Vétek G., Boros N., Papp V., Haltrich A., Csóka Gy., Szőcs L., Tuba K., Molnár M., Kelemen G., Lakatos F. (2014): A selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis) 2013-ban ismert elterjedése Magyarországon. Georgikon for Agriculture, 19 (1): 106 111. ----------------------------------------------------------------------------------------------- A selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis) 2013-ban ismert elterjedése Magyarországon Vétek Gábor 1 *, Boros Noémi 1, Papp Veronika 1, Haltrich Attila 1, Csóka György 2, Szőcs Levente 2, Tuba Katalin 3, Molnár Miklós 3, Kelemen Géza 3, Lakatos Ferenc 3 1 Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Rovartani Tanszék, 1118 Budapest, Villányi út 29 43. *e-mail: gabor.vetek@uni-corvinus.hu 2 Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztály, 3232 Mátrafüred, Hegyalja u. 18. 3 Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet, 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. Összefoglalás A kelet-ázsiai eredetű selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis) egyike azoknak az Európában idegenhonos rovarfajoknak, amelyek mindössze néhány évvel a kontinensre történő behurcolásukat követően már jelentős károkat okoztak számos térségben. Munkánk célja e kártevő országos elterjedésének feltérképezése volt 2012 2013-ban. A vizsgálatot a Budapesti Corvinus Egyetem Rovartani Tanszéke, az Erdészeti Tudományos Intézet és a Nyugat-magyarországi Egyetem Erdőművelési és Erdővédelmi Intézete közösen koordinálta. Saját felvételezéseinken túlmenően az adatgyűjtésben több szakmai és civil szervezet, valamint további szakemberek együttműködését is kértük, hogy átfogóbb képet kaphassunk a faj jelenlegi előfordulásáról. Eredményeink alapján elmondható, hogy a legsúlyosabb károk eddig Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyében jelentkeztek, míg az ország délkeleti részéből egyelőre nem kaptunk hírt a kártevőről. A Budapest területén, többek között két kertészeti árudában is megfigyelt károsított növények a szaporítóanyaggal történő terjedés veszélyeire hívják fel a figyelmet. Kulcsszavak: Cydalima perspectalis, terjedés, buxus, kártétel Abstract The box tree moth (Cydalima perspectalis) is one of the insect species alien to Europe which have already caused significant damage in many parts of the continent only a few years after their introduction. The aim of our study was to reveal the distribution area of the pest in Hungary in 2012 2013. The
monitoring project was coordinated by the Department of Entomology, Corvinus University of Budapest, the Forest Research Institute, and the Institute of Silviculture and Forest Protection, University of West Hungary. Besides our personal data collection during field work, information were requested from the members of professional and civil organizations so that we could prepare a distribution map of the species as detailed as possible. Our results show that the most affected regions are Győr-Moson-Sopron, Vas and Zala counties, while we have not got any presence data from the southeastern part of the country yet. Damaged Buxus plants observed in two garden centres, besides other locations, in Budapest call our attention to the further spread of the species facilitated by human-mediated transport. Keywords: Cydalima perspectalis, dispersal, Buxus, damage Bevezetés A Kelet-Ázsiában honos selyemfényű puszpángmolyt [(Cydalima perspectalis (Walker 1859)], mint Európa faunájára új lepkefajt elsőként Németországból jelezték (Billen 2007; Krüger 2008). Ezt követően folyamatosan érkeztek a hírek megjelenéséről Európa több országából. Kelet-, délkelet-európai elterjedésének határa a rendelkezésünkre álló szakirodalmi információk alapján Délnyugat-Szlovákia (Pozsony) (Pastorális és mtsai 2013), Magyarország nyugati része (Győr-Moson-Sopron megye több települése, valamint Zalaegerszeg és Zirc) (Sáfián és Horváth 2011; Maráczi 2012; Szabóky 2012; Papp és mtsai 2013), Szlovénia (Seljak 2012; Marion és mtsai 2013) továbbá Horvátország egyes, a szlovén határhoz közel fekvő területei (Koren és Črne 2012). A 2011. évi romániai (Bukarest) felbukkanása (1 imágó) valószínűbb, hogy szaporítóanyaggal történő, véletlen behurcolással hozható összefüggésbe, mintsem a természetes terjedés jele (Székely és mtsai 2011). Székely szóbeli közlése alapján eddig nem érkezett hír újabb romániai előfordulásáról. A kártevőt Törökországban, Isztambul európai részén is megtalálták ugyanebben az évben, itt azonban jelentős kártételéről