ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR BÜNTETÉSVÉGREHAJTÁSI-NEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK ÖNÉRTÉKELÉS 2009 1
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM KOSSUTH LAJOS HADTUDOMÁNYI KAR Szociológia-Pszichológia és Pedagógia Tanszék BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI NEVELŐ ALAPKÉPZÉSI SZAK ÖNÉRTÉKELÉS 1. Adatok a szakról 1.1 Intézmény: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Kossuth Lajos Hadtudományi Kar 1.2 A szak megnevezése: büntetés-végrehajtási nevelő Szakirányok megnevezése: nincs szakirány 1.3 Képzési szint: alapképzés Egyenes ági MSc képzés megnevezése: büntetés-végrehajtási vezető 1.4 Képzési forma és idő: nappali 6 félév, levelező 6 félév 1.5 Szakfelelős adatai Név: Dr. Bolgár Judit Beosztás: tanár Tudományos fokozat: CSc hadtudomány Jogviszony típusa: teljes munkaidőben foglalkoztatott (T) 1.6 A szakfelelősi funkció betöltésének szempontjai: A szakfelelős teljes munkaidőben foglalkoztatott tanár, aki a szak által lefedett tudományszaknak a tudományos-szakmai közélet által elismert művelője, kutatója és oktatója. A szakfelelőst a Kari Professzori Tanács jelölése alapján a dékán kezdeményezésére az Egyetem Professzori Tanácsa állásfoglalásának figyelembe vételével, a szenátus egyetértésével a rektor bízza meg. A szakfelelős kijelölésénél a felsőoktatási törvény és a MAB által elvárt általános követelmények teljesítésén túl, alapvető szempont a büntetés-végrehajtási nevelő képzés profiljában oktatott tantárgyak tekintetében nagy oktatási és kutatási gyakorlat, valamint a büntetésvégrehajtás tanfolyam rendszerű oktatásában szerzett oktatási gyakorlat. A szakfelelős kompetenciáit a ZMNE SZMSZ mellékletét képező, A szak-, szakirány-felelősök feladat- és hatásköreinek szabályzata dokumentum tartalmazza. Az általános pedagógiai kompetenciák mellett a szakon folyó képzésben résztvevő és oda betanító tanszékekkel, illetve más érdekeltekkel, a megrendelő nemzetbiztonsági és rendvédelmi szervezetekkel történő együttműködés megszervezése, fenntartása a szak tantervi fejlesztése, minőségbiztosítása érdekében. A szak mintatantervének elemzése, a szükséges korrekciók előter- 2
jesztése, elvégzése. A hallgatók tanulmányi munkájának segítése, a tehetséggondozás és az egyéni tanácsadás végzése. A szak fejlesztésével kapcsolatos tevékenység koordinálása, vezetése, a megrendelői igények ismerete, érvényesítése, a képzés gyakorlatiasságának biztosítása. 1.7 Szakirány felelős nincs 1.8 Szakirány felelős nincs 1.9 A szak helye a kar szervezetében (szervezeti ábra) NEMZETVÉDELMI ÉS KATONAI KÉPZÉSI TERÜLET VÉDELMI KÉPZÉSI ÁG KATONAI KÉPZÉSI ÁG BIZTONSÁG ÉS VÉDELEM- POLITIKAI KATONAI VEZETŐI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI NEVELŐ KATONAI GAZDÁLKODÁSI NEMZETBIZTONSÁGI HATÁRRENDÉSZETI ÉS - VÉDELMI VEZETŐI VÉDELMI IGAZGATÁSI A ZMNE képzési területei és ágai: a büntetés-végrehajtási nevelő képzés helye az egyetem képzési portfoliójában 1.10 A szak szervezete, feladatok és hatáskörök feltüntetésével (szervezeti egységek, felelősök) A szakon folyó képzés minőségéért és tartalmáért, a megrendelőkkel való kapcsolattartásért, a hallgatók tanulmányi munkájának segítéséért a szakfelelős vezető oktató személyében felel. A szakfelelős a képzést illetően a dékánnak van alárendelve, a képzéssel kapcsolatos adminisztratív feladatainak ellátása, valamint a képzés megszervezése során közvetlen 3
szakmai vezetője az oktatási dékán-helyettes. A tudományos munka szervezése, valamint a tudományos munkával kapcsolatos adminisztratív tevékenysége során közvetlen vezetője a tudományos dékán-helyettes. A tudományos munka, valamint a képzés tartalmi meghatározásában független, a szakhoz kapcsolódó tudományos tevékenység és képzés közvetlen irányítója és vezetője. A szak képzésében részt vevő tanszékek vonatkozásában ellenőrzési joga van. 1.11 A szak oktatóinak adatai beosztás és életkor Beosztás Oktatók száma Oktatók száma születési év szerint 1948 és 1949-58 1959-68 1969-78 1979 és előtte utána Összes oktatóból T:teljes m.időben foglalkoztatott (fő) AT:akkre ditációs nyilatkozatot adott (fő) tanár 6 4 2 6 6 főiskolai tanár 6 4 2 6 6 főiskolai adjunktus 2 2 2 2 tanársegéd 1 1 1 1 kutató doktorandusz 3 1 2 egyéb 5 2 3 Összesen 23 6 11 4 15 15 Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): A szakon a főtárgy-felelősök beosztási és életkori adatai kedvező korösszetételt és megfelelő arányokat mutatnak az oktatói fokozatok között. A szak jellege és a szakterületen a tudományos fokozatosok száma, szintje miatt az tanárok az únevezett általános műveltségi, alapozó ismeretek oktatásáért felelősek, a szakismereti tárgyakhoz döntően az egyetemen teljes munkaidőben foglalkoztatott ek, valamint speciális szakismerettel rendelkező külsős oktatók kapcsolódnak. A doktorandusz hallgatók a kutatási területükkel szorosan kapcsolatban lévő tantárgyak oktatásában vesznek részt. 4
