A Hagyományőrző Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben, valamint a végrehajtási rendeletben foglaltak érvényre jutása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki, tanulói jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Hagyományőrző Alapfokú Művészetoktatási Intézmény nevelőtestülete a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. -ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot fogadta el: A Szervezeti és Működési Szabályzat feladata, hogy megállapítsa a Hagyományőrző Alapfokú Művészetoktatási Intézmény működésének szabályait a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek a jogszabályok. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése, megtartása, feladata és kötelessége az iskola minden vezetőjének, pedagógusának, egyéb alkalmazottjának és növendékének. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az iskolával, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit. A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén: a) az alkalmazottakkal szemben az igazgató hozhat intézkedést munkáltatói jogkörben eljárva, b) a tanulóval szemben fegyelmező intézkedés, illetőleg fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség, c) a szülőt vagy más nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatni kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak megtartását, s ha ez nem vezet eredményre, az igazgatót kell értesíteni annak távollétében az arra illetékes személyt -, aki felszólítja az illetőt az iskola épületének elhagyására. 1
I. rész Általános rendelkezések I.1. A közoktatási intézmény alapítója és fenntartója: Radnóti Miklós Művelődési Ház Tehetségeiért Alapítvány Székhely : 2315 Szigethalom, Szabadkai u. 12. Alapításának éve: 2001. I.2. A közoktatási intézmény neve: Hagyományőrző Alapfokú Művészetoktatási Intézmény I.3. Székhelye: 1214 Budapest. Vénusz u. 2. Az intézmény telephelyei: 1213 Budapest Szent István u. 232. 1213 Budapest Szárcsa u. 9-11 I.4. Az intézmény OM azonosítója: 200056 I.5. Az intézmény jogállása Az intézmény részben önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkező, de saját költségvetéssel bíró, önálló jogi személy. A szerv gazdálkodása megnevezése módjára tekintettel részben önállóan gazdálkodó. Az intézmény feladata elsősorban az oktatás zavartalan működtetése. Éves költségvetés alapján gazdálkodik, amely az éves iskolai munkatervre épül. A költségvetést az érvényben lévő tervezési, gazdálkodási, pénzügyi szabályzatok alapján kell elkészíteni, amelyet a fenntartó hagy jóvá. I.6. Az alapfokú művészetoktatási intézmény alaptevékenysége Az alapfokú művészetoktatási intézményben előképző, alapfokú és továbbképző évfolyamokon folyik az oktatás. Az alapfokú művészetoktatási intézmény zeneművészet, képző-és iparművészet, táncművészet, színművészet bábművészet ágban, színművészet tanszakon folytatja tevékenységét. II. rész Az iskola vezetése, hatáskörök átruházása, ellenőrzése, az iskolában működő közösségek, külső kapcsolatok II.1. A vezető és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetői feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje II.1. 1 Az intézmény vezetője Az iskola élén az igazgató áll. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a Kt. Állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt, és át nem ruházott feladatokat. 2
Kizárólagos jogkörébe tartozik: - a pedagógusok feletti teljes munkáltatói, valamint - a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása, továbbá - a külön megállapított ügyekben a kiadmányozás. II.1.2.A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével a legtöbb szolgálati idővel rendelkező pedagógus látja el. II.1.3. A vezető és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje A szülői szervezettel való együttműködés szervezése az igazgató feladata. - Az iskola igazgatója és a szülői szervezet képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve a szülői szervezet munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. - A szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának megtárgyalásához, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési jogosultsága van. II.1.4. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az iskola folyamatos kapcsolatot tart fenntartójával. Az intézmény vezetője megküldi a fenntartónak a szokásos jelentéseket, statisztikákat, és minden rendkívüli eseményről köteles értesíteni. II.1.5. Képviseleti jog Az intézményt a fenntartónál, hatóságoknál és minden külső szervnél az igazgató képviseli. II.1.6. A telephellyel való kapcsolattartás rendje A telephelyen az igazgató gondoskodik arról, hogy a pedagógusokat és a tanulókat érintő intézkedések a telephelyen kellő időben és módon kihirdetésre kerüljenek. 