DEBRECEN VÁROS EGÉSZSÉGTERVE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Népegészségügyi Kar 2008 1
SZERKESZTETTE: DR. ÁDÁNY RÓZA ÍRTÁK: V. DR. HAJDÚ PIROSKA JÓKAY ÁGNES DR. KÓSA KAROLINA DR. LEGOZA JÓZSEF NÉMETH RENÁTA SZIGETHY ENDRE DR. VOKÓ ZOLTÁN 2
TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 5 2. Debrecen város lakossága 6 2.1. Népesség 6 2.2. Népmozgalom 9 3. A lakosság egészségi állapota 11 3.1. A halálozás főbb jellemzői 11 3.1.1. Általános halálozás 11 3.1.2. Keringési rendszer betegségei okozta halálozás 15 3.1.3. Rosszindulatú daganatok okozta halálozás 17 3.1.4. Emésztőrendszeri betegségek okozta halálozás 20 3.1.5. Légzőrendszeri betegségek okozta halálozás 21 3.1.6. Külső okok miatti halálozás 22 3.2. Megbetegedési viszonyok 25 3.2.1. Háziorvosi Morbiditási Adatgyűjtési Program (HMAP) 25 3.2.2. Magasvérnyomás 26 3.2.3. Szívinfarktus (AMI) 28 3.2.4. Ischaemiás szívbetegségek (ISZB), kivéve szívinfarktus 29 3.2.5. Szélütés (stroke) 31 3.2.6. Cukorbetegség (Diabetes mellitus) 32 3.2.7. Daganatos betegségek 34 4. A lakosság egészségét befolyásoló tényezők 36 4.1. Társadalmi-gazdasági helyzet 36 4.1.1. Lakáshelyzet, közműellátás 36 4.1.2. Oktatás 38 4.1.3. Bölcsődék 40 4.1.4. Gazdaság, foglalkoztatás 40 4.1.5. Munkanélküliség 42 4.1.6. Szociális ellátás 44 4.1.7. Hajléktalanok ellátása 46 4.2. Egészségmagatartás 47 4.2.1. Bevezetés 47 3
4.2.2. Dohányzási szokások 47 4.2.3. Alkoholfogyasztás 48 4.2.4. Kábítószer-fogyasztás 50 4.2.5. Táplálkozás 50 4.2.6. Fizikai aktivitás 53 4.2.7. Testtömeg index 54 4.3. Környezeti tényezők 55 4.3.1. Levegő 55 4.3.2. Ivóvíz 63 4.3.3. Természetes fürdővizek 65 4.3.4. Szennyvíz 65 4.3.5. Hulladékkezelés 65 4.3.6. Környezeti zaj 67 4.3.7. Sugáregészségügy 68 5. A főbb egészségproblémák összefoglalása 70 6. Prioritások és stratégiai javaslatok a népegészségügyi helyzet javítására 76 7. Az egészségtervhez felhasznált adatok forrásai 77 8. Köszönetnyilvánítás 78 4
1. BEVEZETÉS Debrecen város egészségtervét illetve az ennek alapját képező népegészségügyi elemzést a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolája (a mai Népegészségügyi Kar elődintézete) 2002-ben készítette el először. Jelen második - egészségterv azzal az igénnyel készült, hogy bemutassa a város lakosságának halálozási, megbetegedési és környezet-egészségügyi viszonyaiban bekövetkezett változásokat, jellemezze az azóta eltelt hat esztendőben érvényesülő trendeket és ráirányítsa a figyelmet az azóta változatlanul fennálló, avagy újonnan jelentkező népegészségügyi problémákra. A város lakosságának egészségi állapotának ismerete meghatározó jelentőségű nemcsak az egészségügyi/népegészségügyi intézkedések tervezése és ütemezése szempontjából, de a város gazdasági fejlődése, teljesítőés versenyképességének megítélése és fejlesztése érdekében is. A város lakosságának egészségi állapota a város jövőjét biztosító humán erőforrás minőségi indikátora is. Debrecen egészségügyi önkormányzata a népegészségügyi ciklus működtetése iránt elkötelezett: ismerni és értelmezni kívánja a jelenlegi helyzetet, azonosítani és rangsorolni a problémákat, s a bizonyítékokon alapuló népegészségügyi tevékenység eszközeivel célzottan kezelni azokat. A második egészségterv már nem pusztán helyzetértékelés, de segít megválaszolni azt a kérdést is, hogy a korábbi egészségterv ismeretében tett intézkedések adekvátak és eredményesek voltak-e. Az eredményesség értékelése az egészségi állapot ismételt felmérésével és jellemzésével nemcsak az eddigi tevékenység hatásait tárja fel, de lehetővé teszi a népegészségügyi tevékenység megújult célokkal való folytatását is. A Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karának munkatársai megtisztelő feladatuknak tekintik, hogy a város vezetését tanulmányukkal segíthetik a felelős, informált döntéshozásban, az egészségfejlesztési és betegségmegelőzési tevékenység bizonyítékokon alapuló tervezésében, azok hatékonyságának mérésében. Debrecen város Egyeteme hazánkban az egyetlen felsőoktatási intézmény, mely Népegészségügyi Karral is rendelkezik. A Kar munkatársai a magyar lakosság egészségi állapotának javítását célzó oktatási, kutatási és szakértői feladataik között kiemelt jelentőségűnek tekintik az otthont adó város felelős egészségpolitikusait a lakosság egészségi állapotának javítására irányuló munkájukban támogatni. 5
