Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány bakonytérség építészeti öröksége örökségvédelmi katalógus II.
Batthyány Műemlékegyüttes Védelmében Alapítvány bakonytérség építészeti öröksége örökségvédelmi katalógus II.
Ácsteszér Ácsteszér Táncsics Mihály szülőháza Ácsteszér helység két egymás közepén keresztűlvágó szabályos utcából áll, közepén van a Szentegyház, egyik utcasarkon korcsma, másikon paplak, harmadikon pálinkafőző ház, negyediken a kisiskola... E négy utcának egyikén, mely keresztutca nevet visel, a legszélső ház volt apámé... Táncsics Mihály A XIX. század egyik legjelentősebb magyar demokrata gondolkodója 1799. április 21-én született az akkor még Veszprém vármegyéhez tartozó településen. Édesapja telkes jobbágy volt, s ő maga is életének első két évtizedét jobbágyként élte le a bakonyalji kisközségben. A személyesen is megtapasztalt jogtalanság késztette arra, hogy minden tehetségével és erejével a jogegyenlőségért és társadalmi igazságosságért harcoljon. Táncsics Mihály 20 évig élt 1790-ben épült vályogfalú szülőházában. Pályája a jobbágysorból a takácsmesterségen és a tanítóskodáson át ívelt a radikális elveket valló publicista politikusi munkásságig. Már felnőtt fejjel végezte tanulmányait. Politikai nézeteit könyvekben népszerűsítette, mely munkák forradalmi szelleme miatt 1847-ben bebörtönözték, s csak 1848. március 15-én nyerte vissza szabadságát. A szabadságharc ideje alatt is a demokrácia következetes megvalósításáért küzdött: Minden erőmet, tehetségemet arra fordítom, hogy magyar hazánk, az európai nevezetes országok sorában méltó helyet foglaljon el - írta 1848 nyarán lapjában, a Munkások Újságában. A nemzet fejlődése és a társadalmi haladás Táncsicsnak egyaránt fontos volt. A bukás után hosszú évekig bujkált, majd újabb hosszú börtönbüntetést szenvedett. A kiegyezés után ismét aktívan politizált, rövid ideig működő lapja, az Aranytrombita a kapitalizálódó Magyarország jogfosztottjainak a szegényparasztoknak, és munkásoknak az érdekében tevékenykedett. Az életútját bemutató kiállítás egykori szülőházában, 1971-ben nyílt. Az épület a falu régi utcavonalas házsorának jellegzetes nyugat-magyar típusú oldaltornácos háza. Jelenlegi külsejét az 1910-es években történt átépítés során nyerte el. Az épületbe belépő látogató a szabadkéményes, középen kenyérsütő-kemencével ellátott konyhába jut. A két szoba közül a konyhától balra eső helyiség a XIX. század közepének paraszti lakáskultúráját mutatja be. A jobboldali szobában elhelyezett kiállítás Táncsics Mihály mozgalmas, harcban, szenvedésben bővelkedő életpályáját követi nyomon. Korabeli újságokból származó metszetek, fotók, s Táncsics munkáiról készült fotómásolatok segítségével tárul föl a látogató előtt a jobbágysorból indult író küzdelme s élete. 2 3
Ácsteszér Ácsteszér 4 5
A ma már 180 országot tömörítő UNESCO szer vezet, 137 értékét az adja, hogy ezen a viszonylag kis területen a mérsékelt állam területét érintő, mintegy 812 tételt tartalmazó listáján övi középhegységi karsztosodásra jellemző minden barlangtípus főként a kulturális értéket képviselő emberi alkotások, építmények, épületek, települések, vagy ezek maradványai szerepelnek. világ tartozik. A hasonló földrajzi és klimatológiai adottságokkal megtalálható, melyhez változatos formakincs, különleges ásvány- A 628 kulturális értékből 23, a kulturtáj kategóriába tartozik. rendelkező karsztvidékektől számos független, egymás közelében kifejlődött folyóvizes rendszereivel, zsombolyainak szokat- A természeti értékek száma jóval alacsonyabb, csak 160, hiszen az egyezmény szabályzata értelmében a listára csak a viszonylag sértetlen állapotban lévő természeti kincsek kerülhetnek fel, rő típusú barlangok együttes jelenlétével különbözik. lan morfológiájával és egyedülálló sűrűségével, valamint az elté- amelyek megóvása garantálható. Itt húzódik a mérsékelt égöv cseppkődíszekben leggazdagabb, leghosszabb aktív patakos barlangja, a több mint 25 ki- A Világörökségek között önálló objektumként, vagy egy nagyobb terület részeként számos barlang és mesterséges üreg is lométer összhosszúságú Baradla-Domica rendszer, valamint a található, de ezeket főként kultúrtörténeti értékeik: ősemberi leletek, falfestmények, vallási emlékek, stb. alapján