1.7. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Kt. 56-57. -ai, valamint a Vhr. 29. -a határozza meg. (A nevelési-oktatási intézményekről szóló 11/1994. sz. MKM rendelet.) A nevelőtestület az alapfokú művészetoktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az alapfokú művészetoktatási intézmény valamennyi pedagógusmunkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottja. Az alapfokú művészetoktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a Kt-ben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 3
II.2. Szülői szervezet Az iskolában a nevelő és oktató munka segítésére, a nevelőtestület, a szülők és a növendékek, az intézményfenntartó, továbbá az intézmény működésében érdekelt más szervezetek együttműködésének előmozdítására szülői szervezet alakult. A szülői szervezet azt a célt szolgálja, hogy lehetővé tegye a vélemények kicserélését, egymás álláspontjának megismerését, ütköztetését és a lehető legjobb megoldás megtalálását, kidolgozását. A szülői szervezet figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. II.3. Tanulói közösségek, diákönkormányzat Az iskolában működhetnek tanulói közösségek, valamint diákönkormányzat, melyek jogairól a Kt. 62-64. -a, valamint a Vhr. 31. -a rendelkezik. A közösségekkel, valamint a diákönkormányzattal való kapcsolattartást az arra megválasztott pedagógus gyakorolja. A diákkörök, illetve a diákönkormányzat működéséhez az iskola helyet biztosít. II.4. A munkaterv elkészítése Az alapfokú művészetoktatási intézmény munkatervét az igazgató a szülői szervezet véleményének figyelembe vételével készíti elő megvitatásra. A munkaterv végleges kialakításáról és elfogadásáról a nevelőtestület határoz. A munkaterv kiterjed a nevelő- oktató munkával kapcsolatos feladatok konkrét megfogalmazására, az irányítás, az ellenőrzés, a továbbképzés, továbbá az iskola társadalmi vonatkozású, valamint a személyzeti feladataira. Magában foglalja az egyéb iskolai (munkaközösségi) programokat is. A feladatokat határidőkkel, a felelősök megnevezésével, az évenként ismétlődő teendőket időrendi sorrendben tartalmazza. Az igazgató a munkaterv egy példányát megküldi a fenntartónak II.5. A tanév rendje A tanév helyi rendjét a jogszabály figyelembevételével az iskola munkaterve határozza meg. II.6. Értekezletek A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezleteket tart. A nevelőtestület értekezleteit az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az iskola igazgatója hívja össze. II.6. 1.Tanévnyitó értekezlet Augusztus hó utolsó hetében (illetve az Oktatási Közlönyben megjelentetett tanév rendjéhez igazodva) az igazgató által kijelölt napon tanévnyitó értekezletet kell tartani. Ezen az igazgató ismerteti az új tanév főbb feladatait, és a nevelőtestület elé terjeszti a munkatervre vonatkozó javaslatát. 4
A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv elfogadásáról. II.6. 2.Félévzáró értekezlet Eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb február 15-éig kell megtartani. Ezen az igazgató elemzi az első félév munkáját, és tájékoztatást nyújt a következő félév feladatairól. II.6. 3. Tanévzáró értekezlet Tartható az utolsó tanítási napot követően 15 napon belül, illetve a tanév rendjének megfelelően. Ezen az igazgató az igazgatóhelyettes és pedagógusok véleményének figyelembevételével elemzi, értékeli a tanév nevelő-oktató munkáját, a munkatervi feladatok végrehajtását. II.6. 4. Nevelési értekezlet Az éves munkatervben meghatározott időpontokban nevelési értekezleteket kell tartani. Tárgya bármely nevelési kérdés lehet, amelyet a nevelőtestület határoz meg. A nevelési értekezlet témájától függően a nevelőtestület határozatot, állásfoglalást hozhat. - nyolc nappal átadja a pedagógusoknak. - A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló szülői szervezet képviselőjét meg kell hívni. - A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait a legnagyobb szolgálati idővel rendelkező pedagógus látja el. - A nevelőtestület a határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. - A szavazás akkor érvényes, ha a testület 50 %-a + 1 fő jelen van. Vezetői megbízásnál a nevelőtestület kétharmados részvételi aránya szükséges. - Amennyiben a tantestület úgy dönt, az igazgató titkos szavazást rendel el. - Ha a döntésnél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. Az értekezlet jegyzőkönyvét vezetni kell. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő II.6.5. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet Az igazgató rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal korábban történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása valamint az ok megjelölése szükséges. Nevelőtestületi értekezlet összehívását az iskolaszék is kezdeményezheti. A kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. II.6.6. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések - A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, az SZMSZ, a Házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. - Az igazgató az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább három munkanapon belül el kell készíteni. 5
- A jegyzőkönyvet az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért két tanár írja alá. - A jegyzőkönyv másolatát az irattárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyvekbe a nevelőtestület tagjai valamint az iskola munkájának ellenőrzésére megbízott szervek képviselői betekinthetnek. - Az értekezletről hiányzó tanárok a jegyzőkönyvet utólag tanulmányozhatják. II.7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje Mivel a nevelőtestület kis létszámú, s a nevelők egymással napi kapcsolatban állnak, a Kt-ben meghatározott jogaival él, hatáskörét a jogszabályok szerint gyakorolja. II.8. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje Az ellenőrzés területeit, konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését az évente elkészítendő ellenőrzési terv tartalmazza. II.8.1. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosult: az igazgató és igazgató helyettes. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. II.8.2. Az ellenőrzés módszerei: - a tanórák, a tanórákon kívüli foglalkozások, a beszámolók, a versenyek látogatása, - írásos dokumentumok vizsgálata. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat -feladatok egyidejű meghatározásával- tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. III. rész Az alapfokú művészeti iskola működésének rendje III.1. A nyitvatartás rendje Nyitvatartás: - az iskola szorgalmi időben hétfőtől péntekig 12,45 órától a tanítási idő végéig tart nyitva, - az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani, - rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató írásban ad engedélyt, - az iskolában folyó oktatás szükség esetén szombati napra is kiterjedhet, - a gyermekeket kísérő személyek a folyosón tartózkodhatnak, szaktanári engedéllyel a növendék óráját is látogathatják. Az iskola tanítási szünetekben az ügyeleti rend szerint tart nyitva. A nyári szünetben a székhelyen irodai ügyeleti napokat kell tartani, a fenntartóval és a befogadó iskola vezetésével egyeztetett időpontban. Ennek közzétételéről az igazgató gondoskodik. A nyári tanítási szünet ügyeleti rendjét az igazgató tanévenként határozza meg. 6
Az ügyeleti időn kívül a beosztásuk szerint munkát végzők tartózkodhatnak az épületben. Egyéb esetekben (pl. rendezvény) az épületben való tartózkodásra az igazgató adhat írásbeli engedélyt. III.1.1. Belépés, benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Hivatalos ügyek intézése az irodában történik 13 16 óra között. Az épületbe belépő látogatókat az irodához kell kísérni. Idegen személyek csak ellenőrzés mellett tartózkodhatnak az épületben, illetve az udvaron. Az iskolában párt, politikai célú mozgalom, vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet. Az idő alatt, amíg az iskola ellátja a tanuló felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai tevékenység nem folytatható. III.2. Nyilvántartás és kulcshasználat Az épületek kulcsainak kiadását a kulcsnyilvántartás tartalmazza, amely az anyaiskoláknál található III.3. Biztonsági berendezés A biztonsági berendezést azok a személyek kezelhetik, akik az iskola bejárati kulcsával rendelkeznek. III.4. A vezető benntartózkodása A művészeti iskola székhelyén és telephelyein az iskola nyitvatartási idején belül, 13-16 óráig tartózkodási, illetve ügyeleti rendet határoztunk meg. Ügyeleti rend: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Igazgató Szent István u. 232. Szárcsa u. 9-11. Szent István u. 232. Szárcsa u. 9-11. Körellenőrzés Igazgató helyettes Szárcsa u. 9-11. Szent István u. 232. Szárcsa u. 9-11. Szent István u. 232. Körellenőrzés A vezető távollétében a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel. III.5. A létesítmények és helyiségek, ezen belül a könyvtár-eszköztár működési-, és használati rendje Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: - a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - az energiafelhasználással való takarékosságért, - a tűz-és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért. 7