2. DEBRECEN VÁROS LAKOSSÁGA 2.1. NÉPESSÉG A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Debrecen város lakosságának létszáma 2008. január 1-jén 205084 volt, ebből 94764 férfi (46,2%) és 110320 nő (53,8%). A lakónépesség kor és nem szerinti megoszlását összefoglalóan az 1. táblázat, részletesebb korcsoportos bontásban az 1. ábra szemlélteti. 1. táblázat Debrecen és Magyarország lakosainak száma korcsoport és nem szerint, az egyes korcsoportok százalékos aránya a nemeken belül, valamint a férfiak nőkhöz viszonyított aránya az egyes korcsoportokban, 2008. január 1. Korcsoport (év) szám szerint Férfiak %-ban szám szerint Nők %-ban Ffi/nő arány (%) Debrecen 0-14 14 666 15,5 14 368 13,0 102,1 15-64 69 612 73,4 77 305 70,1 90,0 65-X 10 486 11,1 18 647 16,9 56,2 0-X 94 764 100,0 110 320 100,0 85,9 Magyarország 0-14 773 868 16,2 734 934 13,9 105,3 15-64 3 402 928 71,4 3 509 776 66,5 97,0 65-X 592 766 12,4 1 031 129 19,6 57,5 0-X 4 769 562 100,0 5 275 839 100,0 90,4 Forrás: HAJDÚ-BIHAR MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, 2007. DEMOGRÁFIAI ÉVKÖNYV, 2007 A népesség túlnyomó részét mintegy 70%-át mindkét nemben Debrecenben is a munkaképes korosztály adja (15-64 évesek). A férfiak körében a gyermekkorúak részaránya kissé meghaladja, az időskorúaké kifejezetten alulmúlja a megfelelő korcsoportok női nemen belüli részarányát. A gyermek korosztályban a fiúk, a munkaképes és az idős korosztályokban összességében a nők többlete figyelhető meg. A 0-14 korcsoport debreceni arányát az egész országra vonatkozó adatokkal összehasonlítva nem látható jelentős eltérés (az eltérés 1%-on belüli); azonban a férfiak és a nők esetében is a 15-64 éves korosztály aránya számottevően magasabb, míg az idős 65 éves és idősebb korúak aránya alacsonyabb az országosnál. Megfigyelhető, hogy a férfiaknak a nőkhöz viszonyított aránya mindhárom korcsoportban alacsonyabb a városban az országosan jellemzőnél. 6
1. ábra Debrecen lakosságának megoszlása nem és korcsoport szerint (2008. január 1.) Korcsoport (év) FÉRFIAK 90-90- X X 85-89 80-85 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 05-09 00-04 NŐK 10 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 ezer lakos ezer lakos Forrás: HAJDÚ-BIHAR MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVE, 2007. A debreceni lakosság 2008. január 1-jei korfája az öregedő népességű, modern, ipari társadalmakra jellemző, alul és felül összeszűkülő alakot mutatja. A fiatalabb korban érvényes mérsékelt férfitöbblet, amely az idősebb kor felé haladva a nők hosszabb átlagos élettartamát tükrözve kifejezett nőtöbbletté alakul, ezen az ábrán is jól nyomon követhető. Két kiugrás és egy beszűkülés érdemel figyelmet a korfán: a 25-34 évesek (1972-1981-ben születettek) és az 50-54 évesek (1952-1956-ban születettek) viszonylag nagy, valamint a 40-44 évesek (1962-1966-ban születettek) viszonylag alacsony létszáma. E létszámok alakulása jelentős részben népesedéspolitikai intézkedéseknek (az 50-es évek elején az abortusz elleni drasztikus törvények Ratkó-korszak és az akkor születettek leszármazottai, illetve az abortuszszigor enyhítése) köszönhető. A lakosság létszámának alakulását, valamint a fő korcsoportok szerinti összetételének változását lehet nyomon követni 1994-től 2008-ig a 2. táblázat és a 2. ábra segítségével. 1994-2000 között a város összlakossága minden évben kevesebb volt, mint az előzőben, vagyis folyamatos fogyás volt tapasztalható. A 2001. évi átmeneti létszámnövekedést 2006-ig újra fogyás követte, az utóbbi néhány évben a lakosságszám stagnál. A létszámmal együtt a korösszetétel is változott: a munkaképes korosztály lényegében stagnáló létszáma mellett a gyermekkorúak létszáma viszonylag intenzíven (1994-2008 között 30,4%-al) csökkent, míg az időskorúaké (1994-2008 között 80,6%-al) növekedett. A nők esetében a 65 éves és idősebb 7
