o csász. és kir. fensége klotild főhercegnő udvari szallitója. PICK ADOLF BUDAPEST IV. KER., EGYETEM UTCA n. RAKTAR REGISÉGEK, BÚ- TOR ÉS MÜTARGYAKBOL. EGESZ GYŰJTEMÉNYEK VÉTELE ÉS ELADASA
A NEMZETI SZALON TISZTIKARA Gróf Andrássy Gyula. v. b. t. t., elnök. VÉSZI JÓZSEF, min. tan., Ferenczy Károly, Ernszt Lajos. alelnök. alelnök. ügyvezető-igazgató. rr,.., T,, Bruck Miksa, Tölgyessy Artiiur,,, Kezdi-Kovacs Laszlo, Ijery Bela, művészeti igazgató. Baditz Ottó, Ivernstock Károly, Kammerer Ernő, min. tan., igazg. tagok. titkár. Dr. Képessy József, Weiser Kálmán, ügyész. pénztáros. Ruboyics műtáros. Márk, A NEMZETI SZALON EZ IDEI MUVESZZSÜRIIE Bruck Miksa, Glatz Oszkár, Margitay Tihamér, Edvi-Illés Aladár, Katona Nándor, Szenes Fülöp. Zemplényi festők. Tivadar, Ligeti Miklós, Stróbl Alajos, Tóth István, szobrászok. Bobula János, Iyauser József, építészek. Vidor Emil,
MODERN MAGYAR MŰVÉSZEK. VIII* VASZARY JÁNOS. Az idei művészeti évadra hirdetett gyűjteményes kiállítások ciklusát Vaszary János nagybecsű kiállításával végezi be a Nemzeti Szalon. Vaszaryban egy nagy készültségű, erősen egyéni és sokoldalú művészszel ismerkedünk meg, aki nagyszámú új művében óriási haladásáról számol be; mely művészeti szempontból mindig döntő fontosságú, mert meggyőz bennünket arról, hogy egy nagystílű müvészszel van dolgunk, ki nem elégszik meg az elért sikerekkel, hanem mindig újabb és tökéletesebb alkotásokra törekedik. Az a páratlanul álló nagyszerű művészeti forradalom, melyet az angol Turner és Constable indítottak meg a mult század elején az elavult akadémiai sablonok ellen és amelyet a franciáknál a barbisoni iskola mesterei: Corot, Miilet, Diaz, Dupré, Rousseaux, Daubigny és Courbet folytattak és vittek diadalra és amely harcban Bastien Lepage-nak, a modern művészet neves apostolának volt különösen nagy sikere, nálunk is több követőre talált. Bastien Lepage bámulatos hűséggel tudta visszaadni a szabad természetben látottakat, úgy hogy őt a laikusok nagy tömegé is megértette és megbecsülte. Ugyancsak az ő idejében lép fel Manet, aki mesterét lelki tartalomban jóval fölülmúlta s aki gyakran erőszakos és durva előadása dacára is megkapóbban és meggyőzőbben ábrázolta a természetben látottakat. Manet, mint a modern impresszionizmus megalapítója köré csoportosultak Monet, Sisley, Pisaro, Degas, Renoir. Raffaeli stb., akik mindannyian mesterük irányát és modorát juttatták teljes diadalra. Ezek az itt említett mesterek voltak azok, akik a modern művészetet megalapították, mely a fény és szín problémájának megoldásából állott. * A Nemzeti Szalonban a modern magyar művészek közül gyűjteményes kiállítás keretében bemutattattak a következők : Ferenczy Károly, Strobentz Frigyes, Szinyei Merse Pál, Olgyai Ferenc, Fényes Adolf, Magyar-Mannheimer Gusztáv és Grünwald Iványi Béla. 5
