Csongrád Megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltára IV. B. 1414. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY VÁROS MÉRNÖKI HIVATALÁNAK IRATAI 1872 1944 ( 1949) T.: 5,40 ifm (45 doboz) 0,51 kfm (17 kötet) 5,91 fm A mérnöki hivatal a város műszaki és mérnöki teendőit végezte és szaktanácsadó szervként működött. Feladatkörét a város szervezeti szabályrendeleteiben határozták meg. 1873-tól a város törvényhatósági joggal történő felruházása után a mérnöki hivatal élén egy főmérnök (építészmérnök) állt, rajta kívül egy másodmérnök, 2 útbiztos alkotta a hivatal személyzetét. A hivatal rendelkezésére áll még húsz utász, húsz útkaparó és szükség szerint ács, kőműves szakmunkások és segédmunkások. A másodmérnök a város bel- és külterületén előforduló földmérésekben, utak, hidak, épületek karbantartásának felügyeletében működött közre. Az 1886. évi törvények értelmében, a hivatalban a főmérnök mellett már két beosztott mérnök, egy építkezési felügyelő, egy kövező és két úti biztos tevékenykedett. 1890 után a mérnököket és úti biztosokat az 1890. évi I. tc. 17 -a alapján a főispán élethossziglan nevezte ki, míg az építkezési felügyelőt szintén élethossziglan a közgyűlés választotta. Az 1901. évi szabályrendelet szerint a mérnöki hivatal működése kétirányú volt: egyrészt ellátta a törvényhatósági utak műszaki szolgálatát az 1890. I. tc. rendelkezései szerint. Teljesítette a hatósági szakértői teendőket mindazon ügyekben, amelyekben a polgármester, mint elsőfokú hatóság járt el. Az egyik almérnök vezette az úti törzskönyveket, elkészítette a műleírásokat, térképeket. Másrészt ellátta a városi hatóság egyéb műszaki teendőit, intézkedéseihez tervezeteket, költségvetést készített és azokat a hatóság elé terjesztette. Műszaki szakértői teendőket látott el, felügyelt a városi építkezésekre. A Mérnöki Hivatalnál tartották nyilván s őrizték a városi épületek terveit, a térképeket, a hivatal könyvtárát és műszereit. A hivatal eszközölte az épített és építendő közcélú épületek, csatornák, átereszek, hidak, kövezetek nyilvántartását. Felügyelt a véd töltésekre és közutakra, szabályozta a kövezett utak és közjárdák jó karban tartását. Felmérte és feltérképezte a városi földbirtokokat, és azokat helyrajzilag nyilvántartotta. Az építkezési bizottság felé javaslatokat tett a benyújtott magánépítkezési tervek és építési engedélyek kiadásához. Az építkezéseket a helyszínen felügyelte. Felügyeletet gyakorolt a város területén, a gyáriparban, az ipartelepeken és lakóházakban használt gőzgépek felett. Az I. világháborút követő időben a mérnöki hivatal vezetője a műszaki főtanácsos lett, aki egyben a tanács műszaki és építkezési ügyosztályának vezetője is volt. Beosztottjai: 1 főmérnök, 1 mérnök, 1 építési felügyelő és 1 útmester. A fondban található iratok 1872-től kezdődően 1937-ig évenkénti csoportosításban iktatószámok sorrendjében vannak rendezve. Ezekhez az iratokhoz segédkönyvek nem maradtak fenn, így egyenkénti átnézéssel kutathatók.
Az 1938 1944 közötti iratokhoz már van iktatókönyv és összevont mutató is. Külön időrendi sorrendben nyertek elhelyezést az építési engedély-kérelmek és építési engedélyek, melyekhez 1929 1949 között nyilvántartás és névmutató van. Az építési tervek tervtári sorszámok szerint vannak elhelyezve. A tervtári mutatót 1946-ban fektették fel az utca- és házszámok szerint. A terveket is akkor számozták be. A tervek között természetesen a felfektetés időpontjánál korábbi tervek is találhatók egészen a századfordulóig visszamenően. A fond végén vannak elhelyezve az utakra (bel- és külterületen) vonatkozó vázrajzok, tervek. Ezeket az iratokat nem iktatták, ezért abc rendben utak szerinti csoportosításban rendezték őket. A nagyobb középítkezések tervei és az építkezéssel kapcsolatos iratok a tanács iratai között lelhetők fel (pl. Fekete Sas, Közvágóhíd, Erzsébet Közkórház stb.). Lásd: IV. B. 1405. b) Tervtár A Mérnöki Hivatal tervtárából a Műszaki Osztály anyagának átvételekor töredékes építési és műszaki tervek is bekerültek a levéltárba. Ezek a tervek ömlesztve, minden rendszer nélkül kerültek átvételre iratmentés címén. Rendszerükre egy-egy borítón