korúak létszáma 2000-ben csaknem elérte, azóta pedig egyre jelentősebb mértékben - meghaladja a 0-14 évesekét. Ez különösen jól figyelemmel követhető a 2. ábrán, amely a korösszetétel nemek közötti, fentebb említett eltéréseinek megítélésére is alkalmas. 2. táblázat A debreceni lakosság létszámának alakulása nem és fő korcsoportok szerint 1994-től 2008-ig Év Férfiak Nők Összesen 0-14 15-69 70-X 0-X 0-14 15-69 70-X 0-X 0-X évesek 1994 21 399 75 599 5 715 102 713 20 306 84 271 10 416 114 993 217 706 1995 20 731 72 917 5 652 99 300 19 853 81 254 10 377 111 484 210 784 1996 20 128 73 006 5 741 98 875 19 355 81 206 10 707 111 268 210 143 1997 19 694 72 768 5 785 98 247 18 913 80 429 10 860 110 202 208 449 1998 18 978 72 572 5 832 97 382 18 396 79 994 11 110 109 500 206 882 1999 18 602 72 039 5 793 96 434 17 990 79 405 11 203 108 598 205 032 0-14 15-64 65-X 0-X 0-14 15-64 65-X 0-X 0-X évesek 2000 18 221 68 310 9 282 95 813 17 622 74 063 16 150 107 835 203 648 2001 16 912 71 467 10 018 98 397 16 519 79 061 17 057 112 637 211 034 2002 16 487 69 811 10 021 96 319 16 113 76 984 17 148 110 245 206 564 2003 16 104 69 575 10 039 95 718 15 792 77 006 17 395 110 193 205 911 2004 15 771 69 310 10 091 95 172 15 400 76 681 17 469 109 550 204 722 2005* 204 297 2006 15 342 69 114 10 199 94 655 14 775 76 698 17 955 109 428 204 083 2007 14 910 69 265 10 353 94 528 14 479 76 818 18 299 109 596 204 124 2008 14 666 69 612 10 486 94 764 14 368 77 305 18 647 110 320 205 084 Forrás: HAJDÚ-BIHAR MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, 1994-2007 *2005-ben volt egy "mikrocenzus", ilyenkor nincs részletes adatszolgáltatás 2. ábra A három fő korcsoport létszámának alakulása a debreceni férfiak és nők körében 1994-től 2008-ig 90 FÉRFIAK NŐK 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 1994 1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 Ezer fő 0-14 15-64 65-X Év 8
2.2. NÉPMOZGALOM A ki- és beköltözésektől, valamint a közigazgatási átrendezések hatásaitól eltekintve, egy város lakosságszámának alakulását a születések és a halálozások alakulása határozza meg. A népmozgalmi eseményeket a demográfiai elemzések a lakosság évközepi létszámához viszonyítják: egy adott évi élveszületési és halálozási arányszám (évközepi létszám alapján) az ezer főre jutó élveszületések ill. halálozások számát jelzi, a kettő különbsége pedig a természetes szaporodási arányszám. Utóbbi mutatja meg, hogy a város lakossága ezer főre vonatkoztatva hány fővel gyarapodott vagy fogyott a születések, illetve halálozások következtében. Értelemszerűen az előbbi esetben pozitív, az utóbbi esetben negatív a természetes szaporodási arányszám értéke. A 3. ábra és a 3. táblázat mutatja be a népmozgalom tendenciáit Debrecenben, az összehasonlíthatóság érdekében feltüntetve az országosan érvényes értékeket is. Az adatok a 2007. évvel bezárólag állnak rendelkezésre. A halálozási arányszám Debrecenben 10,4 és 13,2/1000 között alakult a vizsgált időszakban, trendje az ezredfordulóig enyhén emelkedő, majd csökkenő. Szembetűnő a születési arányszám kedvezőtlen irányú változása az ezredfordulót megelőző években: az 1994-95-ös, az akkori halálozási arányszámmal közel megegyező értékről a század legvégére (öt év alatt) 10/1000 alá csökkent, s 2007-ig alatta is maradt. A kedvezőtlen halálozási és élveszületési mutatók eredőjeként Debrecen lakosságát 1996 óta természetes fogyás jellemzi, melynek mértéke a vizsgált időszakban az ezredfordulóig romlott, majd azt követően javult, de a vizsgált utolsó évben (2007-ben) jelentős romlást mutatott. 