KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Hasonló dokumentumok
KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép, ceruza, körző, vonalzó.

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. m KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) KÖZÉPSZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendelet (12/2013 (III.28) NGM rendelet által módosított) szakmai és vizsgakövetelménye alapján.

Használható segédeszköz: szabványok, táblázatok, gépkönyvek, számológép, ceruza, körző, vonalzó.

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA január 16. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA február 14. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN) EMELT SZINT PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA MEGOLDÓKULCS

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

GAZDASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

GAZDASÁGI ISMERETEK JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Próbaérettségi január 18.

A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni:

A makroökonómia mutatói

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

1. A teljes pontszám csak hibátlan feladatmegoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni.

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Előadó: Dr. Kertész Krisztián

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK

FIZIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

GÉPGYÁRTÁS-TECHNOLÓGIAI ISMERETEK ÁGAZATON BELÜLI SPECIALIZÁCIÓ SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

GYAKORLÓ FELADATOK 4: KÖLTSÉGEK ÉS KÖLTSÉGFÜGGVÉNYEK

MATEMATIKA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK, ELMÉLETI GAZDASÁGTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (ELMÉLETI GAZDASÁGTAN)

Átírás:

0621 ÉRETTSÉG VZSGA 2007. május 25. KÖZGAZDASÁG ALAPSMERETEK (ELMÉLET GAZDASÁGTAN) EMELT SZNTŰ ÍRÁSBEL ÉRETTSÉG VZSGA JAVÍTÁS-ÉRTÉKELÉS ÚTMUTATÓ OKTATÁS ÉS KULTURÁLS MNSZTÉRUM

JAVÍTÁS ÚTMUTATÓ A javítás során a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával fel kell tüntetni a részmegoldásért megítélt részpontszámokat, és meg kell jelölni a hibátlan megoldást, illetve az előforduló hibákat és a tévedéseket. Egy feladat megoldásáért járó összesített pontszámot az előre nyomtatott mezőbe írjuk be! A feladatlap végén szereplő összesítő táblázatba ezeket a pontszámokat tüntetjük fel, és összesítjük a dolgozat pontszámait. A feladatoknál többféle megoldás is elképzelhető, ezért előfordulhat, hogy a javítási útmutatóban közölt eljárástól (v. szöveges megnevezéstől) eltérő módon születik meg a megoldás. Ha a megoldás szakmailag korrekt elemekre épül, az eljárás kellően részletezett, és helyes eredményre vezet, akkor ezekért a megoldásokért is a teljes pontszám jár. A pontszámok odaítélésénél a következő elveket kell követni: 1. A teljes pontszám csak hibátlan feladat megoldásért adható meg. Hiányzó válasz esetén a válaszért adható részpontszámot le kell vonni. 2. Logikailag helyes eljárással, de számolási hibával megoldott feladatnál a részpontszám felét le kell vonni a hibavétés helyén. A feladat későbbi részében a logikailag jó megoldás a tovagyűrűző számbeli eltérés ellenére is teljes értékűnek számít, tehát a későbbi részpontszámokat egyetlen hiba miatt nem kell csökkenteni. (A feladat összpontszáma a felezés ellenére is csak egész szám lehet!) 3. Logikai hiba esetén a hibavétés helyén nem jár pont, a további hibátlan lépésekért viszont megadható a fele pontszám. (A feladat összpontszáma a felezés ellenére is csak egész szám lehet!) 4. Egy feladatnál csak egy megoldás értékelhető. 5. gaz-hamis kérdéseknél csak megindokolt válaszért adható pont. Önmagában az vagy a H megjelölésért nem jár pont. A hibás megítélés mellett az önmagában szakmailag helyes indoklásért adható. Ha a helyes jelölés mellett szakmailag helytelen vagy hibás indoklás szerepel, akkor az ellentmondásos választ 0 ponttal kell értékelni. 6. A. részben található feladatok részpontszámai tovább nem bonthatók, ezektől eltérni csak az előbbiekben említett számolási hiba esetében lehet. 7. Az előre nyomtatott mezőbe csak egész számot írhatunk, s így a feladatsor összpontszáma csak egész szám lehet. írásbeli vizsga 0621 2 / 7 2007. május 25.

. Választásos, egyszerű, rövid választ igénylő feladatok 1 2 3 4 5 6 c c a d c a Minden helyes válasz ot ér, max: 6x2 = 1.. Szöveges (kifejtendő) feladatok 1. gaz-hamis állítások (6x3 = 18 pont) -H ndoklás Pontszám H 1) A preferenciák változása jobbra fel, a jövedelemcsökkenés balra le tolja el a keresleti függvényt, ha az előbbi hatás az erősebb, nőnek, ha utóbbi, csökkennek az árak, ha a két hatás kioltja egymást az árak, nem változnak. 2) A határbevételi függvény szintén a rezervációs ártól indul, de meredekebb, mint a keresleti görbe. Ennek megfelelően, bármely termelésnél a keresleti függvény alapján megállapított piaci ár magasabb lesz, mint a határbevétel. 3) Ebben az esetben (üzemszüneti pont) az összbevétel megegyezik a változó költséggel, a fix költségek finanszírozására így nem marad pénz. H 4) A bruttó kibocsátás és a termelői felhasználás különbsége a GDP-vel egyezik meg. 5) A deficites költségvetés finanszírozása forrásokat von el a beruházásoktól, a beruházások ugyanis ex post mindig megegyeznek a megtakarításokkal. H 6) A WTO egy nemzetközi kereskedelmi szervezet, melyet a kereskedelempolitika liberalizálása érdekében hoztak létre 1995- ben a GATT utódszervezeteként. 2.Összehasonlítás (2x5 = 10 pont) Sorszám Válasz Azonosság Mindkettő a határköltség függvény pontja, és egy egységköltség függvény minimumpontja. (A minimumpont egyben a metszéspont is) Pontszám Különbség Bármely két szempont értékelése jó válasznak minősül. 2.1. Az ÜP: az AVC minimuma az ÜP-hoz tartozó piaci árnál alacsonyabb ár mellett a vállalat nem termel ÜP-nál a vállalat összbevétele csak a változó költséget fedezi A FP: az AC minimuma Az FP-nál alacsonyabb, (de az ÜP-nál magasabb) ár mellett a vállalat veszteséges ugyan, de termel A FP-nál a vállalat összes bevétele az összes költségét fedezi 2+ írásbeli vizsga 0621 3 / 7 2007. május 25.

