1 Tansegédlet a Környezetvédelmi- és agrárjog I. kollokviumhoz Az agrárjog fogalma, tárgya, rendszere uniós tagságunk és a KAP reformok alapján. A magánjog és a közjog specifikus vegyülése folytán kialakuló sajátos jogterület. Az agrárjog az uniós jog elsőbbsége, kötelező érvénye, közvetlen hatálya és meghatározó tárgyi súlya alapján kialakult, a KAP céljainak megvalósításával folyamatosan változó joganyag, amely föld- és agrárviszonyainkban elsősorban a hazai magánjog és a közigazgatási jog sajátos vegyülésével jelenik meg. Az agrárjog tárgya -a mező- és erdőgazdasági földek, a termőföld tulajdonával, használatával és hasznosításával kapcsolatos jogviszonyok, -a mezőgazdasági termelés biológiai alapjainak szabályozása (növénytermesztés, állattenyésztés), -a mg-i termékek és az élelmiszerek előállítása, forgalomba hozatala során kialakult személyi és vagyoni viszonyok, - az élelmiszerláncra vonatkozó szabályok: élelmiszerelőállítás, élelmiszerbiztonság, állategészségügyi, növényegészségügyi, takarmányozási szabályok -A közös agrárpolitika meghatározza a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésére vonatkozó szabályokat, a vidékfejlesztési támogatás szabályait, az uniós és a nemzeti támogatások feltételeit. Határozza meg, hogy mit jelent a mező- és erdőgazdasági rendeltetésű földekre vonatkozó földszerzési maximum és birtok maximum A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. CXXII. törvény 16.-17. A föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg, továbbá az állam és a törvényben meghatározott jogi személy: - a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint végintézkedéssel, - jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra, - a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat közfoglalkoztatás és szociális földprogram és településfejlesztés céljára,
2 Földszerzési maximum A földműves a föld tulajdonjogát a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával 300 hektár mértékig szerezheti meg (földszerzési maximum). A részarány-tulajdon megszerzése esetében a földszerzési maximumot azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szerző fél tulajdonában és haszonélvezetében álló földterület hektárban kifejezett térmértéke mennyiségének hússzorosa, valamint a már tulajdonában álló és megszerzésre kerülő részarány-tulajdon összesített aranykorona értéke mennyiségének együttes összege legfeljebb 6000 lehet. A földszerzési maximum túlléphető A 2014. május 1-jén meglévő a) föld kisajátítása folytán kapott kártalanítás összegéből vásárolt, b) földön fennálló közös tulajdon megszüntetése során a tulajdonostárs tulajdoni hányadának megfelelő mértékű, illetve c) földön fennálló házastársi vagyonközösség megszüntetésével a volt házastársak tulajdonába kerülő föld területnagyságával. Birtokmaximum A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet a föld birtokát a már birtokában lévő föld területnagyságának a beszámításával legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg (birtokmaximum). Kedvezményes birtokmaximum Az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében 1800 hektár területnagyság (kedvezményes birtokmaximum) A földszerzési és birtokmaximum mértékének megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani.
3 A föld kényszerhasznosítójaként kijelölt személy vagy szervezet esetében a birtokmaximum mértékének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az általa kényszerhasznosítással hasznosított föld területnagyságát. A földszerzési maximum és a birtokmaximum nem terjed ki ha föld tulajdonjogát vagy birtokát 1) az állam, - a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint végintézkedéssel, - jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra, - a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat közfoglalkoztatás és szociális földprogram és településfejlesztés céljára, szerezi meg, továbbá 2) ) Haszonbérlet címén - az agrárágazathoz tartozó köznevelési feladatot ellátó intézmény, - az agrárágazathoz tartozó felsőoktatási intézmény az alapító okiratában vagy jogszabályban meghatározott, oktatási vagy tudományos kutatási alapfeladatát szolgáló föld használatát szerzi meg A családi gazdaság, a családi gazdálkodó fogalma. Az élelmiszerek előállítására vonatkozó alapvető szabályok, élelmiszerbiztonság A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5. 4.,5. és 8. pont 5. 4. családi gazdaság: a mezőgazdasági igazgatási szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzem; 5. családi gazdálkodó: a családi gazdaságot vezető természetes személy; 8. gazdálkodó család tagjai: a családi gazdálkodó, továbbá annak olyan házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája, valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke, szülője, nagyszülője, testvére, ahol a gyermeken az örökbe fogadott és a nevelt gyermeket is érteni kell; Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. tv. 8., 14. -16., 22., 8. (1) Élelmiszer-vállalkozás csak olyan helyen és módon létesíthető, amely esetében biztosított, hogy - az élelmiszer az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírásoknak, valamint
