Az erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai

Hasonló dokumentumok
A magyarországi erdők természetességének vizsgálata

Tímár Gábor. Kenderes Kata. Állami Erdészeti Szolgálat Egri Igazgatóság. Eötvös Loránd Tudományegyetem

Miért kell az erdők természetességével foglalkozni?

Erdőtermészetesség: kihívások és realitások

ERDEI ÉLŐHELYEK KEZELÉSE

Kutatási előzmények

Erdei élőhelyek kezelése

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata I.

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata IV.

Mennyire határozza meg az erdők faállománya az erdei élővilágot? Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata II.

A természetvédelem hatása középhegységi erdeinkre

Pataki Zsolt Szmorad Ferenc Tímár Gábor. Az Erdőtervezési Eszköztár bemutatása

A magyarországi erdők természetességének vizsgálata III.

Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban

A magyarországi erdők természetessége Szerkesztette: Bartha Dénes és Gálhidy László. WWF füzetek 27.

Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők. Bodonczi László Őriszentpéter

Összefüggések a faállomány és különböző élőlénycsoportok biodiverzitása között. Ódor Péter MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete

2890 Tata, Tavasz u Pécsi Tudományegyetem, Biológiai és Sportbiológiai Doktori Iskola, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

A KÖZÖSSÉGI JELENTŐSÉGŰ ERDŐS ÉLŐHELYTÍPUSOK FENNTARTÁSÁNAK KÉRDÉSEI

A folyamatos erdőborítás kutatása Magyarországon

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Fás szárú újulat borítás-, növekedési és rágottsági viszonyainak vizsgálata lékes felújítással kezelt börzsönyi erdőrészletekben

A TERMÉSZETESSÉG ÉS A LEROMLOTTSÁG ÉRTELMEZÉSE A HAZAI ERDİK PÉLDÁJÁN BARTHA DÉNES

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

A mészkőbányászat által roncsolt táj erdősítése az erdőmérnök kihívása

Erdészeti fahasználatok termőhelyre, felújulásra és biodiverzitásra gyakorolt hatásának kísérletes vizsgálata

WP 4. Élőhely kezelési mintaprojektek megvalósítása

I. A holt faanyag jelentősége természetközeli bükkösöken

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

A magyarországi erdők természetessége Szerkesztette: Bartha Dénes és Gálhidy László. WWF füzetek 27.

Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Szentpéteri Sándor igazgatóhelyettes

ÉLŐ ERDŐ KONFERENCIA MÁRCIUS SOPRON, MAGYARORSZÁG

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 40/2013. (II.12.) számú KÖZLEMÉNYE

Természetvédelem erdőterületeken

A folyamatos erdőborítás kialakítását szolgáló ökológiai és konverzációbiológiai kutatások

NÉV CSAPAT GÓLOK SZÁMA

Gyertyános - kocsánytalan tölgyesek

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Erdőművelés Erdőhasználat Erdőtervezés. Termőhely klíma hidrológiai viszonyok talaj kölcsönhatás az erdővel

TORNA DIÁKOLIMPIA ORSZÁGOS DÖNTŐ 2014/2015 tanév Budapest II. korcsoport "B" kategória fiú csapatbajnokság

A felvételi jegyzőkönyvek kitöltési útmutatója

ERDÉSZET. Előadó: Lomniczi Gergely (33) szóvivő pályázati referens. Elérhetőség:

OKLEVÉL- ÉS KÖNYVJUTALMAK 2016/2017-ES TANÉV

Az erdők állapota, természetessége és használata Sztánán és Zsobokon

A VEDAC Évadnyitó dobóversenye és a Pannon Egyetem atlétáinak nyílt házibajnoksága

for a living planet "zöld energia"?

Szakmai Érettségi Tantárgyak Versenye (SZÉTV)

A folyamatos erdőborítás mint a természetvédelmi kezelés eszköze és/vagy célja

OTKA NN Szabó András és Balog Kitti

Eredménylista Erdővidék

AZ ERDŐK SZERKEZETÉNEK VIZSGÁLATA ÁLLOMÁNYTÍPUSOK ÉS FATERMESZTÉSI MUNKASZAKASZOK SZERINT

Erdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem

Erdei élőhelyek védelme 2. Élőhelyvédelem

Közhasznúsági jelentés 2006.