nyilvánították felett 503 méter magasságban nyíló Szilicei-jégbarlang. mérsékelt öv legalacsonyabban fekvő jégbarlangja, a tengerszint az emberiség egyetemes értékévé. Maga a barlang, mint természeti képződmény, mindeddig csak négy esetben nyerte el a Vi- és kultúrtörténeti szerepe növelik. A felszín alatti világ több mint A barlangok jelentőségét élővilága, őslénytani, régészeti leletei lágörökség címet. A listán szerepel a világ leghosszabb barlangját 500 barlanglakó és barlangkedvelő állatfajnak nyújt élőhelyet, képviselő 590 km-es Mammoth-barlang (USA, Kentucky 1981), köztük endemikus és elsőként innen leírt fajoknak is. A járatok a világ legnagyobb vízhozamú földalatti folyómedrét alkotó szlovéniai Skocjani-barlang (1986), földünk legszebbikének tartott zik meg, és a földtudomány számára fontos, európai jelentőségű kitöltése legalább 40 000 évet átfogó őskori kultúrák sorozatát őr- Lechuguillát is magába foglaló Carsbad Barlangok Nemzeti Park őslénytani lelőhelyeket foglaltak magukba. Természetesen nem (USA, Új-Mexikó 1995), és az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt szabad figyelmen kívül hagynunk a kapcsolódó felszín adottságait, barlangvilága. élő és élettelen értékeit sem. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait a Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án Berlinben, Magyarország és világ Magyarország és Szlovákia mindmáig egyetlen természeti A nemzetközi elismerés jelentőségét növeli, hogy a barlang- Szlovákia közösen készített előterjesztése alapján, a felszín alatti világ rendkívüli Ácsteszér változatossága, helység komplexitása két egymás és viszonylagos közepén keresztűlvágó merés azonban nemcsak dicsőség, de felelősség is, hiszen a cím értéke mely a Világörökség listán szerepel. A nemzetközi elis- érintetlensége szabályos utcából alapján nyilvánította áll, közepén a Világörökség van a Szentegyház, részévé. egyik utcasarkon megtartásának feltétele a természetes állapot megőrzése, melynek végrehajtását ház, úgy kell megoldani, hogy közben azok minél korcsma, Az országhatárral másikon két részre paplak, osztott, ám harmadikon földrajzilag, földtanilag negyediken és hidrológiailag a kisiskola... összefüggő E egységet négy utcának alkotó, majd egyikén, 600 km2 mely keresztutca szélesebb körben történő megismertetésére egyre nagyobb hang- pálinkafőző nagyságú nevet visel, karsztos a legszélső térség jelenleg ház volt ismert apámé... több mint 1200 barlangja közül 260 található Magyarországon. A barlangok súlyt kell fektetni. Táncsics Mihály egyetemes A XIX. század egyik legjelentősebb magyar demokrata a társadalmi haladás Táncsicsnak egyaránt fontos volt. A bukás gondolkodója 1799. április 21-én született az akkor után hosszú évekig bujkált, majd újabb hosszú börtönbüntetést még Veszprém vármegyéhez tartozó településen. Édesapja telkes jobbágy volt, s ő maga is életének első két évtizedét jobbágyként élte le a bakonyalji kisközségben. A személyesen is megtapasztalt jogtalanság késztette arra, hogy minden tehetségével és erejével a jogegyenlőségért és társadalmi igazságosságért harcoljon. Táncsics Mihály 20 évig élt 1790-ben épült vályogfalú szülőházában. Pályája a jobbágysorból a takácsmesterségen és a tanítóskodáson át ívelt a radikális elveket valló publicista politikusi munkásságig. Már felnőtt fejjel végezte tanulmányait. Politikai nézeteit könyvekben népszerűsítette, mely munkák forradalmi szelleme miatt 1847-ben bebörtönözték, s csak 1848. március 15-én nyerte vissza szabadságát. A szabadságharc ideje alatt is a demokrácia következetes megvalósításáért küzdött: Minden erőmet, tehetségemet arra fordítom, hogy magyar hazánk, az európai nevezetes országok sorában méltó helyet foglaljon el - írta 1848 nyarán lapjában, a Munkások Újságában. A nemzet fejlődése és Ácsteszér Táncsics Mihály szülőháza szenvedett. A kiegyezés után ismét aktívan politizált, rövid ideig működő lapja, az Aranytrombita a kapitalizálódó Magyarország jogfosztottjainak a szegényparasztoknak, és munkásoknak az érdekében tevékenykedett. Az életútját bemutató kiállítás egykori szülőházában, 1971-ben nyílt. Az épület a falu régi utcavonalas házsorának jellegzetes nyugat-magyar típusú oldaltornácos háza. Jelenlegi külsejét az 1910-es években történt átépítés során nyerte el. Az épületbe belépő látogató a szabadkéményes, középen kenyérsütő-kemencével ellátott konyhába jut. A két szoba közül a konyhától balra eső helyiség a XIX. század közepének paraszti lakáskultúráját mutatja be. A jobboldali szobában elhelyezett kiállítás Táncsics Mihály mozgalmas, harcban, szenvedésben bővelkedő életpályáját követi nyomon. Korabeli újságokból származó metszetek, fotók, s Táncsics munkáiról készült fotómásolatok segítségével tárul föl a látogató előtt a jobbágysorból indult író küzdelme s élete. 6 7
