek. 13. Összeférhetetlenségi és magatartási szabályok 13.1. A mûsorszolgáltató munkatársa minden, a mûsorszolgáltatóval bármely foglalkoztatási így különösen: munka-, a Polgári Törvénykönyv alapján kialakított megbízási, vállalkozási jogviszonyban álló, a mûsorfolyam elkészítésében alkotói felelõsséggel közremûködõ személy. 13.2. A munkatársak magatartásukkal, viselkedésükkel és külsõ megjelenésükkel sem magánéletükben, sem munkahelyükön kívüli társadalmi életükben nem veszélyeztethetik a mûsorszolgáltató jó hírnevét. 13.3. A 13.1. pont szerinti munkatárs nem lehet politikai párt vagy mozgalom vezetõ tisztségviselõje. A hírekben és a politikai mûsorokban szereplõ 13.1. pont szerinti munkatárs politikai párt vagy mozgalom nevében közszereplést nem vállalhat. 13.4. Ha a munkatárs egyesület, vagy nem politikai célra létrejött társadalmi szervezet vezetõségi tagja, illetve alapítvány kuratóriumi tagja, gazdálkodó szervezet tulajdonosa vagy felügyelõ bizottságának a tagja, ezen szervezetekkel foglalkozó mûsort nem készíthet. 13.5. Amennyiben a mûsorkészítõ országgyûlési vagy önkormányzati képviselõ-jelöltséget vállal, ennek bejelentésétõl a választás napjáig (két forduló esetén a számára döntést hozó napig) a mûsorkészítésben nem vehet részt. Ha a mûsorkészítõt országgyûlési vagy önkormányzati képviselõvé megválasztják, mandátuma érvényessége idején politikai, közéleti vonatkozású mûsor készítésében nem vehet részt. 13.6. A mûsorkészítõ más mûsorszolgáltatónál tevékenységet csak a mûsorszolgáltató vezetõjének írásos engedélyével végezhet. 13.7. A mûsorszolgáltató vezetõi, illetve azok közeli hozzátartozói nem lehetnek vezetõ tisztségviselõi, tulajdonosai és felügyelõ bizottsági tagjai azon gazdálkodó szervezeteknek, amelyekkel a mûsorszolgáltató gazdasági célra irányuló szerzõdést köt. 13.8. A pénzügyi élet eseményeivel foglalkozó mûsorokban a mûsorkészítõ bennfentes információkat nem közölhet. A mûsorkészítõ csak a mûsorszolgáltató vezetõjének elõzetes engedélyével nyilatkozhat olyan pénzügyi mûveletrõl, illetve értékpapírról, amelyben részt vett, illetve amely a birtokában van. 13.9. A munkatársak ajándékot a szokásos ajándéktárgyakon kívül nem fogadhatnak el, és támogatott mûsorszám bevételébõl, továbbá mûsorszámhoz kapcsolódó reklámbevételbõl közvetlenül nem részesülhet. Támogatott mûsorszám mûsorkészítõje nem lehet a támogató gazdálkodó szervezet tulajdonosa, felelõs tisztségviselõje, felügyelõ bizottságának tagja, és nem állhat a támogatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban. Ezeket a rendelkezéseket alkalmazni kell a felsorolt személyek közeli hozzátartozóira is. 13.10. A munkatárs nem hozhat nyilvánosságra olyan adatot, amely a mûsorszolgáltató üzleti titokkörébe tartozik. Az üzleti titok körét a munkatárs munkavégzésre irányuló szerzõdésében rögzíteni kell. 13.11. A mûsorkészítõnek mindig figyelembe kell azt vennie, hogy a mûsorban megjelenõ személyek számára a nyilvánosság nem természetes közeg, ezért törekednie kell arra, hogy a szereplõ személy ilyen irányú feszültségét csökkentse. A mûsorban szereplõ személy tapasztalatlanságával a mûsorkészítõ nem élhet vissza, különösen kiskorúak és társadalmi szerepkörükben kiszolgáltatott személyek esetében. 13.12. A mûsorkészítõ magatartásában nem tehet különbséget a résztvevõk társadalmi helyzete között. Ezen belül törekednie kell arra, hogy egyforma megszólításokat alkalmazzon a szereplõk irányában, azok társadalmi helyzetétõl függetlenül. A megszólításokban a köznyelvben szereplõ udvarias formákat kell használni, ideértve a szereplõ hivatali rangjával vagy foglalkozásával történõ megszólítást. A tegezõdést lehetõség szerint kerülni kell. A mûsorkészítõ nem használhat bizalmas megszólításokat, illetve olyan megszólításokat, amelyek a szereplõ személy alárendelt társadalmi helyzetére utalnak. Kiskorú személyt csak 14 éves kora alatt lehet tegezni, és keresztnevén szólítani. 13.13. Az ifjúság számára készült mûsorokban, ha a mûsorkészítõk és szereplõk egy korosztályba tartoznak, a tegezõdés és az ifjúságra jellemzõ bizalmas hangnem használata megengedett. 13.14. A mûsorkészítõ külsõ megjelenésében kerülje a szélsõségeket, és ne utaljon saját anyagi helyzetére. A mûsorkészítõ öltözködésében lehetõség szerint alkalmazkodjék ahhoz a társadalmi közeghez, amelynek bemutatására a mûsor irányul. A mûsorkészítõ külsõ megjelenésében is kerülje fensõbbségének kifejezõdését. 13.15. A mûsorkészítõ ne hangsúlyozza a mûsor tárgyát meghatározó társadalmi közegben való bennfentességét, és kerülje az ezekre vonatkozó, a nézõ által nem érthetõ kifejezések és fordulatok használatát. 14. A mûsorkészítés szakmai szabályai 14.1. A mûsorszolgáltató színvonalas elõkészítõ munkával és felkészülten közelít a mûsorszolgáltatásban elõadódó témákhoz, mellõzi az elõítéleteket, a közhelyeket és sztereotípiákat.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 291 14.2. A mûsorszolgáltató az általa elkövetett tévedést azonnal elismeri, és a nézõ tudomására hozza. A mûsorszolgáltató a tudatos megtévesztés eszközeivel soha, és semmilyen körülmények között nem él. 14.3. A mûsorszolgáltatónak tartózkodnia kell ellenõrizetlen tények, számok és adatok közlésétõl. Olyan közlés esetén, amely az emberi életre vonatkozik így balesetek, tûzesetek, bûnügyek, terrorcselekmények stb. esetében az áldozatok megnevezése csak akkor lehetséges, ha ez hivatalos megerõsítést nyert, és az áldozat hozzátartozói a közzétételhez hozzájárultak. Közismert személyek esetében e rendelkezés alól kivételt lehet tenni. 14.4. Az erre hatáskörrel rendelkezõ állami szerv által elrendelt hírzárlatot a mûsorszolgáltató tiszteletben tartja, de a hírzárlat kimondását közölheti. Ha bármely más tájékoztató eszköz útján a hírzárlat megsérül, az ennek eredményeképpen nyilvánosságra került hírt a forrás megjelölésével közölni lehet. 14.5. A mûsorszolgáltató tiszteletben tartja az ártatlanság vélelméhez fûzõdõ alkotmányos jogot. 14.6. Bûncselekménnyel gyanúsított személyek megszólaltatása esetén a mûsorszolgáltató ügyel arra, hogy a bûnelkövetés ne tûnhessék fel pozitív színben. A bûncselekmények helyszínén készült hangfelvételek közzétételét megelõzõen amennyiben azok alkalmasak a nézõ fizikai vagy érzelmi megrendülésének kiváltására a következményre a nézõk figyelmét fel kell hívni. 14.7. A nemzeti, etnikai és egyéb kisebbségek, vallási felekezetek, népek és nemzetek, mozgáskorlátozottak, fogyatékosok, bármely korosztályhoz tartozó emberek megnevezésekor nem hangozhat el olyan kifejezés, amely az érintettekre nézve sértõ. 14.8. A mûsorszolgáltató indokolt kritika kivételével nem nyilvánít véleményt más mûsorszolgáltatóról. A mûsorszolgáltató belsõ életérõl információt csak akkor lehet közzétenni, ha az érinti a közéletet, és számot tarthat a nézõ érdeklõdésére. A mûsorszolgáltató nevében nyilatkozó személyek körét a mûsorszolgáltató vezetõje írásban határozza meg. 14.9. A szereplõket tájékoztatni kell arról, hogy a mûsornak mi a célja, és ki lesz a többi szereplõ. Egyenes adásban a szereplõkkel ismertetni kell az egyenes adás sajátosságait és a szükséges viselkedési szabályokat. A felvétel a szereplõ hozzájárulása nélkül nem használható fel, azonban a szereplõ nem ellenõrizheti a részvételével készült mûsorszámban más szereplõk által mondottakat. A felelõs tisztséget betöltött személyt a mûsorkészítõ törvényben foglalt tájékoztatási kötelezettségére figyelmeztetheti. 14.10. Rejtett kamerát és mikrofont a Vízió TV televízió nem használ. Névtelen, kép-, illetve hangtorzítást alkalmazó közlést vagy felvételt csak akkor szabad közzétenni, ha azt különösen súlyos társadalmi vagy személyes érdek indokolja. 14.11. Ha a nézõ a mûsorban közvetlenül közölheti nézeteit, a telefonálók között válogatni nem szabad. Ebben az esetben a mûsorvezetõnek kell ismertetnie a hívásokban nem megnyilvánult álláspontokat. 14.12. A mûsorok szerkesztési folyamata a szereplõk mondanivalóját nem módosíthatja. Utólag felvett kérdést nem szabad a mûsorban olyan látszattal közölni, mintha az a helyszínen hangzott volna el. 14.13. Titokvédelem körébe, illetve a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényben foglalt adatok tárgyába esõ kérdésre a szereplõ személy a válaszadást megtagadhatja, melyre fel kell hívni a figyelmét. 14.14. A szereplõ személyek magánéletére vonatkozó kérdés csak akkor tehetõ fel, ha a kérdés feltevésébe a személy elõzetesen beleegyezett. Még ebben az esetben is ügyelni kell arra, hogy a kérdés a jó ízlést, illetve a személy jó hírnevét és becsületét ne sértse. 14.15. Közvélemény-kutatási eredményeket és statisztikákat mûsorban felhasználni csak pontosan, a forrás megjelölésével, és az adatok manipulálása nélkül szabad, eltérõ eredmények esetében több kutatás bemutatásával. 14.16. Archív anyag felhasználásakor egyértelmûen meg kell jelölni a készítés idõpontját, és tekintetbe kell azt venni, hogy az archív anyagban szereplõ személyek álláspontjának megváltozása folytán jogaik és jogos érdekeik ne sérüljenek. 15. A Vízió TV televízió mûsorideje A mûsorszolgáltatás idõtartama heti 3 óra (csütörtöki adásnappal, mely további 1 alkalommal kerül ismétlésre a csütörtöki adásnapot követõ pénteki napon), amely többnyire közszolgálati mûsorszámokból áll. A mûsorfolyamon belül a közszolgálati mûsorszámok így különösen pl. a helyi kötõdésû hírek, közérdekû információk stb. a napi mûsoridõ több mint 50%-át teszik ki. A különféle közszolgálati mûsorszámok mûsorba szerkesztését havonta a fõszerkesztõ vezetésével és felelõssége mellett elõre tervezi a szerkesztõbizottság. Gombos András s. k.

292 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám A Dera Televízió Pomáz Közmûsor-szolgáltatói szabályzata 1. Alapelvek 1.1. A DERA Televízió tevékenységét a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény a bejelentésben foglaltak és a jelen mûsorszolgáltatási szabályzat alapján közmûsor-szolgáltatóként folytatja. A DERA Televízió a közmûsor-szolgáltatás törvényes és szakmai feltételeinek érvényre juttatásáról jelen mûsorszolgáltatási szabályzatban rendelkezik. 1.2. A jelen szabályzat kötelezõ tartalommal bír a DERA Televízió minden munkavégzésre és tartalomszolgáltató tevékenységre irányuló, bármely a vele jogviszonyban álló alkalmazottjára, foglalkoztatottjára, szolgáltatójára nézve. 2. Pártoktól és politikai mozgalmaktól való függetlenség elvei és biztosítékai 2.1. A DERA Televízió ezen szabályzat szerinti közmûsor-szolgáltatói tevékenységét a politikai pártoktól és mozgalmaktól függetlenül folytatja, a Magyar Köztársaság alkotmányában foglalt, a véleménynyilvánításra és a sajtószabadságra vonatkozó garanciák alapján. 2.2. A pártok és a politikai mozgalmak tevékenységérõl és elveirõl a mûsor-szolgáltató folyamatosan tájékoztatást ad úgy, hogy a tájékoztatás objektív, tárgyszerû, kiegyensúlyozott és pártatlan legyen. Annak keretében az eltérõ álláspontokat meg kell világítani, és lehetõségeket kell adni arra, hogy a nézõ a véleményeket összehasonlíthassa. 2.3. A politikai pártok és mozgalmak sem közvetve, sem közvetlenül nem befolyásolhatják sem maguk, sem más hasonló szervezetek megjelenítésének körülményeit. 2.4. A mûsorszolgáltató nem tesz közzé politikai hirdetést az országgyûlési, illetve az önkormányzati választások, továbbá az elrendelt népszavazás idején kívül. A politikai hirdetések közzétételének szabályaira nézve a mûsorszolgáltatót csak a jogszabályok elõírásai kötelezik. 2.5. A mûsorszolgáltató nem készít olyan mûsorszámot, amely egyetlen politikai párt vagy mozgalom nézeteit népszerûsíti, továbbá nem toborozhat politikai párt, vagy mozgalom rendezvényein való részvételre. 2.6. A mûsorszolgáltató a politikai pártok és mozgalmak által nyilvánosságra hozott dokumentumokat szerkesztett formában teszi közzé. Politikai pártok és mozgalmak, országgyûlési és önkormányzati képviselõk, polgármesterek és alpolgármesterek kommentárt, magyarázatot és jegyzetet a mûsorszolgáltató mûsoraihoz nem fûzhetnek. 2.7. A mûsorszolgáltató bármely közéleti, politikai személy vagy mozgalom megnyilvánulása esetén közölheti a megszólaló személy tisztségét vagy pártállását, illetve az általa képviselt mozgalom nevét. 2.8. A mûsorszolgáltató sem politikai párttól és mozgalomtól, sem központi vagy helyi államhatalmi vagy államigazgatási szervtõl, sem azok tisztségviselõitõl követlen, vagy közvetett olyan utasítást nem fogadhat el, amely a mûsorszolgáltatás vagy a mûsorszámok tartalmára, idejére, mûsorkörnyezetére, idõtartamára, továbbá a szerkesztés egyéb elveire vonatkozik. 3. Hírszerkesztés alapelvei 3.1. A mûsorszolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a közvéleményt foglalkoztató, közérdeklõdésre számot tartó, vagy a vitatott kérdésekben minden lényeges, helyi közélet szempontjából befolyásoló vélemény megismerhetõ legyen. 3.2. Pártok tagjai, tisztségviselõi, szakértõi, szaktanácsadói, országgyûlési és önkormányzati képviselõk a DERA Televízió mûsorszolgáltatása keretében hírmûsort nem szerkeszthetnek. 3.3. A hírszolgáltatás legfõbb célja, hogy friss, és közérdekû, elsõsorban helyi információkat juttasson el a nézõkhöz. 3.4. A hírszolgáltatásnak hitelesnek, tényszerûnek és közérthetõnek kell lennie. 3.5. A hírekben és az idõszerû politikai tájékoztató mûsorszámokban elhangzó értesüléseket gondosan ellenõrizni kell. 3.6. A mûsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató mûsorszámában mûsorvezetõként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremûködõ munkatársak munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül mûsorszolgáltatónál politikai hírekhez véleményt, értékelõ magyarázatot kivéve a hírmagyarázatot nem fûzhetnek. 3.7. Politikai mûsorok, illetve hírek aránya a mûsorszerkesztésben 50%. A politikai mûsorok és hírek, ezen belül a társadalmi szervezetek, illetve képviselõk szerepeltetése, álláspontjaik ismertetése az állampolgárok sokoldalú tájékoztatására vonatkozó kötelezettség része. Az eltérõ álláspontokat a mûsorszolgáltatás egészében úgy kell megjeleníteni, hogy a nézõknek lehetõségük legyen a különbözõ vélemények összehasonlítására. 3.8. A mûsorszolgáltató mûsoraiban a pártok, politikai mozgalmak, érdekképviseleti és más szervezetek szerepeltetésének nincs számszerûen meghatározott aránya, gondosan ügyelni kell azonban az egyenlõ arányban történõ megjelentetésre. A mûsorszámban tilos egyoldalú elõnyöket adni bármely pártnak és társadalmi szervezetnek, nem engedhetõ meg valamely párt vagy szervezet következetes mellõzése sem. 3.9. A kampányidõszakban közzétett politikai hirdetések, felhívások tartalmáért a hirdetõk felelõsek. Ezek a hirdetések sem sérthetik meg a hatályos jogszabályokat. A mûsorszolgáltató megtagadhatja a hatályos jogszabályokat sértõ politikai hirdetések, felhívások közlését.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 293 3.10. A mûsorszolgáltató csak helyi és regionális hírek közvetítését végzi, melyeket a hírszerkesztõ a helyi és környezõ önkormányzatok információs irodáitól szerez be. A mûsorszolgáltató külföldi eseményekrõl való híradást nem végez. 3.11. A mûsorszolgáltató kivételes esetekben befogad olyan külsõ gyártású anyagokat, amelyek ismeretterjesztõ, illetve szélesebb érdeklõdési kört érintõ témát mutat be. 4. Helyreigazításra vonatkozó szabályok 4.1. A mûsorszolgáltató minden természetes és jogi személynek lehetõséget ad arra, hogy a mûsorszámokban róla elhangzott állításokat és véleményeket megismerje, és szükség esetén élhessen a helyreigazítás jogával, ha azt a jogszabály által meghatározott idõn belül teszi. 4.2. Helyreigazítást kell közzétenni minden esetben, ha valakirõl hamis állítások, téves közlések hangzottak el, illetve ha a mûsorszám valós tényeket hamis színekben tüntet fel. Helyreigazítást kell közzétenni abban az esetben is, ha a mûsorkészítõ új tények információk birtokába jut. 4.3. A helyreigazításról szóló közleménynek tartalmaznia kell, hogy mely mûsorszámban elhangzott állítások voltak valótlanok, illetve mely tényeket tüntettek fel hamis színekben, továbbá a valós tényeket közölni kell, és hogy ki kérte vagy rendelte el a helyreigazítást. Ha a felelõsség nem a mûsorszolgáltatót terheli, akkor a sérelmezett közlés forrását is meg kell jelölni. Jogerõs bírósági ítélet estében a helyreigazítás az ítélet rendelkezõ részének ismertetését jelenti. 4.4. A mûsorszolgáltatónak a helyreigazítás hitelét rontó megjegyzést vagy kommentárt hozzáfûznie tilos. 4.5. A mûsorszolgáltató a helyreigazítás során, a mindenkor hatályos rádiózásról és televíziózásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelõen jár el. 5. Az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szabályok 5.1. A DERA Televízió mûsorszolgáltatásával hozzájárul a magyar nyelv ápolásához. 5.2. A DERA Televízió mûsoraiban a nyelv helyes és választékos használatára törekszik. 5.3. A mûsorszolgáltatónak be kell tartania az adott nyelv használatának alapvetõ szabályait. 5.4. A mûsorszolgáltató a mûsorkészítés során kerüli a nyelvet rontó vagy szegényítõ idegen kifejezések indokolatlan használatát. 5.5. A mûsorszolgáltató a mûsorkészítés során elkerülhetetlenül szükséges idegen kifejezések és nevek használatánál az adott nyelv szabályait és a Magyarországon elterjedt gyakorlatot együttesen alkalmazza. Idegen kifejezések, személynevek és földrajzi nevek használata estén egységes kiejtésekre törekszik. 5.6. A mûsorszolgáltató minden esetben köteles kerülni a durva, trágár, vagy szeméremsértõ kifejezések alkalmazását, illetve a káromkodó megfogalmazásokat. 5.7. A mûsorszolgáltatónak figyelmet kell arra fordítania, hogy a megszólalókat személyük sérelme nélkül helyes nyelvhasználatra és durva kifejezések kerülésére késztessék. 6. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, életük bemutatásának követelményei 6.1. Pomáz város több nemzetiségû település, ezért a nemzetiségi mûsorok fontos szerepet kapnak a DERA Televízió mûsoridejében. A településen élõ nemzetiségek ünnepeirõl, rendezvényeirõl minden alkalommal, rendszeresen tudósít, közérdekû híreiket közzéteszi. A tudósítások magyar nyelven történnek, illetve eredeti nyelven, feliratozott magyar fordításban, mely hitelességének ellenõrzésére a kisebbségi önkormányzatok kijelölt tagját kéri fel. 6.2. A mûsorszolgáltató mindig törekszik a kisebbségi önkormányzatokkal és etnikumokkal való folyamatos kapcsolattartásra. 7. A kulturális és tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatása 7.1. A mûsorszolgáltató elõsegíti az egyetemes kulturális örökség, a mûvészetek értékeinek megörökítését, megõrzését és közreadását, a nemzeti és nemzetiségi kultúra sokszínûségének érvényesülését, hozzájárul a nézõk tudásának, mûveltségének gyarapításához, az oktatás és közmûvelõdés eredményességéhez. 7.2. A mûsorszolgáltató mûsoraiban népszerûsíti a helyi, illetve a környezõ települések mûvészeti alkotásait és elõsegíti azok befogadását. A mûsorszolgáltató a kulturális értékek terjesztését úgy végzi, hogy megkülönböztetést vagy kizárólagosságot nem alkalmazva, a nézõt a kulturális érték fontosságának elismeréséhez segítse hozzá. 7.3. A mûsorszolgáltató gondoskodik a tudományos ismeretek terjesztésérõl, és a tudomány újabb eredményeinek megismertetésérõl. Az eltérõ nézeteket, véleményeket ha lehetséges ugyanabban a mûsorszámban mutatja be. Az új tudományos felfedezések és eredmények ismertetésekor a mûsorszerkesztõ mindenkor szem elõtt tartja, hogy azok ne keltsenek a nézõkben megalapozatlan reményeket és félelmeket. 7.4. A mûsorszolgáltató gondoskodik az iskolai oktatást támogató, azt kiegészítõ, az általános mûveltség fejlesztését elõsegítõ mûsorokról is. Az oktatási mûsorok szerkesztésénél a DERA Televízió mindenkor figyelembe veszi az érvényben lévõ szakmai elõírásokat, valamint az iskola oktatási rendjét.

294 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 7.5. A mûsorszolgáltató a tudományos kérdésekben, mint az oktatási mûsorok kialakításakor olyan mûsorokat mutat be a nézõknek, amelyek a többség érdeklõdését kielégíti, ugyanakkor figyelembe veszi azt, hogy a különbözõ világnézetek megjelenítése ne legyen egyoldalú. Ezen mûsorok a mûsorban olyan gyakorisággal kerülnek bemutatásra, amilyen gyakorisággal a helyi kulturális csoportok, civil szervezetek, tudományos társaságok és vallási felekezetek ilyen irányú elõadásokat szerveznek. 7.6. A mûsorszolgáltató a különbözõ vallások szertartásait, ünnepeit rendszeresen mûsorára tûzi. E mûsorainak szerkesztése során gondosan ügyel arra, hogy pártpolitika és más világnézeti meggyõzõdések ellen irányuló propaganda ne hangozzon el. 8. Megkülönböztetett jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételi módja 8.1. A szabályzat alábbi meghatározásai szerint a mûsorszolgáltató DERA Televízió a következõ mûsorszámokat látja el hangban megkülönböztetõ jelzésekkel, és szöveges felvezetéssel: reklámok, közérdekû közlemények és jótékonysági felhívás, politikai és választási hirdetések, támogatott mûsorszámok, vallási, vagy világnézeti mûsorok, hírmagyarázat. 8.2. A reklámot a mûsortól elkülönítetten, azonosítható szignállal kell közzétenni, akkor is, ha beszélgetés formájában hangzik el. 8.3. Közérdekû közlemény, valamint jótékonysági felhívás közzététele esetén mindig meg kell nevezni a közzétevõ szervezetet, illetve a közlemény forrását. A jótékonysági felhívás reklámozásra nem használható. 8.4. A választási és politikai hirdetéseket minden alkalommal a mûsortól elkülönítetten kell közzétenni (országgyûlési vagy önkormányzati képviselõk választása, népszavazás). 8.5. A nézõk figyelmét külön fel kell hívni minden olyan mûsorszámra, amely a kiskorú fejlõdését hátrányosan befolyásolhatja. A törvényben e körbe utalt mûsorokon kívül a mûsorszolgáltató az ilyen mûsorszámok körét maga határozhatja meg. Az ajánlott korhatár 12, 16, 18 év. 8.6. A mûsorszám támogatóját a mûsort megelõzõen vagy azt követõen egyértelmûen meg kell nevezni. A megnevezés nem járhat együtt a támogató reklámjával. 8.7. Vallási vagy világnézeti mûsorszámokat közvetlenül megelõzõen és azt követõen egyértelmûen tájékoztatni kell a nézõt a mûsor jellegérõl. Az egyházi esemény (szertartás) közvetítésekor meg kell nevezni a tartalomért felelõs egyházat. 8.8. A hírmûsorokban, politikai tájékoztatókban a hírekhez kommentárt, jegyzetet és magyarázatot e minõség megjelölésével, a szerzõ megnevezésével és a hírektõl megkülönböztetetten kell közzétenni. 9. Kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezések 9.1. A mûsorszolgáltató DERA Televízió nem készít olyan mûsorokat, betartva az ide vonatkozó törvény alapelveit és szabályait, amelyek a gyermekek és fiatalkorúak személyiségfejlõdését károsan befolyásolná. 9.2. A mûsorszolgáltató a gyermekeknek és fiatalkorúaknak készített, illetve a róluk készített mûsorszámokat reklámmal nem szakíthatja meg. 9.3. A mûsorszolgáltató védi a kiskorúak személyiségi jogait és emberi méltóságát. Nem él vissza a kiskorú tapasztalatlanságával, a kiskorút nem hozza nevetséges helyzetbe, és nem teszi ki sem fizikai, sem lelki megpróbáltatásnak. A gyermekkorú személy a mûsorban csak szülõje vagy gondviselõje jóváhagyásával szólalhat meg. 9.4. A mûsorszolgáltatónak ügyelni kell arra is, hogy a kiskorú szereplése ne sértse hozzátartozóinak és környezetének jogait. 9.5. A kiskorúak számára készült mûsorokban durva, szeméremsértõ kifejezés, illetve káromkodás nem használható, még hangjelzéssel történõ helyettesítéssel sem. 9.6. A gyermekkorú személy szexuális helyzetben, vagy arra utaló körülmények között nem szerepeltethetõ. 9.7. A mûsorszolgáltató a reklámok közzététele során nem használja ki a kiskorúak tapasztalatlanságát és hiszékenységét. A reklámok nem bíztathatják a kiskorúakat az adott termék vagy szolgáltatás igénybevételére vagy annak más által történõ megszerzésére.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 295 10. Reklámtevékenység, illetve mûsorszámok támogatása 10.1. A mûsorszolgáltató DERA Televízió valamennyi mûsorszolgáltatásban betartja a médiatörvényben, illetve a reklámtörvényben megfogalmazott szabályokat és elveket. 10.2. A reklám nem élhet vissza a fogyasztó bizalmával, nem használhatja ki tapasztalatlanságát vagy tudatlanságát. 10.3. A DERA Televízió napi 6 órás mûsoridejében, szolgáltatásában a reklám idõ nem haladja meg a médiatörvényben meghatározott idõt, óránként max. 5 percet. 10.4. A mûsorszolgáltató a reklámot mindenkor mûsorszámok között teszi közzé. Nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási és egyházi szertartásokról készített mûsorszámok közlésénél közvetlenül elõtte és közvetlenül utána reklámot nem közöl. 10.5. A DERA Televízió nem reklámoz dohányárut, alkoholtartalmú italokat, fegyvert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi vényre igénybe vehetõ gyógyszert, és nem ösztönöz alkoholfogyasztásra. Lelkiismereti, illetve világnézeti meggyõzõdést reklám útján nem terjeszt. 10.6. A reklám nem igazolhat hátrányos faji, vallási vagy nembeli megkülönböztetést, ábrázolásmódja nem sértheti az emberi méltóságot. 10.7. A reklám nem lehet túlzó, nem vezetheti félre, illetve tévesztheti meg a fogyasztót sem közvetve, sem közvetlenül. 10.8. A reklám nem ronthatja más termékek, cég vagy személy hitelét. 10.9. A reklámban nem használhatók durva vagy közízlést sértõ szavak, illetve nem tartalmazhat pornografikus szöveget, illetve nem szólhat szexualitásról. 10.10. A mûsorszolgáltató a választási idõszakban betartja a választásról szóló törvények szabályait. 10.11. A mûsorszolgáltató a reklámot, közérdekû közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést reklám jellegének megnevezésével és a mûsorszámoktól optikailag és akusztikailag is jól felismerhetõen, elkülönítve jeleníti meg. 10.12. A mûsorszolgáltató külsõ és belsõ munkatársa sem képben, sem hangban nem jelenik meg a reklámban, hirdetésben. 10.13. A mûsorszolgáltató betartja a mûsorszámok támogatásával kapcsolatos törvényt. 10.14. A mûsor támogatója nem befolyásolhatja a mûsorszám tartalmát, illetve elhelyezését. A mûsorszolgáltató minden alkalommal a mûsorszám elõtt vagy után egyértelmûen megnevezi a támogatót. A megnevezés reklámozásra nem használható fel. 11. Közérdekû közlemények közzététele 11.1. A mûsorszolgáltató közérdekû közlemények forrását és hitelességét ellenõrizni köteles. 11.2. Rendõrségi, egészségügyi, önkormányzati, állami szervektõl, közleményeket annak felelõs munkatársaitól fogadhat el írásban. 11.3. Állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szervezet ált6al közölni kívánt közérdekû közleményt a mûsorszolgáltató ingyenesen teszi közzé. A mûsorszolgáltató által megítélt, méltánylást érdemlõ hír esetén, magánszemély által közzétenni kívánt közlemény ingyenes. 11.4. A közérdekû közlemény közzétételéért a közmûsor szolgáltató ellenszolgáltatást nem kér. 11.5. A mûsorszolgáltató a közérdekû közleményt képújságban, vagy bemondó által történõ felolvasással teszi közzé. 12. A közmûsor-szolgáltatónál alkalmazott mûsorkészítõk önállóságának és felelõsségének mértéke és biztosítékai, a mûsorkészítés és a mûsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékai 12.1. A mûsorszolgáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló mûsorkészítõk munkájukat a jogszabályok és a mûsorszolgáltatási szabályzatnak megfelelõen, lelkiismeretük és tudásuk szerint, függetlenül végzik. 12.2. A mûsorkészítõk nem kötelezhetõk meggyõzõdésükkel ellentétes tartalmú mûsorszám készítésére, illetve az abban való közremûködésre. Minden olyan esetben, amikor kísérlet történik ennek befolyásolására, a mûsorkészítõk jelzik azt a mûsorszolgáltató illetékes vezetõi felé. 12.3. A mûsorszolgáltató mûsorkészítõi közvetlenül felelõsek azért, hogy a mûsorszámok ne sértsék a jogszabályokat, az általánosan elfogadott etikai szabályokat, és a jó ízlést. 12.4. A mûsorkészítõ nem felelõs azokért a változtatásokért, amelyeket tudta nélkül vagy tiltakozása ellenére hajtottak végre mûsorán. 12.5. A mûsorkészítõ saját véleményét meggyõzõdését vagy elõítéletét a mûsorban nem fejtheti ki, és nem kelthet olyan benyomást, hogy az elhangzott álláspont a mûsorszolgáltató véleménye. 12.6. A mûsorszolgáltató mûsorkészítõi kötelesek minden szereplõt egyenrangúként kezelni. Tilos a szereplõk hátrányos megkülönböztetése, a velük szemben bármilyen sértõ, vagy lekicsinylõ magatartás, a mûsorkészítõk helyzeti elõnyeikkel való visszaélés. 12.7. A mûsorkészítõknek tiszteletben kell tartaniuk a szereplõk személyiséghez fûzõdõ jogait, különös tekintettel a magánéletükre.

296 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 12.8. A mûsorkészítõknek lehetõvé kell tenniük, hogy minden szereplõ az adott mûsoridõ és szerkezet keretein belül kifejthesse véleményét. 12.9. A véleménynyilvánítás nem lehet alkotmány- vagy törvénysértõ, nem sérthet személyiségi jogokat, és nem lehet alkalmas bármely embercsoportok, társadalmi, vallási, nemzeti etnikai, vagy más kisebbségek elleni gyûlölködésnek. 12.10. A mûsorszolgáltató mûsorkészítõinek felelõssége, hogy az ilyen véleménynyilvánítást indokolt esetben akár technikai eszközökkel is megakadályozza. 12.11. Minden olyan esetben, amikor vitatható lehet a mûsorszám tartalma, vagy feltételezni lehet esetleges jogi következményeket, a mûsorszolgáltató köteles kikérni az ORTT véleményét. 12.12. A mûsorszolgáltató mûsorkészítõinek lehetõség szerint meg kell akadályozniuk, hogy valamely harmadik személlyel szemben a mûsorban olyan támadások, vádak hangozzanak el, amelyekre az illetõnek nincs lehetõsége válaszolni. Ha ez mégis megtörténik, az érintett kérésére a válaszadás lehetõségét meg kell adni, ugyanannak a mûsorszámnak a következõ adásában, vagy más mûsorszámban. A válaszadás jogának eldöntésére a mûsorszolgáltató jogosult. 12.13. A DERA Televízió-t az ORTT-nek van jogában ellenõrizni. 13. A munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályok 13.1. A mûsorszolgáltató mûsorkészítõi politikai pártban tisztséget nem viselhetnek. 13.2. A mûsorszolgáltató hír- és politikai tájékoztató mûsorszámaiban mûsorvezetõként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremûködõ munkatársak, hír- és krónikamûsorokban politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot kivéve a hírelemzést nem fûzhetnek. 13.3. A mûsorszolgáltató munkatársai kötelesek figyelemmel kísérni a helyi közélet eseményeit és szereplõit, és így megfelelnek a sokoldalú tájékoztatás követelményeinek. 13.4. A mûsorszolgáltató munkatársai nem propagálhatnak semmilyen politikai és világnézeti eszmét, e tekintetben nem befolyásolhatják a nézõt. 13.5. A mûsorszolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a közérdeklõdésre számot tartó kérdésekrõl kialakult minden jelentõs vélemény megismerhetõ legyen. 13.6. A mûsorszolgáltató külsõ és belsõ munkatársai sem képben sem hangban nem jelennek meg reklámban és politikai hirdetésben. 14. Mûsorkészítési tevékenység szakmai szabályai 14.1. A DERA Televízió, mint közmûsor-szolgáltató feladata az, hogy hitelesen, pontosan, tárgyilagosan, idõszerûen és kiegyensúlyozottan tájékoztasson. A DERA Televízió közmûsor-szolgáltatói tevékenységét olyan településen végzi, ahol a lakosság több nemzetiségbõl tevõdik össze. Ebbõl adódóan különbözõ nemzetiségek és etnikumok jelentõs ünnepeirõl és szokásairól rendszeresen tudósít és beszámol. A DERA Televízió megközelítõen 80%-ban saját készítésû mûsort készít. 14.2. A nemzetiségek és kisebbségek megnevezésnél és megjelenítésnél a DERA Televízió munkatársai nem használnak olyan, a nemzeti és etnikai hovatartozásra, bõrszínre, vallásra, nemre, életkorra, magatartásra vonatkozó kifejezéseket, amelyeket az érintettek sértõnek találhatnak. 14.3. Ha a mûsorszolgáltatás során a mûsorszolgáltató a nemzetek méltóságát sértõ dolgot észlel, akkor határozottan fel kell lépnie a törvény vagy a személyiségi jogokat sértõ kijelentésekkel, cselekményekkel szemben, és annak közzétételét köteles megakadályozni. 14.4. A mûsorszámok nem közelíthetnek egyoldalúan vagy elõítélettel a témához. 14.5. A mûsorszolgáltatás során nem fordulhat elõ, hogy kizárólag ugyanannak a nézetnek, irányzatnak, véleménynek, álláspontnak az ismertetésére kerüljön sor, épp ezért, ha a mûsorszolgáltatás egészében, egy bizonyos kérdésrõl csak egy interjú, vagy riport készül, a mûsorkészítõnek szembesíteni kell a szereplõt az eltérõ véleményekkel. 14.6. A mûsorszolgáltatónak lehetõség szerint meg kell akadályoznia, hogy valamely harmadik személlyel szemben olyan támadások, vádak hangozzanak el, amelyekre az illetõnek nincs lehetõsége válaszolni. Ha ez mégis megtörténik, az érintett kérésére a válaszadás lehetõségét meg kell adni, ugyanannak a mûsorszámnak a következõ adásában, vagy más mûsorszámban. A válaszadás jogának és módjának eldöntésére a mûsorszolgáltató jogosult. 14.7. A mûsorszolgáltató a tudatos, és megtévesztés eszközeivel soha és semmilyen körülmények között nem élhet. 14.8. A mûsorszolgáltató tartózkodik ellenõrizetlen adatok, tények közlésétõl. A mûsorszolgáltató az általa elkövetett tévedést azonnal ismerje el és jutassa a nézõk tudomására. 14.9. A mûsorszolgáltatónak tiszteletben kell tartania az ártatlanság védelméhez fûzõdõ alkotmányos jogot, ennek értelmében a mûsorszolgáltató senkit nem nyilváníthat bûncselekmény elkövetõjévé mindaddig, amíg annak bûnösségét jogerõs bírói ítélet meg nem állapította.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 297 14.10. A mûsorszolgáltató figyel arra, hogy nemzeti, kisebbségi és etnikai, vallási felekezetek, nemzetek és népek, fogyatékosok, mozgáskorlátozottak bármely korosztályhoz tartozó emberek megnevezésekor ne hangozzék el olyan kifejezés amely az érintettekre nézve sértõ. 14.11. Az adásban szereplõ személy magánéletére vonatkozó kérdés csak az érintett személy beleegyezésével tehetõ fel. 14.12. Közvélemény-kutatási eredményeket a mûsorban csak pontosan, a forrás megjelölésével szabad felhasználni, manipulálás nélkül. 14.13. A mûsorszolgáltató belsõ életérõl szóló információt csak a mûsorszolgáltató által felhatalmazott személy szolgáltathat. 14.14. A mûsorszolgáltató túlnyomó többségben saját készítésû mûsorokat tesz közzé. Külsõ cégektõl csak ellenszolgáltatást nem igénylõ mûsorokat vesz át, mivel a DERA Televízió produkciós költségvetéssel nem rendelkezik. A külsõ megrendelõk által készített mûsorszámok tartalmáért az átvétel után a mûsorszolgáltató tartozik felelõsséggel. 14.15. A mûsorszolgáltató dönt arról, hogy milyen külsõ gyártású anyagok kerülhetnek beszerkesztésre. 15. A hálózati körzet ellátásának irányelvei 15.1. A mûsorszolgáltató a reá vonatkozó engedélyek alapján, mûszaki felszereltségéhez képest a legjobb színvonalon szolgáltat mûsort az adáskörzetében élõ lakosság részére. 15.2. A mûsorszolgáltató együtt mûködik a helyi önkormányzattal, segítséget nyújt a helyi nyilvánosság fórumainak megteremtéséhez. 15.3. A mûsorszolgáltató a nézõkkel rendszeres kapcsolatot tart. Elõre nyilvánosságra hozza mûsorainak tartalmát, (képújság, vonzáskörzeti rádiók stb.) mûsorajánlataival segíti a nézõk választását. 15.4. A mûsorszolgáltató a mûsorváltoztatás jogát fenntartja. 15.5. A DERA Televízió részletes mûsorstruktúrája ezen szabályzat mellékleteként, annak elválaszthatatlan részét képezi. Potzta Béla s. k., ügyvezetõ igazgató Krakovszky Tamás Krako Stúdió Közmûsor-szolgáltatási szabályzata A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 29. (1) alapján a közszolgálati mûsorszolgáltató közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzatot köteles készíteni és alkalmazni. Krakovszky Tamás továbbiakban: közmûsor-szolgáltató az alábbi közszolgálati mûsorszolgáltatási szabályzatban tesz eleget törvényben elõírt kötelezettségének. Értelmezõ meghatározások: Közmûsor-szolgáltató: olyan mûsorszolgáltató, amely az Országos Rádió és Televízió Testület által elfogadott saját mûsorszolgáltatási szabályzat alapján mûsorában többségében közszolgálati mûsorszámokat szolgáltat. Közszolgálati mûsorszám: a mûsorszolgáltató vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élõ hallgatók, nézõk tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló mûsorszám, így különösen: a) a mûvészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlés; b) oktatási, képzési célú ismeretek közzététele; c) tudományos tevékenység és eredmények ismertetése; d) a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint az egyházi és a hitéleti tevékenységet bemutató mûsorok; e) a gyermek- és ifjúsági mûsorok; f) a mindennapi életvitelt segítõ, az állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot elõsegítõ ismeretek terjesztése; g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszám; h) a hírszolgáltatás.

298 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám Alapelvek: A mûsorszolgáltató a törvény keretei között önállóan határozza meg a mûsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelõsséggel tartozik. I. Fejezet I.1. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó általános szabályok a) A közmûsor-szolgáltató köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát. b) A közmûsor-szolgáltató köteles rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztatni a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. c) A közmûsor-szolgáltató köteles biztosítani a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával köteles gondoskodni a nézõk széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. I.2. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó speciális szabályok I.2.1. A közmûsor-szolgáltató különös figyelmet fordít a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására, c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) az életkoruk testi, lelki és szellemi állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére, e) az ország különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására. I.2.2. A közmûsor-szolgáltatónak az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot közzétennie tilos. II. Fejezet II.1. A közmûsor-szolgáltatóra vonatkozó tartalmi szabályok 1. A pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékai A közmûsor-szolgáltató, úgy is mint mûsorkészítõ anyagi és szakmai függetlenségének biztosítékát a következõkben fejti ki. A közmûsor-szolgáltató független pártoktól, nem tagja semmilyen pártnak, semmilyen politikai mozgalmat nem támogat. Továbbá nem fogad el pártoktól, politikai mozgalmaktól támogatást, valamint mûsoraiban a pártok tisztségviselõi, szakértõi, szaktanácsadói és képviselõk a mûsorszolgáltatás keretében kommentárt, hírmagyarázatot, jegyzetet nem hozhatnak nyilvánosságra. 2. Az idõszerû politikai mûsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elvek A mûsorszolgáltató a politikai mûsorok tekintetében hiteles információforrás felhasználásával mindenkor figyelembe veszi a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A választási kampányidõszakban a jelöltek bemutatását akként segíti elõ, hogy mindenki egyenlõ esélyek szerint való bemutatásával igyekszik eleget tenni a rendszeres, átfogó, elfogulatlan, hiteles és pontos tájékoztatás követelményének a közérdeklõdésre számot tartó helyi események tekintetében. A mûsorszolgáltatással összefüggõ panaszok kezelése és a helyreigazítás, azok valódiságáról és alaposságáról történõ meggyõzõdés után a lehetõ legrövidebb idõn belül megtörténik. 3. Az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelmények A mûsorszolgáltató munkatársai törekszenek a magyar nyelv, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvének helyes és választékos használatára, kerüli az anyanyelvet rontó vagy szegényítõ idegen kifejezések indokolatlan használatát.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 299 4. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatásának rendje A közmûsor-szolgáltató a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, életét bemutató mûsorok készítésekor bevonja az érintett kisebbségi szervezeteket is, esetleg a kisebbségi önkormányzatok képviselõit vagy más érdekképviseleti szerv munkatársait. A mûsorokat anyanyelvén, magyar nyelven, illetve mindkettõ nyelven készíti el. 5. A kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszere A közmûsor-szolgáltató törekszik a kultúra sokszínûségének és sokféleségének bemutatására. A mûvészeti tevékenység színvonalának és kiegyensúlyozottságának érdekében rendszeresen alkalmat teremthet az alkotómûvészek, a mûvészeti szervezetek és intézmények véleményének megismertetésére. A mûvészeti mûsorokban nem érvényesülhet semmiféle kirekesztés vagy hátrányos megkülönböztetés. Tudományos kérdésekben elengedhetetlen az eltérõ álláspontok, vélemények és tapasztalatok bemutatása. Az új tudományos felfedezések, eredmények és vélemények ismertetésekor törekszik arra, hogy ezek ne keltsenek a nézõkben és a hallgatókban megalapozatlan reményeket vagy indokolatlan félelmeket. Az oktatási mûsorokat elsõsorban az általánosan elfogadott és rendezett tudományos eredményekre építi. Az oktatási mûsorok szerkezetének, mûsorrendjének kialakításakor célszerû figyelembe venni az érvényben lévõ szakmai elõírásokat, jogszabályokat és az iskolai oktatás rendjét. A vallási, hitéleti mûsorok ideértve a szertartások közvetítését is nem szolgálhatnak pártpolitikai propagandát és nem irányulhatnak más egyházak, vallási vagy világnézeti meggyõzõdések ellen. 6. A megkülönböztetõ jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételi módja A törvény szerint a mûsorelõzetesek, a hírmûsorok, az idõszerû eseményekkel foglalkozó mûsorszámok, sportmûsorok, és a reklámok kivételével minden mûsorszámot be kell sorolni a korhatár-kategóriák valamelyikébe. A megkülönböztetõ jelzés egyértelmû és figyelemfelkeltõ legyen (hangeffektussal, illetve a szövegben jól érzékelhetõen). 7. A kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezések A gyermekek és fiatalkorúak személyiségfejlõdését hátrányosan befolyásoló, személyiségüket károsító mûsorszámok és információk közzététele tilos a kiskorúak számára általában hozzáférhetõ idõszakokban. A kiskorúaknak nem ajánlott mûsorokat megkülönböztetõ jelzéssel kell ellátni, azokat olyan idõpontban kell bemutatni, amikor várhatóan nem keltik fel a kiskorúak figyelmét, nem igyekszik a kiskorúakat, a család erejét meghaladó fogyasztásra ösztönözni, nem használ közízlést sértõ kifejezéseket. A gyermekeknek és a fiatalkorúaknak szóló reklámokra a Törvény 14. (1) A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. (2) A reklám a játék tényleges természetét és lehetõségeit illetõen nem lehet félrevezetõ. (3) A reklám nem mutathat be kiskorút erõszakos helyzetben, és nem buzdíthat erõszakra. (4) A reklám nem építhet a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik vagy más személyek iránti bizalmára, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságára és hiszékenységére. (5) Televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatások igénybevételére. rendelkezései irányadók, de ezen felül a mûsorszolgáltatási szabályzat azt is kimondhatja, hogy a kiskorúaknak szóló mûsorszámokat reklámmal megszakítani nem lehet. A mûsorszolgáltatónak gyermekek szerepeltetésekor ki kell kérni a szülõ vagy a gondviselõ hozzájárulását, és nem élhet vissza a szereplõk tapasztalatlanságával és jóhiszemûségével. 8. A reklámtevékenység, a mûsorszámok támogatása A közmûsor-szolgáltatónál a reklám idõtartama egyetlen bármiként számított mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveg kivéve a mûsoridõn kívüli képernyõszöveget megjelenítése is beleszámít. A közmûsor-szolgáltatásban reklám csak mûsorszámok összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok között tehetõ közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ. További törvényi szabályok: Közmûsor-szolgáltató mûsorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható. Közmûsor-szolgáltató mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója és forgalmazója. Közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben.