Élet az Erdőkben: lehetőségek és kihívások

Élőhelyvédelemhez kapcsolódó dokumentációk a gyakorlatban. Élőhelyvédelem

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

Natura 2000 erdei élőhelytípusok szerkezet és funkció monitorozási módszere a Pannon életföldrajzi régióban




Kadet Férfi Tőr Országos Bajnokság Gerevich Aladár Nemzeti Sportcsarnok Budapest, november 24.

Az előadás felépítése

1. Az erdõrészletek kialakítására vonatkozó erdõtervezési alapelvek

Kérdések, problémák, válaszok (?) ERDŐ. -gazdálkodás. Nagy Gábor. területi osztályvezető

Ergométeres evezés eredmények

VII. Rábapatonai Futó Körverseny 2 km nemenkénti és kategóriánkénti eredménylista

Szukcesszió-vizsgálatok a fenyőfői erdeifenyvesekben. Boglári Zoltán, oemh

Mohács és Európa Horváth Mihály Történelemverseny elődöntőjének eredménye Gimnáziumok

21 Informatika, nyelvi előkészítő

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

VEDAC DOBÓVERSENYE április 27.-

Pont Hely

KASZO-LIFE (LIFE12 NAT/HU/000593)

FAGOSZ, MEGOSZ, OEE összevont elnökségi ülés. EMVA intézkedései 1698/2005/EK tanácsi rendelet

I. Tanévnyitó Amatőr Úszóverseny

NYF-MMFK Erőgépek és Gépjárműtechnikai Tanszék mezőgazdasági gépészmérnöki szak III. évfolyam

Tanuló neve azonosító felvételi sorrend Megjegyzés

Az erdő-környezetvédelmi támogatások és a Natura 2000 kompenzációs kifizetések alakulása az új Vidékfejlesztési Programban

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

Válasz Mátyás Csaba, akadémikus bírálatára

SERDÜLŐ KARD ORSZÁGOS BAJNOKSÁG NAGYKANIZSA május 23-24

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program HUSK/1101/2.2.1/0354

Piszmán 90. Összesített egyéni eredmények. Megkezdve: Befejezve:

Westbay - G4S - HM EI Kupa

Zsámbékfutás Félmaraton km nemenkénti és kategóriánkénti eredménylista

Diákolimpia Úszás Városi-Megyei Döntő V. VI. korcsoport A B kategória Fiú, Leány Szombathely 2006

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára

A folyamatos erdőborítás bevezetése az erdészeti gyakorlatba

VELENCE MTB MARATON RT26/KT46/HT66 EREDMÉNYEK 2018

1. Az erdőrészletek kialakítására vonatkozó erdőtervezési alapelvek

Kelet-közép európai bükkösök természetes faállománydinamikája

(közlekedésgépész szakmacsoportos nappali rendszerű alapozó oktatás)

A folyamatos erdőborítás nyilvántartása az Országos Erdőállomány Adattárban

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2015. (I.30.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE


Beosztás a június között tartandó záróvizsgára

ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET FOLYÓIRATA. CXXXVIII. évfolyam március

A IV. osztály góllövőlistája 30 forduló után - végeredmény H. NÉV CSAPAT GÓLOK SZÁMA 1 Suki István Team Zero 42 2 Csordás Ádám FIDO 39 3 Begala Tamás

Átírás:

Az erdőtermészetesség vizsgálat múltja, jelene és feladatai

Kitekintés Németországi Waldbiotopkartierungs-projekt Svájci nemzeti erdőleltározás-projekt Osztrák hemeróbia-projekt

Hazai próbálkozások Bartha (1994) Szodfridt (1995) Jérome (1995) Agócs (1995) Koloszár (1995) Pápai (1995) Bartha (1995) Seregélyes S. Csomós (1995) Mátyás (1996) Frank Bartha (1997) Madas (1997) Bartha Szmorad Tímár (1998) Sódor Madas (1998) Mátyás (1998) Solymos (1998) Bondor Halász (1998) Szodfridt (1998) Szmorad (1999) Solymos (2000) Solymos (2001) Agócs (2002) Koloszár (2004) Tóth (2004)