Ácsteszér A ma már 180 országot tömörítő UNESCO szer vezet, 137 állam területét érintő, mintegy 812 tételt tartalmazó listáján főként a kulturális értéket képviselő emberi alkotások, építmények, épületek, települések, vagy ezek maradványai szerepelnek. A 628 kulturális értékből 23, a kulturtáj kategóriába tartozik. A természeti értékek száma jóval alacsonyabb, csak 160, hiszen az egyezmény szabályzata értelmében a listára csak a viszonylag sértetlen állapotban lévő természeti kincsek kerülhetnek fel, amelyek megóvása garantálható. A Világörökségek között önálló objektumként, vagy egy nagyobb terület részeként számos barlang és mesterséges üreg is található, de ezeket főként kultúrtörténeti értékeik: ősemberi leletek, falfestmények, vallási emlékek, stb. alapján nyilvánították az emberiség egyetemes értékévé. Maga a barlang, mint természeti képződmény, mindeddig csak négy esetben nyerte el a Világörökség címet. A listán szerepel a világ leghosszabb barlangját képviselő 590 km-es Mammoth-barlang (USA, Kentucky 1981), a világ legnagyobb vízhozamú földalatti folyómedrét alkotó szlovéniai Skocjani-barlang (1986), földünk legszebbikének tartott Lechuguillát is magába foglaló Carsbad Barlangok Nemzeti Park (USA, Új-Mexikó 1995), és az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangvilága. Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait a Világörökség Bizottsága 1995. december 6-án Berlinben, Magyarország és Szlovákia közösen készített előterjesztése alapján, a felszín alatti világ rendkívüli változatossága, komplexitása és viszonylagos érintetlensége alapján nyilvánította a Világörökség részévé. Az országhatárral két részre osztott, ám földrajzilag, földtanilag és hidrológiailag összefüggő egységet alkotó, majd 600 km2 nagyságú karsztos térség jelenleg ismert több mint 1200 barlangja közül 260 található Magyarországon. A barlangok egyetemes értékét az adja, hogy ezen a viszonylag kis területen a mérsékelt övi középhegységi karsztosodásra jellemző minden barlangtípus megtalálható, melyhez változatos formakincs, különleges ásványvilág tartozik. A hasonló földrajzi és klimatológiai adottságokkal rendelkező karsztvidékektől számos független, egymás közelében kifejlődött folyóvizes rendszereivel, zsombolyainak szokatlan morfológiájával és egyedülálló sűrűségével, valamint az eltérő típusú barlangok együttes jelenlétével különbözik. Itt húzódik a mérsékelt égöv cseppkődíszekben leggazdagabb, leghosszabb aktív patakos barlangja, a több mint 25 kilométer összhosszúságú Baradla-Domica rendszer, valamint a mérsékelt öv legalacsonyabban fekvő jégbarlangja, a tengerszint felett 503 méter magasságban nyíló Szilicei-jégbarlang. A barlangok jelentőségét élővilága, őslénytani, régészeti leletei és kultúrtörténeti szerepe növelik. A felszín alatti világ több mint 500 barlanglakó és barlangkedvelő állatfajnak nyújt élőhelyet, köztük endemikus és elsőként innen leírt fajoknak is. A járatok kitöltése legalább 40 000 évet átfogó őskori kultúrák sorozatát őrzik meg, és a földtudomány számára fontos, európai jelentőségű őslénytani lelőhelyeket foglaltak magukba. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagynunk a kapcsolódó felszín adottságait, élő és élettelen értékeit sem. A nemzetközi elismerés jelentőségét növeli, hogy a barlangvilág Magyarország és Szlovákia mindmáig egyetlen természeti értéke mely a Világörökség listán szerepel. A nemzetközi elismerés azonban nemcsak dicsőség, de felelősség is, hiszen a cím megtartásának feltétele a természetes állapot megőrzése, melynek végrehajtását úgy kell megoldani, hogy közben azok minél szélesebb körben történő megismertetésére egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni. 9