Ha végig nézzük ezen mesterek műveit és ha elgondoljuk, hogy a mi modern művészeinknek ezek után kellett saját stílust és miliőt teremteniök, melyeket a külföldi mesterek már készen kaptak s amelyben éltek, akkor tudjuk meg csak, hogy milyen nagy és értékes munkát végeztek modern magyar művészeink, akiknek még ezt is előbb kellett önmagukból előteremteniük. Ilyen kiváló művészünk Yaszary János is. akit most mutatunk be gyűjteményes kiállítás keretében. Yaszary Kaposvárott született 1867-ben. Tanulmányait a mintarajziskolában kezdte meg Greguss és Székely vezetése alatt. Két év múlva Münchenbe ment, ahol Hackl és Löfftz tanítványa lett. 1899-ben Münchent elhagyta és Párisban a Julian-akadémiát látogatta, ahol Bougereau és Róbert Fleury-nél folytatta tanulmányait. 1892-ben állított ki először Budapesten a Műcsarnokban, megfestvén Yaszary Kolos hercegprímás arcképét. Párisból hazajön, majd Olaszországot keresi fel s űjra visszatér a francia fővárosba és Jean Paul Laurence meg Benjámin Constantnál dolgozik, hogv azután végleg itthon telepedjék le. Művészlelke azonban folytonos utazásokra készteti s évenként hosszabb külföldi tanulmányutakra indul. Vaszary művészetének fejlődését alaposan tanulmányozhatjuk ezen mostani kiállításán. Tanulmányai elejéről való 1888-ban készült saját arcképe még a müncheni iskola rossz oldalát, a szinek iránti teljes érzéketlenségét tünteti elénk. Ellenben a rajz gondossága már itt is elementárisán mutatkozik. 1892-ben készült a «Pásztorsíp«és a «September», melyek első kísérletei a szín- és fényhatások megoldásának. Ezek után alkotja első nagyszabású müvét, a obizánci Madonnát)) és az «Aranykort», melyeken a színstilizálás nagyszerűségét láthatjuk. Ezeket követi az ccadám és Eva», melyen a szabadba beállított emberi testnek világító erejét sikerült neki fényesen megoldani. Áttér ezek után a naturalisztikus témákra, amelyekben a természeti tünemények közvetlen hatásait keresi s ezeket különösen a «Részes aratók)) cimű művén oldotta meg kitűnően. Ugyanezen korból való tájképein már mélyebb hangulatokat keresett. Ilyenek a gróf Andrássy Gyula és az állam tulajdonában lévő becses festmények. Ugyanekkor kezdett bővebben foglalkozni iparművészeti dolgokkal is, ű. m. gobelinszerű szőnyegtervekkel és plakátokkal s ezen korból való rajzain és festményein önkénytelenül is bizonyos stilizáltságra tett szert. 6
Körülbelül két éve állított ki utoljára. Ekkor felkértem, hogy rendezzen a Nemzeti Szalonban gyűjteményes kiállítást ujabb dolgaiból, melyet most meg is tett. Meglepő és szembetűnő a nagy haladás, amint most ioo uj dologgal áll a közönség elé, mely müvein különösen a fény- és szinhatásokat juttatja teljes diadalra, úgy hogy most már bátran nevezhetjük ezt az ő összes új képei főjellemvonásának. Tulaj donképen folyton ezen probléma megoldásán fáradozott s a stilizálás felé való kitérések csak egy izgatott és folyton kutató művészlélek következményei voltak. Vaszary János mindig a saját stílusát kereste s legutolsó