1. 12 A szak oktatóinak adatai beosztás és minősítettség Beosztás Személyek száma Legmagasabb fokozata/címe 1 (személyek száma) dr. univ PhD/DLA CSc. DSc. MTA tag tanár 6 2 3 1 főiskolai tanár 6 6 főiskolai adjunktus 2 1 tanársegéd 1 kutató doktorandusz 3 egyéb 5 1 1 Összesen 23 2 9 3 1 Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): 2. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés Kérjük, mutassák be, hogy a szakon folyó képzés megfelel a képzési és kimeneti követelményeknek. Számoljanak be specifikus képzési céljaikról is, ha vannak ilyenek. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem 2004-ben a megrendelői igényekre alapozva akkreditáltatta a büntetés-végrehajtási nevelő alapszakot, a szakra érvényes Képzési és kimeneti követelmények szerint. (OM engedély száma: 31442-19/2004.) Az egyetem új képzési struktúrájába illeszkedő büntetés-végrehajtási nevelő alapszak, valós megrendelői igényekre épül. Az alapszakon a zárt intézeti neveléssel foglalkozó intézmények számára megnyílt a lehetőség, hogy a speciális munkakörökben foglalkoztatott nevelői állomány felsőfokú alapképzését megoldják. Az alapképzési szakon a képzés általános célja: büntetés-végrehajtási nevelők képzése a speciális rendeltetésű zárt intézeti nevelést folytató intézmények, valamint más megrendelők számára. Tekintettel arra, hogy a büntetés-végrehajtási nevelő alapszak a magyar felsőoktatásban és a ZMNE-en új szakként került megalapításra illetve indításra, valamint a szakmai ismeretek speciális vonatkozásaira, ezért arról, hogy a képzés megfelel-e a képzési és kimeneti követelményeknek, nem adható teljes körű és tényszerű elemzésekre alapuló következtetés. Az első teljes oktatási ciklus tapasztalata alapján az megállapítható, hogy a büntetésvégrehajtási nevelő alapszakon az egyetem képes a zárt intézményű neveléssel, valamint inté- 1 Egy személy csak egyszer szerepeljen (a legmagasabb fokozata/címe oszlopában). 5
zeti neveléssel foglalkozó szakember állomány felkészítésére. Ehhez döntően biztosítottak a szellemi, intellektuális és a tárgyi, materiális feltételek. A büntetés-végrehajtási nevelő alapszak tanterve a KKK-ban meghatározott képzési céllal összhangban van. A tanulmányi területek és azok arányai, a tantárgyak egymásra épülése, az elméleti és gyakorlati képzés aránya, az ismeretellenőrzési rendszer a képesítési követelményekben előírtaknak megfelel. A mintatantervben a tantárgyak egymásra épülését az előtanulmányi követelmények biztosítják. Az általános és speciális kompetenciák megszerzését a szak tantárgyainak szakmai megalapozottsága, logikai kapcsolódása teszi lehetővé. A szakmai tantárgyak lefedik a büntetés-végrehajtási nevelő szakterület alapismereteit, illetve biztosítják az alapvető szakmai gyakorlati kompetenciák megszerzését, fejlesztését. Az oktatásszervezési kérdések és az oktatásmódszertan megfelel a felnőttképzés és a speciális tartalom együttes követelményeinek. A vonatkozó tudományági sajátosságokkal kiegészített szakakkreditációs minimumkövetelmények teljesülnek. (Terjedelem: max. 2-3 oldal!) 3. A MAB szakakkreditációs minimum-követelményeinek való megfelelés 3.1 A személyi követelményeknek való megfelelés bemutatása (a szakindítási követelmények szerint, lásd a MAB honlapján www.mab.hu a Szabályok menüpontban: Alap- és mesterszakok indításának akkreditációs követelményei ). A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei: Felelősök neve és a felelősségi típus ( szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős, zvf: záróvizsgatárgy felelős) Tudományos fokozat /cím Munkakör Munkaviszony típusa Hány alapszak felelőse Hány tantárgy felelőse a szakon / az intézményben Dr. Bolgár Judit (szf.) Dr. Bolgár Judit (zvf.) Dr. Pix Gábor (zvf.) Garami Lajos (zvf.) CSc CSc PhD tanár tanár szakpszichológus T 1 4/10 T 1 4/10 E 0 5/8 E 0 3/3 6
alapozó tárgya k Tantárgylista tantárgyak felelősei, oktatói: A TÖRZSANYAG TAN- TÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE (ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI TÖRZSTÁRGYAK) Filozófia és kultúrtörténet Oktató neve (A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét tüntessék fel) Dr. Vincze Lajos Tud. fok. /cím DSc Politikaelmélet Dr. Beréti László PhD Jogi ismeretek II Dr. Busch Béla Közgazdaságtan I. Pszichológia I. Vezetés és szervezés-elmélet 01 Informatika I. II. Biztonságpolitika Dr. Jászay Béla Szekeres György Dr. Czuprák Ottó Dr. Négyesi Imre Dr. Nagy László PhD CSc PhD PhD MTA doktora Pedagógia I. Dr. Szelei Ildikó PhD Bevezetés a szociológiába Kommunikációkultúra Szervezetszociológia V. Személyes hatékonyság fejlesztő tréning Csoport hatékonyság fejlesztő tréning Általános honvédelmi ismeretek Szociológiai környezet elemzése Társadalmi beilleszkedés kérdései Dr. Malomsoki József PhD Dr. Vincze Lajos DSc Dr. Malomsoki József PhD Szekeres György Szekeres György Dr. Juhász József PhD Dr. Malomsoki József PhD Garami Lajos A tantárgy oktatói Munkakör tanár adjunktus tanár tanár tanár adjunktus adjunktus tanár mb. óraadó Deviáns viselkedés szociológiája Dr. Kanyó Mária PhD Munkaviszony típusa A tantárgy előadója I / N Gyakorlati foglalkozást tart I / N Hány tantárgy felelőse a szakon T I N 3 T I N 1 T I N 5 T I N 1 T I I 3 T I I 1 T I I 4 T I N 1 T I I 1 T I N 2 T I N 2 T I N 3 T I I 4 T I I 4 T I I 1 T I N 3 E I N 3 T I N 3 7