3. ábra Az élveszületési, a halálozási és a természetes szaporodási arányszám alakulása Debrecenben és Magyarországon 1994-2007 között 20 DEBRECEN MAGYARORSZÁG 15 10 5 Halálozás Élveszületés Szaporodás/fogyás 0 Év -5 1994 1997 2000 2003 2006 1995 1998 2001 2004 2007 Forrás: HAJDÚ-BIHAR MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, 1994-2007. DEMOGRÁFIAI ÉVKÖNYV, 1994-2007 9
3. táblázat A fő népmozgalmi események és a belőlük származtatott népmozgalmi mutatók Debrecenben és Magyarországon 1994-től 2008-ig Népmozgalmi mutatók 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 DEBRECEN Évközepi lakosságszám 214 245 210 464 209 296 207 666 205 957 204 340 207 341 208 799 206 238 205 317 204 510 204 190 204 104 204 604 Élveszületések száma 2 518 2 475 2 274 2 060 2 095 1 933 1 967 1 933 1 965 1 917 1 927 2 031 1 973 2 084 Halálozások száma 2 500 2 376 2 530 2 405 2 712 2 517 2 632 2 437 2 304 2 247 2 218 2 264 2 127 2 462 Élveszületési arányszám 11,8 11,8 10,9 9,9 10,2 9,5 9,5 9,3 9,5 9,3 9,4 9,9 9,7 10,2 Halálozásiarányszám 11,7 11,3 12,1 11,6 13,2 12,3 12,7 11,7 11,2 10,9 10,8 11,1 10,4 12,0 Természetesszaporodási arányszám 0,1 0,5-1,2-1,7-3,0-2,9-3,2-2,4-1,6-1,6-1,4-1,1-0,8-1,8 MAGYARORSZÁG Évközepi lakosságszám 10 261 323 10 228 989 10 193 371 10 154 900 10 113 574 10 067 502 10 121 761 10 187 576 10 158 608 10 129 552 10 107 146 10 087 065 10 071 370 10 055 780 Élveszületések száma 115 598 112 054 105 272 100 350 97 301 94 645 97 597 97 047 96 804 94 647 95 137 97 496 99 871 97 613 Halálozások száma 146 889 145 431 143 130 139 434 140 870 143 210 135 601 132 183 132 833 135 823 132 492 135 732 131 603 132 938 Élveszületési arányszám 11,3 11,0 10,3 9,9 9,6 9,4 9,6 9,5 9,5 9,3 9,4 9,7 9,9 9,71 Halálozási arányszám 14,3 14,2 14,0 13,7 13,9 14,2 13,4 13,0 13,1 13,4 13,1 13,5 13,1 13,22 Természetesszaporodási arányszám -3,0-3,3-3,7-3,8-4,3-4,8-3,7-3,4-3,5-4,1-3,7-3,8-3,2-3,51 10
3. A LAKOSSÁG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA 3.1. A HALÁLOZÁS FŐBB JELLEMZŐI Debrecen város első egészségtervében (2002) az 1994-1999 időszakra vonatkozóan jellemeztük a lakosság halálozási viszonyait. Jelen elemzésünk az ezredfordulót követő évekre (2000-2007) vonatkozik. Ahol erre lehetőség van, az eredmények értelmezéséhez kitekintést adunk az Európai Unió lakosságának átlagos halálozási szintjére, különös tekintettel mintegy elérendő célként a 2004. előtti tagállamok lakosságának átlagos halálozási szintjére (EU 15 átlag). A halálozás eltéréseit az országos átlagtól a Standardizált Halálozási Hányados (SHH) segítségével jellemeztük. Az SHH értéke attól függően azonos 100%-kal, illetve kisebb vagy nagyobb annál, hogy az adott betegségcsoport ill. megbetegedés okozta halálozás megegyezik az országos átlaggal, illetve alacsonyabb vagy magasabb annál. Az eltérések statisztikai szignifikanciáját Z-próbával teszteltük és az eltérést: *(P<0,05) szignifikáns; **(P<0,01) erősen szignifikánsként; ***(P<0,001) valamint igen erősen szignifikánsként jellemeztük. A lakosság halálozásának gyakoriságát az EU 15 átlaggal összevetésben Indirekt Standardizált Halálozási Arányszám (ISHA) alapján elemeztük. Az ISHA értékét a megfelelő SHH mutató és az országos, kor szerint standardizált, halálozási arányszám (SHA) szorzataként képeztük. A halálozási helyzetet az EU 15 átlaghoz képest relatív halálozási kockázat (RK) mutatóval jellemeztük (EU 15 átlag=1,0). 3.1.1. Általános halálozás Debrecenben évente több mint 1100 férfi illetve nő hal meg, a halálozás 2007. kivételével mindkét nem esetében szignifikánsan alacsonyabb az országos átlagnál (1. táblázat). 