4 -a környezet és az állatok védelmére vonatkozó külön jogszabályok szerinti követelményeknek megfelel. Az élelmiszer-vállalkozás működéséhez az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti élelmiszer-ipari szakképesítés megléte szükséges. (2 Forgalomba hozatali és felelősségi rendelkezések 14. (2) Az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért az élelmiszer előállítója, nem hazai előállítású élelmiszer esetében pedig az első magyarországi forgalomba hozó a fogyaszthatósági, illetve a minőségmegőrzési időtartam lejártáig felelős. Ez a rendelkezés nem alkalmazható,ha a hibát az előállító által javasolt tárolási és raktározási feltételek be nem tartásával más okozta. (4) Az élelmiszer vállalkozás felelős az élelmiszer biztonságosságáért és minőségéért, valamint jelöléséért, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró vagy jelölési hibát ő okozta, vagy az általa is felismerhető lett volna. A hibáért a magyarországi első forgalomba hozó akkor is felelős, ha azt nem ő okozta, amennyiben a forgalomba hozatalt kizáró vagy jelölési hiba a magyarországi első forgalomba hozatalt megelőzően keletkezett. (5) Az élelmiszernek a vonatkozó hazai vagy uniós jogi aktusában előírt, az élelmiszerbiztonsági, élelmiszerminőségi előírásoknak való megfelelését igazoló okiratok hiánya esetén vélelmezni kell, hogy a forgalmazó a forgalomba hozatalt kizáró hibát felismerhette. Az engedélyköteles termékekre vonatkozó rendelkezéseinek betartásáért az első magyarországi forgalomba hozó felelős. 14/A. (1) A hamisított termék előállítása és forgalomba hozatala tilos. (2) Hamisított terméknek minősül az a termék,
5 a) amelynek minőségmegőrzési, fogyaszthatósági, illetve felhasználhatósági idejét jogellenesen meghosszabbították, b) amelyet nem megengedett összetevő felhasználásával állítottak elő, c) amelynek átcímkézése vagy átcsomagolása jogsértő módon történt, d) amelyet emberi fogyasztásra nem alkalmas anyagokból vagy termékekből állítottak elő emberi fogyasztás céljára, e) amelynek emberi fogyasztásra való alkalmatlanságát elfedik, f) amelynek rendeltetésszerű használatát elfedik, g) amelyet lényeges külső tulajdonságának jogellenes megváltoztatásával állítottak elő, h) amelyet az előállításra kizárólagosan jogosult hozzájárulása nélkül állítottak elő, vagy i) amelyet lényeges tulajdonságára vonatkozó félrevezető megjelöléssel hoztak forgalomba gazdasági előny vagy haszonszerzés céljából. (3) A hamisított termék előállítása, illetve forgalmazása tekintetében amennyiben az ügyfél az ellenkezőjét nem bizonyítja vélelmezni kell a gazdasági előnyre vagy haszonszerzésre irányuló célzatot. (4) Tilos olyan a) élelmiszer előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet a rá vonatkozó előírásokban, engedélyekben vagy a gyártmánylapban meghatározott minőségi előírásoknak nem megfelelően állítottak elő, b) élelmiszer előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet részben vagy egészben lejárt minőségmegőrzési, illetve fogyaszthatósági idejű anyagokból állítottak elő, c) termék előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet az adott tevékenység vonatkozásában nem engedélyezett, illetve nem nyilvántartott módon állítottak elő, illetve hoztak forgalomba. 15. (1) Az élelmiszer fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időtartamának megállapítása az előállító felelőssége. (2) Lejárt fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési idejű élelmiszer nem hozható forgalomba élelmiszerként.
6 AZ ÉLELMISZERLÁNC SZEREPLŐINEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI A nyomon követhetőség rendszere 16. (1) Az élelmiszer-előállítás folyamatának nyomon követhetősége és a szükséges esetekben az élelmiszer forgalomból történő visszahívhatósága érdekében az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének a vonatozó hazai jogszabályokban és uniós jogi aktusaiban meghatározott nyomon követhetőségi eljárást kell létrehoznia, és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie az élelmiszerek,,a takarmányok, az élelmiszertermelésre szánt állatok, valamint az élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok tekintetében. (2) Az élelmiszerlánc valamennyi szereplője köteles az (1) bekezdés szerinti dokumentációs rendszer adatait felhívásra haladéktalanul az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendelkezésére bocsátani a járványügyet, az élelmiszer-biztonságot és azzal összefüggésben az állatvédelmet közvetlenül vagy közvetve befolyásoló veszélyelemzés és a nyomon követés biztosítása érdekében. 22. (1) Az élelmiszer-vállalkozás működése során a) a külső és a belső környezetnek, az elhelyezésnek, az elrendezésnek, a méreteknek, a berendezéseknek, az eszközöknek, a technológiáknak, a termelési és tárolási kapacitásnak, a felhasznált élelmiszer, illetve élelmiszer-összetevők biztonságosságának, minőségének, az alkalmazott csomagolóanyagok és fertőtlenítőszerek megfelelőségének, illetve biztonságos alkalmazásának, a rovarok és rágcsálók elleni védekezésnek, az alkalmazott személyek egészségének, szakképesítésének, illetve szaktudásának alkalmasnak kell lennie az élelmiszer-biztonsági és élelmiszer-minőségi előírások betartásának folyamatos garantálására; b) olyan önellenőrzési, minőségbiztosítási, nyomonkövetési, termék-visszahívási rendszereket vagy ilyen rendszerek olyan elemeit kell működtetni, amelyekkel biztosítható az élelmiszer biztonságossága, megfelelő minősége, azonosíthatósága és nyomon követhetősége; c) az üzemelés teljes időtartama alatt jelen kell lennie egy az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott élelmiszer-biztonsági szaktudással rendelkező azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek.