szakmai törzstárgyak Büntető jog Dr. Busch Béla CSc Büntetőeljárás jog Személyiség lélektan I. Fejlődéslélektan I. Szociálpszichológia Pszichopatológiai ismeretek I. Deviáns viselkedés pszichológiája Szociálpedagógi a Dr. Busch Béla Dr. Bolgár Judit Szekeres György Dr. Bolgár Judit Dr. Bolgár Judit Matiasovics Mária Dr. Pix Gábor CSc CSc CSc CSc PhD Andragógia Dr. Harai Dénes PhD mb. óraadó tanár mb. óraadó Egészségpedagógia Életvezetési tanácsadás Dr. Szelei Ildikó Matiasovics Mária PhD tanár adjunktus tanár tanár mb. óraadó T I N 5 T I N 5 T I I 3 T I I 4 T I I 3 T I I 3 E I I 3 E I N 3 T I N 2 T I I 2 E I N 3 Drogismeretek Imre Csaba mb. óraadó E I I 1 Szociálpolitika Dr. Pix Gábor PhD mb. óraadó adjunktus Foglalkoztatáspolitika Konfliktuskezelő tréning Büntetésvégrehajtás szakmai etikája Dr. Kis Zoltán László PhD Szekeres György Dr. Lipták László Munkajog Dr. Busch Béla PhD mb. óraadó Büntetésvégrehajtási jog Egyéni fejlesztési módszerek Csoportos fejlesztési módszerek Dr. Busch Béla Garami Lajos Garami Lajos PhD mb. óraadó mb. óraadó E I N 3 T I I 2 T I I 4 E I N 1 T I N 5 T I N 5 E I I 3 E I I 3 8
3.2 A mesterszak beindítása után a teljes képzésre kiterjedő személyi (kreditszempontú) megfeleltetés tervezete. Tanár neve Beosztás Fokozat Intézményi kredit összesen BA kredit (szakhoz tartozó) MA kredit (szakhoz tartozó) Dr. Bolgár Judit e. tanár CSc 25 12 8 Dr. Busch Béla e. PhD 14 10 4 Dr. Csikány Tamás tanszékvezető e. 12 2 4 PhD Fliegauf Gergely f. adjunktus 4 0 4 Dr. Gazdag Ferenc e. tanár DSc 25 0 4 Dr. Harai Dénes e. tanár PhD 10 4 4 Dr. Kanyó Mária e. PhD 16 4 4 Dr. Kiss Z. László e. PhD 18 10 Dr. Lattmann Tamás e. adjunktus 12 2 Dr. Lipták László BVOP főosztályvezető 4 0 4 Dr. Malomsoki József e. tanár PhD 25 6 4 Dr. Négyesi Imre e. PhD 16 6 6 Dr. Pix Gábor e. PhD 18 6 8 Dr. Ruzsonyi Péter f. tanár PhD 4 0 4 Szekeres György e. adjunktus 15 6 4 dr. Tari Ferenc f. 4 0 4 Dr. Vincze Lajos e. tanár CSc 11 2 2 3.3. A karon a szak tudományágában működő tudományos műhelyek, illetve kutatási területek: A karon a szak tudományágának alapvető tudományos műhelye a Szociológia - Pszichológia és Pedagógia tanszék, azon belül is a pszichológia szakcsoport. A tanszék és a szakcsoport oktatói, valamint a szak képzésében is részt vállaló külső munkatársak, a Hadtudományi Doktori Iskola katonapszichológia, katonaszociológia, katonapedagógia tudományszakok művelésében is meghatározó szerepet játszanak. A meghirdetett témák koherens egységet alkotnak, és a PhD-képzésben született kutatási eredmények megjelennek a képzésben. A Tanszék, benne a szakcsoport kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerrel, és így ismertséggel rendelkezik. 3.4 A vezető oktatók (/főiskolai tanár, ) publikációs jegyzékéből oktatónként az elmúlt 5 év maximum öt legfontosabb publikációja: Dr. Bolgár Judit 1. Bolgár Judit: Az önkéntes haderőre történő áttérés szervezet és személyiség-lélektani aspektusa a honvédségi humánstratégia tükrében (tanulmány SVKI 2004.) 2. Dr. Bolgár Judit: A különböző kultúrák együttéléséből fakadó sztereotípiák. A kultúraközi konfliktus lélektani aspektusa. (ZMNE Politikatudományi tanszék Kutatási füzetek 4. Budapest, 2005.) 3. Bolgár Judit: A professzionalizmus lélektani ismérvei a katonai kultúrában. Társadalom és Honvédelem Budapest, 2006. X. évf. 2.szám 9
4. Szternák Nóra-Vincze Lajos: A válságreagáló műveletek végrehajtására történő felkészítés főbb irányai, összetevői. Tanulmány Gyűjtemény, HM Kommunikációs és Toborzó Főosztály, Budapest, 2006. 5. Bolgár Judit Hajdú István Szternák György: A Katonai műveletek háttere, megvívásuk jellemzői napjainkban. ZMNE jegyzet Budapest, 2008. Dr. Busch Béla 1. Dr. Busch Béla (Társszezők: Dr. Belovics Ervin, Dr. Békés Imre, Dr. Gellér Balázs, Dr. Margitán Éva, Dr. Molnár Gábor, Dr. Sinku Pál): Büntetőjog, Általános rész, Harmadik kiadás. Budapest, HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. 2006. 2. Legal Reform in Post-Communist Europe / a Kluwer Academic Publishers kiadásában angol nyelven jelent meg 1995. évben (233 256. oldal). Kutatásvezető: Stanislaw Frankowski és Paul B. Stephan 3. A közigazgatási modernizáció és a jogharmonizáció kapcsolatának néhány összefüggése. Társszerző: Dr. Molnár Miklós / Magyar Közigazgatás 1998. június, 17-26. oldal. 