SZEZONÁLIS LÉGKÖRI AEROSZOL SZÉNIZOTÓP ÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSOK DEBRECENBEN



Hasonló dokumentumok
Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei Abstract of PhD Thesis

KS WI ELŐNYPONTOK. Szennyeződésekre gyakorlatilag érzéketlen, nagypontosságú, hosszú élettartamú térfogatáram-mérő.

A RESZUSZPENDÁLT ÉS BELÉLEGEZHETŐ VÁROSI AEROSZOL JELLEMZÉSE. DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI

Szakmai zárójelentés Vezető kutató: Dr. Molnár Mihály Pályázat azonosító: F69029

KS HORDOZHATÓ KIVITEL

Doktori (PhD) értekezés tézisei. Feczkó Tivadar. Veszprémi Egyetem

Témavezetők: Dr. Bozóki Zoltán, egyetemi tanár Dr. Ajtai Tibor, tudományos munkatárs

IZOTÓPHIDROKÉMIAI KOMPLEX MÓDSZER ALKALMAZÁSA TALAJVIZEK UTÁNPÓTLÓDÁSÁNAK VIZSGÁLATÁNÁL

Hibridspecifikus tápanyag-és vízhasznosítás kukoricánál csernozjom talajon

a felszíni vízlefolyás hatására

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING

Aeroszol szennyezettség vizsgálat Magyarország két nagyvárosában telén (előzetes eredmények)

Közlekedési emissziók időbeli változása nagy forgalmú ausztriai alagútban végzett mérések alapján

ÜVEGSZÁL ERŐSÍTÉSŰ KOMPOZIT FÚRÁSÁNAK VIZSGÁLATA GYORSACÉL ÉS KEMÉNYFÉM SZERSZÁMMAL DRILLING OF GLASS-FIBER-REINFORCED COMPOSITE BY HSS AND CARBIDE

A vízfelvétel és - visszatartás (hiszterézis) szerepe a PM10 szabványos mérésében

A KÖZÚTI ÁRUSZÁLLÍTÁS KÁROSANYAG- KIBOCSÁTÁSA, MINT NEGATÍV EXTERNÁLIA

Hoyk Edie-Kovács András Donát 2 -Tompa Mihály 3

FATERMÉSI FOK MEGHATÁROZÁSA AZ EGÉSZÁLLOMÁNY ÁTLAGNÖVEDÉKE ALAPJÁN

2011. augusztus havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés

A BÜKKI KARSZTVÍZSZINT ÉSZLELŐ RENDSZER KERETÉBEN GYŰJTÖTT HIDROMETEOROLÓGIAI ADATOK ELEMZÉSE

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Salma Imre MTA doktori pályázatához

RADIOKARBON ALAPÚ MÉRÉSI MÓDSZEREK FEJLESZTÉSE ÉS ALKALMAZÁSAIK NUKLEÁRIS KÖRNYEZETELLENŐRZÉSHEZ

Környezetben részlegesen lebomló műanyag fóliák degradációjának nyomon követése

izotópfrakcion Demény Attila, Kele Sándor, Siklósy Zoltán Geokémiai Kutatóintézet

HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE

3*2 FOKOZATU KASZKÁD IMPAKTOR A SZILÁRDRÉSZECSKÉK ÉS AEROSZOLOK FRAKCIONÁLT MINTAVÉTELÉRE

ENERGIA-MEGTAKARÍTÁS ÉS KLÍMAVÉDELEM ZÖLDFALAK ALKALMAZÁSÁVAL ENERGY SAVING AND CLIMATE PROTECTION WITH GREEN WALLS APPLICATION

AZ AEROSZOL RÉSZECSKÉK HIGROSZKÓPOS TULAJDONSÁGA. Imre Kornélia Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola

A LÉGKÖRI SZÉN-MONOXID MÉRLEGE ÉS TRENDJE EURÓPÁBAN

Mintaelőkészítési és mintabeviteli módszerek fejlesztése krómspeciációs elemzésekhez

DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMSZÁMÍTÁSA. KOVÁCS Enikő

Az energiaszektor légköri kibocsátásának éghajlati hatása szempontjából fontos primer és szekunder aeroszolok jellemzése

TÁMOPͲ4.2.2.AͲ11/1/KONVͲ2012Ͳ0029

A magyar racka juh tejének beltartalmi változása a laktáció alatt

BIO-VONAL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG

3*2 FOKOZATU KASZKÁD IMPAKTOR A SZILÁRDRÉSZECSKÉK ÉS AEROSZOLOK FRAKCIONÁLT MINTAVÉTELÉRE

Levegőminősítési indexek elemzése

Salma Imre ELTE Kémiai Intézet, Analitikai Kémiai Tsz. URL:

Városi légszennyezettség vizsgálata térinformatikai és matematikai statisztikai módszerek alkalmazásával

Főbb nemzetközi trendek a légköri aeroszol kutatásában

KARSZTFEJLŐDÉS XIII. Szombathely, pp MIKROKLIMATOLÓGIAI MÉRÉSEK A KÖRÖSRÉVI ZICHY- BARLANGBAN KAFFAI ORSOLYA-IMECS ZOLTÁN

Csípôízületi totál endoprotézis-beültetés lehetôségei csípôkörüli osteotomiát követôen

Adatok Veszprém város meteorológiai viszonyaihoz

Triklór-etilén eltávolításának vizsgálata vizekből nagy hatékonyságú oxidációs eljárással

FIATAL MŰSZAKIAK TUDOMÁNYOS ÜLÉSSZAKA

KÍSÉRLET A KAKAÓPOR ZSÍR-, FEHÉRJE- ÉS SZÉNHIDRÁTTARTALMÁNAK NIR TECHNIKÁVAL VALÓ MEGHATÁROZÁSÁRA

CONCERTO COMMUNITIES IN EU DEALING WITH OPTIMAL THERMAL AND ELECTRICAL EFFICIENCY OF BUILDINGS AND DISTRICTS, BASED ON MICROGRIDS. WP 5 Del 5.

TECHNIKAI RENDSZEREK ÁLLAPOTLEÍRÁSÁNAK KÉRDÉSEI QUESTIONS REGARDING THE DESCRIPTION OF THE STATE OF TECHNICAL SYSTEMS

A fafeldolgozás energiaszerkezetének vizsgálata és energiafelhasználási összefüggései

Lövedékálló védőmellényekben alkalmazható ballisztikai kerámia megfelelőségének vizsgálata röntgendiffrakciós (XRD) módszerrel

Modern műszeres analitika számolási gyakorlat Galbács Gábor

IN-SITU LEVEGŐKÉMIAI ÉS LÉGKÖRFIZIKAI MÉRÉSEK A FAAM BAE-146-OS FEDÉLZETÉN: A SONATA PROJEKT ELŐZETES EREDMÉNYEK

Erdészettudományi Közlemények

Equilor Pillars Származtatott Befektetési Alap

2. fejezet KÖRNYEZETI KOCKÁZATBECSLÉS

PARABOLIKUS HATÁSFÜGGVÉNY ÉRTELMEZÉSE

A parlagfű polleninformáció szolgáltatás eszközei

Oxigén és hidrogén stabil izotópjai

PROJEKT IRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV

ÚJ ELJÁRÁS KATONAI IMPREGNÁLT SZENEK ELŐÁLLÍTÁSÁRA

ERŐMŰI SZERKEZETI ELEMEK ÉLETTARTAM GAZ- DÁLKODÁSÁNAK TÁMOGATÁSA A TÖRÉSMECHANI- KA ALKALMAZÁSÁVAL

KÖRNYEZETI LEVEGŐ MINTAVÉTEL VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYV

1. feladat Összesen 15 pont

A MÉLYEBB TÜDŐRÉGIÓKBÓL TISZTULÓ RADON- LEÁNYTERMÉKEK DÓZISJÁRULÉKA A CENTRÁLIS LÉGUTAKBAN. Kudela Gábor 1, Balásházy Imre 2

Aerosol hindcast : 1980 present. (As a part of AC&C activity)

A RADIOAKTÍVHULLADÉK-TÁROLÓK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK VIZSGÁLATI EREDMÉNYEI 2009.

