Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A közpolitikai, kormányzati és közszolgálati hatékonyság nemzetközi modelljei: Indikátorok és indikátoralapú értékelések a közszolgáltatások esetében: az egészségügy példája Kiss Norbert, Budapesti Corvinus Egyetem Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581 Budapest, Pf.: 15. Cím: 1101 Bp., Hungária krt. 9-11., Telefon: +36(1)432-9000 Web: www.uni-nke.hu
Alapkérdések Mi az egészségügy jó teljesítménye? Milyen egészségügyön kívüli tényezőktől függ még az egészségesség? Milyen szereplők vesznek részt az egészség előállításában? Milyen tényezőkre van (lehet) hatással a kormányzati beavatkozás?
Teljesítménymenedzsment Tágan értelmezve a teljesítménymenedzsment magába foglalja a szervezetek vezetését, a teljesítményinformációk értékelését, a monitoringot és a beszámolást. Az új trendek kontextusában azonban a szűkebb definíció szerint ez egy olyan irányítási ciklus, amelynek során meghatározásra kerülnek a programok teljesítménycéljai, a vezetőknek kellő mozgástere van ezeket megvalósítani, az aktuális teljesítményt mérik és erről beszámolók készülnek, végül a teljesítményinformációkat felhasználják a programok finanszírozásáról, kialakításáról, működtetéséről és megszüntetéséről szóló döntésekhez. (Governance in transition, OECD, 1995) 3.
A teljesítménymenedzsment alaplogikája Célkijelölés - tervezés Elszámolás - mérés Visszacsatolás - értékelés 4.
Teljesítménymenedzsment-koncepció a közszférában szektor szint (1) Környezet Szükségletek Közpolitikai ciklus Társadalmigazdasági problémák Végeredmények Köztes eredmények Politikai / stratégiai célok Menedzsment ciklus Hatások Operatív célok Inputok / erőforrások Tevékenységek Outputok Szervezet Bouckaert Van Dooren 5.
Teljesítménymenedzsment koncepció a közszférában szektor szint (2) Környezet méltányosság Szükségletek Közpolitikai ciklus Társadalmigazdasági problémák Végeredmények Köztes eredmények Politikai / stratégiai célok Menedzsment ciklus Hatások eredményesség Operatív célok Inputok / erőforrások Tevékenységek Outputok Szervezet hatékonyság gazdaságosság költség-eredményesség 6. Bouckaert Van Dooren alapján
A teljesítmény lehetséges értelmezési szintjei a közszolgáltatások esetében Makroszint Mezoszint: szervezetek hálózata (Al)ágazat / közpolitikai beavatkozás területe Ellátási lánc / operatív kapcsolatok / nyújtott szolgáltatások azonossága alapján Területi szerveződés (kistérség, megye, régió) Mikroszint: a szervezet Szervezeti egység Egyén 7.
Indikátorok, teljesítménymutatók a közszférában Statisztikai mérés (Köz)politikai célkitűzések Közpolitikai értékelés Projektértékelés Nemzetközi kötelezettségek teljesítése, hazai statisztikai igények kielégítése, területi összehasonlítások támogatása. (Köz)politikai vállalások kommunikálása / számonkérése. Közpolitikai beavatkozások sikerességének a mérése, ágazati problémák azonosítása, beavatkozási szükségletek megalapozása. Egyedi projektek sikerességének a mérése. Közszolgáltatások teljesítménye Minőség, költség (ár), hozzáférés; területi és/vagy szolgáltatónkénti bontásban. 8.
A közszolgáltató szervezetek szintjén végzett teljesítménymérés lehetséges felhasználói Ágazati értékelés, területi különbségek értékelése Szolgáltatási szint ellenőrzése Közpolitikai, fejlesztéspolitikai döntéshozók Adófizetők (transzparencia) Az államot képviselő hatóság, a szolgáltatást megrendelő (ön)kormányzat Szolgáltatók közötti választás elősegítése Ügyfelek Szolgáltatásminőség fejlesztése Szolgáltató, szolgáltatók csoportja, egyén 9.
Indikátorok és rangsorok Egy mutató (rangsorolás) Kompozit mutatók Komplex szempontrendszer Tartalma könnyen érthető Egyszerűen kommunikálható Tartalma interpretálható Kommunikálható Több dimenzió Részeredmények is képezhetőek Több dimenzió Az egyes szempontok a standardhoz mérhetőek Fejlesztést jobban támogatja Általánosíthatósága korlátozott (kontextus) Egydimenziósság Statisztikai érzékenység (mintanagyság, összetételhatás) Nyertes vs. vesztes Általánosíthatósága korlátozott (kontextus) Statisztikai érzékenység (+ súlyozás) Nyertes vs. vesztes Nehezen átlátható Kommunikációja nehéz 10.
Egészségi állapot, GDP és egészségügyi kiadások kapcsolata További kérdés: mi a jó mércéje az egészségnek?