4. Sértett jogai és helyzete a közvádas büntető ügyekben. Társszerzők: Belovics Ervin és Molnár Gábor / Megjelent a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának Könyvei sorozatban kiadott Békés Imre Ünnepi Kötetben, 2000, 64 87. oldal. 5. Az orvosi tevékenység büntetőjogi szabályozása. / Orvosi felelősség IN Sótonyi Péter/ Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006, 154-290. oldal Dr. Gazdag Ferenc 1. Szövetségtől-szövetségig. Magyarország útja a Varsói Szerződéstől a NATO-ig. in.: Gazdag F.-Kiss J.L. (szerk): Magyar külpolitika a XX. században. Tanulmányok. Bp. Zrinyi. 2004. 195-221.p. 2. Az Európai Unió biztonság és védelempolitikai dokumentumai V. (szerk.) Bp. ChartaPress. 2007. 592 p. 3. A válságkezelés technikái. Rubicon. 2006. 2-3.sz. 4. Két év után. A 2004. évi EU bővítés néhány tapasztalata. MKI Hirlevél. 2006. 16.sz. 5. Le traité constitutionnel. L absence de débat en Hongrie. Les Cahiers Européens de la Sorbonne Nouvelle. Nr. 5. Avril 2007. 67-81.p. 6. Az iraki válság és Franciaország. Külügyi Szemle 2007. 3-4. 7. Magyarország érdekei és ezek érvényesítésének lehetőségei a nemzetközi szervezetekben. Grotius 2007. 1.sz. Dr. Csikány Tamás Könyvek: 1. Csikány Tamás: A harmincéves háború. Korona Kiadó. Budapest. 2005. 2. Szamódy Csikány Horváth: Komárom erődváros. Komárom. 2005 Cikkek: 1. Csikány Tamás Szabó József János Horváth Csaba Lengyel Ferenc Horváth Miklós Szani Ferenc Helgert Imre: A hazáért 1848 2004. A Magyar Honvédség múltja és jelene. Szerk.: Dr. Helgert Imre és Vass Jenő Sándor. Bp. 2006. pp. 21-66. 2. Csikány, Tamás: Uhorské jednotky v bitve pri Slavkove roku 1805. Vojenska historia. 2008. 1. p. 28-38. 3. Csikány Tamás: Hadászati vezetés a gödöllői hadjáratban. Aetas. 2007. 4. pp. 5-31. 10
Dr. Kanyó Mária 1. A tiszti pályára készülők demográfiai jellemzői és szociális háttere. Társadalom és Honvédelem 2001.4.sz. 2. Kiválás 2006 (A Magyar Honvédségből a felső korhatár elérése előtt kiváltak sorsának, élethelyzetének vizsgálata) Empirikus szociológiai kutatás (társszerző). Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapest, 2006. 3. Szervezet 2006 (Az 1996-2006. között a tanszék által végrehajtott empirikus szociológiai vizsgálatok adatfile-inak számítógépes másodelemzése, kiegészítve 500 fő survey-jellegű adatfelvételével) (társszerző) Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapest, 2007. 4. Teljesítményértékelés 2007 A Magyar Honvédség teljesítményértékelési rendszere fejlesztésének szervezetszociológiai és szervezetpszichológiai kérdései, figyelemmel a közszolgálat egészét érintő fejlesztési törekvésekre c. empirikus kutatás társszerzője. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapest, 2008. 5. Tankönyv a szociológia tanulmányozásához. Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Budapest, 2008. Dr. Kiss Zoltán László 1. "A tudás hatalom"? (Esszé a nyolcvanas évek magyar értelmiségéről) Budapest: Valóság, 1992/3., 1-22. 2. Értelmiségiek a hadseregben(?) (1993) Budapest: Új Honvédségi Szemle, 1993/2., 87-97. 3. Az értelmiség és az elitek szerepe a társadalomban (1994) Budapest: MH ZMKA Szociológia tanszék. Önálló kiadvány 4. Some Empirical Results of the Survey on Sociological Aspects Concerning the Relations within Contingents of Multinational Units: the Case of the Italian-Slovenian-Hungarian Brigade. (2001) Roma: Centro Militare Studi Strategici, CeMiss, 1-64. 5. A professzionalizmus és pályaidentifikáció dilemmái a szerződéses katonák körében a kutatási adatok tükrében. In: Társadalom és Honvédelem. (X. évf.2.szám) Bajtársiasság, Szolidaritás-különszám, 136-154.o. Dr. Malomsoki József 1. A sorkatonák életmódjának néhány kérdése. (Szolgálati és emberi viszonyok az MN-ben Zrínyi Kiadó, 1984) 2. A tiszti pályamodellről. Honvédségi Szemle, 1989/1.sz. 3. A beilleszkedés és a bánásmód néhány aktuális kérdése. Honvédségi Szemle, 1977/6.sz.. 4. A tiszti állomány társadalmi helyzetének néhány mutatója. Honvédségi Szemle, 1987/6.sz. 5. A felnőtt lakosság fegyveres erőkhöz való viszonyulása, a honvédelemhez kapcsolódó beállítódásaik.( Akadémiai Közlemények, 1993/4.külön szám.) Dr. Négyesi Imre 1. Az elektronikus tananyagok fejlesztésének információtechnológiai eszközrendszere és humánerőforrás szükséglete, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2007. folyóiratcikk 2. The place and Function of Distant in the Adult Education in the Light of Military Training, Military and Education Management Magazine, 2006. folyóiratcikk 3. Az elektronikus tananyagok szöveges-képes tartalomfejlesztésének technikai kivitelezése, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2006. folyóiratcikk 11