A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Idegen személy az intézmény területén csak ellenőrzés mellett tartózkodhat. Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel, vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket a befogadó iskolával történt megállapodás szerint - zárni kell. A művészeti iskola minden tanulója és dolgozója köteles betartani és betartatni az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. Iskolai könyv-, és eszköztár (jelmezek, díszletek ) Az iskolai könyvtár, fonetikai gyűjtemény stb. (továbbiakban könyvtár-eszköztár ) az iskolai nevelő-oktató munka hatékonyságát, a korszerű szemléltetést szolgálja. Törekedni kell az állomány folyamatos gyarapítására. A könyvtár-eszköztár állományának tartalmaznia kell a nevelési-oktatási tervek által előírt eszközöket (ajánlott szakkönyveket, lexikonokat, szótárakat, szakfolyóiratokat, valamint rendelkeznie kell az alapvető kazetta-és hanglemeztárral, videokazetta gyűjteménnyel). A könyvtár-eszköztár gyűjteménye az iskolai emlékeket, dokumentumokat, hang-és videofelvételeket tartalmazza. A könyvtár-eszköztár állományának gyarapítását, nyilvántartását a kölcsönzés rendjének kialakítását és nyitva tartását az igazgató határozza meg. Az iskolai felszerelések technikai eszközök, díszletek, jelmezek nyilvántartásáért az igazgató által megbízott személy felel. A tanév végén a tanulóknak bizonyítványosztás előtt tartozásukat rendezniük kell. Az elveszett, vagy vissza nem szolgáltatott könyvtári tulajdonú könyvet, hanglemezt, eszközt a folyó kereskedelmi áron kell megtéríteni. III.6. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolással kapcsolatos feladatok Tartalmi vonatkozásai: Az iskola hagyományainak ápolása, jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. III.6. 1 Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei A nemzeti ünnepeken (okt. 23. márc. 15. aug. 20.) községi megemlékezés keretében veszünk részt, ezeken igény szerint műsort adunk. Az iskolaszintű rendezvények: - félévi-, év végi előadások III.7. A tanítási órák rendje Az alapfokú művészeti iskolába járó tanulók e tevékenységüket kötelesek az osztályfőnöküknek bejelenteni, illetve az egyéb más intézmény munkájában (sportegyesület, művészeti együttes) való részvételükről előzetesen az alapfokú művészeti iskola igazgatóját tájékoztatni. 8
A tanulók óráit úgy kell beosztani, hogy azok ne ütközzenek az általános és középiskolájuk tanítási óráival, illetőleg munkaidejével. A főtárgyi órák beosztásánál ügyelni kell arra, hogy a távolabb lakó tanulók óráit ha lehetséges kapcsoljuk a kötelező tárgyi órákhoz. A tanítási óra időtartama 45 perc, legfeljebb 90 perc. A csoportos órákat 10-15 perc szünet közbeiktatásával kell megtartani. Kivételes esetben a körülményektől függően az igazgató másképp is rendelkezhet. Ahol a tanulók többsége távol lakik az iskolától vagy a tanítás helyétől, illetőleg ha ezt a tanulók munkahelyi elfoglaltsága vagy teremhiány indokolja, a csoportos órák heti egy alkalommal összevonhatók. A megtartott órákat a főtárgyi és tantárgyi naplókban sorszám és dátum szerint kell feltüntetni. A tanítási órák zavartalansága érdekében a tanárt és a tanulót az óráról kihívni vagy a tanítási órát más módon zavarni nem szabad. A tanár köteles a tanítási idő előtt tizenöt perccel a tanítás színhelyén megjelenni III.8. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái és azok rendje III. 8. 1. Tanulmányi kirándulások, művészeti táborok, külföldi utak, tanulmányi versenyek, fesztiválok, szakmai rendezvények Az alapfokú művészeti iskolában tanulmányi kirándulásnak minősülnek az iskolai csoportok, tanszakok kölcsönös látogatásai, a színházi előadásokon, a hangversenyeken és az operaelőadásokon való részvétel, a művészeti, a közművelődési intézmények, kiállítások szervezett látogatásai. A tanulmányi kirándulások a nevelő-oktató munka szerves részei, azokat munkatervben rögzíteni kell. Tanítási napokon szervezett tanulmányi kirándulás esetében a tanulók részvételéhez az általános- és középiskola igazgatójának hozzájárulása szükséges. Valamennyi szerepléshez, fellépéshez, rendezvényhez, kiránduláshoz