nagy útja alkalmával a francia és spanyol földön festett képei egyéniségét már teljesen kiforrva tüntetik elő. S ezt a könnyedséget az előadásban is teljesen elérte. Vaszary János művészetében megtalálta ama főtitkot, hogy a természetben csak azt látja és érezi, ami reá a legnagyobb hatással van s ezzel tisztában lévén, művészete az előadásban is komplet egyéniséggé fejlődött. Ez az ő művészi evolúciója, amelylyel olyan nagy művészi fokot ért el, hogy nyugodtan hasonlíthatjuk őt össze a külföld bármelyik nagy mesterével. A Nemzeti Szalon kollektív kiállításainak sorozatában az ő kiállítása egyike a legérdekesebbeknek és kétségtelenül mély és nagy benyomással fog lenni úgy műszerető közönségünkre, mint művészeinkre is. Budapest, 1906 március hó 24-én. Ems^t Lajos, a Nemzeti Szalon iga^gatójn. 7
LŐCSARNOK. 1. PARASZTASSZONYOK A VÁSÁRON. (1905.) Gobelin-tervezet. Ára 160 kor. 2. KIS LEÁNY MACSKÁKKAL. (1902.) Paliszőnyeg. (l)iplome d'honneur, Turin.) Az Iparművészeti Társulat tulajdona. 3. VÁSÁRI JELENET. (1905.) Gobelin-tervezet. Ára 200 kor. 4. VÁSÁRI JELENET TEHENEKKEL. (1905.) Gobelin-tervezet. Az Iparművészeti Múzeum tulajdona. 5. KISLEÁNY MACSKÁKKAL. Faliszőnyeg. Az Iparművészeti Társulat tulajdona. Az Iparművészeti Múzeum tulajdona. 7. SZÉNRAJZ. (1905.) Ára 60 kor. 8. SZÉNRAJZ. (1905.) Ára 60 kor. 9. SZÉNRAJZ. (1905.) Ára 60 kor. 10. SZÉNRAJZ. (1904) Ára 60 kor. 11. SZÉNRAJZ. (1905.) Ára 60 kor. 12. SZÉNRAJZ. (1905.) Ára 60 kor. 13. SZÉNRAJZ. (1905.) Ára 60 kor. 14. SZÉN- ÉS CERUZARAJZ. Ára 60 kor. 15. ÁDÁM ÉS ÉVA. Litograíia. (1902.) Eladó. 16. SZENESKOCSI. (1904.) Pastell és szénrajz. Ára 130 kor. 17. VASÁRNAP DÉLUTÁNI FÜRDÉS A BALATON PARTJÁN. (1904.) Szines ceruzarajz. Ára 120 kor. 18. RÓZSÁK. (1896.) Vízfestmény. Ára iuo kor. 6. FIATAL HÁZASOK. (1905.) Gobelintervezet. 19- PLAKATTERY. (1900.) 20. A Nemzeti Szalon tulajdona. KRÉTARAJZ. Ára 80 kor. 21. PLAKATTERV. (1904.) Pastell. A Műbarátok Köre tulajdona. 22. TAVASZ. Litograíia. A Könyves Kálmán tulajdona. Eladó. 23. PARASZTLEÁNYFEJ. (1903.) Pastell. Ára 100 kor. 24. KÉVÉK A TARLÓN. (1904.) Pastell. Ára 200 kor. 25. PARASZTLEÁNY. (1903.) Pastell. Ára 240 kor. 26. NŐI AKT. (1904.) Pastell. 27. TANULMÁNY. (1904.) Pastell. 28. GOBELIN TERV. Megszőve gróf Hadik-Barkóczy Endre számát a. 29. LEÁNY VIRÁGGAL. (1904.) Pastell. Ára 260 kor. 30. OMNIBUSZ-MEGÁLLÓHELY. Litograíia. (1903-) A Könyves Kálmán tulajdona. Eladó. 51. ARCKÉPTANULMÁNY. (1905.) Szénrajz Gróf Batthyány Lajosné tulajdona.