4. A távoktatás Európai Uniós elképzeléseinek kapcsolata a magyar információs társadalom stratégiájával, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2006. folyóiratcikk 5. Az Európai Unió oktatási informatikai stratégiájának megjelenése a katonai oktatásban, Nemzetvédelmi Egyetemi Közlemények, 2006. folyóiratcikk Dr. Pix Gábor 1. Dr. Bolgár Judit mk. alezredes Pix Gábor őrnagy: Az MH csapatai lélektani felkészítésének néhány időszerű kérdése. Új Honvédelmi Szemle, 1995. december 2. Szegő Krisztina Pix Gábor: Újfajta háborúk újfajta fegyvere. Társadalom és Honvédelem, 2000/1. 3. Pix Gábor: Lélektan és terrorizmus. Új Honvédségi Szemle, 2002/4. 4. Pix Gábor Bene Gyula: Lélektani műveletek Boszniában. Új Honvédségi Szemle, 2002/5. 5. Pix Gábor: A lélektani műveletek egyes aktuális hadműveleti vonatkozásai. Humán Szemle 2005/3. dr. Tari Ferenc 1. A rehabilitáció szervezeti és emberi jogi feltételei. (Bv. Szakkönyvtár 1995/1.) 2. Szakmai alapon (A büntetés-végrehajtás és a politika kapcsolata)(bsz. 1995/2) 3. Az időszerű Finkey (BSz. 1995/4.) 4. Az IM. Feladata különös tekintettel a bűnmegelőzésre (BSz. 2002.) 5. A Magyar IM. és az európai csatlakozás (BSz. 2004.) Dr. Vincze Lajos 1. Alkotás, pedagógia, filozófia. (A filozófia oktatás szerepe) (Felsőoktatási Szemle, 1988., 7-8. szám) 2. Kommunikáció-kultúra (tanulmánykötet, szerk.: Dr. Vincze Lajos) (Bp., ZMKA, 1995., 333 lap) 3. Kommunikációs kultúra a hadseregben. (tanulmányok, szerk.: Dr. Vincze Lajos) (Bp., ZMKA, 1996., 138 lap) 4. A Dél-Európai kultúrkör főbb jellemzői és érintkezési szokásai. (Egyetemi jegyzet ZMNE 1999.) 3.5. Kérjük, mutassák be a 2008/09-es tanévre a szak rendelkezésére álló infrastruktúrát. A szakon folytatott képzés infrastrukturális feltételei nem térnek el az egyetem és a kar általános színvonalától. Meg kell jegyezni azonban, hogy a szak nem rendelkezik önálló alaptanteremmel. A rendelkezésre álló oktatás-technikai eszközök elavultak, túlterheltek, felújításuk iránti kérelem ügyintézése folyamatban van. 4. A szak hallgatói 4.1. Jelentkezési és felvételi adatok (a legutóbbi 3 tanévben) Tanév Jelentkezők száma Felvételi keret (Tervezett Felvettek száma összesen 1. helyen felvétel) állami Költségtérítéses finansz. 2005/06 25 25 10-15 25 76 2006/07 29 13 15-20 16 84/92 2007/08 18 6 10 9 84 2008/09 14 8 10 11 84 Felvételi ponthatár (áll.finansz./ költs.tér) 12
Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): A szak iránti érdeklődés magasabb, mint a ténylegesen felvettek száma, amit egy már érvényben nem lévő keret megállapodás korlátozott. A nappali tagozat iránti érdeklődés figyelemreméltó, de a Kar legfeljebb 3 évenként kíván esetleg nagyobb létszámú képzést indítani oktatói kapacitás hiányában. Az évfolyamonkénti lemorzsolódás mértéke 20% alatt van; elsősorban magánéleti, szociális problémákra vezethető vissza. 4.2. Államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezők száma Tanév a felvettek közül a felvételkor (fő %) Az adott tanévben nyelvvizsgát szerzett hallgatók száma (fő összlétszám %) 2006/07 Alapfok 2 fő-10% 2007/08 Alapfok 1 fő 10% 2008/09 Alapfok 2 fő 20% ----------- Szöveges észrevételek a fentiekhez (ha vannak): 5. Az oktatási folyamat és eredményei Ebben a fejezetben először a kompetenciák fejlesztésének bemutatását kérjük lehetőleg a következő, javasolt szerkezetben (rövid, lényegre törő válaszokkal): 5.1. Milyen szakmai jártasságok (kompetenciák) megszerzését tartja fontosnak a szak? Miért? A képzési ágon belüli közös kompetenciák: a védelmi szervezetek sajátosságainak megfelelő korszerű, a modern demokráciát és jogállamiságot tükröző társadalom- és természettudományi ismeretek alkalmazásának képessége; a szociológiai, pszichológiai, pedagógiai szakismeretek, valamint az informatikai alapismeretek és jogi ismeretek modern követelményei alkalmazásának képessége; a szakmai kompetencia megalapozásához szükséges szaktudományi ismeretek alkalmazásának képessége. A büntetés-végrehajtási nevelők speciális kompetenciáik alapján képesek: a fogvatartottak szociálpszichológiai jellemzőinek megismerésére, reszocialzációjukhoz szükséges nevelési módszerek kiválasztására; 13
az elsajátított jogi ismeretköröknek a foglalkozási jellemzőik és a szervezetspecifikumai szerinti alkalmazására; a zárt intézményekben alkalmazható csoportos és egyéni fejlesztési módszerek bevezetésére és alkalmazására; az egyéni sajátosságokat figyelembevevő reszocializációs módszerekhez szükséges cselekvési program megtervezésére; a büntetés-végrehajtási nevelői tevékenység tipikus és sajátos eszközeinek és módszereinek alkalmazásának megtervezésére, megszervezésére és a szakmai feladatokat végrehajtására; a feladatnak megfelelő magatartás- és viselkedésformák alkalmazására. Szakmai gyakorlati kompetenciájuk alapján alkalmasak: a fogvatartottakkal kapcsolatos személyes és szervezeti problémák hatáskörük szerinti hatékony kezelésére; a fogvatartottak kapcsolattartásának szabályok szerinti elősegítésére; a fogvatartottak intézményen belüli foglalkoztatásnak nyomon követésére és