300 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám A mûsorszolgáltatónak figyelembe kell vennie, hogy csak a Törvényben meghatározott mûsorszámok támogathatók (vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok, mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok, a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok, az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok). 9. A közérdekû közlemények közzététele Közérdekû közleményeket az etyeki önkormányzat és intézményei határozzák meg és teszik közzé a közmûsor-szolgáltató közvetítésével. A rendõrségi, egészségügyi és egyéb hatósági közleményeket kizárólag az erre illetékes szervtõl, felelõs munkatársától vagy hírügynökségtõl lehet elfogadni. A közlemények forrását mindig ellenõrizni kell. 10. A közmûsor-szolgáltatónál alkalmazott mûsorkészítõk önállóságának és felelõsségének mértéke és biztosítékai, a mûsorkészítés és a mûsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékai, tiszteletben tartva az állampolgárok tájékozódási szabadsághoz való jogának érvényesülését A mûsorkészítõ munkáját a jogszabályoknak megfelelõen, lelkiismerete és tudása szerint, függetlenül végzi. A mûsorkészítéssel összefüggésben csak a felelõs szerkesztõ utasíthatja a mûsorkészítõt, valamint minden olyan esetben, amikor kísérlet történik a mûsorkészítõi függetlenség megsértésére, a mûsorkészítõ köteles felettesét tájékoztatni. A mûsorkészítés és -szerkesztés kapcsán az abban résztvevõknek be kell tartani a szakmai, magatartási és etikai szabályokat, továbbá a közremûködõkkel kapcsolatos magatartási szabályokat. A mûsorkészítõnek lehetõvé kell tennie, hogy minden szereplõ kifejthesse a véleményét. A vélemény kinyilvánítása azonban nem lehet alkotmány- vagy törvénysértõ, nem sérthet személyiségi jogokat és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet keltésére. A mûsorkészítõ felelõssége, hogy az ilyen véleménynyilvánítást indokolt esetben akár technikai eszközökkel is megakadályozza. A közmûsor-szolgáltató felelõs fõszerkesztõje a Törvény 3. (1) bekezdésének utolsó mondata értelmében biztosítja az általa kijelölt munkatársak tulajdonostól való függetlenségét e jogszabály értelmében. Mûsorkészítõk a felelõs szerkesztõnek tartoznak felelõsséggel a mûsorukban elhangzottakkal kapcsolatban. 11. A munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályok, különös tekintettel a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottakra a) A politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottak pártban, illetõleg egyéb politikai mozgalomban tisztséget nem viselhetnek, a mûsorkészítés során a munkatársak kötelesek megfelelni sokoldalú tájékoztatás követelményének, így különösen a mûsorkészítés során nem propagálhatnak valamilyen politikai, illetõleg világnézetet. b) A közmûsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. c) A mûsorkészítõnek mindig szem elõtt kell tartania, hogy a mûsorban megjelenõ személyek számára a nyilvánosság nem természetes közeg, ezért törekednie kell arra, hogy a szereplõ személy lámpalázát mérsékelje. d) A mûsorkészítõ magatartásában nem tehet különbséget a részt vevõ szereplõk között azok társadalmi helyzete szerint, törekednie kell arra, hogy egyformán udvarias megszólítási formákat használjon. e) A mûsorvezetõ ne hangsúlyozza a mûsor tárgyában, vagy az azt övezõ társadalmi közegben való bennfentességét, kerülje az ezekre vonatkozó, a hallgató által esetleg nem pontosan ismert kifejezések és fordulatok használatát. f) A munkatársak sem magánéletükben, sem társadalmi érintkezéseik során nem veszélyeztethetik a közmûsor-szolgáltató Krako Stúdió jó hírnevét. g) A fõszerkesztõ, a mûsorkészítésben résztvevõk vagy gyakran szereplõ munkatársak nem lehetnek semmilyen párt vagy politikai mozgalom tisztségviselõi. h) Olyan munkatárs, aki valamely egyesület vagy alapítvány vezetõségi illetve kuratóriumi tagja, gazdálkodó szervezetben meghatározó tulajdonrész birtokosa vagy a szervezet vezetõségének tagja, nem készíthet mûsort ezen egyesület, alapítvány, illetve gazdálkodó szervezet munkájáról. i) A Krako Stúdió megrendeléseit, valamint a külsõ munkatársak megbízásait a vonatkozó elõírásoknak megfelelõen minden esetben írásba kell foglalni. A szerzõdésben rögzíteni kell, hogy a külsõ munkatárs a Krako Stúdió alkalmazottaival, munkatársaival és azok közvetlen hozzátartozóival, illetõleg ezek tulajdonában lévõ vállalkozásokkal kapcsolatban áll-e. A Krako Stúdió megrendelései, valamit a külsõ munkatársak megbízásai nem teremthetnek lehetõséget jogosulatlan elõnyszerzésre a közmûsor-szolgáltató alkalmazottai számára. j) Ha a mûsorkészítõ országgyûlési vagy önkormányzati képviselõjelöltséget vállal, ennek bejelentésétõl a választás végsõ eredménye megszületésének napjáig a mûsorkészítésben nem vehet részt.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 301 k) A fõszerkesztõ felelõssége arra ügyelni, hogy a munkatársak között ne legyen olyan személy, aki, vagy akinek hozzátartozója befolyásoló részesedéssel rendelkezik más mûsorszolgáltató vállalkozásban. l) A mûsorszerkezet és az egyes mûsorok jellegének meghatározása a fõszerkesztõ feladata, amit célszerûen a mûsorkészítõ munkatársakkal egyeztetve végez el. A kialakított mûsorszerkezet betartásért a fõszerkesztõ felel. m) A hír- és politikai tájékoztató mûsorszámok mûsorvezetõjeként, hírolvasójaként, tudósítójaként rendszeresen közremûködõ munkatársak politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot nem fûzhetnek csak megfelelõ megkülönböztetõ jelzés mellett. 12. A mûsorkészítési tevékenység szakmai szabályai A közmûsor-szolgáltató köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát, ezen követelmény betartatásának szabályait. Archív anyag felhasználásakor egyértelmûen meg kell jelölni a felvétel idõpontját, és ügyelni kell arra, hogy az abban megszólaló személyek véleményének esetleges megváltoztatása folytán jogaik és jogos érdekeik ne sérüljenek. A szakmai vagy etikai normák megsértése ha egyébként törvénysértéssel nem jár együtt szóbeli figyelmeztetést, írásbeli figyelmeztetést, súlyosabb esetben azonnali hatályú elbocsátást von maga után. A Krako Stúdió mûsorait többségében saját gyártású mûsorszámokra építi (több mint 50%), az átvett külsõ gyártású mûsoroknak többségének magyarországi gyártásúnak kell lennie. A közmûsor-szolgáltató külföldre irányuló mûsorszolgáltatást nem végez. Krakovszky Tamás s. k., Krako Stúdió vezetõje vállalkozó Az Országos Rádió és Televízió Testület tájékoztatja az érdekelteket, hogy a 2700/2006. (XII. 12.) határozata alapján 2006. december 15-ei hatállyal nyilvántartásba vette és közmûsor-szolgáltatóvá nyilvánította a Rakamaz Városi Mûvelõdési Központ vezetékes mûsorszolgáltatót (Rakamazi Városi Televízió). A mûsorszolgáltatói szabályzata az alábbiakban olvasható. I. Általános szabályok A Rakamazi Városi Televízió Közmûsor-szolgáltatói szabályzata 1. A Rakamazi Városi Televízió (továbbiakban RVTV) különösen tiszteletben tartja a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit, nem sértheti más nemzetek méltóságát. 2. A RVTV rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. 3. A RVTV biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. 4. A RVTV különös figyelmet fordít: a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására, c) a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) az életkoruk testi, lelki és szellemi állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismertetõ, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybe vehetõ szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó mûsorok fõmûsoridõben történõ bemutatására, e) az ország különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására.

302 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 5. A RVTV az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaként bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot nem tesz közzé. II. A pártoktól, politikai mozgalmaktól való függetlenség biztosítékai A RVTV mûködtetését a Rakamaz Városi Mûvelõdési Központ (továbbiakban VMK) látja el. Mint költségvetési szerv független pártoktól, társadalmi szervezetektõl, azok egyikének sem tagja. A RVTV politikai mozgalmat, társadalmi szervezeteket nem támogat, azoktól támogatást nem fogad el, valamint mûsoraiban pártok vezetõi, szakértõi, szaktanácsadói és képviselõi a mûsorszolgáltatás keretében kommentárt, hírmagyarázatot, jegyzetet nem hozhatnak nyilvánosságra. III. A hírek, idõszerû politikai mûsorok sokoldalúságának, tárgyilagosságának és kiegyensúlyozottságának, a vitatott kérdések ismertetésének, a vélemények, nézetek sokféleségének bemutatására vonatkozó elvek 1. A közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, vitatott kérdésekrõl a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerûnek, idõszerûnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. 2. A RVTV helyi vételkörzetében élõ nézõket jelentõsen érintõ ügyekben köteles a jellemzõ véleményeket bemutatni, ideértve az eltérõ véleményeket is. 3. A különbözõ vélemények megszólaltatásakor a véleménynyilvánítás szabadságának keretein belül bárki szabadon kifejtheti a vitatott kérdéssel kapcsolatos véleményét, hangot adhat politikai meggyõzõdésének. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy ez mások személyiségi jogait vagy jó érzését ne sértse. Ha ilyen vélemény megjelenése elkerülhetetlen, akkor hangsúlyozottan közölni kell a mûsorban, hogy az elhangzott vélemény a megszólaló egyéni véleménye. 4. A hírmûsorokban a mûsorkészítõ újságírói és szakvéleményén kívül személyes véleményének nem adhat hangot, azt még közvetve sem sugallhatja. 5. A hírmagyarázatokat és hírelemzéseket a hírektõl világosan megkülönböztetve kell közölni. 6. A RVTV köteles a mûsorban elhangzó értesülések hitelességét ellenõrizni, ha egy témában a források egymásnak ellentmondóak, erre a hírmûsorban utalni kell. 7. A tényszerû tájékoztatás során is kerülni kell a szükségtelenül durva, félelmet keltõ, túlságosan naturális részletek közlését. A televízióknál ez különösen vonatkozik az események képanyagainak kiválasztására. 8. Az elhangzott tévedéseket a lehetõ leghamarabb és maradéktalanul helyesbíteni kell. IV. Az anyanyelvi kultúra ápolását szolgáló szakmai követelmények 1. A RVTV valamennyi mûsorszolgáltatásával hozzájárul az anyanyelvi kultúra ápolásához. 2. A mûsorkészítõknek a mûsorszolgáltatás során érvényesíteniük kell a helyes nyelvhasználatot. 3. A mûsorszámokban kerülni kell az anyanyelvet rontó és szegényítõ kifejezéseket, valamint az indokolatlan rövidítéseket. 4. A mûsorszámokban tilos az öncélú káromkodás és a trágárság. 5. A gyermekeknek és a kiskorúaknak szóló mûsorokban különösen nagy figyelmet kell fordítani a helyes és szép beszédre. V. A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrája, élete bemutatásának rendje, figyelemmel a törvény 26. (2) bekezdésében foglaltakra is 1. A mûsorszolgáltatás során teret kell engedni a nemzeti és etnikai kisebbségeket érintõ kérdéseknek. 2. A nemzeti és etnikai kisebbségekkel foglalkozó mûsorszámokban figyelmet kell fordítani a kisebbségi kultúrának, a kisebbségi értékek megõrzésének. 3. A nemzeti és etnikai kisebbségeknek szóló mûsorszámokban lehetõség szerint biztosítani kell a saját anyanyelv használatát.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 303 VI. A kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokféleség tárgyilagos bemutatásának rendszere 1. A RVTV mûsorai elõsegítik a kulturális, tudományos, világnézeti és vallási sokszínûséget. 2. A RVTV kiemelt helyet biztosít a nemzeti és egyetemes kultúra alkotásainak. 3. A RVTV a nézõk ismereteinek bõvítése érdekében mûsoraiban rendszeresen beszámol a hazai és nemzetközi tudományos élet legújabb felfedezéseirõl, népszerûsíti a tudományos közgondolkodást. 4. Tudományos kérdésekben is lehetõséget kell adni az eltérõ álláspontok vélemények bemutatására. 5. A mûsorszolgáltató köteles mûsoraiban a vallások iránt tiszteletet és türelmet tanúsítani. 6. A mûsorszámokban nem hangozhat el világnézeti, illetve vallási meggyõzõdést sértõ vélemény, megjegyzés. 7. A vallási, hitéleti mûsorok ideértve a szertartások közvetítését is nem szolgálhatnak pártpolitikai propagandát és nem irányulhatnak más egyházak, vallási vagy világnézeti meggyõzõdések ellen. VII. A megkülönböztetõ jelzéssel ellátandó mûsorszámok közzétételi módja 1. Megkülönböztetõ hangjelzéssel kell ellátni a reklámot, a közérdekû közleményt, a jótékonysági felhívást, a politikai és választási hirdetést, a kiskorúak számára nem ajánlott mûsorszámot, a támogatott mûsorszámot, a vallási és világnézeti mûsorszámot, a kommentárt és a hírmagyarázatot. VIII. A kiskorúakkal kapcsolatos rendelkezések 1. A kiskorúaknak szóló gyermek- és ifjúsági mûsorok elõsegítik a szellemi, társadalmi, erkölcsi fejlõdését, a világ megismerését, a helyes magatartásminták megismerését. Továbbá lehetõség szerint népszerûsítik az egészséges életmódot, a különbözõ kultúrák, a természet megismerését, valamint mindezek tiszteletét, és az egymás iránti tolerancia fejlesztését. 2. A mûsorokban az erõszak öncélú alkalmazását mintaként bemutató, illetve a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot közzétenni tilos. 3. Kiskorú csak a törvényes képviselõje hozzájárulásával szerepeltethetõ a mûsorokban. 4. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. IX. A reklámtevékenység, a mûsorszámok támogatása 1. A reklám tényállításaiért a tudatos félrevezetés kivételével a RVTV e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. 2. A RVTV-nél a reklám idõtartama egyetlen bármiként számított mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveg kivéve a mûsoridõn kívüli képernyõszöveget megjelenítése is beleszámít. A RVTV televíziós vásárlási mûsorablakot nem tehet közzé. 3. A RVTV reklám csak mûsorszámok összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok között tehetõ közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ. 4. A RVTV mûsorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható. 5. A RVTV mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója és forgalmazója. 6. A RVTV-ben rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. 7. Közszolgálati mûsorszolgáltatásban és a közmûsor-szolgáltatásban csak az alábbi mûsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok, b) mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvû, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató mûsorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok. 8. A Nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási és egyházi szertartásokról készített mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen és azt közvetlenül követõen reklám nem közölhetõ. 9. Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhetõ reklám nem közölhetõ.

304 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 10. Lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdés reklám útján a mûsorszolgáltatásban nem terjeszthetõ. 11. A reklám tényállításainak valósnak és tisztességesnek kell lenniük. 12. Nem tehetõ közzé vallási vagy politikai meggyõzõdést sértõ reklám. 13. A reklám nem ösztönözhet az egészségre, a biztonságra és a környezetre ártalmas magatartásra. 14. Választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi, területi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést mûsorszolgáltatásban közzétenni. Választási idõszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhetõ. 15. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. A reklám a játék tényleges természetét és lehetõségeit illetõen nem lehet félrevezetõ. 16. A reklám nem mutathat be kiskorút erõszakos helyzetben, és nem buzdíthat erõszakra. 17. A reklám nem építhet a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik vagy más személyek iránti bizalmára, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságára és hiszékenységére. 18. Televíziós vásárlás nem szólíthatja fel a kiskorúakat áruk beszerzésére (vásárlására, bérletére) vagy szolgáltatások igénybevételére. 19. A reklám, a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fûzõdik, nem gyakorolhat szerkesztõi befolyást más mûsorszámok tartalmára. X. A közérdekû közlemények közzététele 1. A közérdekû közlemény az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett mûsorszám, amely a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, vagy nem politikai cél elõmozdítására közzétett olyan mûsorszám, mely közérdekû cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerûsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztetõ körülményre hívja fel a figyelmet. 2. A RVTV a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelõsséggel nem tartozik. 3. Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelmûen meg kell nevezni. 4. A közérdekû közlemény közzétételéért a RVTV ellenszolgáltatást nem kérhet. 5. A közérdekû közlemény idõtartama a két percet nem haladhatja meg. A korlátozás nem vonatkozik a rendkívüli helyzetekben közzéteendõ szerinti közérdekû közleményre. XI. A RVTV-nél alkalmazott mûsorkészítõk önállóságának és felelõsségének mértéke és biztosítékai, a mûsorkészítés és a mûsorszerkesztés elveinek meghatározásában való részvételük biztosítékai, tiszteletben tartva az állampolgárok tájékozódási szabadsághoz való jogának érvényesülését A mûsorkészítõ munkáját a jogszabályoknak megfelelõen, lelkiismerete és tudása szerint, függetlenül végzi. A mûsorkészítéssel összefüggésben csak a felelõs szerkesztõ utasíthatja a mûsorkészítõt, valamint minden olyan esetben, amikor kísérlet történik a mûsorkészítõi függetlenség megsértésére, a mûsorkészítõ köteles felettesét tájékoztatni. A mûsorkészítõnek lehetõvé kell tennie, hogy minden szereplõ kifejthesse a véleményét. A vélemény kinyilvánítása azonban nem lehet alkotmány- vagy törvénysértõ, nem sérthet személyiségi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyûlölet keltésére. A mûsorkészítõ felelõssége, hogy az ilyen véleménynyilvánítást indokolt esetben akár technikai eszközökkel is megakadályozza. A RVTV fõszerkesztõje a mûsorkészítésért felelõs személy az Intézmény mindenkori vezetõje. A vezetõ személyét az Intézmény felügyeletét ellátó Rakamaz Város Önkormányzata bízza meg határozott idõre pályáztatási rendszer útján. A RVTV mûsorkészítõi a mûsorukban elhangzottakkal kapcsolatban a szervezeten belül a fõszerkesztõnek tartoznak felelõsséggel. A fõszerkesztõ tevékenységének ellenõrzésének jogköre a Rakamaz Város Önkormányzat Képviselõ-testülete által alapított kulturális, oktatási és sportbizottságot illeti, továbbá a fõszerkesztõ e bizottságnak tartozik felelõsséggel.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 305 XII. A munkatársakra vonatkozó összeférhetetlenségi és magatartási szabályok, különös tekintettel a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottakra A RVTV politikai tájékoztató és hírszolgáltató mûsorszámaiban mûsorvezetõként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közremûködõ munkatársak a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül mûsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelõ magyarázatot kivéve a hírmagyarázatot nem fûzhetnek. Ennek alapján a politikai és hírmûsorokban foglalkoztatottak pártban, illetõleg egyéb politikai mozgalomban tisztséget nem viselhetnek, a mûsorkészítés során a munkatársak kötelesek megfelelni sokoldalú tájékoztatás követelményének, így különösen a mûsorkészítés során nem propagálhatnak valamilyen politikai, illetõleg világnézetet. A mûsorszolgáltatásban rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg mûsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. XIII. A mûsorkészítési tevékenység szakmai szabályai A RVTV mûsorkészítési tevékenysége közben köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát. XIV. A RVTV alkalmazottai számára jogosulatlan elõnyszerzésre vonatkozó szabályozás A mûsorszolgáltató alkalmazottaitól, munkatársaitól és azok közvetlen hozzátartozóitól, illetõleg ezek tulajdonában lévõ vállalkozásoktól nem lehetséges mûsorszámot megrendelni. Az Országos Rádió és Televízió Testület tájékoztatja az érdekelteket, hogy a 252/2007. (I. 31.) határozata alapján, 2007. január 1-jei hatállyal nyilvántartásba vette és közmûsor-szolgáltatóvá nyilvánította a Szenzor Kkt. vezetékes mûsorszolgáltatót (Videokrónika Gyõmaendrõd). A mûsorszolgáltatói szabályzata az alábbiakban olvasható. A VIDEOKRÓNIKA Mûsorszolgáltatási szabályzata Gyomaendrõd 1. Alapelvek 1.1. A VIDEOKRÓNIKA ( Szenzor Szolgáltató Közkereseti Társaság, székhely: 5540 Szarvas, Kossuth út 27., cégjegyzékszám: Cg. 04-03-001634 a Békés Megyei Bíróságon bejegyzésre került 2002. május 07. napján) az Országos Rádió és Televízió Testülethez kíván, mint közmûsor-szolgáltató bejelentkezni. 1.2. A VIDEOKRÓNIKA, mint közmûsor-szolgáltató tevékenységét a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (továbbiakban: Médiatörvény), a jelen Mûsorszolgáltatási Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) és a bejelentés, illetve nyilatkozat útján kért közmûsor-szolgáltatóvá való nyilvánítás alapján közmûsor-szolgáltatóként kívánja folytatni. A VIDEOKRÓNIKA a közmûsor-szolgáltatás törvényes és szakmai feltételeinek érvényre juttatásáról a jelen Szabályzatban rendelkezik. 2. Általános szabályok 2.1. Jelen Szabályzat a Médiatörvény 2. (Értelmezõ rendelkezések) alatt felsorolt fogalmi meghatározásait használja. 2.2. A VIDEOKRÓNIKA adásnapján legalább 100 percben szolgáltat közszolgálati mûsorszámokat. 2.3. A reklám tényállításaiért a tudatos félrevezetés kivételével a VIDEOKRÓNIKA felelõsséggel nem tartozik. Lelkiismereti, illetõleg világnézeti meggyõzõdést reklám útján a VIDEOKRÓNIKA nem terjeszt, nemzeti ünnepek eseményeirõl, vallási és egyházi szertartásokról készített mûsorszámok közlését közvetlenül megelõzõen és azt követõen reklámot nem közöl. A VIDEOKRÓNIKA híreket közlõ és idõszerû politikai tájékoztató mûsorszámokban rendszeresen

306 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám szereplõ belsõ és külsõ munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirdetésben. A VIDEOKRÓNIKA burkolt, illetve tudatosan nem észlelhetõ reklámot nem közöl. 2.4. A VIDEOKRÓNIKA választási idõszakban az országgyûlési képviselõk, illetõleg a helyi, területi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint tesz közzé politikai hirdetést a mûsorban. Választási idõszakon kívül politikai hirdetést kizárólag a már elrendelt népszavazással összefüggésben közöl. 2.5. A reklám, a közérdekû közlemény a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelõje, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fûzõdik, a VIDEOKRÓNIKA felelõsségét, vagy szabadságát érintõ módon nem befolyásolhatja a mûsor tartalmát, vagy az idõpont kivételével mûsorszám idõbeli elhelyezését. A VIDEOKRÓNIKA a közérdekû közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés tartalmáért felelõsséggel nem tartozik. 2.6. A VIDEOKRÓNIKA nem tesz közzé dohányárut, fegyvert, lõszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehetõ gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást és alkoholtartalmú italt népszerûsítõ, ismertetõ reklámot. A VIDEOKRÓNIKA mûsorszámát nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója vagy forgalmazója. 2.7. A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy szüleiket vagy más felnõtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. A reklám a tájék tényleges természetét és lehetõségeit illetõen nem lehet félrevezetõ. A reklám nem mutathat gyermekeket erõszakos helyzetben és nem buzdíthat erõszakra. A kiskorúaknak szóló reklám nem építhet a szülõk vagy tanárok iránti bizalomra. 2.8. A mûsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelõzõen vagy azt követõen meg kell nevezni. Támogatott mûsorszám nem hívhat fel és nem befolyásolhat a támogató vagy az általa meghatározott harmadik személy üzleti tevékenységének igénybevételére, illetõleg az attól való tartózkodásra. A támogató a közmûsor-szolgáltató felelõsségét, illetve szabadságát érintõ módon a mûsor vagy a támogatott mûsorszám tartalmát vagy mûsorbeli elhelyezését az idõpont kivételével nem befolyásolhatja. A VIDEOKRÓNIKA nem tesz közzé a mûsorelõzetes kivételével olyan mûsorszámot, amelyben a mûsorszám támogatójának védjegye, megkülönböztetõ jelzése, jelszava megjelenik. A politikai hírmûsorszám nem támogatható. A kizárólag áru vagy szolgáltatás, megrendelésre szakosodott mûsorszolgáltatásra e pont az elõzõ mondatban foglaltak kivételével nem alkalmazható. Nem támogathat mûsorszámot párt, politikai mozgalom, valamint az a vállalkozás, amely fõ tevékenysége szerint e Szabályzat szerint nem reklámozható termékeket állít elõ, nagykereskedelmi forgalomban értékesít, illetõleg ilyen termékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt. Ez a tilalom nem vonatkozik a gyógyszer termék, illetve a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás neve és védjegye közléséhez kötött támogatásra. A támogató megnevezésében (feltüntetett nevében) párt neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet. 2.9. A VIDEOKRÓNIKA különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvetõ érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más nemzetek méltóságát. A VIDEOKRÓNIKA rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklõdésre számot tartó hazai és külföldi eseményekrõl, a vételkörzetében élõk életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, összefüggésekrõl, vitatott kérdésekrõl, az eseményekrõl alkotott jellemzõ véleményekrõl, az eltérõ véleményeket is beleértve. E feladatok ellátása során gondoskodik a Médiatörvény 137. -ában nem említett közérdekû közlemények nyilvánosságra hozataláról. A VIDEOKRÓNIKA biztosítja a mûsorszámok és a nézetek sokszínûségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a mûsorszámok változatosságával gondoskodik a nézõk széles köre, illetve minél több csoportja érdeklõdésének színvonalas kielégítésérõl. A VIDEOKRÓNIKA különös figyelmet fordít az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínûség érvényesülésére, a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlõdését, érdeklõdését szolgáló, ismereteit gazdagító mûsorszámok bemutatására, a vallási és egyházi, továbbá a nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, az életkoruk, szellemi és lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetû csoportok számára fontos információk elérhetõvé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismertetõ, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybe vehetõ szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó mûsorok bemutatására, a térség különbözõ területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítõ mûsorszámok bemutatására. 2.10. A reklám idõtartama egyetlen bármiként számított mûsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi mûsoridõ átlagában számított óránként a reklám idõtartama nem haladhatja meg az öt percet. A reklám idõtartamába a reklámtartalmú képernyõszöveget kivéve a mûsoridõn kívüli képernyõszöveget megjelenítése is beleszámít. Reklám csak mûsorszámok összetett mûsorszámokban az egyes mûsorszámok között tehetõ közzé. A sport-, és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a reklám a részek között és a szünetekben közzétehetõ.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 307 Alkoholtartalmú ital nem reklámozható. A közmûsor-szolgáltató mûsorszámait nem támogathatja a fõ tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital elõállítója és forgalmazója. 2.11. Csak az alábbi mûsorszámok támogathatók: vallási és egyházi tartalmú mûsorszámok, mûvészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítõ mûsorszámok, az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévõ csoportok számára készített mûsorszámok. 2.12. A rendszeresen szereplõ belsõ és külsõ munkatársak a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól független sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg közmûsor-szolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. Az erõszak öncélú alkalmazását követendõ magatartási mintaképet bemutató, illetõleg a szexualitást öncélúan ábrázoló mûsorszámot tilos közzétenni. 3. A pártoktól és a politikai mozgalmaktól való függetlenség 3.1. A VIDEOKRÓNIKA ezen szabályzat szerinti közmûsor-szolgáltatói tevékenységét a politikai pártoktól és mozgalmaktól függetlenül folytatja, a Magyar Köztársaság Alkotmányában foglalt, a véleménynyilvánítás és a sajtószabadságra vonatkozó garanciák alapján. 3.2. A pártok és a politikai mozgalmak tevékenységérõl és elveirõl a közmûsor-szolgáltató folyamatosan tájékoztatást ad úgy, hogy a tájékoztatás objektív, tárgyszerû, kiegyensúlyozott és pártatlan legyen. Annak keretében az eltérõ álláspontokat meg kell világítani, és lehetõséget kell adni arra, hogy a nézõ a véleményeket összehasonlíthassa. 3.3. A politikai pártok és mozgalmak sem közvetve, sem közvetlenül nem befolyásolhatják sem maguk, sem más hasonló szervezetek megjelenítésének körülményeit. A közmûsor-szolgáltató nem készít olyan mûsorszámot, amely egyetlen politikai párt vagy mozgalom nézeteit népszerûsíti, továbbá nem toborozhat politikai párt vagy mozgalom rendezvényein való részvételre. 3.4. A közmûsor-szolgáltató politikai hirdetést az országgyûlési, illetve az önkormányzati választások, továbbá az elrendelt népszavazás idején kívül nem tesz közzé. A politikai hirdetések közzétételének szabályaira nézve a közmûsor-szolgáltatót csak a jogszabályok elõírásai kötelezik. 3.5. A közmûsor-szolgáltató az általa megválasztott formában szerepeltetheti a helyi vagy országos politikai közélet érdeklõdésére számot tartó személyiségeit, azonban ebben az esetben sem válhat a mûsorfolyam egyetlen politikai vagy eszmei nézetrendszer kifejezõdésévé. 3.6. A közmûsor-szolgáltató a politikai pártok és mozgalmak által nyilvánosságra hozott dokumentumokat szerkesztett formában teszi közzé. Politikai pártok és mozgalmak, országgyûlési és önkormányzati képviselõk, polgármesterek és alpolgármesterek kommentárt, magyarázatot és jegyzetet a közmûsor-szolgáltató mûsoraihoz nem fûzhetnek. 3.7. Politikai pártok és mozgalmak, országgyûlési és önkormányzati képviselõk, polgármesterek és alpolgármesterek bármely megnyilvánulása esetén a közmûsor-szolgáltató közli a megszólaló személy tisztségét és pártállását, illetve az általa képviselt mozgalom megnevezését. Mellõzni ezt csak akkor lehet, ha a megszólaló személy politikai tevékenységétõl teljes mértékben független minõségben szólal meg. A közmûsor-szolgáltató azonban még ebben az esetben is ragaszkodhat a tisztség, a pártállás, illetve a mozgalom megnevezéséhez. 3.8. A közmûsor-szolgáltató sem politikai párttól és mozgalomtól, sem központi vagy helyi államhatalmi vagy államigazgatási szervtõl, sem azok tisztségviselõitõl közvetlen vagy közvetett olyan utasítást nem fogadhat el, amely a mûsorszolgáltatás vagy a mûsorszámok tartalmára, idejére, mûsorkörnyezetére, idõtartamára, továbbá a szerkesztés egyéb elveire vonatkoznék. 4. A hírek, idõszerû politikai mûsorok bemutatására vonatkozó elvek 4.1. A VIDEOKRÓNIKA közmûsor-szolgáltatói feladata az, hogy hitelesen, pontosan, tárgyilagosan, idõszerûen és kiegyensúlyozottan tájékoztasson az országban és a világban történt eseményekrõl, közvetítse a nemzeti és egyetemes kultúra és tudomány értékeit és eredményeit, biztosítson esélyegyenlõséget a társadalom tagjainak megnyilvánulására, szolgálja a társadalom rétegeinek speciális igényeit és érdeklõdését. 4.2. A közmûsor-szolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a közvéleményt foglalkoztató, a közérdeklõdésre számot tartó, vagy a vitatott kérdésekben minden lényeges, a helyi közélet szempontjából befolyásoló vélemény megismerhetõ legyen. 4.3. A hírekben, illetve a politikai mûsorokban a vélemények kinyilvánításának jogát csak a mûsor idõtartama korlátozhatja, de az is csak az arányosság szempontjai alapján. 4.4. A közmûsor-szolgáltató köteles arra, hogy a nézõ véleményének kialakításához szükséges minden lényeges információt és véleményt megjelenítsen. 4.5. A közmûsor-szolgáltató törekszik arra, hogy a hírekben illetve a politikai mûsorokban a helyi közéletet meghatározó társadalmi csoportok véleménye helyet kapjon. 4.6. A mûsor közzétételének nem akadálya, ha valamely álláspont képviseletére, objektív okból nincs lehetõség. Ebben az esetben az akadály okáról a közmûsor-szolgáltató a nézõt tájékoztatni köteles.

308 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 4.7. A hír-, illetve politikai mûsorokban megjelenõ információk forrását a közmûsor-szolgáltató ellenõrzi, és ahol szükséges megjelöli. Ha több információ ellentétes tartalommal áll rendelkezésre, azok közül legalább két, egymástól független hírforrásból származó információt kell közzétenni, az ellentmondásra történõ egyértelmû figyelemfelhívás mellett. 4.8. A különbözõ vélemények megszólaltatásakor a közmûsor-szolgáltató a véleménynyilvánításhoz fûzõdõ alkotmányos jog elvei szerint lehetõséget ad arra, hogy a megszólaló álláspontját ismertesse. Ez azonban nem járhat a személyiséghez fûzõdõ jogok sérelmével, megfogalmazásában pedig nem lehet durva, illetve alkalmas arra, hogy más becsületét vagy jó hírnevét sértse. Ha ez különösen élõ mûsorban mégis elõfordulna, a mûsorszerkesztõnek haladéktalanul közölnie kell, hogy ez a megszólaló, nem pedig a közmûsor-szolgáltató álláspontja. 4.9. Hír- és politikai mûsorokban a mûsorvezetõ saját pártpolitikai kötõdését nem jelenítheti meg, saját véleményét az elhangzott álláspontok mellett vagy ellen nem ismertetheti. 4.10. Bármely állásfoglalás vagy vélemény a szerkesztés során nem változhat meg úgy, hogy ellentmondásban álljon a megkérdezett álláspontjával. 4.11. Ha a hír-, vagy politikai mûsorban tartalmi vagy tárgyi tévedés hangzott el, azt a lehetõ leghamarabb ki kell javítani a nézõ figyelmének erre történõ egyértelmû felhívása mellett. 4.12. Politikai mûsorban a mûsorvezetõnek törekedni kell arra, hogy a résztvevõk egymás emberi méltóságának tiszteletben tartásával fejtsék ki álláspontjukat. 4.13. Helyreigazítást, illetve kifogást lehet közzétenni az érintett kérelmére. Kötelezõ a közzététel akkor, ha ezt jogerõs bírói ítélet, vagy a Panaszbizottság, illetve az ORTT határozata elõírja. 5. Az anyanyelvi kultúra ápolásának követelményei 5.1. A Szabályzat elõírásainak alkalmazása során a közmûsor-szolgáltató köteles a magyar nyelv helyes és pontos használatára, kerülve az anyanyelvet rontó fordulatok, a magyarul is kifejezhetõ idegen szavak indokolatlan és gyakori használatát. Idegen nevek és szavak használatakor a közmûsor-szolgáltató az adott nyelv fonetikai és kiejtési szabályait veszik figyelembe, kivéve, ha a használt név vagy kifejezés magyaros kiejtéssel került a köztudatba. 5.2. A mûsorvezetõknek figyelmet kell arra fordítaniuk, hogy a megszólalókat személyük sérelme nélkül a magyar nyelv helyes használatára késztessék. 5.3. A közmûsor-szolgáltató köteles kerülni a durva, a trágár, illetve a szeméremsértõ kifejezések alkalmazását. 6. A nemzeti és etnikai kisebbségek bemutatásának követelményei 6.1. A közmûsor-szolgáltató az erre szolgáló speciális mûsorokon kívül is e szabályzat elõírásainak megfelelõen sokoldalúan és tárgyilagosan mutatja be a nemzeti és etnikai kisebbségek életét, kultúráját és hagyományait. Ennek során a közmûsor-szolgáltató nem ad helyt a nemzeti és etnikai kisebbségekre vonatkozó negatív sztereotípiáknak. 6.2. A nemzeti és etnikai kisebbségekhez tartozó személyeket a társadalmi élet különbözõ megnyilvánulásaiban kell bemutatni, és tartózkodni kell attól, hogy a megjelenítés egyoldalú legyen, illetve, hogy csak a kisebbség hagyományosan elfogadott szerepeiben történjék. 6.3. A nemzeti és etnikai kisebbségek bemutatásakor figyelmet kell arra fordítani, hogy hagyományaik, kultúrájuk és mûvészetük bemutatása megfelelõ súllyal kifejezéshez jusson. 6.4. A nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személynek akkor is joga van saját nyelvén megszólalni, ha a magyar nyelvet egyébként érti és beszéli. Ebben az esetben a közmûsor-szolgáltató kötelezettsége a tolmácsolás biztosítása. 7. A kulturális, tudományos, világnézeti és vallási témák bemutatása 7.1. A közmûsor-szolgáltató kulturális mûsoraiban törekszik arra, hogy bemutassa a nemzeti és egyetemes mûvészet értékeit, valamennyi nézõi réteg érdeklõdésének figyelembevételével. 7.2. A közmûsor-szolgáltató mûsoraiban népszerûsíti a mûvészeti alkotásokat és elõsegíti azok befogadását. A közmûsor-szolgáltató a kulturális értékek terjesztését úgy végzi, hogy megkülönböztetést vagy kizárólagosságot nem alkalmazva, a nézõt a kulturális érték fontosságának elismeréséhez segítse hozzá. 7.3. A közmûsor-szolgáltató rendszeresen beszámol a tudomány eredményeirõl, tudományos kérdésekben biztosítani kell az eltérõ vélemények megjelenítését. Új tudományos eredmények ismertetése a nézõben nem kelthet megalapozatlan várakozást. Általánosan még el nem fogadott tudományos eredmények közlésekor az ellentétes vélemények ismertetése nem kerülhetõ el. Az eredmény bizonytalanságára a nézõ figyelmét fel kell hívni. 7.4. A tudományos eredmények ismertetésekor a közérthetõségre törekedni kell. Szükség esetén bármely tudományos kérdésben igénybe kell venni szakértõ személyek vagy szervezetek segítségét. 7.5. Tudományos mûsor nem szolgáltatható a nézõ egészségi állapotának közvetlen befolyásolása céljából, illetve e célra módszerek és eszközök nem ajánlhatók.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 309 7.6. A közmûsor-szolgáltató felelõs azért, hogy világnézeti, illetve vallási meggyõzõdését sértõ nézetek a mûsorban ne hangozhassanak el. A világnézeti, illetve vallási mûsorszám mûsorpolitikai nézetek népszerûsítésére nem szolgálhat, és nem irányulhat más világnézet vagy vallás ellen. 7.7. A közmûsor-szolgáltató köteles a világnézeti és vallási kérdésekben elfogultságtól mentesen ábrázolni a világnézetekre és vallásokra vonatkozó nézeteket. A közmûsor-szolgáltató mûsorában világnézeti vagy vallási propaganda nem folytatható. 7.8. A közmûsor-szolgáltató kiegyensúlyozott lehetõséget biztosít a történelmi egyházak hitéleti tevékenységének bemutatására. E tevékenység során az érintett történelmi egyház részére a közmûsor-szolgáltató konzultációs lehetõséget, illetve részvételt tesz lehetõvé az adott mûsorszám szerkesztésében. A szertartások és más egyházi események közvetítése mûsorkörnyezetének kialakításakor figyelembe kell venni a vallásos ember érzelmeit és a hitélet méltóságát. 7.9. Vallási vagy világnézeti tartalmú mûvészeti alkotás közzététele esetén különösen, ha vitatott tatalmú alkotásról van szó a vallásos vagy világnézeti tartalomra a nézõ figyelmét fel kell hívni. 8. A megkülönböztetõ jelzéssel ellátott mûsorszámok közzététele 8.1. A szabályzat alábbi meghatározásai szerint a VIDEOKRÓNIKA közmûsor-szolgáltató a következõ mûsorszámokat látja el megkülönböztetõ jelzésekkel és szöveges felvezetéssel: reklámok, közérdekû közlemények és jótékonysági felhívás, politikai és választási hirdetések, kiskorúak számára nem ajánlott mûsorok, támogatott mûsorszámok, vallási vagy világnézeti mûsorok, kommentár és hírmagyarázat. 8.2. A reklámot a mûsortól elkülönítetten, azonosítható szignállal kell közzétenni akkor is, ha az reklámriport formájában hangzik el. 8.3. Közérdekû közlemény és jótékonysági felhívás közzététele esetén mindig meg kell nevezni a közzétevõ szervezet, illetve a közlemény forrását. A jótékonysági felhívás reklámozásra nem használható. 8.4. A politikai és választási hirdetéseket a mûsortól elkülönítetten kell közzétenni, megjelölve a közzététel okát (országgyûlési vagy önkormányzati képviselõk választása, népszavazás). 8.5. A közönség figyelmét külön fel kell hívni minden olyan mûsorszámra, amely a kiskorú fejlõdését hátrányosan befolyásolhatja. A törvényben e körbe utalt mûsorokon kívül a közmûsor-szolgáltató az ilyen mûsorszámok körét maga határozhatja meg, a korlátozásra a mûsor-elõzetesekben, ajánlókban és újságokban is utalni kell. 8.6. A támogatott mûsorszám támogatóját a közzétételt közvetlenül megelõzõen vagy azt követõen egyértelmûen kell megnevezni. A megnevezés nem járhat együtt a támogató reklámjával. 8.7. A vallási vagy világnézeti mûsorszámok esetében közvetlenül megelõzõen és azt követõen egyértelmûen tájékoztatni kell a nézõt a mûsor jellegérõl. Szertartás vagy egyházi esemény közvetítésekor meg kell nevezni a mûsorszám tartalmáért felelõs egyházat. 8.8. Politikai tájékoztató- és hírmûsorokban a hírekhez kommentárt, jegyzetet és magyarázatot e minõség megjelölésével, a szerzõ megnevezésével, és a hírektõl elkülönítve kell közzétenni. 9. A kiskorúakra vonatkozó szabályok 9.1. A közmûsor-szolgáltató a kiskorúak szellemi és erkölcsi fejlõdésére súlyosan ártalmas mûsorszámokat nem közvetít. 9.2. A közmûsor-szolgáltató védi a kiskorúak személyiségi jogait és emberi méltóságát. Ezen belül a közmûsor-szolgáltató nem él vissza a kiskorú tapasztalatlanságával és nem használja ki azt, a kiskorút nem hozza nevetséges helyzetbe, és nem teszi ki sem fizikai, sem lelki megpróbáltatásnak. Gyermekkorú személy a mûsorban csak szülõje, törvényes képviselõje jóváhagyásával szólaltatható meg. 9.3. Kiskorúak számára készült mûsorokban durva, szeméremsértõ kifejezés, illetve káromkodás nem használható, még megkülönböztetõ jelzéssel történt helyettesítéssel sem. 9.4. A közmûsor-szolgáltató mûsoraival igyekszik elõsegíteni a kiskorúak szellemi, társadalmi és erkölcsi fejlõdését, a világ megismerését és pozitív magatartásminták kialakulását. 9.5. Gyermekkorú személy szexuális helyzetben, vagy arra utaló körülmények között nem szerepeltethetõ. A reklámok közzététele során a közmûsor-szolgáltató az alábbi szabályok megtartására köteles: A reklámok nem beszélhetik rá a kiskorúakat tapasztalatlanságuk és hiszékenységük kihasználásával egy adott termék megvételére vagy szolgáltatás igénybevételére.

