EURÓPAI PARLAMENT 2004 Kulturális és Oktatási Bizottság 2009 2008/2226(INI) 16.12.2008 JELENTÉSTERVEZET a művészeti tanulmányokról az Európai Unióban (2008/2226(INI)) Kulturális és Oktatási Bizottság Előadó: Maria Badia i Cutchet PR\748962.doc PE414.950v01-00
PR_INI TARTALOMJEGYZÉK Oldal AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY...3 INDOKOLÁS...7 PE414.950v01-00 2/8 PR\748962.doc
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSFOGLALÁSÁRA IRÁNYULÓ INDÍTVÁNY a művészeti tanulmányokról az Európai Unióban (2008/2226(INI)) Az Európai Parlament, tekintettel az EK-Szerződés 149. és 151. cikkére, tekintettel az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2006. december 18-i európai parlamenti és tanácsi ajánlásra 1, tekintettel a kreativitás és innováció európai évéről (2009) szóló európai parlamenti és tanácsi határozatra irányuló javaslatról (2009) szóló 2008. szeptember 23-i állásfoglalására 2, tekintettel a kulturális és kreatív iparágak a lisszaboni célkitűzések megvalósításához való hozzájárulásáról szóló 2007. május 23 24-i és 2008. május 21 22-i tanácsi következtetésekre, tekintettel a Tanács és a Bizottság az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram megvalósításáról Az egész életen át tartó tanulás megvalósítása a tudás, a kreativitás és az innováció fejlesztése érdekében tárgyú közös időközi jelentésére 3 tekintettel az európai kulturális programról a globalizálódó világban tárgyú 2008. április 10-i állásfoglalására 4 tekintettel a kulturális iparágakról Európában tárgyú 2008. április 10-i állásfoglalására 5, tekintettel eljárási szabályzata 45. cikkére, tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság jelentésére (A6-0000/2008), A. mivel a 2005. október 20-i UNESCO-egyezmény a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szól; B. mivel az egység a sokféleségben jelmondatának megfelelően szükséges, hogy az Európai Unió megismerje közös történelmét, és ehhez lényegéből eredő univerzális jellege miatt az európai művészet és általában a képzőművészet a legalkalmasabb kiindulópont; C. mivel a művészetek területén a művészeti oktatás képezi a szakmai képzés alapját, fejleszti a kreativitást és elősegíti e téren a testi és a szellemi fejlődést, hozzájárul az oktatás, a kultúra és a művészetek közötti szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolatok kialakulásához; 1 HL L 394., 2006.12.30., 10. o. 2 P6_TA(2008)0417. 3 HL C 86., 2008.4.5., 1. o. 4 P6_TA(2008)0124. 5 P6_TA(2008)0123. PR\748962.doc 3/8 PE414.950v01-00
D. mivel a művészeti és formatervezési iskolák és oktatási központok segítik az Európai Unióról a világban kialakult képet megerősítő filozófiák kialakítását és új művészeti stílusok és mozgalmak létrehozását; E. mivel a művészeti és kreatív ágazatok szakembereinek sikerességét nagyrészt a tárgykörben kapott képzés határozza meg, F. mivel egy pálya befutása vagy egy szakma gyakorlása céljából folytatott művészeti tanulmányokhoz, a tehetségen kívül, elengedhetetlen, hogy a tanulók rendelkezzenek egy, kizárólag a rendszeres, multidiszciplináris képzés útján megszerezhető, szilárd kulturális alappal, amely az általa képviselt általános kultúrának, kutatási módszereknek és a napjainkra jellemző tevékenységekben való jártasságnak megfelelő mértékben megkönnyíti a munkaerő-piaci beilleszkedést; G. mivel az Európai Unióban tevékenykedő kreatív, kulturális és művészeti társaságok és iparágak által képviselt gazdasági és munkahely-teremtő potenciál nagymértékben befolyásolja a művészeti ágazat fejlődését; H. mivel a technológiai forradalom következtében megnőtt mind az országokon belüli, mind az országok közötti verseny, és mivel ennek következtében a szellemi kapacitás és a kreativitás kimagasló helyet foglalnak el a lisszaboni stratégia keretében; I. mivel a társadalmainkban végbemenő gyors és állandó változások nagyobb munkaerőpiaci alkalmazkodóképességet, rugalmasságot, kreativitást, innovációt és kommunikációt igényelnek a az egyének részéről, és mivel a tagállamok oktatási és képzési rendszereinek az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram céljaival is összhangban elő kell mozdítaniuk az említett képességeket; J. mivel a tagállamokban működő művészetoktatási modellek jelentős eltéréseket mutatnak; K. mivel a globalizáció és a polgárok nagyobb mobilitása, valamint az Európai Unió egymást követő