támogatására. A büntetés-végrehajtási nevelő szakembereinek alapképzésében a szak önállósága biztosítja a sajátos követelmények teljesítését, a speciális szaktudás megszerzését. A katonai felsőoktatás új képzési szerkezetében a szak keretei között a speciális képzési célok teljesíthetők. A büntetés-végrehajtási nevelőktől elvárt szakmai, elméleti és gyakorlati ismeretek megalapozását, hatékony elsajátítását, valamint a pályán szükséges általános és speciális kompetenciák megszerzését, a képességek célirányos fejlesztését az önálló alapképzési szak maradéktalanul biztosítja. A képzés eredményeként a zárt intézeti és a büntetés-végrehajtási nevelési területen dolgozó szakember birtokolja az egységesen kötelezőnek tekintett ismereteket, gyakorlati képességeket és az alkalmazóképes tudást. Az általánosan elvárt, integrált szaktudás kiegészül meghatározott, célirányos interdiszciplináris (általános műveltségi, értelmiségi) ismeretanyaggal, kognitív és szociális kompetenciával, annak sajátos elemeivel. 5.2. Hogyan biztosítják ezek fejlesztését? Az alapszak és a mesterszak egységes, lineáris képzési folyamatában a prioritást élvező szakmai kompetencia elsajátítása mellett az értelmiségi szakember általános, szociális valamint perszonális kompetenciái fejlesztésére is kellő figyelmet fordítunk. A képzés minden 14
mozzanatában alapvető jelentőségűnek tekintjük a hallgatók hozott képességeinek, személyiségének, motivációinak és törekvéseinek a viszonylag gyors és átfogó megismerését. A speciális kompetencia elsajátításához bizonyos sajátos attitűdök, alapképességek megléte, kognitív alapkompetencia és karakterisztikusan meghatározható személyiségfaktorok fejlettsége szükséges. A képzésben, a képességek fejlesztésében ebben az értelemben nincs különbségtétel. A kiemelkedő képességeket is a szakmai tevékenység szempontjából vizsgáljuk. A hallgatók részére minden olyan lehetőséget biztosítunk, amely az egyetem képzési rendszerében tradicionálisnak mondható. Az elméleti és a gyakorlati képzés, valamint a képzéshez szervesen kapcsolódó gyakorlati foglalkozások során reális lehetőség van a hallgatók speciális szakmai képességeit, kognitív és szociális kompetenciáit, attitűdjeit, motivációit feltárni, fejleszteni. Erre különös gondot fordítunk a képzésben rendszeresített különböző személyiségfejlesztő tréningek során. 5.3. Hogyan vizsgálják a fejlesztés eredményességét? A szakon 2008-ban bocsátottak ki első alkalommal hallgatókat. A képzés első három évének tapasztalatainak kritikai elemzése, illetve az elkövetkező néhány gyakorlati évben kapott visszajelzések teszik lehetővé a kérdés megválaszolását. A képzésben résztvevő külsős előadóként, bevont szakemberek által adott információk szerint a szakon szerzett kompetenciák lépést tartanak a szakmai életben bekövetkezett változásokkal. 5.4. Biztosítottak-e a szükséges gyakorlóhelyek? Igen, a szakon érvényes képzési követelményrendszer 8 hetes szakmai gyakorlat teljesítését írja elő kritériumkövetelményként nappali szakon. A szakmai gyakorlatokra a 2. és a 4. szemeszter végén kerül sor, különböző büntetés-végrehajtási intézményekben. A gyakorlat során a fogadó intézmény az egyetem erre kijelölt oktatójával közös feladattervet készít és az elvégzett feladatokról a vezető oktatót írásában tájékoztatja. A gyakorlat befejeztével javaslatot tesz az elvégzett feladat minősítésére. Az eredményesen elvégzett gyakorlat kritérium feltétele a diploma megszerzésének. 5.5. A nemzetközi oktatás és (szak)gyakorlat lehetőségei. a.) Az elmúlt 3 tanévben a szak hallgatóinak részvétele külföldi részképzésen vagy gyakorlaton: nem volt b.) Az elmúlt 3 tanévben a szakon részképzésen ill. gyakorlaton részt vett külföldi hallgatók: nem volt 15
5.6. Oktatják-e a szakon az önálló kutatáshoz szükséges ismereteket? (tudományelmélet, kutatásmódszertan, irodalomkeresés, stb.) Ha igen, mit, mikor, milyen mélységben? A képzés során a hallgatók részére minden tudományterület (pedagógia, pszichológia, szociológia) tantárgyprogramja tartalmaz a tudományterülethez kapcsolódó kutatási ismeretek tananyagot, ezen túlmenően a társadalomstatisztikai ismeretek tantárgyban a hallgatók részletesebben és elmélyültebben foglalkoznak azokkal a statisztikai elemző értékelő eljárásokkal, amelyek ismerete elengedhetetlen feltétele a társadalomtudományi kutatásoknak. A hallgatók az 5. félévben szakdolgozatuk témájával kapcsolatban önálló feladatot kapnak empirikus vizsgálat végzésére, annak elemzésére és prezentálására. 