VÁLASZTÁSI FÜZETEK 160. TÁJÉKOZTATÓ

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 160. TÁJÉKOZTATÓ a szavazatszámláló bizottságok és a jegyzőkönyvvezetők részére az Európai Parlament tagjainak 2009. évi választásán ÖNKORMÁNYZATI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI IRODA

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 160. TÁJÉKOZTATÓ a szavazatszámláló bizottságok és a jegyzőkönyvvezetők részére az Európai Parlament tagjainak 2009. évi választásán Budapest, 2009.

A Választási füzetek című sorozat szerkesztője: RYTKÓ EMÍLIA az Országos Választási Iroda vezetője Szerzők: Dr. Berta Zsolt Dr. Bősze Andrea Drozdják Judit Dr. Luczai Zsuzsanna Dr. Medve Krisztina Dr. Szegedi Krisztián Dr. Tóth Attila Szakmailag véleményezték: Dr. Barta László Dr. Jackli Tamás Dr. Kovalcsik Andrea Lászlóné dr. Kovács Ilona Megyesné dr. Hermann Judit Dr. Péteri Attila Rentzné dr. Bezdán Edit Rytkó Emília Dr. Sifter Rózsa Dr. Szekeres Antal Vasas Lászlóné dr. Dr. Zsédenyi Imre Zubor András Nyomdai előkészítés: Ladikné Szabó Marianna ISSN: 1216-5530 Állami Nyomda Nyrt.

TARTALOMJEGYZÉK Előszó... 5 1. Az Európai Parlament tagjainak választása... 7 1.1. A választójogosultság... 7 1.2. Az európai parlamenti választások során alkalmazandó jogszabályok... 7 2. Szavazatszámláló bizottság, jegyzőkönyvvezető... 9 2.1. A szavazatszámláló bizottság létrejötte, jogállása, működése... 9 2.2. A jegyzőkönyvvezető jogállása és feladatai... 10 3. A szavazatszámláló bizottság részletes feladatai... 15 3.1. Feladatok a szavazás napja előtt... 15 3.2. Feladatok a szavazás napján... 17 3.2.1. Feladatok a szavazás megkezdése előtt... 17 3.2.2. Az elsőként szavazó választópolgár szerepe... 17 3.2.3. A szavazás lebonyolítása... 19 3.2.3.1. A szavazatszámláló bizottság teendői rendkívüli esemény bekövetkezésekor... 19 3.2.3.2. A névjegyzékben szereplő választópolgár... 21 3.2.3.3. A személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványok... 22 3.2.3.3.1. Magyar állampolgárok... 22 3.2.3.3.2. Uniós állampolgárok... 22 3.2.3.4. Települési szintű lakcímmel rendelkezők szavazása... 23 3.2.3.5. Szavazás igazolással... 23 3.2.3.6. Ki nem szavazhat?... 26 3.2.3.7. A szavazás menete... 28 3.2.3.8. Rontott szavazólap cseréje... 28 3.2.3.9. Mozgóurnával történő szavazás... 29 3.2.3.10. A szavazás lezárása... 31 3.2.3.11. A szavazás lezárását követő, az urna felbontását megelőző feladatok... 31 3.2.3.12. Az urna felbontását követő feladatok... 32 3.2.3.13. A szavazatok első megszámlálása... 32 3.2.3.14. Az adatlap továbbítása... 33 3.2.3.15. A jegyzőkönyvi eredmény megállapítása... 33 3.2.3.16. A szavazatszámlálást követő feladatok... 34 4. Jogorvoslatokkal kapcsolatos tudnivalók... 37 4.1 Jogorvoslati fórumrendszer az EP képviselők választásán... 37 4.2. Speciális jogorvoslatok... 38 4.2.1. Az eredmény elleni jogorvoslat... 38 5. Mellékletek... 39 3

4

ELŐSZÓ A Magyar Köztársaság Elnöke 2009. június 7-re tűzte ki az Európai Parlament tagjainak választását. A választás lebonyolításában részt vevő szavazatszámláló bizottságok tevékenységüket a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény alapján végzik. A választási eljárásban a szavazatszámláló bizottságok munkája kiemelkedő fontosságú. Működésük jogszerűsége, döntéseik törvényessége alapvetően hozzájárul a választópolgárok politikai akaratának szabad kinyilvánításához, és annak jogszerű megjelenítéséhez. Működésüket a helyi választási iroda egy tagja jegyzőkönyvvezetőként segíti. Közérdek, hogy a szavazatszámláló bizottságok munkáját a törvényesség és a gyorsaság egyidejűleg jellemezze. A bizottságoknak biztosítaniuk kell a törvényességet, a vitákat jogszerűen és határozattal kell lezárniuk, utalva az érintettek jogorvoslati lehetőségeire. A szavazatszámláló bizottságok tagjainak választott és megbízott tagoknak egyaránt közösen kell a feladatokat végrehajtaniuk és a felelősséget testületileg vállalniuk a köz érdekében végzett munkájukban. Kiadványunk a szavazatszámláló bizottságok és a jegyzőkönyvvezetők részére készült. Összeállítása során törekedtünk arra, hogy egyszerű, közérthető módon foglaljuk össze a tennivalókat. Reméljük, hogy eredményesen tudják használni ezt a választási füzetet, és hatékony segítséget nyújt feladataik elvégzéséhez. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik önzetlenül, szabadidejüket feláldozva vállalják a szavazatszámláló bizottsági tagságot és az ezzel járó nehéz és felelősségteljes munkát, illetőleg azoknak is, akik ellátják a jegyzőkönyvvezetői feladatokat. Budapest, 2009. április Rytkó Emília az Országos Választási Iroda vezetője 5

6

1. AZ EURÓPAI PARLAMENT TAGJAINAK VÁLASZTÁSA 1.1. A választójogosultság Az Európai Parlament tagjainak választásán az Alkotmány 70. -a szerint választójoggal rendelkezik: a. a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgár, továbbá b. az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú állampolgára (a továbbiakban: uniós állampolgár), amennyiben nyilatkozatot tesz arról, hogy a Magyar Köztársaságban kívánja választójogát gyakorolni. Nincs választójoga annak, aki jogerős bírói ítélet alapján cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyek gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. Az Európai Unió más tagállamának a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú polgára akkor sem választható, ha az állampolgársága szerinti állam jogszabálya, bírósági vagy más hatósági döntése alapján hazájában kizárták e jog gyakorlásából. A fentiek szerint választójoggal rendelkező polgárok szerepelnek a névjegyzéken. A szavazatszámláló bizottság a választójogosultság meglétét kizárólag a névjegyzék alapján állapítja meg. A választópolgár a lakóhelye szerinti szavazókör szavazóhelyiségében szavazhat. Amennyiben a választópolgár a szavazás napján lakóhelyétől távol, de belföldön tartózkodik, igazolással szavazhat. A választópolgár a Magyar Köztársaság külképviseletein is leadhatja szavazatát, amennyiben a szavazás napján külföldön tartózkodik és előzetesen kérte a külképviseleti névjegyzékbe való felvételét. 1.2. Az európai parlamenti választások során alkalmazandó jogszabályok 1949 évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról 1997. évi C. törvény a választási eljárásról 2003. évi CXIII. törvény az Európai Parlament tagjainak választásáról 6/2009. (II. 25.) ÖM rendelet a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az Európai Parlament tagjainak választásán történő végrehajtásáról 7/2009. (II. 25.) ÖM rendelet az Európai Parlament tagjai 2009. évi választása költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről 16/2009 (III. 26.) ÖM rendelet az Európai Parlament tagjainak 2009. június 7. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról 7