Alapfogalmak Eredetiség := Mindenféle emberi beavatkozást nélkülöző természetesség. Természetesség := A természeti folyamatok szabad érvényesülése, és az e folyamatok által kialakított jellemzők megléte. Műviség := A természetesség inverze, kizárólagosan emberi hatások érvényesülése. Természetes állapot Művi állapot 100 % Természetesség 0 %

Célkitűzések A projekt célja: Az ország erdővel borított területein olyan reprezentatív mintavételezést folytatni, hogy területenként, erdőtársulás-csoportonként, kezelési módonként az állomány-szintű felmérések alapján a természetességleromlottság becsülhető legyen. Azaz I. Rögzíteni szeretnénk az ezredforduló erdeinek természetességi állapotát. II. Választ szeretnénk adni az alábbi kérdésekre: 1. Milyen a magyarországi erdők természetessége? 2. Milyen az erdőgazdasági nagytájak erdeinek természetessége? 3. Milyen az erdőgazdasági tájak erdeinek természetessége? 4. Milyen az egyes természetszerű erdőtársulás-csoportok és a kultúrállományok természetessége? 5. Milyen az egyes kritérium-csoportok szerepe a természetességi állapot jelenlegi szintjében? 6. Hogyan változik a korosztályok során a természetesség? 7. Függ-e a természetesség az állományok (erdőrészletek) nagyságától? 8. Függ-e a természetesség a kezelések típusától? III. Fejleszteni szeretnénk a természetesség vizsgálati módszerét IV. Gyakorlati ajánlásokat szeretnénk megfogalmazni

Viszonyítási alapok max. (100%) A természetesség változása: 1 - leromlás (degradálódás) 2 - nincs változás (stagnálás) 3 - javulás (regenerálódás) antropogén terhelés AV 1 2 3 AV PTV AV JPTV PTV min. (0%) ETV RTV korábbi biotópállapot jelenlegi biotópállapot jövőbeli biotópállapot időskála

A közép-európai természetes erdődinamika modellje

Indikátorok és kritériumok

Példa az indikátorokra

Az erdőtermészetesség indikátorai, a kritériumok felépítése FÖSZ CSÖSZ GYÖSZ FAÁSZ HOLTFA ÚJÖSZ Faállomány-összetétel: Faállomány-szerkezet: termőhelyhonos állományalkotó korosztályos fafajok Cserje- és és gyepszint, szintezettújulat a záródás változatos összetétel: elegyfák Holtfa: (tisztások) álló természetes nincs idegenhonos, idegenhonos fekvő bolygatás holtfa (főleg főképp is agresszív nagy működik agresszív) fafaj idős mennyiségben, nincs nincs fák túl nagy sok gyomfaj számban, kiemelten természetes a eloszlásban nagyméretűek (5 A1a a fajösszetétel + 4 A1b természetszerű, + 3 A2a + 2 A2b + Erdőtársulás-csoport 5 A3 A18 kísérőfajok + + 5 A19 2 A4 + is A20 2 A5) X nagy + A21 szerint számban + (85 A22 pontozva indikátor) (A7a CSÖSZ + A7b = 5 B4 + 2 A8 + 5 B5 + A9 + + B6 A11) Y + (2 A6 + 2 A13 + 2 A14 + 5 A15 (4 indikátor) + A16 GYÖSZ + A17) = C2 + 2 C3 (12 (2 indikátor) ÚJÖSZ = D3 (2 indikátor)

Az erdőtermészetesség indikátorai, a kritériumok felépítése FÖSZ FAÁSZ HOLTFA CSÖSZ VAD CSESZ GYÖSZ GYESZ TERMH ÚJÖSZ ÚJSZE Cserje- és gyepszint, újulat Össztermészetességi Vadhatás: szerkezet: mutató = = nincs az erdő V eltávolítva kritérium szintjei Termőhely: a legkevésbé normált értéke károsítottak a az záródás elsődleges változatos erózió mérsékelt nincs a másodlagos mintázat hiányzó kisfoltos erózió szintnincs CSESZ = 3 (B1 B2) 2 B3a + VAD talajtömörítés, = (E1 + E2 + -sebzés, E3 + E4) Q talajrétegkeveredés nincs 3 B3b (5 indikátor) + B7 (5 indikátor) GYESZ = 2 C1a + 2 C1b + 2 C4 + C5 sok és változatos mikroélőhely (4 indikátor) ÚJSZ TERMH = D1a = 2 F1 + 4 D1b + Z F2 + D2 + F4 (3 indikátor) + F5 + 5 F6 + F7 + 1,5 F8 (8 indikátor)