5.7. Milyen módon, formában, mélységben oktatnak informatikai ismereteket? A hallgatók számítógéphez és internethez való hozzáférési lehetőségei A szak mintatantervében 2 szemeszterben van informatikai ismeretek oktatása. Ennek tartalma és követelményei gyakorlatilag megegyezik az ECDL tanfolyaméval, amelyben az általános alapismeretek, a szövegszerkesztés, a táblázatkezelés, a prezentáció, az adatbázis kezelés, elektronikus levelezés, vírusvédelem, információkeresés a hálózaton, lekérdezések használata, IT biztonság tantárgyak oktatása folyik. A képzés gyakorlati jeggyel zárul. A hallgatók az oktatás során az informatikai szakkabinetben tanulnak, itt a számítógéphez való hozzáférés evidencia. Tapasztalataink szerint a hallgatók többsége rendelkezik személyi számítógéppel és ehhez kapcsolódó Internetes lehetőséggel. Az egyetem könyvtárában ugyancsak biztosított a hozzáférés. 5.8. A szakdolgozati témaválasztás gyakorlata (Az elmúlt 3 tanév gyakorlatáról kérjük beszámolót, függetlenül attól, hogy várhatóan nincs még végzős évfolyam az új típusú képzéseken.) a.) Becslésük szerint a szakdolgozati témákat milyen arányban kezdeményezik az oktatók: 50-60 % hallgatók: 30 % egyéb: 10-20 % (pl. külső személy, szervezet) 16
b.) A vezető oktatók (tanár, ) hány szakdolgozat elkészítését irányították? Oktató neve Dr. Bolgár Judit tanár Dr. Malomsoki József tanár Dr. Pix Gábor Dr. Kanyó Mária Dr. Bárdos László 2005/06 2006/07 2007/08 4 3 5 3 2 Szakon diplomázók száma 2005/06 2006/07 2007/08 23 5.9. Kérjük, számoljanak be röviden a záróvizsga bizottságok munkájáról, tapasztalataikról, s ezek visszacsatolásáról az oktatási folyamatba. A záróvizsga bizottság összeállításánál érvényesítettük a TVSZ követelményeit, az elnök tanár, a külső tagok elismert szakemberek, mindketten nagy munkatapasztalattal rendelkeznek a büntetés-végrehajtás gyakorlatában és oktatási tevékenységében. A szakfelelős bizottságvezetőként vett részt a bizottsági munkában. A Záróvizsga Bizottság tagjai a szak tantárgyfelelős oktatói. A záróvizsga zavartalan végrehajtásának minden feltétele biztosított volt. A bizottság egységes szemlélettel, gyakorlatiasságra törekedve vizsgáztatott. A záróvizsga szóbeli része a Társadalmi beilleszkedés módszerei (8 kredit), Egyéni fejlesztési módszerek (10 kredit), Csoportos fejlesztési módszerek (10 kredit), tantárgyak tárgyköreiből tevődött össze. A záróvizsga bizottság által tett összegzett megállapítások: A hallgatók felkészültsége, a vizsgán mutatott teljesítménye a záróvizsga tantárgyak ismeretanyagából megfelelt a követelményeknek. Ehhez döntően hozzájárult, hogy a tantárgyfelelősök időben megadták a felkészülési kérdéseket, a szükséges szakirodalom pontosítást elvégezték, és igény szerint konzultációs lehetőséget biztosítottak. A szakfelelős a TVSZ előírásai szerint elkészítette a tételsort, azt az érintettekkel egyeztette, a vizsga lebonyolítását előkészítette. A Tanulmányi Hivatal a szükséges okmányokat elkészítette, biztosította. A szakdolgozatok időben elkészültek, elbírálásuk megtörtént. 17
A komplex szóbeli vizsgán a hallgatók színvonalas prezentációkkal igazolták felkészültségüket. A vizsgatantárgyakból kiadott kérdésekre többségükben jó színvonalon válaszoltak, felkészültségükről téve tanúbizonyságot. Elméleti ismereteiket gyakorlati példákon keresztül mutatták be, ezzel is igazolva felkészültségüket a választott hivatásukra. Megállapítható, hogy az ismeretek tárgyszerűsége mellett a szakszerű terminológiára és a kérdésekkel összefüggő háttérismeretek kifejtésére is kellő figyelmet fordítottak. A tételek kérdéseire adott válaszok bizonyították, hogy a hallgatók tisztában vannak a büntetés-végrehajtási nevelő munkával kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretekkel; birtokában vannak az alkalmazóképes tudásnak. Vizsgán mutatott teljesítményük színvonala hallgatónként differenciált, összességében meghaladja a jó szintet. A záróvizsga végrehajtásával kapcsolatosan semmilyen zavaró külső körülmény nem volt, semmilyen probléma nem merült fel. Az okmányolást a szakfelelős és a Bizottság elnöke elvégezte. A vizsgajegyzőkönyvek, a szakdolgozat-védés jegyzőkönyvek, a leckekönyvek előzetes és utólagos kitöltése azonban meglehetősen időigényes és időrabló. A záróvizsga legfontosabb tapasztalata és legfőbb eredménye, hogy a képzés eredményesen zárult, és a büntetés-végrehajtási nevelő alapszakon első alkalommal történt kibocsátás. A 23 hallgató közül diplomát összesen 6 fő kapott, mivel tizenheten nem teljesítették a diplomához előírt idegen-nyelvi követelményt, a záróvizsgáig nem mutatták be a középfokú nyelvvizsga meglétét igazoló okmányt. Ez a tény néhány érintettnél átmeneti feszültséget okozott, de a vizsgateljesítményüket nem rontotta. Összességében úgy értékelhető, hogy a záróvizsga a büntetés-végrehajtási nevelő szak életképességét, gyakorlat közeliségét és a követelmények emberre szabottságát, realitását mutatta. A záróvizsga tanulságait a képzés következő szemesztereiben érvényesítjük. A diplomamunkák védésének tapasztalatai: A diplomamunkák védésére a záróvizsga részeként, az elméleti vizsgákkal együtt (időrendben azokat megelőzve) került sor. Egy-egy vizsgázó megközelítőleg 20 perc időtartamban adott számot felkészültségéről. A szakfelelős által kiadott témajavaslatokat a végzős hallgatók nagy részben felhasználták. A választott terültek megoszlása a következő: 18