310 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám A reklámok nem biztathatják a kiskorúakat, hogy szüleiket vagy másokat rábeszéljenek arra, hogy egy adott terméket megvásároljanak, vagy szolgáltatást igénybe vegyenek, illetve nem tartalmazhatnak számukra közvetlen vásárlási ajánlatot. A reklámok nem használhatják ki azt a különleges tiszteletet, amit a kiskorúak szüleikkel, tanáraikkal vagy egyéb személyekkel kapcsolatban éreznek. A reklámok hanghatásokkal vagy más módon és indokolatlanul nem mutathatnak kiskorúakat veszélyes helyzetben. A reklámok nem válthatják ki a kiskorúakban, fiatalokban azt az érzést, hogy a reklámozott áru nélkül társaiknál alacsonyabb rendûek. A reklám nem utalhat arra, hogy a termék megvásárlása, szolgáltatás igénybevétele minden család költségvetésébe belefér. 10. Reklámtámogatás 10.1. A reklám nem élhet vissza a fogyasztó bizalmával, nem használhatja ki tapasztalatlanságát vagy tudatlanságát. 10.2. A reklám nem kelthet félelmet, nem dicsérheti fel az erõszakos magatartást, az emberi és természeti környezet károsítását, az állatok kínzását. 10.3. A reklám nem igazolhat hátrányos faji, vallási vagy nembeli megkülönböztetést, ábrázolása nem sértheti az emberi méltóságot. 10.4. A reklám nem irányulhat nem kellõ mennyiségben rendelkezésre álló árura, szolgáltatásra. 10.5. A reklám nem lehet túlzó, nem vezetheti félre, illetve tévesztheti meg a fogyasztót sem közvetve, sem közvetlenül, különös tekintettel: termék, szolgáltatás legfontosabb tulajdonságaira, áru értékére és a ténylegesen fizetendõ teljes árra, a fizetés egyéb feltételeire, a szállításra, a cserére, a visszavételre, a javításra és a karbantartásra, a garanciális feltételekre, a szerzõi jogokra és ipari tulajdonságokra, a hivatalos minõsítésre, a jótékonysági célra fordítandó hányadra. 10.6. A reklám nem élhet vissza a mûszaki és tudományos kutatási eredményekkel. A reklám nem tüntethet fel tudományosan megalapozottnak olyan állításokat, melyek nem azok. A reklámban szereplõ személyek nem kelthetnek olyan képzetet, hogy a terméket orvos ajánlja. 10.7. Az összehasonlításoknak bizonyítható tényen kell alapulni, melyek független forrásból származnak. 10.8. A reklám nem ronthatja más termékek, cég vagy személy hitelét, jó hírnevét, nem másolhatja le más reklámok általános megjelenését, vagy részleteit olyan módon, hogy az félrevezetõ legyen. 10.9. A reklám nem mutathat be olyan személyt, vagy tulajdonát, aki erre elõzetesen nem adott engedélyt. 10.10. A reklám csak magyar nyelvû lehet, ez alól csak a szlogen, illetve a reklámdal képez kivételt, azonban a szlogent magyar nyelven is közölni kell. 10.11. A reklám nem tartalmazhat pornografikus szöveget, illetve nem szólhat öncélúan a szexualitásról. A reklám nem használhat durva vagy a közízlést sértõ szavakat és kifejezéseket. 10.12. Nemzeti ünnepek eseményeirõl, illetve egyházi szertartásokról készített mûsorszámokat megelõzõen vagy azt követõen reklám nem közölhetõ. A jelen szabályzat céljai megvalósulása érdekében a VIDEOKRÓNIKA fõszerkesztõje meghatározhat egyéb olyan mûsorszámokat és mûsoridõket is, amelyekben reklám nem tehetõ közzé. 10.13. Ha közzététel után jut a közmûsor-szolgáltató tudomására, hogy a reklámot nem lehetett volna közvetíteni, köteles haladéktalanul a reklám közvetítését megszüntetni. 10.14. A mûsor támogatója nem befolyásolhatja a mûsorszám tartalmát, illetve elhelyezését. A támogatót a mûsorszám elõtt és az után egyértelmûen meg kell nevezni. A megnevezés nem bírhat reklámértékkel. 11. A közérdekû közlemények közzététele 11.1. A közérdekû közlemények forrását és hitelességét a közmûsor-szolgáltató ellenõrzi. 11.2. Állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szervezet által közölni kívánt közérdekû közleményt a közmûsor-szolgáltató ingyenesen teszi közzé. Méltánylást érdemlõ ok esetén a természetes személy által közzétenni kívánt közérdekû közlemény is ingyenes. 11.3. A közérdekû cél támogatására irányuló közérdekû közleményt a közmûsor-szolgáltató térítés ellenében teszi közzé. Térítésmentes közérdekû közlemény csak illetékes személytõl és írásban fogadható el.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 311 11.4. A közérdekû közleményt haladéktalanul, az átvételétõl számított elsõ mûsorszámot megelõzõen közzé kell tenni, ha a közzététel elmaradása az élet- és vagyonbiztonságot, társadalmi csoportok vagy személyek méltányolható gazdasági érdekeit veszélyeztetné, vagy károkozással járna. 12. A mûsorkészítõk önállósága, függetlensége és felelõssége 12.1. A közmûsor-szolgáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló mûsorkészítõk tevékenységüket az arra vonatkozó jogszabályok és e szabályzat keretein belül függetlenül végzik. A mûsorkészítõ a közmûsor-szolgáltató erre illetékes vezetõin kívül nem utasítható. A mûsorkészítõnek joga van arra, hogy a jogszabályt sértõ vagy e szabályzattal ellentétes utasítás végrehajtását megtagadja. Az utasítás megtagadásának okáról és körülményeirõl a közmûsor-szolgáltató illetékes vezetõje és a mûsorkészítõ által aláírt jegyzõkönyvet kell haladéktalanul felvenni. 12.2. A felelõs szerkesztõ és a fõszerkesztõ mûsorértékelése nem minõsül a mûsorkészítõi függetlenség megsértésének. Abban az esetben, ha a mûsorértékelés a mûsorkészítõ számára sérelmes, joga van ezt írásban rögzíteni. 12.3. A mûsorkészítõ nem kötelezhetõ meggyõzõdésével vagy lelkiismeretével ellentétes tartalmú mûsorszám készítésére, vagy az abban való közremûködésre. Ebben az esetben a mûsorkészítõnek joga van nevét a mûsorszámról levetetni, ez azonban nem akadályozza meg a mûsor közzétételét. A mûsorkészítõt megilleti a jogszabályok szerint a szellemi alkotáshoz fûzõdõ jog védelme. Ennek szabályait a mûsorkészítõ foglalkoztatására irányuló szerzõdésben rögzíteni kell. 12.4. A mûsorkészítõt alkotmányos jogainak gyakorlásában a közmûsor-szolgáltató nem akadályozhatja meg. A mûsorkészítõt tevékenysége során megilleti a sajtóról szóló 1986. évi II. törvényben foglalt védelem. 12.5. A mûsorkészítõ fontos információkat nem hallgathat el vitás esetben, különösen akkor, ha az információ személyiségi jogokat sértene vagy erkölcsi, vagy anyagi kárt okozna, a mûsorkészítõ köteles konzultálni az illetékes vezetõvel. 12.6. A mûsorkészítõ nem felelõs azokért a változtatásokért, amelyeket tudta nélkül vagy tiltakozása ellenére hajtottak végre mûsorán. 12.7. A mûsorkészítõ saját véleményét, meggyõzõdését vagy elõítéleteit a mûsorban nem fejtheti ki, továbbá nem kelthet olyan benyomást, hogy az elhangzott álláspont a közmûsor-szolgáltató véleménye. 12.8. A mûsorkészítõnek a mûsorban való személyes közremûködése során kerülnie kell az indulatos megnyilvánulásokat, illetve azt, hogy más indulatos megnyilvánulásokat elfogadjon. A mûsorkészítõnek tiszteletben kell tartani a mûsorban résztvevõk álláspontját, illetve személyes megjelenését. A mûsorvezetõ nem tehet megjegyzést a mûsorban résztvevõk társadalmi helyzetére, testi adottságaira, nevére, családi állapotára, és nem használhat olyan kifejezéseket, vagy teremthet olyan helyzetet, amelyben a résztvevõk nevetségessé válnának, vagy egyébként megalázó helyzetbe kerülnének. 12.9. A mûsorkészítõ közvetlenül részt vehet a mûsorkészítés elveinek kialakításában, ehhez észrevételeket fûzhet. Álláspontjuk kifejtésében a mûsorkészítõk egyenlõ jogokat élveznek. 13. Összeférhetetlenségi és magatartási szabályok 13.1. A közmûsor-szolgáltató munkatársa minden, a közmûsor-szolgáltatóval bármely foglalkoztatási így különösen: munka-, a polgári törvénykönyv alapján kialakított megbízási, vállalkozási jogviszonyban álló, a mûsorfolyam elkészítésében alkotói felelõsséggel közremûködõ személy. 13.2. A munkatársak magatartásukkal, viselkedésükkel és külsõ megjelenésükkel sem magánéletükben, sem munkahelyükön kívüli társadalmi életükben nem veszélyeztethetik a közmûsor-szolgáltató jó hírnevét. 13.3. A 13.1. pont szerinti munkatárs nem lehet politikai párt vagy mozgalom vezetõ tisztségviselõje. A hírekben és a politikai mûsorokban szereplõ 13.1. pont szerinti munkatárs politikai párt vagy mozgalom nevében közszereplést nem vállalhat. 13.4. Ha a munkatárs egyesület, vagy nem politikai célra létrejött társadalmi szervezet vezetõségi tagja, illetve alapítvány kuratóriumi tagja, gazdálkodó szervezet tulajdonosa vagy felügyelõ bizottságának a tagja, ezen szervezetekkel foglalkozó mûsort nem készíthet. 13.5. Amennyiben a mûsorszolgáltató vezetõ állományban lévõ alkalmazott országgyûlési vagy önkormányzati képviselõ-jelöltséget vállal, ennek bejelentésétõl a választás napjáig (két forduló esetén a számára döntést hozó napig) a mûsorkészítésben nem vehet részt. Ha a mûsorszolgáltató vezetõ állományban lévõ alkalmazottját országgyûlési vagy önkormányzati képviselõvé választják, mandátuma érvényessége idején politikai, közéleti vonatkozású mûsor készítésében nem vehet részt. 13.6. A mûsorkészítõ más közmûsor-szolgáltatónál tevékenységet csak a közmûsor-szolgáltató vezetõjének írásos engedélyével végezhet. 13.7. A közmûsor-szolgáltató vezetõi, illetve azok közeli hozzátartozói nem lehetnek vezetõ tisztségviselõi, tulajdonosi és felügyelõ-bizottsági tagjai azon gazdálkodó szervezeteknek, amelyekkel a közmûsor-szolgáltató gazdasági célra irányuló szerzõdést köt.

312 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 13.8. A pénzügyi élet eseményeivel foglalkozó mûsorokban a mûsorkészítõ bennfentes információkat nem közölhet. A mûsorkészítõ csak a közmûsor-szolgáltató vezetõjének elõzetes engedélyével nyilatkozhat olyan pénzügyi mûveletrõl, illetve értékpapírról, amelyben részt vett, illetve amely a birtokában van. 13.9. A munkatársak ajándékot a szokásos ajándéktárgyakon kívül nem fogadhatnak el, és támogatott mûsorszám bevételébõl, továbbá mûsorszámhoz kapcsolódó reklámbevételbõl közvetlenül nem részesülhet. Támogatott mûsorszám mûsorkészítõje nem lehet a támogató gazdálkodó szervezet tulajdonosa, felelõs tisztségviselõje, felügyelõ bizottságának tagja, és nem állhat a támogatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban. Ezeket a rendelkezéseket alkalmazni kell a felsorolt személyek közeli hozzátartozóira is. 13.10. A munkatárs nem hozhat nyilvánosságra olyan adatot, amely a közmûsor-szolgáltató üzleti titokkörébe tartozik. Az üzleti titok körét a munkatárs munkavégzésre irányuló szerzõdésében rögzíteni kell. 13.11. A mûsorkészítõnek mindig figyelembe kell azt vennie, hogy a mûsorban megjelenõ személyek számára a nyilvánosság nem természetes közeg, ezért törekednie kell arra, hogy a szereplõ személy ilyen irányú feszültségét csökkentse. A mûsorban szereplõ személy tapasztalatlanságával a mûsorkészítõ nem élhet vissza, különösen kiskorúak és társadalmi szerepkörükben kiszolgáltatott személyek esetében. 13.12. A mûsorkészítõ magatartásában nem tehet különbséget a résztvevõk társadalmi helyzete között. Ezen belül törekednie kell arra, hogy egyforma megszólításokat alkalmazzon a szereplõk irányában, azok társadalmi helyzetétõl függetlenül. A megszólításokban a köznyelvben szereplõ udvarias formákat kell használni, ideértve a szereplõ hivatali rangjával vagy foglalkozásával történõ megszólítást. A tegezõdést lehetõség szerint kerülni kell. A mûsorkészítõ nem használhat bizalmas megszólításokat, illetve olyan megszólításokat, amelyek a szereplõ személy alárendelt társadalmi helyzetére utalnak. Kiskorú személyt csak 14 éves kora alatt lehet tegezni, és keresztnevén szólítani. 13.13. Az ifjúság számára készült mûsorokban, ha a mûsorkészítõk és szereplõk egy korosztályba tartoznak, a tegezõdés és az ifjúságra jellemzõ bizalmas hangnem használata megengedett. 13.14. A mûsorkészítõ külsõ megjelenésében kerülje a szélsõségeket, és ne utaljon saját anyagi helyzetére. A mûsorkészítõ öltözködésében lehetõség szerint alkalmazkodjék ahhoz a társadalmi közeghez, amelynek bemutatására a mûsor irányul. A mûsorkészítõ külsõ megjelenésében is kerülje fensõbbségének kifejezõdését. 13.15. A mûsorkészítõ ne hangsúlyozza a mûsor tárgyát meghatározó társadalmi közegben való bennfentességét, és kerülje az ezekre vonatkozó, a nézõ által nem érthetõ kifejezések és fordulatok használatát. 14. A mûsorkészítés szakmai szabályai 14.1. A közmûsor-szolgáltató színvonalas elõkészítõ munkával és felkészülten közelít a mûsorszolgáltatásban elõadódó témákhoz, mellõzi az elõítéleteket, a közhelyeket és sztereotípiákat. 14.2. A közmûsor-szolgáltató az általa elkövetett tévedést azonnal elismeri, és a nézõ tudomására hozza. A közmûsor-szolgáltató a tudatos megtévesztés eszközeivel soha, és semmilyen körülmények között nem él. 14.3. A közmûsor-szolgáltatónak tartózkodnia kell ellenõrizetlen tények, számok és adatok közlésétõl. Olyan közlés esetén, amely az emberi életre vonatkozik így balesetek, tûzesetek, bûnügyek, terrorcselekmények stb. esetében az áldozatok megnevezése csak akkor lehetséges, ha ez hivatalos megerõsítést nyert, és az áldozat hozzátartozói a közzétételhez hozzájárultak. Közismert személyek esetében e rendelkezés alól kivételt lehet tenni. 14.4. Az erre hatáskörrel rendelkezõ állami szerv által elrendelt hírzárlatot a közmûsor-szolgáltató tiszteletben tartja, de a hírzárlat kimondását közölheti. Ha bármely más tájékoztató eszköz útján a hírzárlat megsérül, az ennek eredményeképpen nyilvánosságra került hírt a forrás megjelölésével közölni lehet. 14.5. A közmûsor-szolgáltató tiszteletben tartja az ártatlanság vélelméhez fûzõdõ alkotmányos jogot. 14.6. Bûncselekménnyel gyanúsított személyek megszólaltatása esetén a közmûsor-szolgáltatónak ügyelnie kell arra, hogy a bûnelkövetés ne tûnhessék fel pozitív színben. A bûncselekmények helyszínén készült hangfelvételek közzétételét megelõzõen amennyiben azok alkalmasak a nézõ fizikai vagy érzelmi megrendülésének kiváltására a következményre a nézõk figyelmét fel kell hívni. 14.7. A nemzeti, etnikai és egyéb kisebbségek, vallási felekezetek, népek és nemzetek, mozgáskorlátozottak, fogyatékosok, bármely korosztályhoz tartozó emberek megnevezésekor nem hangozhat el olyan kifejezés, amely az érintettekre nézve sértõ. 14.8. A közmûsor-szolgáltató indokolt kritika kivételével nem nyilvánít véleményt más közmûsor-szolgáltatóról. A közmûsor-szolgáltató belsõ életérõl információt csak akkor lehet közzétenni, ha az érinti a közéletet, és számot tarthat a nézõ érdeklõdésére. A közmûsor-szolgáltató nevében nyilatkozó személyek körét a közmûsor-szolgáltató vezetõje írásban határozza meg. 14.9. Rejtett kamerát és mikrofont a VIDEOKRÓNIKA nem használ. Névtelen, kép-, illetve hangtorzítást alkalmazó közlést vagy felvételt csak akkor szabad közzétenni, ha azt különösen súlyos társadalmi vagy személyes érdek indokolja. 14.10. Ha a nézõ a mûsorban közvetlenül közölheti nézeteit, a telefonálók között válogatni nem szabad. Ebben az esetben a mûsorvezetõnek kell ismertetnie a hívásokban nem megnyilvánult álláspontokat.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 313 14.11. A mûsorok szerkesztési folyamata a szereplõk mondanivalóját nem módosíthatja. Utólag felvett kérdést nem szabad a mûsorban olyan látszattal közölni, mintha az a helyszínen hangzott volna el. 14.12. Titokvédelem körébe, illetve a személyes adatok védelmére vonatkozó törvényben foglalt adatok tárgyába esõ kérdésre a szereplõ személy a válaszadást megtagadhatja, melyre fel kell hívni a figyelmét. 14.13. A szereplõ személyek magánéletére vonatkozó kérdés csak akkor tehetõ fel, ha a kérdés felvetésébe a személy elõzetesen beleegyezett. Még ebben az esetben is ügyelni kell arra, hogy a kérdés a jó ízlést, illetve a személy jó hírnevét ne sértse. 14.14. Közvélemény-kutatási eredményeket és statisztikákat mûsorban felhasználni csak pontosan, a forrás megjelölésével, és az adatok manipulálása nélkül szabad, eltérõ eredmények esetében több kutatás bemutatásával. 14.15. Archív anyag felhasználásakor egyértelmûen meg kell jelölni a készítés idõpontját, és tekintetbe kell venni, hogy az archív anyagban szereplõ személyek álláspontjának megváltozása folytán jogaik és jogos érdekeik ne sérüljenek. Az Országos Rádió és Televízió Testület pályázati felhívása A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 102. (5) bekezdése szerinti Dabas 97,5 MHz helyi rádiós frekvencia hasznosítására I. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGOK PÁLYÁZTATÁSA ÉS A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÖSSZEFOGLALÁSA 1.1. A pályázat tárgya Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a Törvény 102. (5) bekezdése alapján a pályázati felhívás feltételei szerint pályázatot hirdet az 1. sz. mellékletben megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultságra. A jogosultság 7 évre szól. A pályázat tárgya magában foglalja a korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató vételkörzetének bõvítését. Jelen pályázati felhívás lehetõvé teszi, hogy a pályázó olyan mûsorstruktúrával is benyújthasson pályázatot, amelyben saját mûsorszolgáltatása mellett hálózatos mûsorszolgáltatás formájában más mûsorszolgáltatás is helyet kap. A mûsorszolgáltatási jogosultságokra érvényesen nem nyújtható be közmûsor-szolgáltató, illetve nem nyereségérdekelt jellegû pályázat. A mûsorszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatos, az adott frekvenciára vonatkozó adatok a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál megtekinthetõk. 1.2. A pályázatra irányadó szabályok különösen A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, valamint a Mûvelõdési Közlöny XI. évfolyam 27. szám II. kötetében 1996. augusztus 31-én megjelent Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF). A pályázati felhívásban használt szavakat és kifejezéseket a Törvény és az ÁPF szerint kell értelmezni. 1.3. Mûsorszolgáltatási díj A mûsorszolgáltatási jogosultság mûsorszolgáltatási díjainak évi legkisebb mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. A mûsorszolgáltatási díjat 20 százalék áfa terheli. A mûsorszolgáltatási díj összege évente a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A mûsorszolgáltatási díj összege a szerzõdéskötéskor megállapított mérték alá nem csökkenhet. Vételkörzet-bõvítés esetén a Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, a mûsorszolgáltatási díj teljes összegét a pályázó fizeti.

314 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 1.4. A mûsorszolgáltatás megkezdése A mûsorszolgáltatást a mûsorszolgáltatási szerzõdésben megállapított idõpontban, de legkésõbb a szerzõdés aláírását követõ 180 napon belül kell megkezdeni. A Törvény 95. (10) bekezdése és az ÁPF 56.4.7. pontja alapján amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság jogosultja a mûsorszolgáltatást az adott határidõ elteltéig neki felróható okból nem kezdi meg, a vonatkozó jogosultsága megszûnik. II. FEJEZET: A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS 2.1. A pályázó 2.1.1. Nem nyújthat be érvényes pályázati ajánlatot az, akit a törvény rendelkezései kizárnak a mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzésébõl, illetve az, aki az ÁPF pályázóra vonatkozó elõírásainak nem felel meg. 2.1.2. Vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot a 9. számú mellékletben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.3. Hálózatba kapcsolódás céljával pályázati ajánlatot benyújtó pályázó érvényes ajánlatot a IX. fejezetben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.4. Amennyiben egy pályázó olyan, a törvény hatálya alá tartozó jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja az e pályázati felhívásban meghirdetett mûsorszolgáltatási jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot nyújthat be, ha pályázati ajánlata részeként megfelelõ tartalommal, módon és formában, érvényes és hatályos jognyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetére a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése idõpontjának hatályától már meglévõ jogosultságáról visszavonhatatlanul és minden további feltétel és igény nélkül lemond, illetve a Testülethez benyújtott mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére vonatkozó már meglévõ igényét feltétel nélkül visszavonja, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a Testülettel megszüntetõ szerzõdést köt meglévõ mûsorszolgáltatási szerzõdése megszüntetésére. 2.1.5. Érvénytelen annak a pályázónak az ajánlata, aki, illetve amelyik, az ÁPF-ben közölt feltételnek a pályázat benyújtásakor, elbírálásakor, a szerzõdéskötéskor vagy ezen idõpontok közötti idõtartamban bármikor nem felel meg. 2.2. A pályázati ajánlat 2.2.1. A pályázati felhívásban meghatározott egy mûsorszolgáltatási jogosultságra egy pályázó csak egy pályázati ajánlatot nyújthat be. Amennyiben egy mûsorszolgáltatási jogosultságra több pályázati ajánlatot nyújt be, mindegyik pályázati ajánlata érvénytelen. 2.2.2. A pályázati ajánlatok nem egyesíthetõk. 2.2.3. Több személy (szervezet) együtt is nyújthat be ajánlatot, amelynek meg kell felelnie a konkrét pályázathoz jogszabályokban elõírt formáknak. Ezek a pályázók konzorciumot alkotnak. A konzorciumban a pályázók kötelezettségei a pályázati eljárásban és a szerzõdéskötés során egyetemlegesek. Ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött konzorciumi megállapodást, valamint a társasági szerzõdés tervezetet. A Törvénynek az összeférhetetlenséggel és tulajdoni korlátozásokkal kapcsolatos elõírásait valamennyi konzorciumi tagra alkalmazni kell. A pályázati felhívás 2.1.3., 2.2., 2.3., 2.4., 2.6.2., 2.7. pontjai, III. fejezete, 4.2., 5.2., 5.3., 6.1., 6.4., 6.5., 6.6., 6.7., 6.8., 7.8., 7.9., 7.10., 7.11. pontjai, valamint a 3. sz. melléklet 1., 2., 3., 5. pontjai, a 4. sz., 5. sz. mellékletek, a 6. sz. melléklet 2. és 4. pontjai, a 7. sz., a 8. sz., a 9. sz. mellékletek ebben az esetben a konzorciumra vonatkoznak. 2.3. Ajánlati kötöttség A pályázó kötve van ajánlatához az adott mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére nyitva álló határidõ lejártáig, illetve a benyújtási határidõ lejártától számított 120 napig. Amennyiben ezen idõszak alatt pályázati ajánlatát a Testülethez intézett írásbeli értesítéssel visszavonja, elveszíti az általa befizetett pályázati díj teljes összegét, illetve ha több pályázati ajánlatot nyújtott be, a visszavonással nem érintett ajánlatai is visszavontnak minõsülnek. 2.4. Pályázati díj A mûsorszolgáltatási jogosultság pályázati díja a legkisebb évi mûsorszolgáltatási díj 5%-a + áfa (20%). 2.4.1. A pályázó a pályázati díj megfizetésekor köteles megjelölni, hogy a pályázati díj melyik mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozik. A pályázati díj megfizetését a pályázó kizárólag a teljes összeg forintban való átutalásával az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára átutalással teljesítheti, azzal hogy a pályázó a pályázati díj rendeltetését (...Mûsorszolgáltatási Jogosultság ) az átutaláskor jelölje meg.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 315 A pályázati díj megfizetését követõ 8 napon belül az Országos Rádió és Televízió Testület a pályázónak számlát küld a befizetésrõl. A Törvény 99. (4) bekezdése szerint a pályázati díj jelen szakasz szerinti meg nem fizetése a pályázati ajánlat alaki érvénytelenségét eredményezi. A pályázati díj megfizetését a 6.1. szakasz szerinti benyújtási határidõ lejártáig kell teljesíteni. Az ajánlattevõ helyett harmadik személy nem teljesítheti a pályázati díjat. A pályázati díj megfizetése akkor és azon idõpontban minõsül teljesítettnek, ha és amikor a pályázati díj teljes összege a fenti bankszámlán jóváírásra került. A pályázati díj után kamat nem jár. 2.4.2. A pályázati díj a Törvény 95. (9) bekezdése és az ÁPF 56.4.6. szakasza szerint jár vissza. 2.5. A pályázati ajánlat nyilvánossága A pályázati ajánlat nyilvánosságára a Törvény 96. (4) bekezdése és 97. -a alkalmazandók. 2.6. A pályázati eljárás ismertetése A pályázat az ÁPF 49.1. pontja szerint egyfordulós. 2.6.1. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdésnek a 2. számú melléklet szerinti tervezete a jelen pályázati felhívás része. A pályázni kívánók és pályázók a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetére észrevételt vagy módosítási indítványt nem tehetnek. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés végleges szövege a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetének az abban tett lábjegyzetek szerint véglegesített szövege lesz. 2.6.2. A pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó a vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegére tette. 2.7. Eljárások a benyújtási határidõk elõtt A pályázni kívánó a pályázati felhívással kapcsolatban írásban kérdéseket intézhet a Testülethez, azzal azonban, hogy a pályázni kívánó ilyen kérdésfeltevési joga a pályázati ajánlat megjelenésének napjától számított ötödik napon megszûnik. A Testület az ily módon feltett kérdésre 15 napon belül írásban válaszol. A pályázati eljárás során a Testület pályázathoz kapcsolódó nyilatkozatai a pályázati felhívás értelmezésének minõsülnek. Egyébként a pályázó pályázati ajánlatát kizárólag saját ismeretei és döntése alapján teszi meg, jogot vagy igényt a Testülettõl kapott információkra vagy azok hiányára nem alapíthat. III. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS A Testület a mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében a nyertes pályázóval, mint mûsorszolgáltatóval mûsorszolgáltatási szerzõdést köt. A pályázati ajánlatnak a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott részei a mûsorszolgáltatási szerzõdés részévé válnak. A mûsorszolgáltatási szerzõdés nyelve magyar. IV. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT TARTALMA 4.1. A pályázati ajánlat elemei A pályázó ajánlata adatszolgáltatási részbõl és érdemi ajánlat részbõl áll. 4.2. A pályázati ajánlat kötelezõ tartalma 4.2.1. A mûsorszolgáltatás alapvetõ adatai A pályázó köteles megadni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait ( Alapvetõ Adatok ) az alábbiak szerint (Törvény 96. (1) bek. e) pont, ÁPF 56.2. a) pont): 4.2.1.1. a mûsorszolgáltatás vételkörzete: (helyi) 4.2.1.2. az igénybe venni kívánt mûsorszórási lehetõség megnevezése (nyilatkozat arról, hogy nyertessége esetén a pályázó saját maga vagy más, erre jogosult fogja a mûsort szórni): 4.2.1.3. A hálózatos mûsor továbbításának módja: 4.2.1.4. a mûsorszolgáltatás napi adásideje és adásidõ beosztása, a mûsorszolgáltatás napi mûsorideje (nyilatkozat a napi mûsoridõ és a napi adásidõ kezdetérõl és végérõl, valamint a mûsoridõn kívüli adásidõ tartalmáról). Hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatban a napi mûsoridõ, adásidõ idõtartamát összességé-

316 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám ben valamint a hálózatos és helyi mûsoridõ/adásidõ tekintetében elkülönítve is fel kell tüntetni. Hálózatba kapcsolódás esetén a mûsorszolgáltatás napi teljes adásideje a hálózatos és a helyi adásidõ összessége, a mûsorszolgáltatás napi teljes mûsorideje a hálózatos és a helyi mûsoridõ összessége. A nyilatkozatot az 5. számú mellékletben, az ott meghatározottak szerint kell megtenni. 4.2.1.5. a tervezett kiegészítõ mûsorszolgáltatás és értéknövelõ szolgáltatás: 4.2.1.6. a mûsorszolgáltatás állandó megnevezése (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni): 4.2.1.7. a mûsorszolgáltatás szignálja (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni). 4.2.2. A mûsorszolgáltatási díj A pályázó köteles a pályázati ajánlattal érintett mûsorszolgáltatási jogosultság vonatkozásában ajánlatot tenni a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére. A mûsorszolgáltatási díj összegére vonatkozó ajánlat kizárólag készpénzben és forintban tehetõ meg. 4.2.3. Mûszaki feltételek A pályázó köteles ismertetni a tervezett mûsorszolgáltatás rendszertechnikai tervét és rövid mûszaki koncepcióját. Köteles nyilatkozni továbbá arról, hogy a mûszaki felszerelése megfelel a hazai vagy a nemzetközi szabványoknak. 4.2.3.1. A pályázó köteles ismertetni és megadni a mûsor készítéséhez felhasználni kívánt mûszaki berendezéseket, azok alapvetõ mûszaki jellemzõit. Ezen belül külön kell bemutatni az alapvetõ stúdió berendezések, a helyszíni mûsorkészítés, valamint a helyszínek és a stúdió közötti átviteli eszközök típusjellemzõit. 4.2.3.2. Ha a pályázó maga kívánja a mûsort szétosztani, illetve maga végzi a mûsorszórást, akkor a szétosztáshoz, illetve a szóráshoz szükséges berendezések típusleírását, alapvetõ mûszaki jellemzõit is ismertetnie kell. 4.2.3.3. Hálózatba kapcsolódásra, vagy vételkörzet-bõvítésre irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó köteles bemutatni az összekapcsolódás technikai kivitelezését. 4.2.4. A mûsorterv 4.2.4.1. A pályázó köteles a mûsorszolgáltatás teljes idõtartamára vonatkozóan, a mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit, mûsorterve elemeit, mûsorszerkezetét szöveges formában összefoglalni. Ennek keretében egyértelmû leírást kell benyújtani a mûsorfolyam jellegérõl, formátumáról. A mûsortervnek tartalmaznia kell az egyes mûsorszámok rövid jellemzését. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategória, melyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó az alapvetõ jellegzetességeket nyilatkozat formájában köteles megjelölni. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsor gerincét alkotják, azaz fix elemek és ennélfogva csak szerzõdés módosításával változtathatók meg. 4.2.4.2. A hálózatba kapcsolódó jogosultságra pályázó a 4.2.4.1. pontban meghatározottakat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás idõtartamára vonatkozóan is köteles benyújtani. 4.2.4.3. A rádió zenei mûsorszámokból szerkesztett évi mûsoridejének legalább tizenöt százalékát magyarországi gyártású zenei mûsorszámokból kell szerkeszteni. Ezt az elõírást nem kell alkalmazni az olyan mûsorszolgáltatóra, mely nem közöl zenei mûsorszámokat. 4.2.4.4. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani. 4.2.5. Az üzleti és pénzügyi terv A Testület elsõsorban a 8. számú mellékletben szereplõ táblázat alapján tájékozódni kíván arról, hogy a pályázó az általa javasolt mûsorterv figyelembevételével hogyan kívánja a mûsorszolgáltatást mûködtetni, meg kíván gyõzõdni arról, hogy a pályázónak az ilyen mûködtetésre vonatkozó üzleti, pénzügyi és finanszírozási feltételezései alkalmasak a kívánt cél elérésére. A pályázónak az ÁPF 56.4.3. pontja figyelembevételével összeállított üzleti és pénzügyi tervvel kell valószínûsítenie, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdésének gazdasági és pénzügyi feltételei megvannak. Az ÁPF 56.4.3. pont harmadik bekezdése alapján jelen pályázati felhívásban üzleti, pénzügyi terven a 4.2.5.2. pont alattiakat kell érteni. Vételkörzet-bõvítés esetén a bõvítés által kialakuló, teljes mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervet kell benyújtani. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó az üzleti-pénzügyi tervében köteles külön bemutatni a saját tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági elképzeléseket, és a hálózatos mûsorszolgáltatóhoz kapcsolódó gazdasági megállapodásait.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 317 4.2.5.1. Az üzleti és pénzügyi terv tartalma Üzleti és pénzügyi terve szerves részeként minden pályázó köteles kiegészítõ információ formájában ismertetni üzleti modelljét és az annak alapjául szolgáló feltételezéseket. Pénzügyi elõrejelzései benyújtásakor a pályázó sorolja fel összes olyan feltételezését, amelyet üzleti terve elkészítéséhez felhasznált. A Testület elfogadja, hogy a jövõbeli piaci feltételezésekre vonatkozóan az egyes pályázók különbözõ feltételezésekbõl indulnak ki, azonban a Testület szeretné megítélni azt, hogy a pályázó alaposan megfontolta saját feltételezéseit, azok összhangban vannak saját bevételi és költség elõirányzataival, és általában hitelesek a piaci helyzetrõl és viselkedésrõl rendelkezésre álló információk alapján. Ha a pályázó kereskedelmi ügynökségektõl, tanácsadóktól stb. szerzett be információkat, nevezze meg forrásait. Az üzleti és pénzügyi tervvel kapcsolatban benyújtandó dokumentumok listáját a 4.2.5.2. szerinti szakaszok tartalmazzák. 4.2.5.2. Az üzleti és pénzügyi terv részletezése Az üzleti és pénzügyi tervben a pályázónak különösen a következõ tételeket kell bemutatnia: 4.2.5.2.1. Összefoglaló: A pályázó foglalja össze üzleti és pénzügyi terve lényegét. 4.2.5.2.2. Stratégia és üzletpolitikai megfontolások: A pályázó ismertesse üzleti és pénzügyi terve stratégiáját és üzletpolitikai megfontolásait. 4.2.5.2.3. Eredménykimutatás-tervek és az eredménykimutatás-tervekhez kapcsolódó feltételezések. 4.2.5.2.4. Beruházások: A pályázó részletesen ismertesse az összes beruházást, beleértve az esetleges adóberendezéseket, a mûsorelosztó rendszereket, a stúdió berendezéseket, a jármûveket valamint a saját elõállítású és vásárolt, a mérlegben aktivált egyéb tárgyi és immateriális eszközöket, stb. A fenti tételeket ésszerû részletezésben, bekerülési értéküket és a beruházás ütemezését feltüntetve kell megadni. 4.2.5.2.5. Historikus pénzügyi adatok: A pályázó köteles mérlegeit, eredmény kimutatásait és az ezekhez csatlakozó kiegészítõ mellékleteit (együttesen éves pénzügyi beszámoló, illetve évközi pénzügyi beszámoló ) a könyvvizsgálói jelentéssel (amennyiben ennek elkészítését más jogszabály elõírja) együtt benyújtani a célból, hogy a Testület megismerje a pályázó pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetét. (ÁPF 56.4.3. pont 1. bek.) 4.2.5.2.6. Finanszírozási struktúra: A pályázó tételesen mutassa be az általa vállalni tervezett finanszírozási megoldásokat, amelyekkel üzleti és pénzügyi terve feltételezéseinek teljesülését valószínûsíteni tudja (pl. tõke, tõkeemelés, hitel, garanciavállalás, tulajdonosi finanszírozás, stb.), és jelezze, hogy az egyes finanszírozási megoldásokat mely mellékletekben hol tünteti fel [ÁPF 56.4.3. g) pont]. 4.2.6. A mûködési költségek biztosítása A pályázó köteles igazolni, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdéséhez szükséges mûködési költségek meghatározott összege rendelkezésére áll. Ennek keretében bankigazolással bizonyítania kell, hogy a mûködés elsõ három hónapjára szükséges forrásokat reklámbevétel nélkül elkülönített bankszámlán a pályázati ajánlat benyújtását megelõzõen elhelyezte. A háromhavi mûködési költség kiszámításánál az üzleti-pénzügyi terv szerinti, abból levezethetõ, a mûködés elsõ egész évére számított költség negyedét kell figyelembe venni. A Testület elfogad minden olyan bankszámlán elhelyezett összegrõl becsatolt bankigazolást, amelybõl kétséget kizáróan kiderül, hogy az adott összeg, egy a pályázati felhívásban meghatározott speciális célra való felhasználásra szól. V. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT ELBÍRÁLÁSA 5.1. A pályázati ajánlatok elbírálásának határideje és módja A pályázati ajánlatokat a Testület a benyújtási határidõ lejártát követõ hatvan (60) napon belül a Törvény 46. (2) bekezdésében leírt módon bírálja el. A pályázati ajánlatok elbírálásában nem mûködhet közre az ÁPF 63.3. szakasza szerinti személy. A pályázati ajánlatok elbírálását követõen a Testület a pályázati ajánlatok közötti választással dönt a pályázat nyertesérõl. Amennyiben egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve a pályázati felhívásban foglalt követelményeknek, a Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdést köteles megkötni. 5.2. Felvilágosítás kérése A Testület a pályázóktól az esélyegyenlõség elvének sérelme nélkül felvilágosítást kérhet annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhetõ legyen. A Testület kérdéseit és az azokra adott választ írásban kell rögzíteni. A felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja.

318 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 5.3. A pályázati ajánlat értékelése A Testület kizárja annak a pályázónak az ajánlatát, akinek a cselekménye a pályázat tisztaságát vagy az ahhoz fûzõdõ érdeket a Testület megítélése szerint súlyosan sérti. A Testület a kizárást a határozattal egyidejûleg írásban megindokolja és azt az összes pályázónak megküldi. A Törvény 102. (5) bekezdésének értelmében a Testület a pályázó díjajánlatát ismerteti az eredeti igénylõvel. Amennyiben az eredeti igénylõ a törvényes feltételeknek megfelel és a pályázaton felajánlott legmagasabb összegû mûsorszolgáltatási díj megfizetését a Testület által meghatározott idõn belül és módon vállalja, a Testület vele köti meg a mûsorszolgáltatási szerzõdést. Amennyiben a Testület a 102. (5) bekezdés alapján nem tud szerzõdést kötni, a pályázati ajánlatok értékelését az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdés szerint végzi el. A pályázati ajánlat értékelése az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdése szerint történik. 5.3.1. Amennyiben az alakilag érvényes pályázati ajánlat vagy annak egyes elemei oly mértékben hiányosak, hogy az gátolja a pályázati ajánlatok összehasonlíthatóságát, illetve elbírálhatóságát, a Testület a pályázó ajánlatát kizárja. Ilyen kizárásra csak akkor kerülhet sor, ha a Testület azt megelõzõen a pályázót az adott témakörben hiánypótlásra vagy a pályázati ajánlat értelmezésével kapcsolatban felvilágosításra szólította fel. 5.3.2. A pályázati ajánlat értékelése az alábbi módon történik: 5.3.2.1. Mûsorszolgáltatási díj: maximum 30 pont A legmagasabb egy mûsorórára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlat 30 pontot ér. A többi mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az adott órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlatot el kell osztani a legmagasabb órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 30-cal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszáma. Nem nyereségérdekelt, illetve közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlat esetén, a többi mûsorszolgáltatási díjajánlatra adott pontszámok átlagolásával kiszámított pontszámot kell az értékelés során a többi ponthoz hozzáadni. Amennyiben négy vagy több kereskedelmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat érkezik, a legkisebb és a legnagyobb pontértéket figyelembe nem véve a többi pontszámból egyszerû számtani átlagot kell képezni. Amennyiben négynél kevesebb kereskedelmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlat érkezik, a pontokból egyszerû számtani átlag képzésével kapható meg a közmûsor-szolgáltató pályázó ide vonatkozó pontszáma. 5.3.2.2. A vállalt heti mûsoridõ: maximum 20 pont Pályázati ajánlat tehetõ bármilyen mértékû napi mûsoridõre. A legtöbbet vállalt heti mûsoridõ-ajánlat 20 pontot ér. A többi ajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az ajánlatot el kell osztani a legmagasabb ajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 20-szal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott vállalt heti mûsoridõ-ajánlat pontszáma. 5.3.2.3. Mûsorterv: maximum: 25 pont A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, segítõ mûsorszámok aránya az éjszakai órák (0.00 6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben (ebbe a kategóriába tartozó rádiós mûsorszámoknál a zene arány nem haladhatja meg a 70 százalékot az adott, vállalt mûsorszám tekintetében): a) a mûsoridõ legalább 30,00 százaléka felett: 20 pont 20,01 30,00 százaléka: 10 pont 20,00 százalék vagy alatta: 0 pont A közszolgálati mûsorszám ismétlése beleszámít a közszolgálati mûsorszám arányának és mértékének számításába. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszám közszolgálati mûsorszámnak minõsül. b) A pályázó mûsorterve: maximum 5 pont 5.3.2.4. Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalat: maximum 2 pont Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalatnak számít, ha a pályázó vagy a pályázóban részesedéssel rendelkezõ, mûsorszolgáltatói illetve mûsorkészítõi tapasztalattal rendelkezik. 5.3.2.5. Üzleti-pénzügyi terv: maximum 2 pont 5.3.2.6. Egyéb, a Törvény 96. (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok: maximum 2 (1+1) pont, azzal, hogy a 2 pontból 1 pontot automatikusan kap az a pályázó, aki RDS névazonosító szolgáltatást vállal a pályázati ajánlatában.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 319 5.3.3. A Testület a legmagasabb pontszámot elérõ pályázót nyilvánítja nyertesnek. 5.4. Felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy a Törvény 102. (6) bekezdése értelmében az eredeti igénylõ a pályázat nyertesétõl az adatszolgáltatással és tervezéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek megtérítésére tarthat igényt. Az eredeti igénylõ a Testület felé megtérítési igénnyel nem léphet fel. VI. FEJEZET: EGYEBEK 6.1. A pályázati ajánlat benyújtása A pályázati ajánlatot kizárólag személyesen, a pályázati felhívás megjelenését követõ 30. napon, 10 óra és 15 óra között lehet benyújtani a Testület címén (Budapest VIII. kerület, Reviczky u. 5.). A benyújtási határidõ a benyújtás napján délután 15 órakor jár le. A pályázati ajánlatot egy eredeti és hét másolati példányban kell benyújtani, pályázati ajánlatonként külön, feladó, cégnév vagy szimbólum, vagy más megjelölés nélküli zárt csomagolásban kell benyújtani. A pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban a fent felsoroltakon túl a teljes pályázati ajánlat elektronikus formában történõ elhelyezése is szükséges. Minden egyes pályázati ajánlat csomagon fel kell tüntetni a vonatkozó mûsorszolgáltatási jogosultság megjelölését (...Jogosultság ), illetve az ajánlat eredeti példányát Eredeti megjelöléssel kell ellátni. Ha a példányok között eltérés adódik, az eredeti példány tartalma az irányadó az érvényesség vizsgálata, valamint az ajánlatok értékelése és elbírálása során. 6.2. A pályázati ajánlat érvényessége A pályázati ajánlatok értékelése során a Testület elõször azok érvényességét vizsgálja. 6.2.1. Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat az ÁPF 60.1. pontjában meghatározott esetekben, azaz, ha az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve meghosszabbított határidõ után, vagy nem a megjelölt helyen és nem az elõírt csomagolásban nyújtották be, amely alól kivétel, ha a pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban nem került elhelyezésre az elektronikus formájú pályázati ajánlat, a pályázó a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást nem csatolta az ajánlatához, ha a pályázó a pályázati felhívásban megjelölt kötelezõ erejû nyilatkozatokat nem csatolta be. 6.2.2. Az alakilag érvénytelen vagy a 2.1.1. pontba ütközõ pályázó által benyújtott pályázati ajánlatokat a Testület visszautasítja. Ezekben az esetekben hiánypótlásnak helye nincs. 6.2.3. A Testület visszautasítottnak tekinti az alábbi pályázati ajánlatokat: az alakilag érvénytelen, a 2.1.1. pontba ütközõ, az 5.3.1. pont alapján kizárt, az alakilag érvényes és a 2.1.1. pontba nem ütközõ, illetõleg az 5.3.1. pont szerint kizártnak nem minõsülõ, azonban mûsorszolgáltatási jogosultságot nem szerzett pályázó ajánlatát, az adott pályázóra vonatkozó ajánlati kötöttség leteltét követõ 10. napon, a 8.8. pont, a 9.8. pont alapján érvénytelen. 6.3. A pályázati ajánlat nyelve A pályázati ajánlat nyelve magyar. A pályázati ajánlat részét képezõ minden olyan dokumentum vonatkozásában, amelynek az eredeti nyelve nem magyar, a pályázó az eredeti dokumentumon kívül köteles benyújtani annak hitelesített fordítását is. Az írásbeliség és nyelv vonatkozásában az ÁPF 13. pontja is alkalmazandó. 6.4. Hiánypótlás A Testület írásban hiánypótlásra szólítja fel azt a pályázót, amelynek alakilag érvényes pályázati ajánlata nem felel meg maradéktalanul a pályázati felhívás valamennyi feltételének, egyidejûleg megjelölve a hiánypótlás szempontjait és módjait. Valamely hiánypótlás keretében benyújtandó dokumentumnak a pályázati ajánlat eredeti benyújtási határideje napján fennálló adatokra, tényekre, körülményekre, vállalásokra, stb. kell vonatkoznia. A pályázó a hiánypótlással érintett valamennyi dokumentumot az értesítés kézhezvételének napjától számított 15 napon belül tartozik benyújtani. A határidõ jogvesztõ, elmulasztása esetén a Testület a pályázati ajánlatot visszautasítja. Nincs helye hiánypótlásnak az 5.3.2. és a 6.2.1. pont alá tartozó adatok tekintetében.

320 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 6.5. A mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése 6.5.1. A Testület a pályázót nyertessé való nyilvánításáról a döntés dátumát követõ két (2) munkanapon belül értesíti. 6.5.2. A Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontját a döntésrõl való értesítéssel egyidejûleg közli a nyertes pályázóval úgy, hogy a döntéstõl számított legkésõbb negyvenöt (45) napon belül meg kell kötni a szerzõdést. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat nyertessége esetén a hálózatos mûsorszolgáltató mûsorszolgáltatási szerzõdését a Testület a döntéstõl számított negyvenöt (45) napon belül módosítja. 6.5.3. Ha a Testület a nyertessé nyilvánított pályázónál bekövetkezett változások miatt nem kötheti meg a mûsorszolgáltatási szerzõdést, vagy a nyertes a meghatározott határidõig a pályázónak felróható okból nem köt szerzõdést, illetve az éves mûsorszolgáltatási díj esedékes része határidõben nem került jóváírásra, a Testület az ÁPF 37., 74. és 76. pontja alapján jogosult a mûsorszolgáltatási szerzõdést a nyertes pályázó helyett a második helyezettel megkötni. 6.6. Értesítések A Testület tartozik valamennyi pályázót írásban értesíteni arról, ha az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nyertest hirdetett. A Testület a pályázat második helyezettjét a döntéstõl számított nyolc (8), a többi pályázót harminc (30) napon belül értesíti a döntésérõl. Az alakilag érvénytelen pályázati ajánlat benyújtóját a Testület, indokolással ellátva az errõl szóló döntés meghozatalát követõ nyolc napon belül értesíti arról, hogy ajánlata érvénytelen és az eljárás további szakaszában nem vehet részt. Amennyiben a Testület az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nem tud eredményt hirdetni, errõl 30 napon belül értesíti a pályázókat. 6.7. Határidõk, kézbesítés Amennyiben a pályázati felhívás szerinti valamely határidõ utolsó napja vagy határnap munkaszüneti vagy ünnepnapra esik, úgy a határidõ utolsó napja vagy a határnap az ilyen napot követõ elsõ munkanap. A döntés napja az a nap, amikor a Testület a döntéssel érintett tárgyban határozatot hoz. Az értesítés napja az a nap, amikor a címzetthez az értesítést igazolható módon személyesen vagy ajánlott vagy tértivevényes levélben kézbesítik vagy faxon megküldik. (A Testület döntésérõl értesítõ fax abban az esetben minõsül megküldöttnek, ha azt levélben is megismétlik. Ez a rendelkezés az értesítés napjának számítását nem érinti.) 6.8. Felelõsség kizárása A mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzése sem eredményezi vagy garantálja a mûsorszóráshoz, a mûsorelosztáshoz vagy más módon történõ mûsorterjesztéshez jogszabályi elõírás alapján és/vagy egyébként szükséges hatósági és/vagy egyéb engedélyek meglétét vagy megadását. Az ilyen engedélyeket és mûsorszétosztáshoz, mûsorszóráshoz, vagy más módon megvalósuló mûsorterjesztéshez kapcsolódó vagy ahhoz szükséges technikai, pénzügyi, jogi és egyéb információkat a pályázó saját hatáskörében, költségére illetve felelõsségére szerzi be. A valamely mûsorszolgáltatáshoz szükséges bármely hatósági és/vagy egyéb engedély beszerzése, megkapása, az azzal kapcsolatos eljárás illetve valamennyi eljáró személy, szerv (szervezet) vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül, minden felelõsséget kizár. Az ÁPF 84. pontja alapján felhívjuk valamennyi pályázni kívánó figyelmét, hogy a pályázati felhívásban közölt információk nem jelentik a pályázaton való indulásra vonatkozó döntés meghozatalához vagy a pályázati ajánlat elkészítéséhez vagy a mûsorszolgáltatáshoz szükséges valamennyi adat, információ, engedélyezési eljárás, jogi elõírás, pénzügyi és technikai valamint piaci szempontok közlését vagy ismertetését. A pályázattal, illetve a pályázati ajánlattal kapcsolatban bármely információt a pályázó maga köteles beszerezni. A pályázó pályázati ajánlatát saját kockázatára és költségére készíti, teszi meg és nyújtja be, mindezek vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül minden felelõsséget kizár. 6.9. Irányadó jog A pályázati felhívásra, valamint a rendelkezései szerint készült dokumentumokra és a pályázatból eredõ vagy az azzal kapcsolatos jogviták esetén a magyar jog az irányadó azzal, hogy a pályázati felhívásban, a pályázati ajánlatban, valamint a Törvényben nem szereplõ feltételek elbírálásakor a Ptk. szabályai alkalmazandók. VII. FEJEZET: DOKUMENTUMOK, MELLÉKLETEK, NYILATKOZATOK 7.1. A pályázó köteles megadni a 3 4. és 7 9. számú mellékletek szerinti adatokat a mellékletek szerinti szerkezetben. 7.2. A pályázó köteles csatolni az 5 6. sz. mellékletekben meghatározott dokumentumokat. 7.3. A pályázó köteles benyújtani a 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetve cégkivonatát (cégjegyzékbe be nem jegyzett cég esetén a cégmásolat helyett a pályázónak az illetékes cégbíróság érkeztetõ bélyegzõjével ellátott bejegyzésre irányuló kérelme /nyomtatvány nyújtandó be).