2007- ben az emelkedés ellenére, néhány százalékkal elmarad ugyan a debreceni halálozás az országos átlagtól, de az eltérés már nem szignifikáns. Az országon belül általában alacsonyabb a halálozás a megyeszékhelyeken és Budapesten, mint a megyék vidéki (a megyeszékhelyeken kívüli) területein, ezért a halálozás értékelésekor célszerű az országos átlaghoz történő viszonyítás mellett, a megyeszékhelyek halálozási szintjéhez viszonyítva is értékelni kísérni a debreceni lakosság halálozását. 11
1. táblázat A 0-X éves férfiak és nők halálozásának eltérése az országos átlagtól DEBRECENBEN (1994-2007) Időszak Férfiak Nők SHH% (Magyarország 100,0%) 1994-1999 94,5*** 96,4** 2000-2004 93,0*** 95,6*** 2005 86,1*** 90,4*** 2006 86,8*** 83,4*** 2007 98,1 96,1 Az országos átlagnál szignifikánsan magasabb alacsonyabb *P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 A 15 évesnél fiatalabb korosztályokban 0 éves, illetve 1-14 éves korosztály ma már viszonylag kevés haláleset történik és a fiúk, illetve leányok halálozása között nincs jellegzetes különbség, ezért a fiú és leány halálozás elemzése összevonva történik (2. táblázat). Bár a viszonylag alacsony haláleset számok miatt a 15 éven aluliak halálozása statisztikailag nem értékelhető, az összevetések alapján megállapítható, hogy a 0 évesek halálozásának csökkenése kedvező a megyeszékhelyek között is, míg az országos átlagnál magasabb és növekszik Debrecenben a gyermekhalálozás (1-14 éves korosztály). A 2005-2007 időszakban az 1-14 éves korosztály halálozása az országos átlaghoz viszonyítva közel másfélszeres (SHH=142,3%). A megyeszékhelyek körében csupán Békéscsabán volt magasabb a gyermekhalálozás a 2005-2007 években, Debrecen a megyeszékhelyek rangsorában a 18. helyet foglalja el. 2. táblázat A 0 és az 1-14 évesek (fiúk és leányok együtt) halálozásának eltérései az országos átlagtól DEBRECENBEN (1994-1999; 2000-2004; 2005-2007) 0 1-14 évesek Időszak SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora 1994-1999 122,2* 15. 114,9 17. (165) (65) 2000-2004 94,8 11. 129,4 15. (70) (43) 2005-2007 79,1 7. 142,3 18. (28) (23) Az országos átlagnál szignifikánsan magasabb alacsonyabb *P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé. 12
A 15-24 éves férfiak és nők halálozásának alakulása ugyan statisztikailag nem tér el ugyan szignifikánsan az országos átlagtól, de tendenciája ígéretesnek tűnik a megyeszékhelyek közötti sorrendben (3. táblázat). 3. táblázat A 15-24 éves férfiak és nők halálozásának eltérései az országos átlagtól DEBRECENBEN (1994-1999; 2000-2004; 2005-2007) Időszak Férfiak SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora Nők SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora 1994-1999 113,1 18. 128,9 18. (97) (42) 2000-2004 92,2 6. 82,5 10. (50) (16) 2005-2007 88,5 9. 84,9 4. (23) (8) Az országos átlagnál szignifikánsan magasabb alacsonyabb *P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé. Statisztikailag nem értékelhető 25 éves kortól különösen a 25-64 éves korosztály halálozásának a felnőtt lakosság korai halálozásának van kiemelt jelentősége társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt. Első megközelítésben, a férfiak esetében kedvezőnek tűnhet Debrecenben az országos átlagnál szignifikánsan alacsonyabb halálozás, de a megyeszékhelyek rangsorát tekintve Debrecen a mezőny második felében helyezkedik el (4. táblázat). A 65-X éves korosztály halálozásának alakulása különösen a nők esetében kedvezőbben alakult és a 2005-2007 időszakban az idős nők halálozása Eger után Debrecenben a legalacsonyabb a megyeszékhelyek között az országban (ld. 4. táblázat). 4. táblázat A 25 éves és idősebb férfiak és nők halálozásának eltérései az országos átlagtól DEBRE- CENBEN (1994-1999; 2000-2004; 2005-2007) 25-64 65-X évesek Időszak SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora a.) Férfiak 1994-1999 90,3*** 15. 96,5* 10. 2000-2004 91,5*** 15. 93,7*** 10. 2005-2007 88,3*** 14. 91,4*** 9. b.) Nők 1994-1999 106,5* 17. 93,3*** 4. 2000-2004 97,6 14. 95,2*** 6. 2005-2007 91,8* 13. 89,6*** 2. Az országos átlagnál szignifikánsan magasabb alacsonyabb *P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé. 13