7 A vizek, vízi ingatlanok tulajdonformái az agrárjogban A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 6., 7. (1) és (3) bek.; 6. (4) Az ingatlan tulajdonosának a tulajdonában vannak: a) az ingatlan határain belül keletkező és ott befogadóba torkolló vízfolyások; b) az ingatlan határain belül levő természetes állóvizek (a tó, a holtág), amelyek más ingatlanon elhelyezkedő vizekkel közvetlen kapcsolatban nincsenek; c) az ingatlanra lehulló és az ingatlanon maradó csapadékvíz; d) jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az ingatlan határain belül levő és saját célt szolgáló vízilétesítmények. (5) Az állami tulajdonban lévő természetvédelmi szempontból védett, fokozottan védett, illetve védelemre tervezett területeken lévő vizek forgalomképtelenek. (6) A nemzeti vagyonról szóló törvényben, valamint a (4) és (5) bekezdésben meg nem jelölt vizek és vízilétesítmények állami tulajdonban vannak, de forgalomképesek. Elidegenítés esetén az érintett helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás több önkormányzat esetében az érintettség arányában elővásárlási joggal rendelkezik. Az elővásárlási jog szempontjából érintett az a helyi önkormányzat, amelynek a közigazgatási területén vagy határán van a víz, illetve vízilétesítmény. (7) A természetes úton létrejött a meder részét már nem képező feliszapolódáson (parti növedék) csak a parti ingatlan tulajdonosa szerezhet tulajdont. 7. (1) Az állami tulajdonban lévő, valamint a 6/A. szerint állami üzemeltetésbe és fenntartásba kerülő vizek és vízilétesítmények üzemeltetésének és fenntartásának költségeit a 9. és 10. -ban foglaltakra is figyelemmel a közérdek mértékéig a központi költségvetés útján kell biztosítani. (3) A helyi önkormányzat tulajdonában lévő vizekről és vízilétesítményekről a 9 10. -okban és a 13. -ban foglaltakra is figyelemmel a központi és az önkormányzati költségvetésben meghatározott pénzeszközök felhasználásával, illetve a külön törvényben szabályozott vízitársulat útján lehet gondoskodni. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 4. (1) bek. d)-e) pont; 5. (3) bek. d) pont, 16. (1) bek. o) pont;
8 4. (1) Az állam kizárólagos tulajdonába tartozik a) a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények, b) az Országház, c) a föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön, d) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre és a folyóvízben, természetes tavakban újonnan keletkezett sziget, valamint az 1. mellékletben meghatározott folyóvizek, holtágak, mellékágak, természetes tavak és ezek medre, e) az 1. mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízi létesítmények, valamint az állami tulajdonban álló vízi közművek, (3) A helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartoznak a) a helyi közutak és műtárgyaik, b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok, c) a helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, valamint d) a helyi önkormányzat tulajdonában álló külön törvény rendelkezése alapján részére átadott vizek, közcélú vízi létesítmények, ide nem értve a vízi közműveket. Tudni, hogy az 1. melléklet A részének I.-II.III. részében mik szerepelnek (I. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő folyók, patakok, holtágak, mellékágak és azok árapasztó medrei, továbbá mindazon holtágak és mellékágak, amelyeket az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvény nem említett tartalmaz II. Az állam kizárólagos tulajdonában lévő vízi létesítmények; III. természetes tavak) Balaton (a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerrel együtt), a Velencei tó, a fertő tó és a Hévizi tó
9 Az erdőbirtokossági társulat Az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény: 2. (1) bek.; 3. (1)-(3) bek.; 5. (1) bek.; 25-27. ; 30. 2. (1) Az erdőbirtokossági társulat az erdő művelési ágban nyilvántartott egy vagy több földrészlet tulajdonosai (a továbbiakban: tulajdonos) által az erdőgazdálkodási tevékenységgel összefüggő, valamint az ahhoz kapcsolódó feladatok ellátására létrehozott, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet. A társulat jogi személy. (2) A társulat és a tagok e törvényben nem szabályozott vagyoni viszonyaira a a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni. 3. (1) A társulat a tagnak a társulati vagyonból való részesedéséről társulati érdekeltséget tanúsító igazolást állít ki. Az igazolásban fel kell tüntetni a tag tulajdonának a társulat használatában lévő összes erdőterülethez való arányát. (2) A társulati érdekeltség a társulat vagyonából való részesedésen kívül kifejezi a társulati tagot megillető szavazati jogot, valamint a társulat használatában vagy tulajdonában lévő erdőn fennálló használat mértékét (használati illetőség). (3) Társulati érdekeltséget ha e törvény másként nem rendelkezik csak a tulajdonjoggal együtt lehet átruházni, valamint örökölni. 5. (1) Társulatot legkevesebb két erdőtulajdonos alapíthat. Tíz főnél kevesebb alapító tag a társulatot szerződéssel hozza létre. Egyebekben a társulat alapítását az alapító tagok részvételével tartott alakuló közgyűlés határozza el. 25. (1) A társulat tagja csak az ingatlan-nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott földrészlet tulajdonosa lehet.
10 26. (1) A társulati érdekeltség átruházásával vagy átszállásával a társulati tagság is átszáll a szerző félre. (3) A tagsági viszony eltérő megállapodás hiányában a névjegyzékbe való felvételről szóló határozattal a tulajdonjog átruházására irányuló jogügylet létrejöttének időpontjára visszamenőleges hatállyal jön létre. A hegyközség, a hegyközségi tagok jogai és kötelezettségei (4) A tagsági viszony keletkezésére, fennállására és megszűnésére vonatkozó adatokat a társulati névjegyzék A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény: 3. (1)-(2); 5. (1)-(3); 17. -21. ; 3. (1) A hegyközség egy borvidék egy vagy több településének szőlészeti és borászati termelői által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozott köztestület. (2) Szőlészeti és borászati termelőtevékenység borvidéken csak hegyközség tagjaként folytatható, borvidéken kívül pedig csak akkor, ha a szőlészeti és borászati termelő eleget tett a külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének. 5. (1) A (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a hegyközség működési területéhez tartozó borvidéki települések közigazgatási területén fekvő, a hegybíró által vezetett gazdasági akták nyilvántartásában szereplő szőlőültetvények nagyságának összesen legalább háromszáz hektárnak kell lennie, és ezeknek az ingatlanoknak legkevesebb tíz termelő használatában kell állnia. Hegyközség csak ugyanazon borvidék települései részvételével alakítható. (2) Ha a borvidék területe háromszáz hektárnál kisebb, a borvidéken egy hegyközség működhet. (3) Új hegyközség ideértve a hegyközségek kiválását és szétválását is nem jöhet létre, ha annak az (1) bekezdés szerint számított területe nem éri el az ötszáz hektárt. 14. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése 17. (1) A szőlészeti és borászati termelő hegyközségi tagsági viszonya, illetve a borvidéken kívül a szőlészeti és borászati termelőtevékenységet végző nyilvántartásba-vételi kötelezettsége azon a napon keletkezik, amelyen a tevékenységét megkezdi.