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 321 7.4. A pályázó köteles csatolni társasági szerzõdését, illetve alapító okiratát az esetleges módosításokkal együtt, és aláírási címpéldányát. 7.5. A pályázó köteles az 5.3.2.4. pont szerinti mûsorszolgáltatási tapasztalat elbírálásához minden, általa az elbírálás segítéséhez szükségesnek tartott dokumentumot és nyilatkozatot csatolni. 7.6. Kötelezõ nyilatkozatok az alábbiak: 7.6.1. a 3. sz. melléklet 1 4. pontjai, 7.6.2. a 4.2.1.4. szerinti adatok, 7.6.3. mûsorszolgáltatási díjajánlat, 7.6.4. a 7.7. szerinti nyilatkozat, 7.6.5. a 7. számú melléklet, 7.6.6. a 8. számú melléklet, 7.6.7. a 6.számú melléklet 3.j. pontja (vételkörzet-bõvítés esetén), 7.6.8. a 6. számú melléklet 3. k) pontja hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén. Az ÁPF 60.1. pontja értelmében a kötelezõ nyilatkozatok benyújtásának elmulasztása hiánypótlási felhívás nélkül a pályázat alaki érvénytelenségét és visszautasítását eredményezi. 7.7. A konzorcium pályázó köteles benyújtani a) a konzorciumi megállapodását, b) társasági szerzõdés tervezetét, azzal, hogy a konzorciumi megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a pályázaton való nyertességük esetén a konzorcium tagjai változatlan formában aláírják a társasági szerzõdést. 7.8. A pályázó köteles nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy nyertessége esetén az ÁPF 82. pontjának megfelelõ óvadékot vagy bankgaranciát kíván nyújtani a szerzõdés betartásának biztosítására. 7.9. A pályázó köteles csatolni pályázati ajánlatához a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást. 7.10. A pályázó köteles nyilatkozni arról, hogy amennyiben nem vételkörzet-bõvítésre, vagy hálózatba kapcsolódásra pályázott, nyertessége esetén a jogosultság megszerzésétõl számított két éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását, vagy pályázat nélküli vételkörzet-bõvítését. 7.11. A dokumentumok formája A pályázat az 1 11 sz. mellékletekben szereplõ adatokat az ott megjelölt szerkezetben tartalmazza. Valamely okirat, szerzõdés vagy egyéb irat formájában benyújtandó dokumentum eredetiben vagy hiteles másolatban nyújtandó be. A pályázónak a nyilatkozatot vagy egyéb dokumentumot a cégjegyzése szabályai szerint aláírva kell benyújtania. 7.12. A dokumentumok módosulása Ha a pályázó pályázati ajánlatában szereplõ, a pályázat elbírálása szempontjából jelentõs adatok az ajánlat benyújtását követõen módosulnak, a pályázó köteles a változásokról a Testületet haladéktalanul értesíteni. Tartozik továbbá a tájékoztatással egyidejûleg a módosulás tárgyára vonatkozó pályázati felhívás szerinti dokumentumokat is az eredetivel megegyezõ formában benyújtani. VIII. FEJEZET: A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉSÉNEK KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEIRÕL 8.1. Az ORTT 766/2004. (VI. 15.) számú határozatával elfogadott, a földfelszíni mûsorszóró rendszer révén végzett mûsorszolgáltatás vételkörzet-bõvítésének fogalmáról és az ahhoz kapcsolódó eljárásról szóló állásfoglalást (lásd: egységes szerkezetben a pályázati felhívás 9. számú mellékletében) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 8.2. A pályázó akkor nyújthat be érvényesen vételkörzet-bõvítésre irányuló ajánlatot, amennyiben 1. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt sztereo vételkörzetek szomszédosak egymással, és az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól, valamint 2. az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel, és 3. a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a kérdéses, és jelen pályázati felhívás 9. számú mellékletét képezõ állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint 4. nyertessége esetén a szükséges, jelen pályázati felhívás 2/A. mellékleteként szereplõ szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 8.3. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti

322 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsorszolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és a kötbér számítási alapját. 8.4. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglalás által megkívánt nyilatkozatokat, megjelöléseket és dokumentumokat. 8.5. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglaláson kívül, a pályázati felhívás minden olyan pontjának meg kell felelnie, amely jellegébõl következõen a vételkörzet-bõvítéssel pályázó ajánlatnak tartalmaznia kell. 8.6. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. 8.7. Érvényes pályázati ajánlatot csak az nyújthat be, akinek az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti sztereo vételkörzete szomszédos az általa megpályázott vételkörzettel. Jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében szereplõ egyes mûsorszolgáltatási jogosultságok tekintetében szomszédosnak tekintendõ sztereo vételkörzeteket az 1. számú melléklete tartalmazza. 8.8. Amennyiben a pályázati ajánlat vételkörzet-bõvítésre irányul és a Testület döntése szerint a vételkörzet-bõvítés feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja. 8.9. A pályázó a vételkörzet-bõvítésre irányuló mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatban a jelen fejezetben illetve a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt állásfoglalásban megjelölt valamennyi dokumentumot, kötelezõ erejû nyilatkozatot különálló mellékletként köteles csatolni. IX. FEJEZET: A HÁLÓZATBA KAPCSOLÓDÓ MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGRA IRÁNYULÓ PÁLYÁZATRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 9.1. Jelen pályázati felhívás lehetõvé teszi, hogy a pályázó olyan mûsorstruktúrával is benyújthasson pályázatot, amelyben saját mûsorszolgáltatása mellett hálózatos mûsorszolgáltatás formájában más mûsorszolgáltatás is helyet kap. Hálózatos mûsorszolgáltatóként csak olyan a pályázóval azonos típusú (rádió/televízió) mûsorszolgáltató jelölhetõ meg, amelynek nem áll fenn tartozása az ORTT felé, s a Testület nem alkalmazott vele szemben a mûsorszolgáltatási szerzõdés, vagy az Rttv.112. (1) b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetést. 9.2. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell: a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 9.3. A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a saját és a hálózatos mûsoridõ sugárzásának idejét, valamint idõtartamát. 9.4. A pályázati ajánlatban a leendõ hálózatos mûsorszolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a hálózatba kapcsolódás következtében az Rttv. tulajdoni szabályait, így különösen az Rttv. VIII. fejezetében foglaltakat nem sérti. 9.5. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatóként, vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként nyújtja be a pályázati ajánlatát, a közmûsorszolgáltatókra, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó feltételeknek saját mûsorideje tekintetében önmagában is meg kell felelnie. 9.6. A pályázó nem nyújthat be érvényesen hálózatba kapcsolódásra irányuló ajánlatot, amennyiben a hálózatos mûsorszolgáltató vételkörzete és a megszerezni kívánt mûsorszolgáltatási jogosultság vételkörzete legalább 20%-ban fedi egymás. 9.7. Amennyiben a pályázati ajánlat hálózatba kapcsolódásra irányul és a Testület döntése szerint az értékelés során a hálózatba kapcsolódás feltételeinek nem felel meg, a pályázati ajánlat érvénytelen és a Testület azt visszautasítja.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 323 1. számú melléklet A pályázati felhívás tárgya Sorszám Névleges telephely Típus Frekvencia Várható vételkörzet1 Meghirdetett mûsoridõ Minimális mûsorszolgáltatási díj 1. Dabas R, helyi 97,5 MHz 15 000 fõ napi 24 óra 320 000 Ft + 20% áfa A Dabas 97,5 MHz vonatkozásában szomszédos vételkörzet: Budapest 95,8 MHz, Budapest 89,5 MHz + Siófok 92,6 MHz + Fonyód 101,3 MHz, Budapest 98,6 MHz, Budapest 103,9 MHz, Budapest 96,4 MHz, Budapest 95,3 MHz + Esztergom 98,1 MHz, Budapest 102,1 MHz, Budapest 88,1 MHz, Dunaújváros 102,9 MHz, Dunaújváros 93,1 MHz, Érd 101,3 MHz, Gyömrõ 97,2 MHz, Cegléd 92,5 MHz. 2. számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS TERVEZET A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdés (a továbbiakban a Szerzõdés ) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a Testület ), és másrészrõl a [...] 2 (a továbbiakban a Mûsorszolgáltató ) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel: (A) A felek megállapítják, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a Törvény ) rendelkezései értelmében a Testület feladatai közé tartozik a mûsorszolgáltatási jogosultság pályáztatása, mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése és a mûsorszolgáltatási szerzõdéssel összefüggõ feladatok ellátása. (B) A felek megállapítják, hogy a Törvény 102. (5) bekezdése értelmében a Testület 2007. [...]-án 3 a Kulturális Közlöny [...] 4 számában megjelent Pályázati Felhívással (a Pályázati Felhívás ) pályázatot hirdetett[ Pályázati Felhívás 1. számú melléklete.. pontja szerinti, helyi rádió Mûsorszolgáltatási Jogosultságra a... MHz frekvencián, a várható sztereo vételkörzetre vonatkoztatott alábbi adattal: várható vételkörzet fõ]. A Mûsorszolgáltató 5 a megjelölt mûsorszolgáltatásra vonatkozó Pályázati Felhívásra 2007. [...]-án 6 Pályázati Ajánlatot nyújtott be a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére (a Pályázati Ajánlat ). A fentiekre tekintettel a felek az alábbiakban állapodnak meg: I. A MÛSORSZOLGÁLTATÓ NYILATKOZATAI 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásnak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen szerzõdés aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. 1.2. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltatási Jogosultság elbírálásától jelen Szerzõdés aláírásáig terjedõ idõszakban bekövetkezett változás miatt az 1.1. szakasz szerinti nyilatkozatainak tartalmában változás 1 A megvalósított vételkörzet tekintetében a jelen pályázati felhívásban megadott várható vételkörzethez képest +/ 20%-os eltérés lehetséges. 2 A Pályázó neve és címe kitöltendõ. 3 A Pályázati felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. 4 A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 5 Konzorcium pályázó esetén e tényre értelemszerûen utalni kell. 6 A Pályázati Ajánlat benyújtásának dátuma kitöltendõ.

324 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám következett be, úgy azt a Testületnek idõközben, írásban bejelentette. Az elbírálás szempontjából releváns körülmények tekintetében a szerzõdés megkötéséig változás nem történhet. II. A SZERZÕDÉS TÁRGYA 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlatában foglaltakra valamint a jelen Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, Mûsorszolgáltatót a jelen Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt helyi rádió mûsorszolgáltatás végzésére jogosítja fel a jelen Szerzõdés feltételei szerint (a Mûsorszolgáltatási Jogosultság ). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a jelen Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és (közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató esetén a következõ mondatrész kimarad) a Testületnek a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint mûsorszolgáltatási díjat fizet. 2.2. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Jogosultság alapján a jelen Szerzõdés szerinti idõtartamban és adásidõben az adásidõ beosztás szerint, saját megkülönböztetõ azonosítási jelét használva, a jelen Szerzõdés 9.1. pontjának megfelelõ rádiómûsor szolgáltatására jogosult és köteles a mûsorszolgáltatás alapvetõ adatainak megfelelõen (a Mûsorszolgáltatás ). A Mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait a Pályázati Ajánlat tartalmazza (az Alapvetõ Adatok ). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság 2007. [...] 7 napján kezdõdik, és a jelen Szerzõdés feltételeitõl függõen hét (7) éves idõtartamra szól. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság eredeti 7 éves idõtartama alatt az analóg földfelszíni rendszerrõl a digitális földfelszíni rendszerre történõ átállás bekövetkezik, az esetleges jogszabályváltozásból adódó megváltozott jogszabályi kötelezettségeiknek a felek kölcsönösen együttmûködve eleget tesznek. 2.5. Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot, annak teljes idõtartama alatt személyesen gyakorolja és azt semmilyen módon, sem közvetlenül, sem közvetetten át nem ruházza, nem engedményezi, nem terheli meg, vagy egyébként el nem idegeníti. 2.6. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság az annak gyakorlásához egyébként szükséges engedélyeket nem tartalmazza, azokat nem helyettesíti vagy pótolja. Az ilyen engedélyeket a Mûsorszolgáltató saját hatáskörében, költségére, illetve felelõsségére köteles beszerezni, és azok megszerzéséért a Testület semmiféle felelõsséggel nem tartozik. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy ezen körülményre a Pályázati Felhívás a figyelmét felhívta, és Pályázati Ajánlatát ezen körülmény ismeretében és erre tekintettel tette meg. 2.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy mûsorszolgáltatási jogosultságának megkezdésétõl számított 2 éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását (Rttv. 108. ), vagy pályázat nélküli vételkörzet-bõvítését 8. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat nyertessége esetén a szerzõdés a következõ ponttal egészül ki: Hálózatba kapcsolódás 1. A ( ) mûsorszolgáltató 9 hálózatba kapcsolódik a (.) Mûsorszolgáltató 10 (. ) jogosultságával ugyanazon mûsorszám vagy mûsor egyidejû vagy csaknem egyidejû szolgáltatására. 2. A hálózatos mûsorszolgáltató a ( ), ( ) jogosultsága. A hálózatos mûsorszolgáltatásért a hálózatos mûsorszolgáltató tartozik felelõsséggel. 3. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató (..), (.) MHz jogosultsága. 4. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató saját mûsort a következõk szerint szolgáltat: 11 5. A ( ) hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató kijelenti, hogy megfelel a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény mûsorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseinek, különös tekintettel a 98. -ban foglalt feltételeknek. 6. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületet tájékoztatni, ha a hálózatos mûsorszolgáltatást megszünteti. Ezen kötelezettségének a megszûnés megtörténtét megelõzõ 30 napon belül kell eleget tennie. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentõ nyilatkozatát valamint az azt alátámasztó dokumentumokat arról, hogy a hálózatba kapcsolódás megszüntetésének bejelentésérõl a saját bejelentését megelõzõen a másik felet tájékoztatta. 7 A szerzõdés aláírását követõ nap kitöltendõ. 8 Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat esetén ez a pont értelemszerûen kimarad. 9 A pályázó neve kitöltendõ. 10 A pályázatban megjelölt hálózatos mûsorszolgáltató neve kitöltendõ. 11 A saját mûsoridõ sugárzásának idõtartama kitöltendõ.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 325 III. A MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG TARTALMA 3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a jogosultsága teljes idõtartama alatt a Törvény hatályos rendelkezéseit mindvégig megtartja. 3.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hét (7) éves idõtartama alatt, az Alapvetõ Adatok szerinti (a) adásidõben, az adásidõ-beosztás szerint, (b) mûsoridõben, (c) állandó megnevezést és szignált használva szolgáltat rádiómûsort. 3.3. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hét (7) éves idõtartama alatt, megszakítás nélkül, a rá irányadó jogszabályoknak megfelelõ cég-, illetve szervezeti formában végzi. 3.4. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, és helyt áll azért, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság idõtartama alatt sem õ, sem valamely [részvényese] [tagja] (a kuratórium tagja) (alapítója) 12 nem fogja sérteni a rá vonatkozó korlátozó rendelkezéseket. 3.5. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt helyi mûsorszolgáltatásként, a jelen Szerzõdésbeli mûsorszórási kapacitás maximális vételkörzete teljes kihasználásával végzi. 3.6. A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/ 20%-os eltérés lehetséges. 3.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást legkésõbb 2007. [...] hó [..] 13 napjáig jelen Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. 3.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás tartalmát a Törvény és a Szerzõdés keretei között és feltételei szerint önállóan határozza meg azzal, hogy azért a Törvény és a jelen Szerzõdés szerint felelõsséggel tartozik. 3.9. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az általa alkalmazott mûszaki berendezések a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt alkalmasak a Mûsorszolgáltatás magas színvonalú szolgáltatására. A Mûsorszolgáltató továbbá vállalja, hogy a Pályázati Ajánlatában benyújtott dokumentumok szerint vállaltakkal megegyezõ vagy annál magasabb színvonalú mûszaki berendezésekkel biztosítja, s e berendezések célszerû és üzembiztos üzemeltetését megfelelõ kezelõszemélyzet látja el. 3.10. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Törvény 21. (3) bekezdése alapján értéknövelõ szolgáltatásra harmadik személlyel csak úgy köt szerzõdést, ha a szerzõdésben ezen harmadik személy kifejezetten tudomásul veszi, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszûnésével az értéknövelõ szolgáltatási jog is megszûnik, és ezzel kapcsolatban a harmadik személy a Testülettel szemben semmiféle igényt nem támaszt. IV. A MÛSORSZOLGÁLTATÁS ALAPVETÕ JELLEGZETESSÉGEI 4.1. A mûsorfolyamot meghatározó tematika: Gyakran elõforduló mûsorszám kategória: Sajátos arculat: 4.2. A mûsorszámok heti százalékos aránya 1. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya Mûsorszámok 1. Közszolgálati mûsorszámok 2. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya 3. Magyarországi gyártású mûsorszámok 4. Saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. 42. pont) A pályázó által vállalt heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként A pályázó által vállalt napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként 12 A nem kívánt szövegrész törlendõ. 13 A mûsorszolgáltatási jogosultság elsõ napjának dátumától számított 180. nap dátuma kitöltendõ.

326 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 2. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya az éjszakai órák (00.00 06.00) nélkül Mûsorszámok 1. Közszolgálati mûsorszámok 2. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00 6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00 6.00 óráig) nélküli napi minimális mûsoridõben 3. Mûsorterv egyes egységeinek heti/napi százalékos aránya Szöveg aránya Ismétlések* Mûsorterv egységek Heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként Napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként (*Az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.) 4. A közszolgálati mûsorszámok heti/napi százalékos aránya Mûsorszám kategóriák 1. Hírmûsorok 2. Aktuális információk 3. Mûvészeti mûsorok 4. Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok 5. Oktató mûsorok 6. Vallási mûsorok 7. Gyermek- és ifjúsági mûsorok 8. Mindennapi életvitelt segítõ mûsorok 9. Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok 10. Környezet- és természetvédelmet segítõ mûsorok 11. Közlekedési információk 12. Kisebbségi mûsorok 13. Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok 14. Zenei mûsorok (csak ha közszolgálatinak minõsül) 15. Egyéb közszolgálat 4.3. A mûsorszolgáltatás központi elemei 14 : Reggeli mûsorsáv: Délelõtti mûsorsáv: Délutáni mûsorsáv: Esti mûsorsáv: Éjszakai mûsorsáv: Heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként Napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként 14 Hálózatba kapcsolódás esetén a saját mûsoridõ tekintetében.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 327 4.4. Egyes mûsortípusok értelmezése: Hírmûsor: A Mûsorszolgáltató hírszerkesztõi által írott és elmondott programelem, mely alkalmanként tudósítást, helyszíni bejelentkezést tartalmaz, melyet a programosztály munkatársai készítenek. Ismétlés: Korábban a mûsorban elhangzott rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható, tehát számítógéprõl kerül közlésre. V. TÁJÉKOZTATÁS 5.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság gyakorlásáról, a Mûsorszolgáltatásról és az egyébként ezekkel összefüggõ kérdésekrõl a Testületnek a Törvény, a Testület állásfoglalásai és a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint tájékoztatást ad. 5.2. A Mûsorszolgáltató a jelen fejezet szerinti tájékoztatási vagy bejelentési kötelezettségét, kifejezetten ellenkezõ kikötés hiányában, ésszerû határidõn belül saját költségére köteles teljesíteni. 5.3. A Mûsorszolgáltató az Alapvetõ Adatokat, illetve a jelen szerzõdés IV. fejezetében foglaltakat képezõ csak a Testület hozzájárulásával módosíthatja. Az alapvetõ jellegzetességeken kívül esõ mûsorelemek megváltozása esetén a Mûsorszolgáltatót a Testület felé tájékoztatási kötelezettség terheli. 5.4. A Mûsorszolgáltató köteles az adataiban beállt változást a Testületnek bejelenteni, az erre vonatkozó valamennyi dokumentumot a Testületnek átadni, és egyben a Testületnek nyilatkozni, hogy a változás következtében a Mûsorszolgáltató a korlátozó rendelkezéseket nem sérti. A Mûsorszolgáltató a változás bejelentésekor köteles a Testületnek az Általános Pályázati feltételek (továbbiakban: ÁPF) 56.1. pontja szerinti adatokat megküldeni. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettségét a változás megtörténtének dátumától számított tíz (10) napon belül köteles teljesíteni. 5.4.1. A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók kötelesek a Testületnek elõzetesen, a Törvény 108. -ának megfelelõen bejelenteni. 5.5. A Testület jogosult a Szerzõdés teljesítését rendszeresen ellenõrizni és a Mûsorszolgáltató mûködését a helyszínen tagjai vagy megbízottjai által vizsgálni. A Testület az ellenõrzés módjáról, amennyiben ahhoz a Mûsorszolgáltató közremûködése szükséges, a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja. A Mûsorszolgáltató ezen szerzõdés aláírásával hozzájárul, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakemberei a helyszínen ellenõrzést végezzenek. A Mûsorszolgáltató az ellenõrzéshez és a helyszíni vizsgálathoz ezennel hozzájárul, és kötelezettséget vállal arra, hogy a Testület által megkívánt adatokat, információkat, dokumentumokat stb. szolgáltatja. 5.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal a Törvény 89. -a szerinti dokumentumok elkészítésére, megõrzésére, szolgáltatására és önellenõrzésre. 5.7. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni, ha Mûsorszolgáltatási Jogosultsággal, a Mûsorszolgáltatással vagy ezekkel egyébként összefüggõ kérdésekkel kapcsolatban közigazgatási, bírósági vagy választottbírósági eljárás indult ellene, és köteles ezen eljárások befejezõdésérõl a Testületet tájékoztatni. Amennyiben az ezen eljárásokat lezáró határozatok, egyezségek, stb. a Mûsorszolgáltatóra kötelezettséget rónak, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületet tájékoztatni a kötelezettségek teljesítésérõl. 5.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás megkezdésével egyidejûleg köteles a Testületnek megküldeni azt az eljárási szabályzatot (valamint módosításait), amely a hallgatók panaszainak a Mûsorszolgáltató részérõl való kezelését szabályozza. A Mûsorszolgáltató köteles a panaszokról és azok elintézési módjáról rendszeres nyilvántartást vezetni, és azt a Testületnek félévente megküldeni. 5.9. A Mûsorszolgáltató a Testület kérésére köteles a Testület elõtt megjelenni, és tevékenységérõl beszámolni. 5.10. A Mûsorszolgáltató köteles a Törvény 96. (1) bekezdés b) pontja szerinti személlyel kapcsolatos adatokat az azokban történt változást követõ tíz (10) napon belül a Testületnek nyilatkozatban bejelenteni. 5.11. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés 3.9. szakasza szerinti harmadik személlyel kötött szerzõdést, az annak létrejöttétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek megküldeni. 5.12. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületet haladéktalanul tájékoztatni arról, ha a mûsorszolgáltatás megkezdésére vonatkozó szerzõdéses kötelezettségének neki felróható okból elõreláthatólag nem tud eleget tenni. 5.13. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek minden év május 31-ig az elõzõ évi beszámolóját megküldeni.

328 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 5.14. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni a bankszámlaszámát, adószámát valamint annak megváltozását, a változást követõ 30 napon belül. VI. MÛSORSZOLGÁLTATÁSI DÍJ 6.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért hét (7) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege évi [...] plusz áfa (azaz [...]) 15 forint plusz áfa (a Díj ), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. 6.2. A Mûsorszolgáltató a 6.2.1. szakasz kivételével a Díjat negyedévente elõre, a negyedév elsõ hónapjának 15. napjáig esedékesen köteles megfizetni. A Testület a mûsorszolgáltatási díj megfizetését banki átutalás esetében akkor tekinti teljesítettnek, amikor a pénzösszeget az átutalás, illetve a beszedési megbízás jogosultjának bankszámláján jóváírták. A bankszámlára történõ készpénzbefizetés akkor teljesült, amikor a készpénzt az ORTT házipénztáránál vagy a postán befizetik. 6.2.1. Mûsorszolgáltató jelen szerzõdés megkötését követõ elsõ félévre esedékes díjat, azaz [...] (azaz [...]) 16 forintot plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, az 6.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdés aláírásával is elismeri és nyugtázza. 6.3. Az egyes részletek fizetendõ esedékes összegének kiszámítása az alábbiak szerint történik: 6.3.1. A Mûsorszolgáltatási Díj negyedéves részleteinek számítási alapja az adott (naptári) évre fizetendõ Díj. 6.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2006-ra a jelen szerzõdés 6.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett Éves Fogyasztói Árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót a 6.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 6.3.3. Szerzõdõ felek megállapodnak abban, hogy a 6.3.2. szakasz szerinti díjkorrekció minden elõzetes egyeztetés, vagy nyilatkozat nélkül, automatikusan elvégezendõ; s az ily módon képzett emelt Díjnak megfelelõ negyedéves Díjrészlet a KSH közleményének közzétételét követõ elsõ díjfizetéskor alkalmazandó. A KSH közlemény közzétételét követõ elsõ, emelt Díjrészlet megfizetése után a következõ év március 31-ig az emelt éves Díjnak megfelelõ összeget fizeti meg a Mûsorszolgáltató. 6.3.4. A Mûsorszolgáltatási Díj a 6.1. szakaszban meghatározott összegnél kevesebb nem lehet. 6.4. A Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét az Országos Rádió és Televízió Testület számlája alapján, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára köteles megfizetni. 6.5. A Díj esedékes részletének késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletének megfizetését követõen, utólag fizeti meg a késedelmi kamatot. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese. VII. SZERZÕDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK 7.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén beálló fizetési kötelezettsége biztosítására köteles a Testületnek bankgaranciát/óvadékot 17 nyújtani. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató minden további megkérdezése nélkül e biztosítéki összegbõl magát közvetlenül kielégítheti. 18 Óvadék esetén az alábbi 7.1.1. 7.1.6. pontok kerülnek a szerzõdésbe 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a tárgy évben érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [...] (azaz [...]) forint (az Óvadéki Összeg ), amelyet a Mûsorszol- 15 A Pályázati Ajánlatban megfizetni vállalt mûsorszolgáltatási díj összege kitöltendõ. 16 A díj 50%-a, a legközelebbi egész számra felfelé kerekítve kitöltendõ. 17 A Pályázati Ajánlatnak megfelelõen, óvadék, vagy bankgarancia szabályozása a 7.1.1. 7.1.6. pontokban, értelemszerûen kitöltendõ. 18 Bankgarancia esetén ez a szövegrész értelemszerûen kimarad.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 329 gáltató köteles az 6.4. szakaszban megjelölt számlára, a Szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A 7.1.1. pont rendelkezései a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázókra az alábbiak szerint vonatkoznak: A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a pályázati felhívásban meghirdetett minimális mûsorszolgáltatási díj összegének egynegyed (1/4-ed) része, azaz [...] (azaz [...]) forint (az Óvadéki Összeg ), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára a szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az óvadéki összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltató köteles biztosítani, hogy az óvadék a Mûsorszolgáltatás teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül a teljes Óvadéki Összeg erejéig a Testület rendelkezésére álljon. Erre tekintettel, amennyiben az Óvadéki Összegbõl a Testület a 7.1.3. szakasz feltételei szerint közvetlenül kielégíti magát, és errõl a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a 6.4. szakasz szerinti számlára (a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázatok esetében a rájuk vonatkozó 7.1.1. pont szerinti számlára) olyan összeget a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 3 napon belül megfizetni, hogy a Testületnek a teljes Óvadéki Összeg a rendelkezésére álljon. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettsége a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt folyamatosan fennáll azzal, hogy a Mûsorszolgáltató akkor is köteles az Óvadéki Összeget teljesen feltölteni, ha az esetbeli közvetlen kielégítés jogosságát egyébként vitatja. 7.1.3. A Testület az óvadékból akkor elégítheti ki magát közvetlenül, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül pl., ha a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik, stb. 7.1.4. Amennyiben a Szerzõdés lejártát megelõzõ legutolsó negyedév kezdetekor a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben fizetési kötelezettsége nem áll fenn, úgy a Testület az óvadéki összeg nála lévõ részét a Mûsorszolgáltató részére visszafizeti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató helyett az Óvadéki Összeg megfizetését harmadik személy is teljesítheti. 7.1.6. Az esedékes Óvadéki Összeg vagy annak részlete késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató az Óvadéki Összeg esedékes részletének megfizetését követõen, utólag fizeti meg a késedelmi kamatot. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori, az MNB által közzétett jegybanki alapkamat kétszerese. Bankgarancia nyújtása esetén az alábbi szöveg kerül a 7.1.1. 7.1.5. pontok helyébe (és a 7.1.6. pont kimarad): 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés megkötésétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek átadni a pályázati ajánlatában megjelölt pénzintézet által kiállított és az ÁPF 82. pontjának maradéktalanul megfelelõ bankgaranciára vonatkozó okmányokat. Ennek összege a tárgy évben érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..] (azaz [..]) forint (a Bankgarancia Összege ). A 7.1.1. pont rendelkezései a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázókra az alábbiak szerint vonatkoznak: A bankgarancia összege a pályázati felhívásban meghirdetett minimális mûsorszolgáltatási díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [...] (azaz [...]) forint ( a Bankgarancia Összege ), amelyre vonatkozóan a pályázati ajánlatában megjelölt pénzintézet által kiállított, és az ÁPF 82. pontjának maradéktalanul megfelelõ okmányokat a Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés megkötésétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek átadni. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni.

330 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy Mûsorszolgáltató köteles biztosítani azt, hogy a jogosultság teljes idõtartama alatt a fenti bankgarancia rendelkezésre álljon. 7.1.3. A Testület a bankgarancia alapján, az azt kiállító pénzintézettõl akkor követelhet teljesítést, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik, stb. 7.1.4. A bankgarancia beváltásáról a Testület a Mûsorszolgáltatót haladéktalanul értesíti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató a jogosultság teljes idõtartama alatt köteles gondoskodni arról, hogy a Testületnek a 7.1.3. pontban szabályozottak szerinti eljárását követõen a jelen szerzõdést biztosító új, az eredetileg nyújtottal azonos összegû bankgarancia a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 5 napon belül rendelkezésre álljon. 7.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy ha a Szerzõdést olyan okból, amelyért felelõs, nem teljesíti, vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbért meghaladó kárát a kötbér megfizetése esetén is érvényesítheti, illetve a kötbér mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben a Szerzõdés szerinti egyéb szankciókat alkalmazhatja. 7.2.1. A Mûsorszolgáltató különösen az alábbi esetekben tartozik a Testületnek kötbért fizetni. 7.2.2. A Törvény 90. (5) bekezdése értelmében a kötbér alapja a kötbérkövetelés keletkezésének évében érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj áfa nélküli összege, amely 2006. évben a jelen Szerzõdés 6.1. pontja szerinti Díj áfa nélküli összegét jelenti, kivéve, ha a szerzõdést a közmûsor-, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató szegte meg. Ez utóbbi esetben a kötbér alapja jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében szereplõ minimális mûsorszolgáltatási díj áfa nélküli összege. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.2.3. A Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén fizetendõ kötbér mértéke az elsõ alkalommal nem haladhatja meg a kötbér alapjának húsz (20), második alkalommal pedig harminc (30) százalékát. A Törvény 90. (5) bekezdése értelmében a kötbér mértéke egyébként esetenként nem haladhatja meg a kötbér alapjának ötven (50) százalékát. 7.2.4. Amennyiben a Testület felhívását követõ tizenöt (15) napon belül a Mûsorszolgáltató a felhívás szerinti kötbért a Testületnek nem fizeti meg, a Testület saját választása szerint jogosult a kötbér mértéke erejéig magát az óvadékból közvetlenül kielégíteni, (a következõ tagmondat a közmûsor- és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik) vagy a neki már megfizetett Díj terhére a kötbér mértékének megfelelõ összeget a kötbérre elszámolni. 7.2.5. Amennyiben a Testület az elõzõ szakasz szerint a kötbér mértékének megfelelõ összeget a Díj terhére számol el, úgy ezen összeg a Mûsorszolgáltató által a Testületnek már megfizetett Díj összegét csökkenti. A Testület értesítésétõl számított tizenöt napon belül a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a vonatkozó összeget Díj hátralékként megfizetni. Az ilyen Díj hátralék megfizetésére a Szerzõdés V. fejezetének a rendelkezései értelemszerûen irányadóak. A 7.2.5. pont rendelkezései a közmûsor-és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik. 7.3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezi magát arra, hogy a Törvényben, vagy a jelen Szerzõdésben szabályozott esetekben a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbér követelése mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben egyéb szankciókat is jogosult alkalmazni. Az ugyanazon rendelkezés többszöri vagy folytatólagos megszegése esetén a kötbér többször is kiszabható. A 7.3.6. pont szerinti esetben többszöri megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdésszegõ magatartást megállapító, kötbért érvényesítõ testületi határozatot követõen ugyanazt a magatartást ismételten elköveti. Folytatólagos megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató az adott szerzõdéses elem tekintetében folyamatosan nem teljesíti kötelezettségvállalását. Ebben az esetben a folytatólagosság akkor is megállapítható, ha a Mûsorszolgáltató a vállalást a vállalási idõszakra vetítve 50%-nál kisebb arányban teljesíti.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 331 A kötbér kiszabására egyébként a 7.2. szakasz különösen a 7.2.3. szakasznak a kötbér legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezései alkalmazandók. 7.3.2. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasszal összhangban és határidõn belül nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû meghiúsulási kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.3. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.3. szakaszát megszegi vagy 3.4. szakasza megszegésével a Korlátozó Rendelkezéseket sérti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltatót írásban felhívja, hogy a szerzõdésszegést harminc (30) napon belül szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának a határidõn belül nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.4. Ha a Testület hitelt érdemlõen tudomást szerez arról, hogy a Mûsorszolgáltató a pályázati eljárás során tett nyilatkozatai a Szerzõdés megkötésekor a valóságnak nem feleltek meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles az egyes nyilatkozatok megszegéséért a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.5. Ha a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés megszegésével, a Mûsorszolgáltatást nem a Pályázati Ajánlata szerint megadott óraszámban és megszakítás nélkül végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.6. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdésnek a mûsortervre, mûszaki elõírásokra, illetve a tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseit megszegi, és a Mûsorszolgáltatást nem ezeknek megfelelõen végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület, írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót arra, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. Folytatólagos szerzõdésszegés esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának tíz (10) százaléka, ugyanazon szerzõdésszegés többszöri folytatólagos megszegése esetén a kötbér alapjának tizenöt (15) százaléka. Kötbér kiszabására e pont szerinti esetekben a szerzõdésszegéstõl számított hat hónapon belül van lehetõség. 7.3.7. Amennyiben a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi és jogosulatlanul kapcsolódik hálózatba és szolgáltat mûsort, a Testület felszólítja 15 napos határidõ tûzésével a jogosulatlan hálózatba kapcsolódás megszüntetésére. A határidõ eredménytelen elteltét követõen kötbért köteles a Testületnek fizetni. 7.4.1. Amennyiben a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben egy idõben több jogcímen áll fenn fizetési kötelezettsége, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató által fizetett összegeket, a fizetés megjelölt jogcímének figyelmen kívül hagyásával, jogosult más jogcímen és/vagy sorrendben is elszámolni. VIII. A SZERZÕDÉSSZEGÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI 8.1. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés 3.7. szakasza szerinti határidõ leteltéig és az ugyanezen szakaszban leírt módon a Mûsorszolgáltatást neki felróható okból nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltatási Jogosultsága megszûnik. 8.2. A Szerzõdés megszegése esetén a Testület a Törvényben és a Polgári Törvénykönyvben, valamint az ÁPF-ben megfogalmazott jogkövetkezményeket alkalmazza, így különösen: felhívja a Mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a Mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, meghatározott idõre, de legfeljebb harminc napra felfüggesztheti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, bírságot szab ki, azonnali hatállyal felmondja a szerzõdést, kizárhatja a Mûsorszolgáltatási Alapból való támogatást.

332 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 8.3. A Testület az ÁPF 78. pontjában szabályozott esetekben, vagy módon, vagy idõtartamban a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását felfüggesztheti. A Testület e jogát a Mûsorszolgáltatóhoz intézett határozatával gyakorolhatja, melyben naptári nap, óra és perc szerint megjelöli a felfüggesztés kezdõ idõpontját. 8.4. A felek megállapodnak abban, hogy a Testület a Szerzõdést a 8.4.1. 8.4.2. szakaszok szerinti esetekben jogosult írásban felmondani: 8.4.1. A Testület jogosult a Szerzõdést azonnali hatállyal felmondani, ha 8.4.1.1. a Szerzõdést nem lehetett volna megkötni és a jogsértõ állapot még fennáll; vagy 8.4.1.2. a Szerzõdés a Törvény VIII. fejezetében foglaltakat sérti, és a Mûsorszolgáltató a jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában foglaltak szerint 180 napon belül nem orvosolta; vagy 8.4.1.3. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasz szerint nem kezdi meg; vagy 8.4.1.4. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 2.4. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot nem személyesen gyakorolja, átruházza, engedményezi, megterheli vagy egyébként más módon elidegeníti; vagy 8.4.1.5. a Mûsorszolgáltató a rá vonatkozó korlátozó rendelkezések feltételeit megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására hatvan (60) napon belül nem orvosolja; vagy 8.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint tizennégy (14) napig szünetelteti vagy nem a hivatkozott szakasz feltételei szerint végzi; vagy 8.4.1.7. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.1. szakaszát megszegi, és a teljes Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg; vagy 8.4.1.8. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.2. szakaszát megszegi, és az Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül az Óvadéki Összeg teljes mértéke erejéig a Testületnek nem fizeti meg (tölti fel); vagy 8.4.1.9. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés III. fejezetében foglaltakat súlyosan vagy ismételten, vagy folyamatosan a Testület felhívása ellenére megszegi; vagy 8.4.1.10. a Mûsorszolgáltató a megszûnésérõl határoz, vagy ha a Mûsorszolgáltatót jogerõs közigazgatási vagy bírósági jogerõs végzés vagy határozat mûsorszolgáltatói tevékenysége vagy mûködése felfüggesztésére kötelezi (kivéve a Testület ilyen határozatát), vagy ha ellene csõd- vagy felszámolási eljárás indult; vagy 8.4.1.11. ha a Mûsorszolgáltatót a jelen szerzõdés megkötésétõl számítva második alkalommal kellene a Törvény 112. (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetésben részesíteni; vagy 8.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30) napon belül nem orvosolja; vagy 8.4.1.13. a Mûsorszolgáltató nem rendelkezik a mûsor sugárzásához szükséges, érvényes rádióengedéllyel. 8.4.2. A Testület a Szerzõdést tizenöt (15) napos határidõvel felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést megszegi, és a Díj esedékes összegét az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg. [Törvény 90. (3) bekezdés] 8.4.3. A Testület a Szerzõdést a Mûsorszolgáltató súlyos szerzõdésszegésére hivatkozva azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Díjat határidõben nem fizeti meg a Testület részére, és a késedelme meghaladja a kilencven (90) napot. 8.4.4. A Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása esetén a felmondásnak a Mûsorszolgáltató részére való kézbesítése napját, illetve a felmondási határidõ utolsó napját követõ elsõ napon megszûnik. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés megszûnésének napján köteles a Mûsorszolgáltatással felhagyni, és kezdeményezni a rádióengedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés aláírásával kifejezetten felhatalmazza a Testületet, hogy a jelen Szerzõdésnek a Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása folyományaképpen való megszûnésérõl tájékoztassa a rádióengedélyt kiadó hatóságot és kezdeményezze az ilyen hatósági engedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató egyben lemond arról a jogáról, hogy a rádióengedélyt visszavonó határozatban foglaltakat vitassa. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a jelen Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondásának a Mûsorszolgáltató általi esetleges megtámadása nem érinti az ilyen felmondás fenti bekezdések szerinti joghatásainak a beállását; azonban abban az esetben, ha a bíróság a felmondás jogellenességét vagy megalapozatlanságát állapítja meg, a Testület köteles megtéríteni a Mûsorszolgáltató igazolt kárát.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 333 IX. EGYEBEK 9.1. A szerzõdõ felek rögzítik, hogy a szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlat részét képezõ, a Pályázati Felhívás 3. számú melléklet 1/A. és 1/B. pontjaiban, a 4., 5., 6., számú mellékletében foglaltakat, a vételkörzet-bõvítés mellékleteiben körülírt adatokat és megkívánt nyilatkozatokat a Szerzõdés részének nyilvánítják úgy, hogy azok jelen Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A jelen szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos. 9.2. Amennyiben a jelen Szerzõdés valamely rendelkezése érvénytelennek minõsülne, az a Szerzõdés egyéb rendelkezéseinek érvényességét nem érinti. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen esetben egymással jóhiszemû tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy az érvénytelen rendelkezést egy annak tartalmával érdemben megegyezõ érvényes rendelkezéssel váltsák fel, és a Szerzõdést annak megfelelõen módosítsák. 9.3. A jelen Szerzõdés irányadó joga a magyar jog. A Szerzõdéssel kapcsolatos jogviták elbírálására, amennyiben arra a Törvény, az ÁPF vagy a Pályázati Felhívás rendelkezést nem tartalmaz, a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 9.4. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, bármely jogvita eldöntésére, amely a jelen Szerzõdésbõl vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszûnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek a hatásköri szabályok figyelembevétele mellett alávetik magukat a Fõvárosi Bíróság, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességének. E rendelkezés nem érinti az ÁPF 86. pontjában szabályozott eseteket. 9.5. A jelen Szerzõdést a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá. A felek a jelen Szerzõdést gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és a Szerzõdést, mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, 2007. [...] hó [...] 19 napján. Országos Rádió és Televízió Testület [...] 20 21 2/A számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉSMÓDOSÍTÁS-TERVEZET VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉS ESETÉN A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdésmódosítás (a továbbiakban a Szerzõdésmódosítás ) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a Testület ), és másrészrõl a (.) 22 (a továbbiakban a Mûsorszolgáltató ) között. Jelen Szerzõdésmódosítás a Felek között ( ) 23 napján aláírt, ( ) 24 mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó Mûsorszolgáltatási Szerzõdést ( Szerzõdés ) alulírott helyen és napon, az alábbiak szerint módosítja. A Szerzõdés Preambulum része az alábbi (C) ponttal egészül ki. (C) A Felek megállapítják, hogy a Törvény 102. (5) bekezdése értelmében a Testület (.) napján 25 a Kulturális Közlöny (.) 26 számában megjelent Pályázati Felhívással (a Pályázati Felhívás ) pályázatot hirdetett a (Pályázati Felhí- 19 A szerzõdés megkötésének napja kitöltendõ. 20 A Mûsorszolgáltató cég neve kitöltendõ. 21 Mind a Testület, mind a Mûsorszolgáltató részérõl cégszerûen aláírandó. 22 A Pályázó neve és címe kitöltendõ. 23 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés megkötésének napja kitöltendõ. 24 A mûsorszolgáltatási jogosultság (helyi/körzeti/országos/televízió/rádió) és a frekvencia kitöltendõ. 25 A Pályázati Felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. 26 A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ.

334 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám vás 1. számú melléklete pontja szerint Mûsorszolgáltatási Jogosultságra MHz frekvencián, a várható sztereo vételkörzetre vonatkoztatott alábbi adattal: várható vételkörzet fõ]. A Mûsorszolgáltató a megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultság(ok)ra, a (.) 27 MHz frekvencia mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzet-bõvítése céljával nyújtott be Pályázati Ajánlatokat ( Pályázati Ajánlatok ). A pályázó Mûsorszolgáltatót a Testület (..) 28 számú határozatával a (.) 29 MHz frekvencia (ák) tekintetében vételkörzet-bõvítéssel nyilvánította nyertesnek. A határozatok érelmében a Mûsorszolgáltató (.) 30 mûsorszolgáltatási jogosultsága, a ( ) 31 MHz frekvencia(ák) vételkörzetével bõvül ki. A Felek megállapítják, hogy a vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság, annak érvényességi ideje nem változik, a Mûsorszolgáltató a vételkörzet-bõvítés tekintetében ennek megfelelõen a (.) 32 frekvencia mûsorszolgáltatási jogosultság szerinti mûsort sugározza. Erre tekintettel a Felek megállapodnak, hogy a (..) 33 napján a ( ) 34 MHz frekvencia tekintetében létrejött Szerzõdés az alábbiak szerint módosul. A Szerzõdés 1.1. pontja helyébe az alábbi 1.1. pont lép. 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásoknak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. A Felek megállapodnak abban, hogy erre tekintettel a Pályázati Ajánlatokban szereplõ nyilatkozatokat ezennel, azok teljes terjedelmében, kifejezetten a Szerzõdés részévé teszik. A Szerzõdés 2.1. pontja a következõk szerint módosul. 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlataiban foglaltakra valamint a Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, a Mûsorszolgáltatót a Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt, valamint a jelen Szerzõdésmódosítás (C) szakaszában foglalt vételkörzet-bõvítésnek megfelelõen, a Szerzõdés feltételei szerint, akibõvített vételkörzet tekintetében jogosítja fel helyi rádió mûsorszolgáltatás végzésére (a Mûsorszolgáltatási Jogosultság ). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és a Testületnek a Szerzõdés rendelkezései szerint mûsorszolgáltatási díjat fizet. 3.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy (..) 35 MHz frekvencia(ák) tekintetében a Mûsorszolgáltatást legkésõbb ( ) 36 napjáig a Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. 3.7. A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/ 20%-os eltérés lehetséges. A Szerzõdés 5.1. pontja helyébe az alábbi 5.1. pont lép, az 5.21. és az 5.3.2. pont az alábbiak szerint módosul. 5.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés aláírásával köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért a hét (7) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával, a (.) 37 MHz frekvenciára vonatkozó és a (.) 38 MHz frekven- 27 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia kitöltendõ. 28 A Pályázatokat elbíráló Testületi határozat száma kitöltendõ. 29 A Pályázati Felhívásban meghirdetett frekvencia(ák) megjelölése. 30 A mûsorszolgáltatási jogosultság kitöltendõ. 31 A Pályázattal megnyert frekvencia(ák) feltüntetése. 32 A Mûsorszolgáltatási szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia megjelölése. 33 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés megkötésének dátuma kitöltendõ. 34 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia kitöltendõ. 35 A Pályázatban megnyert frekvencia(ák) megjelölése. 36 A szerzõdéskötést követõ 180 napon belül. 37 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia megjelölése. 38 A Pályázattal megnyert frekvencia(ák) megjelölése.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 335 cia(ák)ra a Pályázatai Felhívásban meghirdetett nettó mûsorszolgáltatási díjak összege plusz áfa, azaz (..) azaz ( ) forint plusz áfa (a Díj ), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. 5.2.1. Mûsorszolgáltató jelen Szerzõdésmódosítás megkötését követõ elsõ félévre, a kibõvített vételkörzetre vonatkozó díjat (.) Ft, azaz ( ) forint plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, az 5.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával is elismeri és nyugtázza. 5.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2006-ra a jelen szerzõdés 5.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett Éves Fogyasztói Árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az 5.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. A Szerzõdés 7.1.1. pontja az alábbiak szerint módosul. 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ez az összeg a Szerzõdésmódosítás aláírásától érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz (.), azaz ( ) forint (az Óvadéki Összeg ), amely összegnek a Mûsorszolgáltató Szerzõdésének 5.4. szakaszban megjelölt számláján, a Szerzõdésmódosítás megkötését követõ tizenöt (15) napon belül rendelkezésre kell állnia. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A Szerzõdés 8.4.1.6. pontja helyébe az alábbi pont kerül. 8.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint három (15) napig szünetelteti, vagy nem a hivatkozott szakasz szerint végzi; vagy A Szerzõdés 8.4.1. pontja az alábbi ponttal egészül ki. 8.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 4.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30) napon belül nem orvosolja. A Szerzõdés 8.1. pontja helyébe az alábbi pont lép. 9.1. A Szerzõdõ Felek rögzítik, hogy a Szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásokban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlatok részét képezõ 3. számú melléklet 1. b) és c) pontja, 4., 5., 6., 7. számú mellékletekben körülírt adatokat és megkívánt nyilatkozatokat a Szerzõdés részének nyilvánítják, úgy, hogy azok a Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A Szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos. Jelen Szerzõdésmódosítást a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá. A felek a jelen Szerzõdésmódosítást gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, (.) (..) hó (..) 39 napján. Országos Rádió és Televízió Testület ( ) 40 41 39 A szerzõdésmódosítás aláírásának napja kitöltendõ. 40 A mûsorszolgáltató cég neve kitöltendõ. 41 A Testület és a Mûsorszolgáltató részérõl cégszerûen aláírandó.

