1.6 SZEIZMIKUS KUTATÁS A NÓGRÁDI-MEDENCÉBEN*

Hasonló dokumentumok
1.5 VÍZKUTATÁS Karszt- és termálvízkutatás* A Maros hordalékkúp geofizikai kutatása** * Hoffer E., Rákóczy I. ** Draskovits P., Но bot J.

/. ábra. Az ELGI terepi kutatásai

Vízkutatás, geofizika

1.3 KOMPLEX GEOFIZIKAI KUTATÁS A BÖRZSÖNY HEGYSÉGBEN

J.5 VÍZKUTATÁS A

1.3 FÖLDTANI ALAPSZELVÉNYEK GEOFIZIKAI VIZSGÁLATA*

A Somlóvásárhelyi Formáció

A Tari Dácittufa Formáció típusszelvényének felülvizsgálata

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

FÜGGELÉK. Mongóliái Nemzetközi Földtani Expedíció*

ADATOK AZ ESZTERGOM VIDÉKI OLIGOCÉN KÉPZŐDMÉNYEK FACIES VISZONYAIHOZ

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI ÁDÁM LÁSZLÓ A SAJÓ MENTI KŐSZÉNTELEPES ÖSSZLET SZEKVENCIA SZTRATIGRÁFIAI VIZSGÁLATA, KORA, ŐSFÖLDRAJZI VISZONYAI TÉMAVEZETŐ:

geofizikai vizsgálata

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A DARN Ó-VONAL M EN TÉN *

MÁZA-DÉL MIOCÉN (FELSZÍN)FEJLŐDÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében

Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?

Magyarország Műszaki Földtana MSc. Magyarország nagyszerkezeti egységei

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Készítette: GOMBÁS MÁRTA KÖRNYEZETTAN ALAPSZAKOS HALLGATÓ

ÉRTEKEZÉSEK. A mátrai eltolódás

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

F Ö L D T A N I K U T A T Á S O K

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

A Tétényi-plató földtani felépítése, élővilága és környezeti érzékenysége Készítette: Bakos Gergely Környezettan alapszakos hallgató

VÍZ A FELSZÍN ALATT FELSZÍN A VÍZ ALATT

A KELET-BORSODI HELVÉTI BARNAKŐSZÉNTELEPEK TANI VIZSGÁLATA

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

Komplex geofizikai vizsgálatok a Győri Geotermikus Projekt keretében 2012 és 2016 között

Gravitációs hálózatkiegészítő mérések és adatfeldolgozás

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

MAgYARORSZÁg FÖlDTANA

1. FÖLDTANI KUTATÁSOK

A Darnó-öv hatása a borsodi széntelepes összletre

TERMÉSZETI KÖRNYEZET

A BÜKKALJA VÖLGYHÁLÓZATÁNAK KIALAKULÁSA ÉS JELLEMZÉSE

Földtani és vízföldtani ismeretanyag megbízhatóságának szerepe a hidrodinamikai modellezésben, Szebény ivóvízbázis felülvizsgálatának példáján

A recski (ÉK-Magyarország) paleogén vulkáni-üledékes összlet fejlődéstörténete, kora

A pilismaróti öblözet mérnökgeofizikai vizsgálata

A nyírségi Nagyecsed-I. és Komoró-I. fúrások földtani eredményei*

Karotázs földtani eredmények a M áza-dél-váralja-d él-i területen

Adatok recski (ÉK-Magyarország) paleogén vulkáni-üledékes összlet fejlődéstörténetéhez és korához

Földtani megfigyelések - amit újra már senki nem láthat. Vándor-kövek" a budai Várhegy lejtőin

A mélyfúrás-geofizika szerepe a 4-es metróval kapcsolatos geomechanikai kutatásokban

22 GEOELEKTROM OS MÓDSZER- ÉS M Ű SZERFEJLESZTÉS*

Miskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyező-források:

ÚJ FÖLDTANI KUTATÁSI ÉS DOKUMENTÁLÁSI MÓDSZEREK ALKALMAZÁSA A BÁTAAPÁTI FÖLDTANI KUTATÁS SORÁN

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A Paksi Atomerőmű földrengéskockázatával kapcsolatos szerkezeti és geomorfológiai vizsgálatok

Recsk helye a magyar bányászat jövőjében

UHRIN ANDRÁS. Bevezetés





























Földtani alapismeretek III.