a művészeti iskola igazgatójának írásbeli hozzájárulása szükséges. Tanulmányi kirándulások alkalmával annyi kísérőtanárt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, 20 tanulónként legalább egy pedagógust. A kísérőtanárok felelősek a rendért és a tanulók testi épségéért. Ha a tanuló szereplésére is sor kerül, lehetőleg biztosítani kell szaktanára részvételét. Önként jelentkező szülők kísérőül bevonhatók, de a tanári kíséretet nem helyettesíthetik. A kirándulás alkalmával, ha a csoportok az iskola székhelyét elhagyják, az elsősegélyhez szükséges felszerelést magukkal kell vinni. A kirándulások költségeit a szülők meghallgatásával úgy kell megállapítani, hogy azok a szülőket csak a legszükségesebb mértékben terheljék, és a szükséges összeget lehetőleg előtakarékossággal biztosítani tudják. Törekedni kell arra, hogy a hátrányos helyzetű tanulók anyagi okokból ne maradjanak távol a kirándulásokról, és a szülők anyagi megterhelése is minél kevesebb legyen. A szülőket a kirándulás költségeiről tájékoztatni kell. Iskolai szünetben (nyári, téli, tavaszi) az alapfokú művészeti iskola önállóan, vagy más szervezetekkel, intézményekkel közösen művészeti alkotó, felkészítő táborokat szervezhet. A költségeket az iskola, a rendező szervek, illetve a résztvevők közösen 9
viselik. A táborozáshoz szakmai tervet, költségvetést kell készíteni. A tanulók a kirándulásokon és a táborokban önkéntesen vesznek részt. A tanulmányi, szakmai versenyek részei a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit. A területi és országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a tanítási órákon való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy az országos, körzeti, helyi vagy házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók eredményes szerepléséért az egész iskolaközösség megismerje. A tanulmányi kirándulásokon, a szakmai versenyeken, táborozásban és a továbbképzéseken résztvevő tanárok (kísérő tanárok) költségeiről az iskolának kell gondoskodni. Ugyancsak az iskola köteles gondoskodni a tanulmányi versenyeken, szakmai rendezvényeken, fesztiválokon résztvevő tanulók költségeiről (útiköltség, részvételi díj). A művészeti csoportok esetében az iskola anyagi lehetőségeinek arányában járul hozzá a költségekhez. III.8. 2. Cserekapcsolatok, belföldi és külföldi cserelátogatások Az iskola igazgatója engedélyével az iskolai munkaterv alapján az iskola tanárai és tanulói tapasztalatcsere és közös művészeti tevékenység céljából cserelátogatásokat, közös fellépéseket szervezhetnek. Ennek költségeit a meghívó felek kölcsönös megállapodásainak alapján határozzák meg. Amennyiben a belföldi-és külföldi utazásra a fenntartó vagy más szervezet megbízása alapján kerül sor, a költségek térítése a megbízót terheli. III.9. A tankönyvrendelés szabályai A tankönyvrendelés szabályait az 1/1994. (II. 3) MKM. Rendelet 12. -a tartalmazza. III.10. Intézményi védő, óvó előírások A gyermekek egészségére és testi épségének védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát az iskolai év megkezdésekor az első szakórán kell a szaktanárnak ismertetni. Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az iskola házirendjében utalni kell azokra a magatartási, viselkedési normákra, amelyeket a tanulónak be kell tartania. Az iskola helyiségeit, udvarát, felszerelését rendeltetésének megfelelően kell használni. Az iskola udvarán járművel közlekedni tilos (kivéve a tanárok gépkocsi-parkolását). Az iskola udvarára állatot behozni tilos. Az iroda kijelölt részén mentőládát kell elhelyezni. A gyógyszereket, vegyszereket, maró és gyúlékony anyagokat biztonságosan elzárva kell tartani. Baleset esetén a pedagógusok mindenkor orvos segítségét veszik igénybe. Az iskola épületében tilos a dohányzás. Az udvaron csak a kijelölt helyen szabad dohányozni. A tanulók egészséges életmódra való nevelésére minden pedagógusnak ügyelnie kell. 10