8

2. SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁG, JEGYZŐKÖNYVVEZETŐ 2.1. A szavazatszámláló bizottság létrejötte, jogállása, működése A szavazatszámláló bizottság feladata többek között a szavazás levezetése, törvényes lebonyolítása, a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben való döntés, a szavazatok megszámlálása és a szavazóköri eredmény megállapítása, a pártatlanság érvényesítése, illetve szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A szavazatszámláló bizottság legalább 5 tagból áll. A több szavazókörrel rendelkező településen abban a szavazókörben, ahol azok a választópolgárok szavazhatnak, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza, illetőleg akik igazolással rendelkeznek, a szavazatszámláló bizottság legalább 7 tagú. A bizottság 3 tagját és szükséges számban a póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete a 2006. évi országgyűlési képviselő-választás előtt választotta meg, eskütételük ez alkalommal már megtörtént. Az egy szavazókörrel rendelkező településen a szavazatszámláló bizottság feladatait a helyi választási bizottság látja el. A szavazatszámláló bizottságba, illetve az egy szavazókörrel rendelkező településen a helyi választási bizottságba a választáson listát állító jelölő szervezetek egy-egy tagot bízhatnak meg. A szavazatszámláló bizottságnak nem lehet tagja állami vezető, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a szavazatszámláló bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint jelölt. A fentieken túl nem lehet a választási bizottság választott tagja a listát állító jelölő szervezet tagja, valamint a listán induló jelölt hozzátartozója sem. Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek (lásd a 4. fejezetet), nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek. (Hozzátartozónak minősül az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa, az örökbefogadó és a nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, az élettárs, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére, valamint a testvér házastársa.) A szavazatszámláló bizottság tagjával szemben bejelentett összeférhetetlenségről maga a szavazatszámláló bizottság határoz. A szavazatszámláló bizottság választott tagjainak a megbízatása a következő általános országgyűlési választásokra létrehozott szavazatszámláló bizottság alakuló üléséig tart. A megbízott tagok megbízatása a választás végleges eredményének közzétételével szűnik meg. Ezen túl megszűnik a megbízatás, ha annak törvényes feltételei megszűntek, ha a bizottság az összeférhetetlenséget megállapította, ha a megbízatásról a tag lemond, illetőleg ha a megbízatást visszavonják. A szavazatszámláló bizottság megbízott tagjai a település polgármestere előtt esküt tesznek. 9

A szavazatszámláló bizottság tagjai részére ideértve a póttagokat is a helyi választási iroda vezetője részletes tájékoztatást ad a választással kapcsolatos teendőikről, jogaikról és kötelezettségeikről. A választott és megbízott tagok jogai és kötelességei egyenlők, azonban a megbízott tagok részére az állami költségvetésből nem jár tiszteletdíj. A szavazatszámláló bizottság működésének tartama alatt hatóságnak, tagjai pedig hivatalos személynek minősülnek. A szavazatszámláló bizottság testületként működik, döntéséhez tagjai többségének jelenléte és a jelen lévő tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. A bizottság választott és megbízott tagjait egy-egy szavazat illeti meg. Szavazni csak igennel vagy nemmel lehet. A szavazatszámláló bizottság döntését indokolással ellátott határozatba kell foglalni. A szavazatszámláló bizottságot az elnök képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén az elnöki feladatokat az elnökhelyettes látja el. A szavazatszámláló bizottság a szavazás napján a szavazóhelyiség megnyitásától a választási iratoknak a választási irodához történő beszállításáig és ellenőrzéséig folyamatosan működik, azaz a határozatképességhez szükséges számú tagnak folyamatosan együtt kell lenni. A szavazatszámláló bizottság illetékességi területe az adott szavazókör területe. A mozgóurnát a bizottság tagjai csak a szavazókör területére vihetik ki. A kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága az egész településre kiterjedő illetékességgel biztosítja az igazolással rendelkező választópolgárok szavazását, azaz igazolással szavazni csak ebben a szavazókörben lehet. Ez a szavazatszámláló bizottság teljesíti az igazolással szavazók mozgóurna igényét a település egész területére vonatkozóan. 2.2. A jegyzőkönyvvezető jogállása és feladatai A szavazatszámláló bizottság munkáját jegyzőkönyvvezető segíti. A jegyzőkönyvvezető a helyi választási iroda tagja, akit a helyi választási iroda vezetője határozatlan időre bíz meg. A jegyzőkönyvvezető a helyi választási iroda vezetője előtt esküt tesz. Jegyzőkönyvvezetőnek köztisztviselő vagy közalkalmazott bízható meg. A jegyzőkönyvvezető a vele szemben felmerült kizárási okot (Ve. 37. (2) bekezdés) haladéktalanul köteles közölni a helyi választási iroda vezetőjével, aki őt megbízatása alól felmenti. A jegyzőkönyvvezetőnek a választási feladatok ellátásával kapcsolatban a polgármester, a képviselő-testület, illetve a közgyűlés és annak tisztségviselője nem adhat utasítást. A jegyzőkönyvvezető köteles feladatait a helyi választási iroda vezetőjének utasításai szerint ellátni, és a szakmai felkészülését segítő oktatáson, illetőleg a szavazás igazgatási próbáján részt venni. A jegyzőkönyvvezető feladatai két csoportra oszthatók. Egyrészt segítséget nyújt a szavazatszámláló bizottság tevékenységéhez, másrészt önálló felelősséggel végez bizonyos feladatokat. A jegyzőkönyvvezető: 10