bővítései következtében a kultúra és a kulturális sokszínűség oktatása az identitás megőrzésének, valamint a kultúrák és a vallások közötti megértés előmozdításának fontos tényezőjévé vált, és mivel a kultúrák közötti párbeszéd évének a kultúra iránti érzékenység felkeltésére és a kultúra előmozdítására irányuló célkitűzéseit meg kell őrizni 2008 után is; 1. úgy véli, hogy a művészeti oktatásnak egészen korai életkortól kezdve kötelezően és folyamatosan kell jelen lennie az oktatási programokban, az iskolai oktatás valamennyi szintjén és annak teljes időtartama alatt; 2. felhívja a Tanács és a tagállamok figyelmét az európai kultúra és sokszínűsége által integrációs tényezőként betöltött szerepére és az európai szintű művészeti és kulturális oktatás jelentőségére; 3. hangsúlyozza, hogy napról-napra nő azoknak a művészeti tanulmányokat folytató diákoknak száma, akik a sajátjuktól eltérő tagállamban szeretnének tanulni, és ezért a művészeti oktatásra vonatkozó politikáik európai uniós szintű összehangolására és az ágazaton belül a munkaerő és a tudományos élet mobilitásának fejlesztésére buzdítja a PE414.950v01-00 4/8 PR\748962.doc
tagállamokat; 4. úgy véli, hogy felmerül a művészeti oktatással kapcsolatos politikáknak az Európai Unió szintjén történő összehangolásának szükségessége, különösen az alábbiak tekintetében: a különböző közönségek felé irányuló művészeti oktatások jellegének, tartalmának és időtartamának leírása, a művészeti oktatás, a kreativitás és az innováció közötti kapcsolat, a művészeti oktatásra vonatkozó politikák hatékonysága társadalmi-gazdasági hatásuk szemszögéből, a művészeti oktatás módszerei, és a szakoktatók képzése; 5. felkéri a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy: ismerjék el annak fontosságát, hogy a lisszaboni stratégiának megfelelően a művészeti oktatás és a kreativitás elősegítése a tudáson alapuló gazdasági környezetben valósuljon meg, határozzák meg a művészeti oktatásnak, mint fontos pedagógiai eszköznek szerepét a kultúra értékelésében a globalizált és multikulturális világban, hozzanak létre közös stratégiákat a művészeti oktatási politikák előmozdítása és e tárgykörre szakosodott tanárok képzése vonatkozásában, az oktatásnak a tanulók tehetségéhez és szakmai elhivatottságához történő igazítása mellett, ismerjék el a művészek fontos szerepét a társadalomban és azt, hogy meg kell határozni azokat az egyedi készségeket, amelyekkel az oktatási folyamatban részt vevő művészeti oktatásnak kell rendelkeznie; 6. hangsúlyozza, hogy a művészeti dimenziónak az iskolai tantervekbe történő felvételekor fontos a kommunikációs és információs technológiák és az internet által biztosított eszközök megfelelő, az oktatás új, a modern időknek megfelelő csatornáiként történő alkalmazása; 7. javasolja egy állandó alap létesítését a művészeti oktatással kapcsolatos jó gyakorlatok tagállamok közötti kölcsönös cseréje céljából, valamint a művészeti oktatás beillesztését a tagállamok iskolai tanterveibe a külföldön különösen nagyra értékelt európai kulturális modell fejlesztése és támogatása érdekében; 8. kéri a tagállamokat, a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kövessék nyomon a művészeti oktatásnak az iskolai tantervekbe történő beillesztésének eredményeit, és javasolja különösen a Bizottságnak, hogy mozdítsa elő a szükséges tanulmányok elvégzését annak érdekében, hogy megbízható információ álljon rendelkezésre az említett oktatásnak az Európai Unióban tanulók képzettségi és készségekkel kapcsolatos szintjére gyakorolt PR\748962.doc 5/8 PE414.950v01-00
hatásáról; 9. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezen állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a tagállamoknak. PE414.950v01-00 6/8 PR\748962.doc
