Jegyzőkönyv Készült: Gyálon, az Arany János Közösségi Ház és Városi Könyvtárban 2013. május 9 én a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás ülésén Jelen voltak: a mellékelt jelenléti ív szerint Az ülés napirendje: 1. Pest megye területfejlesztési koncepciójának ismertetése Kuszák Miklós, ügyvezető, Pest Megyei Területfejlesztési NKft; 2. Együttműködési keretmegállapodás Budapest és Pest Megye Önkormányzata között a területfejlesztési elképzelések összehangolására dr. Szűcs Lajos elnök, Pest Megye Közgyűlése; 3. A főváros és a megye együttműködésének lehetséges konkrét területeinek azonosítása, kiemelten kezelve az agglomerációs térség problémáit, lehetőségeit; 4. Javaslat a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás 2012. évi zárszámadásának elfogadására; 5. Javaslat a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás 2013. évi költségvetésének elfogadására; 6. Egyebek. Pápai Mihály köszöntötte a megjelenteket. Javasolta módosítani az eredeti napirendet, mely szerint a meghívóban 2. sorszámmal szereplő napirendi pontot elsőként tárgyalja a Tanács. A Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa 9 igen szavazattal, 0 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 1/2013. (V. 09. ) sz. határozat A Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa az ülés napirendjét egyhangúlag elfogadta. Határidő: azonnal Felelős: elnök 1. napirendi pont
Pápai Mihály felkérte dr. Szűcs Lajos Elnök urat, hogy tartsa meg tájékoztatóját. Dr. Szűcs Lajos elmondta, hogy a tavalyi évben megkezdődött a 2014-2020- as uniós időszakra vonatkozó költségvetés tervezése és elkészült egy 70 oldalas vitaindító, ami alapján elindultak ebben a munkában. Több minisztérium is segítségükre volt, hogy ezt kidolgozzák. Mostanra elkészült a helyzetfelmérő területfejlesztési koncepciónak az a két kötete, ami egy 400 oldalas tanulmány, s amely azokat az alapokat tartalmazza, hogy miket szeretnének a 2014-2020- as években Pest megyében végrehajtani. Egy hónappal ezelőtt aláírtak egy megállapodást a Fővárosi Önkormányzattal, hogy a közös fejlesztéseket folyamatosan egyeztessék és a jövőben ne fordulhasson elő, hogy a települések egymással versengjenek egy-egy beruházás kapcsán. Elmondta még, hogy a valós problémákra kell jó megoldást találnunk, azaz a gazdaságfejlesztésre, versenyképességre és munkahelyteremtésre kell fókuszálni az elkövetkező években. Elmondta, hogy a következő 7 éves fejlesztési ciklusban Pest megye és a főváros továbbra is egy régiót fog alkotni. Bonyolítja a helyzetet, hogy a 18 megye - kivéve Budapestet és Pest megyét - egy Top nevű területfejlesztési operatív programként fog működni és lesz egy versenyképességi operatív program, amelyhez Budapest és Pest megye fog tartozni. Hozzátette, hogy Budapest és Pest megye azért nem lehet külön régió, mert új területfejlesztési rész kialakulásának au Unió nem áll ellen, viszont a támogatása nem lehet magasabb, mint a korábbi egységé lenne. Ezzel azt próbálta az akkori döntéshozó bekódolni, hogy ne osztódjanak csak azért szét a területfejlesztési egységek mert az egyik az hátrányosabbnak vagy rosszabb helyzetűnek véli magát. Ez az oka annak, hogy a Kormány 2013- ig nem kezdeményezte a külön régióvá válását Budapestnek és Pest megyének. Viszont hozott egy olyan határozatot, amely megvizsgálja ennek a külön létnek a jogosultságát és megnézi, hogy milyen módon lehet ezt megvalósítani. Még egy nagyon fontos kormánydöntés is született január- február környékén, amiben az áll, hogy ha nem lehet külön régiót alkotni, akkor Pest megye hogyan részesülhet kompenzációban. Elmondta még, hogy minden országnak van 3 % olyan forrása, amit gazdaságfejlesztési operatív program részként magasabb támogatási intenzitásként használhat fel, mint az átlagos, ez a mi esetünkben azt jelenti, hogy kb. 650 ezer fő lakosságig lehetne találni olyan területrészeket, amelyek más megyével érintkezve részesülhetnének ebből. Ez a javaslat a Kormány előtt van, háromféle formában. A másik forrásbevonási lehetőség pedig a kohéziós alapoknak a 15% -os átcsoportosítása. A Kormány ezt a döntést meghozta és a Nemzeti