Közreműködik a szavazóhelyiség szabályszerű berendezésében (pl. szavazófülke megfelelő elhelyezése, urnák szabályszerű lezárása), biztosítja a szavazatszámláló bizottság munkájának feltételeit. Előkészíti és rögzíti a szavazatszámláló bizottság döntéseit, intézkedéseit (jegyzőkönyvben, illetve határozati formában). Gondoskodik a névjegyzék, a visszautasítottak jegyzéke és a mozgóurnát kérők jegyzéke vezetéséről. Az egy szavazókörös települések szavazókörében és a kijelölt szavazókörben a szavazatszámláló bizottság döntése szerint vezeti az igazolással szavazók jegyzékét. ( F jegyzék) Kezeli a településen igazolással szavazók segédlistáját, mely tartalmazza azokat a személyeket, akik a szavazókörbe szóló igazolással rendelkeznek. Vezeti a napközbeni jelentéshez szükséges számlálólapot és 7.00, 9.00, 11.00, 13.00, 15.00, 17.00 és 18.30 órakor adatot szolgáltat a helyi választási irodának. 11

A szavazás közben történt rendkívüli eseményekről a helyi választási iroda vezetőjét tájékoztatja, az erről szóló jegyzőkönyv másolatát részére továbbítja. Kitölti, aláírja és továbbítja az adatlapot (mintáját lásd a Mellékletben). A szavazatszámlálás eredményének megfelelően - a szavazatszámláló bizottság döntése szerint - kitölti a szavazóköri jegyzőkönyvet. A helyszínen biztosítja a szavazóköri jegyzőkönyv másolatát a delegált tagok részére. (szükség esetén kézi másolással) 12

Közreműködik a szavazóurnáknak és a választási iratoknak a helyi választási irodához történő beszállításában. Fontos, hogy a jegyzőkönyvvezető jó munkakapcsolatot alakítson ki a szavazatszámláló bizottság elnökével és tagjaival, és az eljárásuk pontos ismertetésével, tanácsaival úgy segítse munkájukat, hogy az ne váljék tolakodóvá, ne tekinthessék a döntésekbe történő beavatkozásnak! 13

14

3. A SZAVAZATSZÁMLÁLÓ BIZOTTSÁG RÉSZLETES FELADATAI 3.1. Feladatok a szavazás napja előtt A szavazatszámláló bizottságnak a helyi választási iroda vezetőjével egyeztetett időpontban ellenőriznie kell a szavazóhelyiséget. A szavazás zökkenőmentes lebonyolításához az alábbi technikai feltételek nélkülözhetetlenek: legyen elegendő asztal és szék a szavazatszámláló bizottság munkájához; legyen megfelelő a szavazóhelyiség és a szavazófülkék belső megvilágítása; legyen megfelelő a hivatalos toll rögzítése; a tájékoztatást nyújtó táblák elhelyezése legyen egyértelmű, tartalmuk biztosítsa a választópolgárok számára szükséges információkat; a szavazóhelyiség külsőségeiben is legyen méltó az eseményhez. A mozgáskorlátozottak, kerekesszékkel közlekedők szavazásának megkönnyítése érdekében a HVI-nek gondoskodnia kell asztalra helyezhető papír szavazófülkéről, hozzá külön odakészített székről. Tekintettel arra, hogy a szavazást megelőző nap 0.00 órától a szavazás befejezéséig kampányt folytatni tilos, ezért sem a szavazóhelyiségben, sem annak előterében nem lehet olyan tárgy, jelkép, jelvény, dekoráció, amely a választópolgárokat befolyásolná döntésükben. A szavazóhelyiség területén túl, közterületen található plakát eltávolítását a törvény nem írja elő, így az nem tartozik a szavazatszámláló bizottság feladatai közé. Ha az ellenőrzés során a szavazatszámláló bizottság az előkészítésben hibát, hiányosságot észlel, az elnök azonnal tájékoztassa a helyi választási iroda vezetőjét, aki haladéktalanul gondoskodik annak megszüntetéséről. A szavazást megelőző nap a szavazatszámláló bizottság elnöke (akadályoztatása esetén a helyettese) tételes ellenőrzést követően elismervény ellenében átveszi a helyi választási iroda vezetőjétől a szavazás lebonyolításához szükséges iratokat, felszerelési tárgyakat. 15

A szavazás lebonyolításához szükséges további iratok és felszerelési tárgyak: a napközbeni jelentések továbbításához szükséges jelszót tartalmazó boríték; a rendőrség telefonszáma; többszavazókörös településen annak a szavazóhelyiségnek a címe, ahol a csak település-címre bejelentett választópolgárok (pl. hajléktalanok), és az igazolással rendelkezők szavazhatnak; áramszünet esetére elemlámpa, gyertya; a helyi választási iroda és a területi választási bizottság címe, telefon- és fax-száma. 16

Az egyéb eszközöket (pl. papír, hivatalos íróeszköz) a szavazatszámláló bizottságnak olyan mennyiségben kell megkapnia, hogy a szavazás zavartalansága, az eredménymegállapítás törvényessége biztosítva legyen. A szavazatszámláló bizottság részére biztosított bélyegző csak a szavazólap és a bizottság által kitöltött dokumentumok, továbbá az adatlap hitelesítésére használható! Az átvett nyomtatványokat és egyéb eszközöket a szavazatszámláló bizottság elnöke a számbavétel után a szállítódobozba visszahelyezi, lezárja, ellátja aláírásával és a szavazókör sorszámával. Az ily módon ellenőrzött és lezárt szállítódobozok, valamint az urnák őrzéséről másnap reggelig, a szavazóhelyiségekbe történő kiszállításig a helyi választási iroda vezetője gondoskodik. 3.2. Feladatok a szavazás napján 3.2.1. Feladatok a szavazás megkezdése előtt A szavazás napján a szavazatszámláló bizottság elnöke a helyi választási iroda vezetője által meghatározott időpontban átveszi a polgármesteri hivatalban a szállítódobozba zárt választási iratokat és az egyéb eszközöket, majd a szavazóhelyiségbe viszi azokat. A jegyzőkönyvvezető a helyi választási iroda vezetőjének utasítása szerint közreműködik a választási iratok szavazókörbe szállításában. A szavazatszámláló bizottság legkésőbb 5.30 óráig elfoglalja helyét a szavazóhelyiségben. Amennyiben a szavazatszámláló bizottság tagjai 5.30 óráig nem jelentek meg a határozatképességhez szükséges létszámban, erről a jegyzőkönyvvezető a helyi választási iroda vezetőjét értesíti, aki gondoskodik a határozatképesség biztosításáról. A választási iratoknak és a nyomtatványoknak a szavazóhelyiségbe történt kiszállítását követően a szavazás megkezdéséig a szavazatszámláló bizottság tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül senki sem tartózkodhat a szavazóhelyiségben (kivéve a sajtó munkatársait és a hivatalosan akkreditált külföldi megfigyelőket). A bizottság a jegyzőkönyvvezetővel együtt a szavazáshoz előkészíti a szavazólapokat, nyomtatványokat, és ellenőrzi, hogy a szavazás egyéb feltételei (például szavazófülke, golyóstollak) a törvényi rendelkezésnek megfelelően rendelkezésre állnak-e. Amennyiben a bizottság szabálytalanságot, zavaró eseményt észlel, megszüntetése érdekében intézkedik. Ha az előző napi tételes ellenőrzéssel járó átvételi eljárás ellenére nyomtatványhiányt észlel, a jegyzőkönyvvezető útján haladéktalanul értesíti a helyi választási iroda vezetőjét, aki gondoskodik a pótlásról. 3.2.2. Az elsőként szavazó választópolgár szerepe A szavazatszámláló bizottság 6.00 órakor kinyitja a szavazóhelyiséget. A szavazás megkezdésének időpontját a jegyzőkönyvvezető felvezeti a szavazóköri jegyzőkönyv A oldalára. A bizottság az elsőként szavazó választópolgár aki nem lehet a szavazatszámláló bizottság tagja jelenlétében megvizsgálja, hogy az urnák üresek-e, majd az urnákat lezárja és lepecsételi. Az urnát úgy kell lezárni, hogy abból a pecsét feltörése nélkül ne lehessen szavazólapot kivenni. Az urnák lezárását követően ki kell tölteni, majd az urnákba kell dobni az ellenőrző lapokat. 17