is beszámoltak. Az import (kínai, európai) növényanyaggal való behurcolás azonban ez esetben sem zárható ki (Hizal és mtsai 2012). A selyemfényű puszpángmoly lárváinak tömeges megjelenésére a települések közterületeire, kastélyparkokban vagy magánkertekben ültetett buxus bokrokon, sövényeken lehet számítani. Ezeken a helyeken kártételük egyfelől esztétikailag zavaró a növények lombvesztése miatt, másrészről pedig a védekezés kivitelezhetőségét tekintve számos kérdést is felvet. Mindez azonban szinte eltörpül a mellett az ökológiai szempontból is aggasztó probléma mellett, amely Európa egyes erdei növénytársulásaiban jelentkezik: ahol a puszpáng (Buxus sempervirens) a flóra természetes alkotóelemeként fordul elő, a C. perspectalis rendszeres károsítása a cserjék teljes pusztulását is okozhatja. Fentieket figyelembe véve fontosnak tartottunk egy olyan átfogó felvételezést és adatgyűjtést elvégezni Magyarország területére vonatkozóan, amely segítségével a selyemfényű puszpángmoly 2013. évi elterjedéséről pontosabb képet alkothattunk. Bár Magyarországon Buxus fajok és fajták csak dísznövényként fordulnak elő,
hagyományos és sokfelé jellemző ültetésük, valamint kereskedelmük továbbterjedési lehetőséget teremt a kártevő számára azon délkeleti régiók irányába, ahol a Buxus sempervirens természetes populációi még fellelhetők. A selyemfényű puszpángmoly jelenleg ismert hazai előfordulásának és kártételének bemutatásával elsősorban a faj fokozatos terjedésére és károsításának veszélyeire kívánjuk felhívni a növényvédelmi és dísznövénytermesztő szakemberek, illetve kereskedők, valamint a hobbikertészek és a lakosság figyelmét egyaránt. Anyag és módszerek A selyemfényű puszpángmoly nyugat-magyarországi elterjedésének feltérképezése már 2012 tavaszán elkezdődött, azonban az ország egész területének vizsgálatát célzó adatgyűjtésünk 2013 elején indult meg. Ennek részeként egyfelől felvételezéseket végeztünk Magyarország több régiójában (elsősorban települések temetőiben, illetve parkokban és kastélykertekben), másrészről pedig kapcsolatba léptünk több szakmai és civil szervezettel, fórummal (NÉBIH, NMNK, MNT, MRT, Lepkész levelezőlista, Forestpress.hu, Gazdabolt.hu, Facebook) és további szakemberekkel annak érdekében, hogy minél átfogóbb képet kaphassunk a faj jelenlegi hazai előfordulásáról. A NYME munkatársai létrehoztak és a BCE kollégáival közösen működtetnek egy internetes felületet is (http://emevi.emk.nyme.hu/index.php/22542/), melyen információk érhetők el a fajra vonatkozóan, továbbá a károsító megjelenése online is jelezhető. Munkánk során felhívtuk a figyelmet a kártevő faj magyarországi megjelenésére, továbbá szükség szerint rövid, képekkel illusztrált leírást is adtunk a kártevőről és a buxuson okozott jellemző tünetekről, és megkértük a célcsoportok tagjait, hogy ha munkájuk vagy útjaik során észlelnék a károsítót, azt jelezzék felénk. A beérkezett visszajelzésekből a következő információkat rögzítettük adatbázisban: észlelő személy neve, észlelés helye és ideje, továbbá ha a visszajelzésből megtudtuk a kártétel mértéke és a megfigyelt fejlődési alak(ok), illetve fénykép a kártevőről, kárképről és egyéb hasznos információk (pl. növények habitusa, volt-e védekezés). Az arra vonatkozó adatokat is gyűjtöttük, ha valaki találkozott a tápnövénnyel, de nem észlelte rajta a kártevőt, illetve a kártételt. Eredmények és megvitatás A selyemfényű puszpángmoly hazai elterjedésének megismerését célzó 2012 2013. évi országos adatgyűjtésünk eredményeképpen több mint 250 településre vonatkozóan tudtunk a kártevő előfordulását vagy elő nem fordulását jelző adatot rögzíteni. Ezek alapján megállapítható, hogy a selyemfényű puszpángmoly 2013-ban jelen volt/van Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Komárom- Esztergom, Pest, Somogy, Vas, Veszprém és Zala megyében, valamint Budapesten is. A legsúlyosabb kártétel eddig Győr-Moson-Sopron (pl. Fertőd, Kópháza, Sopron), Vas (pl. Gersekarát, Halogy, Vasvár, Szombathely) és Zala (pl. Alibánfa, Felsőpáhok, Keszthely, Pusztaszentlászló, Szilvágy,