11 (2) A szőlészeti és borászati felvásárló nyilvántartásba vételi kötelezettsége azon a napon keletkezik, amelyen a tevékenységét megkezdi. (3) A szőlészeti és borászati felvásárló és a nem borvidéki településen működő szőlészeti és borászati termelő a hegybírónak köteles bejelenteni a nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét, telephelyét), adóazonosító jelét vagy adószámát, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által adott regisztrációs számát, és a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendelete szerinti egyéb, személyes adatnak nem minősülő adatokat. (4) Új telepítésű szőlő esetén a szőlészeti termelő hegyközségi tagsági viszonya amennyiben még nem tagja a hegyközségnek a telepítési engedély jogerőre emelkedésével jön létre. (5) A hegyközségi tag, valamint a szőlészeti és borászati felvásárló, illetve a nem borvidéki településen működő szőlészeti és borászati termelő a hegybírónak köteles bejelenteni, hogy tevékenységével felhagyott, vagy a szőlészeti termelő a szőlőültetvény használatát másnak engedte át. A hegybíró a bejelentés alapján a tagsági jogviszony megszüntetéséről, ezzel összefüggésben a névjegyzékből való törlésről, illetve az adatszolgáltatási kötelezettség megszűnéséről határozatot hoz, amennyiben a szőlészeti és borászati termelőnek, illetve a szőlészeti és borászati felvásárlónak nincs járuléktartozása, illetve adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tett. (6) A szőlészeti termelő 30 napon belül köteles a hegybírónak bejelenteni, ha a szőlőültetvény művelésével felhagyott, az ültetvény tulajdonosának, illetve amennyiben a szőlészeti termelő a tulajdonos volt az új használó nevének és címének feltüntetésével. 18. (1) A hegyközségi tagsági viszonyt keletkeztető vagy megszüntető tényt az érdekeltnek a nevének (cégnevének), lakóhelyének (székhelyének, telephelyének), adóazonosító jelének vagy adószámának, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által adott regisztrációs számának megjelölésével a névjegyzékbe való felvétel, illetve a törlés végett a hegybírónak be kell jelentenie. A hegybíró bejelentés hiányában is eljár, ha a tagsági viszony keletkezéséről vagy megszűnéséről egyéb módon tudomást szerez. (2) A hegyközségi tag köteles az (1) bekezdésben meghatározott adatai változását 15 napon belül bejelenteni a hegybírónak. 15. A hegyközségi tag jogai és kötelezettségei 19. (1) A tag joga a (2) bekezdésben foglalt kivétellel, hogy
12 a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen vagy részközgyűlésen; b) tisztséget viseljen a hegyközségben; c) a hegyközség belső szabályzatában foglaltak szerint igénybe vegye a hegyközség által nyújtott szolgáltatásokat. (2) A 15. (3) bekezdése szerinti önkéntes tag joga, hogy a) tanácskozási joggal részt vegyen a közgyűlésen vagy részközgyűlésen; b) a hegyközség belső szabályzatában foglaltak szerint igénybe vegye a hegyközség által nyújtott szolgáltatásokat. (3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tagsági viszonyból eredő jogait természetes személy csak személyesen, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a képviseletére jogosult útján gyakorolhatja. (4) Aki több hegyközségnek is tagja, tisztséget csak egy hegyközségben viselhet. 20. Származási bizonyítványt minden hegyközségi tag térítésmentesen kap, ha eleget tett a hegyközségi járulék megfizetésére vonatkozó, illetve az adatszolgáltatási kötelezettségének. A több hegyközségben is tagsággal rendelkező tagnak valamennyi hegyközségben eleget kell tennie a hegyközségi járulékfizetési kötelezettségének. 20/A. * (1) A borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld eladása esetén elővásárlási jog illeti meg a borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos földet használó hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban - a föld fekvése szerint illetékes hegyközségben vagy azzal szomszédos hegyközségben - folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. A hegyközségi tagot az elővásárlási jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott elővásárlásra jogosultak sorrendjében a) az államot, illetve - közös tulajdonban álló föld tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében - a földműves tulajdonostársat követően, minden más elővásárlásra jogosultat megelőzően illeti meg, ha az elővásárlással érintett föld nem szőlő művelési ágban nyilvántartott és a szerzés célja szőlőültetvény létesítése; b) az a) pont alá nem tartozó esetben a földet használó földművest követően, minden más elővásárlásra jogosultat megelőzően illeti meg.
13 (2) A borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld haszonbérbe adása esetén előhaszonbérleti jog illeti meg a borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott szomszédos földet használó hegyközségi tagot, ha ezen jogának érvényesítését megelőző 24 hónapban - a föld fekvése szerint illetékes hegyközségben vagy azzal szomszédos hegyközségben - folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkezett. A hegyközségi tagot az előhaszonbérleti jog a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényben meghatározott előhaszonbérletre jogosultak sorrendjében a volt haszonbérlőt, illetve a földműves tulajdonostársat követően, a helyben lakó szomszéd földművest megelőzően illeti meg. (3) Az (1) és a (2) bekezdés vonatkozásában a) szomszédos földnek minősül a közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelődésével szomszédos borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld; b) szomszédos földhasználónak minősül az, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott föld szomszédos az adásvételi, illetve a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel. (4) A földet az (1) bekezdés a) pontja szerinti elővásárlási jog gyakorlásával megszerző személynek az adásvételi szerződésben vagy az elfogadó nyilatkozatban a jogutódra is kiterjedő hatállyal kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy az elővásárlási joggal érintett föld teljes területén a föld birtokbavételét követő három éven belül szőlőültetvényt telepít. 20/B. * A hegybíró kérelemre, illetve megkeresésre a) igazolást állít ki arról, hogy aa) az elővásárlási, illetve az előhaszonbérleti jog gyakorlásával érintett föld a borszőlő termőhelyi, illetve ültetvény kataszterében nyilvántartott terület, valamint ab) az elővásárlási, illetve az előhaszonbérleti jogát gyakorolni kívánó személy az igazolás kiállítását megelőzően mely hegyközségben és mióta rendelkezik folyamatos hegyközségi tagsággal, továbbá b) tájékoztatást ad az eladásra vagy haszonbérbe adásra kerülő borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott földdel szomszédos borszőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott földet használó és a megkereséskor legalább 24 hónapos folyamatos hegyközségi tagsággal rendelkező személy nevéről és (lak)címéről.