336 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 3. számú melléklet A PÁLYÁZÓRA VONATKOZÓ ADATOK 1/A. Az 1. sz. mellékletben megjelölt Mûsorszolgáltatási Jogosultság a) sorszáma: b) telephelye: c) frekvenciája: 1/B. Vételkörzet-bõvítés esetén a kibõvített vételkörzetû Mûsorszolgáltatási Jogosultság telephelye: frekvenciája: 2. A pályázó neve: 3. A pályázó címe: 4. A cégbíróság, bíróság neve, ahol nyilvántartásba vették: 5. A mûsorszolgáltató tevékenységéért személyes felelõsséget viselõ büntetlen elõéletû személy neve: címe: aki a személyes sajtójogi (1986. II. törvényben meghatározott) felelõsséget viseli a mûsorszolgáltató tevékenységéért. 6. A pályázó bankszámlaszáma: 7. A pályázó adószáma: 4. számú melléklet A TERVEZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ADATOK Vételkörzet-bõvítés esetén ez a melléklet nem alkalmazandó. 1. A tervezett mûsorszolgáltatás állandó megnevezése: 2. A tervezett mûsorszolgáltatás szignálja: 5. számú melléklet SZÁNDÉKNYILATKOZATOK Vételkörzet-bõvítés esetén ez a melléklet nem alkalmazandó, mivel ekkor a korábbi hatályos nyilatkozatok kerülnek figyelembevételre. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani. 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a mûsor szórását saját jogosultság alapján vagy más, erre jogosult szolgáltatásának igénybevételével kívánja megoldani. 2. A pályázó nyilatkozata a tervezett kiegészítõ és értéknövelõ szolgáltatásokról. 3. A) Amennyiben a pályázó 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, tegyen erre vonatkozóan nyilatkozatot. B) Amennyiben a pályázó nem 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, nyilatkozzon a mûsorszolgáltatás napi mûsoridejérõl, a napi mûsoridõ és adásidõ kezdetérõl és végérõl, a mûsoridõn kívül tervezett adásidõrõl, illetve ennek tartalmáról: mérõjel, mûsorazonosító szignál, szünetjel, pontos idõ.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 337 C) Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra nyújtotta be ajánlatát, nyilatkozzon a hálózatos és a saját adásidõ és mûsoridõ idõtartamáról és sugárzási idejérõl. 4. A pályázó az 5. számú melléklet részeként köteles nyilatkozati formában megjelölni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategóriák, amelyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsorszolgáltatásának gerincét alkotják, azaz olyan fix elemek, amelyek a mûsorszolgáltatást leginkább jellemzik és ennél fogva csak a szerzõdés módosításával változtathatók. A Pályázó e mellékletben a mûsorszámok címének megjelölése nélkül köteles leírni minden központi elem tartalmát, s fõ jellemvonásait, valamint, hogy sugárzásukra milyen idõtartamban, s melyik idõsávban (reggeli, délelõtti, délutáni, esti, vagy éjszakai) kerül sor. Hálózatba kapcsolódó pályázat esetén fent említett nyilatkozatokat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás vonatkozásában külön meg kell tenni. 6. számú melléklet NYILATKOZATOK Vételkörzet-bõvítés esetén az alábbi nyilatkozatok megtétele a 3. j) pont kivételével nem szükséges feltéve, hogy az adatokban, körülményekben nem állt be változás az eredeti mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzését követõen. Amennyiben változás történt az eredeti, bõvítendõ jogosultság megszerzésekor adott nyilatkozatokhoz képest, akkor a pályázó köteles a megfelelõ nyilatkozatok megtételére. 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy nem esik a pályázati felhívás 2.1.1. pontjának hatálya alá. 2. A pályázó nyilatkozata, hogy a mûsorszolgáltató vezetõ tisztségviselõinek kiválasztási módja megfelel a Társasági törvénynek. A többségi önkormányzati tulajdonú társaság az ÁPF 36.3. pontjának megfelelõ nyilatkozatot tesz. 3. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) van-e közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztõ, továbbá magyarországi mûsorszolgáltatást végzõ, illetõleg magyarországi mûsorszolgáltatási jogosultságot igénylõ gazdasági társaságban; ha van, azok felsorolása a fent jelzett tevékenységek megjelölésével és a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedés nagyságának feltüntetésével; b) vele szemben a Törvény szerinti kizáró vagy korlátozó okok nem állnak fenn, illetve más, folyamatban lévõ pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne vele szemben ilyen kizáró vagy korlátozó ok; c) tudomásul veszi, hogy a mûsorszolgáltatási szerzõdés fennállásának teljes idõtartama alatt köteles megfelelni a Törvényben meghatározott személyi feltételeknek (mûsorszolgáltatási jogosultság a Törvény 85 88., mûsorszolgáltató tulajdoni viszonyaira vonatkozó rendelkezések, Törvény 109., 122 127. ); d) gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó vezetõ tisztviselõinek állampolgársága, neve, címe, minden más tisztségviselõi vagy hivatali beosztása, munkaviszonya; e) azoknak a gazdasági társaságoknak és alapítványoknak a felsorolása, amelyek (i) a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázóban 5%-ot meghaladó vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásokban 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek és (iii) mindezek közül befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozások vezetõ tisztségviselõi valamint mindezek társasági részesedéssel rendelkezõ közeli hozzátartozóinak neve, címe, foglalkozása, munkahelye, illetve társasági részesedése,valamint a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; f) van-e olyan gazdasági társaság és alapítvány, illetve ezek felsorolása, amelyekben (i)a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozás 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásban 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek végül (iii) mindezek lakóhelye (székhelye), cégnyilvántartási (bírósági nyilvántartási száma) és a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; g) a pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy

338 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 1. bíróság által elrendelt végelszámolás alatt áll-e, vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban van-e, 2. a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok) végelszámolás alatt áll(nak)-e vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás(ok) folyamatban van(nak)-e, 3. a pályázó hálózatos mûsorszolgáltatóként, illetve hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatóként mûködik-e, ha igen nevezze meg a hálózatba kapcsolt mûsorszolgáltatókat, illetve a hálózatos mûsorszolgáltatót, 4. a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett bírósági ítélet, versenyfelügyeleti határozat, a Testület által hozott határozat, vagy a Testület Panaszbizottsága által hozott állásfoglalás az üzletvitele körében elkövetett jogszabálysértést, 5. megállapította-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett bírósági ítélet, államigazgatási határozat, vagy a Testület által hozott határozat a pályázót, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen a mûsorszolgáltatási szerzõdésben a meghatározott bármely kötelezettség megszegését, 6. folyamatban van-e, illetve lefolytattak-e 5 (öt) évnél nem régebben a pályázóval, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással szemben végrehajtási eljárást, 7. folyamatban van-e a pályázóval a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással (vállalkozásokkal) szemben olyan polgári per, amely tárgyának értéke meghaladja 3 (három) évi mûsorszolgáltatási díj 20%-át; h) hivatalos igazolások arra vonatkozóan, hogy a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak van-e egy évnél régebben lejárt adó-, vám-, illeték- vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége. A pályázó nyilatkozzon arról, hogy nyertessége esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontjában a Testület rendelkezésére bocsátja azon hivatalos igazolásokat, amelyek dokumentálják, hogy a pályázó, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak, van-e az elkülönített állami pénzalapokkal szemben egy évnél régebben lejárt fizetési kötelezettsége, illetve van-e vagy volt-e a Mûsorszolgáltatási Alappal szemben bármilyen lejárt fizetési kötelezettsége. A pályázathoz csatolni kell a fizetési késedelem mértékére vonatkozó, valamint a jellegének megítéléséhez szükséges adatokat, információkat. Az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelõjétõl kell igazolást csatolni, amellyel szemben a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn; i) milyen mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik (szerzõdés vagy nyilvántartásba vétel alapján), vagy ilyen jogosultság megszerzése folyamatban van; j) vételkörzet bõvítése esetén a pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató nyilatkozata arról, hogy 1. a 9. számú mellékletben foglalt ORTT állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja; 2. nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul; 3. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt sztereo vételkörzetek szomszédosak egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól (ebben a kérdésben kizárólag jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt településen jogosultsággal rendelkezõ mûsorszolgáltatók tekinthetõk szomszédos vételkörzetben lévõnek); 4. az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel; k) hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell: a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 4. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) pályázati ajánlatában vállalt kötelezettségek teljesítéséért feltétlen helytállást vállal, biztosítja annak anyagi fedezetét, és b) kötelezi magát, hogy az ajánlatában vállalt kötelezettségeit tartalmazó szerzõdést ír alá a Testülettel, melynek megszegése esetén a Törvényben, az ÁPF-ben, a pályázati felhívásban és a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor úgy, hogy a szerzõdésszegés következtében beálló fizetési kötelezettség biztosítására a pályázó által rendelkezésre bocsátott biztosítékból a Testület közvetlenül kielégítheti igényét.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 339 7. számú melléklet MÛSORTERV Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl, 7. számú mellékletétõl eltérõ mûsortervet benyújtani. 1. Mûsorszámok heti százalékos aránya Mûsorszámok 1. Közszolgálati mûsorszámok 2. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya 3. Magyarországi gyártású mûsorszámok 4. Saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. 42. pont) A pályázó által vállalt heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként A pályázó által vállalt napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként Kitöltési útmutató a 7/1. számú melléklethez: az 1. sor szerinti számnak nagyobbnak vagy egyenlõnek kell lennie a 2. sorban lévõ számnál. 2. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya az éjszakai órák (00.00 06.00) nélkül Mûsorszámok 1. Közszolgálati mûsorszámok 2. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00 6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00 6.00 óráig) nélküli napi minimális mûsoridõben 3. Mûsorterv egyes egységeinek heti/napi százalékos aránya Szöveg aránya Ismétlések* Mûsorterv egységek Heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként Napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként (*Az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.) 4. A közszolgálati mûsorszámok heti/napi százalékos aránya Mûsorszám kategóriák 1. Hírmûsorok 2. Aktuális információk 3. Mûvészeti mûsorok 4. Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok 5. Oktató mûsorok 6. Vallási mûsorok 7. Gyermek- és ifjúsági mûsorok Heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként Napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként

340 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám Mûsorszám kategóriák 8. Mindennapi életvitelt segítõ mûsorok 9. Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok 10. Környezet- és természetvédelmet segítõ mûsorok 11. Közlekedési információk 12. Kisebbségi mûsorok 13. Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok 14. Zenei mûsorok (csak ha közszolgálatinak minõsül) 15. Egyéb közszolgálat Heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként Napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként Kitöltési útmutató a 7/4. számú melléklethez: Az 1 15. pontokhoz írt számok összegének meg kell egyeznie a 7/1. számú melléklet 1. sorába írt számmal. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra irányuló pályázati ajánlat 7. számú mellékletének a fentieken túl tartalmaznia kell az alábbiakat is: 1. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya a saját mûsoridõ tekintetében Mûsorszámok 1. Közszolgálati mûsorszámok 2. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya 3. Magyarországi gyártású mûsorszámok 4. Saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. 42. pont) A pályázó által vállalt heti saját mûsoridõ minimális százalékaként A pályázó által vállalt napi saját mûsoridõ minimális százalékaként 2. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya az éjszakai órák (00.00 06.00) nélkül a saját mûsoridõ tekintetében Mûsorszámok 1. Közszolgálati mûsorszámok 2. A helyi közélettel foglalkozó, a helyi mindennapi életet bemutató, azt segítõ mûsorszámok aránya A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00 6.00 óráig) nélküli heti átlagos saját mûsoridõben A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00 6.00 óráig) nélküli napi minimális saját mûsoridõben 3. Mûsorterv egyes egységeinek heti/napi százalékos aránya a saját mûsoridõ tekintetében Szöveg aránya Ismétlések* Mûsorterv egységek Heti saját mûsoridõ minimális százalékaként Napi saját mûsoridõ minimális százalékaként (*Az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.)

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 341 4. A közszolgálati mûsorszámok heti/napi százalékos aránya a saját mûsoridõ tekintetében Mûsorszám kategóriák 1. Hírmûsorok 2. Aktuális információk 3. Mûvészeti mûsorok 4. Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok 5. Oktató mûsorok 6. Vallási mûsorok 7. Gyermek- és ifjúsági mûsorok 8. Mindennapi életvitelt segítõ mûsorok 9. Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok 10. Környezet- és természetvédelmet segítõ mûsorok 11. Közlekedési információk 12. Kisebbségi mûsorok 13. Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok 14. Zenei mûsorok (csak ha közszolgálatinak minõsül) 15. Egyéb közszolgálat Heti saját mûsoridõ minimális százalékaként Napi saját mûsoridõ minimális százalékaként Kitöltési útmutató a 7/4. számú melléklethez: Az 1 15. pontokhoz írt számok összegének meg kell egyeznie a 7/1. számú melléklet 1. sorába írt számmal. 8. számú melléklet ÜZLETI ÉS PÉNZÜGYI TERV Vételkörzet-bõvítés esetén a bõvítés által kialakult, teljes mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervet kell benyújtani. 8/I. Tervezett költségek Költségek 2007. 2008. 2009. A költségeket költségnemek szerint csoportosítva a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabály 5. számlaosztálya alapján kell megadni. 8/II. Tervezett bevételek Bevételek 2007. 2008. 2009. A bevételeket csoportosítva a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabály 9. számlaosztálya alapján kell megadni.

342 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 9. számú melléklet AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET ÁLLÁSFOGLALÁSA A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET BÕVÍTÉSÉNEK FOGALMÁRÓL ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSRÓL Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 41. (1) j) pontja alapján az alábbi tartalmú állásfoglalást teszi. Az ÁPF 56.4.9. pontja értelmében, a kötelezõ erejû testületi állásfoglalás nyertesség esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés részeként állapít meg a mûsorszolgáltató terhére kötelezettségeket. 1. A vételkörzet-bõvítés fogalma: Az ÁPF. 38.2. pontja értelmében a vételkörzet-bõvítés egy olyan speciális eljárást jelent, amelynek során a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett és mûsorszolgáltatási szerzõdéssel rendelkezõ mûsorszolgáltató vételkörzete a pályázati felhívásban lehetõvé tett vételkörzet-bõvítéssel, a pályázati felhívásban meghirdetett és az eljárás során testületi döntéssel elnyert telephelyre vonatkozó vételkörzettel bõvül. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. A vételkörzet bõvítés feltétele, hogy az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti sztereo vételkörzetek szomszédosak legyenek egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re legyen egymástól. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsorszolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számítási alapját. 2. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó eljárás A vételkörzet-bõvítés lehetõségével meghirdetett pályázati felhívások külön fejezetben tárgyalják a pályázati eljárás speciális szabályait. A vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot akkor nyújthat be, ha a vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel és a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a jelen állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint hogy nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 3. A vonatkozó szerzõdésmódosításra vonatkozó szabályok A korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett és vételkörzet-bõvítés céljával benyújtott, majd a pályázati eljárásban nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatóval a Testület szerzõdésmódosítást hajt végre. A korábban szerzett mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés Preambulum része és egyéb pontjai az alábbi elveket és tartalmi kritériumokat követve kerülnek módosításra. A szerzõdésmódosítások lebonyolításakor a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultágára vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés tartalma, a pályázati felhívás részét képezõ mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegével összevetésre és a szükséges mértékben kiegészítésre illetve módosításra kerül.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 343 A szükséges kiegészítéseken túl, a vételkörzet kibõvítését végrehajtó szerzõdésmódosítás a következõket is tartalmazza. A hivatkozott testületi határozat alapján a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultsága, a pályázati felhívásban vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultság vételkörzetével bõvül. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A szerzõdésmódosítás tartalmazza a kibõvített vételkörzet ellátott lakosság szám szerinti nagyságát (helyi/körzeti) valamint a szerzõdésmódosítás hatálybalépésétõl aktuális mûsorszolgáltatási díjat, azzal, hogy a hatálybalépéssel az aktuális díj képezi a mûsorszolgáltatási szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számításának alapját. A szerzõdésmódosítás rögzíti, hogy a mûsorszolgáltató a kibõvített vételkörzetben az eredeti, korábban szerzett mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó hatályos mûsortervnek megfelelõ mûsort sugároz. Az Országos Rádió és Televízió Testület pályázati felhívása A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Törvény) 102. (5) bekezdése szerinti Eger 106,9 MHz helyi rádiós frekvencia hasznosítására I. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGOK PÁLYÁZTATÁSA ÉS A PÁLYÁZATI FELHÍVÁS ÖSSZEFOGLALÁSA 1.1. A pályázat tárgya Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a Törvény 102. (5) bekezdése alapján a pályázati felhívás feltételei szerint pályázatot hirdet az 1. sz. mellékletben megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultságra. A jogosultság 7 évre szól. A pályázat tárgya magában foglalja a korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató vételkörzetének bõvítését. Jelen pályázati felhívás lehetõvé teszi, hogy a pályázó olyan mûsorstruktúrával is benyújthasson pályázatot, amelyben saját mûsorszolgáltatása mellett hálózatos mûsorszolgáltatás formájában más mûsorszolgáltatás is helyet kap. A mûsorszolgáltatási jogosultságokra érvényesen nem nyújtható be közmûsor-szolgáltató, illetve nem nyereségérdekelt jellegû pályázat. A mûsorszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatos, az adott frekvenciára vonatkozó adatok a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál megtekinthetõk. 1.2. A pályázatra irányadó szabályok különösen A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény, valamint a Mûvelõdési Közlöny XI. évfolyam 27. szám II. kötetében 1996. augusztus 31-én megjelent Általános Pályázati Feltételek (a továbbiakban: ÁPF). A pályázati felhívásban használt szavakat és kifejezéseket a Törvény és az ÁPF szerint kell értelmezni. 1.3. Mûsorszolgáltatási díj A mûsorszolgáltatási jogosultság mûsorszolgáltatási díjainak évi legkisebb mértékét az 1. sz. melléklet tartalmazza. A mûsorszolgáltatási díjat 20 százalék áfa terheli. A mûsorszolgáltatási díj összege évente a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A mûsorszolgáltatási díj összege a szerzõdéskötéskor megállapított mérték alá nem csökkenhet. Vételkörzet-bõvítés esetén a Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra pályázik, a mûsorszolgáltatási díj teljes összegét a pályázó fizeti.

344 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 1.4. A mûsorszolgáltatás megkezdése A mûsorszolgáltatást a mûsorszolgáltatási szerzõdésben megállapított idõpontban, de legkésõbb a szerzõdés aláírását követõ 180 napon belül kell megkezdeni. A Törvény 95. (10) bekezdése és az ÁPF 56.4.7. pontja alapján amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság jogosultja a mûsorszolgáltatást az adott határidõ elteltéig neki felróható okból nem kezdi meg, a vonatkozó jogosultsága megszûnik. II. FEJEZET: A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS 2.1. A pályázó 2.1.1. Nem nyújthat be érvényes pályázati ajánlatot az, akit a Törvény rendelkezései kizárnak a mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzésébõl, illetve az, aki az ÁPF pályázóra vonatkozó elõírásainak nem felel meg. 2.1.2. Vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot a 9. számú mellékletben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.3. Hálózatba kapcsolódás céljával pályázati ajánlatot benyújtó pályázó érvényes ajánlatot a IX. fejezetben meghatározott feltételekkel nyújthat be. 2.1.4. Amennyiben egy pályázó olyan, a Törvény hatálya alá tartozó jogosultsággal rendelkezik, amely kizárja az e pályázati felhívásban meghirdetett mûsorszolgáltatási jogosultság elnyerését, pályázati ajánlatot nyújthat be, ha pályázati ajánlata részeként megfelelõ tartalommal, módon és formában, érvényes és hatályos jognyilatkozatában kijelenti, hogy nyertessé nyilvánítása esetére a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése idõpontjának hatályától már meglévõ jogosultságáról visszavonhatatlanul és minden további feltétel és igény nélkül lemond, illetve a Testülethez benyújtott mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére vonatkozó már meglévõ igényét feltétel nélkül visszavonja, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy a Testülettel megszüntetõ szerzõdést köt meglévõ mûsorszolgáltatási szerzõdése megszüntetésére. 2.1.5. Érvénytelen annak a pályázónak az ajánlata, aki, illetve amelyik, az ÁPF-ben közölt feltételnek a pályázat benyújtásakor, elbírálásakor, a szerzõdéskötéskor vagy ezen idõpontok közötti idõtartamban bármikor nem felel meg. 2.2. A pályázati ajánlat 2.2.1. A pályázati felhívásban meghatározott egy mûsorszolgáltatási jogosultságra egy pályázó csak egy pályázati ajánlatot nyújthat be. Amennyiben egy mûsorszolgáltatási jogosultságra több pályázati ajánlatot nyújt be, mindegyik pályázati ajánlata érvénytelen. 2.2.2. A pályázati ajánlatok nem egyesíthetõk. 2.2.3. Több személy (szervezet) együtt is nyújthat be ajánlatot, amelynek meg kell felelnie a konkrét pályázathoz jogszabályokban elõírt formáknak. Ezek a pályázók konzorciumot alkotnak. A konzorciumban a pályázók kötelezettségei a pályázati eljárásban és a szerzõdéskötés során egyetemlegesek. Ajánlatukhoz csatolni kell a közöttük létrejött konzorciumi megállapodást, valamint a társasági szerzõdés tervezetet. A Törvénynek az összeférhetetlenséggel és tulajdoni korlátozásokkal kapcsolatos elõírásait valamennyi konzorciumi tagra alkalmazni kell. A pályázati felhívás 2.1.3., 2.2., 2.3., 2.4., 2.6.2., 2.7. pontjai, III. fejezete, 4.2., 5.2., 5.3., 6.1., 6.4., 6.5., 6.6., 6.7., 6.8., 7.8., 7.9., 7.10., 7.11. pontjai, valamint a 3. sz. melléklet 1., 2., 3., 5. pontjai, a 4. sz., 5. sz. mellékletek, a 6. sz. melléklet 2. és 4. pontjai, a 7. sz., a 8. sz., a 9. sz. mellékletek ebben az esetben a konzorciumra vonatkoznak. 2.3. Ajánlati kötöttség A pályázó kötve van ajánlatához az adott mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésére nyitva álló határidõ lejártáig, illetve a benyújtási határidõ lejártától számított 120 napig. Amennyiben ezen idõszak alatt pályázati ajánlatát a Testülethez intézett írásbeli értesítéssel visszavonja, elveszíti az általa befizetett pályázati díj teljes összegét, illetve ha több pályázati ajánlatot nyújtott be, a visszavonással nem érintett ajánlatai is visszavontnak minõsülnek. 2.4. Pályázati díj A mûsorszolgáltatási jogosultság pályázati díja a legkisebb évi mûsorszolgáltatási díj 5%-a + áfa (20%). 2.4.1. A pályázó a pályázati díj megfizetésekor köteles megjelölni, hogy a pályázati díj melyik mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozik. A pályázati díj megfizetését a pályázó kizárólag a teljes összeg forintban való átutalásával az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára átutalással teljesítheti, azzal hogy a pályázó a pályázati díj rendeltetését (...Mûsorszolgáltatási Jogosultság ) az átutaláskor jelölje meg.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 345 A pályázati díj megfizetését követõ 8 napon belül az Országos Rádió és Televízió Testület a pályázónak számlát küld a befizetésrõl. A Törvény 99. (4) bekezdése szerint a pályázati díj jelen szakasz szerinti meg nem fizetése a pályázati ajánlat alaki érvénytelenségét eredményezi. A pályázati díj megfizetését a 6.1. szakasz szerinti benyújtási határidõ lejártáig kell teljesíteni. Az ajánlattevõ helyett harmadik személy nem teljesítheti a pályázati díjat. A pályázati díj megfizetése akkor és azon idõpontban minõsül teljesítettnek, ha és amikor a pályázati díj teljes összege a fenti bankszámlán jóváírásra került. A pályázati díj után kamat nem jár. 2.4.2. A pályázati díj a Törvény 95. (9) bekezdése és az ÁPF 56.4.6. szakasza szerint jár vissza. 2.5. A pályázati ajánlat nyilvánossága A pályázati ajánlat nyilvánosságára a Törvény 96. (4) bekezdése és 97. -a alkalmazandók. 2.6. A pályázati eljárás ismertetése A pályázat az ÁPF 49.1. pontja szerint egyfordulós. 2.6.1. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdésnek a 2. számú melléklet szerinti tervezete a jelen pályázati felhívás része. A pályázni kívánók és pályázók a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetére észrevételt vagy módosítási indítványt nem tehetnek. A mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés végleges szövege a mûsorszolgáltatási szerzõdés tervezetének az abban tett lábjegyzetek szerint véglegesített szövege lesz. 2.6.2. A pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó a vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegére tette. 2.7. Eljárások a benyújtási határidõk elõtt A pályázni kívánó a pályázati felhívással kapcsolatban írásban kérdéseket intézhet a Testülethez, azzal azonban, hogy a pályázni kívánó ilyen kérdésfeltevési joga a pályázati ajánlat megjelenésének napjától számított ötödik napon megszûnik. A Testület az ily módon feltett kérdésre 15 napon belül írásban válaszol. A pályázati eljárás során a Testület pályázathoz kapcsolódó nyilatkozatai a pályázati felhívás értelmezésének minõsülnek. Egyébként a pályázó pályázati ajánlatát kizárólag saját ismeretei és döntése alapján teszi meg, jogot vagy igényt a Testülettõl kapott információkra vagy azok hiányára nem alapíthat. III. FEJEZET: MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS A Testület a mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében a nyertes pályázóval, mint mûsorszolgáltatóval mûsorszolgáltatási szerzõdést köt. A pályázati ajánlatnak a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott részei a mûsorszolgáltatási szerzõdés részévé válnak. A mûsorszolgáltatási szerzõdés nyelve magyar. IV. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT TARTALMA 4.1. A pályázati ajánlat elemei A pályázó ajánlata adatszolgáltatási részbõl és érdemi ajánlat részbõl áll. 4.2. A pályázati ajánlat kötelezõ tartalma 4.2.1. A mûsorszolgáltatás alapvetõ adatai A pályázó köteles megadni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait ( Alapvetõ Adatok ) az alábbiak szerint [Törvény 96. (1) bek. e) pont, ÁPF 56.2. a) pont]: 4.2.1.1. a mûsorszolgáltatás vételkörzete: (helyi) 4.2.1.2. az igénybe venni kívánt mûsorszórási lehetõség megnevezése (nyilatkozat arról, hogy nyertessége esetén a pályázó saját maga vagy más, erre jogosult fogja a mûsort szórni): 4.2.1.3. A hálózatos mûsor továbbításának módja: 4.2.1.4. a mûsorszolgáltatás napi adásideje és adásidõ beosztása, a mûsorszolgáltatás napi mûsorideje (nyilatkozat a napi mûsoridõ és a napi adásidõ kezdetérõl és végérõl, valamint a mûsoridõn kívüli adásidõ tartalmáról). Hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatban a napi mûsoridõ, adásidõ idõtartamát összességében valamint a hálózatos és helyi mûsoridõ/adásidõ tekintetében elkülönítve is fel kell tüntetni. Hálózatba kapcsolódás

346 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám esetén a mûsorszolgáltatás napi teljes adásideje a hálózatos és a helyi adásidõ összessége, a mûsorszolgáltatás napi teljes mûsorideje a hálózatos és a helyi mûsoridõ összessége. A nyilatkozatot az 5. számú mellékletben, az ott meghatározottak szerint kell megtenni. 4.2.1.5. a tervezett kiegészítõ mûsorszolgáltatás és értéknövelõ szolgáltatás: 4.2.1.6. a mûsorszolgáltatás állandó megnevezése (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni): 4.2.1.7. a mûsorszolgáltatás szignálja (az adatokat a 4. számú mellékletben kell megadni). 4.2.2. A mûsorszolgáltatási díj A pályázó köteles a pályázati ajánlattal érintett mûsorszolgáltatási jogosultság vonatkozásában ajánlatot tenni a mûsorszolgáltatási díj éves mértékére. A mûsorszolgáltatási díj összegére vonatkozó ajánlat kizárólag készpénzben és forintban tehetõ meg. 4.2.3. Mûszaki feltételek A pályázó köteles ismertetni a tervezett mûsorszolgáltatás rendszertechnikai tervét és rövid mûszaki koncepcióját. Köteles nyilatkozni továbbá arról, hogy a mûszaki felszerelése megfelel a hazai vagy a nemzetközi szabványoknak. 4.2.3.1. A pályázó köteles ismertetni és megadni a mûsor készítéséhez felhasználni kívánt mûszaki berendezéseket, azok alapvetõ mûszaki jellemzõit. Ezen belül külön kell bemutatni az alapvetõ stúdió berendezések, a helyszíni mûsorkészítés, valamint a helyszínek és a stúdió közötti átviteli eszközök típusjellemzõit. 4.2.3.2. Ha a pályázó maga kívánja a mûsort szétosztani, illetve maga végzi a mûsorszórást, akkor a szétosztáshoz, illetve a szóráshoz szükséges berendezések típusleírását, alapvetõ mûszaki jellemzõit is ismertetnie kell. 4.2.3.3. Hálózatba kapcsolódásra, vagy vételkörzet-bõvítésre irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó köteles bemutatni az összekapcsolódás technikai kivitelezését. 4.2.4. A mûsorterv 4.2.4.1. A pályázó köteles a mûsorszolgáltatás teljes idõtartamára vonatkozóan, a mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit, mûsorterve elemeit, mûsorszerkezetét szöveges formában összefoglalni. Ennek keretében egyértelmû leírást kell benyújtani a mûsorfolyam jellegérõl, formátumáról. A mûsortervnek tartalmaznia kell az egyes mûsorszámok rövid jellemzését. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategória, melyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó az alapvetõ jellegzetességeket nyilatkozat formájában köteles megjelölni. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsor gerincét alkotják, azaz fix elemek és ennélfogva csak szerzõdés módosításával változtathatók meg. 4.2.4.2. A hálózatba kapcsolódó jogosultságra pályázó a 4.2.4.1. pontban meghatározottakat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás idõtartamára vonatkozóan is köteles benyújtani. 4.2.4.3. A rádió zenei mûsorszámokból szerkesztett évi mûsoridejének legalább tizenöt százalékát magyarországi gyártású zenei mûsorszámokból kell szerkeszteni. Ezt az elõírást nem kell alkalmazni az olyan mûsorszolgáltatóra, mely nem közöl zenei mûsorszámokat. 4.2.4.4. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani. 4.2.5. Az üzleti és pénzügyi terv A Testület elsõsorban a 8. számú mellékletben szereplõ táblázat alapján tájékozódni kíván arról, hogy a pályázó az általa javasolt mûsorterv figyelembevételével hogyan kívánja a mûsorszolgáltatást mûködtetni, meg kíván gyõzõdni arról, hogy a pályázónak az ilyen mûködtetésre vonatkozó üzleti, pénzügyi és finanszírozási feltételezései alkalmasak a kívánt cél elérésére. A pályázónak az ÁPF 56.4.3. pontja figyelembevételével összeállított üzleti és pénzügyi tervvel kell valószínûsítenie, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdésének gazdasági és pénzügyi feltételei megvannak. Az ÁPF 56.4.3. pont harmadik bekezdése alapján jelen pályázati felhívásban üzleti, pénzügyi terven a 4.2.5.2. pont alattiakat kell érteni. Vételkörzet-bõvítés esetén a bõvítés által kialakuló, teljes mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervet kell benyújtani. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat esetén a pályázó az üzleti-pénzügyi tervében köteles külön bemutatni a saját tevékenységéhez kapcsolódó gazdasági elképzeléseket, és a hálózatos mûsorszolgáltatóhoz kapcsolódó gazdasági megállapodásait.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 347 4.2.5.1. Az üzleti és pénzügyi terv tartalma Üzleti és pénzügyi terve szerves részeként minden pályázó köteles kiegészítõ információ formájában ismertetni üzleti modelljét és az annak alapjául szolgáló feltételezéseket. Pénzügyi elõrejelzései benyújtásakor a pályázó sorolja fel összes olyan feltételezését, amelyet üzleti terve elkészítéséhez felhasznált. A Testület elfogadja, hogy a jövõbeli piaci feltételezésekre vonatkozóan az egyes pályázók különbözõ feltételezésekbõl indulnak ki, azonban a Testület szeretné megítélni azt, hogy a pályázó alaposan megfontolta saját feltételezéseit, azok összhangban vannak saját bevételi és költség elõirányzataival, és általában hitelesek a piaci helyzetrõl és viselkedésrõl rendelkezésre álló információk alapján. Ha a pályázó kereskedelmi ügynökségektõl, tanácsadóktól stb. szerzett be információkat, nevezze meg forrásait. Az üzleti és pénzügyi tervvel kapcsolatban benyújtandó dokumentumok listáját a 4.2.5.2. szerinti szakaszok tartalmazzák. 4.2.5.2. Az üzleti és pénzügyi terv részletezése Az üzleti és pénzügyi tervben a pályázónak különösen a következõ tételeket kell bemutatnia: 4.2.5.2.1. Összefoglaló: A pályázó foglalja össze üzleti és pénzügyi terve lényegét. 4.2.5.2.2. Stratégia és üzletpolitikai megfontolások: A pályázó ismertesse üzleti és pénzügyi terve stratégiáját és üzletpolitikai megfontolásait. 4.2.5.2.3. Eredménykimutatás-tervek és az eredménykimutatás-tervekhez kapcsolódó feltételezések. 4.2.5.2.4. Beruházások: A pályázó részletesen ismertesse az összes beruházást, beleértve az esetleges adóberendezéseket, a mûsorelosztó rendszereket, a stúdió berendezéseket, a jármûveket valamint a saját elõállítású és vásárolt, a mérlegben aktivált egyéb tárgyi és immateriális eszközöket, stb. A fenti tételeket ésszerû részletezésben, bekerülési értéküket és a beruházás ütemezését feltüntetve kell megadni. 4.2.5.2.5. Historikus pénzügyi adatok: A pályázó köteles mérlegeit, eredmény kimutatásait és az ezekhez csatlakozó kiegészítõ mellékleteit (együttesen éves pénzügyi beszámoló, illetve évközi pénzügyi beszámoló ) a könyvvizsgálói jelentéssel (amennyiben ennek elkészítését más jogszabály elõírja) együtt benyújtani a célból, hogy a Testület megismerje a pályázó pénzügyi, vagyoni és jövedelmi helyzetét. (ÁPF 56.4.3. pont 1. bek.) 4.2.5.2.6. Finanszírozási struktúra: A pályázó tételesen mutassa be az általa vállalni tervezett finanszírozási megoldásokat, amelyekkel üzleti és pénzügyi terve feltételezéseinek teljesülését valószínûsíteni tudja (pl. tõke, tõkeemelés, hitel, garanciavállalás, tulajdonosi finanszírozás, stb.), és jelezze, hogy az egyes finanszírozási megoldásokat mely mellékletekben hol tünteti fel (ÁPF 56.4.3. g) pont). 4.2.6. A mûködési költségek biztosítása A pályázó köteles igazolni, hogy a mûsorszolgáltatás megkezdéséhez szükséges mûködési költségek meghatározott összege rendelkezésére áll. Ennek keretében bankigazolással bizonyítania kell, hogy a mûködés elsõ három hónapjára szükséges forrásokat reklámbevétel nélkül elkülönített bankszámlán a pályázati ajánlat benyújtását megelõzõen elhelyezte. A háromhavi mûködési költség kiszámításánál az üzleti-pénzügyi terv szerinti, abból levezethetõ, a mûködés elsõ egész évére számított költség negyedét kell figyelembe venni. A Testület elfogad minden olyan bankszámlán elhelyezett összegrõl becsatolt bankigazolást, amelybõl kétséget kizáróan kiderül, hogy az adott összeg, egy a pályázati felhívásban meghatározott speciális célra való felhasználásra szól. V. FEJEZET: A PÁLYÁZATI AJÁNLAT ELBÍRÁLÁSA 5.1. A pályázati ajánlatok elbírálásának határideje és módja A pályázati ajánlatokat a Testület a benyújtási határidõ lejártát követõ hatvan (60) napon belül a Törvény 46. (2) bekezdésében leírt módon bírálja el. A pályázati ajánlatok elbírálásában nem mûködhet közre az ÁPF 63.3. szakasza szerinti személy. A pályázati ajánlatok elbírálását követõen a Testület a pályázati ajánlatok közötti választással dönt a pályázat nyertesérõl. Amennyiben egyetlen pályázó felel meg a törvényes, illetve a pályázati felhívásban foglalt követelményeknek, a Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdést köteles megkötni. 5.2. Felvilágosítás kérése A Testület a pályázóktól az esélyegyenlõség elvének sérelme nélkül felvilágosítást kérhet annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, összehasonlítása jobban elvégezhetõ legyen. A Testület kérdéseit és az azokra adott választ írásban kell rögzíteni. A felvilágosítás nem eredményezheti az ajánlatban megfogalmazott pénzbeli, értékbeli vállalások, lényeges állítások változását, csak azok értelmezését szolgálhatja.

348 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 5.3. A pályázati ajánlat értékelése A Testület kizárja annak a pályázónak az ajánlatát, akinek a cselekménye a pályázat tisztaságát vagy az ahhoz fûzõdõ érdeket a Testület megítélése szerint súlyosan sérti. A Testület a kizárást a határozattal egyidejûleg írásban megindokolja és azt az összes pályázónak megküldi. A Törvény 102. (5) bekezdésének értelmében a Testület a pályázó díjajánlatát ismerteti az eredeti igénylõvel. Amennyiben az eredeti igénylõ a törvényes feltételeknek megfelel és a pályázaton felajánlott legmagasabb összegû mûsorszolgáltatási díj megfizetését a Testület által meghatározott idõn belül és módon vállalja, a Testület vele köti meg a mûsorszolgáltatási szerzõdést. Amennyiben a Testület a 102. (5) bekezdés alapján nem tud szerzõdést kötni, a pályázati ajánlatok értékelését az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdés szerint végzi el. A pályázati ajánlat értékelése az ÁPF 65.1. pont 1. bekezdése szerint történik. 5.3.1. Amennyiben az alakilag érvényes pályázati ajánlat vagy annak egyes elemei oly mértékben hiányosak, hogy az gátolja a pályázati ajánlatok összehasonlíthatóságát, illetve elbírálhatóságát, a Testület a pályázó ajánlatát kizárja. Ilyen kizárásra csak akkor kerülhet sor, ha a Testület azt megelõzõen a pályázót az adott témakörben hiánypótlásra vagy a pályázati ajánlat értelmezésével kapcsolatban felvilágosításra szólította fel. 5.3.2. A pályázati ajánlat értékelése az alábbi módon történik: 5.3.2.1. Mûsorszolgáltatási díj: maximum 30 pont A legmagasabb egy mûsorórára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlat 30 pontot ér. A többi mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az adott órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlatot el kell osztani a legmagasabb órára vetített mûsorszolgáltatási díjajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 30-cal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott mûsorszolgáltatási díjajánlat pontszáma. Nem nyereségérdekelt, illetve közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlat esetén, a többi mûsorszolgáltatási díjajánlatra adott pontszámok átlagolásával kiszámított pontszámot kell az értékelés során a többi ponthoz hozzáadni. Amennyiben négy vagy több kereskedelmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói jellegû mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlat érkezik, a legkisebb és a legnagyobb pontértéket figyelembe nem véve a többi pontszámból egyszerû számtani átlagot kell képezni. Amennyiben négynél kevesebb kereskedelmi, illetve nem közmûsor-szolgáltatói jellegû pályázati ajánlat érkezik, a pontokból egyszerû számtani átlag képzésével kapható meg a közmûsor-szolgáltató pályázó ide vonatkozó pontszáma. 5.3.2.2. A vállalt heti mûsoridõ: maximum 20 pont Pályázati ajánlat tehetõ bármilyen mértékû napi mûsoridõre. A legtöbbet vállalt heti mûsoridõ-ajánlat 20 pontot ér. A többi ajánlat pontszámát úgy kell kiszámítani, hogy az ajánlatot el kell osztani a legmagasabb ajánlattal, és az így kapott hányadost meg kell szorozni 20-szal. Az így kapott szorzat (nem egész szám esetén öt tized alatt lefelé kerekítve egész számra) az adott vállalt heti mûsoridõ-ajánlat pontszáma. 5.3.2.3. A pályázó mûsorterve: maximum 5 pont 5.3.2.4. Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalat: maximum 2 pont Mûsorszolgáltatásban szerzett tapasztalatnak számít, ha a pályázó vagy a pályázóban részesedéssel rendelkezõ, mûsorszolgáltatói illetve mûsorkészítõi tapasztalattal rendelkezik. 5.3.2.5. Üzleti-pénzügyi terv: maximum 2 pont 5.3.2.6. Egyéb, a Törvény 96. (1) bekezdés e) pontja szerinti adatok: maximum 2 (1+1) pont, azzal, hogy a 2 pontból 1 pontot automatikusan kap az a pályázó, aki RDS névazonosító szolgáltatást vállal a pályázati ajánlatában. 5.3.3. A Testület a legmagasabb pontszámot elérõ pályázót nyilvánítja nyertesnek. 5.4. Felhívjuk a pályázók figyelmét arra, hogy a Törvény 102. (6) bekezdése értelmében az eredeti igénylõ a pályázat nyertesétõl az adatszolgáltatással és tervezéssel kapcsolatban felmerült indokolt költségeinek megtérítésére tarthat igényt. Az eredeti igénylõ a Testület felé megtérítési igénnyel nem léphet fel.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 349 VI. FEJEZET: EGYEBEK 6.1. A pályázati ajánlat benyújtása A pályázati ajánlatot kizárólag személyesen, a pályázati felhívás megjelenését követõ 30. napon, 10 óra és 15 óra között lehet benyújtani a Testület címén (Budapest VIII. kerület, Reviczky u. 5.). A benyújtási határidõ a benyújtás napján délután 15 órakor jár le. A pályázati ajánlatot egy eredeti és hét másolati példányban kell benyújtani, pályázati ajánlatonként külön, feladó, cégnév vagy szimbólum, vagy más megjelölés nélküli zárt csomagolásban kell benyújtani. A pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban a fent felsoroltakon túl a teljes pályázati ajánlat elektronikus formában történõ elhelyezése is szükséges. Minden egyes pályázati ajánlat csomagon fel kell tüntetni a vonatkozó mûsorszolgáltatási jogosultság megjelölését (...Jogosultság ), illetve az ajánlat eredeti példányát Eredeti megjelöléssel kell ellátni. Ha a példányok között eltérés adódik, az eredeti példány tartalma az irányadó az érvényesség vizsgálata, valamint az ajánlatok értékelése és elbírálása során. 6.2. A pályázati ajánlat érvényessége A pályázati ajánlatok értékelése során a Testület elõször azok érvényességét vizsgálja. 6.2.1. Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat az ÁPF 60.1. pontjában meghatározott esetekben, azaz, ha az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve meghosszabbított határidõ után, vagy nem a megjelölt helyen és nem az elõírt csomagolásban nyújtották be, amely alól kivétel, ha a pályázati ajánlat eredeti példányát tartalmazó csomagban nem került elhelyezésre az elektronikus formájú pályázati ajánlat, a pályázó a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást nem csatolta az ajánlatához, ha a pályázó a pályázati felhívásban megjelölt kötelezõ erejû nyilatkozatokat nem csatolta be. 6.2.2. Az alakilag érvénytelen vagy a 2.1.1. pontba ütközõ pályázó által benyújtott pályázati ajánlatokat a Testület visszautasítja. Ezekben az esetekben hiánypótlásnak helye nincs. 6.2.3. A Testület visszautasítottnak tekinti az alábbi pályázati ajánlatokat: az alakilag érvénytelen, a 2.1.1. pontba ütközõ, az 5.3.1. pont alapján kizárt, az alakilag érvényes és a 2.1.1. pontba nem ütközõ, illetõleg az 5.3.1. pont szerint kizártnak nem minõsülõ, azonban mûsorszolgáltatási jogosultságot nem szerzett pályázó ajánlatát, az adott pályázóra vonatkozó ajánlati kötöttség leteltét követõ 10. napon, a 8.8. pont, a 9.8. pont alapján érvénytelen. 6.3. A pályázati ajánlat nyelve A pályázati ajánlat nyelve magyar. A pályázati ajánlat részét képezõ minden olyan dokumentum vonatkozásában, amelynek az eredeti nyelve nem magyar, a pályázó az eredeti dokumentumon kívül köteles benyújtani annak hitelesített fordítását is. Az írásbeliség és nyelv vonatkozásában az ÁPF 13. pontja is alkalmazandó. 6.4. Hiánypótlás A Testület írásban hiánypótlásra szólítja fel azt a pályázót, amelynek alakilag érvényes pályázati ajánlata nem felel meg maradéktalanul a pályázati felhívás valamennyi feltételének, egyidejûleg megjelölve a hiánypótlás szempontjait és módjait. Valamely hiánypótlás keretében benyújtandó dokumentumnak a pályázati ajánlat eredeti benyújtási határideje napján fennálló adatokra, tényekre, körülményekre, vállalásokra, stb. kell vonatkoznia. A pályázó a hiánypótlással érintett valamennyi dokumentumot az értesítés kézhezvételének napjától számított 15 napon belül tartozik benyújtani. A határidõ jogvesztõ, elmulasztása esetén a Testület a pályázati ajánlatot visszautasítja. Nincs helye hiánypótlásnak az 5.3.2. és a 6.2.1. pont alá tartozó adatok tekintetében. 6.5. A mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése 6.5.1. A Testület a pályázót nyertessé való nyilvánításáról a döntés dátumát követõ két (2) munkanapon belül értesíti. 6.5.2. A Testület a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontját a döntésrõl való értesítéssel egyidejûleg közli a nyertes pályázóval úgy, hogy a döntéstõl számított legkésõbb negyvenöt (45) napon belül meg kell kötni a szerzõdést. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlat nyertessége esetén a hálózatos mûsorszolgáltató mûsorszolgáltatási szerzõdését a Testület a döntéstõl számított negyvenöt (45) napon belül módosítja.