Tófej, Zalaegerszeg) megyében jelentkezett, de a Veszprém megyei Ábrahámhegy belterületéről, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye több északi, a szlovák határhoz közeli településéről (pl. Bódvaszilas, Hidvégardó, Komjáti) is jelentős károsításról számolhatunk be. E megyék közül a legrészletesebb felderítést Zalában végeztük, így Magyarország területéről jelenleg ebből a térségből áll rendelkezésünkre a legtöbb, előfordulásra vonatkozó információ. Míg a Dunántúl nyugati részéről származó észlelési adatok kevésbé meglepőek, egyes előfordulási pontok, mint például a budapesti, Pest megyei (Érd, Pécel, Solymár, Szentendre) és Borsod-Abaúj- Zemplén megyei észlelések a kártevő keleti irányú terjedésére hívják fel a figyelmet függetlenül attól, hogy ez természetes úton, vagy emberi közvetítéssel történik-e. Van der Straten és Muus (2010) németországi adatok alapján a selyemfényű puszpángmoly természetes terjedési sebességét kb. 5-10 km / évre becsüli. Ezt figyelembe véve a budapesti és főváros környéki észleléseknek leginkább azt a magyarázatát tartjuk elképzelhetőnek, miszerint a moly valamely fiatal fejlődési alakja(i) károsított növényi szaporítóanyaggal, emberi közvetítéssel, véletlenül jutottak el ebbe a régióba, ahol azután egy vagy több gócpontból a kifejlődött imágók tovább repülhettek, majd adott esetben utódaik kárt okozhattak. Ezt a feltételezésünket erősíti az a tény, miszerint a főváros két kerületében kertészeti árudában is előkerült károsított növényanyag. Fontosnak tarjuk mindemellett megjegyezni, hogy jelenleg egy nemzetközi együttműködés keretében vizsgálatot folytatunk a kártevő szlovákiai elterjedésére vonatkozóan is többek között azzal a céllal, hogy a váratlannak mondható észak-magyarországi felbukkanások okait tisztázni próbáljuk. A selyemfényű puszpángmoly 2012 2013. évi országos felderítésének eredményei és a számos településen megfigyelt, sok esetben súlyos kártétel alapján ezúton is fel kívánjuk hívni a figyelmet az egészséges szaporítóanyag használatának fontosságára, mellyel a lepkefaj nagy távolságokra történő, gyors eljutása akadályozható. Szükségesnek tartjuk továbbá a kártevő elleni környezetkímélő és közterületeken is kivitelezhető védekezési eljárások kidolgozását és a bevezetőben említett célcsoportok számára ezen információk mielőbbi átadását is. Köszönetnyilvánítás Ezúton szeretnénk köszönetet mondani mindazoknak a kollégáknak, szakembereknek, valamint kertbarátoknak, akik önzetlenül segítették országos adatgyűjtő munkánkat. Hivatkozások Billen, W. (2007): Diaphania perspectalis (Lepidoptera: Pyralidae) ein neuer Zünsler in Europa. Mitteilungen der Entomologischen Gesellschaft Basel, 57 (2/4): 135-137. Hizal, E., Kose, M., Yesil, C. and Kaynar, D. (2012): The New Pest Cydalima perspectalis (Walker, 1859) (Lepidoptera: Crambidae) in Turkey. Journal of Animal and Veterinary Advances, 11 (3): 400-403.
Koren, T. and Črne, M. (2012): The first record of the box tree moth, Cydalima perspectalis (Walker, 1859) (Lepidoptera, Crambidae) in Croatia. Natura Croatica, 21 (2): 507-510. Krüger, E. O. (2008): Glyphodes perspectalis (Walker, 1859) neu für die Fauna Europas (Lepidoptera: Crambidae). Entomologische Zeitschrift, 118 (2): 81-83. Maráczi L. (2012): A puszpáng-ilonca. Kertészet és szőlészet, 61 (24): 22-23. Marion, L., Grmovšek, T. in Jurc, M. (2013): Pušpanova vešča (Cydalima perspectalis) se širi po Sloveniji. 4. seminar in delavnica iz varstva gozdov, 18. junij 2013., Maribor. http://www.zdravgozd.si/dat/dogodki/64.pdf Papp V., Haltrich A., Varga Á. és Vétek G. (2013): A selyemfényű puszpángmoly (Cydalima perspectalis) kártétele és elterjedése Magyarországon. 59. Növényvédelmi Tudományos Napok, 2013. február 19-20., Budapest. Előadások összefoglalói, 30. Pastorális, G., Elsner, G., Kopeček, F., Kosorín, F., Laštůvka, A., Lendel, A., Liška, J., Němý, J., Richter, I., Štefanovič, R., Šumpich, J. a Tokár, Z. (2013): Štrnásť nových druhov motýľov (Lepidoptera) pre faunu Slovenska. Folia faunistica Slovaca, 18 (1): 1-12. Sáfián, S. and Horváth, B. (2011): Box Tree Moth Cydalima perspectalis (Walker, 1859), new member in the Lepidoptera fauna of Hungary (Lepidoptera: Crambidae). Natura Somogyiensis, 19: 245-246. Seljak, G. (2012): Six new alien phytophagous insect species recorded in Slovenia in 2011. Acta entomologica slovenica, 20 (1): 31-44. Szabóky, Cs. (2012): New data to the Microlepidoptera fauna of Hungary, part XIV (Lepidoptera: Tineidae, Gracillariidae, Gelechiidae, Crambidae). Folia entomologica hungarica, 73: 45-51. Székely, L., Dincă, V. and Mihai, C. (2011): Cydalima perspectalis (Walker, 1859), a new species for the Romanian fauna (Lepidoptera: Crambidae: Spilomelinae). Buletin de Informare Entomologica, 22: 73-78. Van der Straten, M. J. and Muus, T. S. T. (2010): The box tree pyralid, Glyphodes perspectalis (Lepidoptera: Crambidae), an invasive alien moth ruining box trees. Proceedings of the Netherlands Entomological Society Meeting, 21: 107-111.