14 Növény - és állategészségügyi korlátozások. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés elve, hatálya és feltételei. 21. A tag kötelezettsége, hogy a) hegyközségi járulékot fizessen; b) a hegyközség alapszabályában és más szabályzataiban foglaltakat megtartsa; c) a hegyközségi rendtartást betartsa. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 42. 42. (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a) védekezést; b) állami védekezést; c) közérdekű védekezést; d) járványügyi intézkedést; e) az emberi egészséget veszélyeztető élelmiszerlánc-esemény elhárítása érdekében hozott intézkedést elrendelő határozata fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. (2) A védekezésre kötelező, valamint a közérdekű védekezést elrendelő határozat hirdetmény útján közölhető akkor is, ha a termelő, illetve a földhasználó ismeretlen. (3) Az állami védekezést, járványügyi intézkedést elrendelő határozat hirdetmény útján is közölhető nagyszámú ügyfél érintettsége esetén, továbbá, ha az intézkedés célját a kézbesítésből adódó késedelem veszélyeztetné. (4) Az országos főállatorvos rendkívüli élelmiszerlánc-eseményre vonatkozó a) adatszolgáltatásra így a személyes adatok körében név, cím, elérhetőség megadására kötelező, b) termék vagy termékcsoport felhasználását, forgalmazását felfüggesztő, illetve megtiltó, c) állatjárványügyi intézkedést tartalmazó, d) növény-egészségügyi zárlati intézkedést tartalmazó, valamint e) az 52. (3) bekezdése szerinti határozatát a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, honlapján, valamint a nemzeti hírügynökségen keresztül kell közzétenni. Az így közzétett határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtandó. A határozat közlése időpontjának az első közzététel időpontja minősül. Új Ptk. 5:168. 5:168. [A bejegyzési elv]
15 Az okirati elv, az okiratok kellékei (belföldi, külföldi okirat). (1) Törvényben meghatározott egyes jogok keletkezése, módosulása és megszűnése az ingatlannyilvántartási tulajdoni lapra történő bejegyzéssel megy végbe. Az ingatlan-nyilvántartásba azokat a jogokat lehet bejegyezni, amelyek bejegyezését jogszabály lehetővé teszi. (2) A jogátruházásról kiállított okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, a jogalapításról kiállított okiraton alapuló bejegyzés pedig a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, telki szolgalmi jogot és jelzálogjogot. (3) Törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények feljegyzésének, illetve jogszabály erejénél fogva keletkező jogok bejegyzésének elmaradása a hozzájuk fűződő joghatást nem érinti. (4) Törvényben meghatározott egyes jogok bejegyzésének és jogilag jelentős tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben nem érvényesítheti. (5) Törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza vagy feltételessé teszi. Új Ptk. 5:167. ; 5:167. [Az okirati elv] Az ingatlan-nyilvántartásba jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, feljegyzésére és adatok átvezetésére jogszabályban meghatározott okirat, továbbá bírósági vagy hatósági határozat alapján kerülhet sor. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv. 26., 29., 30. (3) bekezdés 29. Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének ha törvény másként nem rendelkezik olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja.
16 26. (1) Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresés alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba átvezetni. A kérelmet az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságnál kell benyújtani. Az ingatlan-nyilvántartási kérelem kormányablaknál nem terjeszthető elő. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az Ákr. 45. (5) bekezdése alkalmazásának nincs helye. (1a) Államhatár változása esetén az ingatlan-nyilvántartási átvezetést kérelem nélkül a változást elrendelő törvény, valamint záradékolt vázrajz alapján kell lefolytatni. Az eljárás részletes szabályait a Kormány az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében állapítja meg. (2) A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet, az ügyvédi irodát, a kamarai jogtanácsost és a felek képviseletében eljáró közjegyzőt. (3) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), személyi azonosítóját (statisztikai azonosítóját), az érintett ingatlannak, valamint annak a jognak vagy ténynek a megjelölését, amelynek bejegyzését, illetve feljegyzését kérik. Ha a kérelmező helyett képviselő jár el, a kérelemnek tartalmaznia kell a képviselő nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét vagy telephelyét) is. (4) A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy ide nem értve az ingatlanügyi hatósági engedélyt hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani. (4a) Abban az esetben, ha a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló szerződéshez nem szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása, azonban a szerződést az elővásárlásra jogosultakkal hirdetményi úton, a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője közreműködésével
17 kell közölni, a bejegyzésre irányuló kérelmet a kifüggesztett szerződésnek az ingatlan tulajdonosa által történő kézhezvételétől számított harminc napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani. (5) A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot kell fizetni. (6) A Ptk. 5:167. -ában foglalt okirati elvnek történő megfelelés érdekében a kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló - okiratot, - közjegyzői okirat esetén a közjegyzői okirat hiteles kiadmányának vagy hiteles másolatának két eredeti és egy másolati példányát, amelyeknek tartalmazniuk kell a jogszabályban meghatározott esetekben az okiratra vezetett záradékot, továbbá -a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az Ákr. 65. (2) bekezdése szerinti eljárás alkalmazásának, valamint bejegyzés alapjául szolgáló okirat ügyfél nyilatkozatával történő pótlásának az e törvényben foglalt kivételektől eltekintve nincs helye. (7) A bejegyzést ha jogszabály rendelkezéséből vagy a felek megállapodásából más nem következik annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyzett jogát érinti. (8) Az eljáró hatóság ideértve a bíróságot, közjegyzőt, bírósági végrehajtót is bejegyezhető jogra, feljegyezhető tényre, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változásokra vonatkozó, végrehajtható határozata alapján megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az átvezetés iránt. A vagyonszerzést létrehozó, megállapító hatósági határozatot két eredeti példányban kell az ingatlanügyi hatóság részére megküldeni. (9) A kérelem a szerződő feleknek a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal megegyező alakisággal rendelkező közös nyilatkozatával, az ingatlanügyi hatóság határozatának véglegessé válásáig visszavonható vagy módosítható. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához vagy módosításához az ő hozzájárulása is szükséges.