350 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 6.5.3. Ha a Testület a nyertessé nyilvánított pályázónál bekövetkezett változások miatt nem kötheti meg a mûsorszolgáltatási szerzõdést, vagy a nyertes a meghatározott határidõig a pályázónak felróható okból nem köt szerzõdést, illetve az éves mûsorszolgáltatási díj esedékes része határidõben nem került jóváírásra, a Testület az ÁPF 37., 74. és 76. pontja alapján jogosult a mûsorszolgáltatási szerzõdést a nyertes pályázó helyett a második helyezettel megkötni. 6.6. Értesítések A Testület tartozik valamennyi pályázót írásban értesíteni arról, ha az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nyertest hirdetett. A Testület a pályázat második helyezettjét a döntéstõl számított nyolc (8), a többi pályázót harminc (30) napon belül értesíti a döntésérõl. Az alakilag érvénytelen pályázati ajánlat benyújtóját a Testület, indokolással ellátva az errõl szóló döntés meghozatalát követõ nyolc napon belül értesíti arról, hogy ajánlata érvénytelen és az eljárás további szakaszában nem vehet részt. Amennyiben a Testület az adott mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében nem tud eredményt hirdetni, errõl 30 napon belül értesíti a pályázókat. 6.7. Határidõk, kézbesítés Amennyiben a pályázati felhívás szerinti valamely határidõ utolsó napja vagy határnap munkaszüneti- vagy ünnepnapra esik, úgy a határidõ utolsó napja vagy a határnap az ilyen napot követõ elsõ munkanap. A döntés napja az a nap, amikor a Testület a döntéssel érintett tárgyban határozatot hoz. Az értesítés napja az a nap, amikor a címzetthez az értesítést igazolható módon személyesen vagy ajánlott vagy tértivevényes levélben kézbesítik vagy faxon megküldik. (A Testület döntésérõl értesítõ fax abban az esetben minõsül megküldöttnek, ha azt levélben is megismétlik. Ez a rendelkezés az értesítés napjának számítását nem érinti.) 6.8. Felelõsség kizárása A mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzése sem eredményezi vagy garantálja a mûsorszóráshoz, a mûsorelosztáshoz vagy más módon történõ mûsorterjesztéshez jogszabályi elõírás alapján és/vagy egyébként szükséges hatósági és/vagy egyéb engedélyek meglétét vagy megadását. Az ilyen engedélyeket és mûsorszétosztáshoz, mûsorszóráshoz, vagy más módon megvalósuló mûsorterjesztéshez kapcsolódó vagy ahhoz szükséges technikai, pénzügyi, jogi és egyéb információkat a pályázó saját hatáskörében, költségére illetve felelõsségére szerzi be. A valamely mûsorszolgáltatáshoz szükséges bármely hatósági és/vagy egyéb engedély beszerzése, megkapása, az azzal kapcsolatos eljárás illetve valamennyi eljáró személy, szerv (szervezet) vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül, minden felelõsséget kizár. Az ÁPF 84. pontja alapján felhívjuk valamennyi pályázni kívánó figyelmét, hogy a pályázati felhívásban közölt információk nem jelentik a pályázaton való indulásra vonatkozó döntés meghozatalához vagy a pályázati ajánlat elkészítéséhez vagy a mûsorszolgáltatáshoz szükséges valamennyi adat, információ, engedélyezési eljárás, jogi elõírás, pénzügyi és technikai valamint piaci szempontok közlését vagy ismertetését. A pályázattal, illetve a pályázati ajánlattal kapcsolatban bármely információt a pályázó maga köteles beszerezni. A pályázó pályázati ajánlatát saját kockázatára és költségére készíti, teszi meg és nyújtja be, mindezek vonatkozásában a Testület idõkorlátozás nélkül minden felelõsséget kizár. 6.9. Irányadó jog A pályázati felhívásra, valamint a rendelkezései szerint készült dokumentumokra és a pályázatból eredõ vagy az azzal kapcsolatos jogviták esetén a magyar jog az irányadó azzal, hogy a pályázati felhívásban, a pályázati ajánlatban, valamint a Törvényben nem szereplõ feltételek elbírálásakor a Ptk. szabályai alkalmazandók. VII. FEJEZET: DOKUMENTUMOK, MELLÉKLETEK, NYILATKOZATOK 7.1. A pályázó köteles megadni a 3 4. és 7 9. számú mellékletek szerinti adatokat a mellékletek szerinti szerkezetben. 7.2. A pályázó köteles csatolni az 5 6. sz. mellékletekben meghatározott dokumentumokat. 7.3. A pályázó köteles benyújtani a 30 napnál nem régebbi cégmásolatát, illetve cégkivonatát (cégjegyzékbe be nem jegyzett cég esetén a cégmásolat helyett a pályázónak az illetékes cégbíróság érkeztetõ bélyegzõjével ellátott bejegyzésre irányuló kérelme /nyomtatvány nyújtandó be). 7.4. A pályázó köteles csatolni társasági szerzõdését, illetve alapító okiratát az esetleges módosításokkal együtt, és aláírási címpéldányát. 7.5. A pályázó köteles az 5.3.2.4. pont szerinti mûsorszolgáltatási tapasztalat elbírálásához minden, általa az elbírálás segítéséhez szükségesnek tartott dokumentumot és nyilatkozatot csatolni. 7.6. Kötelezõ nyilatkozatok az alábbiak:

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 351 7.6.1. a 3. sz. melléklet 1 4. pontjai, 7.6.2. a 4.2.1.4. szerinti adatok, 7.6.3. mûsorszolgáltatási díjajánlat, 7.6.4. a 7.7. szerinti nyilatkozat, 7.6.5. a 7. számú melléklet, 7.6.6. a 8. számú melléklet, 7.6.7. a 6. számú melléklet 3. j) pontja (vételkörzet-bõvítés esetén), 7.6.8. a 6. számú melléklet 3. k) pontja hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra irányuló pályázat esetén. Az ÁPF 60.1. pontja értelmében a kötelezõ nyilatkozatok benyújtásának elmulasztása hiánypótlási felhívás nélkül a pályázat alaki érvénytelenségét és visszautasítását eredményezi. 7.7. A konzorcium pályázó köteles benyújtani a) a konzorciumi megállapodását, b) társasági szerzõdés tervezetét, azzal, hogy a konzorciumi megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a pályázaton való nyertességük esetén a konzorcium tagjai változatlan formában aláírják a társasági szerzõdést. 7.8. A pályázó köteles nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy nyertessége esetén az ÁPF 82. pontjának megfelelõ óvadékot vagy bankgaranciát kíván nyújtani a szerzõdés betartásának biztosítására. 7.9. A pályázó köteles csatolni pályázati ajánlatához a pályázati díj átutalásáról szóló átutalási megbízást. 7.10. A pályázó köteles nyilatkozni arról, hogy amennyiben nem vételkörzet-bõvítésre, vagy hálózatba kapcsolódásra pályázott, nyertessége esetén a jogosultság megszerzésétõl számított két éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását, vagy pályázat nélküli vételkörzet-bõvítését. 7.11. A dokumentumok formája A pályázat az 1 11 sz. mellékletekben szereplõ adatokat az ott megjelölt szerkezetben tartalmazza. Valamely okirat, szerzõdés vagy egyéb irat formájában benyújtandó dokumentum eredetiben vagy hiteles másolatban nyújtandó be. A pályázónak a nyilatkozatot vagy egyéb dokumentumot a cégjegyzése szabályai szerint aláírva kell benyújtania. 7.12. A dokumentumok módosulása Ha a pályázó pályázati ajánlatában szereplõ, a pályázat elbírálása szempontjából jelentõs adatok az ajánlat benyújtását követõen módosulnak, a pályázó köteles a változásokról a Testületet haladéktalanul értesíteni. Tartozik továbbá a tájékoztatással egyidejûleg a módosulás tárgyára vonatkozó pályázati felhívás szerinti dokumentumokat is az eredetivel megegyezõ formában benyújtani. VIII. FEJEZET: A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉSÉNEK KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEIRÕL 8.1. Az ORTT 766/2004. (VI. 15.) számú határozatával elfogadott, a földfelszíni mûsorszóró rendszer révén végzett mûsorszolgáltatás vételkörzet-bõvítésének fogalmáról és az ahhoz kapcsolódó eljárásról szóló állásfoglalást (lásd: egységes szerkezetben a pályázati felhívás 9. számú mellékletében) e fejezet vonatkozásában a pályázatra irányadó szabálynak kell tekinteni. 8.2. A pályázó akkor nyújthat be érvényesen vételkörzet-bõvítésre irányuló ajánlatot, amennyiben 1. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt sztereo vételkörzetek szomszédosak egymással, és az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól, valamint 2. az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel, és 3. a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a kérdéses, és jelen pályázati felhívás 9. számú mellékletét képezõ állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint 4. nyertessége esetén a szükséges, jelen pályázati felhívás 2/A. mellékleteként szereplõ szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 8.3. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és Pályázó által az 1. számú mellékletre tekintettel ajánlott nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsorszolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és a kötbér számítási alapját.

352 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 8.4. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglalás által megkívánt nyilatkozatokat, megjelöléseket és dokumentumokat. 8.5. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó pályázati ajánlatnak a 8.1. pontban megjelölt és a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt ORTT állásfoglaláson kívül, a pályázati felhívás minden olyan pontjának meg kell felelnie, amely jellegébõl következõen a vételkörzet-bõvítéssel pályázó ajánlatnak tartalmaznia kell. 8.6. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. 8.7. Érvényes pályázati ajánlatot csak az nyújthat be, akinek az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti sztereo vételkörzete szomszédos az általa megpályázott vételkörzettel. Jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében szereplõ egyes mûsorszolgáltatási jogosultságok tekintetében szomszédosnak tekintendõ sztereo vételkörzeteket az 1. számú melléklete tartalmazza. 8.8. Amennyiben a pályázati ajánlat vételkörzet-bõvítésre irányul és a Testület döntése szerint a vételkörzet-bõvítés feltételeinek nem felel meg az értékelés során, a pályázati ajánlat érvénytelen és azt a Testület visszautasítja. 8.9. A pályázó a vételkörzet-bõvítésre irányuló mûsorszolgáltatásra vonatkozó pályázati ajánlatban a jelen fejezetben illetve a pályázati felhívás 9. számú mellékleteként csatolt állásfoglalásban megjelölt valamennyi dokumentumot, kötelezõ erejû nyilatkozatot különálló mellékletként köteles csatolni. IX. FEJEZET: A HÁLÓZATBA KAPCSOLÓDÓ MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGRA IRÁNYULÓ PÁLYÁZATRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS PÁLYÁZATI FELTÉTELEK 9.1. Jelen pályázati felhívás lehetõvé teszi, hogy a pályázó olyan mûsorstruktúrával is benyújthasson pályázatot, amelyben saját mûsorszolgáltatása mellett hálózatos mûsorszolgáltatás formájában más mûsorszolgáltatás is helyet kap. Hálózatos mûsorszolgáltatóként csak olyan a pályázóval azonos típusú (rádió/televízió) mûsorszolgáltató jelölhetõ meg, amelynek nem áll fenn tartozása az ORTT felé, s a Testület nem alkalmazott vele szemben a mûsorszolgáltatási szerzõdés, vagy az Rttv. 112. (1) b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetést. 9.2. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell: a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 9.3. A pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell a saját és a hálózatos mûsoridõ sugárzásának idejét, valamint idõtartamát. 9.4. A pályázati ajánlatban a leendõ hálózatos mûsorszolgáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy a hálózatba kapcsolódás következtében az Rttv. tulajdoni szabályait, így különösen az Rttv. VIII. fejezetében foglaltakat nem sérti. 9.5. Amennyiben a pályázó közmûsor-szolgáltatóként, vagy nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóként nyújtja be a pályázati ajánlatát, a közmûsorszolgáltatókra, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatókra vonatkozó feltételeknek saját mûsorideje tekintetében önmagában is meg kell felelnie. 9.6. A pályázó nem nyújthat be érvényesen hálózatba kapcsolódásra irányuló ajánlatot, amennyiben a hálózatos mûsorszolgáltató vételkörzete és a megszerezni kívánt mûsorszolgáltatási jogosultság vételkörzete legalább 20%-ban fedi egymást. 9.7. Amennyiben a pályázati ajánlat hálózatba kapcsolódásra irányul és a Testület döntése szerint az értékelés során a hálózatba kapcsolódás feltételeinek nem felel meg, a pályázati ajánlat érvénytelen és a Testület azt visszautasítja.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 353 1. számú melléklet A pályázati felhívás tárgya Sorszám Névleges telephely Típus Frekvencia Várható vételkörzet1 Meghirdetett mûsoridõ Minimális mûsorszolgáltatási díj 1. Eger R, helyi 106,9 MHz 57 000 fõ* napi 24 óra 2 540 000 forint + 20% áfa *A számított 57 000 fõ ellátottság csak a tervezõ által megjelölt, 20 22 42 ; 47 54 14 földrajzi koordinátákkal jellemzett elvi telephelyen, a tervezõ által meghatározott irányított antennarendszerrel teljesül. Ha az adó más telephelyen, a tervben szereplõtõl eltérõ antennarendszerrel valósul meg, az ellátott lakosságszám az 57 000 fõtõl jelentõs mértékben eltérhet Eger domborzati adottságai miatt. Az Eger 106,9 MHz vonatkozásában szomszédos vételkörzet: Miskolc 96,3 MHz + Kazincbarcika 95,9 MHz + Ózd 99,5 MHz Miskolc 103,0 MHz Miskolc 106,5 MHz Gyöngyös 101,7 MHz + Heves 93,7 MHz + Hatvan 87,9 MHz Gyöngyös 88,9 MHz 2. számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉS TERVEZET A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdés (a továbbiakban a Szerzõdés ) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a Testület ), és másrészrõl a [...] 2 (a továbbiakban a Mûsorszolgáltató ) között az alulírott helyen és napon az alábbi feltételekkel: (A) A felek megállapítják, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a Törvény ) rendelkezései értelmében a Testület feladatai közé tartozik a mûsorszolgáltatási jogosultság pályáztatása, mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötése és a mûsorszolgáltatási szerzõdéssel összefüggõ feladatok ellátása. (B) A felek megállapítják, hogy a Törvény 102. (5) bekezdése értelmében a Testület 2007. [...]-án 3 a Kulturális Közlöny [...] 4 számában megjelent Pályázati Felhívással (a Pályázati Felhívás ) pályázatot hirdetett[ Pályázati Felhívás 1. számú melléklete.. pontja szerinti, helyi rádió Mûsorszolgáltatási Jogosultságra a... MHz frekvencián, a várható sztereo vételkörzetre vonatkoztatott alábbi adattal: várható vételkörzet fõ]. A Mûsorszolgáltató 5 a megjelölt mûsorszolgáltatásra vonatkozó Pályázati Felhívásra 2007. [...]-án 6 Pályázati Ajánlatot nyújtott be a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére (a Pályázati Ajánlat ). A fentiekre tekintettel a felek az alábbiakban állapodnak meg: I. A MÛSORSZOLGÁLTATÓ NYILATKOZATAI 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásnak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen szerzõdés aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. 1.2. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltatási Jogosultság elbírálásától jelen Szerzõdés aláírásáig terjedõ idõszakban bekövetkezett változás miatt az 1.1. szakasz szerinti nyilatkozatainak tartalmában változás 1 A megvalósított vételkörzet tekintetében a jelen pályázati felhívásban megadott várható vételkörzethez képest +/ 20%-os eltérés lehetséges. 2 A Pályázó neve és címe kitöltendõ. 3 A Pályázati felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. 4 A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 5 Konzorcium pályázó esetén e tényre értelemszerûen utalni kell. 6 A Pályázati Ajánlat benyújtásának dátuma kitöltendõ.

354 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám következett be, úgy azt a Testületnek idõközben, írásban bejelentette. Az elbírálás szempontjából releváns körülmények tekintetében a szerzõdés megkötéséig változás nem történhet. II. A SZERZÕDÉS TÁRGYA 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlatában foglaltakra valamint a jelen Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, Mûsorszolgáltatót a jelen Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt helyi rádió mûsorszolgáltatás végzésére jogosítja fel a jelen Szerzõdés feltételei szerint (a Mûsorszolgáltatási Jogosultság ). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a jelen Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és (közmûsor-szolgáltató és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató esetén a következõ mondatrész kimarad) a Testületnek a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint mûsorszolgáltatási díjat fizet. 2.2. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Jogosultság alapján a jelen Szerzõdés szerinti idõtartamban és adásidõben az adásidõ beosztás szerint, saját megkülönböztetõ azonosítási jelét használva, a jelen Szerzõdés 9.1. pontjának megfelelõ rádiómûsor szolgáltatására jogosult és köteles a mûsorszolgáltatás alapvetõ adatainak megfelelõen (a Mûsorszolgáltatás ). A Mûsorszolgáltatás alapvetõ adatait a Pályázati Ajánlat tartalmazza (az Alapvetõ Adatok ). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság 2007.[...] 7 napján kezdõdik, és a jelen Szerzõdés feltételeitõl függõen hét (7) éves idõtartamra szól. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a mûsorszolgáltatási jogosultság eredeti 7 éves idõtartama alatt az analóg földfelszíni rendszerrõl a digitális földfelszíni rendszerre történõ átállás bekövetkezik, az esetleges jogszabályváltozásból adódó megváltozott jogszabályi kötelezettségeiknek a felek kölcsönösen együttmûködve eleget tesznek. 2.5. Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot, annak teljes idõtartama alatt személyesen gyakorolja és azt semmilyen módon, sem közvetlenül, sem közvetetten át nem ruházza, nem engedményezi, nem terheli meg, vagy egyébként el nem idegeníti. 2.6. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság az annak gyakorlásához egyébként szükséges engedélyeket nem tartalmazza, azokat nem helyettesíti vagy pótolja. Az ilyen engedélyeket a Mûsorszolgáltató saját hatáskörében, költségére, illetve felelõsségére köteles beszerezni, és azok megszerzéséért a Testület semmiféle felelõsséggel nem tartozik. A Mûsorszolgáltató kijelenti, hogy ezen körülményre a Pályázati Felhívás a figyelmét felhívta, és Pályázati Ajánlatát ezen körülmény ismeretében és erre tekintettel tette meg. 2.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy mûsorszolgáltatási jogosultságának megkezdésétõl számított 2 éven belül nem kezdeményezi hálózatba kapcsolódását (Rttv. 108. ), vagy pályázat nélküli vételkörzet-bõvítését 8. Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat nyertessége esetén a szerzõdés a következõ ponttal egészül ki: Hálózatba kapcsolódás 1. A ( ) mûsorszolgáltató 9 hálózatba kapcsolódik a (.) Mûsorszolgáltató 10 (.) jogosultságával ugyanazon mûsorszám vagy mûsor egyidejû vagy csaknem egyidejû szolgáltatására. 2. A hálózatos mûsorszolgáltató a ( ), ( ) jogosultsága. A hálózatos mûsorszolgáltatásért a hálózatos mûsorszolgáltató tartozik felelõsséggel. 3. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató (..), (.) MHz jogosultsága. 4. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató saját mûsort a következõk szerint szolgáltat: 11 5. A ( ) hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltató kijelenti, hogy megfelel a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény mûsorszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseinek, különös tekintettel a 98. -ban foglalt feltételeknek. 7 A szerzõdés aláírását követõ nap kitöltendõ. 8 Hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat esetén ez a pont értelemszerûen kimarad. 9 A pályázó neve kitöltendõ. 10 A pályázatban megjelölt hálózatos mûsorszolgáltató neve kitöltendõ. 11 A saját mûsoridõ sugárzásának idõtartama kitöltendõ.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 355 6. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületet tájékoztatni, ha a hálózatos mûsorszolgáltatást megszünteti. Ezen kötelezettségének a megszûnés megtörténtét megelõzõ 30 napon belül kell eleget tennie. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentõ nyilatkozatát valamint az azt alátámasztó dokumentumokat arról, hogy a hálózatba kapcsolódás megszüntetésének bejelentésérõl a saját bejelentését megelõzõen a másik felet tájékoztatta. III. A MÛSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG TARTALMA 3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a jogosultsága teljes idõtartama alatt a Törvény hatályos rendelkezéseit mindvégig megtartja. 3.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hét (7) éves idõtartama alatt, az Alapvetõ Adatok szerinti (a) adásidõben, az adásidõ-beosztás szerint, (b) mûsoridõben, (c) állandó megnevezést és szignált használva szolgáltat rádiómûsort. 3.3. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes hét (7) éves idõtartama alatt, megszakítás nélkül, a rá irányadó jogszabályoknak megfelelõ cég- illetve szervezeti formában végzi. 3.4. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, és helyt áll azért, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság idõtartama alatt sem õ, sem valamely [részvényese] [tagja] (a kuratórium tagja) (alapítója) 12 nem fogja sérteni a rá vonatkozó korlátozó rendelkezéseket. 3.5. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt helyi mûsorszolgáltatásként, a jelen Szerzõdésbeli mûsorszórási kapacitás maximális vételkörzete teljes kihasználásával végzi. 3.6. A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/ 20%-os eltérés lehetséges. 3.7. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatást legkésõbb 2007. [...] hó [..] 13 napjáig jelen Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. 3.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás tartalmát a Törvény és a Szerzõdés keretei között és feltételei szerint önállóan határozza meg azzal, hogy azért a Törvény és a jelen Szerzõdés szerint felelõsséggel tartozik. 3.9. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy az általa alkalmazott mûszaki berendezések a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt alkalmasak a Mûsorszolgáltatás magas színvonalú szolgáltatására. A Mûsorszolgáltató továbbá vállalja, hogy a Pályázati Ajánlatában benyújtott dokumentumok szerint vállaltakkal megegyezõ vagy annál magasabb színvonalú mûszaki berendezésekkel biztosítja, s e berendezések célszerû és üzembiztos üzemeltetését megfelelõ kezelõszemélyzet látja el. 3.10. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Törvény 21. (3) bekezdése alapján értéknövelõ szolgáltatásra harmadik személlyel csak úgy köt szerzõdést, ha a szerzõdésben ezen harmadik személy kifejezetten tudomásul veszi, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszûnésével az értéknövelõ szolgáltatási jog is megszûnik, és ezzel kapcsolatban a harmadik személy a Testülettel szemben semmiféle igényt nem támaszt. IV. A MÛSORSZOLGÁLTATÁS ALAPVETÕ JELLEGZETESSÉGEI 4.1. A mûsorfolyamot meghatározó tematika: Gyakran elõforduló mûsorszám kategória: Sajátos arculat: 4.2. A mûsorszámok heti százalékos aránya 1. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya Mûsorszámok 1. Közszolgálati mûsorszámok 2. Magyarországi gyártású mûsorszámok 3. Saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. 42. pont) A pályázó által vállalt heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként A pályázó által vállalt napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként 12 A nem kívánt szövegrész törlendõ. 13 A mûsorszolgáltatási jogosultság elsõ napjának dátumától számított 180. nap dátuma kitöltendõ.

356 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 2. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya az éjszakai órák (00.00 06.00) nélkül Mûsorszámok Közszolgálati mûsorszámok A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00 6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00 6.00 óráig) nélküli napi minimális mûsoridõben 3. Mûsorterv egyes egységeinek heti/napi százalékos aránya Szöveg aránya Ismétlések* Mûsorterv egységek Heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként Napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként (*Az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.) 4. A közszolgálati mûsorszámok heti/napi százalékos aránya Mûsorszám kategóriák 1. Hírmûsorok 2. Aktuális információk 3. Mûvészeti mûsorok 4. Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok 5. Oktató mûsorok 6. Vallási mûsorok 7. Gyermek- és ifjúsági mûsorok 8. Mindennapi életvitelt segítõ mûsorok 9. Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok 10. Környezet- és természetvédelmet segítõ mûsorok 11. Közlekedési információk 12. Kisebbségi mûsorok 13. Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok 14. Zenei mûsorok (csak ha közszolgálatinak minõsül) 15. Egyéb közszolgálat Heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként Napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként 4.3. A mûsorszolgáltatás központi elemei 14 : Reggeli mûsorsáv: Délelõtti mûsorsáv: Délutáni mûsorsáv: Esti mûsorsáv: Éjszakai mûsorsáv: 4.4. Egyes mûsortípusok értelmezése: Hírmûsor: A Mûsorszolgáltató hírszerkesztõi által írott és elmondott programelem, mely alkalmanként tudósítást, helyszíni bejelentkezést tartalmaz, melyet a programosztály munkatársai készítenek. Ismétlés: Korábban a mûsorban elhangzott rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható, tehát számítógéprõl kerül közlésre. 14 Hálózatba kapcsolódás esetén a saját mûsoridõ tekintetében.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 357 V. TÁJÉKOZTATÁS 5.1. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultság gyakorlásáról, a Mûsorszolgáltatásról és az egyébként ezekkel összefüggõ kérdésekrõl a Testületnek a Törvény, a Testület állásfoglalásai és a jelen Szerzõdés rendelkezései szerint tájékoztatást ad. 5.2. A Mûsorszolgáltató a jelen fejezet szerinti tájékoztatási vagy bejelentési kötelezettségét, kifejezetten ellenkezõ kikötés hiányában, ésszerû határidõn belül saját költségére köteles teljesíteni. 5.3. A Mûsorszolgáltató az Alapvetõ Adatokat, illetve a jelen szerzõdés IV. fejezetében foglaltakat képezõ csak a Testület hozzájárulásával módosíthatja. Az alapvetõ jellegzetességeken kívül esõ mûsorelemek megváltozása esetén a Mûsorszolgáltatót a Testület felé tájékoztatási kötelezettség terheli. 5.4. A Mûsorszolgáltató köteles az adataiban beállt változást a Testületnek bejelenteni, az erre vonatkozó valamennyi dokumentumot a Testületnek átadni, és egyben a Testületnek nyilatkozni, hogy a változás következtében a Mûsorszolgáltató a korlátozó rendelkezéseket nem sérti. A Mûsorszolgáltató a változás bejelentésekor köteles a Testületnek az Általános Pályázati feltételek (továbbiakban: ÁPF) 56.1. pontja szerinti adatokat megküldeni. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettségét a változás megtörténtének dátumától számított tíz (10) napon belül köteles teljesíteni. 5.4.1. A tervezett hálózatba kapcsolódást az abba kapcsolódók kötelesek a Testületnek elõzetesen, a Törvény 108. -ának megfelelõen bejelenteni. 5.5. A Testület jogosult a Szerzõdés teljesítését rendszeresen ellenõrizni és a Mûsorszolgáltató mûködését a helyszínen tagjai vagy megbízottjai által vizsgálni. A Testület az ellenõrzés módjáról, amennyiben ahhoz a Mûsorszolgáltató közremûködése szükséges, a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja. A Mûsorszolgáltató ezen szerzõdés aláírásával hozzájárul, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság szakemberei a helyszínen ellenõrzést végezzenek. A Mûsorszolgáltató az ellenõrzéshez és a helyszíni vizsgálathoz ezennel hozzájárul, és kötelezettséget vállal arra, hogy a Testület által megkívánt adatokat, információkat, dokumentumokat stb. szolgáltatja. 5.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal a Törvény 89. -a szerinti dokumentumok elkészítésére, megõrzésére, szolgáltatására és önellenõrzésre. 5.7. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni, ha Mûsorszolgáltatási Jogosultsággal, a Mûsorszolgáltatással vagy ezekkel egyébként összefüggõ kérdésekkel kapcsolatban közigazgatási, bírósági vagy választottbírósági eljárás indult ellene, és köteles ezen eljárások befejezõdésérõl a Testületet tájékoztatni. Amennyiben az ezen eljárásokat lezáró határozatok, egyezségek, stb. a Mûsorszolgáltatóra kötelezettséget rónak, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületet tájékoztatni a kötelezettségek teljesítésérõl. 5.8. A Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatás megkezdésével egyidejûleg köteles a Testületnek megküldeni azt az eljárási szabályzatot (valamint módosításait), amely a hallgatók panaszainak a Mûsorszolgáltató részérõl való kezelését szabályozza. A Mûsorszolgáltató köteles a panaszokról és azok elintézési módjáról rendszeres nyilvántartást vezetni, és azt a Testületnek félévente megküldeni. 5.9. A Mûsorszolgáltató a Testület kérésére köteles a Testület elõtt megjelenni, és tevékenységérõl beszámolni. 5.10. A Mûsorszolgáltató köteles a Törvény 96. (1) bekezdés b) pontja szerinti személlyel kapcsolatos adatokat az azokban történt változást követõ tíz (10) napon belül a Testületnek nyilatkozatban bejelenteni. 5.11. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés 3.9. szakasza szerinti harmadik személlyel kötött szerzõdést, az annak létrejöttétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek megküldeni. 5.12. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületet haladéktalanul tájékoztatni arról, ha a mûsorszolgáltatás megkezdésére vonatkozó szerzõdéses kötelezettségének neki felróható okból elõreláthatólag nem tud eleget tenni. 5.13. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek minden év május 31-ig az elõzõ évi beszámolóját megküldeni. 5.14. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek bejelenteni a bankszámlaszámát, adószámát valamint annak megváltozását, a változást követõ 30 napon belül. VI. MÛSORSZOLGÁLTATÁSI DÍJ 6.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért hét (7) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege évi [...] plusz áfa (azaz [...]) 15 forint plusz áfa (a Díj ), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. 15 A Pályázati Ajánlatban megfizetni vállalt mûsorszolgáltatási díj összege kitöltendõ.

358 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 6.2. A Mûsorszolgáltató a 6.2.1. szakasz kivételével a Díjat negyedévente elõre, a negyedév elsõ hónapjának 15. napjáig esedékesen köteles megfizetni. A Testület a mûsorszolgáltatási díj megfizetését banki átutalás esetében akkor tekinti teljesítettnek, amikor a pénzösszeget az átutalás, illetve a beszedési megbízás jogosultjának bankszámláján jóváírták. A bankszámlára történõ készpénzbefizetés akkor teljesült, amikor a készpénzt az ORTT házipénztáránál vagy a postán befizetik. 6.2.1. Mûsorszolgáltató jelen szerzõdés megkötését követõ elsõ félévre esedékes díjat, azaz [...] (azaz [...]) 16 forintot plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, az 6.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdés aláírásával is elismeri és nyugtázza. 6.3. Az egyes részletek fizetendõ esedékes összegének kiszámítása az alábbiak szerint történik: 6.3.1. A Mûsorszolgáltatási Díj negyedéves részleteinek számítási alapja az adott (naptári) évre fizetendõ Díj. 6.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2006-ra a jelen szerzõdés 6.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett Éves Fogyasztói Árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót a 6.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 6.3.3. Szerzõdõ felek megállapodnak abban, hogy a 6.3.2. szakasz szerinti díjkorrekció minden elõzetes egyeztetés, vagy nyilatkozat nélkül, automatikusan elvégezendõ; s az ily módon képzett emelt Díjnak megfelelõ negyedéves Díjrészlet a KSH közleményének közzétételét követõ elsõ díjfizetéskor alkalmazandó. A KSH közlemény közzétételét követõ elsõ, emelt Díjrészlet megfizetése után a következõ év március 31-ig az emelt éves Díjnak megfelelõ összeget fizeti meg a Mûsorszolgáltató. 6.3.4. A Mûsorszolgáltatási Díj a 6.1. szakaszban meghatározott összegnél kevesebb nem lehet. 6.4. A Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét az Országos Rádió és Televízió Testület számlája alapján, a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára köteles megfizetni. 6.5. A Díj esedékes részletének késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletének megfizetését követõen, utólag fizeti meg a késedelmi kamatot. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese. VII. SZERZÕDÉST BIZTOSÍTÓ MELLÉKKÖTELEZETTSÉGEK 7.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén beálló fizetési kötelezettsége biztosítására köteles a Testületnek bankgaranciát/óvadékot 17 nyújtani. A felek megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató minden további megkérdezése nélkül e biztosítéki összegbõl magát közvetlenül kielégítheti. 18 Óvadék esetén az alábbi 7.1.1. 7.1.6. pontok kerülnek a szerzõdésbe 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a tárgyévben érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [...] (azaz [...]) forint (az Óvadéki Összeg ), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles az 6.4. szakaszban megjelölt számlára, a Szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A 7.1.1. pont rendelkezései a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázókra az alábbiak szerint vonatkoznak: A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ennek összege a pályázati felhívásban meghirdetett minimális mûsorszolgáltatási díj összegének egynegyed (1/4-ed) része, azaz [...] (azaz [...]) forint (az Óvadéki Összeg ), amelyet a Mûsorszolgáltató köteles az Országos Rádió és Televízió Testületnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01400843 számú számlájára a szerzõdés megkötését követõ tizenöt (15) napon belül megfizetni. Az óvadéki összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 16 A díj 50%-a, a legközelebbi egész számra felfelé kerekítve kitöltendõ. 17 A Pályázati Ajánlatnak megfelelõen, óvadék, vagy bankgarancia szabályozása a 7.1.1. 7.1.6. pontokban, értelemszerûen kitöltendõ. 18 Bankgarancia esetén ez a szövegrész értelemszerûen kimarad.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 359 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy a Mûsorszolgáltató köteles biztosítani, hogy az óvadék a Mûsorszolgáltatás teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül a teljes Óvadéki Összeg erejéig a Testület rendelkezésére álljon. Erre tekintettel, amennyiben az Óvadéki Összegbõl a Testület a 7.1.3. szakasz feltételei szerint közvetlenül kielégíti magát, és errõl a Mûsorszolgáltatót tájékoztatja, a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a 6.4. szakasz szerinti számlára (a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázatok esetében a rájuk vonatkozó 7.1.1. pont szerinti számlára) olyan összeget a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 3 napon belül megfizetni, hogy a Testületnek a teljes Óvadéki Összeg a rendelkezésére álljon. A Mûsorszolgáltató ezen kötelezettsége a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt folyamatosan fennáll azzal, hogy a Mûsorszolgáltató akkor is köteles az Óvadéki Összeget teljesen feltölteni, ha az esetbeli közvetlen kielégítés jogosságát egyébként vitatja. 7.1.3. A Testület az óvadékból akkor elégítheti ki magát közvetlenül, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül pl., ha a Mûsorszolgáltató a Díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik, stb. 7.1.4. Amennyiben a Szerzõdés lejártát megelõzõ legutolsó negyedév kezdetekor a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben fizetési kötelezettsége nem áll fenn, úgy a Testület az óvadéki összeg nála lévõ részét a Mûsorszolgáltató részére visszafizeti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató helyett az Óvadéki Összeg megfizetését harmadik személy is teljesítheti. 7.1.6. Az esedékes Óvadéki Összeg vagy annak részlete késedelmes megfizetése esetén a Mûsorszolgáltató késedelmi kamatot köteles a Testületnek fizetni. Késedelem esetén a Mûsorszolgáltató az Óvadéki Összeg esedékes részletének megfizetését követõen, utólag fizeti meg a késedelmi kamatot. A késedelmi kamat mértéke a mindenkori, az MNB által közzétett jegybanki alapkamat kétszerese. Bankgarancia nyújtása esetén az alábbi szöveg kerül a 7.1.1. 7.1.5. pontok helyébe (és a 7.1.6. pont kimarad). 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés megkötésétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek átadni a pályázati ajánlatában megjelölt pénzintézet által kiállított és az ÁPF 82. pontjának maradéktalanul megfelelõ bankgaranciára vonatkozó okmányokat. Ennek összege a tárgy évben érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [..] (azaz [..] ) forint (a Bankgarancia Összege ). A 7.1.1. pont rendelkezései a közmûsor-szolgáltatói és nem nyereségérdekelt jelleget elnyerõ pályázókra az alábbiak szerint vonatkoznak: A bankgarancia összege a pályázati felhívásban meghirdetett minimális mûsorszolgáltatási díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz [...] (azaz [...]) forint ( a Bankgarancia Összege ), amelyre vonatkozóan a pályázati ajánlatában megjelölt pénzintézet által kiállított, és az ÁPF 82. pontjának maradéktalanul megfelelõ okmányokat a Mûsorszolgáltató köteles a Szerzõdés megkötésétõl számított tizenöt (15) napon belül a Testületnek átadni. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.1.2. A felek megállapodnak abban, hogy Mûsorszolgáltató köteles biztosítani azt, hogy a jogosultság teljes idõtartama alatt a fenti bankgarancia rendelkezésre álljon. 7.1.3. A Testület a bankgarancia alapján, az azt kiállító pénzintézettõl akkor követelhet teljesítést, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdést nem vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, és ezzel a Testület felé fizetési kötelezettsége áll be. A teljesség igénye nélkül ilyen esetnek minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a díj esedékes részletét nem vagy késedelmesen fizeti meg, úgyszintén ha a Szerzõdés nem vagy nem szerzõdésszerû teljesítése folytán a Mûsorszolgáltatónak a Testület felé kötbér, késedelmi kamat, kártérítés, kártalanítás vagy egyéb jogcímen fizetési kötelezettsége keletkezik stb. 7.1.4. A bankgarancia beváltásáról a Testület a Mûsorszolgáltatót haladéktalanul értesíti. 7.1.5. A Mûsorszolgáltató a jogosultság teljes idõtartama alatt köteles gondoskodni arról, hogy a Testületnek a 7.1.3. pontban szabályozottak szerinti eljárását követõen a jelen szerzõdést biztosító új, az eredetileg nyújtottal azonos összegû bankgarancia a fenti értesítés kézhezvételétõl számított 5 napon belül rendelkezésre álljon. 7.2. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy ha a Szerzõdést olyan okból, amelyért felelõs, nem teljesíti, vagy nem szerzõdésszerûen teljesíti, a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbért meghaladó kárát a kötbér megfizetése esetén is érvényesítheti, illetve a kötbér mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben a Szerzõdés szerinti egyéb szankciókat alkalmazhatja. 7.2.1. A Mûsorszolgáltató különösen az alábbi esetekben tartozik a Testületnek kötbért fizetni. 7.2.2. A Törvény 90. (5) bekezdése értelmében a kötbér alapja a kötbérkövetelés keletkezésének évében érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj áfa nélküli összege, amely 2006. évben a jelen Szerzõdés 6.1. pontja szerinti Díj áfa nélküli összegét jelenti, kivéve, ha a szerzõdést a közmûsor-, illetve nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltató szegte meg. Ez

360 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám utóbbi esetben a kötbér alapja jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében szereplõ minimális mûsorszolgáltatási díj áfa nélküli összege. A minimális díj összege évente, minden elõzetes egyeztetés és nyilatkozat nélkül, automatikusan a KSH által megállapított éves fogyasztói árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. 7.2.3. A Szerzõdés nem teljesítése vagy nem szerzõdésszerû teljesítése esetén fizetendõ kötbér mértéke az elsõ alkalommal nem haladhatja meg a kötbér alapjának húsz (20), második alkalommal pedig harminc (30) százalékát. A Törvény 90. (5) bekezdése értelmében a kötbér mértéke egyébként esetenként nem haladhatja meg a kötbér alapjának ötven (50) százalékát. 7.2.4. Amennyiben a Testület felhívását követõ tizenöt (15) napon belül a Mûsorszolgáltató a felhívás szerinti kötbért a Testületnek nem fizeti meg, a Testület saját választása szerint jogosult a kötbér mértéke erejéig magát az óvadékból közvetlenül kielégíteni, (a következõ tagmondat a közmûsor-és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik) vagy a neki már megfizetett Díj terhére a kötbér mértékének megfelelõ összeget a kötbérre elszámolni. 7.2.5. Amennyiben a Testület az elõzõ szakasz szerint a kötbér mértékének megfelelõ összeget a Díj terhére számol el, úgy ezen összeg a Mûsorszolgáltató által a Testületnek már megfizetett Díj összegét csökkenti. A Testület értesítésétõl számított tizenöt napon belül a Mûsorszolgáltató köteles a Testületnek a vonatkozó összeget Díj hátralékként megfizetni. Az ilyen Díj hátralék megfizetésére a Szerzõdés V. fejezetének a rendelkezései értelemszerûen irányadóak. A 7.2.5. pont rendelkezései a közmûsor-és nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatóra nem vonatkozik. 7.3.1. A Mûsorszolgáltató kötelezi magát arra, hogy a Törvényben, vagy a jelen Szerzõdésben szabályozott esetekben a Testületnek kötbért fizet. A Testület a kötbér követelése mellett a Mûsorszolgáltatóval szemben egyéb szankciókat is jogosult alkalmazni. Az ugyanazon rendelkezés többszöri vagy folytatólagos megszegése esetén a kötbér többször is kiszabható. A 7.3.6. pont szerinti esetben többszöri megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató a szerzõdésszegõ magatartást megállapító, kötbért érvényesítõ testületi határozatot követõen ugyanazt a magatartást ismételten elköveti. Folytatólagos megszegésnek az minõsül, ha a Mûsorszolgáltató az adott szerzõdéses elem tekintetében folyamatosan nem teljesíti kötelezettségvállalását. Ebben az esetben a folytatólagosság akkor is megállapítható, ha a Mûsorszolgáltató a vállalást a vállalási idõszakra vetítve 50%-nál kisebb arányban teljesíti. A kötbér kiszabására egyébként a 7.2. szakasz különösen a 7.2.3. szakasznak a kötbér legmagasabb mértékére vonatkozó rendelkezései alkalmazandók. 7.3.2. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasszal összhangban és határidõn belül nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû meghiúsulási kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.3. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.3. szakaszát megszegi vagy 3.4. szakasza megszegésével a Korlátozó Rendelkezéseket sérti, úgy a Testület a Mûsorszolgáltatót írásban felhívja, hogy a szerzõdésszegést harminc (30) napon belül szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának a határidõn belül nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.4. Ha a Testület hitelt érdemlõen tudomást szerez arról, hogy a Mûsorszolgáltató a pályázati eljárás során tett nyilatkozatai a Szerzõdés megkötésekor a valóságnak nem feleltek meg, úgy a Mûsorszolgáltató köteles az egyes nyilatkozatok megszegéséért a kötbér alapjának ötven (50) százalékával megegyezõ mértékû kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.5. Ha a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés megszegésével, a Mûsorszolgáltatást nem a Pályázati Ajánlata szerint megadott óraszámban és megszakítás nélkül végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen nap után a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. 7.3.6. Ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdésnek a mûsortervre, mûszaki elõírásokra, illetve a tájékoztatási kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseit megszegi, és a Mûsorszolgáltatást nem ezeknek megfelelõen végzi, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának öt (5,0) százalékával megegyezõ mértékû hibás teljesítési kötbért a Testületnek megfizetni. A Testület, írásban felhívja a Mûsorszolgáltatót arra, hogy a szerzõdésszegést azonnal szüntesse meg. Amennyiben a Mûsorszolgáltató a Testület ezen felhívásának nem tesz eleget, úgy a Mûsorszolgáltató köteles minden ilyen feltétel megszegéséért a kötbér alapjának tíz (10) százalékával megegyezõ mértékû késedelmi kötbért a Testületnek megfizetni. Folytatólagos szerzõdésszegés esetén a kötbér mértéke a kötbér alapjának tíz (10) százaléka, ugyanazon szerzõdésszegés többszöri folytatólagos megszegése esetén a kötbér alapjának tizenöt (15) százaléka. Kötbér kiszabására e pont szerinti esetekben a szerzõdésszegéstõl számított hat hónapon belül van lehetõség.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 361 7.3.7. Amennyiben a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi és jogosulatlanul kapcsolódik hálózatba és szolgáltat mûsort, a Testület felszólítja 15 napos határidõ tûzésével a jogosulatlan hálózatba kapcsolódás megszüntetésére. A határidõ eredménytelen elteltét követõen kötbért köteles a Testületnek fizetni. 7.4.1. Amennyiben a Mûsorszolgáltatónak a Testülettel szemben egy idõben több jogcímen áll fenn fizetési kötelezettsége, úgy a Testület a Mûsorszolgáltató által fizetett összegeket, a fizetés megjelölt jogcímének figyelmen kívül hagyásával, jogosult más jogcímen és/vagy sorrendben is elszámolni. VIII. A SZERZÕDÉSSZEGÉS JOGKÖVETKEZMÉNYEI 8.1. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy amennyiben a Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés 3.7. szakasza szerinti határidõ leteltéig és az ugyanezen szakaszban leírt módon a Mûsorszolgáltatást neki felróható okból nem kezdi meg, úgy a Mûsorszolgáltatási Jogosultsága megszûnik. 8.2. A Szerzõdés megszegése esetén a Testület a Törvényben és a Polgári Törvénykönyvben valamint az ÁPF-ben megfogalmazott jogkövetkezményeket alkalmazza, így különösen: felhívja a Mûsorszolgáltatót a sérelmezett magatartás megszüntetésére, írásbeli figyelmeztetésben megállapítja a jogsértést, és felhívja a Mûsorszolgáltatót a jogsértés megszüntetésére, illetve arra, hogy a jövõben tartózkodjon a jogsértéstõl, meghatározott idõre, de legfeljebb harminc napra felfüggesztheti a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását, érvényesíti a szerzõdésben megállapított kötbért, bírságot szab ki, azonnali hatállyal felmondja a szerzõdést, kizárhatja a Mûsorszolgáltatási Alapból való támogatást. 8.3. A Testület az ÁPF 78. pontjában szabályozott esetekben, vagy módon, vagy idõtartamban a mûsorszolgáltatási jogosultság gyakorlását felfüggesztheti. A Testület e jogát a Mûsorszolgáltatóhoz intézett határozatával gyakorolhatja, melyben naptári nap, óra és perc szerint megjelöli a felfüggesztés kezdõ idõpontját. 8.4. A felek megállapodnak abban, hogy a Testület a Szerzõdést a 8.4.1. 8.4.2. szakaszok szerinti esetekben jogosult írásban felmondani: 8.4.1. A Testület jogosult a Szerzõdést azonnali hatállyal felmondani, ha 8.4.1.1. a Szerzõdést nem lehetett volna megkötni és a jogsértõ állapot még fennáll; vagy 8.4.1.2. a Szerzõdés a Törvény VIII. fejezetében foglaltakat sérti, és a Mûsorszolgáltató a jogsérelmet a Gazdasági Versenyhivatal, illetve a Testület határozatában foglaltak szerint 180 napon belül nem orvosolta; vagy 8.4.1.3. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.7. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást a hivatkozott szakasz szerint nem kezdi meg; vagy 8.4.1.4. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 2.4. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot nem személyesen gyakorolja, átruházza, engedményezi, megterheli vagy egyébként más módon elidegeníti; vagy 8.4.1.5. a Mûsorszolgáltató a rá vonatkozó korlátozó rendelkezések feltételeit megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására hatvan (60) napon belül nem orvosolja; vagy 8.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint tizennégy (14) napig szünetelteti vagy nem a hivatkozott szakasz feltételei szerint végzi; vagy 8.4.1.7. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.1. szakaszát megszegi, és a teljes Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg; vagy 8.4.1.8. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 7.1.2. szakaszát megszegi, és az Óvadéki Összeget az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül az Óvadéki Összeg teljes mértéke erejéig a Testületnek nem fizeti meg (tölti fel); vagy 8.4.1.9. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés III. fejezetében foglaltakat súlyosan vagy ismételten, vagy folyamatosan a Testület felhívása ellenére megszegi; vagy 8.4.1.10. a Mûsorszolgáltató a megszûnésérõl határoz, vagy ha a Mûsorszolgáltatót jogerõs közigazgatási vagy bírósági jogerõs végzés vagy határozat mûsorszolgáltatói tevékenysége vagy mûködése felfüggesztésére kötelezi (kivéve a Testület ilyen határozatát), vagy ha ellene csõd- vagy felszámolási eljárás indult; vagy 8.4.1.11. ha a Mûsorszolgáltatót a jelen szerzõdés megkötésétõl számítva második alkalommal kellene a Törvény 112. (1) bekezdés b) pontja szerinti írásbeli figyelmeztetésben részesíteni; vagy