A vizsgálat megtörténtét és az ellenőrző lapok urnákba helyezésének tényét a szavazóköri jegyzőkönyv A oldalán a szavazatszámláló bizottság elnöke, jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető aláírásukkal igazolják. FIGYELEM! A szavazóköri jegyzőkönyv D oldalát ekkor még tilos aláírni! A szavazás céljára a szavazóhelyiségben két vagy több urnát kell felállítani és hitelesíteni. A mozgóurna hitelesítését is ekkor kell elvégezni! FIGYELEM! Az ellenőrző lap hiánya a szavazás érvényességét kérdőjelezi meg! 18

3.2.3. A szavazás lebonyolítása A szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás ideje alatt a hivatalos választási iratok és a számukra biztosított toll kivételével nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas egyéb eszközt (például: mobiltelefon), aminek ellenőrzése a szavazatszámláló bizottság elnökének feladata. Ez a korlátozás a jegyzőkönyvvezetőre nem vonatkozik. Az Országos Választási Bizottság 10/2006. (III. 30.) OVB állásfoglalása szerint ez a szabály nem tiltja azt, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt adathordozó illetőleg adatrögzítő eszközöket tartsanak maguknál, de megtiltja ezek használatát. A szavazatszámláló bizottság azon tagja, aki a tilalom ellenére a szavazás időtartama alatt a szavazóhelyiségben adatrögzítő vagy adattovábbító eszközt ha súlyosabb jogsértés nem valósul meg megsérti a Ve. 3. a) pontjában meghatározott a választás tisztaságának megóvása, továbbá a d) pontban szabályozott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elveit. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A választók érkezési sorrendben szavaznak, és szavazatuk leadása után el kell hagyniuk a helyiséget. A szavazóhelyiség kinyitásától a szavazás szavazóköri eredményének megállapításáig a szavazóhelyiségben folyamatosan csak a szavazatszámláló bizottság tagjai, a jegyzőkönyvvezető, a sajtó képviselői, valamint a megfelelő akkreditációval rendelkező nemzetközi megfigyelők tartózkodhatnak. A sajtó képviselői sajtóigazolványuk felmutatása után, külön engedély nélkül jelen lehetnek a szavazóhelyiségben, a szavazatszámláló bizottság munkáját azonban nem zavarhatják. A választói névjegyzékbe nem tekinthetnek be, arról fényképet, filmfelvételt nem készíthetnek, csak a szavazók számáról kaphatnak felvilágosítást. A szavazás napján a szavazókörökben akkreditált nemzetközi megfigyelők megjelenésével is számolni lehet. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókat az Országos Választási Iroda vezetőjének intézkedése tartalmazza. A Ve. 6. (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a választási szervek működése és tevékenysége nyilvános, s a rendelkezésre álló adatok a személyes adatok kivételével nem titkosíthatók. Ebből következően: a szavazatszámláló bizottság de bármely más választási szerv sem adhat senkinek információt vagy tájékoztatást arról, hogy a választópolgárok közül ki szavazott, és ki nem. Nyilvános információ a választás hangulatáról, az esetleges rendkívüli eseményekről, illetőleg az azok elhárítása érdekében tett intézkedésekről szóló tájékoztatás, valamint annak közlése, hogy a szavazókörben számszerűen hányan adták le szavazatukat. 3.2.3.1. A szavazatszámláló bizottság teendői rendkívüli esemény bekövetkezésekor A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rend fenntartásáért. Ennek érdekében hozott intézkedése mindenkire kötelező. 19

Esetleges jogsértés esetén a törvényes rend helyreállítása nem minden esetben a szavazatszámláló bizottság feladata így különösen a szavazóhelyiség közvetlen közelében a kampánycsendet sértő tevékenység megakadályozása. Rendkívüli eseménynek kell tekinteni minden olyan történést, amely a szavazás rendjének megzavarására irányul, gátolja a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását, illetve amely nem tartozik a szavazás normális menetéhez. A teljesség igénye nélkül ilyenek lehetnek: rosszullét miatt mentőt kell hívni egy választópolgárhoz, esetleg a bizottság valamely tagjához, haláleset történik a szavazóhelyiségben, bombariadó, tűz üt ki, áramszünet következik be a szavazóhelyiségben, tettlegesen bántalmazzák a szavazatszámláló bizottság tagját, a választópolgárok összeverekednek a szavazóhelyiségben, kábítószer hatása alatt álló vagy ittas személy akadályozza a választópolgárokat a szavazásban, vagy inzultálja a szavazatszámláló bizottság tagjait, rendbontó személyek a szavazóhelyiség bútorzatát megrongálják, felborítják a szavazófülkét stb. A rendkívüli események súlyuk szerint két csoportba sorolhatók: az egyik körbe azok tartoznak, amelyek a szavazatszámláló bizottság elnökének döntése nyomán gyorsan megszüntethetők, elháríthatók, így a szavazás folytatását nem veszélyeztetik (pl. a rendbontó kivezettetése a szavazóhelyiségből). Vannak azonban olyan rendkívüli, elháríthatatlan események, amelyek miatt a szavazás lehetetlenné válik. Ilyenek többek között: ha a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma a határozatképességhez szükséges létszám alá csökken; ha haláleset történik; ha bombariadó van. Ilyen esetekben a szavazást fel kell függeszteni, az urnákat és az iratokat zárolni kell, és a felfüggesztés tényéről a helyi választási iroda vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. Bombariadó esetén a fentieken kívül további intézkedési kötelezettség a szavazóhelyiség kiüríttetése és a rendőrség értesítése. A rendkívüli események tényének rögzítésére nyomtatványminta áll rendelkezésre, mely a szavazóköri jegyzőkönyv melléklete. 20