INDOKOLÁS A művészeti oktatást mindenütt a világon a klasszikus értelemben vett oktatás elengedhetetlen részének tekintik. Jelenleg, annak ellenére, hogy kötelező tantárgyként szerepel több tagállam különböző oktatási rendszereiben, a művészeti oktatási modellek között továbbra is jelentősek az eltérések. És bár a múltban a művészeti oktatás a gyermek- és ifjúkori oktatási szintekre korlátozódott, mára az egész életen át tartó tanulás megközelítése és az új információs és kommunikációs technológiák (IKT) fejlődése kitágította a művészet és a kultúra hagyományos területét, és új hozzáférési és megnyilvánulási formákat teremtett az ágazaton belül. Ebben a a bonyolult, globalizált, a kölcsönös függőségek által meghatározott világban, az IKT terén elért folyamatos előrehaladás hozzájárult a tudásalapú gazdaság kialakulásához, amelyben a legelőkelőbb helyet a szellemi teljesítőképesség és a kreativitás foglalja el. Sőt, heterogén és multikulturális jellegű társadalmaink felismerték, hogy a kultúra és a kulturális sokszínűség a különböző népek és kultúrák jobb együttélésének értékes, kulcsfontosságú elemei. Tehát ebben a polgárok nagyobb mobilitása által jellemzett környezetben a kulturális oktatás fontos tényezője lett az identitás megőrzésének és a kultúrák és vallások közötti megértés előmozdításának, ahogy azt a kultúra iránti fogékonyság és annak támogatása vonatkozásában a Kultúrák közötti párbeszéd európai éve 2008 célkitűzései megfogalmazták. A művészeti oktatás ugyanakkor a nemzetek számára olyan eszközt kínál, amelynek segítségével fejleszthetik a kulturális örökségük kincseinek kiaknázásához szükséges humán erőforrásokat. A művészetek kulturális megnyilvánulások, és egyszersmind az e területen szerzett ismeretek vonatkozásában kommunikációs eszközök is. Ilyen értelemben a művészeti oktatási programok segítségével az emberek megismerhetik a kulturális kifejezésmódok sokszínűségét, fogékonyabbá válhatnak irányukban és felfedezhetik a művészet és a kultúra élvezetét. Továbbá általuk megerősödhetnek az egyéni és kollektív identitások és értékek, és védelemben részesül a kulturális sokszínűség. Ne felejtsük, hogy a művészet és a formatervezés a társadalmi fejlődés elemei a tekintetben, hogy hozzájárulnak az Unióról a világban kialakult képet erősítő filozófiák kiteljesedéséhez, új stílusok és művészeti mozgalmak létrejöttéhez, lehetővé téve, hogy az közvetlen környezetén túl, nemzetközileg is ismertté váljon. Említést érdemel, hogy az európai kulturális modell különleges jellegét, azaz gazdag kulturális és nyelvi sokszínűségét az EK-Szerződés az Unió alapvető célkitűzései között említi (151. cikk), és hogy 2007. március 18-án hatályba lépett a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről szóló UNESCO-egyezmény. Más perspektívából szemlélve a társadalmainkban végbemenő gyors és állandó változások nagyobb munkaerő-piaci alkalmazkodóképességet, rugalmasságot, kreativitást, innovációt és kommunikációt igényelnek az egyének részéről, ahogy azt az Oktatás és képzés 2010 munkaprogram is célul tűzi ki. Ehhez járul több területen a növekvő versenyképesség iránti PR\748962.doc 7/8 PE414.950v01-00
igény, amiért számos oktatási rendszer előnyben részesíti azt a megoldást, hogy maguk az iskolai tantervek segítsék elő a kreativitás fejlesztését megfelelő pedagógiai módszerekkel kifejlesztett oktatási programok általi, amelyek később jelentősen befolyásolhatják a tanulók beilleszkedését a művészeti és kreatív piaci szektorba. Ilyen értelemben is fontos a művészeti képzés tartalmi elemeinek bővítése az ágazat munkaerő-piaci beilleszkedésének javítása és az új digitális korban zajló művészeti tevékenység potenciáljának növelése érdekében. Tény, hogy a művészeti tevékenység olyan készségek, tudás és anyagok ismeretét igényli, amelyek hosszú idő óta szoros kapcsolatban állnak a tudományos és technológiai előrehaladással. A történelem során a művészetek koruk leghaladóbb technológiáit alkalmazták, ugyanakkor a tudományos elgondolások is számos esztétikai elméletre gyakoroltak hatást. Másrészt a savoir-faire és bizonyos művészeti ágak maguk is előidéztek technikai előrelépéseket, és így hozzájárultak ahhoz a folyamathoz, amely által az emberiség megismeri és átalakítja a világot. Bár a művészeti alkotás nem egyszerűsíthető le a tudományos vagy technológiai ismeretek szigorú alkalmazására, a technológiák még akkor is hasznosak lehetnek a művészet számára, ha azok nem erre a célra jöttek létre, ugyanakkor a művészet is elindíthat a művészeti tevékenységen túlmutató felhasználásokra is kiterjedő kutatásokat és technológiai fejlődést. Végül pedig a művészeti oktatás kedvezően hat az oktatás, a kultúra, az IKT és a művészetek közötti szorosabb és gyümölcsözőbb kapcsolatok létrejöttére a XXI. században. A fentiekben néhány olyan megfontolást fogalmaztunk meg, amelyek arra utalnak, hogy fontos lenne egyetértésre jutni a művészeti oktatás európai szintű összehangolásának megteremtéséről. PE414.950v01-00 8/8 PR\748962.doc