Fejlesztési és Nemzetgazdasági Minisztérium készíti elő, hogy 15 %-kal megemelt forrást kaphassunk a következő uniós időszakban. Jelenleg itt tartanak. Megköszönte a figyelmet és átadta a szót Kuszák Miklós úrnak. 2. napirendi pont Kuszák Miklós megtartotta a prezentációját, melyben Pest megye területfejlesztési koncepciójának ismertette, ami a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Pápai Mihály elmondta, hogy a jövő tervezése nem lehetséges a jelen pontos ismerete nélkül. 2000-ben, amikor megalakultak a regionális tanácsok, készült egy állapotfelmérés, hogy hogyan nézett ki Pest megye és a főváros közös régiója. Javasolta, hogy az eltelt időről készüljön egy összefoglaló, hogy ezek a pénzek, hogy épültek be és milyen lehetőségek valósultak meg ebből. Elmondta még, hogy Gyálon pl. 120 hektárnyi területre kész van a szabályozási terv és várják a vállalkozások jelentkezését. Fontosnak tartja a hulladékhasznosítást és szeretné, ha a fővárossal közösen együttműködnének. 2002- ben készült egy kerékpárút koncepció, ami a Dunát és a Tiszát kötné össze, ez több mint 100 km hosszú és nagyon sok települést érint, szeretné, hogy ez a téma is előtérbe kerüljön. Paksi Imre megkérdezte, hogy a fejlesztési koncepcióban a belső migráció kérdése mennyire merült fel, hiszen egyrészt az agglomerációban jóval magasabb a gyerekszám, másrészt a megye perifériájában elöregedő népesség található, tehát ha továbbra is megmarad a vonzereje a közép-magyarországi régiónak, akkor egy belső migráció óhatatlanul fel fog lépni. Ezt a kérdést hogyan kezeli a koncepció? Kuszák Miklós elmondta, hogy elindult egy ellentétes irányú migráció a főváros és Pest megye vonatkozásában, van egy erőteljes visszaköltözés is a fővárosba. Ezekkel a kérdésekkel folyamatosan foglalkoznak, de az biztos, hogy a megyén belüli szélsőséges különbségeknek a csökkentése érdekében is fontos, hogy a külső térségeknek a helyi gazdaságát valahogy talpra tudják állítani.
Szathmáry Gergely megkérdezte, hogy az objektív keretekben, amiket kaptak, lesznek e változások? A Budai hegység nemzeti tájvédelmi területekkel van tele, ahol rengeteg szabályozás van, ami nyilvánvalóan befolyásolja a fejlesztési lehetőségeket, van egy agglomerációs törvény, ami területi egységenként is befagyasztotta a lehetőségeket, tehát a jelenlegi törvény szerint nehéz újabb fejlesztési területeket kijelölni, illetve az M0 as szakasza is befolyásolja a fejleszthetőség kérdését. Tehát, ha ezt a koncepciót elfogadják, akkor azzal párhuzamosan a törvényi szabályozásban, amelyek jelenleg pont az ellenkező irányba hatnak, történik- e változás? Kuszák Miklós elmondta, hogy megyei szinten is megújításra kerültek a megyei rendezési tervek és készülnek a területfejlesztési tervek. Elmondta még, hogy az M0- as út befejezése 2020- ig meg fog történni. Megkérte a Pest megyei Főépítészi Hivatal képviselőjét, hogy adjon tájékoztatást a feltett kérdéssel kapcsolatban. Schindler- Kormos Eleonóra elmondta, hogy semmi biztatót nem tud ezzel kapcsolatban mondani, hisz az agglomerációs törvény tényleg egy nagyon szigorú törvény, de mielőtt jóvá lett hagyva, a települések nagy része igyekezett olyan településszerkezeti terveket elfogadni, ahol minél nagyobb a beépítésre szánt terület. Remeteszőlős területén a nemzeti park óriási, most van folyamatban az OTRT felülvizsgálata, ami után biztos, hogy az agglomerációs törvényt is és a megyei rendezési tervet is újra felül kell majd vizsgálni, de érdemi változás Remeteszőlős településével kapcsolatban nem valószínű, hogy várható. Szlahó Csaba elmondta, hogy elkészült A Nemzetközi Ferihegyi Reptér Fejlesztési és Rendezési Tanulmányterv, melynek keretén belül létrejött a Budapest légi kapu integrált területfejlesztési program koncepció, amiről csak hallanak, de nem tudnak róla semmit annak ellenére, hogy írásban is kérték ennek a tartalmát. Erről szeretne tájékoztatást kapni. Kuszák Miklós elmondta, hogy valamikor július hónapban lesz egy fórum, ahol minden érintett település el tudja mondani, hogy mit szeretnének ebbe beleépíteni. Kovács Barbara elmondta, hogy az említett tanulmány nem lett elfogadva és nem is került a fővárosi közgyűlés elé és az egyeztetésre a közeljövőben sor kerül. Kuszák Miklós megkérte Dorka Áront, hogy tartsa meg a prezentációját, ami a jegyzőkönyv mellékletét képezi.