A rendkívüli eseményről készült jegyzőkönyv másolatát vagy annak adattartalmát a jegyzőkönyvvezető köteles továbbítani a helyi választási iroda vezetőjének. Rendőri intézkedés kezdeményezésére csak az elnök jogosult! 3.2.3.2. A névjegyzékben szereplő választópolgár Szavazni kizárólag személyesen és csak a választópolgár lakcíme szerint kijelölt szavazóhelyiségben lehet. 21

FIGYELEM! Az SZSZB nem vehet fel választópolgárt a névjegyzékbe (az alábbi kivétellel)! Az egy szavazókörös települések szavazókörének szavazatszámláló bizottsága és a kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága pedig csak az oda szóló igazolással rendelkezőket veheti fel a névjegyzékbe. (lásd a 3.2.3.5. pontot) A szavazáson megjelent választópolgártól a szavazatszámláló bizottság elkéri a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványát. Az értesítő hiánya egyéb törvényes feltételek megléte esetén nem akadályozhatja a szavazati jog gyakorlását. Amennyiben a választópolgár személyazonosságát és lakcímét igazolja, valamint a névjegyzékben szerepel, szavazhat. Az értesítőt a választópolgár részére külön kérés nélkül is vissza kell adni. 3.2.3.3. A személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolványok 3.2.3.3.1. Magyar állampolgárok A magyar választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét a következő, magyar hatóság által kiállított, érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja: a) a lakcím igazolására is alkalmas, érvényes személyazonosító igazolvánnyal; b) lakcímigazolvánnyal és személyazonosító igazolvánnyal, vagy útlevéllel, vagy 2001. január 1-jét követően kiállított (kártya formátumú) vezetői engedéllyel. Lakcímigazolvány hiányában a lakcímet tanúsítja a lakcímigazolvány igénylésének átvételéről szóló elismervény is. 3.2.3.3.2. Uniós állampolgárok Az uniós választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét a következő érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja: lakcímigazolvánnyal és útlevéllel, személyazonosító igazolvánnyal, 2001. január 1-jét követően, magyar hatóság által kiállított (kártya formátumú) vezetői engedéllyel. Lakcímigazolvány hiányában a lakcímet tanúsítja a lakcímigazolvány igénylésének átvételéről szóló elismervény is. 22

3.2.3.4. Települési szintű lakcímmel rendelkezők szavazása Azok a személyek, akiknek lakcíme csak az adott település megnevezését tartalmazza (pl. hajléktalanok), kizárólag a kijelölt szavazókörben szavazhatnak, ahol ők a névjegyzékben szerepelnek. Ha ilyen személy tájékozatlanságból másik szavazókört keres fel, e szavazókör szavazatszámláló bizottsága őt felvilágosítja és a kijelölt szavazókörbe irányítja. 3.2.3.5. Szavazás igazolással Az a választópolgár, aki Magyarországon, de a lakcímétől eltérő helyen kíván szavazni, a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől igazolást kérhet. A helyi választási iroda vezetője az igazoláson feltünteti a választópolgár nevét, személyi azonosítóját, lakhelyének címét, a polgár által a szavazás helyéül megjelölt település (fővárosi kerületet) megnevezését és az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör címét. A Ve. 89. -a alapján mind a választópolgár lakóhelyétől eltérő településre, mind a választópolgár lakóhelye szerinti településre kiadható igazolás, mert ez utóbbi esetben is előállhat, hogy a választópolgár lakcímétől távol (pl. a kórházban, büntetésvégrehajtási intézetben) tartózkodik. Akik a szavazás napján saját településükön, de a lakcímüknek megfelelő szavazókör területén kívül tartózkodnak, így felvételre kerülhetnek a kijelölt szavazókör névjegyzékébe, és ha szükséges akár mozgóurnás szavazás keretében élhetnek választójogukkal. (5/2008. (II. 12.) OVB állásfoglalás) 23

Az igazolással rendelkező választópolgárok a szavazás napján a település (fővárosi kerület) kijelölt szavazókörébe mehetnek szavazni. E szavazókörben az igazolás átadását és a személyazonosság, valamint a lakcím megállapítására alkalmas érvényes igazolvány bemutatását követően szavazhatnak. 24

Az egy szavazókörös települések szavazatszámláló bizottságának és a kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságának ellenőriznie kell a következőket: az igazolás eredetiségét (fénymásolatot, faxon érkezett igazolást elfogadni nem szabad); az igazolás abba a szavazókörbe szól, ahol a választópolgár szavazni kíván; az igazolással szavazni kívánó választópolgár a szavazókörbe igazolást kérő, névjegyzéken még nem szereplő választópolgárok listáján (segédlista) szerepele, és ez alapján választójoggal rendelkezik-e. A választópolgártól a szavazatszámláló bizottság az igazolást bevonja. Amennyiben a választópolgár a segédlistán szerepel és van választójoga, a választópolgár szavazhat, ezért fel kell venni az F jegyzékre is és a névjegyzékre is. Amennyiben a segédlista szerint a polgár nem rendelkezik választójoggal, nem szavazhat, ezért fel kell venni a visszautasítottak jegyzékébe. Amennyiben a polgár érvényes igazolással rendelkezik, de nem szerepel a segédlistán, választójogát ellenőrizni kell a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala ügyeleti telefonszáma útján. Amennyiben az ellenőrzés eredménye szerint a választópolgár nincs kizárva a választójog gyakorlásából, szavazhat. Az esetről ki kell állítani a rendkívüli eseményekről szóló jegyzőkönyvet. Amennyiben a polgár a segédlistán szerepel ugyan, de érvényes igazolást nem tud bemutatni, nem szavazhat, ezért fel kell venni a visszautasítottak jegyzékébe, és a visszautasításról határozatot kell hozni. 25

3.2.3.6. Ki nem szavazhat? A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a polgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni, nem szerepel a névjegyzékben, illetőleg igazolásával nem az arra kijelölt szavazókörben kíván szavazni. 26

A kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága visszautasítja a polgárt akkor is, ha igazolást nem tud bemutatni, vagy igazolása másik településre szól. A visszautasításról az SZSZB döntést hoz, melyet határozati formában kell rögzíteni és a visszautasított polgárt fel kell venni a visszautasítottak jegyzékére. A visszautasítottak jegyzékére a jegyzőkönyvvezető felvezeti a visszautasított választópolgár nevét és lakcímét, valamint a visszautasítás okát. A jegyzéket mind a jegyzőkönyvvezető, mind a szavazatszámláló bizottság elnöke aláírja. Ha a választópolgár a szavazáshoz szükséges dokumentumok valamelyikét otthon felejtette, vagy személyazonosításra alkalmas okmányának érvényességi ideje lejárt, tájékoztatni kell arról, hogy amennyiben a hiányosságokat pótolni tudja, keresse fel újra a szavazóhelyiséget. 27