A TALAJTAKARÁS HATÁSA A TALAJ NEDVESSÉGTARTALMÁRA ASZÁLYOS IDŐJÁRÁSBAN GYÖNGYÖSÖN. VARGA ISTVÁN dr. - NAGY-KOVÁCS ERIKA - LEFLER PÉTER ÖSSZEFOGLALÁS

A KÜLÖNLEGES BÁNÁSMÓD DIAGNOSZTIKAI ÉS FEJLESZTÉSI CENTRUM KUTATÓMŰHELY BEMUTATÁSA

A project címe Fluidizációs biofilm reaktor szennyvíz kezelésére.

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása

Felhasználói kézikönyv

RONCSOLÁSMENTES VIZSGÁLATTECHNIKA

VÍZGŐZKONCENTRÁCIÓ-MÉRÉS DIÓDALÉZERES FOTOAKUSZTIKUS MÓDSZERREL

A Raman spektroszkópia alkalmazása fémipari kutatásokban Raman spectroscopy in metallurgical research Dénes Éva, Koós Gáborné, Kőszegi Szilvia

LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM

PP-por morfológiája a gyártási paraméterek függvényében

GÁZOK FOURIER-TRANSZFORMÁCIÓS INFRAVÖRÖS

NÉHÁNY KÜLÖNLEGES FÉMES NANOSZERKEZET ELŐÁLLÍTÁSA ELEKTROKÉMIAI LEVÁLASZTÁSSAL. Neuróhr Katalin. Témavezető: Péter László. SZFKI Fémkutatási Osztály

2. Légköri aeroszol. 2. Légköri aeroszol 3

SZENT ISTVÁN EGYETEM

ETANOLTARTALOM

Nemes Tihamér OKATV 2011 Második forduló Alkalmazás kategória

Anyagfelvitellel járó felületi technológiák 2. rész

Elektrosztatikus gyulladásveszély üzemanyagok műanyag csőben való szállítása során

GÁZKROMATOGRÁFIÁS KÉSZÜLÉK TOVÁBBFEJLESZTÉSE BIOGÁZOK ELEMZÉSE CÉLJÁBÓL I. KÉSZÜLÉKFEJLESZTÉS

Extraktív heteroazeotróp desztilláció: ökologikus elválasztási eljárás nemideális

First experiences with Gd fuel assemblies in. Tamás Parkó, Botond Beliczai AER Symposium

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Azonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

Sentry-G3 intelligens gépvédelmi rendszer

LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM

Leica SmartRTK, az aktív ionoszféra kezelésének záloga (I. rész)

Dr. Ajtai Tibor, PhD. Head of Aerosol Laboratory

Nagy Sándor: Magkémia

Aeroszol részecskék nagytávolságú transzportjának vizsgálata modellszámítások alapján

A KÁRPÁT-MEDENCE EXTRÉM HŐMÉRSÉKLETI ÉS CSAPADÉK INDEXEINEK XX. SZÁZADI VÁLTOZÁSAI. Bartholy Judit, Pongrácz Rita

Új mérték a C H N O S analízisben

A korai kéttannyelvű oktatás hatása a kisiskolások anyanyelvi szövegértési és helyesírási kompetenciájára

X. Fénypolarizáció. X.1. A polarizáció jelenségének magyarázata

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

Átírás:

SZEZONÁLIS LÉGKÖRI AEROSZOL SZÉNIZOTÓP ÖSSZETÉTEL VÁLTOZÁSOK DEBRECENBEN Major István 1, Gyökös Brigitta 1,2, Furu Enikő 1, Futó István 1, Horváth Anikó 1, Kertész Zsófia 1, Molnár Mihály 1 1 MTA Atommagkutató Intézet (ATOMKI), 4026 Debrecen, Bem tér 18/c, imajor@atomki.hu 2 Debreceni Egyetem Műszaki Kar, Debrecen Összefoglaló: Vizsgálataink első lépéseként a légköri aeroszol folyamatos, integrált mintavételére egy kétfokozatú mintavevő lett letelepítve Debrecen belvárosában. Az aeroszol szűrők feldolgozása során, párhuzamos mintákon teszteltük az új, teljes széntartalom meghatározási módszerünk reprodukálhatóságát. A minták elemanalizátoros égetését követően a szén stabilizotóp-arány értékeket mértük meg és a teljes széntartalmat számoltuk ki. A párhuzamos minták eredményei alapján a minta előkészítési módszer jól reprodukálható, az eredmények hibán belül jó egyezést adtak. Bemutatjuk még a széntartalmú aeroszol tömegkoncentrációjának és stabilizotóparányának évszakos változásait Debrecen városában egy évre. Kulcsszavak: légkör, aeroszol, szén, stabilizotóp-arány Bevezető A széntartalmú aeroszol olyan kulcsfontosságú hányadát jelenti a légköri szálló pornak, mely közvetlenül befolyásolja a környezet minőségét illetve közvetett veszélyt jelent az emberek egészségére (Künzli et al., 2000). Kémiai összetételét tekintve az aeroszol összes széntartalma (TC) - a szervetlen karbonátokon kívül - úgynevezett szerves (OC) és grafit jellegű (EC/korom) szubfrakciókból tevődik össze (Kriváncsy et al., 2001;). Magyarországi vonatkozásban Molnár és munkatársai nyári időszakban vett aeroszol mintákon végzett vizsgálataikban mutatták ki, hogy városi háttérterületen a szervetlen ionok részesedése mellet a széntartalom egyre nagyobb hangsúlyt kap, és mennyisége az aeroszol tömegének az 50%-át is túllépheti (Molnár et al., 1999). Az elmúlt évtizedekben számos nyomjelzőt kipróbáltak az aeroszol különböző forrásainak beazonosítására, de ezek alkalmazhatóságát sokszor korlátozta a kémiai aktivitásuk és a kibocsátási körülményüktől is függő légköri életidejük. A fosszilis és jelenkori források, illetve a kémiai alkotórészek nagy száma szintén jelentős bizonytalansággal terhelte ezeket a kutatásokat (Szidat et al., 2006). Jelen tanulmány célja, hogy a helyben gyűjtött PM 2,5 frakciójú széntartalmú aeroszol összes széntartalmát határozzuk meg egy újszerű méréstechnikával, mely egyben lehetőséget biztosít az összes széntartalom online stabilizotóp-arány (δ 13 C) mérésére is. A kidolgozott mérési módszer segítségével bemutatjuk a széntartalmú aeroszol tömegkoncentrációk és a

