KAMATOZÓ TAKARÉKBETÉTKÖNYV ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Hatályos 2018. szeptember 17-től Jelen ÁSZF hatálya kiterjed a jogelőd Takarékszövetkezetek kirendeltségei által nyitott kamatozó takarékbetétkönyvekre. 1. A kamatozó takarékbetétkönyvben takarékbetét csak természetes személyek helyezhetnek el. 2. A kamatozó takarékbetétkönyv takarékbetét szerződésnek minősül. A Takarékszövetkezet a kamatozó takarékbetétkönyvet névre szólóan, a rendelkezési jog fenntartásával, vagy rendelkezési jog fenntartása nélkül állítja ki a betételhelyező(k) részére. A kamatozó takarékbetétkönyvben a betételhelyező(k) személyétől különböző, de a betét elhelyezésére jogosult kedvezményezett is megjelölhető. A Takarékszövetkezet a betételhelyező(ke)t, és kedvezményezett megnevezése esetén ez utóbbit is köteles a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és magakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény rendelkezései szerint azonosítani. Azonosítás hiányában a Takarékszövetkezet a betétet, illetve a kedvezményezett megjelölését nem fogadhatja el. A betételhelyező és a kedvezményezett csak természetes személy lehet. A bemutatóra szóló betétek névre szólóvá alakításakor a Takarékszövetkezet a 2017. évi LIII. törvény, illetve a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet rendelkezéseinek megfelelően a betéti okiratot a bemutató személy nevére alakítja át. A nevesítést követően a betéti okirat tulajdonjogában felmerülő bármely jogvita esetén a Takarékszövetkezetet felelősség nem terheli. 3. A betétként elhelyezhető legkisebb összeg mértékét, valamint a lehetséges lekötési időket a vonatkozó, hatályos Hirdetmény tartalmazza. 4. A Takarékszövetkezet a kamatozó takarékbetétkönyvben történő betételhelyezést, valamint az abból történő kifizetést a betételhelyező(k) (kedvezményezett) családi és utónevének (születési név, házassági név), a születési helyének és idejének, anyja születési nevének, (rendelkezési jog fenntartásával elhelyezett betét esetén a betételhelyező aláírásának), továbbá a Takarékszövetkezet nyilvántartásaiban az elhelyezéskor megadott adatok azonosításához köti. Kiskorú betétes esetén a személyes azonosító adatok körén a törvényes képviselő (szülő, gyám) azonosító adatait is kell érteni. A fenntartásos takarékbetétet két, vagy több személy külön-külön, vagy együttes rendelkezéséhez kötötten is el lehet helyezni. A fenntartásos takarékbetétet a Takarékszövetkezet csak a betétes, vagy a megjelölt kedvezményezett részére fizeti vissza, a betétes által az okiratban meghatározott feltétel teljesítése, illetve közlése alapján. Fenntartásos takarékbetétből kifizetést a Takarékszövetkezet a betétes által megadott személyi azonosító adatainak vizsgálatával, és a személyazonosság igazolására szolgáló okmány egyidejű bemutatására teljesít. Több személy által együttesen elhelyezett takarékbetét esetében - egybehangzóan meghatározott feltétel, vagy korlátozás hiányában - valamennyi betétes egyetemlegesen jogosult a takarékbetét feletti rendelkezésre. Ellenkező kikötés hiányában a takarékbetététben elhelyezett összegek tulajdoni aránya egyenlő. 5. Nagykorú betétes a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet alapján kedvezményezettet állíthat, aki az általa meghatározott feltétel bekövetkezése esetén a betét felett rendelkezhet. A feltétel bekövetkezését követően kizárólag a kedvezményezett állíthat meghatalmazottat, kérhet kifizetést a betétből, továbbá szüntetheti meg a betétet. A kedvezményezetti státusz betöltéséhez tehát minden esetben valamely, a betétes által meghatározott feltételre (valamely időpontra, esemény megnevezésére) van szükség. 1