3.2.3.7. A szavazás menete A szavazatszámláló bizottság elnöke határozza meg, hogy a szavazás menetében a bizottság tagjai milyen részfeladatokat látnak el. A bizottság megbízott tagjainak is részt kell vállalniuk a munkában, szerepük nem szorítkozik megfigyelésre. A szavazatszámláló bizottság munkáját úgy kell megszervezni, hogy az esetleges távollétek étkezés, mozgóurna szállítás stb. ne akadályozzák a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását. A szavazatszámláló bizottság a 3.2.3.3. pontban foglalt igazolványok alapján megállapítja az állampolgár személyazonosságát, lakcímét és azt, hogy a névjegyzéken szerepel-e. Ha a névjegyzékben megtalálja a polgár nevét, a szavazólapokat a hivatalos bélyegzővel a polgár jelenlétében lebélyegzi, és a hozzá tartozó borítékkal átnyújtja a választópolgárnak. FIGYELEM! A bélyegző hiánya a szavazat érvénytelenségét eredményezi! A szavazólapokat előre lebélyegezni nem szabad! A választópolgár a névjegyzék aláírásával igazolja, hogy a szavazólapot átvette. Ha a választópolgár kifogásolja, hogy a névjegyzéket alá kell írnia, a szavazatszámláló bizottság elnöke felvilágosítja őt arról, hogy az aláírás célja a szavazólap átvételének elismerése. Abban az esetben, ha a választópolgár a névjegyzéket nem hajlandó aláírni, a szavazólapokat ettől függetlenül oda kell adni neki. Ilyen esetben az aláírás megtagadásának tényét a választói névjegyzékre rá kell vezetni, s azt a szavazatszámláló bizottság két tagja aláírja. Az írásképtelen választópolgár helyett a szavazatszámláló bizottság két tagja írja alá a névjegyzéket, e körülmény feltüntetésével. A szavazólapok és a boríték átnyújtása után a szavazatszámláló bizottság ha ezt az állampolgár igényli megmagyarázza a szavazás módját. A magyarázat nem tartalmazhat olyan agitációt, amely alkalmas a választópolgár döntésének befolyásolására. A választópolgár figyelmét fel kell hívni, hogy érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon lehet, az egyik lista feletti körbe tollal írt, egymást metsző két vonallal: (+) vagy (x). Szavazni csak a szavazóhelyiségben lehet, és a szavazólapot tollal kell kitölteni. Az a szavazat, melyet ceruzával adtak le, érvénytelen. A szavazóhelyiségben a szavazás zökkenőmentes lebonyolításához szükséges számú, de legalább két szavazófülkét kell biztosítani. A szavazófülke a szavazás titkosságának biztosítására szolgál, azonban senki nem kötelezhető annak használatára. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár ennek hiányában a szavazatszámláló bizottság két tagjának együttes segítségét igénybe veheti. Egyéb esetekben a szavazólapok kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. 3.2.3.8. Rontott szavazólap cseréje Kitöltés után a választópolgár a szavazólapokat borítékba teszi és az urnába helyezi. Ha az urnába helyezés előtt a választópolgár jelzi, hogy a szavazólapon hibát ejtett, annak kitöltését elrontotta, kérésére a bizottság a rontott szavazólap helyett újat ad. A cserére 28

egy esetben, és csak az urnába helyezés előtt van mód. Az elrontott szavazólap hátoldalára rontott megjegyzést kell felvezetni, majd be kell vonni. A rontott szavazólapok számát a választás szavazóköri eredményéről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell. 3.2.3.9. Mozgóurnával történő szavazás A mozgásában gátolt személyt írásbeli kérésére a szavazókör illetékességi területén a szavazatszámláló bizottság két tagja a mozgóurnával felkeresi. A mozgóurnát a bizottság legalább két tagja együtt viszi a szavazóhoz. A mozgóurna kivitelét úgy kell megszervezni, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma a szavazóhelyiségben nem csökkenhet a határozatképes létszám alá. A szavazóhelyiségben történő szavazást a mozgóurna kivitele nem akadályozhatja, a szavazásnak folyamatosan kell történnie. Az a mozgásában gátolt személy, aki igazolással kíván szavazni, csak az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörből igényelhet mozgóurnát. A szavazatszámláló bizottság mozgóurnás szavazást lebonyolító tagjai csak azok részére biztosíthatják a mozgóurnás szavazást, akiket a szavazatszámláló bizottság a mozgóurnát kérők nyilvántartásába felvett. A mozgóurnás szavazást lebonyolítók a szavazás helyszínén újabb szavazási igényeket nem fogadhatnak el. Különösen körültekintően kell eljárni pl. szociális intézmények esetében. A mozgóurnás szavazás során a szavazatszámláló bizottság eljáró tagjai legfeljebb kétszer annyi előzetesen lepecsételt szavazólapot vihetnek magukkal, mint amennyi választópolgár a mozgóurnás szavazást írásban kérte. Visszaérkezéskor a szavazólapokkal el kell számolni. A szavazatszámláló bizottság legalább 2 tagjának a szavazás időtartama alatt a szavazóköri munka folyamatos biztosítása mellett minden olyan személyhez ki kell mennie, aki mozgóurnát kért előzetesen a helyi választási iroda vezetőjétől vagy a szavazás napján a bizottságtól. A szavazatszámláló bizottság a mozgóurnát kérőkről nyilvántartást vezet, amit magukkal visznek a szavazókhoz. 29

A nyilvántartást a szavazólapok átvételének elismerése céljából a választópolgár saját kezűleg aláírja. (Az aláírás megtagadása vagy írásképtelenség esetén a névjegyzék aláírásánál ismertetett szabályokat kell alkalmazni.) A Ve. különleges garanciális rendelkezést tartalmaz arra az esetre, ha olyan személy kér mozgóurnát, aki igazolással rendelkezik, így nem szerepel a névjegyzékben. Az OVB 6/2008. (II. 25.) OVB állásfoglalása szerint ebben az esetben a kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságának (illetőleg az egy szavazókörös település helyi választási bizottságának) mozgóurnás szavazást lebonyolító tagjai felkeresik a választópolgárt, és 30