362 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 8.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 5.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30) napon belül nem orvosolja; vagy 8.4.1.13. a Mûsorszolgáltató nem rendelkezik a mûsor sugárzásához szükséges, érvényes rádióengedéllyel. 8.4.2. A Testület a Szerzõdést tizenöt (15) napos határidõvel felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Szerzõdést megszegi, és a Díj esedékes összegét az annak esedékességétõl számított harminc (30) napon belül a Testületnek nem fizeti meg. [Törvény 90. (3) bekezdés] 8.4.3. A Testület a Szerzõdést a Mûsorszolgáltató súlyos szerzõdésszegésére hivatkozva azonnali hatállyal felmondhatja, ha a Mûsorszolgáltató a Mûsorszolgáltatási Díjat határidõben nem fizeti meg a Testület részére, és a késedelme meghaladja a kilencven (90) napot. 8.4.4. A Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása esetén a felmondásnak a Mûsorszolgáltató részére való kézbesítése napját, illetve a felmondási határidõ utolsó napját követõ elsõ napon megszûnik. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés megszûnésének napján köteles a Mûsorszolgáltatással felhagyni, és kezdeményezni a rádióengedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató a jelen Szerzõdés aláírásával kifejezetten felhatalmazza a Testületet, hogy a jelen Szerzõdésnek a Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondása folyományaképpen való megszûnésérõl tájékoztassa a rádióengedélyt kiadó hatóságot és kezdeményezze az ilyen hatósági engedély visszavonását. A Mûsorszolgáltató egyben lemond arról a jogáról, hogy a rádióengedélyt visszavonó határozatban foglaltakat vitassa. A felek kifejezetten megállapodnak abban, hogy a jelen Szerzõdés Testület általi akár azonnali hatállyal, akár 15 napos határidõvel történõ felmondásának a Mûsorszolgáltató általi esetleges megtámadása nem érinti az ilyen felmondás fenti bekezdések szerinti joghatásainak a beállását; azonban abban az esetben, ha a bíróság a felmondás jogellenességét vagy megalapozatlanságát állapítja meg, a Testület köteles megtéríteni a Mûsorszolgáltató igazolt kárát. IX. EGYEBEK 9.1. A szerzõdõ felek rögzítik, hogy a szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlat részét képezõ, a Pályázati Felhívás 3. számú melléklet 1/A. és 1/B. pontjaiban, a 4., 5., 6., számú mellékletében foglaltakat, a vételkörzet-bõvítés mellékleteiben körülírt adatokat és megkívánt nyilatkozatokat a Szerzõdés részének nyilvánítják úgy, hogy azok jelen Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A jelen szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos. 9.2. Amennyiben a jelen Szerzõdés valamely rendelkezése érvénytelennek minõsülne, az a Szerzõdés egyéb rendelkezéseinek érvényességét nem érinti. A felek megállapodnak abban, hogy ilyen esetben egymással jóhiszemû tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy az érvénytelen rendelkezést egy annak tartalmával érdemben megegyezõ érvényes rendelkezéssel váltsák fel, és a Szerzõdést annak megfelelõen módosítsák. 9.3. A jelen Szerzõdés irányadó joga a magyar jog. A Szerzõdéssel kapcsolatos jogviták elbírálására, amennyiben arra a Törvény, az ÁPF vagy a Pályázati Felhívás rendelkezést nem tartalmaz, a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. 9.4. Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, bármely jogvita eldöntésére, amely a jelen Szerzõdésbõl vagy azzal összefüggésben, annak megszegésével, megszûnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban keletkezik, a felek a hatásköri szabályok figyelembevétele mellett alávetik magukat a Fõvárosi Bíróság, illetve a Pesti Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességének. E rendelkezés nem érinti az ÁPF 86. pontjában szabályozott eseteket. 9.5. A jelen Szerzõdést a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá. A felek a jelen Szerzõdést gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és a Szerzõdést, mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, 2007. [...] hó [...] 19 napján. Országos Rádió és Televízió Testület [...] 20 21 19 A szerzõdés megkötésének napja kitöltendõ. 20 A Mûsorszolgáltató cég neve kitöltendõ. 21 Mind a Testület, mind a Mûsorszolgáltató részérõl cégszerûen aláírandó.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 363 2/A számú melléklet MÛSORSZOLGÁLTATÁSI SZERZÕDÉSMÓDOSÍTÁS-TERVEZET VÉTELKÖRZET-BÕVÍTÉS ESETÉN A jelen Mûsorszolgáltatási Szerzõdésmódosítás (a továbbiakban a Szerzõdésmódosítás ) létrejött egyrészrõl az Országos Rádió és Televízió Testület, 1088 Budapest, Reviczky u. 5. (a továbbiakban a Testület ), és másrészrõl a (.) 22 (a továbbiakban a Mûsorszolgáltató ) között. Jelen Szerzõdésmódosítás a Felek között ( ) 23 napján aláírt, ( ) 24 mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó Mûsorszolgáltatási Szerzõdést ( Szerzõdés ) alulírott helyen és napon, az alábbiak szerint módosítja. A Szerzõdés Preambulum része az alábbi (C) ponttal egészül ki. (C) A Felek megállapítják, hogy a Törvény 102. (5) bekezdése értelmében a Testület (.) napján 25 a Kulturális Közlöny (.) 26 számában megjelent Pályázati Felhívással (a Pályázati Felhívás ) pályázatot hirdetett a (Pályázati Felhívás 1. számú melléklete pontja szerint Mûsorszolgáltatási Jogosultságra MHz frekvencián, a várható sztereo vételkörzetre vonatkoztatott alábbi adattal: várható vételkörzet fõ]. A Mûsorszolgáltató a megjelölt mûsorszolgáltatási jogosultság(ok)ra, a (.) 27 MHz frekvencia mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzet-bõvítése céljával nyújtott be Pályázati Ajánlatokat ( Pályázati Ajánlatok ). A pályázó Mûsorszolgáltatót a Testület (..) 28 számú határozatával a (.) 29 MHz frekvencia (ák) tekintetében vételkörzet-bõvítéssel nyilvánította nyertesnek. A határozatok érelmében a Mûsorszolgáltató (.) 30 mûsorszolgáltatási jogosultsága, a ( ) 31 MHz frekvencia(ák) vételkörzetével bõvül ki. A Felek megállapítják, hogy a vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság, annak érvényességi ideje nem változik, a Mûsorszolgáltató a vételkörzet-bõvítés tekintetében ennek megfelelõen a (.) 32 frekvencia mûsorszolgáltatási jogosultság szerinti mûsort sugározza. Erre tekintettel a Felek megállapodnak, hogy a (..) 33 napján a ( ) 34 Szerzõdés az alábbiak szerint módosul. MHz frekvencia tekintetében létrejött A Szerzõdés 1.1. pontja helyébe az alábbi 1.1. pont lép. 1.1. A Mûsorszolgáltató a Testület számára a Pályázati Felhívásoknak megfelelõen megtette a megkívánt valamennyi nyilatkozatát, amelyeket jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával ismételten megerõsít, s azok tartalmáért felelõsséget vállal. A Felek megállapodnak abban, hogy erre tekintettel a Pályázati Ajánlatokban szereplõ nyilatkozatokat ezennel, azok teljes terjedelmében, kifejezetten a Szerzõdés részévé teszik. A Szerzõdés 2.1. pontja a következõk szerint módosul. 2.1. A Testület, tekintettel a Mûsorszolgáltató Pályázati Ajánlataiban foglaltakra valamint a Szerzõdés I. fejezete szerinti nyilatkozataira, a Mûsorszolgáltatót a Szerzõdés preambulumának (B) szakaszában megjelölt, valamint a jelen Szerzõ- 22 A Pályázó neve és címe kitöltendõ. 23 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés megkötésének napja kitöltendõ. 24 A mûsorszolgáltatási jogosultság (helyi/körzeti/országos/televízió/rádió) és a frekvencia kitöltendõ. 25 A Pályázati Felhívás közzétételének dátuma kitöltendõ. 26 A Kulturális Közlöny vonatkozó száma kitöltendõ. 27 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia kitöltendõ. 28 A Pályázatokat elbíráló Testületi határozat száma kitöltendõ. 29 A Pályázati Felhívásban meghirdetett frekvencia(ák) megjelölése. 30 A mûsorszolgáltatási jogosultság kitöltendõ. 31 A Pályázattal megnyert frekvencia(ák) feltüntetése. 32 A Mûsorszolgáltatási szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia megjelölése. 33 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés megkötésének dátuma kitöltendõ. 34 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia kitöltendõ.

364 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám désmódosítás (C) szakaszában foglalt vételkörzet-bõvítésnek megfelelõen, a Szerzõdés feltételei szerint, a kibõvített vételkörzet tekintetében jogosítja fel helyi rádió mûsorszolgáltatás végzésére (a Mûsorszolgáltatási Jogosultság ). A Mûsorszolgáltatási Jogosultság megszerzésére tekintettel a Mûsorszolgáltató vállalja, hogy a Mûsorszolgáltatási Jogosultságot az arra vonatkozó jogszabályi elõírásokkal és a Szerzõdés feltételeivel összhangban gyakorolja, és a Testületnek a Szerzõdés rendelkezései szerint mûsorszolgáltatási díjat fizet. 3.6. A Mûsorszolgáltató kötelezettséget vállal arra, hogy (..) 35 MHz frekvencia(ák) tekintetében a Mûsorszolgáltatást legkésõbb ( ) 36 napjáig a Szerzõdés rendelkezéseinek megfelelõen megkezdi, és a Mûsorszolgáltatási Jogosultság teljes idõtartama alatt megszakítás nélkül végzi. 3.7. A Mûsorszolgáltató tudomásul veszi, hogy a Pályázati Felhívás 1. számú mellékletében megadott várható vételkörzethez képest a megvalósított vételkörzet esetében +/- 20 %-os eltérés lehetséges. A Szerzõdés 5.1. pontja helyébe az alábbi 5.1. pont lép, az 5.21. és az 5.3.2. pont az alábbiak szerint módosul. 5.1. A Mûsorszolgáltató a Szerzõdés aláírásával köteles a Testületnek a Mûsorszolgáltatási Jogosultságért a hét (7) éves idõtartamra, minden további feltétel és felszólítás nélkül, mûsorszolgáltatási díjat fizetni. A mûsorszolgáltatási díj összege jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával, a (.) 37 MHz frekvenciára vonatkozó és a (.) 38 MHz frekvencia(ák)ra a Pályázatai Felhívásban meghirdetett nettó mûsorszolgáltatási díjak összege plusz áfa, azaz (..) azaz ( ) forint plusz áfa (a Díj ), amelyet a Mûsorszolgáltató a jelen fejezet rendelkezései szerint köteles a Testületnek megfizetni. 5.2.1. Mûsorszolgáltató jelen Szerzõdésmódosítás megkötését követõ elsõ félévre, a kibõvített vételkörzetre vonatkozó díjat (.) Ft, azaz ( ) forint plusz áfát a jelen Szerzõdés megkötését megelõzõen, a Pályázati Díj 80%-ának beszámítása mellett, az 5.4. szakasznak megfelelõen megfizette, mely összeg befizetését a Testület jelen Szerzõdésmódosítás aláírásával is elismeri és nyugtázza. 5.3.2. Az adott (naptári) évre fizetendõ Díj összegét 2006-ra a jelen szerzõdés 5.1. pontja határozza meg, amely összeg évente a Központi Statisztikai Hivatal által megállapított és közzétett Éves Fogyasztói Árindex mértékének megfelelõ arányban növekszik. A díjkorrekciót az 5.1. szakaszban szereplõ áfa nélküli összeg vonatkozásában kell elvégezni. A Szerzõdés 7.1.1. pontja az alábbiak szerint módosul. 7.1.1. A Mûsorszolgáltató köteles az óvadékot pénzben nyújtani. Ez az összeg a Szerzõdésmódosítás aláírásától érvényes éves Mûsorszolgáltatási Díj egynegyed (1/4-ed) része, azaz (.) azaz ( )forint (az Óvadéki Összeg ), amely összegnek a Mûsorszolgáltató Szerzõdésének 5.4. szakaszban megjelölt számláján, a Szerzõdésmódosítás megkötését követõ tizenöt (15) napon belül rendelkezésre kell állnia. Az Óvadéki Összeg akkor számít megfizetettnek, ha az a számlán jóváírásra kerül. A Szerzõdés 8.4.1.6. pontja helyébe az alábbi pont kerül. 8.4.1.6. a Mûsorszolgáltató a Szerzõdés 3.2. szakaszát megszegi, és a Mûsorszolgáltatást folyamatosan több mint három (15) napig szünetelteti, vagy nem a hivatkozott szakasz szerint végzi; vagy Szerzõdés 8.4.1. pontja az alábbi ponttal egészül ki. 8.4.1.12. ha a mûsorszolgáltató a szerzõdés 4.4.1. szakaszát megszegi, és azt a Testület írásbeli felhívására harminc (30) napon belül nem orvosolja. A Szerzõdés 8.1. pontja helyébe az alábbi pont lép. 9.1. A Szerzõdõ Felek rögzítik, hogy a Szerzõdés tárgyát képezõ Mûsorszolgáltatási Jogosultságra kiírt Pályázati Felhívásokban foglaltakkal egyezõen, a Mûsorszolgáltató által benyújtott Pályázati Ajánlatok részét képezõ 3. számú melléklet 1. b) és c) pontja, 4., 5., 6., 7. számú mellékletekben körülírt adatokat és megkívánt nyilatkozatokat a Szerzõdés részének nyilvánítják, úgy, hogy azok a Szerzõdés Mellékleteként kezelendõk. A Szerzõdés csak e Mellékletekkel együtt érvényes és hatályos. 35 A Pályázatban megnyert frekvencia(ák) megjelölése. 36 A szerzõdéskötést követõ 180 napon belül. 37 A Mûsorszolgáltatási Szerzõdés tárgyát képezõ frekvencia megjelölése. 38 A Pályázattal megnyert frekvencia(ák) megjelölése.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 365 Jelen Szerzõdésmódosítást a felek öt, egymással mindenben megegyezõ eredeti példányban írták alá. A felek a jelen Szerzõdésmódosítást gondosan elolvasták, jogi képviselõikkel megbeszélték, az azokban foglalt szolgáltatásokat és ellenszolgáltatásokat egymással arányban állónak nyilvánították, és mint akaratukkal mindenben megegyezõt jóváhagyólag aláírták. Kelt Budapesten, (.) (..) hó (..) 39 napján. Országos Rádió és Televízió Testület ( ) 40 41 3. számú melléklet A PÁLYÁZÓRA VONATKOZÓ ADATOK 1/A. Az 1. sz. mellékletben megjelölt Mûsorszolgáltatási Jogosultság a) sorszáma: b) telephelye: c) frekvenciája: 1/B. Vételkörzet-bõvítés esetén a kibõvített vételkörzetû Mûsorszolgáltatási Jogosultság telephelye: frekvenciája: 2. A pályázó neve: 3. A pályázó címe: 4. A cégbíróság, bíróság neve, ahol nyilvántartásba vették: 5. A mûsorszolgáltató tevékenységéért személyes felelõsséget viselõ büntetlen elõéletû személy neve: címe: aki a személyes sajtójogi (1986. II. törvényben meghatározott) felelõsséget viseli a mûsorszolgáltató tevékenységéért. 6. A pályázó bankszámlaszáma: 7. A pályázó adószáma: 4. számú melléklet A TERVEZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁSRA VONATKOZÓ ADATOK Vételkörzet-bõvítés esetén ez a melléklet nem alkalmazandó. 1. A tervezett mûsorszolgáltatás állandó megnevezése: 2. A tervezett mûsorszolgáltatás szignálja: 39 A szerzõdésmódosítás aláírásának napja kitöltendõ. 40 A mûsorszolgáltató cég neve kitöltendõ. 41 A Testület és a Mûsorszolgáltató részérõl cégszerûen aláírandó.

366 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 5. számú melléklet SZÁNDÉKNYILATKOZATOK Vételkörzet-bõvítés esetén ez a melléklet nem alkalmazandó, mivel ekkor a korábbi hatályos nyilatkozatok kerülnek figyelembevételre. Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl eltérõ mûsortervet benyújtani. 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a mûsor szórását saját jogosultság alapján vagy más, erre jogosult szolgáltatásának igénybevételével kívánja megoldani. 2. A pályázó nyilatkozata a tervezett kiegészítõ és értéknövelõ szolgáltatásokról. 3. A) Amennyiben a pályázó 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, tegyen erre vonatkozóan nyilatkozatot. B) Amennyiben a pályázó nem 24 órás mûsoridõre nyújtotta be ajánlatát, nyilatkozzon a mûsorszolgáltatás napi mûsoridejérõl, a napi mûsoridõ és adásidõ kezdetérõl és végérõl, a mûsoridõn kívül tervezett adásidõrõl, illetve ennek tartalmáról: mérõjel, mûsorazonosító szignál, szünetjel, pontos idõ. C) Amennyiben a pályázó hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatásra nyújtotta be ajánlatát, nyilatkozzon a hálózatos és a saját adásidõ és mûsoridõ idõtartamáról és sugárzási idejérõl. 4. A pályázó az 5. számú melléklet részeként köteles nyilatkozati formában megjelölni a tervezett mûsorszolgáltatás alapvetõ jellegzetességeit. Alapvetõ jellegzetességnek minõsül a mûsorfolyamot meghatározó tematika, a mûsorszerkezetben gyakran elõforduló mûsorkategóriák, amelyek együttesen jellegzetes arculatot adnak a mûsorszolgáltatásnak. A pályázó köteles megjelölni a mûsorszolgáltatás központi elemeit, amelyek a mûsorszolgáltatásának gerincét alkotják, azaz olyan fix elemek, amelyek a mûsorszolgáltatást leginkább jellemzik és ennél fogva csak a szerzõdés módosításával változtathatók. A Pályázó e mellékletben a mûsorszámok címének megjelölése nélkül köteles leírni minden központi elem tartalmát, s fõ jellemvonásait, valamint, hogy sugárzásukra milyen idõtartamban, s melyik idõsávban (reggeli, délelõtti, délutáni, esti, vagy éjszakai) kerül sor. Hálózatba kapcsolódó pályázat esetén fent említett nyilatkozatokat a saját és a hálózatos mûsorszolgáltatás vonatkozásában külön meg kell tenni. 6. számú melléklet NYILATKOZATOK Vételkörzet-bõvítés esetén az alábbi nyilatkozatok megtétele a 3. j) pont kivételével nem szükséges feltéve, hogy az adatokban, körülményekben nem állt be változás az eredeti mûsorszolgáltatási jogosultság megszerzését követõen. Amennyiben változás történt az eredeti, bõvítendõ jogosultság megszerzésekor adott nyilatkozatokhoz képest, akkor a pályázó köteles a megfelelõ nyilatkozatok megtételére. 1. A pályázó nyilatkozata arról, hogy nem esik a pályázati felhívás 2.1.1. pontjának hatálya alá. 2. A pályázó nyilatkozata, hogy a mûsorszolgáltató vezetõ tisztségviselõinek kiválasztási módja megfelel a Társasági törvénynek. A többségi önkormányzati tulajdonú társaság az ÁPF 36.3. pontjának megfelelõ nyilatkozatot tesz. 3. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) van-e közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése magyar napilapot vagy hetilapot kiadó, lapterjesztõ, továbbá magyarországi mûsorszolgáltatást végzõ, illetõleg magyarországi mûsorszolgáltatási jogosultságot igénylõ gazdasági társaságban; ha van, azok felsorolása a fent jelzett tevékenységek megjelölésével és a közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedés nagyságának feltüntetésével; b) vele szemben a Törvény szerinti kizáró vagy korlátozó okok nem állnak fenn, illetve más, folyamatban lévõ pályázatának elfogadása esetén nem keletkezne vele szemben ilyen kizáró vagy korlátozó ok;

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 367 c) tudomásul veszi, hogy a mûsorszolgáltatási szerzõdés fennállásának teljes idõtartama alatt köteles megfelelni a Törvényben meghatározott személyi feltételeknek (mûsorszolgáltatási jogosultság a Törvény 85 88., mûsorszolgáltató tulajdoni viszonyaira vonatkozó rendelkezések, Törvény 109., 122 127. ); d) gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó vezetõ tisztviselõinek állampolgársága, neve, címe, minden más tisztségviselõi vagy hivatali beosztása, munkaviszonya; e) azoknak a gazdasági társaságoknak és alapítványoknak a felsorolása, amelyek (i) a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázóban 5%-ot meghaladó vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásokban 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek és (iii) mindezek közül befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozások vezetõ tisztségviselõi valamint mindezek társasági részesedéssel rendelkezõ közeli hozzátartozóinak neve, címe, foglalkozása, munkahelye, illetve társasági részesedése, valamint a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; f) van-e olyan gazdasági társaság és alapítvány, illetve ezek felsorolása, amelyekben (i)a gazdasági társaság vagy közhasznú társaság cégformájú pályázó 5%-ot meghaladó tulajdoni részesedéssel vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezõ vállalkozás 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyek (ii) az ilyen vállalkozásban 5%-ot meghaladó tulajdoni résszel, vagy a törvény szerinti befolyásoló részesedéssel rendelkeznek végül (iii) mindezek lakóhelye (székhelye), cégnyilvántartási (bírósági nyilvántartási száma) és a befolyásoló részesedés módját, mértékét bemutató (igazoló) dokumentumok; g) a pályázó nyilatkozata arra vonatkozóan, hogy 1. bíróság által elrendelt végelszámolás alatt áll-e, vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás folyamatban van-e, 2. a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok) végelszámolás alatt áll(nak)-e vagy az ellene indított csõd-, illetve felszámolási eljárás(ok) folyamatban van(nak)-e, 3. a pályázó hálózatos mûsorszolgáltatóként, illetve hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatóként mûködik-e, ha igen nevezze meg a hálózatba kapcsolt mûsorszolgáltatókat, illetve a hálózatos mûsorszolgáltatót, 4. a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen megállapított-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett bírósági ítélet, versenyfelügyeleti határozat, a Testület által hozott határozat, vagy a Testület Panaszbizottsága által hozott állásfoglalás az üzletvitele körében elkövetett jogszabálysértést, 5. megállapította-e 5 (öt) évnél nem régebben jogerõre emelkedett bírósági ítélet, államigazgatási határozat, vagy a Testület által hozott határozat a pályázót, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(oka)t illetõen a mûsorszolgáltatási szerzõdésben a meghatározott bármely kötelezettség megszegését, 6. folyamatban van-e illetve lefolytattak-e 5 (öt) évnél nem régebben a pályázóval, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással szemben végrehajtási eljárást, 7. folyamatban van-e a pályázóval a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozással (vállalkozásokkal) szemben olyan polgári per, amely tárgyának értéke meghaladja 3 (három) évi mûsorszolgáltatási díj 20%-át; h) hivatalos igazolások arra vonatkozóan, hogy a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak van-e egy évnél régebben lejárt adó-, vám-, illeték- vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettsége. A pályázó nyilatkozzon arról, hogy nyertessége esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés megkötésének idõpontjában a Testület rendelkezésére bocsátja azon hivatalos igazolásokat, amelyek dokumentálják, hogy a pályázó, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak, van-e az elkülönített állami pénzalapokkal szemben egy évnél régebben lejárt fizetési kötelezettsége, illetve van-e vagy volt-e a Mûsorszolgáltatási Alappal szemben bármilyen lejárt fizetési kötelezettsége. A pályázathoz csatolni kell a fizetési késedelem mértékére vonatkozó, valamint a jellegének megítéléséhez szükséges adatokat, információkat. Az elkülönített állami pénzalapok tekintetében csak azon alap kezelõjétõl kell igazolást csatolni, amellyel szemben a pályázónak, a pályázó tekintetében befolyásoló részesedéssel rendelkezõ, illetve a pályázó befolyásoló részesedése alatt álló vállalkozás(ok)nak jogszabály alapján fizetési kötelezettsége áll fenn;

368 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám i) milyen mûsorszolgáltatási jogosultsággal rendelkezik (szerzõdés vagy nyilvántartásba vétel alapján), vagy ilyen jogosultság megszerzése folyamatban van; j) vételkörzet bõvítése esetén a pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató nyilatkozata arról, hogy 1. a 9. számú mellékletben foglalt ORTT állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja; 2. nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul; 3. az eljárás tárgyát képezõ, meglévõ mûsorszolgáltatási jogosultságának vételkörzete és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt sztereo vételkörzetek szomszédosak egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re van egymástól (ebben a kérdésben kizárólag jelen pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt településen jogosultsággal rendelkezõ mûsorszolgáltatók tekinthetõk szomszédos vételkörzetben lévõnek); 4. az állásfoglalásban meghatározott vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel; k) hálózatba kapcsolódásra irányuló pályázat esetén a pályázati ajánlatnak tartalmaznia kell: a hálózatos mûsorszolgáltató nevét, a pályázó és a hálózatos mûsorszolgáltató közös kérelmét a hálózatba kapcsolódásra, valamint a hálózatos mûsorszolgáltató nyilatkozatát arról, hogy a hálózatba kapcsolódásra vonatkozó szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 4. A pályázó nyilatkozata arról, hogy a) pályázati ajánlatában vállalt kötelezettségek teljesítéséért feltétlen helytállást vállal, biztosítja annak anyagi fedezetét, és b) kötelezi magát, hogy az ajánlatában vállalt kötelezettségeit tartalmazó szerzõdést ír alá a Testülettel, melynek megszegése esetén a Törvényben, az ÁPF-ben, a pályázati felhívásban és a mûsorszolgáltatási szerzõdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására kerül sor úgy, hogy a szerzõdésszegés következtében beálló fizetési kötelezettség biztosítására a pályázó által rendelkezésre bocsátott biztosítékból a Testület közvetlenül kielégítheti igényét. 7. számú melléklet MÛSORTERV Vételkörzet-bõvítés esetén a pályázati ajánlat úgy minõsül, hogy azt a pályázó az eredeti, bõvítendõ jogosultságának hatályos mûsortervével és az abban lévõ, ahhoz kapcsolódó hatályos és érvényes dokumentumokkal, nyilatkozatokkal nyújtja be. Ennek megfelelõen érvényesen nem lehet új, az eredeti, bõvítendõ jogosultság mûsortervétõl, 7. számú mellékletétõl eltérõ mûsortervet benyújtani. 1. Mûsorszámok heti százalékos aránya Mûsorszámok 1. Közszolgálati mûsorszámok 2. Magyarországi gyártású mûsorszámok 3. Saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. 42. pont) A pályázó által vállalt heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként A pályázó által vállalt napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként Kitöltési útmutató a 7/1. számú melléklethez: az 1. sor szerinti számnak nagyobbnak vagy egyenlõnek kell lennie a 2. sorban lévõ számnál. 2. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya az éjszakai órák (00.00 06.00) nélkül Közszolgálati mûsorszámok Mûsorszámok A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00 6.00 óráig) nélküli heti átlagos mûsoridõben A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00 6.00 óráig) nélküli napi minimális mûsoridõben

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 369 3. Mûsorterv egyes egységeinek heti/napi százalékos aránya Szöveg aránya Ismétlések* Mûsorterv egységek Heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként Napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként (*Az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.) 4. A közszolgálati mûsorszámok heti/napi százalékos aránya Mûsorszám kategóriák 1. Hírmûsorok 2. Aktuális információk 3. Mûvészeti mûsorok 4. Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok 5. Oktató mûsorok 6. Vallási mûsorok 7. Gyermek és ifjúsági mûsorok 8. Mindennapi életvitelt segítõ mûsorok 9. Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok 10. Környezet és természetvédelmet segítõ mûsorok 11. Közlekedési információk 12. Kisebbségi mûsorok 13. Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok 14. Zenei mûsorok (csak ha közszolgálatinak minõsül) 15. Egyéb közszolgálat Heti teljes mûsoridõ minimális százalékaként Napi teljes mûsoridõ minimális százalékaként Kitöltési útmutató a 7/4. számú melléklethez: Az 1 15. pontokhoz írt számok összegének meg kell egyeznie a 7/1. számú melléklet 1. sorába írt számmal. A hálózatba kapcsolódó mûsorszolgáltatási jogosultságra irányuló pályázati ajánlat 7. számú mellékletének a fentieken túl tartalmaznia kell az alábbiakat is: 1. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya a saját mûsoridõ tekintetében Mûsorszámok 1. Közszolgálati mûsorszámok 2. Magyarországi gyártású mûsorszámok 3. Saját gyártású mûsorszámok (Törvény: 2. 42. pont) A pályázó által vállalt heti saját mûsoridõ minimális százalékaként A pályázó által vállalt napi saját mûsoridõ minimális százalékaként 2. Mûsorszámok heti/napi százalékos aránya az éjszakai órák (00.00 06.00) nélkül a saját mûsoridõ tekintetében Közszolgálati mûsorszámok Mûsorszámok A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00 6.00 óráig) nélküli heti átlagos saját mûsoridõben A pályázó által vállalt, éjszakai órák (0.00 6.00 óráig) nélküli napi minimális saját mûsoridõben

370 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 3. Mûsorterv egyes egységeinek heti/napi százalékos aránya a saját mûsoridõ tekintetében Szöveg aránya Ismétlések* Mûsorterv egységek Heti saját mûsoridõ minimális százalékaként Napi saját mûsoridõ minimális százalékaként (*Az ismétlések aránya a heti teljes mûsoridõ arányában a 35%-ot nem haladhatja meg. Ismétlésnek minõsül a korábban a mûsorban elhangzott, rögzített hanganyag, amely külön technikai beavatkozás nélkül lejátszható.) 4. A közszolgálati mûsorszámok heti/napi százalékos aránya a saját mûsoridõ tekintetében Mûsorszám kategóriák 1. Hírmûsorok 2. Aktuális információk 3. Mûvészeti mûsorok 4. Tudományos és ismeretterjesztõ mûsorok 5. Oktató mûsorok 6. Vallási mûsorok 7. Gyermek és ifjúsági mûsorok 8. Mindennapi életvitelt segítõ mûsorok 9. Jogi, közéleti tájékozódást, a közbiztonságot segítõ mûsorok 10. Környezet és természetvédelmet segítõ mûsorok 11. Közlekedési információk 12. Kisebbségi mûsorok 13. Hátrányos helyzetû társadalmi csoportok számára készült mûsorok 14. Zenei mûsorok (csak ha közszolgálatinak minõsül) 15. Egyéb közszolgálat Heti saját mûsoridõ minimális százalékaként Napi saját mûsoridõ minimális százalékaként Kitöltési útmutató a 7/4. számú melléklethez: Az 1 15. pontokhoz írt számok összegének meg kell egyeznie a 7/1. számú melléklet 1. sorába írt számmal. 8. számú melléklet ÜZLETI ÉS PÉNZÜGYI TERV Vételkörzet-bõvítés esetén a bõvítés által kialakult, teljes mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó üzleti és pénzügyi tervet kell benyújtani. 8/I. Tervezett költségek Költségek 2007. 2008. 2009. A költségeket költségnemek szerint csoportosítva a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabály 5. számlaosztálya alapján kell megadni.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 371 8/II. Tervezett bevételek Bevételek 2007. 2008. 2009. A bevételeket csoportosítva a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabály 9. számlaosztálya alapján kell megadni. 9. számú melléklet AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET ÁLLÁSFOGLALÁSA A FÖLDFELSZÍNI MÛSORSZÓRÓ RENDSZER RÉVÉN VÉGZETT MÛSORSZOLGÁLTATÁS VÉTELKÖRZET BÕVÍTÉSÉNEK FOGALMÁRÓL ÉS AZ AHHOZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁSRÓL Az Országos Rádió és Televízió Testület a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 41. (1) j) pontja alapján az alábbi tartalmú állásfoglalást teszi. Az ÁPF 56.4.9. pontja értelmében, a kötelezõ erejû testületi állásfoglalás nyertesség esetén a mûsorszolgáltatási szerzõdés részeként állapít meg a mûsorszolgáltató terhére kötelezettségeket. 1. A vételkörzet-bõvítés fogalma: Az ÁPF. 38.2. pontja értelmében a vételkörzet-bõvítés egy olyan speciális eljárást jelent, amelynek során a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett és mûsorszolgáltatási szerzõdéssel rendelkezõ mûsorszolgáltató vételkörzete a pályázati felhívásban lehetõvé tett vételkörzet-bõvítéssel, a pályázati felhívásban meghirdetett és az eljárás során testületi döntéssel elnyert telephelyre vonatkozó vételkörzettel bõvül. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A kibõvített vételkörzetû jogosultság érvényességi ideje nem változik. A vételkörzet-bõvítéssel nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatónak, a kibõvített vételkörzetben a korábban szerzett jogosultságon hatályos mûsorterv szerinti mûsort kell sugároznia. A vételkörzet bõvítés feltétele, hogy az eljárás tárgyát képezõ, pályázati felhívás szerinti sztereo vételkörzetek szomszédosak legyenek egymással, azaz az eredeti, valamint a bõvítésre szolgáló vételkörzet legfeljebb 40 km-re legyen egymástól. A vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultságra vonatkozó és a pályázati felhívás 1. számú mellékletében megjelölt nettó mûsorszolgáltatási díj, a már korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett mûsorszolgáltató eredeti mûsorszolgáltatási díjának aktuális évi nettó összegéhez adódik hozzá. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó szerzõdésmódosítás hatálybalépésével ez az új mûsorszolgáltatási díj képezi a szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számítási alapját. 2. A vételkörzet-bõvítésre vonatkozó eljárás A vételkörzet-bõvítés lehetõségével meghirdetett pályázati felhívások külön fejezetben tárgyalják a pályázati eljárás speciális szabályait. A vételkörzet-bõvítés céljával pályázati ajánlatot benyújtó mûsorszolgáltató érvényes ajánlatot akkor nyújthat be, ha a vételkörzet-bõvítés fogalomban meghatározott kritériumoknak megfelel és a pályázati ajánlathoz kötelezõen csatolandó dokumentumban nyilatkozik arról, hogy a jelen állásfoglalás tartalmát ismeri és elfogadja, valamint hogy nyertessége esetén a szükséges szerzõdésmódosításhoz hozzájárul. 3. A vonatkozó szerzõdésmódosításra vonatkozó szabályok A korábban mûsorszolgáltatási jogosultságot szerzett és vételkörzet-bõvítés céljával benyújtott, majd a pályázati eljárásban nyertessé nyilvánított mûsorszolgáltatóval a Testület szerzõdésmódosítást hajt végre. A korábban szerzett mûsor-

372 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám szolgáltatási jogosultságra vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés Preambulum része és egyéb pontjai az alábbi elveket és tartalmi kritériumokat követve kerülnek módosításra. A szerzõdésmódosítások lebonyolításakor a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultágára vonatkozó mûsorszolgáltatási szerzõdés tartalma, a pályázati felhívás részét képezõ mûsorszolgáltatási szerzõdés szövegével összevetésre és a szükséges mértékben kiegészítésre illetve módosításra kerül. A szükséges kiegészítéseken túl, a vételkörzet kibõvítését végrehajtó szerzõdésmódosítás a következõket is tartalmazza. A hivatkozott testületi határozat alapján a mûsorszolgáltató korábban szerzett jogosultsága, a pályázati felhívásban vételkörzet-bõvítéssel meghirdetett jogosultság vételkörzetével bõvül. A vételkörzet-bõvítéssel nem jön létre új jogosultság. A szerzõdésmódosítás tartalmazza a kibõvített vételkörzet ellátott lakosság szám szerinti nagyságát (helyi/körzeti) valamint a szerzõdésmódosítás hatálybalépésétõl aktuális mûsorszolgáltatási díjat, azzal, hogy a hatálybalépéssel az aktuális díj képezi a mûsorszolgáltatási szerzõdést biztosító mellékkötelezettség és kötbér számításának alapját. A szerzõdésmódosítás rögzíti, hogy a mûsorszolgáltató a kibõvített vételkörzetben az eredeti, korábban szerzett mûsorszolgáltatási jogosultságra vonatkozó hatályos mûsortervnek megfelelõ mûsort sugároz. Az Országos Rádió és Televízió Testület közleményei I. Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) tájékoztatja az érdekelteket, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 41. (1) bekezdésének a) pontja alapján a Kulturális Közlöny 2006/11. (VI. 19.) számában meghirdetett Gyõr 53. csatorna helyi televíziós mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében a 45/2007. (I. 10.) számú határozata alapján az alábbi döntést hozta: A meghirdetett frekvenciára az alábbi pályázótól érkezett pályázati ajánlat: Revita Televízió Gyõr Zrt. A beérkezett pályázati ajánlatot a Testület alaki és tartalmi szempontból is megvizsgálta. Az ÁPF 67. pontja elõírja a Testület számára a pályázati ajánlatok elbírálását követõen az értékelés eredményeinek indokolását, amelyben fel kell tüntetni a pályázat célját, jellegét, tárgyát, valamint a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó adatokat, a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, az ajánlattevõk fontosabb adatait, az ajánlatok lényeges tartalmát, a fõbb bírálati szempontokat, valamint a pályázat eredményének megállapítására vonatkozó indokokat. Alaki és tartalmi vizsgálat A Testület a Pályázati Felhívás 6.1. pontja alapján benyújtott ajánlat érvényességét megvizsgálta a Pályázati Felhívás 6.2. pontja szerint. A Testület határozata alapján a digitális átállás miatt az NHH által a Gyõr 53. csatorna helyett felajánlott, azzal azonos vételkörzetû Gyõr 47. csatorna vonatkozásában köt szerzõdést a nyertessel úgy, hogy az NHH vonatkozó igazolása a szerzõdés részét képezi. Ezt követõen a Testület megkezdte a pályázati ajánlat érdemi vizsgálatát és értékelését. Mivel a Testület a pályázati ajánlatot alakilag érvényesnek és tartalmilag hiánytalannak találta, ezért az Rttv. 100. (1) bekezdése alapján a Revita Televízió Gyõr Zrt.-t, mint egyedüli pályázót nyilvánította nyertesnek a Gyõr 47. csatorna helyi televíziós mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében. *** II. Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) tájékoztatja az érdekelteket, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 41. (1) bekezdésének a) pontja alapján a Kulturális

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 373 Közlöny 2006/11. (VI. 19.) számában meghirdetett Kiskunfélegyháza 50. csatorna helyi televíziós mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében a 46/2007. (I. 10.) számú határozata alapján az alábbi döntést hozta: A meghirdetett frekvenciára az alábbi pályázótól érkezett pályázati ajánlat: Trió Média Kft. A beérkezett pályázati ajánlatot a Testület alaki és tartalmi szempontból is megvizsgálta. Az ÁPF 67. pontja elõírja a Testület számára a pályázati ajánlatok elbírálását követõen az értékelés eredményeinek indokolását, amelyben fel kell tüntetni a pályázat célját, jellegét, tárgyát, valamint a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó adatokat, a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, az ajánlattevõk fontosabb adatait, az ajánlatok lényeges tartalmát, a fõbb bírálati szempontokat, valamint a pályázat eredményének megállapítására vonatkozó indokokat. Alaki és tartalmi vizsgálat A Testület a Pályázati Felhívás 6.1. pontja alapján benyújtott ajánlat érvényességét megvizsgálta a Pályázati Felhívás 6.2. pontja szerint. Ezt követõen a Testület megkezdte a pályázati ajánlat érdemi vizsgálatát és értékelését. Mivel a Testület a pályázati ajánlatot alakilag érvényesnek és tartalmilag hiánytalannak találta, ezért az Rttv. 100. (1) bekezdése alapján a Trió Média Kft.-t, mint egyedüli pályázót nyilvánította nyertesnek a Kiskunfélegyháza 50. csatorna helyi televíziós mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében. *** III. Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) tájékoztatja az érdekelteket, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 102. (5) bekezdése alapján a Kulturális Közlöny 2006/11. (VI. 19.) számában meghirdetett Dabas 93,4 MHz ( talált frekvencia) helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében a 49/2007. (I. 10.) számú határozata alapján az alábbi döntést hozta: A meghirdetett frekvenciára az alábbi pályázótól érkezett pályázati ajánlat: Dabas Sportcsarnok Kft. A beérkezett pályázati ajánlatot a Testület alaki és tartalmi szempontból is megvizsgálta. Az ÁPF 67. pontja elõírja a Testület számára a pályázati ajánlatok elbírálását követõen az értékelés eredményeinek indokolását, amelyben fel kell tüntetni a pályázat célját, jellegét, tárgyát, valamint a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó adatokat, a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, az ajánlattevõk fontosabb adatait, az ajánlatok lényeges tartalmát, a fõbb bírálati szempontokat, valamint a pályázat eredményének megállapítására vonatkozó indokokat. Alaki és tartalmi vizsgálat A Testület a Pályázati Felhívás 6.1. pontja alapján benyújtott ajánlat érvényességét megvizsgálta a Pályázati Felhívás 6.2. pontja szerint. Ezt követõen a Testület megkezdte a pályázati ajánlat érdemi vizsgálatát és értékelését. Mivel a Testület a pályázati ajánlatot alakilag érvényesnek és tartalmilag hiánytalannak találta, ezért az Rttv. 100. (1) bekezdése alapján a Dabas Sportcsarnok Kft.-t, mint egyedüli pályázót nyilvánította nyertesnek a Dabas 93,4 MHz ( talált frekvencia) helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében. *** IV. Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) tájékoztatja az érdekelteket, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 41. (1) bekezdésének a) pontja alapján a Kulturális

374 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám Közlöny 2006/19. (X. 20.) számában meghirdetett Szeged 42. csatorna helyi televíziós mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében a 63/2007. (I. 10.) számú határozata alapján az alábbi döntést hozta: A meghirdetett frekvenciára az alábbi pályázótól érkezett pályázati ajánlat: Városi Televízió Szeged Kht. A beérkezett pályázati ajánlatot a Testület alaki és tartalmi szempontból is megvizsgálta. Az ÁPF 67. pontja elõírja a Testület számára a pályázati ajánlatok elbírálását követõen az értékelés eredményeinek indokolását, amelyben fel kell tüntetni a pályázat célját, jellegét, tárgyát, valamint a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó adatokat, a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, az ajánlattevõk fontosabb adatait, az ajánlatok lényeges tartalmát, a fõbb bírálati szempontokat, valamint a pályázat eredményének megállapítására vonatkozó indokokat. Alaki és tartalmi vizsgálat A Testület a Pályázati Felhívás 6.1. pontja alapján benyújtott ajánlat érvényességét megvizsgálta a Pályázati Felhívás 6.2. pontja szerint. Ezt követõen a Testület megkezdte a pályázati ajánlat érdemi vizsgálatát és értékelését. Mivel a Testület a pályázati ajánlatot alakilag érvényesnek és tartalmilag hiánytalannak találta, ezért az Rttv. 100. (1) bekezdése alapján a Városi Televízió Szeged Kht.-t, mint egyedüli pályázót nyilvánította nyertesnek a Szeged 42. csatorna helyi televíziós mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében. *** V. Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) tájékoztatja az érdekelteket, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 102. (5) bekezdése alapján a Kulturális Közlöny 2006/19. (X. 20.) számában meghirdetett Kecel 99,6 MHz ( talált frekvencia) helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében a 73/2007. (I. 10.) és a 74/2007. (I. 10.) számú határozata alapján az alábbi döntést hozta: A meghirdetett frekvenciára az alábbi pályázóktól érkezett pályázati ajánlat: FM-4 Rádió Kft., Gong Rádió Kft. A beérkezett pályázati ajánlatokat a Testület alaki és tartalmi szempontból is megvizsgálta. Az ÁPF 67. pontja elõírja a Testület számára a pályázati ajánlatok elbírálását követõen az értékelés eredményeinek indokolását, amelyben fel kell tüntetni a pályázat célját, jellegét, tárgyát, valamint a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó adatokat, a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, az ajánlattevõk fontosabb adatait, az ajánlatok lényeges tartalmát, a fõbb bírálati szempontokat, valamint a pályázat eredményének megállapítására vonatkozó indokokat. Alaki és tartalmi vizsgálat A Testület a Pályázati Felhívás 6.1. pontja alapján benyújtott ajánlatok érvényességét megvizsgálta a Pályázati Felhívás 6.2. pontja szerint. A Testület 73/2007. (I. 10.) számú határozatával visszautasította az FM-4 Rádió Kft. ajánlatát. Ezt követõen a Testület megkezdte a pályázati ajánlat érdemi vizsgálatát és értékelését. Mivel a Testület a pályázati ajánlatot alakilag érvényesnek és tartalmilag hiánytalannak találta, ezért az Rttv. 100. (1) bekezdése alapján a Gong Rádió Kft.-t, mint egyedüli pályázót nyilvánította nyertesnek [74/2007. (I. 10.) számú határozat] a Kecel 99,6 MHz ( talált frekvencia) helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében. ***

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 375 VI. Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) tájékoztatja az érdekelteket, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 102. (5) bekezdése alapján a Kulturális Közlöny 2006/11. (VI. 19.) számában meghirdetett Tihany 98,9 MHz ( talált frekvencia) helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében az 51/2007. (I. 10.), a134/2007. (I. 17.) és a 135/2007. (I. 17.) számú határozata alapján az alábbi döntést hozta: A meghirdetett frekvenciára az alábbi pályázóktól érkezett pályázati ajánlat: Rádió Fun Tihany Konzorcium, Füleky Rádió Kft., Hang-Szóró 6 Bt. A beérkezett pályázati ajánlatokat a Testület alaki és tartalmi szempontból is megvizsgálta. Az ÁPF 67. pontja elõírja a Testület számára a pályázati ajánlatok elbírálását követõen az értékelés eredményeinek indokolását, amelyben fel kell tüntetni a pályázat célját, jellegét, tárgyát, valamint a pályázati felhívás közzétételére vonatkozó adatokat, a lebonyolítás rövid ismertetését, a beérkezett ajánlatok számát, az ajánlattevõk fontosabb adatait, az ajánlatok lényeges tartalmát, a fõbb bírálati szempontokat, valamint a pályázat eredményének megállapítására vonatkozó indokokat. Alaki és tartalmi vizsgálat A Testület a Pályázati Felhívás 6.1. pontja alapján benyújtott ajánlatok érvényességét megvizsgálta a Pályázati Felhívás 6.2. pontja szerint. Ezt követõen a Testület megkezdte a pályázati ajánlatok érdemi vizsgálatát és értékelését. Mivel a Hang-Szóró 6 Bt. a pályázati ajánlatát írásban visszavonta [51/2007. (I. 10.) számú határozat], illetve a Testület a Rádió Fun Tihany Konzorcium pályázati ajánlatát kizárta [134/2007. (I. 17.) számú határozat], ezért a Testület az alakilag érvényes és tartalmilag hiánytalan pályázati ajánlatot benyújtó Füleky Rádió Kft.-t nyilvánította nyertesnek [135/2007. (I. 17.) számú határozat] a Tihany 98,9 MHz ( talált frekvencia) helyi rádiós mûsorszolgáltatási jogosultság tekintetében. *** VII. Az Országos Rádió és Televízió Testület tájékoztatja az érdekelteket, hogy a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: Rttv.) 52. (6) bekezdésének megfelelõen a Nyíregyháza 100,5 MHz mûsorszolgáltatási jogosultság frekvenciatervét közszemlére bocsátja, illetve ezt követõen nyilvános meghallgatást tart. Közszemle A fenti mûsorszolgáltatási jogosultságok alapvetõ mûszaki paramétereit a Nemzeti Hírközlési Hatóság 1133 Budapest, Visegrádi utca 100. szám alatti ügyfélszolgálati irodájában lehet megtekinteni 2007. február 19. és március 5. között az alábbi idõpontokban: Hétfõ: 13 18 óráig, Kedd, szerda: 9 15 óráig, Péntek: 9 13 óráig. Nyilvános meghallgatás Az Országos Rádió és Televízió Testület a Nemzeti Hírközlési Hatóságnál közszemlére bocsátott mûsorszolgáltatási jogosultságok frekvenciatervének nyilvános meghallgatását az alábbi helyen és idõpontban tartja: 1088 Budapest, Reviczky u. 5. P 14. terem, 2007. március 19. napján 10.00 órai kezdettel. ***