Az említett feltétel lehet a 18. életév betöltése, a betétes halála. Amennyiben a nagykorú betétes úgy rendelkezett, hogy elhalálozása esetén a takarékbetétet az általa megjelölt kedvezményezett(ek) részére kell visszafizetni, az így elhelyezett takarékbetét nem tartozik a takarékbetétes hagyatékához, a kedvezményezett(ek) a takarékbetét felett a hagyatéki eljárás lefolytatása nélkül rendelkezhet(nek). 6. A takarékbetétbe történő befizetést, az abból történő kifizetést, és a kamat jóváírását a Takarékszövetkezet a betétkönyvben feltünteti. A betétkönyvben forgalmazni csak annak egyidejű bemutatása mellett lehet. Teljes kivét esetén a betét összegét és annak kamatát az egységek a kamatozó takarékbetétkönyv bevonása ellenében fizetik ki. Háromnál több rendelkezni jogosult betétes esetén a betétkönyvből csak a kiállítóhely teljesít kifizetést. A Takarékszövetkezet lehetőséget biztosíthat ügyfeleinek arra, hogy azok a betétkönyveik javára/terhére betéti műveletet a betét jogfolytonos átvezetése kivételével - kezdeményezzenek a kiállító helyen (honos) kívül, a Takarékszövetkezet más, takarékbetét forgalmazásra kijelölt kirendeltségében is. Nem-honos (nem a kiállítóhelyen történő) ügyfélkiszolgálás esetén valamennyi, a Takarékszövetkezet takarékbetét forgalmazására, kezelésére kijelölt kirendeltségének: - a másik egység által kiállított betétkönyv javára be kell fogadnia - összegkorlátozás nélkül befizetéseket; - az adatellenőrzési kötelezettség mellett - az egyeztetés sikeres megtörténte esetén a másik kirendeltség által kiállított betétkönyvből teljesítenie kell kifizetéseket akkor, ha a kifizetést kezdeményező betétes azonosítását, valamint az aláírásvizsgálatot a vonatkozó hatályos szabályzat szerint el tudja végezni. Ez esetben - a banktitokra vonatkozó szabályok betartása mellett a betétes (kedvezményezett) személyazonosságát az annak igazolására szolgáló okmányból kell megállapítani és nevét, születési adatait, lakcímét, anyja nevét, valamint a Takarékszövetkezet által kért egyéb adato(ka)t a Pénztári bizonylat -on fel kell tüntetni. A betétesnek a bizonylatot alá kell írnia, továbbá a kifizetett összeg átvételét a pénztári rendszer által nyomtatott bizonylaton aláírásával el kell ismernie. Amennyiben a betétes nem hajlandó magát a hatályos pénzmosási szabályzatban foglaltak szerint igazolni, illetve az ügyintéző által bekért adatokat igazolva nyilatkozatot tenni, úgy a kifizetést a Takarékszövetkezeti megtagadja és az ügyfelet a betéti okiratot kiállító egységhez irányítja. 7. A Fókusz Takarékszövetkezet 1.000.000.-Ft összegig elfogadja a két tanús meghatalmazást, ezen összeg felett csak közokirat alapú meghatalmazást fogad el. 8. A takarékbetét elhelyezhető lekötési idő meghatározása nélkül (látra szólóan), vagy előre meghatározott lekötési időre (lekötéssel). Lekötéssel elhelyezett takarékbetétnél minden egyes betétnek (befizetett összegnek) az elhelyezés napjától számítva kell kitölteni a vállalt lekötési időt, az ahhoz kapcsolódó kamat jogossága érdekében. 9. A Takarékszövetkezet a takarékbetét után az általa meghatározott, a hirdetményekben közzétett mértékű kamatot fizeti. A hirdetményben, a kamat mellett az ügyfelek teljes körű tájékoztatása érdekében fel kell tüntetni a Takarékszövetkezet által kiszámított Egységesített Betéti Kamatláb Mutatót (EBKM) is. 10. A takarékbetét kamatozása az elhelyezést (befizetést) követő napon kezdődik és a felvétel (kifizetés) napján végződik. A kamat kiszámítása az alábbi képlet alapján történik: tőke x kamat % x napok száma K = ------------------------------------------ 2
360 x 100 11. A takarékbetét után járó kamat a takarékbetétből történő teljes kifizetés esetét kivéve mindig a naptári év végéig kerül kiszámításra, és minden év december hó 31-én esedékes. Az esedékes kamat összege az esedékesség időpontjában tőkésítésre kerül. A napok száma a lekötés első évében a betét elhelyezés napjától december 31-ig kerül meghatározásra, a következő években pedig január 1-jétől december 31-ig oly módon, hogy minden hónap 30 naposnak tekintendő. A jogelőd Rónasági Takarékszövetkezet 1 és 3 hóra lekötött speciális betétlekötési lehetőséggel rendelkező kamatozó takarékbetétkönyvei után járó kamat a lekötési periódus végén tőkésedik. 