Vizsgálati objektumok, mintavétel Vizsgálati objektumok: A mintavétel módszere: állományok erdőrészletek rétegzett véletlenszerű Típus Országos terület Erdőrészletek száma Súlyérték Mintaterületek száma ha db db Természetszerű állományok 657.782 103.671 6 1950 Átmeneti állományok 333.884 70.856 4 660 Kultúrállományok 787.051 170.479 1 390 Összesen 1.778.717 345.006 3000

Mintavételi helyek

Adatfelvételi jegyzőkönyv

Értékelés alapjai Elméleti alap: Delphi-módszer Gyakorlati megvalósítás: értékszámok rendelése az indikátorokhoz és ezek súlyozása 1. szint terepen felvett jellemzők (a természetesség indikátorai) (pl. az idegenhonos fafajok aránya) 2. szint természetességi kritériumonként (pl. a faállomány-szerkezet természetessége) 3. szint az erdőállomány természetességének származtatása

A természetesség számítási módja 2. szint Faállomány-összetétel = = (5 A1a + 4 A1b + 3 A2a + 2 A2b + 5 A3 + 2 A4 + 2 A5) X Faállomány-szerkezet = = (A7a + A7b + 2 A8 + A9 + A11) Y + (2 A6 + 2 A13 + 2 A14 + 5 A15 + A16 + A17) Holtfa jellemzők = A18 + 5 A19 + A20 + A21 + 5 A22 Cserjeszint-összetétel = 5 B4 + 5 B5 + B6 Cserjeszint-szerkezet = 3 (B1 + B2) + 2 B3a + 3 B3b + B7 Gyepszint-összetétel = C2 + 2 C3 Gyepszint-szerkezet = 2 C1a + 2 C1b + 2 C4 + C5 Újulat-összetétel = D3 Újulat-szerkezet = D1a + 4 D1b + D2 Vadhatás = (E1 + E2 + E3 + E4) Q Termőhelyi jellemzők = 2 F1 + Z F2 + F4 + F5 + 5 F6 + F7 + 1,5 F8

A természetesség számítási módja 3. szint Faállomány természetessége = (A Faállomány-összetétel normált értéke + + Faállomány-szerkezet normált értéke) / (A+B) Cserjeszint természetessége = (C Cserjeszint-összetétel normált értéke + + D Cserjeszint-szerkezet normált értéke) / (C+D) Gyepszint természetessége = (E Gyepszint-összetétel normált értéke + + F Gyepszint-szerkezet normált értéke) / (E+F) Újulat természetessége = (G Újulat-összetétel normált értéke + + H Újulat-szerkezet normált értéke) / (G+H) Erdőrészlet természetességi mutatója = K = V kritérium normált értéke A

Aszalós Réka Bartha Dénes Bodonczi László Szakértői csoport Bölöni János Kenderes Kata Ódor Péter Standovár Tibor Szmorad Ferenc Tímár Gábor Aszalós Réka Bartha Dénes Benedek Péter Bodonczi László Bölöni János Csór Sándor Domboróczki Gábor Felső-Nemes Nárcisszusz Ficzere András Filák Attila Terepi felmérők Gencsi Zoltán Hahn István Horváth Attila Horváth Tibor Kenderes Kata Kovács Gábor Kovács Gyula Kovács Krisztián Lantos Zoltán Matuszka Roland Mihók István Némethi Kálmán Ódor Péter Ősz Gábor Riezing Norbert Rittling István Schneidler Viktor Szmorad Ferenc Tímár Gábor Zagyvai Gergely

Megvalósítás a Természetes növényzeti örökségünk felmérése és összehasonlító értékelése c. 0050/3B NKFP-projekt keretében