18 (10) Ha a szerződő felek valamelyike Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel (székhellyel vagy telephellyel) nem rendelkezik, és nincs az ingatlan-nyilvántartási eljárás vitelére belföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkező képviselője, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell magyarországi kézbesítési meghatalmazott nevét és lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), a kézbesítési meghatalmazott meghatalmazását, valamint a meghatalmazás elfogadását tartalmazó okiratot. 26/A. Ha a kérelem elutasítását követően ugyanazon jog bejegyzése iránt az újból benyújtott kérelemhez módosított tartalmú okiratot nyújt be a kérelmező, úgy a kérelmet az ingatlan-nyilvántartási eljárásban újból benyújtott kérelemnek kell tekintetni.. 30. (3) Nincs szükség okiratra és kérelemre, ha olyan jogot vagy tényt kell törölni, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható.
Saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés 19
20
21
A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés 22
23 A nyilvánosság elve és korlátai. A kérelemhez kötöttség elve. Új Ptk. 5: 166., 5:166. [Az ingatlan-nyilvántartás nyilvánossága] (1) Az ingatlan-nyilvántartás nyilvános. (2) Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap, illetve térkép tartalmát - a különös védelem alá tartozó személyes adatok kivételével - bárki megismerheti, arról feljegyzést készíthet, továbbá hiteles másolat vagy tanúsítvány kiadását kérheti. (3) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, feljegyzés és a széljegyzett ingatlan-nyilvántartási igény alapjául szolgáló okiratok tartalma - a hozzájárulás és az igazolt igény keretei között - akkor ismerhető
24 meg, ha a kérelmező igazolja, hogy a megismeréshez az okirat tartalma által érintett jogosultak és kötelezettek hozzájárultak, vagy hogy az okirat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. (4) Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető akkor is, ha a tulajdoni lapon lévő bejegyzés nem hivatkozik arra, hogy a természetbeni rész meghatározását az okirat tartalmazza. 1997. évi CXLI. tv. 6. 26. (1)-(2). bek. 27. (1)-(2) és (6)-(8) bek., 50. Kérelemhez kötöttség 6. (1) 1 A jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére, illetve feljegyzésére irányuló ingatlannyilvántartási eljárás ha e törvény másként nem rendelkezik az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetve kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl, vagy amit törvény alapján lefolytatott megfeleltetési eljárás során a bíróság jogerős döntésében megjelöl. (2) A bejegyzés, feljegyzés, illetőleg az erről szóló határozat a bejegyzés, feljegyzés iránti kérelemben foglaltak szerint javítható, illetőleg egészíthető ki. 26. (1) Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresés alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba átvezetni. (2) A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró közjegyzőt [1991. évi XLI. törvény 175. (1) bek.]. 27. (1) Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének) és lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) a megváltozását az ingatlanügyi hatóság az érdekelt bejelentése vagy megkeresés alapján vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban. (2) Hivatalból vezeti át a (6) bekezdésben és a 28. (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel az ingatlanügyi hatóság
25 a) az ingatlan határvonalában, területében, a földrészlet művelési ágában ide nem értve a művelés alól kivett területet és a föld minőségében bekövetkezett, helyszíni ellenőrzés alapján megállapított, b) a hatósági nyilvántartásból, különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból vagy a cégnyilvántartásból történő adatátvétellel a jogosult adatában bekövetkezett azon változásokat, amelyeket eljárása során észlel. (6) Az ingatlan adataiban hatósági határozattal, a település közigazgatási, illetve belterületi határának módosításával kapcsolatban bekövetkezett változások átvezetése iránt az erről szóló döntést hozó szerv keresi meg az ingatlanügyi hatóságot. (8) A jogosult a tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kérheti lakcíme ehhez kapcsolódó megváltozásának ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetését is. A kérelem alapján az ingatlanügyi hatóság a tulajdonjog bejegyzésről szóló határozat jogosult részére történő közlésétől számított 30 nap elteltét követő 30 napon belül, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból történő adatátvétel alapján, amennyiben a bejelentett lakcímváltozás regisztrációja megtörtént, gondoskodik a változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről. 50. (1) Hivatalból be kell jegyezni a tulajdonjog átruházására irányuló okiratban kikötött haszonélvezeti jogot, használat jogát, tartási vagy életjáradéki jogot, elő- vagy visszavásárlási jogot, telki szolgalmi jogot, vételárhátralék biztosítására alapított jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat, vagy elidegenítési tilalmat akkor is, ha az akire a tulajdonjogot átruházták csak a tulajdonjog bejegyzését kéri. A bejegyzést a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg kell teljesíteni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásáig a jogosult ezeknek a jogoknak, illetve tényeknek a bejegyzéséről lemondott, vagy azok megszűntek. (2) Hivatalból törölni kell az ingatlan-nyilvántartásból a) a kisajátítási, illetőleg a telekalakítási eljárás megindítására vonatkozó bejegyzést az eljárás során hozott határozat alapján történt tulajdonváltozás, b) a jelzálogjog ranghelye előzetes biztosításának tényét az ezen alapuló jelzálogjog, c) a jelzálogjog ranghelye fenntartásának tényét az ezen alapuló jelzálogjog, továbbá d) az elő- és visszavásárlási jogot, a vételi jogot, az eladási jogot,, valamint a tulajdonjog fenntartásával történő eladás tényére vonatkozó feljegyzést az ezeken alapuló tulajdonszerzés bejegyzésével egyidejűleg. Törölni kell a tulajdonjog fenntartásával történő eladás tényére vonatkozó feljegyzést akkor