12. Takarékbetétből történő felvét esetén a Takarékszövetkezet úgy tekinti, hogy a felvett összeg mindig a még fennálló legrégebben elhelyezett betétet csökkenti. Ez a szabály érvényes arra az esetre is, ha tőkésítés utáni kamatkifizetés történik. A jóváírt kamat azonos összegben történő felvétele után amennyiben az ehhez tartozó betét(ek) a vállalt lekötési időt később kitölti(k) a Takarékszövetkezet a lejárt tételekhez kapcsolódó napi kivétnek megfelelő kamatot téríti. A jogelőd Rónasági Takarékszövetkezet 1 és 3 hóra lekötött speciális kamatozó takarékbetétkönyvei esetében a fordulónapon illetve amennyiben, az munkaszüneti nap, akkor az azt követő munkanapon mind kifizetés, mind befizetés lehetséges a számlán. A következő időszakra, a fordulónap napzárásakor a számlán található egyenleg kerül lekötésre. 13. A Takarékszövetkezet a szerződés szerinti lekötési idő előtt felvett takarékbetét után nem a lekötési időhöz kapcsolódó, hanem a Hirdetmény -ben külön közzétett mértékű kamatot fizeti. Amennyiben a lekötött takarékbetétnél a 9. pont értelmében a kamatot a betétkönyvbe már bejegyezték, úgy ez visszavételre kerül. A jogelőd Rónasági Takarékszövetkezet 1 és 3 hóra lekötött speciális kamatozó takarékbetétkönyvei esetébe a Takarékszövetkezet a szerződés szerinti lekötési idő előtt felvett takarékbetét után nem a lekötési időhöz kapcsolódó, hanem a Hirdetményben külön közzétett mértékű kamatot fizeti. 14. Amennyiben a betétes a lekötési idő lejárta után takarékbetétjét nem szünteti meg, illetve új az eredetitől eltérő lekötési időben nem állapodik meg, úgy a Takarékszövetkezet az eredeti lekötési időnek megfelelő mindenkori kamatot téríti. 15. A Takarékszövetkezet jogosult a takarékbetét után járó kamat mértékének egyoldalú módosítására a lekötési időn belül is. A kamatmódosításra, szerződésmódosításra vonatkozó okok felsorolását a mindenkor hatályos üzletszabályzat tartalmazza. A Takarékszövetkezet az új kamat mértékét tartalmazó Hirdetményt a módosítást megelőzően legalább 15 nappal köteles az ügyfelek részére nyitva álló helyiségeiben (pénztártermeiben) kifüggeszteni, valamint a Takarékszövetkezet honlapján közzétenni. 16. Amennyiben a betétes a kamatmérték Takarékszövetkezet általi módosítását nem fogadja el, úgy jogában áll a Takarékbetét szerződést 30 napos felmondási idővel felmondani. (1989. február 1. előtt megkötött takarékbetét-szerződés esetén 90 nap.) A Takarékbetét-szerződés a felmondási idő utolsó napján szűnik meg. A felmondást az első közzétételtől számított 15 napon belül kell írásban bejelenteni a betétet kezelő fióknál. A Takarékbetét-szerződés felmondási idejének lejártáig a Szövetkezeti Hitelintézet a kamatváltozás előtt megállapított kamatot köteles megfizeti a betétesnek. Amennyiben a betétes nem él a szerződés felmondásának lehetőségével, vagy a felmondási idő lejártával a betét összegét nem veszi fel, úgy az a módosítás tudomásulvételét jelenti. 3
17. A Takarékszövetkezet által kezelt névre szóló betétek ideértve a Kamatozó takarékbetétkönyv egyenlegét is az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által biztosítottak. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) értelmében: 212. (1) Az OBA által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétre terjed ki. (2) Az OBA által nyújtott biztosítás - a 213. -ban meghatározott kivétellel - a betétek számától és pénznemétől függetlenül kiterjed minden olyan betétre, amelyet a) 1993. június 30-ig jogszabályban vállalt állami garancia, illetve állami helytállás nélkül, valamint b) 1993. június 30-át követően állami garancia nélkül az OBA-ban tagsággal rendelkező hitelintézetnél helyeztek el. (3) Az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed az 1993. június 30-ig sorozatban értékpapírszerűen kibocsátott vagy forgalomba hozott betéti okiratra, tekintet nélkül annak elnevezésére. (4) Az 1993. június 30-át megelőzően kötött betétszerződések alapján elhelyezett - állami garanciával (helytállással) biztosított - betétekbe az 1993. június 30-át követően teljesített új befizetés e törvény rendelkezéseinek megfelelően - az OBA által - biztosított. 