A továbbiakban a 25-64 éves férfi és női korosztály halálozását elemezzük részletesen. A 25-64 éves férfiak haláloki struktúrájában feltűnő a 2005-2007 időszakban a keringési rendszer betegségei okozta halálozás előretörése (1/a. ábra), holott a 2000-2004 időszakban a fejlett országokhoz hasonlóan átvették a vezetést Debrecenben is a rosszindulatú daganatok a férfiak korai halálozásának struktúrájában. Úgy tűnik, hogy a 2005-2007 időszakban Magyarországon belül minden kiemelt területen visszatért a keringési rendszer betegségei okozta halálesetek vezető szerepe a férfiak korai halálozásában (1/b. ábra). A 25-64 éves nők haláloki struktúrájában emelkedett a rosszindulatú daganatok okozta halálesetek aránya, amely a 2005-2007 időszakban is megfelel a megyeszékhelyeken észlelhető struktúrának és közeledik a budapesti helyzethez. 1. ábra A 25-64 éves férfiak és nők haláloki struktúrájának alakulása DEBRECENBEN FÉRFIAK a.) A vizsgált időszakokban NŐK 2005-2007 2005-2007 12,9% 2000-2004 4,4% 13,8% 1994-1999 1,7% 6,7% 7,2% 2000-2004 1994-1999 2,3% 31,6% 31,8% 10,1% 12,2% 13,3% 9,7% 2,4% 27,0% 27,0% 25,0% 12,0% 13,7% 14,1% 29,9% 37,3% 41,1% 33,4% 41,5% 30,9% 45,3% b.) Magyarországon belül 2005-2007-ben Magyarország 13,0% Budapest 11,2% Megyeszékhelyek 7,7% 7,6% 32,6% 6,9% DEBRECEN 32,4% 3,8% 32,8% 4,0% 3,8% 12,9 13,6 12,0% 37,3% 7,6% Magyarország Budapest 7,6% 8,4% Megyeszékhelyek 9,5% 8,7% 8,7% 4,3% DEBRECEN 21,8% 3,4% 10,1 25,0% 6,7% 25,0% 2,8% 11,9% 10,1% 11,6% 27,2% 14,4% 13,2% 30,9% 13,1% 45,3% 13,4% 29,7% 42,9% 30,5% 44,6% 29,4% 39,9% Keringési rendszer betegségei Daganatok Emésztőrendszer betegségei Légzőrendszer betegségei Egyéb betegségek Külső okok 14
3.1.2. Keringési rendszer betegségei okozta halálozás A keringési rendszer betegségei közül a halálesetek mintegy felét Ischaemiás szívbetegség (ISzB) okozza, ezen belül 15% a részesedése a heveny szívizominfarktus (AMI) haláleseteknek a férfiak és nők körében egyaránt (2. ábra). Az AMI-hoz hasonló haláloki súllyal az agyérbetegségek szerepelnek a korai halálozásban, amelyeket éppúgy elkerülhetőnek tekintenek a fejlett országok körében, mint a hipertónia okozta halálozást (9%). 2. ábra A 25-64 éves férfiak és nők KERINGÉSRENDSZERI BETEGSÉGEK okozta haláleseteinek megoszlása FŐBB HALÁLOKOK szerint (Debrecen, 2005-2007) FÉRFIAK 15% 28% 22% NŐK 15% 9% 9% 16% 38% 34% 14% AMI Egyéb ISzB Agyérbetegségek Hipertónia EGYÉB kering. bet. Közvetlenül az ezredforduló után (2000-2004) a 25-64 éves férfiak keringésrendszeri betegségek okozta halálozása Debrecenben szignifikánsan alacsonyabb volt az országos átlagnál (5. táblázat), de a megyeszékhelyek sorában csak a 14. helyet foglalta el. 2005-2007 között nem javult a helyzet (15. hely), és a főbb keringésrendszeri betegségek közül a férfiak esetében csupán az AMI halálozás csökkent érdemben (3. hely). 15