előzetes döntést hoznak arról, hogy a bemutatott igazolás és igazolványok alapján fennállnak-e a névjegyzékbe-vétel jogszabályi feltételei. Ha igen, sor kerül a mozgóurnás szavazásra, az igazolás bevonásával egyidejűleg. A szavazóhelyiségbe visszatérve az igazolás alapján a szavazatszámláló bizottság is ellenőrzi a névjegyzékbe-vétel jogszabályi feltételeinek fennállását, és dönt a névjegyzékbe-vételről. (Ha a szavazatszámláló bizottság úgy dönt, hogy az igazolás alapján a polgárt mégsem lehetett volna névjegyzékbe venni, leadott szavazatát jogosulatlan szavazó szavazatának kell tekinteni, és ennek megfelelően eljárni Lásd a 3.2.3.15.pontot) 3.2.3.10. A szavazás lezárása A szavazatszámláló bizottság elnöke 19.00 órakor a szavazóhelyiséget bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előterében tartózkodnak, még szavazhatnak, a később érkezők azonban nem. Ezután a szavazatszámláló bizottság a szavazást lezárja. A szavazás lezárása után szavazatot nem szabad elfogadni. 3.2.3.11. A szavazás lezárását követő, az urna felbontását megelőző feladatok FIGYELEM! Az SZSZB jelen lévő tagjai együttesen kötelesek a szavazatok megszámlálásában részt venni! FIGYELEM! A következő feladatokat a meghatározott sorrendben kell végezni. (Az adatlap és a szavazóköri jegyzőkönyv mintáját lásd az 1. és 2. sz. mellékletben!) Az SZSZB a jegyzőkönyv D oldalán feltünteti, hogy a szavazás mikor fejeződött be. Az SZSZB a fel nem használt szavazólapokat megszámolja, kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A fel nem használt szavazólapok számát beírja a szavazóköri iratok visszaadására szolgáló átvételi elismervény megfelelő rovatába. Az SZSZB elcsomagolja a fel nem használt szavazólapokat és borítékokat. Az SZSZB a rontott szavazólapokat megszámlálja, ezt a számot feltünteti a jegyzőkönyv B oldalán. A rontott szavazólapokat kötegbe foglalja, a köteget lezárja úgy, hogy abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A rontott szavazólapok számát szintén fel kell vezetni a szavazóköri iratok visszaadására szolgáló átvételi elismervény megfelelő rovatába. Az SZSZB elcsomagolja a rontott szavazólapokat. Az egy szavazókörös települések szavazókörében és a kijelölt szavazókörben a szavazás befejezését követően a jegyzőkönyvvezető a névjegyzéket az utolsó sorszám után következő sor áthúzásával lezárja, felvezeti a névjegyzékre a szavazás napján igazolás alapján felvettek, valamint a névjegyzéken a szavazás befejezésekor szereplő választópolgárok számát, valamint aláírásával és lebélyegzéssel hitelesíti. A jegyzőkönyvvezető a névjegyzék alapján kitölti az adatlap és a jegyzőkönyv A, B, C és E rovatait, valamint a visszautasított polgárok jegyzéke alapján a D rovatot. o Az A rovatba a szavazás megkezdésekor a névjegyzéken szereplő választópolgárok száma kerül. 31

o A B rovatba a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság által a névjegyzékbe felvett választópolgárok számát, azaz nullát kell beírni. Az egy szavazókörös településen és a kijelölt szavazókörben ebbe a rovatba az igazolás alapján névjegyzékbe vett választópolgárok számát kell beírni. o A C rovatba a névjegyzékben a szavazás befejezésekor szereplő választópolgárok számát kell beírni. (C=A+B) o A D rovatba kerül a visszautasított választópolgárok száma, mely a visszautasítottak jegyzékén szereplő személyek számával azonos. o Az E rovatba kerül a szavazóként megjelentek száma. Ez nem más, mint azon választópolgárok száma, akik saját kezű aláírásukkal ellátták a névjegyzéket, illetőleg (írásképtelen vagy aláírást megtagadó választópolgár esetén) helyettük a SZSZB két tagja aláírta azt. Az SZSZB ellenőrzi az urna sértetlenségét. 3.2.3.12. Az urna felbontását követő feladatok Az SZSZB felbontja és kiüríti az urnát, és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről. Ha az urnában nincs benne az ellenőrző lap, az SZSZB dönt arról, hogy az urnában lévő szavazólapokat érvényteleníti-e, vagy az ellenőrző lap hiánya ellenére azokat megszámlálja és figyelembe veszi az eredmény megállapításánál. Az SZSZB döntését határozatban rögzíti. 3.2.3.13. A szavazatok első megszámlálása Az SZSZB a borítékokból kiveszi, majd megszámolja az urnában lévő szavazólapokat, azok számát a jegyzőkönyvvezető beírja az adatlap és a jegyzőkönyv F rovatába. A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap és a jegyzőkönyv G rovatát. Előfordulhat az az eset, hogy az urnában több szavazólapot találnak, mint ahány polgár szavazott ( G rovatok értéke pozitív). Az ezzel kapcsolatos teendőket a 3.2.3.15. pontban részletezzük. Az SZSZB a szavazólapokból három csoportot képez: o Az 1. csoportba az érvényes szavazatot nem tartalmazó szavazólapok kerülnek. o A 2. csoportba az érvényes szavazatot tartalmazó szavazólapok kerülnek. o A 3. csoportba azok a szavazólapok kerülnek, amelyekről nem tudja az SZSZB az első vizsgálatkor eldönteni, hogy az 1. vagy a 2. csoportba tartozik. 32

1. 2. 3. ÉRVÉNYES SZAVAZATOT NEM TARTALMAZÓ SZAVAZÓLAPOK ÉRVÉNYES SZAVAZATOT TARTALMAZÓ SZAVAZÓLAPOK VITATOTT SZAVAZÓLAPOK oka: nincs lebélyegezve a választópolgár több listára szavazott a választópolgár egy listára sem szavazott a választópolgár nem a lista fölötti körben elhelyezett, egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott a választópolgár toll helyett ceruzát használt a szavazólap le van bélyegezve, és a választópolgár az egyik lista feletti körbe tollal elhelyezett egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott (A szavazat érvényességét nem befolyásolja, ha a választópolgár jelöltet, listát áthúzott vagy bármilyen megjegyzést írt a szavazólapra, ha egyébként szabályosan szavazott.) Mindazon szavazólapok, amelyek érvényességét valamely SZSZB tag kétségbe vonja Az SZSZB megszámlálja az egyes csoportokba tartozó szavazólapokat. A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap H, I és J rovatát. Az SZSZB az érvényes szavazatot tartalmazó szavazólapokból a listákra leadott szavazatoknak megfelelően csoportokat képez, és az egyes csoportba tartozó szavazatokat megszámlálja. A számlálás eredményének megfelelően a jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap c) pontját. 3.2.3.14. Az adatlap továbbítása Ha a szavazatok első megszámlálása megtörtént, és az adatlap teljes mértékben kitöltésre került, a jegyzőkönyvvezető az adatlapot aláírja, lebélyegzi és annak adatait - a helyi választási iroda vezetője utasítása szerint - telefonon, telefaxon vagy az adatlapok továbbításával haladéktalanul megküldi a helyi választási irodához. 3.2.3.15. A jegyzőkönyvi eredmény megállapítása Az SZSZB dönt a vitatott szavazólapokról és azokat minősítésük alapján hozzáadja az érvénytelen vagy az érvényes szavazólapokhoz. Az SZSZB ismételten megszámlálja az érvényes szavazatot nem tartalmazó szavazólapokat, majd az érvénytelenség okát minden szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt az SZSZB jelen lévő tagjai aláírják. A jegyzőkönyvvezető kitölti a jegyzőkönyv H rovatát. Az SZSZB kötegbe foglalja az érvényes szavazatot nem tartalmazó szavazólapokat, és a köteget lezárja úgy, hogy szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben lévő szavazólapok számát. Az SZSZB ismételten megszámlálja a listánként csoportosított szavazólapokon lévő érvényes szavazatokat. 33