Séták, tanulmányi kirándulások, stb. esetén mindig a programot szervező pedagógus a felelős az előkészítésért, lebonyolításért. A tűzrendészeti előírásokat az iskola dolgozóival ismertetni kell. A tűzoltó készülékeket mindig szakember ellenőrzi. A munkavédelmi előírások megtartásáért, a balesetek megelőzéséért az iskola vezetője a felelős. III.11. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők Rendkívüli eseményen kell érteni minden olyan eseményt, amelynek bekövetkeztét előre nem lehet látni. Rendkívüli esemény és bombariadó esetén intézkedést a székhelyen működő iskolában az igazgató hozhat. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. Halasztást nem tűrő esetekben, katasztrófa-helyzetben a közvetlen veszély elhárításáról az azt észlelő alkalmazott köteles minden tőle telhetőt megtenni, amelyről beszámol az intézmény igazgatójának. Bombariadó alkalmával a központi iskola, valamint a telephely épületének kiürítése a tűzriadóterv szerint történik. Az épület kiürítésének időtartamáról, a tanulók elhelyezéséről, az intézkedést végző hatóság információja szerint az igazgató vagy az intézkedéssel megbízott személy, illetve a telephelyen tartózkodó vezető azonnal dönt. A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az igazgató rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót. IV. rész Tanügyi nyilvántartások IV.1. A főtárgyi napló Naplót kell vezetni minden olyan foglalkozásról, amely az iskola tantárgyfelosztásában szerepel (főtárgyi, kötelező tárgyi). A napló vezetéséért az illetékes szaktanár a felelős. A naplókat az azokban található útmutató szerint kell vezetni, összesítő részeinek naprakész állapotban egyezni kell az irodai összesítőkkel. IV.2. Törzslap, póttörzslap A törzslapot a főtárgy tanára a törzslapon található útmutató szerint állítja ki. IV.3. A bizonyítvány A bizonyítványt a főtárgy tanára állítja ki az útmutató szerint. A bizonyítványt a főtárgy tanára és az igazgató írja alá. IV.4. A tantárgyfelosztás 11
A tantárgyfelosztást az igazgató a jogszabályban előírt időpontban megfelelő állapotnak megfelelően állítja össze. A tantárgyfelosztás alapja a beírási napló (mely tartalmazza a tanulói létszámot, az egyes tanulók tanszakait) és a tanulócsoportok száma. Kialakításánál figyelembe kell venni a tanárok képesítését, egyéni képességeit és az óraszámok arányos elosztását. IV.5. A beírási napló A beírási napló tartalmazza az adott évben az iskolába beiratkozott növendékek nevét, személyi adatait, tanszakát, tanárainak nevét. A beírási naplót minden évben el kell készíteni az iskolába beiratkozott növendékek adatai alapján. IV.6. Órarend A pedagógusoknak az iskolában neveléssel, oktatással, munkával eltöltött idejét az iskolai órarend határozza meg. Az alapfokú művészeti iskola végleges órarendjét legkésőbb szeptember 20-ig, ill. február 15- ig kell összeállítani. A tanulók beosztását a főtárgyi napló órarend részében kell feltüntetni, melynek másolatát az iskola összesítő órarendjéhez is mellékelni kell. A tanulói létszám órarend szerinti beosztásában bekövetkezett változásokat a tanár 48 órán belül köteles jelenteni az igazgatónak. A tanulók egyéni és csoportos óráit egyenletesen kell elosztani, biztosítva ezzel a felkészülés lehetőségét. IV.7. Egyéb iratok, dokumentációk Annak igazolására, hogy a tanuló alapfokú művészetoktatási intézményben folytat tanulmányokat, az igazgató iskolalátogatási igazolást adhat ki. Az igazolást kérheti a szülő (pl. utazási kedvezményhez), más intézmény vagy munkahely. IV.8. Alkalmazandó záradékok A 11/1994. sz. MKM rendelet tartalmazza. Az alapfokú művészeti iskolai törzslapokra és bizonyítványokba, valamint a félévi értesítőbe (tájékoztató füzet), a tanuló munkájáról, eredményeiről az alábbi egységes záradékokat kell használni. - Hangszeres tanulmányait megkezdheti (kelt, aláírás, pecsét ; továbbiakban k.a.p.) - A nevelőtestület határozata : Felsőbb osztályba léphet. K.a.p. - Alapfokú művészeti iskolai tanulmányait befejezte. -.. tárgyból..osztályból összevont beszámolót tett. K.a.p. - A beszámolón igazoltan nem vett részt. K.a.p. - A beszámolón igazolatlanul nem vett részt. K.a.p. - Elégtelen tanulmányi eredménye miatt főtárgy szakon tanulmányait nem folytathatja. K.a.p. - Kiváló tanulmányi eredményéért igazgatói dicséretben részesül. - Kimagasló tanulmányi munkájáért dicséretet kap. tárgyból. - fegyelmi határozat alapján kizártam az alapfokú művészetoktatási intézményből. - A szülő kérelmére töröltem a tanulók névjegyzékéből. K.a.p. 12
V. rész Záró rendelkezések Az SZMSZ-t az iskola nevelő testülete fogadja el. A nevelőtestületi jóváhagyás előtt szülői szervezet, valamint a tanulók képviselője a jogszabályban meghatározott kérdésekben véleményezési jogát gyakorolja. Az SZMSZ a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A hatálybalépés napja az SZMSZ jóváhagyásának napja. A 2009. szeptember 1. napján életbe lépő Szervezeti és Működési Szabályzat a visszavonásig érvényes. Ezzel egyidejűleg az intézmény korábbi Szervezeti és Működési Szabályzata hatályát veszti Budapest, 2009. augusztus 27. igazgató Szabó Julianna fenntartó 13