5. táblázat A 25-64 éves férfiak és nők KERINGÉSRENDSZERI BETEGSÉGEK okozta halálozásának eltérése DEBRECENBEN az országos átlagtól (2000-2004; 2005-2007) Halálok Férfiak SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora Nők SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora a.) 2000-2004 Keringésrendszeri betegségek 92,1* 14. 94,6 16. AMI 84,4* 11. 78,0 10. Egyéb ISzB 128,8*** 15. 115,6 16. Hypertónia és agyérbetegségek 70,4*** 16. 93,2 15. b.) 2005-2007 Keringésrendszeri betegségek 101,0 15. 84,4* 14. AMI 63,3*** 3. 69,1 13. Egyéb ISzB 117,9* 15. 124,6 16. Hypertónia és agyérbetegségek 92,9 12. 62,8** 4. Az országos átlagnál szignifikánsan magasabb alacsonyabb *P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé. A 25-64 éves nők keringési rendszer betegségei okozta halálozás esetükben összességében szignifikánsan alatta maradt ugyan 2005-2007-ben az országos átlagnak, de esetükben ez az alacsony hipertónia és agyérbetegségek miatti halálozás következménye debrecenben a 4. legalacsonyabb a megyeszékhelyek közül (ld. 5. táblázat). A nők AMI halálozása a 13. a megyeszékhelyek között, ami kedvezőtlenebb mint 2000-2004-ben volt. Az egyéb Ischaemiás szívbetegségek okozta halálozás (amely a keringési rendszer betegségei miatti halálesetek több mint 30%-át képezi ld. 2. ábra) a férfiak esetében szignifikánsan magasabb az országos átlagnál, de a nők esetében is meghaladja (ld. 5. táblázat). 16
3.1.3. Rosszindulatú daganatok okozta halálozás A 25-64 éves férfi korosztály daganatok okozta haláleseteinek több mint egyharmadát a légcső-, hörgő és tüdő rosszindulatú daganata okozta a 2005-2007 időszakban (3. ábra), és a nők esetében is (24%), túllépte az évtizedeken át leggyakoribb daganatok okozta halálozást a női emlő rosszindulatú daganata okozta halálozás mértékét Debrecenben. Az emésztőrendszeri daganatok közül a férfiak és a nők esetében is a vastagbél és a végbél rosszindulatú daganata okoz a leggyakrabban halálozást (12% ill. 9%), de a nők esetében a méhnyak és a méhtest rosszindulatú daganata is hasonló számú áldozatot szedett a 25-64 éves korosztályban. 3. ábra A 25-64 éves férfiak és nők DAGANATOK okozta haláleseteinek megoszlása FŐBB HALÁL- OKI CSOPORTOK szerint (Debrecen,2005-2007) a.) FÉRFIAK b.) NŐK 3% 2% 16% 8% 7% 5% 12% 4% 9% 5% 6% 5% 12% 9% 8% 35% 6% 19% 24% 1% Ajak, szájüreg, garat Légcső, hörgő, tüdő Női emlő Nyelőcső Légzőrendszer egyéb Méhnyak/méhtest Gyomor Nyirok és vérképzőszervek Egyéb női daganatok Vastagbél, végbél és anus EGYÉB daganatok Emésztőrendszer egyéb A 25-64 éves férfi korosztály daganatok okozta korai halálozása csupán az ajak, a szájüreg és a garat rosszindulatú daganata okozta halálozás esetében alacsonyabb szignifikánsan az országos átlagnál (6. táblázat). Az eltérés mértéke a 2005-2007 időszakban igen kedvezően alakult, a halálozás mértéke alig 7%-kal több az országos átlag felénél. A javulás meglátszik a megyeszékhelyek között elfoglalt helyen is, hiszen Debrecen a 9. helyről (2000-2004) a 4. helyre került. Hasonlóan kedvezően változott a nyirok-és vérképzőszervek rosszindulatú daganata miatti korai halálozás a férfiak és a nők esetében egyaránt; bár férfiak esetében a halálokok miatt a 2005-2007-es időszakban is az országos átlagot erősen szignifikánsan meghaladt a debreceni halálozás, s a megyeszékhelyek rangsorában az utolsó helyről mindössze egy hellyel való előrelépést jelentett. 17
6. táblázat A 25-64 éves férfiak és nők DAGANATOK okozta halálozásának eltérése DEBRECENBEN az országos átlagtól (2000-2004; 2005-2007) Halálok Férfiak SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora Nők SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora a.) 2000-2004 Daganatok 99,5 17. 98,9 12. Ajak, szájüreg, garat 75,6* 9. 103,3 11. Nyelőcső 108,6 18. 112,3 15. Gyomor 126,1 18. 132,9 16. Vastagbél, végbél és anus 84,7 3. 76,9 7. Légcső, hörgő és tüdő 99,4 16. 86,0 5. Nyirok és vérképzőszervek 210,0*** 19. 176,7*** 18. b.) 2005-2007 Daganatok 92,9 13. 104,3 15. Ajak, szájüreg, garat 57,1** 4. 100,8 11. Nyelőcső 161,5** 19. 184,9 18. Gyomor 139,8 17. 121,4 16. Vastagbél, végbél és anus 106,2 12. 94,2 5. Légcső, hörgő és tüdő 92,9 15. 102,4 10. Nyirok és vérképzőszervek 108,9 13. 