Az egészségi állapot meghatározói Forrás: Vitrai (2011)
Az átlagos értékek csapdája: egészségegyenlőtlenségek Forrás: EgészségMonitor (2008) 13.
Az OECD egészségügyi indikátorrendszere
European Core Health Indicators (ECHI) Demográfia, gazdaságitársadalmi változók Egészségi állapot Egészséget befolyásoló tényezők Egészségügyi szolgáltatások Egészségfejlesztés 88 indikátor (+ alábontások) A harmonizációs munka jelenleg is folyik
Európai Egészségügyi Fogyasztói Index 16.
Kanadai példa ágazati riportra 17.
Ágazati szintű teljesítmény: a kanadai egészségügy példája (1) 1. Egészségi állapot Születéskor várható élettartam Csecsemőhalálozás egy éves kor alatt Az egészségi állapot önértékelése 12 éves kor felett Rosszindulatú daganatok incidenciája; tüdő, vastagbél, emlő, prostata 30 feletti BMI-vel rendelkező 18 éves kor feletti lakosok aránya 12 éves kor feletti rheumatoid arthritis diagnózisok 12 éves kor feletti asthma diagnózisok 12 éves kor feletti diabetes diagnózisok 12 éves kor feletti hypertensio diagnózisok Akut kórházi ellátások aránya trauma következtében 100.000 lakosra vetítve 18.
Ágazati szintű teljesítmény: a kanadai egészségügy példája (2) 2. Az egészségi állapot nem orvosi determinánsai Magukat stressznek magas fokon kitettnek értékelők aránya 18 év felett Magukat a helyi közösséghez tartozónak érzők aránya 12 év felett Magukat a rendszeresen fizikai aktivitást folytatókhoz sorolók aránya 12 év felett Rendszeres és alkalmi dohányosok aránya 12 év felet és a 12-19 éves populációban Alkoholfogyasztók aránya 12 év felett Zöldséget vagy gyümölcsöt napi öt alkalomnál többször fogyasztók aránya A 15 év feletti lakosság körében a munkanélküliek aránya Munkanélküliek aránya a 15-24 éves korosztályban Az alacsony jövedelmű osztályban tartozó háztartások aránya 19.
Ágazati szintű teljesítmény: a kanadai egészségügy példája (3) 3. Az egészségügyi ellátórendszer teljesítménye AMI 30 napos kórházi mortalitása Stroke 30 napos kórházi mortalitása Az AMI kórházi újrafelvételének aránya Az asthma újrafelvételének aránya A prostatectomia kórházi újrafelvételének aránya A hysterectomia kórházi újrafelvételének aránya Császármetszések aránya Elkerülhető hospitalizációk száma 100.000 75 év alatti lakosra vetítve Csípőtörések miatti hospitalizációk száma a 65 évnél idősebbek körében Kórházi csípőtörések száma a 65 évesek körében 1000 kórházi eseményre vetítve 20.
Ágazati szintű teljesítmény: a kanadai egészségügy példája (4) 4. A szociális és egészségügyi ellátórendszer karakterisztikája Csípőprotézist kapott betegek száma Térdprotézist kapott betegek száma Hysterectomián átesett 20 év feletti nők Percutan coronaria revaszkularizáción átesett 20 év feletti betegek száma Coronaria bypass-on átesett 20 év feletti betegek száma Betegvándorlási arány Családorvosok, szakorvosok száma (100e) Egészségügyi szakdolgozók száma (100e) Az eü-re fordított források összessége Magán és közösségi források megoszlása Az egészségügyi ráfordítások megoszlása a felhasználás szerint 21.
U.S. Department of Health & Human Services Átfogó stratégiai célok + Adott évi célok
Egészségügyi indikátorok az ÚMFT-ben Csúcsindikátorok: Egészségben eltöltött életévek száma (HLY) Kiesett munkanapok száma Egészségügyi okok miatt a munkaerő-piaci aktivitásukat elvesztők száma TIOP-indikátorok: Leggyakrabban előforduló betegségcsoportok kezelésére szükséges járóbeteg-szakrendelés átlagos elérési ideje (települési szinten) személygépkocsival és tömegközlekedéssel Járóbeteg-szakrendelések igénybevételének területi egyenlőtlenségei (10 ezer lakosra jutó szakrendelési esetszám) Beutalási arány Hospitalizációs index A járóbeteg-ellátás fejlesztésében érintett kistérségek hozzáférésének változása Mentéshez szükséges feltételek kiépülésével a mentés által 15/20 percen belüli elérhető lakosság arányának növekedése Átszűrtségi arány növekedése a népegészségügyi szűrések esetében E-egészségügyi megoldások (e-recept, e-kórlap, telekonzultáció) arányának növekedése az ellátásban Digitális röntgenek aránya 23.
Példa: az egészségügyi EU-s fejlesztések értékelése