26 is, ha a tény feljegyzése alapjául szolgáló okiratban a felek a tény feljegyzését meghatározott időtartamra kérték, és ez letelt. Mezőgazdasági vállalkozási szerződés
27 A KAP célrendszere, uniós jogi alapjai, a KAP hatálya. Az EU Működéséről szóló Szerződés III. címe Mezőgazdaság és Halászat 38-44. cikk 38. cikk (1) Az Unió közös mezőgazdasági és halászati politikát határoz meg és hajt végre. A belsőpiac kiterjed a mezőgazdaságra és a halászatra, valamint a mezőgazdasági termékek kereskedelmére. Mezőgazdasági termékek a termőföld, az állattenyésztés és a halászat termékei, valamint az ezekhez a termékekhez közvetlenül kapcsolódó első feldolgozási szint termékei. A közös agrárpolitikára vagy a mezőgazdaságra vonatkozó utalásokat, valamint a mezőgazdasági, illetve az
28 agrár- kifejezéseket úgy kell értelmezni, mint amelyek a halászatot is magukban foglalják, figyelembe véve ezen ágazat sajátos jellemzőit. (2) Ha a 39 44. cikk másként nem rendelkezik, a belsőpiac létrehozására, illetve működésére megállapított szabályokat a mezőgazdasági termékekre is alkalmazni kell. (3) A 39 44. cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozó termékeket az I. melléklet sorolja fel. (4) A mezőgazdasági termékek belsőpiaca működésének és fejlődésének együtt kell járnia egy közös agrárpolitika létrehozásával. 40. cikk (1) A 39. cikkben megfogalmazott célkitűzések elérése érdekében létre kell hozni a mezőgazdasági piacok közös szervezését. Ez a piacszervezés, az érintett terméktől függően, az alábbi formák valamelyikét ölti: a) közös versenyszabályok; b) a különbözőnemzeti piaci rendtartások kötelező összehangolása; c) egy európai piaci rendtartás. (2) Az (1) bekezdés értelmében létrehozott közös piacszervezés a 39. cikkben megfogalmazott célkitűzések eléréséhez szükséges minden intézkedést magában foglalhat, így különösen árszabályozást, különbözőtermékek előállításához és piaci értékesítéséhez nyújtott támogatást, raktározási és készletgazdálkodási szabályokat, valamint közös mechanizmust a behozatal és a kivitel stabilizálására. A közös piacszervezés a 39. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósítására korlátozódik, és a termelők vagy a fogyasztók közötti minden megkülönböztetést kizár az Unión belül. Egy esetleges közös árpolitikának közös ismérveken és egységes számítási módszereken kell alapulnia. (3) Az (1) bekezdésben említett közös piacszervezés célkitűzéseinek elérése érdekében egy vagy több mezőgazdasági orientációs és garanciaalap hozható létre. 41. cikk A 39. cikkben megfogalmazott célkitűzések elérése érdekében a közös agrárpolitika keretében rendelkezni lehet különösen: a) a szakképzés, a kutatás és a mezőgazdasági ismeretek terjesztésének területén az erőfeszítések eredményes összehangolásáról, amely magában foglalhatja projektek vagy intézmények közös finanszírozását; b) közös intézkedésekről bizonyos termékek fogyasztásának előmozdítására.
29 42. cikk A versenyszabályokról szóló fejezet rendelkezései a mezőgazdasági termékek termelésére és kereskedelmére csak olyan mértékben vonatkoznak, ahogyan azt a 39. cikkben megfogalmazott célkitűzések figyelembevételével az Európai Parlament és a Tanács a 43. cikk (2) bekezdésének rendelkezései keretében és az ott megállapított eljárással összhangban meghatározza. A Tanács a Bizottság javaslata alapján támogatás nyújtását engedélyezheti: a) szerkezeti vagy természeti feltételek miatt hátrányos helyzetben lévő üzemek védelméhez; b) gazdaságfejlesztési programok keretében. 43. cikk (1) A Bizottság javaslatokat terjeszt elő a közös agrárpolitika kidolgozására és végrehajtására, beleértve a nemzeti rendtartásoknak a 40. cikk (1) bekezdésében említett közös piacszervezés egyik formájával történő felváltását, továbbá az e címben meghatározott intézkedések végrehajtására. Ezekben a javaslatokban figyelembe kell venni az e címben említett mezőgazdasági kérdések egymással való kölcsönös összefüggését. (2) A 40. cikk (1) bekezdésében előírt közös piacszervezést, továbbá a közös agrárpolitika és a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósításához szükséges egyéb rendelkezéseket a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően rendes jogalkotási eljárás keretében az Európai Parlament és a Tanács állapítja meg. (3) A Tanács, a Bizottság javaslata alapján, intézkedéseket fogad el az árak, a lefölözések, a támogatások és a mennyiségi korlátozások rögzítésére, továbbá a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan. (4) A (2) bekezdésnek megfelelően a nemzeti piaci rendtartásokat a 40. cikk (1) bekezdése szerinti közös piacszervezés válthatja fel, ha a) a közös piacszervezés azoknak az ilyen intézkedést ellenző tagállamoknak, amelyek a kérdéses termeléssel kapcsolatban saját nemzeti piaci rendtartással rendelkeznek, az érintett termelők foglalkoztatására és életszínvonalára vonatkozóan egyenértékű biztosítékot nyújt; ennek során a lehetséges alkalmazkodás és a szükséges szakosodás ütemét is figyelembe kell venni, és b) ez a közös piacszervezés a nemzeti piacon fennálló feltételekhez hasonló feltételeket biztosít az Unión belüli kereskedelem számára.