36. A SZÉPMŰVÉSZETI AKADÉMIA MAI)- 52. ESPAüA. (1905.) Olajfestmény. Ára 350 kor. RIDBAN. (1905.) Olajfestmény. Ara 1500 kor. 53. JELENET A TENGERPARTON. (1905.) 37. SZÉP IDŐK. (1905.) Olajfestmény. Olajfestmény. Ara 1500 kor. Ara 300 kor. 38. MONT-BORON. (1905.) Olajfestmény. 34. TAJO TOLEDO ELŐTT. (1903.) Olajf. Eladva. Ara 240 kor. 39. CARNEYAL. (1903.) Tempera és olajfest. 54aRÉSZLET A MONACOI KIKÖTŐBŐL. Ára 1500 kor. (1903.) Olajfestmény. 40. RÉSZLET A PRADOBÓL (Madrid). (1903.) Olajfestmény. 33. A PRADO MUSEUM FŐBEJÁRATA. Ára 1000 kor. (1903.) Olajfestmény. 41. MONACO. (1903.) Olajfestmény. Gr. Batthyány Lajosné tulajdona. Ára 1500 kor. ^ AKTTANULMÁNY. (1903.) Olajf. 42. PIHENŐ NÓGRÁDI BÚCSÚSOK. (1905.) Ára 1500 kor. Olajfestmény. 37. VELENCEI RÉSZLET. (1903.) Olajf. Ára 6000 kor. Ára 300 kor. 43. GRÓF BATTHYÁNY LAJOSNÉ ARC- 38. RÉSZLET A GIARDINO POBLICOBÓL. KEPE. (1903.) Olajfestmény. Olajfestmény. Magántulajdon. Gr. Batthyány Lajosné tulajdona. 44. BOLERO. (1903.) Olajfestmény. 39. NÓGRÁDI PARASZTLEÁNY. (1903.) Olajfestmény. 43. MONACOI KIKÖTŐ. (1903.) Olajf. Ára 600 kor. Ára 300 kor. 6 o PARASZTHÁZAK VERŐCÉN. (1903.) 46. BEAULIEU. (1903.) Olajfestmény. Olajfestmény. Ara 300 kor. 47. CÉDRUSOK A PRADOI MUSEUM 61. NÓGRADMEGYEIPARASZTNŐK. (1905.) ELŐTT. (1903.) Olajfestmény. Olajfestmény. Ára 300 kor. Ára 4000 kor. 48. CORRIDA MADRIDBAN. (1903.) Olajf 62. PARASZTLEÁNY. Olajfestmény. Ára 800 kor. 49. JÉZUS TEMPLOMA MADRIDBAN. (1903.) 63. ALVÓ PARASZTFIÚ. Olajfestmény. Olajfestmény. Ára 600 kor. Ára 350 kor. 64. CASTELLO SFORSESCO MILANÓBAN. 30. LIDO. (1903.) Olajfestmény. (1903.) Olajfestmény. Ára 180 kor. Ára 300 kor. 15
65. CONDAMINE. (1903.) Olajfestmény. 66. CAP-FERRAT. (1903.) Olajfestmény. Ára 800 kor. NÓGRÁDMEGYEI TÁJ. (1903.) Olajf. Ára 250 kor. 68. ESCORIAL. (1903.) Olajfestmény. Ara 300 kor. 69. MONTE-CARLO. (1903.) Olajfestmény Ára 450 kor. 77. SAN JÜAN DE LOS REYES TEMPLOMA TOLEDOBAN. Olajfestmény, Ára ioco kor. 78. OLVASÓ LEÁNY. Olajfestmény. Ára 4000 kor. 79. MONACOI KIKÖTŐBEN. Olajfestmény. Eladva. 80. MŰTEREMBEN, Olajfestmény. Eladva. 81. RÓZSÁK. Olajfestmény. Gr. Batthyány Lajosné tulajdona. 70. / ) INTÉRIEURBEN. Olaj testmény. Ára 600 kor. LEÁNY FEKETE KALAPPAL, oiajf. Ára 600 kor. TOILETTE. Olajfestmény. Eladva. LEÁNY VILÁGOS KALAPPAL. Olajf. Ára 500 kor. FELOLVASÁS. Olajfestmény. INTÉRIEURBEN. Olajfestmény. Ára 4000 kor. PIHENŐ. Olajfestmény. Ára 500 kor. 82. LEÁNY FEKETÉBEN; Olajfestmény. Ára 3000 kor. 83. VERŐCEI TÁJKÉP. Olajfestmény. Ára 300 kor. 84. TÖLGYEK. Olajfestmény. Ára 600 kor. 83. ROZSACSOKOR VÁZÁBAN. Olajiestm. 86. PARKRÉSZLET IKERVÁRON. Olajfestm. Ara 700 kor. 87. ARCKÉP. Olajfestmény. Magántulajdon. 88. BALCON MADRIDBAN. Olajfestmény. Ára 350 kor. 89. ARCKÉP. Olajfestmény. Magántulajdon. 16
fi. 90. ESTI HANGULAT. (1902.) Olajfestm. Ara 350 kor. 91. FÜRDÉS UTÁN. (1903.) Olajfestmény. Ára 2000 kor. 92. TÁJÉK NÓGRÁDBAN. (1906.) Olajf. Ára soo kor. 93. TARLÓ. (1903.) Olajfestmény. Ára 200 kor. 94. PIHENŐ PARASZTLEÁNY.(1902.)Olajt. Ára 300 kor. 95. GELLÉRTHEGY. (1904.) Olajfestmény. Ára 800 kor. 96. ESTI HANGULAT. (1901.) Olajfestm. Özv. gr. Andrássy Tivadarné tulajdona. 97. TÁJKÉP ZALAMEGYÉBEN.