213. (1) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki a) a költségvetési szerv, b) a tartósan száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, c) a helyi önkormányzat, d) a biztosító, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, valamint a magánnyugdíjpénztár, e) a befektetési alap, f) a Nyugdíjbiztosítási Alap valamint ezek kezelő szervezetei, és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, g) az elkülönített állami pénzalap, h) a pénzügyi intézmény, i) az MNB, j) a befektetési vállalkozás, a tőzsdetag, az árutőzsdei szolgáltató, k) a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, befektetővédelmi alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja, n) a kockázati tőketársaság és a kockázati tőkealap betéteire, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek betéteire. (2) Az OBA által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan betétre, amelyről bíróság jogerős ítélettel megállapította, hogy az abban elhelyezett összeg pénzmosásból származik, valamint a hitelintézet szavatoló tőkéjére és a hitelintézet által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírra. (3) Az (1) bekezdés a) és c) pontjától eltérően az OBA által nyújtott biztosítás kiterjed a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által alapított költségvetési szerv betétjére, amennyiben a tárgyévet két évvel megelőző évi beszámolója adatai alapján a helyi önkormányzat költségvetési mérlegfőösszege nem haladja meg az ötszázezer eurót. (4) A (3) bekezdésben meghatározott összeghatár forintösszegét a tárgyévet két évvel megelőző év utolsó munkanapján érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. (5) A tagintézetek az OBA által biztosított betéteket az OBA által meghatározott módon megjelölik. 214. (1) Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére azon betétkövetelésből, 4
amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. (1) bekezdése alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, először a tőke, majd a kamat összegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb százezer euró összeghatárig - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - forintban fizeti ki kártalanításként. (2) A kártalanítás forintösszegét a kártalanítás 217. (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell meghatározni. (3) Devizabetét esetén a kártalanítás összegének, valamint az e bekezdés szerinti összeghatárának megállapítása - a kifizetés időpontjától függetlenül - a kártalanítás 217. (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjának napját megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik. (4) A Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézet külföldi fióktelepénél elhelyezett betétek alapján járó kártalanítást az OBA a fióktelep országának hivatalos devizanemében fizeti ki. Ha a fióktelep országának hivatalos devizája nem euró, először a kártalanítási összeghatárnak megfelelő forintösszeget kell a 217. (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontot megelőző napon érvényes, a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon megállapítani, majd ugyanezen napi a jegybanki feladatkörében eljáró MNB által közzétett hivatalos forint/devizaárfolyamon a fióktelep országának hivatalos devizájában a kártalanítás összegét megállapítani. (5) Az OBA azon betétkövetelés tőkeösszege után, amely olyan hitelintézettel szemben áll fenn, amelynek engedélyét a Felügyelet a 33. (1) bekezdése alapján vonta vissza, vagy amelynek felszámolását a bíróság elrendelte, a még nem tőkésített és ki nem fizetett kamatot a kártalanítás 217. (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontjáig legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a szerződés szerinti kamatlábbal téríti meg a kártalanításra jogosult személy részére. (6) Nyereménybetétek esetén - a betét elhelyezésének időpontjától függetlenül - a betétes legfeljebb az (1) bekezdésben meghatározott összeghatárig a betét névértékének megfelelő összegű kártalanításra jogosult. (7) A betétes az (1)-(6) bekezdés szerinti kártalanítást meghaladó kifizetésre az OBAval szemben semmilyen jogcímen nem tarthat igényt. (8) Közös betét esetén az (1)-(3) bekezdésben meghatározott kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult minden személy esetén külön kell számításba venni. A kártalanítási