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

Magyarország földtörténete

Hidrogeológiai kutatások. Mező Gyula hidrogeológus

i FÖLDTANI KUTATÁSOK

Meteorit becsapódás földtani konzekvenciái a Sudbury komplexum példáján

I. Litosztratigráfiai egységekre tett új javaslatok megvitatásának folytatása, elnapolt problémák újratárgyalása

A Tétényi-fennsík szarmata bentonit-előfordulásai

KARSZTFEJLŐDÉS XIII. Szombathely, pp A MÁTRA FÖLDTANI VÁZLATA ÉS BARLANGJAI Isztimér, Köztársaság út

A BEREG-SZATMÁRI SÜLLYEDÉK HÉVÍZBESZERZÉSI ADOTTSÁGAI

A TRANSENERGY TÉRSÉG JELENLEGI HÉVÍZHASZNOSÍTÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE

1.2 KOMPLEX GEOFIZIKAI KUTATÁS A DUNÁNTÚLI KÖZÉP FŐEGYSÉGBEN ÉS PEREMVIDÉKEN

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA MELLÉKLETEK AZ A SZŐREG-1 TELEP GÁZSAPKÁT TARTALMAZÓ TELEPRÉSZÉNEK SZEDIMENTOLÓGIAI MODELLEZÉSE

A Battonya geotermikus koncesszió pre-neogén aljzatának földtani-tektonikai és reservoir viszonyai

HIDROGEOFIZIKAI ALKALMAZÁSOK A SZERENCSI TERMÁLVÍZKUTATÁSBAN HYDROGEOPHYSICAL APPLICATIONS IN THE THERMAL WATER RESEARCH OF SZERENCS

TUBES 3D lokátorállomás Környezeti hatástanulmány MELLÉKLETEK. ÉPTI Kft. Budapest

A Börzsöny hegység északkeleti-keleti peremének ősföldrajzi képe miocén üledékek alapján

Dunántúli-középhegység

Lakossági tájékoztató A megállapított afrikai sertéspestis betegség miatt Jobbágyi település is fertőzött területté lett kijelölve, ezzel egyidőben a

Megvalósíthatósági tanulmány

Átírás:

1.6 SZEIZMIKUS KUTATÁS A NÓGRÁDI-MEDENCÉBEN* A Központi Földtani Hivatal és a Magyar Állami Földtani Intézet megbízásából 1981 óta folyik reflexiós szeizmikus kutatás a Nógrád cserháti területen (59. ábra), a nógrádi barnakőszén előkutatási program keretében. 1982-ben a szeizmikus kutatás a Cserhát déli részén folyt, amelyet a Nógrádimedencétől a Sóshartyán szentkúti törésvonal választ el. Míg a törésvonaltól ÉK-re a barnakőszéntelepes összlet 150 500 m mélységben helyezkedik el és művelés alatt áll, addig a törésvonaltól DNy-ra ez az összlet a fúrási adatok szerint 400 800 m-re süllyed és nem teljes kifejlodésű. A szeizmikus kutatással párhuzamosan 1981 óta több fúrást (Garáb 3, Nagybárkány 5, Sámsonháza 16a) mélyítettek, melyek csak az ún. 1. sz. telepet mutatták ki 0,3 1,3 m vastagságban. A szeizmikus kutatás célkitűzései: a Tiribes aknától Ny-ra elterülő, fúrásokból ismert széntelepes összlet elhelyezkedésének, tektonikai viszonyainak vizsgálata, a Sóshartyán szentkúti törésvonal Ny-i, levetett oldalán a miocén rétegsor tagolása, szerkezeti és mélységviszonyainak meghatározása, a széntelepes összlet mélyfeküjét jelentő miocén oligocén határfelület kimutatása, nyomon követése, a produktív fúrások térségében a széntelepes összlet szelvény menti követése. A Mátraverebély és Tiribes akna között húzódó NSz 1/81 szelvény (60. ábra) jól korrelál a fúrások adataival, kimutathatók a fúrások közötti törések, zavart zónák. A széntelepes összletet (feketével jelölt szint) sikerült a szelvényen folyamatosan követni. A szelvény K-i végén, Tiribes bányában 250 m mélységben bányásszák a szenet. 2650-nél, a bányahatárt jelentő É D-i nagy vető mentén a széntelepes összlet 600 m mélyre süllyed, majd Ny felé fokozatosan 300 m-t emelkedik. Az emelkedést több helyen vetők szakítják meg. A széntelepes összlet a szelvény K-i oldalán nyugodt településű, Ny-on jobban tektonizált. A szenes összlet alatt 40 60 m-rel látható, vékony vonallal jelölt szint Pleszkáts T. 89