30 (5) Ha egyes nyersanyagokra vonatkozóan a közös piacszervezést azt megelőzően hozzák létre, hogy a megfelelő feldolgozott termékekre már létezne közös piacszervezés, a harmadik országokba irányuló kivitelre szánt feldolgozott termékekhez felhasznált nyersanyagok az Unión kívülről is behozhatók. 44. cikk Ha egy tagállamban valamely termék olyan nemzeti piaci rendtartás vagy azzal azonos hatású nemzeti szabályozás hatálya alá tartozik, amely egy másik tagállam hasonló termékének versenyhelyzetét hátrányosan befolyásolja, a tagállamok kiegyenlítő díjat számolnak fel az abból a tagállamból érkező behozatalra, amelyben ilyen rendtartás vagy szabályozás létezik, kivéve ha ez utóbbi állam a kivitelre kiegyenlítő díjat alkalmaz. A Bizottság ezeknek a díjaknak az összegét az egyensúly helyreállításához szükséges mértékben állapítja meg, és egyéb intézkedéseket is engedélyezhet, amelyeknek feltételeit és részleteit maga határozza meg. + I. Melléklet (mezőgazdasági termékek felsorolása) Non Annex termékek: feldolgozott termékek - pl. joghurt, csokoládé, - erdőgazdálkodás - kiegészítő tevékenység során keletkezett nem mg-i termékek pl. biodízel 1958. július 3-12. Stresai konferencia elhatározás 1960. bizottsági javaslat mezőgazdasági termékek piacának egységére 1962. január 14. először hat termék (gabona, sertéshús, tojás, baromfi, gyümölcs és zöldség, bor) közös piacszervezési szabályait határozták meg 1970-es 80-as évek kínálat szabályozás - túltermelés 1990-es évek ártámogatás csökken gazdálkodóknak történő közvetlen kifizetések 1990-es évek közepe élelmiszerminőség 2000 hangsúly a vidékfejlesztésen 2003 A támogatás függetlenítése a termelés mennyiségétől 2004 és 2007 az EU bővítése 2008. évi Health Check (állapotfelmérés) A 2003-as KAP reform felülvizsgálati eredményeinek az összegyűjtése; Olyan kiigazítási javaslatok kidolgozása, melyek nem jelentenek alapvető
31 Az erdő fogalma, rendeltetés szerinti csoportosítása, az erdőgazdálkodó kötelességei. reformot; A 2009-2012 közötti időszakra kiigazította a 2003-as reformot;cél kialakítani a jövő prioritásait a mezőgazdaságot illetően. 2011 A mg-i ágazat gazdasági és ökológiai versenyképességének erősítése 2013 környezetvédelmi szempontok Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény: 6., 22. + példák a 24-26. -okból, 27. (1) bek., 17. (1),(5), (8) és (9) bekezdés, 57. 6. (1) Erdőnek minősül az Országos Erdőállomány Adattárban: a) erdőrészletként, vagy b) szabad rendelkezésű erdőként nyilvántartott terület. 22. (1) A fenntartható erdőgazdálkodás hosszú távú célját, lehetőségeit, illetve korlátozásait egymással megfelelően összehangolva az erdő rendeltetései határozzák meg. (2) Az erdő rendeltetéseként a a) 24. (2) bekezdés szerinti védelmi, b) 25. szerinti közjóléti, és c) 26. szerinti gazdasági rendeltetések határozhatók meg. 24. Védelmi rendeltetések az alábbiak: - természetvédelmi: a védett természeti területen lévő erdő; - talajvédelmi: a meredek hegyoldalon, a sekély termőtalajon, az erodált területeken levő, valamint a víz és a szél káros hatásának kitett talajok védelmét szolgáló erdő; -vízvédelmi: a talaj vízháztartását szabályozó, a források vízbőségét és tisztaságát, a víztározóknál és egyéb víznyerőhelyeknél a víz tisztaságát, valamint a vízbázisok védelmét biztosító erdő; - part- vagy töltésvédelmi: csatorna, folyó, tó és holtág partszakaszait védő, illetve az árvízvédelmi töltés hullámverés és jég elleni védelmét szolgáló erdő; - településvédelmi: a települési területet védő, valamint belterületi erdő;
32 -tájképvédelmi: a természeti táj szépségének megőrzését vagy a tájban történt káros beavatkozás takarását szolgáló erdő; -műtárgyvédelmi: az utak és műtárgyaik, a vonalas vízi létesítmények, a vasutak és tartozékaik védelmét, takarását, a közlekedés biztonságát szolgáló, a környezeti terhelést csökkentő erdő; - örökségvédelmi: a történelmi emlékhely területén levő, illetve a kulturális örökség védelmét szolgáló erdő; - bányászati: a bányák biztonsági övezetében lévő, bányaszakadásos, földomlásos, földcsuszamlásos, veszélyeztetett területen lévő erdő; - Natura 2000: a Natura 2000 területeken részeként kijelölt területeken lévő, közösségi jelentőségű vagy kiemelt közösségi jelentőségű, jelölő erdei élőhelynek minősülő, és a 7. (1) bekezdés a) b) pontjában foglalt természetességi állapotú erdő; - különleges védelmi rendeltetések: 1) árvízvédelmi: a folyók nagyvízi medrében elhelyezkedő, az árhullámok biztonságos levezetését biztosító erdő; 2) honvédelmi: a Magyar Honvédség szervezeteinek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) meghatározott feladatai ellátására a Hvt. 42. (1) bekezdésében foglaltak szerint rendelkezésre bocsátott erdő; 3) határrendészeti: a határrendészeti és nemzetbiztonsági feladatok ellátására kijelölt erdő. 25. Közjóléti rendeltetések az alábbiak: -parkerdő: a sport, turisztika és üdülés céljára kijelölt erdő; - vadaspark: az erdőben a külön jogszabály rendelkezései szerint kialakított és elkerített terület 26. Gazdasági rendeltetések az alábbiak: a) faanyagtermelő: a faanyagtermelést szolgáló erdő; b) szaporítóanyag-termelő: a szaporítóanyag-termelést szolgáló erdő; c) vadaskert: az intenzív vadgazdálkodásra kijelölt bekerített erdő; d) földalatti gomba termelő: földalatti gomba termelését szolgáló erdő, e) mezővédő: a szomszédos mezőgazdasági terület védelmét szolgáló erdő;