Választott téma/terület száma A deviáns magatartás kialakulása társadalmi hátterének 5 vizsgálatával foglalkozó szakdolgozatok A deviáns személyiségfejlődés és személyiségműködés 3 leírásával foglalkozó dolgozatok A fogvatartottak reszocializációját elősegítő pedagógiai- 5 pszichológiai módszerek vizsgálata A büntetés-végrehajtási nevelői munka 2 szociálpedagógiai aspektusai Formális és informális kommunikáció a zárt intézetekben 3 Kisebbség és deviancia 2 A büntetés-végrehajtási nevelői tevékenység foglalkozásszociológiai 3 kérdései A szakdolgozatok védése a vártnál színvonalasabb volt, a hallgatók kivétel nélkül öszszefogottan, hatásosan tartották meg prezentációjukat, amelyre egy önálló tantárgy keretében módszertani felkészítést is kaptak. A bírálók és a Bizottság által feltett kérdésekre a többség szakszerűen válaszolt, ezzel is igazolva az adott témában való önálló kutatási ítéletalkotási képességét. Valamennyi hallgató meggyőző módon indokolta a diplomamunka témaválasztását és mutatta be a kutatómunka során elért eredményeket. A feltett kérdésekre adott válaszok szakszerűséget, lényeglátást, a témában elmélyültséget, jártasságot mutattak. A diplomamunkákhoz választott témák összességben igazolták a követelmények komplexitását, sokoldalúságát. A konkrét témák alapján megállapítható, hogy a hallgatók olyan aktuális szakmai kérdéseket választottak, amelyek hozzájárulnak a büntetésvégrehajtási intézmények nevelői tevékenységének megújulásához, EU előírásai alapján történő munkavégzéshez. A záróvizsgák tapasztalatai alapján a szak minősége és fejlődése szempontjából eredményesnek tekinthető az a gyakorlat, amelynek során a konzulensi tevékenységbe és a diplomamunkák bírálatába jelentős számban külső szakembereket vonjunk be. 5.10. Hallgatók számára nyújtott szolgáltatások a) Milyen hallgatói szolgáltatásokat biztosít a szak? A hallgatók részére minden olyan lehetőséget biztosítunk, amely az egyetem képzési rendszerében tradicionálisnak mondható. A képzési folyamat szerves részeként a hallgatók tudományos diákköri tevékenységének szervezéséhez, a pályamunkák elkészítéséhez szellemi és materiális támogatást biztosítunk. A 2007/2008. tanévben önálló büntetés-végrehajtási nevelői szekcióban 5 hallgató adott be pályamunkát; ebből két hallgató jogosultságot nyert az OTDK-n való részvételre. A hallgatók a képzés során megismerkednek a büntetés-végrehajtási 19
intézményekben folyó speciális szakmai tevékenységgel. Kölcsönös igény esetén bekapcsolódhatnak a BVOP által preferált, folyamatban levő kutatási tevékenységébe, segítséget kapnak a szakdolgozatuk (diplomamunka) témájának kiválasztásához és kidolgozásához. Az egyetemen, a tanszéken, a szakcsoportban folyó kutatásokba az arra felkészült és motivált hallgatókat bevonjuk. A hazai szakmai konferenciákon, tudományos rendezvényeken, külföldi tanulmányutakon eseti döntés alapján vesznek részt hallgatók. Az hagyományos és on-line kiadványok publikációs lehetőséget biztosítanak számukra. b) Milyen hallgatói szolgáltatások állnak kari/intézményi szinten a hallgatók rendelkezésére? A szakon indítandó képzéshez szükséges infrastruktúra rendelkezésre áll. A tantermek, kabinetek a tervezett hallgatói létszámnak megfelelőek. Az informatikai, valamint a könyvtári háttér biztosított. A hallgatók számára a speciális tartalom oktatásához szükséges bázisok is biztosítottak. 5.11. Végzett hallgatók pályakövetése Figyelemmel kíséri-e a szak a végzett hallgatók szakmai életútját (elhelyezkedését), további pályáját? A szakon 2007/2008. tanévben végzett hallgatók kivétel nélkül büntetés-végrehajtási intézmények dolgozói voltak. A diplomát szerzettek közül 3 fő nevelői állományba került, 2 fő részére feltöltöttség miatt nem tudtak beosztást biztosítani, 1 fő az elöljáró személyes döntése alapján nem kapott nevelői beosztást. Tekintettel arra, hogy a diploma megszerzése és ezen okmány elkészítése között mindössze néhány hónap telt el, a végzett hallgatók pályakövetésére objektív okok miatt nincs mód. 6. (C)SWOT analízis Kérjük, mutassák be a szak működésének a) külső (nem intézményi) korlátait: A szak működésének külső korlátját az a sajátosság adja, hogy a büntetés végrehajtási intézmények elsősorban parancsnoki döntés és sokkal kevésbé stratégiai döntés alapján folytatnak humánerőforrás gazdálkodást és fejlesztést. A munkaerőpiac zárt és kisméretű, és a mindenkori munkaerő piaci helyzet függvényében működik. Elsősorban a vidéki munkahelyek esetében alakul a kiválasztás speciális kritériumok alapján. A szakon végzett hallgatók foglalkoztatására elsősorban azoknál az intézményeknél van lehetőség, ahol bővítésre, fejlesztésre kerül sor és ez nem minden esetben vág egybe a 20