(1903.)Olajf. Ára 160 kor. 98. ÖREG ASSZONY. (1904.) Olajfestmény. Ára 300 kor. 99. KURUCOK. (1903.) Olajfestmény. Ára 120 kor. 100. ÉJJEL. (1901.) Olajfestmény. Ára 120 kor. 101. BADACSONY. (1902.) Olajfestmény. Ára 100 kor. 102. PÁSZTORSIP. (1896.) Olajfestmény. Ára 900 kor. 103. BÚZAFÖLD. (1903.) Olajfestmény. Ára 300 kor. 104. SZENTGYÖRGYHEGY ZALÁBAN. (1902.) Olajfestmény. Ára 100 kor. 105. TÁJKÉP VÖRÖSBERÉNYBŐL. (1902.) Olajfestmény. Ára 100 kor. 106. SZÁNTÓFÖLDEK TAVASZKOR. (1902.) Olajfestmény. Ára 100 kor. 107. PARASZTBELSÖSÉG. (1903.) Olajf. 108. CSÉPLÉS. (1904.) Olajfestmény. Ára 600 kor. 109. BÁRÁNYFELHŐK. (1897.) Olajf. Ára 450 kor. 109aREZGŐ NYÁRFÁK. (1902.) Olajfestm. 110. FELHŐK. (1903.) Olajfestmény. Ára 350 kor. in. PIROSKENDÖS PARASZTLEÁNY. (1904.) Olajfestmény. Ára 250 kor. 112. HOLDKELTE BALATON MELLETT. (1903.) Olajfestmény. Ára 250 kor. 112a SZEPTEMBERI DÉLUTÁN. (1906.) Olajf. 113. GELLÉRTHEGY ÉS FELHŐK. (1903.) Olajfestmény. Ára 300 korona. 114. ESTÉLY. (1902.) Olajfestmény. 115. TEMPLOM ZAMÁRDIN. (1904.) Olajf. Ára 300 kor. 116. GABONAVETÉS. (1903.) Olajfestmény. Ára 250 kor. 117. VIRÁGOS MÁK. (1903.) Olajfestmény. Ara 500 kor. 118. ESŐS IDŐ. (1901.) Olajfestmény. Ára 120 kor.!9
11 9. TÁJÉK YÖRÖSBERÉNY YIDÉKÉRŐLi (1902.) Olajfestmény. Ára 100 kor. 120. FŰZFÁK. (1903.) Olajfestmény. 121. ARCKÉP. (1888,) Olajfestmény. Magántulajdon. 122. HOLDSÜTÉS. (1896.) Olajfestmény. Ára 120 kor. 123. BALATONT FÜRDÉS. (1902.) Olajfestm. Ára 100 kor. 124. SZEPTEMBER. (1895.) Olajfestmény. Erénvi Ullmann Gyuta tulajdona. 12). ÜNNEPLŐK. (1902.) Olajfestmény. Ara 4000 kor. 126. GOMOLYFELHŐK. (1903.) Olajfestm. Ára 600 kor. 127. PIHENÉS. (1903.) Olajfestmény. Ára 3000 kor. 128. JEGENYÉK. (1903.) Olajfestmény. Ára 600 kor. 129. NYÁRI FELHŐK. (1901.) Olajfestmény. Ara 250 kor. 130. NŐK TÜKÖRREL. (1901.) Olajfestmény Ára 5000 kor. 131. VÖRÖSBERÉXY VIDÉKE. (1901.) Olajf. Ára 250 kor. 132. BORULÁS. (1894.) Olajfestmény. Ára 700 kor. " 133. NYÁRFÁK. (1901.) Olajfestmény. Ára 300 kor. 134. ARANYKOR. (1900.) Olajfestmény. A Szépművészeti Múzeum tulajdona. 133. REZGŐ NYÁRFA. (1902.) Olajfestmény. Ara 300 kor. 136. VÍZTÜKÖR. (1902.) Olajfestmény. Ára 1500 kor. 137. TÖLGYFA. (1902.) Olajfestmény. Ára 300 kor. 138. ESTI HANGULAT, C1902.) Olajfestm. Gr. Andrássy Gyula tulajdona. 20
X e z s i d e r i papírgyártórészvény társaság Péterfalvai papírgyára (Erdélyben). Főraktár:i Budapest,V. Aulich-u. 5. Készít mindennemű és kitűnő minőségű irópapirt, fogalmazó-, nyomtatvány-, újság és szines papírokat űgy ivekben. mint tekercsekben. Különlegesség: Transsylvania - levélpapiros.
A NEMZETI SZALON (művészeti egyesület) tagja lehet bárki évi 12 kor. tagdíjért. A tagok díjtalanul látogathatják a Nemzeti Szalon kiállításait, a tagsági jegyen kívül évenként 10 darab szabadjegyet kapnak és részt vesznek az egyesület sorsjátékában. A termekben elhelyezett bútorok és egyéb dísztárgyak Schmidt Miksa mübútorgyárában * készül lek. A termekben levő szőnyegek Szántó Mór üzletéből valók.