feltüntetett jelekből lehet következtetni. Sajnos a tervtár valószínű, hogy az 1944. évi iratmenekítéskor semmisülhetett meg. Ami megmaradt, azt betűrendbe rendeztük, és a fond raktári jegyzékében soroljuk fel. A raktári jegyzék ezen része a századforduló évtizedeitől 1944-ig terjedő időszak néhány rendkívül töredékes és hiányos tervanyagát és vázrajzait tartalmazza. a) Iratok 1872 1944 1. d. Iratok 1872 24 469 1878 1880 1881 201 298 1882 1883 1886 1888 2. d. 1892 1894 1896 1898 3. d. 1899 1900 4. d. 1918 1919 1923 1925 1927 1928 107 2374 5. d. 1928 2387 2756 1929 6. d. 1930 1931 7. d. 1932 1933 8. d. 1934 9. d. 1935 10. d. 1936 1937 30 1232 11. d. 1937 1327 3242
12. d. Iratok 1938 13. d. 1939 14. d. 1939 Külön kezelt iratok 15. d. 1940 6 879 16. d. 1940 905 4383 1941 24 1546 17. d. 1941 1552 3084 1942 8 903 18. d. 1942 907 2415 1943 21 641 19. d. 1943 737 2396 20. d. 1944 12 1645 21. d. 1944 1648 2394 22. k. Iktatókönyv 1938 23. k. 1939 24. k. 1940 25. k. 1941 26. k. 1942 27. k. 1943 28. k. 1944 29. k. Összevont mutató 1939 30. k. 1940 31. k. 1941 32. k. 1942 33. k. 1943 34. k. 1944 1946 35. d. Építési engedélyek véghatározata 1911 1912 36. d. belterületen 1928 1929 37. d. 1930 1932 38. d. 1933 1936 39. d. 1937 1940 40. d. 1941 1944 41. d. külterület 1926 1940 42. k. Építési engedély kérelmek nyilvántartása 1930 1942 43. k. Építési engedélyek nyilvántartása 1931 1944 44. k. Építési engedélyek névmutatója 1929 1949 45. d. Építési tervek 1 450 46. d. 451 900 47. d. 901 1300 48. d. 1301 1800 49. d. 1801 2148 50. d. 2151 2225 Szám nélküli tervek 51. k. Építési tervek mutatója (utca, házszám) 52. d. Utak építése, vázrajzok (Csárpateleki, Csomorkányi) 53. d. (Csomorkányi, Derekegyházi, Erzsébeti, Görbe, Kakasszéki szanatóriumhoz vezető út,) 54. d. (Lelei, Makói) 55. d. (Pusztaszéli, Rácz, Rárósi) 56. d. (Szeged Nagyváradi, Szegvár, belterületi utak)
57. d. Belterületi utak építése, Tisza rakpart építése 58. d. Kőanyagok beszerzése utak építéséhez 1937 1940 Közszállítási grafikonok 1941 1943 59. d. Vágóhíd építése 1904 1911 b) Tervtár 60. d. 1. Gépészlakás (Sártói csatornánál) tervek 1939 2. Gyeptelep tervrajzai 1942 3. Iskolák tervrajzai (belterület) 1898, 1910 4. Iskolák tervrajzai (külterület) 1910 körüli évtizedek, 1930 5. Járványkórház terve (Epreskert) 1886 6. Jókai utca szabályozási terve é. n. 7. Kertészeti üvegház terve 1877 8. Korzó mozi 9. Közvágóhíd, húsüzem építési tervek 1943 1944 10. Középületek, néhány városi épület terve Iskolák, óvodák műszaki adatai 1900 1944 11. K és L telepek csatornázása 1940 61. d. 12. Kossuth szobor védőkorlátjának tervrajza 1904 13. Kutak rajzai (nyilvántartás) 1902 1947 14. Külterületi vegyes épület tervek Külterületi útburkolás 1928 15. Lakóépületek tervei 16. Lóvasút (Hódmezővásárhely Körtvélyes Tiszaparti ló üzemű iparvasút hossz-szelvény rajzai 1 2 3 mappa) é. n. 17. Lövölde 1932 18. Üzemek tervei (malom helyszínrajzok) é. n. 19. Mázsaház, Cédulaház 1896, 1886 20. Munkásházak, ínséglakások 1913, 1930 21. Múzeum 1930 22. Nyári színkör (pausz tervek) 1930 23. Óvodák, napközi otthonok 1896, 1933, 1937 24. Óvodák végszámlái 1940 62. d. 25. Református paplak (Susán) átalakítási terv 1909 1910 26. Strandfürdő tervei, kádfürdő, öltöző, bejárati kapu terve (ingyen fürdő terve) 1928 1929 27. Szarvas vendégfogadó épületrajzai, lóistálló terve 1913 (Tűzoltó laktanya fűtésterve) 1940 28. Szemkórház melléképület terve és födém idomrajz 1897 29. Szeszfőzde, Kutasi út 12. 1924 1930 Ráday utca 2. 1935 30. Temetők (Átnézeti helyszínrajz a hódmezővásárhelyi arany, református, református evangélikus, görögkeleti és római katolikus temetőkben lévő hősi sírokról) 1932 Helyszínrajz az izraelita temetőben lévő hősi sírokról 1932 31. A város atkai birtokának parcellázása 1936 32. Helyszínrajz Hódmezővásárhely kövezetvám
tárgyairól 1935 33. Belvíztérkép 1941 1942 34. Utcarajzok (helyszínrajzok) 1933, 1944 Út helyszínrajz 1872 Út tartozékok rajzai 1943 63. d. 35. Vámház (A szegedi úti vámház áthelyezése) 1931 36. Városi Kórház tervrajzai 1928 37. Vegyes iratok Hódmezővásárhely, 1986. szeptember 30. A fondtörténetet írta: dr. Kruzslicz István A fondot rendezte: Makó Imre