101,8 7. Az országos átlagnál szignifikánsan magasabb alacsonyabb Statisztikailag nem értékelhető A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé. *P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 Kiemelkedő, hogy férfiak esetében a nyelőcsőrák okozta halálozás a 2005-2007 időszakban szignifikánsan túllépte az országos átlagot (annak több, mint másfélszerese) és Debrecenben a legmagasabb a megyeszékhelyek között. A probléma a nők esetében is észlelhető. Fel kell hívni a figyelmet a gyomorrák okozta korai halálozás mértékére is a férfiak esetében: bár a halálozási többlet nem szignifikáns statisztikailag, de a 17. hely a megyeszékhelyek között minősíti a problémát. A női daganatok miatti korai halálozás javult ugyan az ezredforduló utáni első években az 1990-es évekhez képest, de a 2005-2007 időszakban ismét romlott (7. táblázat). Az országos átlaggal szembeni többlet nem szignifikáns ugyan, de a 15. hely a megyeszékhelyek között figyelmeztet Debrecen kedvezőtlen halálozási mutatójára. 18
7. táblázat A 25-64 éves nők NŐI DAGANATOK okozta halálozásának eltérése az országos átlagtól DEBRECENBEN (2000-2004; 2005-2007) Női daganat SHH% (Magyarország 100,0%) Halálozás rangsora a.) 2000-2004 Női emlő 95,8 6. Méhnyak és méhtest 109,3 15. Egyéb női daganat 114,4 16. Női daganat összesen 102,5 10. b.) 2005-2007 Női emlő 117,6 15. Méhnyak és méhtest 129,2 15. Egyéb női daganat 69,7 4. Női daganat összesen 111,5 15. *P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 A megyeszékhelyek (Pest megyében Budapest) között 1-19 skálán haladva a legalacsonyabb halálozástól (1.) a legmagasabb (19.) felé. Statisztikailag nem értékelhető 19
3.1.4. Emésztőrendszeri betegségek okozta halálozás Az ezredforduló után sem csökkent érdemben Magyarországon a 25-64 éves lakosság emésztőrendszeri betegségek okozta halálozása az EU átlagokkal szemben akár a 2004 előtti EU átlagot vesszük alapul (EU 15 átlag 8/a. táblázat), akár a jelenlegit (EU 27 átlag 8/b. táblázat), amely már az extrém magas magyar halálozást is tartalmazza. Magyarországon évtizedeken át az emésztőrendszeri betegségek okozta halálesetek többsége alkoholos eredetű májbetegség volt [7,8]. Ma már az arányuk legfeljebb vidéken haladja meg számottevően az 50%-ot, a megyeszékhelyeken általában 50% alatt marad. Kérdés, hogy mennyiben tudható be ez az alkoholizmus visszaszorításának, s mennyiben a halálok-megállapítási sajátosságoknak. A halálok-megállapítási bizonytalanságok feltételezése miatt a WHO megszűntette az alkoholos eredet megkülönböztetését. 8. táblázat A 25-64 éves magyar férfiak és nők EMÉSZTŐRENDSZERI BETEGSÉGEK okozta halálozásának* alakulása az Európai Unió átlagos halálozásához képest (1994-1999; 2000-2004; 2005-2007) Időszak Férfiak Nők relatív halálozási kockázat a.) EU 15 átlag = 1,00 1994-1999 5,68 4,45 2000-2004 4,96 3,90 2005-2007 4,48 3,58 b.) EU 27 átlag = 1,00 1994-1999 4,42 3,68 2000-2004 3,84 3,21 2005-2007 3,43 2,92 *Kor szerint standardizált halálozás (standard: Európa 25-64 éves férfi ill. női lakossága) Az országos átlaghoz viszonyítva a 25-64 éves korosztály emésztőrendszeri betegségek okozta halálozása tekintetében a középmezőnyben foglal helyet (9. táblázat), és a halálozás a férfiak esetében szignifikánsan alacsonyabb az országos átlagnál. Feltűnő, hogy az alkoholos eredetű májbetegségek okozta halálozás a férfiak és a nők esetében is a 2000-2004 időszakban a rangsorban a 3. helyen szignifikánsan alacsonyabb az országos átlagnál. A 2005-2007 időszakban alig haladja meg Debrecenben az alkoholos eredetű májbetegségek okozta korai halálozás az országos átlag felét sőt, a nők esetében az SHH értéke 40,0%. Ugyanakkor elgondolkodtató a nem alkoholos májbetegségek okozta korai halálozás szignifikáns halálozási többlete Debrecenben, amely a 2000-2004 években (Kaposvár után a) legmagasabb volt az országban. Mindez alig javult a 2005-2007 időszakban. Jogosnak látszik a kérdés: vajon ezek 20