2.2. Azonosság Bármely szempont értékelése jó válasznak minősül. mindkettő SNA típusú jövedelmi mutató mindkettő tartalmazza a belföldiek elsődleges jövedelmét egyik sem tartalmazza a külföldiek (a vizsgált ország szempontjából) belföldi jövedelmét. Különbség A GN: bruttó mutató, tartalmazza az amortizációt nem tartalmazza az egyoldalú átutalások (transzferek) egyenlegét NND: nettó mutató, nem tartalmazza az amortizációt tartalmazza a transzferegyenleget 3 pont 3. Kiegészítés (6x1 = 6 pont) 3.1. nagyobb, mint 3.2. nagyobb, mint 3.3. kisebb, mint 3.4. ugyanannyi, mint 3.5. nagyobb, mint 3.6. nagyobb, mint 4. Elemző és értékelő feladat (6x1 = 6 pont) 4.1. 4.2. változatlan 4.3. változatlan. Számítást, ábrázolást igénylő feladatok írásbeli vizsga 0621 4 / 7 2007. május 25.

5. feladat (4+4 = 8 pont) A piacon kialakuló árak: P x = 100, P y = 50 Ennek megfelelően, ha jövedelem = 500, az optimális választás: 5.1. x opt = 4, y opt = 2 = > az összhaszon = TU x +TU y = 280+50 = 330 Az új egyensúly: 5.2. ' x opt = 5, ε Δx ' y opt = 4 = >Δx = 1, Δ = 200, + 1 1200 2 = = 200 9 3 1 2 x, = = Δ x1 + x2 0,67 6. feladat (8x1 = 8 pont) 6.1. MSB MU = 50 6.2. MSC - MC = 20 6.3. q 1 = 10 és q 2 = 20 6.4. Tiszta negatív extern hatás esetén a társadalmilag optimális kibocsátás (q 1 ) kisebb lenne, mint az egyéni kibocsátás szintje (q 2 ) q 4 = 45 6.5. q 3 = 35 6.6. Összességében pozitív extern hatás érvényesül, a társadalmilag optimális termelés (q 3 = 35) nagyobb, mint az egyéni kibocsátás (q 2 = 20) szintje. Költség, haszon MU MSB C A B 6.7. 1pont MSC MC q 1 q 2 q q Mennyiség 6.8. Δq=q 4 -q 2 =25 írásbeli vizsga 0621 5 / 7 2007. május 25.

7. feladat (3+5 = 8 pont) Sorszám Válasz Pontszám 1. év: 320000 100000 = 220000 7.1. 2. év: 342000 100000 = 242000 3. év: 366200 100000 = 266200 3 pont 7.2. 220000 242000 262000 NPV = 570000 + + + = 30000 2 3 1,1 1,1 1,1 Megéri, mert NPV > 0. 3 pont 8. feladat (6+6 = 1) 8.1. C 1 : 2360 = C 0 + ĉ (2500 200 + 150) C 2 : 2760 = C 0 + ĉ (3000 200 + 150) = > C 0 = 400, ĉ = 0,8 C(Y D ) = 400 + 0,8 (Y 200 + 150) S(Y D ) = 400 + 0,2 (Y 200 + 150) Y e = 400 + 0,8 (Y 200 + 150) + 300 + 350 + 200 100 0,1Y Y e = 3700 8.2. s Á = T TR G = 200 150 350 = 300 X M = 200 100 0,1*3700 = 270 írásbeli vizsga 0621 6 / 7 2007. május 25.

9. feladat (6x2 = 1) Sorszám Válasz Pontszám 1970 2000 2000/1970 (%) Bruttó kibocsátás 10000 20000 200 Folyó termelői 5000 7500 150 felhasználás Külföldi állampolgárok által az 500 1000 200 országban realizált elsődleges jövedelem Hazai állampolgárok 1000-500 -50 9. külföldön realizált elsődleges jövedelme Külföldről 500 500 100 kapott transzferek Külföldre utalt 750 1000 400 transzferek 3 Amortizáció 1000 2000 200 GDP 5000 12500 250 GN 5500 11000 200 NDP 4000 10500 262,5 NN 4500 9000 200 GND 5250 10500 200 NND 4250 8500 200 Számítási hiba esetén csak a hibás sor pontszámát kell levonni. Ha a vizsgázó a rossz eredménnyel számol tovább, de az azt követő számításai jók, azokra a teljes pontszámot meg kell adni. A megoldás során a Hazai állampolgárok külföldön realizált elsődleges jövedelme sorban az eredmények negatív előjelűek lesznek. Erre a lépésre adható ot akkor is meg kell adni, ha a vizsgázó nem vizsgálja ennek valóságtartalmát. Ha a negatív eredmény miatt nem tartja a megoldást elfogadhatónak, a vizsgázó az ot akkor is kapja meg. írásbeli vizsga 0621 7 / 7 2007. május 25.