3. napirendi pont Kuszák Miklós tartott prezentációt a főváros és Pest megye együttműködésének lehetséges konkrét területeinek azonosítására, kiemelten kezelve az agglomerációs térség problémáit, lehetőségeit, mely a jegyzőkönyv mellékletét képezi. Vincze József kérte a jelenlévőket, hogy tolmácsolják az illetékes személyek felé, hogy a különböző ügyek elintézési határidejére különösen figyeljenek oda, hisz egy településnek a fejlődését nagyban visszatartja az, ha az érintettek rendszeresen későn értesülnek az őket érintő határozatok, engedélyek tartalmáról, illetve óriásinak érzi a felesleges bürökráciát, ami szintén jelentős hátráltató tényező. Pápai Mihály elmondta, hogy ő is találkozott ezzel a problémával és lényegesnek tartja, hogy ebben a témában is történjen változás, megkérte Kuszák Miklós urat, hogy ezt mindenképpen tolmácsolja dr. Szűcs Lajos úrnak. Elmondta még, hogy az agglomerációs tömegközlekedéssel kapcsolatban az lenne a kérése, hogy Elnök Úr a minisztérium felé tolmácsolja, hogy még mielőtt bármilyen intézkedést tesznek, előtte tájékoztassák az érintett településeket. 4. napirendi pont (Javaslat a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás 2012. évi zárszámadásának elfogadására) Pápai Mihály kérte, aki egyetért a javaslattal, tegye meg igenlő szavazatát. A Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa 9 igen szavazattal, 0 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 2/2013. (V. 09. ) sz. határozat 1. A Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa a Társulás 2012. évi költségvetésének teljesítéséről készült beszámoló jelentést az 1.sz, 2.sz, 3. sz, 4.sz, 5.sz, 6.sz, 7.sz, mellékletben foglaltak szerint elfogadja. 2. a Társulás 2012. évi 1.659 e Ft összegű szabad pénzmaradványát a működésére használja fel.
Határidő: azonnal Felelős: elnök 5. napirendi pont (Javaslat a Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás 2013. évi költségvetésének elfogadására) Pápai Mihály javasolta, hogy azok a települések, akik eddig nem fizették be a tagdíjat ők az idei évben tegyék meg és azok, de ne kelljen a 2013- as évben tagdíjat fizetni. Egyéb javaslat nem lévén szavazásra tette fel az elhangzottakat. A Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa 9 igen szavazattal, 0 tartózkodással az alábbi határozatot hozta: 3/2013. (V. 09.) sz. határozat 1. A Fővárosi Agglomeráció Önkormányzati Társulás Társulási Tanácsa, a Társulás 2013. évi költségvetését 2.494 e Ft bevételi és kiadási összeggel elfogadja a jelen határozat 1. sz, 2. sz, 3. sz, 4. sz, 5. sz, 6. sz mellékleteiben részletezettek szerint. 2. a Társulás úgy dönt, hogy a 2013. évi tagdíjakat elengedi Határidő: azonnal Felelős: elnök Egyéb napirendi pont nem lévén mindenkinek megköszönte a részvételt és az ülést bezárta. K.m.f. A jegyzőkönyv hiteléül: 2013. május 16. Pápai Mihály elnök Solymosi Sándor jegyzőkönyv hitelesítő