stabilizotóp-arány értékek évszakos változásának jellegzetességeit Debrecen városában. Anyag és Módszer Légköri széntartalmú aeroszol mintákat 2010 óta gyűjtünk folyamatosan az ATOMKI egyik épületének tetején elhelyezett mintavevővel. A kétfokozatú mintavevő 10 dm 3 levegő/perc átlagos mintavételi sebességgel, párhuzamosan gyűjtötte a PM 10 méretű aeroszolt egy 37 mm, míg a PM 2,5 méretűt egy 47 mm átmérőjű kvarc szűrőre. A kvarc szűrők a mintavétel előtt legalább 12 órát töltöttek egy 850 ºC fokra fűtött kemencébe, hogy az esetleges szénszennyeződéseket eltávolítsuk róluk. A mintacsere alkalmával bekerült szűrőkre 1 vagy 2 teljes hétig gyűjtöttük az aeroszol mintákat, elkerülendő a szűrők esetleges eltömődését. A mintavételt követően a szűrőket előzetesen kifűtött alumínium fóliába csomagoltuk és fagyasztóládában -20 ºC fokon tároltuk a mintafeldolgozás napjáig. 1. ábra. A Delta XP Plus stabilizotóp-arány mérő tömegspektrométerhez kapcsolt Fisons elemanalizátor kapcsolási módja és a mérés menete. Az elemanalizátoros mérésekre történő minta előkészítés során a mintákból 5,5 és 7,9 mm átmérőjű korongokat szúrtunk ki és nagytisztaságú alumínium csónakokba mértük be azokat, háromszoros mennyiségű égést fokozó V 2 O 5 - regagenssel együtt. Az így előkészített mintákat on-line méréstechnikával, egy Thermo Finnigan Delta XP Plus stabilizotóp-arány mérő tömegspektrométerhez kapcsolt Fisons NA 1500 elemanalizátor segítségével égettük el, illetve analizáltuk széntartalomra és izotóparányra (1. ábra). A szén stabilizotóp-arány méréséhez a mintákat egy mintaadagoló segítségével, hélium vivőgáz áramban plusz oxigén hozzáadásával égettük el egy volfrám-oxiddal töltött 1050 C-os oxidációs oszlopon. Ezután a minta vivőgáz áram segítségével egy gázáramredukáló open split egységen keresztül a tömegspektrométer ionforrásába jutott.

Itt elektronütközéses ionizációt követően a pozitív töltésű ionok tömeg/töltés szerint a mágnes analizátorban szeparálódnak, majd tömegszámonként különkülön egyedi Faraday-kalitkákban detektálhatóak. A mérést minden ötödik ismeretlen minta után folyamatosan stabilizotóp-arányra és szénmennyiségre is kalibráltuk egy szulfanilamid nemzetközi standard anyag kontroll mérése segítségével (Carlo Erba, δ 13 C (vspdb)= -26,69, C tartalom: 41,87%). Minden egyes ismeretlen mintából két-három párhuzamos mérést végeztünk, így a párhuzamos eredmények szórása adta meg a mérés hibáját. Az eredményeket minden esetben δ 13 C fejezzük ki -ben, egy nemzetközileg referencia szintre (Pee Dee Belemnite, vspdb) vonatkoztatva. Az aeroszol minták teljes tömegét a kvarcszűrők 1-2 hetes mintavétele során bekövetkezett tömegnövekedéséből határoztuk meg nagyérzékenységű mikro-mérlegeléssel. Eredmények A -es év folyamán összesen 29 db egyedi szűrőre gyűjtöttünk a városi levegőből aeroszolt 1-2 hetes mintavételi intervallumokban. A. augusztusszeptember közötti időszak mintavevő probléma miatt időszakosan kimaradt a mintavételből. A 2. ábrán látható, hogy a téli hónapokban (november, december, február) figyelhettünk meg magasabb légköri aeroszol koncentráció értékeket, melyekhez magasabb összes széntartalom értékek társultak. összes szén összes aeroszol 60 2011 jan. feb. már. ápr. máj. jún. júl. aug. szep. okt. nov. 50 légköri koncentráció (ug /m3) 40 30 20 10 0 szűrő_40 szűrő_41 szűrő_42 szűrő_43 szűrő_44 szűrő_45 szűrő_46 szűrő_47 szűrő_48 szűrő_49 szűrő_50 szűrő_51 szűrő_52 szűrő_53 szűrő_54 szűrő_55 szűrő_56 szűrő_57 szűrő_58 szűrő_59 mintavételi sorrend szűrő_61 szűrő_62 szűrő_63 szűrő_64 szűrő_65 szűrő_66 szűrő_67 szűrő_68 szűrő_69 2. ábra: A városi aeroszol és abban az összes szén koncentráció alakulása Debrecen levegőjében -ben, 1-2 hetes felbontással. A maximum 50 µg/m 3 körüli összes aeroszol koncentrációkhoz 14-15 µg/m 3 -es összes széntartalom párosult, míg éves átlagban mindössze 23 µg/m 3 -