összeg számítása szempontjából - eltérő szerződési kikötés hiányában - a betét összege a betéteseket azonos arányban illeti meg. (9) Hitelintézetek egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint betétállomány átruházása esetén a betéteseket legalább egy hónappal a változást megelőzően írásban tájékoztatni kell a változásról, kivéve, ha a szanálási jogkörében eljáró MNB vagy a Felügyelet üzleti titok vagy a pénzügyi stabilitás védelme érdekében rövidebb határidőt tesz lehetővé. (10) A hitelintézetek egyesülése vagy fiókteleppé alakulása, valamint a betétállomány átruházása esetén az (1)-(3) bekezdés szerinti összeghatár szempontjából 3 hónapig külön betétnek minősülnek egyazon betétesnek az egyesülés, átruházás, illetve a fiókteleppé alakulás előtt az összeolvadó, beolvadó, átadó, átvevő vagy átalakuló hitelintézetnél elhelyezett betétei. (11) Az olyan betétre, amellyel kapcsolatban pénzmosás alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, az eljárás jogerős befejezéséig kártalanítás nem fizethető ki. 5
(13) A betétes elhalálozása esetén - a betétek elhelyezésének időpontjától függetlenül - az örökhagyó és az örökösök betétjét a hagyatékátadó végzés vagy a bírósági ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig vagy a rögzített kamatozású kamatperiódus végéig - a kettő közül a későbbi időpontig - külön betétnek kell tekinteni és az (1)-(3) bekezdés szerinti kártalanítási összeghatár meghatározásánál nem kell összevonni az örökösök más betéteivel. Az örökhagyó betétje után a kártalanítás az (1)-(3) bekezdésben meghatározott összeghatárig fizetendő ki, függetlenül az örökösök számától. Ezt a rendelkezést a közös betétekre is alkalmazni kell. (14) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazása során az egyéni vállalkozó által elhelyezett betét - elhelyezésének időpontjától függetlenül - az ugyanazon személy által magánszemélyként elhelyezett betéttől külön betétnek minősül. (15) A közjegyzői, végrehajtói, ügyvédi letéti, őrzési tevékenységhez kapcsolódóan a hitelintézetnél nyitott számlák - amelyeket a hitelintézet nem a 6. (1) bekezdése szerinti letéti szolgáltatás keretében vezet - az (1)-(3) bekezdésének alkalmazása során elhelyezésének időpontjától függetlenül a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősülnek a közjegyzőnek, végrehajtónak, ügyvédnek a hitelintézetnél lévő más betéteitől. E számlára (több számla esetén valamennyi számlára külön-külön) a közjegyzővel, végrehajtóval, ügyvéddel szemben a 213. (1) bekezdés l) pontjában rögzített kizáró ok fennállása esetén is kiterjed az OBA által nyújtott biztosítás. Az OBA jogosult - a 217. szerinti kártalanítási eljárás során - az ügyvédi kamarai szabályzatban előírt letéti nyilvántartásnak az ügyvédtől (ügyvédi irodától) való bekérésével ellenőrizni, hogy a kártalanítási összeghatár szempontjából külön betétnek minősül-e az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg. 214/A. (1) A 214. (1) bekezdésben meghatározott értékhatárt meghaladóan az OBA a kártalanításra jogosult természetes személy részére további legfeljebb ötvenezer euró összeghatárig fizet kártalanítást azon betétkövetelések esetén, amelyeket a kártalanítás kezdő napját megelőző három hónapban elkülönített számlán helyeztek el és a (2) bekezdésben meghatározott eredetüket a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően igazolták a tagintézet részére. (2) Az (1) bekezdés abban az esetben alkalmazandó, ha a betét forrása a) lakóingatlan eladása, lakásbérleti vagy lakáshasználati jog eladása, b) munkaviszony megszűnéséhez, nyugdíjazáshoz kapcsolódó juttatás, c) biztosítási összeg vagy d) bűncselekmény áldozatainak vagy tévesen elítélteknek járó kártérítés. (3) A jogosult a betét forrását az elkülönített számlán történő elhelyezés napján a következő okiratokkal igazolja: a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi adásvételi szerződés vagy tulajdonjog, bérleti jog, használati jog átruházására irányuló egyéb okirat másolata, b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben 30 napnál nem régebbi munkáltatói, kifizetői igazolás, c) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a biztosító 30 napnál nem régebbi igazolása, d) a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben a bíróság 30 napnál nem régebbi határozata. Amennyiben a betétesnek a Takarékszövetkezettel szemben a kártalanítás 217. (1) bekezdésében meghatározott kezdő időpontját megelőzően lejárt tartozása van a Takarékszövetkezet a 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 215. -a alapján fenntartja magának az OBA által biztosított betétek esetében a kártalanítási összeg 6