376 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám VIII. Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: médiatörvény) 131. -ának (3) bekezdése és az Európai Bizottságnak az EK-Szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló 70/2001/EK bizottsági rendelete alapján pályázati felhívást bocsát ki magyarországi földfelszíni terjesztésû helyi és körzeti rádiós mûsorszolgáltatók mûsorszórásának elindításához vagy korszerûsítéséhez szükséges eszközök beszerzésének támogatására. A jelen eljárásban az elsõ beadási határnap 2007. március 14-e, minden további forduló beadási határnapja tárgyhó 2. napja. A pályázati felhívás és a kötelezõ mellékletei átvehetõk a Mûsorszolgáltatási Alapnál (Fontana Irodaház, 1052 Budapest, Váci utca 16/b, IV. emelet, telefon: 327-2020) hétfõtõl csütörtökig 9 és 17, pénteken 9 és 14 óra között, valamint megtalálhatók a Mûsorszolgáltatási Alap honlapján (http://alap.ortt.hu). *** IX. Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: ORTT) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban: médiatörvény) 78. -ának (1) bekezdése, illetve az Európai Bizottságnak az EK Szerzõdés 87. és 88. cikkének a csekély összegû (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) 2 cikke alapján pályázati felhívást bocsát ki nem nyereségérdekelt mûsorszolgáltatói és közmûsor-szolgáltatói mûködést biztosító technikai háttér kialakításának támogatására. A jelen eljárásban az elsõ beadási határnap 2007. március 14., minden további forduló beadási határnapja tárgyhó 2. napja. A pályázati felhívás és a kötelezõ mellékletei átvehetõk a Mûsorszolgáltatási Alapnál (Fontana Irodaház, 1052 Budapest, Váci utca 16/b, IV. emelet, telefon: 327-2020) hétfõtõl csütörtökig 9 és 17, pénteken 9 és 14 óra között, valamint megtalálhatók a Mûsorszolgáltatási Alap honlapján (http://alap.ortt.hu). Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti állásaira A pályázat benyújtásával kapcsolatos rendelkezéseket a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról rendelkezõ 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet tartalmazza. Jogszabály alapján a pályázat benyújtásának határideje ha a pályáztató hosszabb határidõt nem állapít meg a közzétételtõl számított legalább 30 nap, az elbírálás pedig ha a pályáztató rövidebb határidõt nem állapít meg a benyújtási határidõ lejártát követõ 30 napon belül történik. A pályázatokat a pályázatot meghirdetõ szerv címére kell benyújtani, kivéve, ha a pályáztató ettõl eltérõ címet jelöl meg. A jogszabály által kötelezõen elõírt pályázati feltételeket az itt közölt pályázati felhívás nem tartalmazza. A pályázati felhívásokat a szerkesztõség által táblázatos formában szerkesztve ingyenesen közöljük. Az eltérõ formában történõ, illetõleg a szó szerinti közlésre helyhiány miatt csak díjfizetés ellenében van lehetõség. Rövidítések: av: (adatvédelem) A pályázat tartalmát a megbízón és a bírálóbizottság tagjain kívül a pályázó engedélyének hiányában más személlyel nem közlik. ÁEI: állás elfoglalásának ideje

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 377 b: 3 hónapnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány be: büntetlen elõélet étkh: étkezési hozzájárulás f: felvilágosítás ff: felsõfokú ill: illetmény k: képzettség má: magyar állampolgárság mszv: munkaköri szakvizsga om: képesítést igazoló hiteles oklevélmásolat ön: önéletrajz p: pótlék Pbhi: pályázat benyújtásának határideje Pc: pályázat címzése Pehi: pályázat elbírálásának határideje pr: program sz: szakmai szev: szakirányú egyetemi végzettség szfv: szakirányú felsõfokú végzettség szgy: szakmai gyakorlat szl: szolgálati lakás szv: szakvizsga tt: tudományos tevékenység v: végzettség vgy: vezetõi gyakorlat vp: vezetõi pótlék vpr: vezetési program A pályázatot meghirdetõ szerv Meghirdetett munkahely Képesítési és egyéb feltételek Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb 1. 2. 3. 4. Budapest Fõváros XVI. Kerületi Önkormányzat Képviselõ-testülete Jánosháza Nagyközség Önkormányzata 9454 Jánosháza, Pf. 27 Tel.: (95) 450-138 Corvin Mûvelõdési Ház (1165 Budapest, Hunyadvár u. 43/d) igazgató Mûvelõdési Otthon és Könyvtár Jánosháza, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 2. intézményvezetõ Szfv., legalább 5 év szgy. (közmûvelõdés területén). Elõny: 5 évet meghaladó szgy., szev., közmûvelõdési intézményben szerzett vgy., nyelvismeret Szfv., könyvtárosi, közmûvelõdési, legalább 5 év szgy., be. ÁEI: 2007. július 1-jétõl 2010. jún. 30-ig. Csatolandó: b., sz. ön., om., vpr. Pc: Budapest Fõváros XVI. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Mûvelõdési Ügyosztály A borítékra kérjük ráírni: Pályázat a Corvin Mûvelõdési Ház igazgatói álláshelyére. 1163 Budapest, Havashalom u. 43. f: Mûvelõdési Ügyosztályvezetõ, tel.: 401-1523 ÁEI: 2007. aug. 1. A megbízás 5 évre, 2012. júl. 31-ig szól. Csatolandó: részletes sz. ön., vpr., om., b., személyes adatok kezeléséhez hozzájáruló nyilatkozat. Pc: polgármesteri hivatal 9545 Jánosháza, Pf. 27

378 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám Jászapáti Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete Jászapáti, Velemi Endre út 2. Városi Könyvtár és Mûvelõdési Központ igazgató (magasabb vezetõ) (Városi Könyvtár, Mûvelõdési Ház, Vágó Pál Helytörténeti Gyûjtemény, TOURINFORM Iroda) Be., szev. vagy nem szev. és ff. mszv. vagy fõiskolai könyvtárosi, közmûvelõdési k., legalább 5 év szgy. ÁEI: 2007. jún. 7. A megbízás 5 évre szól. Csatolandó: b., sz. ön., om., sz. vpr., szgy. igazolás. Pehi: 2007. máj. 31. A pályázatot Pályázat a Városi Könyvtár és Mûvelõdési Központ igazgatói állására felirattal kell benyújtani. Pc: Szabó Lajos polgármester 5130 Jászapáti, Velemi Endre út 2. f: Szabó Lajos polgármester Tel.: (57) 441-076 Balatonfûzfõ Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete Balatonfûzfõ Város Önkormányzata Mûvelõdési Központ és Könyvtár 8184 Balatonfûzfõ, Bugyogóforrás u. 12. igazgató Ve., 18. életév betöltése, szev. vagy nem szev. és ff. mszv. vagy fõiskolai könyvtárosi, közmûvelõdési k., emellett kiemelkedõ sz. vagy tt., legalább 5 év szgy., angol és/vagy német középfokú nyelvvizsga, vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése. Elõny: közigazgatási ismeret. ÁEI: 2007. júl. 1-jétõl. A megbízás 2012. jún. 30. napjáig, 5 évre szól. Csatolandó: sz. ön., vpr., om., b., munkaviszonyok igazolása, nyilatkozat az elõírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének vállalásáról. Szl.: nincs. Pc: Mûvelõdési központ igazgatói álláspályázat jeligével ellátva Majorné Kiss Zsuzsanna polgármester 8184 Balatonfûzfõ, Nike körút 1. A pályázatok elbírálásáról minden pályázó írásbeli értesítést kap. f: dr. Kecskés Ferenc jegyzõ Tel.: (88) 596-910 Fülöpszállás Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete 6085 Fülöpszállás, Kossuth u. 2. Községi Könyvtár 6085 Fülöpszállás, Petõfi u. 10. intézményvezetõ Szev. vagy nem szev. és ff. mszv., fõiskolai könyvtárosi, közmûvelõdési k. és legalább 5 év szgy., továbbá kiemelkedõ sz. vagy tt. A megbízás 5 évre szól, 2007. júl. 1-jétõl 2012. jún. 30-ig. Pbhi: 2007. ápr. 20. Pc: Fülöpszállás Község Önkormányzatának Képviselõ-testülete 6085 Fülöpszállás, Kossuth u. 2. Csatolandó: sz. ön., vpr., om., b. Pehi: 2007. jún. 30. f: polgármesteri hivatalban Tel.: (78) 435-200

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 379 1. 2. 3. 4. Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzatának Képviselõ-testülete Csömör Nagyközség Önkormányzatának Képviselõ-testülete 2141 Csömör, Szabadság u. 5. Gyál Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete Újfehértó Város Képviselõ-testülete Nagykovácsi Könyvtár és Faluház többfunkciós kulturális intézmény igazgató 2094 Nagykovácsi, Kossuth u. 78. Petõfi Sándor Mûvelõdési Ház igazgató Közösségi Ház és Városi Könyvtár vezetõ Zajti Ferenc Helytörténeti Gyûjtemény, Mûvelõdési Központ Könyvtár intézményvezetõ Be., szakirányú könyvtárosi egyetemi vagy fõiskolai v., vagy nem szakirányú egyetemi vagy fõiskolai v. és ff. mszv. (könyvtárosi) szakirányú közmûvelõdési egyetemi vagy fõiskolai v., vagy nem szakirányú egyetemi vagy fõiskolai v., és ff. mszv., legalább 5 év szgy., tt. vagy kiváló minõsítés. Elõny: vgy., publikációk jegyzéke, angol, német, illetve más idegen nyelv ismerete, projektmenedzseri gyakorlat. Szfv., legalább 5 év szgy. Elõny: vgy. Szev., vagy nem szev. és ff. mszv., fõiskolai közmûvelõdési k., legalább 5 év szgy. Szfv., kiemelkedõ sz. vagy tt., legalább 5 év szgy. ÁEI: 2007. máj. 2-ától 2008. máj. 2-áig. Csatolandó: b., sz. ön., om., tt. igazolás. Pályázatokat két példányban kell leadni Bencsik Mónika polgármester asszonyhoz. Pc: polgármesteri hivatal 2094 Nagykovácsi, Kossuth u. 61. Pehi: Pbhi-t követõ testületi ülés f: Bencsik Mónika polgármester Tel.: (26) 389-566/111 Írásbeli tájékoztató a polgármesteri hivatalban átvehetõ. ÁEI: 2007. aug. 15-tõl. A megbízás 5 évre szól. Csatolandó: om., sz. ön., vpr., b. Pc: Csömör nagyközség polgármestere 2141 Csömör, Szabadság u. 5. Tel.: (28) 544-020 ÁEI: 2007. szept. 1-jétõl 2012. aug. 31-ig. Pbhi: 2007. ápr. 30. Pehi: 2007. jún. 30. Csatolandó: sz. ön., vpr., b., om. Pc: Közösségi Ház igazgatói pályázat jeligével zárt borítékban kell leadni Gyál Város Polgármesteri Hivatal Kistérségi, Oktatási és Intézmény-felügyeleti Irodáján 2360 Gyál, Kõrösi út 54. Tel.: (29) 540-931 ÁEI: 2007. júl. 1-jétõl 2012. jún. 30-ig. A megbízás 5 évre szól. Csatolandó: om., vpr., sz. ön., b., nyilatkozat arról, hogy a pályázatot elbíráló bizottsági és testületi üléseken a pályázó hozzájárul-e a nyílt ülésen történõ tárgyaláshoz.

380 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám Devecser Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete 8460 Devecser, Petõfi tér 1. Fonyód Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete 8640 Fonyód, Fõ u. 19. 1. 2. 3. 4. Devecseri Városi Könyvtár (Devecser, Petõfi tér 5.) igazgató Fonyódi Kulturális Intézmények igazgató 8640 Fonyód, Szent I. u. 29. Szev., vagy nem szev. és ff. mszv. vagy fõiskolai könyvtárosi közmûvelõdési k., és 5 év szgy., továbbá kiemelkedõ sz. vagy tt., be. Szev. vagy nem szev. és ff. mszv., fõiskolai könyvtárosi, közmûvelõdési k., és legalább 5 év szgy., kiemelkedõ sz. vagy tt. Pc: Újfehértó Város Polgármesteri Hivatal Jegyzõi Titkársága 4244 Újfehértó, Szent I. u. 10. Tel.: (42) 290-002 A pályázatot zárt borítékban Pályázat a Zajti Ferenc Helytörténeti Gyûjtemény Mûvelõdési Központ és Könyvtár magasabb vezetõi beosztásának ellátására megjelöléssel 3 példányban kell benyújtani. f: alapdokumentumok megtekinthetõk Újfehértó Város Polgármesteri Hivatal Jegyzõi Titkárságán 4244 Újfehértó, Szent I. u. 10. ÁEI: az elbírálást követõen azonnal. Pehi: 2007. máj. 31-ig. Csatolandó: om., b., részletes sz. ön., vpr. Ill: alap + 225% vp. Pc: Holczinger László polgármester Devecser, Petõfi tér 1. A borítékra kérjük ráírni: Pályázat könyvtárigazgatói állásra. f: Holczinger László polgármester Tel.: (88) 512-720 vagy személyesen ÁEI: 2007. jún. 1. A megbízás 2011. dec. 31-ig (4,5) évre szól. Csatolandó: b., sz. ön., om., vpr., szgy. igazolás Ill: alap + 225% vp. Pc: Hidvégi József polgármester 8640 Fonyód, Fõ u. 19. Tel.: (85) 562-990 A borítékra kérjük ráírni: jelige: Pályázat a Fonyódi Kulturális Intézmények vezetõi álláshelyének betöltésére.

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 381 Kisvárda Város Önkormányzatának Képviselõ-testülete 4600 Kisvárda, Szent László u. 7 11. 1. 2. 3. 4. Várszínház és Mûvészetek Háza 4600 Kisvárda, Flórián tér 20. igazgató Szfv., 5 év szgy., kiemelkedõ sz. vagy tt. ÁEI: 2007. szept. 1. A megbízás 5 évre, 2012. aug. 31-ig szól. Pc: polgármesteri hivatal Mûvelõdési és Egészségügyi Osztálya 4600 Kisvárda, Szent László u. 7 11. Csatolandó: b., om., ön., vpr. Pályázati felhívás Közgyûjteményi Ellátó Szervezet fõigazgatói és gazdasági igazgatói álláshelyeinek betöltésére Az Oktatási és Kulturális Minisztérium minisztere a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), a végrehajtásáról szóló 30/2000. (X. 11.) OM rendelet és az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján pályázatot hirdet a Közgyûjteményi Ellátó Szervezet fõigazgatói és gazdasági igazgatói álláshelyeinek betöltésére. A Közgyûjteményi Ellátó Szervezet az OKM felügyelete alatt álló, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, mely ellátja egyes, a minisztérium felügyelete alá tartozó költségvetési intézmények gazdasági, mûszaki, vagyongazdálkodási és üzemeltetési feladatait. A fõigazgató feladata: az intézmény irányítása és képviselete a vonatkozó jogszabályok, belsõ szabályzatok és az alapító rendelkezései szerint. A fõigazgatói megbízatás betöltésének feltételei: felsõfokú szakirányú iskolai végzettség a 30/2000. (X. 11.) OM rendelet szerint, büntetlen elõélet. A pályázat során elõny a költségvetés területén eltöltött legalább 5 éves vezetõi és 10 éves szakmai gyakorlat. A fõigazgatót közalkalmazotti jogviszony keretében öt év határozott idõre magasabb vezetõi beosztással, az oktatási és kulturális miniszter bízza meg. Illetményének megállapítása a Kjt., valamint a végrehajtásáról rendelkezõ jogszabály szerint, a felek közötti megállapodás alapján történik. A gazdasági igazgató feladata: az intézmény gazdasági-pénzügyi közvetlen irányítása, ellenõrzése, a gazdálkodási stratégia elkészítése, a végrehajtás ellenõrzése, az éves költségvetés és pénzügyi jelentéselszámolás összeállítása; valamint a gazdasági adatszolgáltatás biztosítása. A gazdasági igazgatói megbízás betöltésének feltételei: szakirányú felsõfokú végzettség, vagy felsõfokú iskolai végzettség és emellett legalább mérlegképes könyvelõi vagy ezzel egyenértékû képesítés, szerepelnie kell a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 151. (3) (5) bekezdése szerinti nyilvántartás valamelyikében, és rendelkeznie kell ennek megfelelõen a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal), büntetlen elõélet. A gazdasági igazgatót közalkalmazotti jogviszony keretében határozatlan idõre, magasabb vezetõi beosztással az oktatási és kulturális miniszter bízza meg. Illetményének megállapítása a Kjt., illetve végrehajtásáról rendelkezõ jogszabály szerint a felek közötti megállapodás alapján történik. A pályázat során elõny a költségvetés területén eltöltött legalább 5 éves vezetõi és 10 éves szakmai gyakorlat, a közgyûjteményi intézményekkel kapcsolatos tájékozottság és tapasztalat.

382 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám A pályázatokhoz csatolni kell: szakmai önéletrajzot, a feladattal kapcsolatos koncepciót, végzettséget, szakképzettséget tanúsító okirat másolatait, 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, (gazdasági igazgatói pályázat esetén) a nyilvántartásba vételt igazoló igazolvány másolatát. A fõigazgatói és a gazdasági igazgatói álláshely betöltésének feltétele a vagyonnyilatkozat-tétel. A pályázatot zárt borítékban, a kiírásnak a Kulturális Közlönyben való megjelenésétõl számított 30 napon belül az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közszolgálati Fõosztályára (1055 Budapest, Szalay u. 10 14.), a borítékon Pályázat Közgyûjteményi Ellátó Szervezet fõigazgatói beosztására, illetve Pályázat Közgyûjteményi Ellátó Szervezet gazdasági igazgatói beosztására megjelöléssel kell beküldeni. A pályázatról a benyújtási határidõt követõ 30 napon belül, a miniszter által felkért szakmai bírálóbizottság véleménye (szükség esetén a pályázó és a bizottság személyes találkozása) alapján a miniszter dönt. Az állás betölthetõ az elbírálást követõen azonnal. A pályázat tartalmát a megbízón és a bírálóbizottság tagjain kívül más személlyel nem közöljük. A pályázat eredményérõl az érintettek írásbeli értesítést kapnak. A pályázat elkészítéséhez szükséges további információ, ill. az intézményre vonatkozó tájékoztatás az Oktatási és Kulturális Minisztérium Intézményfelügyeleti Osztályán, a 473-7519-es telefonszámon kérhetõ. Budapest, 2007. február 20. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter Pályázati felhívás az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet fõigazgatói és gazdasági igazgatói álláshelyeinek betöltésére Az Oktatási és Kulturális Minisztérium minisztere pályázatot hirdet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és a végrehajtásáról kiadott 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet és az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján az Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet fõigazgatói és gazdasági igazgatói álláshelyeinek betöltésére. Az új intézmény az Országos Közoktatási Intézet és a Professzorok Háza összevonásával jött létre és a két jogelõd intézmény feladatkörén túl más továbbmûködõ szervezetektõl (SuliNova Kht.) átvett feladatokat is ellát. Az intézet a magyar oktatás fejlesztése érdekében kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végez, és aktív szerepet vállal az oktatásban alkalmazható tudományos eredmények létrehozásában, gyarapításában, terjesztésében, valamint a tanulástámogatásról szóló közgondolkodás alakításában. A fõigazgató feladata: az intézetben a közoktatás, a szakképzés és felsõoktatás területén folyó oktatási, kutatási, fejlesztési és szolgáltató tevékenység szervezése és irányítása különös tekintettel a magyar oktatási rendszer folyamatos megújulásának, társadalmi és gazdasági igényekhez való alkalmazkodásának szakmai támogatására, az oktatás tartalmi követelményeinek fejlesztésére, teljesülésük elemzésére, ezzel kapcsolatos kutatások folytatására, a magyar oktatási rendszernek a modern európai környezetbe történõ beilleszkedésére, az ágazatban folyó szakmai tevékenységek számára szükséges tudásháttér biztosítására és az innovációs potenciál erõsödésének segítésére, az oktatási ágazattal összefüggõ kormányzati döntések szakmai megalapozására az intézet képviselete, hazai és nemzetközi kapcsolatainak erõsítése, az intézeti gazdálkodás és ügyvitel irányítása, ellenõrzése. A pályázónak részletesen ismertetni kell az intézet hatékony, operatív irányítására, a köz-, a szak- és felsõoktatási szakterület többi háttérintézményével való eredményes együttmûködésre, a szakmai feladatok rugalmas és hatékony ellátására, az intézet fejlesztési tevékenységének a kutatási eredmények pedagógiai gyakorlatba történõ átültetésével erõsítésére vonatkozó elképzeléseit. A fõigazgatói álláshely betöltésének feltételei: szakirányú egyetemi végzettség (pedagógus vagy közgazdász), ötéves vezetõi gyakorlat,

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 383 Az Európai Unió hivatalos nyelvei közül az angol, a német vagy a francia tárgyalóképes ismerete, büntetlen elõélet. A magasabb vezetõi beosztású fõigazgatót közalkalmazotti jogviszony keretében öt év határozott idõre az oktatási és kulturális miniszter bízza meg. Illetményének megállapítása a Kjt., valamint a végrehajtásáról rendelkezõ jogszabály szerint, a felek közötti megállapodás alapján történik. A gazdasági igazgató feladata: az intézmény gazdasági-pénzügyi feladatainak közvetlen irányítása, ellenõrzése, a gazdálkodási stratégia elkészítése, a végrehajtás ellenõrzése, az éves költségvetés- és pénzügyijelentés-elszámolás összeállítása, valamint a gazdasági adatszolgáltatás biztosítása. A gazdasági igazgatói megbízás betöltésének feltételei: szakirányú felsõfokú végzettség, vagy felsõfokú iskolai végzettség és emellett legalább mérlegképes könyvelõi vagy ezzel egyenértékû képesítés, szerepelnie kell a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 151. (3) (5) bekezdése szerinti nyilvántartás valamelyikében, és rendelkeznie kell ennek megfelelõen a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal), büntetlen elõélet. A magasabb vezetõi beosztású gazdasági igazgatót közalkalmazotti jogviszony keretében határozatlan idõre, az oktatási és kulturális miniszter bízza meg. Illetményének megállapítása a Kjt., illetve végrehajtásáról rendelkezõ jogszabály szerint a felek közötti megállapodás alapján történik. A pályázatokhoz csatolni kell a pályázó szakmai önéletrajzát és fontosabb publikációinak jegyzékét, az intézmény szervezésével, feladatellátásával és hatékony mûködésével kapcsolatos szakmai-vezetõi koncepcióját, iskolai végzettségét és szakképzettségét, tudományos fokozatát tanúsító okleveleinek másolatát, 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát, (gazdasági igazgatói pályázat esetén) a nyilvántartásba vételt igazoló igazolvány másolatát. A fõigazgatói és a gazdasági igazgatói álláshely betöltésének feltétele a vagyonnyilatkozat-tétel. A pályázatot zárt borítékban, a kiírásnak az Oktatási Közlönyben (a pályázat az Oktatási Közlöny 2007. évi 5. számában jelenik meg) való megjelenésétõl számított 30 napon belül az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közszolgálati Fõosztályára (1055 Budapest, Szalay u. 10 14.), a borítékon Pályázat Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet fõigazgatói beosztására, illetve Pályázat Oktatáskutató és Fejlesztõ Intézet gazdasági igazgatói beosztására megjelöléssel kell beküldeni. A pályázatról a benyújtási határidõt követõ 30 napon belül, a felkért szakmai bírálóbizottság véleménye alapján a miniszter dönt. Az álláshely azonnal betölthetõ. A pályázat eredményérõl az érintettek írásbeli értesítést kapnak. A pályázat elkészítéséhez szükséges további információ, illetve az intézményre vonatkozó tájékoztatás az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közoktatási Szakállamtitkárságán, a 473-7718-as telefonszámon kérhetõ. Budapest, 2007. február 20. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter Pályázati felhívás az OKM Támogatáskezelõ Igazgatósága fõigazgatói és gazdasági igazgatói álláshelyeinek betöltésére Az Oktatási és Kulturális Minisztérium minisztere a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) és a végrehajtásáról szóló 30/2000. (X. 11.) OM rendelet és az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján pályázatot hirdet az OKM Támogatáskezelõ Igazgatósága fõigazgatói és gazdasági igazgatói álláshelyeinek betöltésére.

384 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám Az OKM Támogatáskezelõ Igazgatósága az OKM felügyelete alatt álló, teljes jogkörrel rendelkezõ, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, mely költségvetési, pénzalapokból származó, valamint egyéb, nemzetközi és közösségi pénzforrások felhasználásának elõkészítésével, lebonyolításával és ellenõrzésével kapcsolatos feladatokat lát el. A fõigazgató feladata: az intézmény irányítása és képviselete a vonatkozó jogszabályok, belsõ szabályzatok és az alapító rendelkezései szerint. A fõigazgatói megbízatás betöltésének feltételei: szakirányú (gazdasági és/vagy mûszaki) felsõfokú végzettség vagy felsõfokú végzettség és szakirányú felsõfokú szakképzettség, büntetlen elõélet. A pályázat során elõny a legalább 5 éves szakmai gyakorlat, jártasság projektvezetésben és menedzselésben, EU-s kiemelt nyelvek valamelyikének ismerete. EU-s pályázatok kezelésében, pénzügyi lebonyolításában szerzett gyakorlat. A fõigazgatót közalkalmazotti jogviszony keretében öt év határozott idõre magasabb vezetõi beosztással, az oktatási és kulturális miniszter bízza meg. Illetményének megállapítása a Kjt., valamint a végrehajtásáról rendelkezõ jogszabály szerint, a felek közötti megállapodás alapján történik. A gazdasági igazgató feladata: az intézmény gazdasági-pénzügyi feladatainak közvetlen irányítása, ellenõrzése, a gazdálkodási stratégia elkészítése, a végrehajtás ellenõrzése, az éves költségvetés- és pénzügyijelentés-elszámolás összeállítása, valamint a gazdasági adatszolgáltatás biztosítása. A gazdasági igazgatói megbízás betöltésének a feltételei: szakirányú felsõfokú végzettség, vagy felsõfokú iskolai végzettség és emellett legalább mérlegképes könyvelõi vagy ezzel egyenértékû képesítés, szerepelnie kell a számvitelrõl szóló 2000. évi C. törvény 151. (3) (5) bekezdése szerinti nyilvántartás valamelyikében, és rendelkeznie kell ennek megfelelõen a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal), büntetlen elõélet. A gazdasági igazgatót közalkalmazotti jogviszony keretében határozatlan idõre, magasabb vezetõi beosztással az oktatási és kulturális miniszter bízza meg. Illetményének megállapítása a Kjt., illetve végrehajtásáról rendelkezõ jogszabály szerint a felek közötti megállapodás alapján történik. A pályázatokhoz csatolni kell: szakmai önéletrajzot, a feladattal kapcsolatos koncepciót, végzettséget, szakképzettséget tanúsító okirat másolatait, 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt, (fõigazgatói pályázat esetén) államilag elismert, legalább középfokú nyelvvizsga-bizonyítvány másolatát, (gazdasági igazgatói pályázat esetén) a nyilvántartásba vételt igazoló igazolvány másolatát. A fõigazgatói és a gazdasági igazgatói álláshely betöltésének feltétele a vagyonnyilatkozat-tétel. A pályázatot zárt borítékban, a kiírásnak az Oktatási Közlönyben (a pályázat az Oktatási Közlöny 2007. évi 5. számában jelenik meg) való megjelenésétõl számított 30 napon belül az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közszolgálati Fõosztályára (1055 Budapest, Szalay u. 10 14.), a borítékon Pályázat OKM Támogatáskezelõ Igazgatóság fõigazgatói beosztására, illetve Pályázat OKM Támogatáskezelõ Igazgatóság gazdasági igazgatói beosztására megjelöléssel kell beküldeni. A pályázatról a benyújtási határidõt követõ 30 napon belül, a miniszter által felkért szakmai bírálóbizottság véleménye (szükség esetén a pályázó és a bizottság személyes találkozása) alapján a miniszter dönt. Az állás betölthetõ az elbírálást követõen azonnal. A pályázat tartalmát a megbízón és a bírálóbizottság tagjain kívül más személlyel nem közöljük. A pályázat eredményérõl az érintettek írásbeli értesítést kapnak. A pályázat elkészítéséhez szükséges további információ, illetve az intézményre vonatkozó tájékoztatás az Oktatási és Kulturális Minisztérium Intézményfelügyeleti Osztályán, a 473-7519-es telefonszámon kérhetõ. Budapest, 2007. február 20. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 385 A közlöny zárása után érkezett pályázati felhívások Pályázati felhívás kulturális intézmények vezetõi és más közalkalmazotti állásaira A pályázatot meghirdetõ szerv Meghirdetett munkahely Képesítési és egyéb feltételek Juttatások (Ft), illetmény, pótlék, egyéb Magyarszék Község Önkormányzata 7396 Magyarszék, Kossuth u. 33. Sárospatak Város Önkormányzata 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyûlése 1. 2. 3. 4. Magyarszék Faluház (nyilvános könyvtár) vezetõ A Mûvelõdés Háza 3950 Sárospatak, Eötvös u. 6. Igazgató Miskolci Szimfonikus Zenekar 3525 Miskolc, Fábián u. 6/A Intézményvezetõ Ff., közmûvelõdési, valamint könyvtárosi v., legalább 3 év szgy. Szev., vagy nem szev. és ff. mszv. (fõiskolai könyvtárosi, közmûvelõdési k.), legalább 5 év szgy., vgy. Elõny: kiemelkedõ sz. vagy tt. publikálás, szakértõi tevékenység Szfv., legalább 5 év szgy. Elõny: szev., mûvészeti intézményben szerzett 5 év vgy., marketing-menedzseri ismeret, társalgási szintû idegennyelv-ismeret. ÁEI: a Pehi-t követõen. A megbízás 3 évre szól, teljes munkaidõben. Csatolandó: b., om., részletes sz. pr., amely tartalmazza az egy évre vonatkozóan megszervezni kívánt programokat, és annak finanszírozására igénybe venni kívánt forrásokat. Pc: Kárpáti Jenõ polgármester 7396 Magyarszék, Kossuth u. 33. Tel./fax: (72) 521-016 ÁEI: 2007. június 1-jétõl. A vezetõi megbízás 2012. május 31-ig szól. Pehi: 2007. május 31. Pc: Dr. Hörcsik Richárd polgármester 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. A pályázatot két példányban kérjük beküldeni. Csatolandó: sz. ön., sz. vpr., om., b. Tel.: (47) 513-240 ÁEI: 2007. július 1-jétõl, 2012. június 30-ig. A megbízás 5 évre szól. Csatolandó: részletes sz. ön., fejlesztési elképzeléseket is tartalmazó vpr., om., b., szükséges nyilatkozatok: av., összeférhetetlenségi. A pályázatot két példányban kell benyújtani. Pc: Miskolc MJV polgármesteréhez 3523 Miskolc, Városház tér 8. Pehi: 2007. június 30. f: (46) 512-767

386 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette Bócz Endre Büntetõeljárási jogunk kalandjai Sikerek, zátonyok és vargabetûk címû könyvét. Az olvasó olyan tudományos munkát tart a kezében, amelynek legfõbb tárgya a büntetõeljárási jog, a büntetõeljárás és kisebb mértékben a kriminalisztika. Így jelenik meg a büntetõeljárási jog tudományának és kodifikációjának története is. Bócz Endre több síkon elemzi a büntetõeljárás tárgyköreit. Az egyik a kodifikáció- és tudománytörténeti aspektus. Ezen belül ismerteti az 1808. évi francia kódexek Európára kiterjedõ hatásait, ideértve az 1896. évi magyar Bûnvádi Perrendtartást is. A munka külön érdekessége és értéke a nálunk úgyszólván ismeretlen cári orosz kodifikálás történetének, az 1864. évi kódexnek és elõzményeinek bemutatása. A mû másik kiterjedt tárgykörét a nyomozás adja. A szerzõ rámutat itt olyan jelenségekre, amelyeknek ritkán jártunk utána a jogielemzés során.ilyenek pl.a nyomozásrólminta büntetõeljárás önálló szakaszáról vallott nézetek, illetõleg az azt kifejezõ intézmények. A szerzõ az ügyész, a közvádló szerepkörébe szõve foglalkozik a bizonyítás kérdéseivel. Itt elsõsorban a fogalmak mint a bizonyítás, történés, tény, felderítés tisztázására törekszik. Nemmulasztja el szóvá tenni a bûnügyi technika jelentõségét,a bizonyításban vitt fejlesztõ szerepét és a kriminalisztikai képzés hiányosságait. Figyelmet szentel a nyomozásbeli tényfeltárás (bizonyítás) terjedelmének. Felhívja a figyelmet a nyomozási, vizsgálati szakaszban fenyegetõ egyoldalúság veszélyeire, fõként arra, hogy az ezt követõ döntés befolyásolására alkalmas. Az olvasó természetesen maga dönti el, mit tart a bemutatott mûbõl a legtanulságosabbnak. A kötet 224 oldal terjedelmû, ára 3990 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: kozlonycentrum@mhk.hu), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: kozlonybolt@mhk.hu) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Megrendelem MEGRENDELÉS Bócz Endre Büntetõeljárási jogunk kalandjai Sikerek, zátonyok és vargabetûk címû, 224 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3990 Ft áfával)... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendeltpéldányok ellenértékéta postaköltséggelegyütt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés:...... cégszerû aláírás

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 387 A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYV MAGYARÁZATA I. KÖTET címû kiadványt. A Polgári Törvénykönyv magyarázata a polgári jog hagyományosan kialakult felosztását követve, figyelemmel az oktatásban megszokott rendezésre, továbbá a kötetek kezelhetõségének, használhatóságának szempontjaira is öt kötetben jelenik meg. Az elsõ kötet a Ptk. Elsõ és Második Részének (a bevezetõ rendelkezéseinek és a személyek jogának) kommentárját tartalmazza. A kommentárirodalom újdonságaként a kötetben bevezetõ tanulmány mutatja be történeti és nemzetközi aspektusból a jogintézmények fejlõdését, felhívva a figyelmet a lényeges csomópontokra. A kötet szerzõi (dr. Péterfalvi Attila, adatvédelmi biztos, t. egyetemi tanár, dr. Sándor István, PhD, egyetemi docens, valamint a Ptk. magyarázatának szerkesztõje, prof. dr. Török Gábor, DSc, az MTA Jogtudományi Intézet tudományos tanácsadója) az elméleti alapokon, az Alkotmánybíróság döntésein és a bírói gyakorlaton túl külön figyelmet szenteltek az új Ptk. koncepciójának és tematikájának, amelynek megoldásait a kommentár megírásakor figyelembe vették. Szintén kiemelt figyelmet kapott a közösségi jog. A 344 oldal terjedelmû kiadvány ára 2990 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: kozlonycentrum@mhk.hu), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: kozlonybolt@mhk.hu) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. MEGRENDELÉS Megrendeljük A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNY MAGYARÁZATA I. KÖTET címû kiadványt (ára: 2990 Ft áfával)... példányban, és kérjük, juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutaljuk. Keltezés: cégszerû aláírás

388 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette a Közlöny Könyvek sorozatának újabb köteteként a HATÁRON TÚLI MAGYAROK KEDVEZMÉNYEINEK ÉS TÁMOGATÁSÁNAK SZABÁLYAI címû könyvet. A könyv összefoglalja a határainkon túl élõ magyarok támogatásának módozatait és intézményeit szabályozó rendelkezéseket, valamint rövid áttekintést ad azokról a kedvezményes banki eszközökrõl, amelyek elõsegítik az adott térségek gazdasági fejlõdését. A támogatási rendszer alapelve: jobb feltételeket teremteni a magyar honfitársainknak a szülõföldön maradáshoz. Ajánljuk a kiadványt magánszemélyeknek és intézményeknek, akik/amelyek részletesebb ismereteket akarnak szerezni a támogatási rendszerrõl, a határainkon túli térségek regionális fejlesztésében kívánnak részt venni és ehhez kívánnak információt szerezni a támogatási rendszerrõl, a határainkon túl élnek, mûködnek és támogatást remélnek szerezni fontos céljaik megoldásához, egyetemi tanulmányokat folytatnak vagy egyetemeken a támogatási rendszer oktatásával is foglalkoznak. A 336 oldal terjedelmû kiadvány ára 3465 Ft áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: kozlonycentrum@mhk.hu), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: kozlonybolt@mhk.hu) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Megrendelem a MEGRENDELÉS HATÁRON TÚLI MAGYAROK KEDVEZMÉNYEINEK ÉS TÁMOGATÁSÁNAK SZABÁLYAI címû, 336 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3465 Ft áfával)... példányban, és kérem juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés:...... cégszerû aláírás

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 389 A Magyar Hivatalos Közlönykiadó kiadásában a Kreátor Info Kft. szervezésében megjelent a Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében címû kiadvány A két kötetbõl álló kiadvány célja, hogy az egyes részterületeket sorra véve bemutassa, hogy melyek azok a leggyakoribb hibák, amelyeket a helyi önkormányzatok a rendeleteik megalkotásánál elkövetnek, mégpedig a jelentõsebb alkotmánybírósági határozatok tükrében. Mindezen túl egy önálló kötet tartalmazza az Európai Bíróság azon ítéleteit, amelyekben helyi vagy regionális önkormányzatok, illetve helyi vagy regionális hatóságok voltak érintettek, vagy ellenük folyt az eljárás. E kiadvány olyan fontos információk gyûjteménye, melyet a helyi önkormányzatok felhasználhatnak majd a helyi jogalkotás elõkészítésénél. A Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében címû könyvben tematikus sorrendben kerül rendszerezésre az egyes témakörök szempontjából fontos AB határozatok rövid, kivonatolt tartalma, amely minden jegyzõ és helyi döntéshozó számára az önkormányzati rendeletalkotáshoz szükséges és elengedhetetlen jogforrás. E mellett az egyes önkormányzati rendeletalkotási tárgykörökre vonatkozóan az önkormányzati rendeletalkotásra felhatalmazást adó hatályos jogszabályok, az egyes rendeletek fõbb tartalmi elemeinek és ezen elemekhez kapcsolódó AB döntések ismertetésére is sor kerül. Az AB határozatok lényegi kérdéseinek felvázolása mellett a megsemmisített rendeletek, szakaszok helyett helyes megoldásokra is utal a kiadvány a célból, hogy segítséget nyújtson a jegyzõ számára a helyi jogalkotási problémák megoldásához. A kötet fõ gerincét alkotják a következõ önkormányzati témákban alkotott alkotmánybírósági döntések: a helyi jogalkotás általános kérdései és a jogi alapelvek érvényesülése az önkormányzati rendeletekben, a helyi adó, a hatósági ár, a szociális támogatások, gyermekvédelmi ellátások, lakás- és helyiséggazdálkodás, hulladékgazdálkodás, állattartás, közterület-használat, vásárok és piacok rendje, építésügy, önkormányzati vagyon, költségvetés, útépítési és közmûépítési díj, az önkormányzat szervezete és mûködése. Külön érdekessége a kiadványnak, hogy a szerzõk olyan alkotmánybírósági határozatokat is bemutatnak, amelyek idõközben a magyar jogszabályok módosítása, illetve a közösségi jognak való megfelelés okán nem alkalmazhatók, ezzel ugyanis elkerülhetõ, hogy adott esetben a jogalkotó olyan határozatra hivatkozzon a szabályozás során, amely okafogyottá vált. Magyarország uniós csatlakozása óta kiemelt jelentõsége van a közösségi elõírások betartásának is mind a helyi önkormányzati rendeletek alkotása, mind pedig a helyi önkormányzatok törvényes mûködésének biztosítása során. Így a kiadvány az Európai Bíróság ítéleteinek rövid ismertetése mellett az adott helyzetben alkalmazandó közösségi jogszabály hivatkozását, a helyes értelmezést és a követendõ magatartást is tartalmazza. Más tagállamok önkormányzatainak negatív tapasztalatai nagy segítségül szolgálhatnak a jegyzõk számára a közösségi jogszabályok helyes alkalmazásához és a közösségi jogsértések elkerüléséhez.

390 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám A Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében címû kötet szerzõi a magyar önkormányzati rendszer és az Európai Unió joganyagának kiváló ismerõi: Dr. Gyergyák Ferenc fõtanácsadó (Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága) Dr. Orova Márta fõosztályvezetõ-helyettes (ÖTM, Közigazgatási Hivatali, Jegyzõi és Hatósági Fõosztály) Sárközyné dr. Szabó Piroska, jegyzõ Dr. Zöld-Nagy Viktória közigazgatási jogász (ÖTM, Közigazgatási Hivatali, Jegyzõi és Hatósági Fõosztály) A Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében címû kiadványt ajánlja az ország valamennyi jegyzõjének, körjegyzõjének, fõjegyzõjének, a polgármestereknek, megyei közgyûlési elnököknek, a képviselõ-testületek tagjainak, valamint a helyi jogalkotás elõkészítésében részt vevõ hivatali munkatársaknak. A 384 oldalterjedelmû kiadvány ára: 3948 Ft áfával Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: kozlonycentrum@mhk.hu), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: kozlonybolt@mhk.hu) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen.... MEGRENDELÕLAP Megrendelem a Helyi önkormányzati rendeletalkotás és jogalkalmazás az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság döntéseinek tükrében címû kiadványt (ára: 3948 Ft + postaköltség),... példányban, és kérem juttassák el az alábbi címre: A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendelõ (cég) bankszámlaszáma:... A megrendelt példányok ellenértékét a postaköltséggel együtt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára átutalom. Keltezés: cégszerû aláírás

5. szám KULTURÁLIS KÖZLÖNY 391 A Magyar Hivatalos Közlönykiadó megjelentette Kondorosi Ferenc Uttó György Visegrády Antal A bírói etika és a tisztességes eljárás címû könyvét A könyvhöz elõszót dr. Lomnici Zoltán, a Legfelsõbb Bíróság, illetve az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke írt, melyben a következõ szavakkal ajánlja a kötetet: Az olvasó kezébe olyan könyv (tankönyv, szakmai háttéranyag) kerül, amely tudományos igényességgel és a gyakorlati alkalmazhatóság szándékával mutatja be a bírói etika szakmai-morális alapjait. A kötet jelentõs nemzetközi kitekintést nyújt, amikor más országok gyakorlatának, szabályozásának feltárását is vállalja. A tapasztalt és a tárgykör nemzetközi összefüggéseit is jól ismerõ szerzõk helyeselhetõ módon abból indultak ki, hogy a bírák etikus magatartása és eljárása az eljárások részvevõi a peres felek, a vádló, a védõ, a jogi képviselõ, a büntetõügyekben a vádlott számára garanciális jelentõségû, mert megteremti/megadja az eljárás minõségét is. A szerzõk a bírói etika érvényesülését is vizsgálták a peres eljárás másik minõségi követelményének, a fair eljárás igényének megvalósulásával összefüggésben. A tisztességes eljárás napjainkban nemzetközi jogi, alkotmányos és morális követelményt is jelent, amelynek tartalma az Emberi Jogok Európai Bírósága és egyre inkább az Európai Bíróság esetjogából ismerhetõ meg. A kötet számos jogeset bemutatásával szolgálja a hazai jogi kultúra színvonalának emelését, a tiszta, demokratikus közállapotok, a bírák és a bíróságok tekintélye megóvását. A könyv fontos tananyag a bírák, ügyészek, ügyvédek számára, de különös haszonnal forgathatják gyakorló politikusok, a tudományos élet képviselõi, a média munkatársai és mindenki, aki felelõsséget érez a hazai jogállam, a jogrend minõségéért. A kötet 184 oldal terjedelmû, ára 3381 forint áfával. Példányonként megvásárolható a Közlönykiadó Jogi Könyvesboltjában (1085 Budapest, Somogyi B. u. 6. Tel./fax: 318-8411), valamint a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: kozlonycentrum@mhk.hu), illetve megrendelhetõ a kiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: kozlonybolt@mhk.hu) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen. -------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Megrendelem MEGRENDELÉS Kondorosi Ferenc Uttó György Visegrády Antal A bírói etika és a tisztességes eljárás címû, 184 oldal terjedelmû kiadványt (ára: 3381 forint áfával)... példányban, és kérem, juttassák el alábbi címemre: A megrendelõ (cég) neve:... Címe (város, irányítószám):... Utca, házszám:... Ügyintézõ neve, telefonszáma:... A megrendeltpéldányok ellenértékéta postaköltséggelegyütt, a szállítást követõ számla kézhezvétele után, 8 napon belül átutaljuk a Magyar Hivatalos Közlönykiadónak a számlán feltüntetett pénzforgalmi jelzõszámára vagy postai úton a fenti címre. Keltezés:...... cégszerû aláírás

392 KULTURÁLIS KÖZLÖNY 5. szám 9 771419 326074 0 7 0 0 5 KULTURÁLIS KÖZLÖNY Az Oktatási és Kulturális Minisztérium hivatalos lapja. A szerkesztésért felelõs: Mátyásné dr. Patócs Andrea. A szerkesztõség címe: 1055 Budapest, Szalay u. 10 14. Telefon: 473-7444. Kiadja a Magyar Hivatalos Közlönykiadó (1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; www.mhk.hu). Felelõs kiadó: dr. Kodela László elnök-vezérigazgató. Elõfizetésben terjeszti a Magyar Hivatalos Közlönykiadó a Fáma Rt. közremûködésével. Telefon: 266-6567. Elõfizetésben megrendelhetõ a Magyar Hivatalos Közlönykiadó ügyfélszolgálatán (fax: 318-6668, 338-4746, e-mail: kozlonybolt@mhk.hu) vagy a www.mhk.hu/kozlonybolt internetcímen, 1085 Budapest, Somogyi Béla u. 6.; 1394 Budapest, 62. Pf. 357. Információ: tel./fax: 317-9999, 266-9290/245, 357 mellék. Példányonként megvásárolható a Budapest VII., Rákóczi út 30. (bejárat a Dohány u. és Nyár u. sarkán) szám alatti Közlöny Centrumban (tel.: 321-5971, fax: 321-5275, e-mail: kozlonycentrum@mhk.hu). 2007. évi éves elõfizetési díj: 18 900 Ft áfával. Egy példány ára: 798 Ft áfával. A kiadó az elõfizetési díj év közbeni emelésének jogát fenntartja. HU ISSN 1419-3264 Formakészítés: Sprint Kft. 07.0964 Nyomta a Magyar Hivatalos Közlönykiadó Lajosmizsei Nyomdája. Felelõs vezetõ: Burján Norbert igazgató.