A számlálás eredményét a jegyzőkönyvvezető az összes érvényes szavazat tekintetében a szavazóköri jegyzőkönyv I rovatában, illetve listánként a jegyzőkönyv C oldalán rögzíti. Az SZSZB az érvényes szavazólapokat listánként kötegbe foglalja, és a kötegeket lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegekre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben lévő szavazólapok számát. A szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni! Eltérés esetén az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. Az SZSZB saját elhatározásából is elrendelheti a szavazólapok további ismételt megszámlálását. A szavazatok megszámlálásainak számát (beleértve az adatlap kitöltését megelőző, és az azt követő számlálásokat is) a szavazóköri jegyzőkönyv B oldalán rögzíteni kell. Ha az urnában a szavazóként megjelentek számához képest több a szavazólap (azaz az adatlap és a jegyzőkönyv G rovata pozitív számot tartalmaz), a szavazatok számából minden listánál le kell vonni a többlettel egyező számú szavazatot az adatlap c) pontjában, valamint a jegyzőkönyv C oldalán. A levonásnál figyelembe kell venni, hogy egy lista szavazatainak száma sem csökkenthető nulla alá. Az adatlapon és a jegyzőkönyvben az összes érvényes szavazat számát ( I rovat) csökkenteni kell a ténylegesen levont szavazatok számával, míg az érvénytelen szavazatok számát ( H rovat) ugyanennyivel meg kell növelni. A jogosulatlan szavazás tényét megállapító SZSZB döntést, továbbá a számok pontos feltüntetésével a fentiek végrehajtását a rendkívüli események jegyzőkövében kell rögzíteni, és azt a szavazóköri jegyzőkönyvhöz kell mellékelni. 3.2.3.16. A szavazatszámlálást követő feladatok A jegyzőkönyvek D oldalát az SZSZB jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető aláírják, majd azt le kell bélyegezni. A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát a szavazatszámláló bizottság átadja az SZSZB megbízott tagjainak. A másolati példány átvételét a megbízott tag a jegyzőkönyv D oldalán aláírásával igazolja. A másolatokat minden esetben az SZSZB elnöke hitelesíti (aláírással és bélyegzővel látja el). Ha fénymásolási lehetőség nincs, a másolatot a jegyzőkönyvvezető kézírással készíti el. (E célból a jegyzőkönyvnyomtatványból tartalék példányokat kell biztosítani a szavazókörben). Az SZSZB a szavazás során felhasznált és fel nem használt (az előzőekben írtak szerint kötegelt és pecséttel lezárt) szavazólapokat a szállítódobozba helyezi, az egyéb választási iratokat, a jegyzőkönyvekkel együtt külön csomagolva a helyi választási irodához szállítja. A jegyzőkönyvhöz csatolva, annak részeként kell beszállítani a szavazatszámláló bizottság határozatait és a rendkívüli eseményekről szóló jegyzőkönyveket. A szavazatszámláló bizottság, mint testület felel az iratok hiánytalan beszállításáért, így együttesen kell ezt elvégezniük! Az átadott iratokról átvételi elismervényt kell kitölteni. 34

A beszállítást követően a helyi választási irodában elvégzik a jegyzőkönyvek formai, logikai ellenőrzését. Javításra csak az eredményt nem befolyásoló egyértelmű hiba esetén van lehetőség (Pl. a jegyzőkönyv fejrésze adatainak véletlen összecserélése). Az ellenőrzés befejezéséig a szavazatszámláló bizottság együtt marad. Javításra kizárólag a szavazatszámláló bizottság jogosult oly módon, hogy a hibás bejegyzést tollal áthúzza, és alá vagy fölé beírja a helyes adatot. Átírás, átfestés, radírozás nem alkalmazható. A javítás tényét minden javítás mellett az elnök aláírással és bélyegzővel igazolja a jegyzőkönyvön. A javított adatokat nemcsak a két eredeti példányon kell átvezetni, hanem a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjai részére átadott jegyzőkönyvmásolatokon is. Amennyiben ez megoldhatatlan, úgy részükre új (javított) jegyzőkönymásolatot kell haladéktalanul küldeni. 35

A szavazatszámláló bizottság által aláírt jegyzőkönyvet az esetleges javítások elvégzése és ismételt szignálása után már SENKI és semmilyen okból nem javíthatja. Minden további módosítása csak jogorvoslati eljárásban történhet. 36

4. JOGORVOSLATOKKAL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK 4.1 Jogorvoslati fórumrendszer az EP képviselők választásán Az európai parlamenti választáson jogorvoslati fórumként eljáró választási bizottságok a következők: Szavazatszámláló bizottság dönt a szavazás folyamán felmerülő vitás kérdésekben A területi választási bizottság dönt a választással kapcsolatos, kizárólag az illetékességi területét érintő kifogásról; dönt a szavazatszámláló bizottság határozatai elleni fellebbezésről: a szavazóhelyiség ellenőrzése, a szavazás törvényes lebonyolításáról való gondoskodás, illetőleg a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben hozott döntések esetében; elbírálja a sajtó választási kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogást körzeti műsorszolgáltatás esetében. Az Országos Választási Bizottság dönt a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, dönt a szavazatszámláló bizottságnak a szavazóköri eredmény megállapításával kapcsolatos döntése elleni fellebbezésről, dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről, elbírálja a sajtó választási kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogást országos terjesztésű időszaki lap, hírügynökség, illetőleg országos műsorszolgáltatás esetében; dönt továbbá minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a területi választási bizottság hatáskörébe. Az EP képviselők választása során jogorvoslati fórumként eljáró bíróságok: Megyei (Fővárosi) Bíróság elbírálja a területi választási bizottság másodfokú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet. Legfelsőbb Bíróság elbírálja az Országos Választási Bizottság első és másodfokú határozatai ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet. 37