meghatározásánál a beszámítás jogát. Ha a beszámításra sor kerül, akkor az OBA a 214. szerinti összegből a Takarékszövetkezetet megillető és részére átutalt összeg levonása után fennmaradó összeget fizeti ki a betétes részére. A Hpt. 272. (3) bekezdése értelében a betét elhelyezése, vagy a betét elhelyezését lehetővé tevő keretszerződés megkötése előtt a betétbiztosításra vonatkozó tájékoztatás tudomásulvételét az ügyfél a Hpt. 6. melléklet szerinti tájékoztató aláírásával igazolja. A Hpt. 275. (5) bekezdése értelében a Takarékszövetkezet évente az OBA által meghatározott formában kimutatást készít a betétesnek a Takarékszövetkezetnél elhelyezett biztosított betétei összevont egyenlegéről, és az annak alapján a betétes javára fennálló betétbiztosítási összegről. A (6) bekezdés értelmében a betétes részére küldött kivonaton feltünteti, hogy vonatkozik-e rá a betétbiztosítás, és utal a Hpt. 6. melléklet szerinti tájékoztatóra, melyet legalább évente egyszer postai úton, vagy személyes átvétellel a betétes rendelkezésére bocsájt. A (7) bekezdés értelében az (5) és (6) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a Takarékszövetkezet a betétes kérésére írásban átadja, vagy megküldi. A betétbiztosításra és a kártalanításra vonatkozó további feltételeket a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 209-240. -ai tartalmazzák. 18. A Hpt. 275. (1) szerint a folyamatos szerződések ideértve a betétösszegek ismétlődő lekötésére szóló szerződést is esetében a Takarékszövetkezet köteles az ügyfél részére a) legalább évente egy alkalommal, valamint b) a szerződés lejártakor egyértelmű, közérthető és teljes körű írásbeli kimutatást (kivonatot) küldeni az ügyfél által előzetesen megadott levelezési címre. A számláról megküldött kimutatást elfogadottnak kell tekinteni, ha az ügyfél a kézbesítéstől számított hatvan napon belül írásban nem emelt kifogást. 19. A takarékbetét összegének visszafizetésére és a kamat kifizetésére vonatkozó követelés nem évül el. 20. A takarékbetét kamatát, hozadékát a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII törvény szerinti kamatadó fizetési kötelezettség terheli. Az adóköteles kamat utáni adót a Takarékszövetkezet a jóváírt, illetve kifizetett kamat alapján állapítja meg és fizeti be. 21. A takarékbetét titkos, adatai (pl.: a takarékbetétes neve, a takarékbetét összege) csak a banktitokra vonatkozó törvényi rendelkezések alapján szolgáltathatók ki. 22. A takarékbetétben elhelyezett összeg bírósági eljárás keretében végrehajtás alá vonható. Kivétel ez alól az ügyleti biztosíték céljára szolgáló takarékbetét. A bírósági végrehajtás további feltételeit a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény, valamint a betétek és takarékbetétek végrehajtásáról szóló 180/2001. (X.4.) Korm. rendelet szabályozza. 23. A takarékbetétkönyv elvesztését, vagy megsemmisülését a kiállítóhelynél azonnal be kell jelenteni. A betétes a betétkönyvhöz fűződő jogait közjegyző útján az általa lefolytatott megsemmisítési eljárás keretében érvényesítheti. Az eljárás megindítását haladéktalanul, de legkésőbb a bejelentéstől számított 6 napon belül a kiállítóhelyen igazolni kell. 7
24. A szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a Takarékszövetkezetet értesíteni. 25. A jelen Általános Szerződési Feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Takarékszövetkezet Üzletszabályzatában, a Polgári Törvénykönyvben és a takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendeletben foglaltak az irányadók. FÓKUSZ Takarékszövetkezet 8