'59. ábra. A Nógrád-cserháti szeizmikus reflexiós mérések helyszínrajza 1 pannon agyag; 2 szarmata tengeri és szárazföldi összlet; 3 bádeni agyagmárga; 4 bádeni andezit; 5 kárpáti amfibolandezit, tufa; 6 kárpáti slir; 7 kárpáti középső riolittufa ; 8 ottnangi barnakőszéntelepes összlet; 9 ottnangi alsó riolittufa ; ÍO oligocén slir; 11 szeizmikus szelvény; 12 Sóshartyán szentkúti törésvonal; 13 fúrásos kutatásra nem javasolt terület; 14 szénkutató fúrás Fig. 59. Location map of seismic survey in the Nógrád coal basin 1 Pannonian shale; 2 Sarmatian littoral and terrigeneous complex; 3 Badenian shaly marl; 4 Badenian andesite; 5 Charpatian amphibole-andesite; 6 Charpatian finegrained molasse sediments (schlier); 7 Charpatian middle rhyolite tuff ; 8 Ottnangian brown-coal complex; 9 Ottnangian lower rhyolite tuff ; 10 Oligocene schlier; 11 seismic profile; 12 fault line of Sóshartyán-Szentkút; 13 area not suggested for drilling; 14 coal exploration borehole Puc. 59. План сейсморазведки no MOB в районе Ноград Черхат 1 паннонская глина; 2 морская и терригенная толща сарматского возраста; 3 глинистая мергель баденская; 4 баденский андезит; 5 карпатский амфибольный андезит, туф; 6 карпатский слир; 7 карпатский средний риолитовый туф ; 8 оттнангская толща с залежами бурого угля; 9 оттнангский нижний риолитовый туф ; 10 олигоценовый слир; 11 сейсмический разрез; 12 линия нарушения Шошхартьян Сенткут; 13 район, не предлагаемый для разведочного бурения; 14 скважина, бурящаяся на уголь 90

91

a feltételezett (fúrással fel nem tárt) ún. alsó riolittufa összlet, de kapcsolódhat a miocén oligocén határfelülethez is. A nógrádi szeizmikus kutatás leghosszabb szelvénye a közel É D irányú, Lucfalva és Tar között húzódó NSz 4/82 szelvény (61. ábra). A szelvényen nyomon követhető' a kutatási területre jellemző összes határfelület. A felső miocén szarmata összlet a szelvény 7000 karójától jelölhető, határozottan süllyed D-i irányban, és kb 700 m vastagságot ér el. Ahol a felső miocén összlet vastagsága meghaladja a 400 m-t, ott figyelembe véve a 300 500 m vastag középső miocént nem célszerű a fúrásos szénkutatás. A középső miocén kárpáti slir és homokos összlet alatt helyezkedik el a szintén középső miocén ottnangi barnakőszéntelepes összlet és az ún. alsó riolit tufa. A feketével jelölt szint a széntelepes csoporttal kapcsolatos, míg a vékony vonallal jelölt szint a szenes összlet mélyfeküjét jelentő miocén oligocén határhoz vagy annak közeiéhez kapcsolódhat. Ezen szint meghatározása fontos támpont a fúrásos előkutatás tervezéséhez. A szelvényen a miocén oligocén határ mintegy 1200 m-ig (900 ms) követhető. A szelvény D-i részén, a felső miocén összlet alatt középső miocén vulkánitokat valószínűsítünk. A feltételezett mezozoos paleozoos aljzathoz kapcsolódó mély szintet jelöltünk 1500 1700 ms között, kb 2500 m mélységben. Az 1981-ben és 1982-ben végzett szeizmikus kutatás eredményei alapján kijelölhető egy zóna, ahol nem célszerű a fúrásos kutatás, a barnakőszéntelepes összlet 800 m-t meghaladó mélysége miatt (Tar Hasznos Mátraszőlős térségében). A széntelepes rétegsor a fúrások környezetében 400 1600 m-re követhető. A nyomon követést megnehezíti, hogy a szenes összletet nagy mélységben (500 800 m) és kis vastagságban (0,3 1,3 m) tárták fel a fúrások. Jelentős eredmény, hogy a kutatott terület nagy részén kimutatható a miocén oligocén határfelület, illetve egy annak a közelében elhelyezkedő szint, ami a széntelepes összlet mélyfeküjével hozható kapcsolatba. A szeizmikus szelvényhálót az elkövetkező két évben Ny felé bővítjük, elsősorban a Garáb 3 fúrásban feltárt szenes összlet nyomon követését tartjuk fontosnak. 61. ábra. NSz 4/82 szeizmikus időszelvény (szűrés: 40 100 Hz) 1 széntelepes összlet; 2 miocén oligocén határfelület, illetve annak közelében elhelyezkedő szint; 3 földtanilag nem azonosított reflektáló felület; 4 vető Fig. 61. NSz-4/82 seismic time section (filter: 40-100 Hz) 1 coal-bearing formation; 2 Miocene-Oligocene contact; 3 non identified reflecting horizon; 4 fault Puc. 61. Сейсмический временной разрез NSz 4/82 (фильтр: 40 100 Гц) 1 угленосная толща; 2 раздел миоцен/олигоцен, или горизонт вблизи его; 3 отражающая поверхность, геологически неотождествленная; 4 сброс 92