es összes aeroszol koncentráció volt jellemző, átlagosan 6 µg/m 3 -es összes széntartalom mellett. A -ben gyűjtött debreceni aeroszol minták összes széntartalmára mért stabilizotóp-arány eltolódás értékeket, illetve az aeroszolban a szén arányát a 3. ábra mutatja. A szén aránya az aeroszolban jellegzetes szezonális ingadozást mutatott: 35% feletti téli maximummal, s 15% közeli nyári minimummal. A széntartalom jellegzetes hullámzását a stabilizotóp-arány változása is általában követte, a téli maximumok közelében jellemzően pozitívabb (maximum -20 ), míg a nyári szén arány minimumok idején jellemzően negatívabb (minimum -24 ) értékekkel. szén arány (%) d13c 100% 2011 jan. feb. már. ápr. máj. jún. júl. aug. szep. okt. nov. -19.0 80% -21.0 C arány (%) 60% 40% -23.0 d 13 C vs PDB (ezrelék) -25.0 20% 0% -27.0 mintatvételi sorrend 3. ábra: A városi aeroszolban a szén arányának változása, és a szén stabilizotóp-arány eltolódás (d 13 C) alakulása az egymást követő mintavételi időszakok szerint. Következtetések A kidolgozott újszerű aeroszol széntartalom mérési módszer, mely lehetővé teszi az on-line δ 13 C stabilizotóp-arány mérést is, igen jó reprodukálhatóságot mutatott a párhuzamos minták mérései alapján. Az új módszerrel egyéves adatsort mértünk Debrecen belvárosának levegőjében a széntartalmú aeroszol koncentrációjának alakulására. A széntartalom változásokkal korreláló szén stabilizotóp-arány változások mögött a lehetséges aeroszol szénforrások dominanciájának szezonális eltolódásai állnak, melyek tisztázása az egyes lehetséges források (fatüzelés, fosszilis tüzelés, közlekedés, növényi másodlagos aeroszolok, stb.) stabilizotóp jellemzőinek további vizsgálataival lehetségessé válhat.

Köszönetnyilvánítás Major István publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1- -0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Irodalom Krivácsy, Z., Sávári Z, Temesi D, Baltensperger U, Nyeki S, Weingartner E, Kleefeld S, Jennings SG. 2001. Role of organic and black carbonin the chemical composi-tion of atmospheric aerosol at European background sites. Atmospheric Environment 35:6231 44 Künzli, N., et al., 2000. Public-health impact of outdoor and trafficrelated air pollution: a European assessment. The Lancet 356, 795 801 Molnár, A., Mészáros, E., Hansson, H.C., Karlsson, H., Gelencsér, A., Kiss, Gy., Kriváncsy Z., 1999. The importance of organic and elemental carbon int he fine atmospheric aerosol particles. Atmospheric Environment 33, 2745-2750. Szidat, S., Jenk, T.M., Synal, H.A., Kalberer, M., Wacker, L., Hajdas, I., Kasper-Giebl, A., Baltensperger, U., 2006. Contributions of fossil fuel, biomass-burning, and biogenic emissions to carbonaceous aerosols in Zurich as traced by 14 C. Journal of Geophysical Research 111, D07206. SEASONAL CARBON ISOTOPE RATIO VARIATIONS IN THE ATMOSPHRIC AEROSOL OF DEBRECEN CITY Abstract: Firstly a two stage sampler was installed for nonstop and integrated sampling of the atmospheric carbonaceous aerosol in the city of Debrecen. The reproducibility of our new method for determination of total carbon content was tested via several, abreast prepared samples. Following the combustion of the samples by elemental analyzer, the stable isotope ratio values were measured ant the total carbon content was calculated. Based on the output of parallel samples the preparation method is well reproducible, the achieved results were in a good agreement within the given error. The seasonal variability of mass concentration and stable isotope ratios of carbonaceous aerosol in Debrecen will be also presented for a year long period. Keywords: atmosphere, aerosol, carbon, stable isotope ratio